Időjárási visszatekintő

2005-ös adatok: Éves csapadék:826mm Legtöbb 24 óra alatti csapadék: 55mm (augusztus 5) Tmax: +36°C (július 30.) Tmin: -19°C (Február 9)

Rosszul írtam, ugyanis az 1987 január 12-13-i nagy havazás csak egy éjszakán át tartott, az 1999-es volt az amelyik csaknem egy héten keresztül.
Elnézést kérek.

Való igaz az 1986/87-es télnek az azóta eltelt csaknem 20 évben nem volt párja. Legalább is itt Dabronyban.
Miután csaknem egy héten keresztül havazott, és a szél is keményen fújt, a falu határában a hófalak magassága a kibontás elõtt többfelé elérte a 2-3 m-t, a kibontás után pedig( az akkori helyi MGTSZ nehézgépei a markolók munkája nyomán) helyenként az 5 m-t is meghaladta.
Olyan volt a határ, mint valami labirintus.
Még a legmagasabb jármûvek sem látszottak ki a hótorlaszok közül.
Érdekes viszont, hogy a szántóföldeken alig maradt valamennyi hó, sõt volt olyan, hogy a havon 30-40 cm(!)földréteg is volt, mivel a viharos (olykor orkán erejû) szélnek már nem volt mit hordania, és a fagyott felszántott földet kezdte meg.
Ehhez kísértetiesen hasonlított 1999 februárja is, de egy kicsit szelídebb kivitelben.

Az 1986/87es télre még 8 évesként csak arra emlékszem, hogy ablakhõmérõvel(...) az ítéletidõt hozó hóvihar (az öregem ölbe vitt haza gyalog a hóvihar éjszakáján, másnap a garázst teljesen befújta a hó, ami 2m-t jelent) után -33°C-ot mértünk, és a 30cm körüli hóra jött az emlékezetes ónos esõ, rajta jártunk a havon lévõ több cm-es jégen, és nem szakadt be alattunk.
Azon a télen még szénnel fûtöttünk, 250mázsa ment el ...

Jómagam egyébként azon morfondírozik, 1999 Februárjának szuperciklonját mikor ismétli meg az idõjárás, netán felülmúlni (azt nehéz lesz), statisztikalilag többtíz év, ám reménykedek.
Ahhoz képest 2002/2003 (szintén nem semmi) alakításai is piskóták, a mostani Dunántúli helyzet is jócskán.
Az a több napig tomboló 100km/h feletti lökésekkel kísért orkán, 2 napos szünet nélküli, majd az okkludációból további 2 napos havazás (a ciklon összhozama 65cm hóban ...), napokig többszáz elzárt település, 2-3méteres hótorlaszok...
Részletek a honlapomon (snowhunter.uw.hu), az érdekességekben találhatóak.

86-87 telén egy hétig nem mentem vissza a koleszba Kanizsára,pedig csak 120 km. Nagykanizsa elõtt van egy kb 2km hosszú 5-6 méter mély árok,ott ment a vonat. ill. csak ment volna,mert egyes helyeken telerámolta hóval a szél.
A nyáron az M7 autóp. melóztam s a közutasok mondták ,hogy a Velencei tó környékén a pályán 5 m magasan állt a hó több száz méteren keresztül.Nemhiába 1 hónapig utána nem volt közlekedés rajta.

.osan

Jaurinum: én elhiszem, nem azért kérdeztem, de tényleg úgy rémlik, volt már ilyen, ha nem is idén. Egyébként ez olyan, mint a GFS: a tendencia a lényeg. Egyre többször, egyre nagyobb szélsõség.

Kenya: ez ha nem is szöveghû idézet, de ez áll az ORF teletextjének 102-es oldalán. Én nem emlékszem amúgy több hurrikánra, de annak idején (nem is oly régen) nagy visszhangja volt a médiában.

Az lett volna az elsõ hurrikán? Én úgy tudom, volt már ilyen. Nem esküszöm meg rá, de nagyon úgy rémlik.

Az osztrákok rövid összegzése a 2005-ös évrõl:
- világviszonylatban a (lehetségesen) valaha mért legmelegebb átlaghõmérséklet
- 1 méter friss hó a Bécsi-erdõben,
- hõhullámok májusban, júniusban,
- augusztusban katasztrofális árvizek Vorarlbergben és Tirolban,
- a legtöbb trópusi vihar 1851 óta,
- az elsõ hurrikán Európában (Kanári-szigetek)

Én már fõiskolás voltam akkor, de nagyon emlékezetes maradt az a január, egy nap alatt három zárthelyi dolgozat maradt el, mert egész egyszerûen nem volt közlekedés. Úgy nézett ki a táj, mint amiket csak a naptárakban lehet látni, a fenyõfák roskadoztak a hó súlya alatt. Sõt, a kolesz hátsó végénél csak hókúpok álltak ki a földbõl. Gyönyörû volt.

Hát igen, arról a télrõl sokan, sokat tudnának mesélni. Nekem örök élményem marad, amikor testvéremmel Karácsony másnapján skarlátos betegen a szüleim által húzott szánkón vándoroltunk be a városba, Gyõr egyik legforgalmasabb útjának közepén. Közvilágítás, tömegközlekedés nem volt, csak a szovjet lánctalpasok vonultak néha, élelmiszert szállítva néhány környezõ településre. Kb. -15 fok lehetett, erõs hófúvással.

Megkérdeztem anyut. Én akkor 2 éves voltam. Azt mondta ha jól emlékszik 1méter vagy még nagyobb hó volt, alugatak fúrtunk a hóba mi kisgyerekek és azokba mászkáltunk, ja és nagyon hidegek voltak.

Ha jól emlékszem, Budapesten 3 napon keresztül egyfolytában havazott, lejött kb. 45 cm, utána pedig derült ég mellett napközben -16 °C-os maximumok voltak. A hóeltakarítás nem müködött, szinte semmi sem müködött, a Felszabadulás térröl (ma Ferenciek Tere) gyalog kellett hazamennem Kelenföldre, az Andor utcába... De jó visszaemlékezni

Donnie megemlítette 1987 telét. Valaki valamilyen infót tudna róla mondani hogy mi volt, esetleg valahol meg lehetne nézni. akkor én még nagyon pici voltam.

Tegnap 27-én reggel Hídvégardón -19°C-os minimumot mértek.

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 9.8 fok, Baja, 2005. december 25. A legalacsonyabb hõmérséklet: -15.8 fok, Milota, 2005. december 22. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 12.2 mm, Záhony, 2005. december 20. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 19.1 mm, Milota A napi legnagyobb széllökés maximuma: 25.5 m/s, Kab-hegy, 2005. december 21.

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni, abban, hogy hol találok Gyõrre vonatkozó napi, havi középhõmérsékleti adatokat, körülbelül 2-2,5 évre visszamenõleg. Segítségeteket elõre is köszönöm!

Emlékezeteim szerint a múlt télen csak január 20.-án esett elõször hó kb.8 cm!

Békés, boldog Karácsonyt kívánok minden kedves MetNet-es társamnak!

Majercsák Istvan

A Jézuska tiszteletére
Ady Endre

A született Jézus,
Ez igézetes gyermek,
Áldja meg azokat,
Kik a szívünkbe vernek
Mérges szuronyokat.

Áldassanak bennünk
A kifeslett vér-rózsák:
Bánat, kín, szenvedés,
Mert Jézus volt a Jóság
S a nagy, szent türelem.

Csengessünk csengôkkel,
Szeressünk szeretettel,
Örüljünk, ha sírunk,
Ha ránk tör minden ember
S ha álul bántatunk.

A született Jézus
Született így s kívánta,
Hogy ez legyen az üdv:
Minden hívság kihányva
Életünk gömbibôl.

Úgy tûnik ez az év már komoly hideg nélkül ér véget. Nemúgy 2001 decemberében Debrcenben melóztam,mikor nappal is -10 körül jártunk.

Nyuli írása után gondolkodtam el rajta, miért szereti az emberek nagy része a telet, a havat. Szerintem azért (is) mert a tél a visszavonulás, a feltöltõdés idõszaka volt (az elmúlt néhány évtizedet leszámítva). Ez volt a befelé fordulás, az újra való felkészülés ideje. Talán az erre való igény miatt maradt meg ez ennyire mélyen sok emberben. Bocs, nem akarok eltérni a fórum témájától.

Milyen volt az idõjárás 2005. december 11-20. között? Az átlagosnál kissé hûvösebb, kevés csapadékkal December második dekádjában a napfénytartam idõszakos összege általában 20 és 40 óra között volt. A legkevesebbet (18-20 óra) a Szigetköz térségében, a legtöbbet (34-40 óra) a Mátra és a Bükk térségében sütött a nap. A dekád alatt mért napfénytartam összege az ország legnagyobb részén mintegy 10-20 órával meghaladta a sokévi idõszakos átlagot. Az Észak-Dunántúlon ez az eltérés ennél kevesebb, mindössze 3-8 óra volt.

December második 10 napjában a napi középhõmérsékletek idõszakos átlaga általában fagypont alatt, 0 és -2,5 fok között alakult. A magasabb hegyvidékeinken ennél hidegebb volt (-3, -5 fok), míg a Balaton medencéjében kissé melegebb (0, +1 fok). Ez országszerte 0-1 fokkal elmarad az ilyenkor szokásos értéktõl.

Az elmúlt dekádban lehullott csapadékok összege a Dunántúl északi részén, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra térségében, az északkeleti határ mentén, illetve hazánk déli-délkeleti részén 15-25 mm, másutt általában 1-15 mm között volt. Ez a mennyiség a Mátra kivételével sehol sem éri el a sokévi átlagot.

A talaj felsõ 20 cm-es rétegének relatív nedvessége a dekád utolsó napján országszerte 80% felett alakult, északon és keleten telített-közeli állapotban volt.
A 20-50 cm-es talajréteg relatív nedvessége a dekád utolsó napján a Tisza vonalától nyugatra esõ területeken 90% felett, a délkeleti határ mentén és a Zempléni-hegységben általában 50-75% között volt.

Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:

Legmagasabb hõmérséklet: 9.4 °C, Fertõrákos (Gyõr-Moson-Sopron m.), december 16-án.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -13.4 °C, Nyírlugos (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), december 20-án.
Maximális széllökés: 29.0 m/s, Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), december 17-én.
A napfénytartam maximuma: 8,3 óra, Budapest, december 18-án.
A napfénytartam minimuma: 6,1 óra, Gyõr (Gyõr-Moson-Sopron m.), december 11-én.

Kövezzenek meg, de azt gondolom, régen volt arra példa, hogy ilyen hosszú ideig az átlagot követve alakuljon az idõjárás. Szerintem hõmérsékletet tekintve nagyjából október elejétõl igen szépen, folyamatosan érzékelhetõ az átlaghõmérséklet-csökkenés, néhány napos "fel-le kiugrásoktól" eltekintve. Nagyobb szélsõségek (+15 felett, -10 alatt) pedig egyáltalán nem fordultak elõ, egyedül az októberi-november eleji jó 40 napos csapadékszegénység az, ami szokatlan volt. Novemberben is egyenletesen hûltünk, mutatóba megjött a hó is, majd a dec. eleji néhány napos enyheség után a hónap 2.dekádjára már komolyabb fagyok és havak köszöntöttek hazánkra. Szerintem ez így van rendjén. (Hozzáteszem, itt, ÉNy-on elovadt az összes hó, de nincs kesergésre ok, a tartós hótakarónak januárban jõ el az ideje)

Jaurinum, köszi a választ! Nekem sajnos nincsenek ennyire pontos feljegyzéseim, én csak az emlékeimre tudok támaszkodni. Azaz csak tudTAM, mert már én is vezetek naplót. Engem azt hiszem, a rengeteg természetjárás, az, hogy szinte mindig kint voltam a szabadban indította el az idõjárás iránti érdeklõdést. Na meg egy félelmetes élmény, 1972 június 15-én este láttam és átéltem (csak messzirõl!) egy tornádót, amit a közelmúltban egy hivatásos meteorológus (Metyeor) csak "A" tornádóként emlegetett. Ez olyan élmény volt, amit nem felejtek el soha, pedig csak 5 éves voltam akkor.

Valóban, minden évszaknak megvan a saját varázsa. A Tél a maga változatos megjelenési formáival, kezdve a mindent elborító-megtisztító határtalan fehérséggel, a ködös-nyirkos napokon át a csontig hatoló száraz-hideg levegöig; a Tavasz mint az újjászületés jelképe; a Nyár a tikkasztó höséggel és a heves, lenyügözö viharokkal és az Ösz a színek kavalkádjával és az egy kicsit befelé fodulásra késztetö hangulatával - mindegyik szép. Rossz idö nincsen, hiszen épp az a szép az idöjárásban, a természetben, hogy folyamatosan változik - és ezt el kéne tudni fogadnia mindenkinek. Azonban, ahogy Kenya is írta, az önzés, az egysíkúság (talán egyfajta globális elbutulás?) megakadályozza az embereket abban, hogy ezt belássák. Most, hogy páran elöttem leírtátok hasonló gondolataitokat, én is le mertem írni, amit már régóta gondolok.

Kenya, itt válaszolok e-mailben feltett kérdésedre, mert nem idegen a fórum témájától.
Rosszul gondolod, amit a metnet akármelyik fórumába írni szoktam, azok mind a saját feljegyzéseim. 1992-ben (13 évesen) kezdtem írogatni az adatokat, 1993.jan.1-tõl napi rendszerességgel feljegyzem az idõjárást (Tmax,Tmin,Borultság,Légnyomás,Szél,Megjegyzés rovatok) Gyõrben. Sok európai, illetve más szélsõséget, eseményt is felírogattam. Most lép 14.évébe szakadt naplóm, mely még mindig nem telt be.

Bizony, ez tényleg így van. Mármint hogy amilyen a tél, olyan érzésekkel vágunk neki a tavasznak.
Amióta mindenem (hobbim, hivatásom) a Természet, azóta egyre korábban ütközik ki rajtam a tavaszvárás izgatottsága. Hangulatingadozásaim ezirányú változásaiért pedig a tél milyensége a felelõs, hiszen ha kemény hidegek vannak, vastag hó ül a tájon (ami leggyakrabban már a tél 2. felében, jan.közepétõl-feb.elejéig szokott lenni), akkor hiába vagyunk naptárilag közelebb a vegetáció éledezéséhez, a nagybetûs Tél miatt kevesebbet gondolok rá. Ellenben enyhe, atlantikus téli idõjáráskor gyakran elfog a nyughatatlanság (állati ösztönök), hogy mielõbb kiélhessem botanikai szenvedélyem, rójam a kilométereket erdõn-mezõn. Egy zord február (pl. 2003) után belevetni magunkat a tavaszba sokkal felemelõbb érzés, mint a tél nagy részét "átszenvedve" (értem ezalatt: téli idõjárási események átélése nélkül) langyosan beleolvadni a márciusba (mint ahogy pl.1997-1998 telén történt).

Gondolataink egyvonalon mozognak, azaz hasonlóak, ennek örülök.
Túlnövünk lassan a fórum hatáskörén, emiatt inkább már nem folyatatom, bár jól esne.

Igen, minden évszak gyönyörû. Meg lehet és szerintem meg is kell találni benne a szépet. Ennek ellenére jónéhányan elég egysíkúan, mondhatni önzõen viselkednek. Szerintem kevés dühítõbb van, (ha már az idõjárásnál tartunk) mint amikor valaki pl. a rádióban azt mondja kb. három hónapos aszály után, hogy "ma sem kell esõtõl tartanunk". Kinek????

Kenya: Úgy érttem én is, sajnos.
Bizony más vidéken a Tél, mint városban.
Van igazad, a tavasz mindig szép (ahogy minden évszakban meg lehet találni a szépet), ám kemény Tél után valahogy a tavasz is jobban esik.

Még csak annyit: nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de szerintem valahogy a tavasz is szebb, ha igazi volt a tél. Szerintem....

Snowhunter: nem az a sajnálatos, hogy ilyetén kifejezést kellett kiötölnöd, hanem az, hogy igaz. Egyébként az én kedvenc évszakom is a Tél, nagyon emlékszem, amikor gyerekkoromban Édesapám egyik decemberi reggel arra ébresztett, hogy leesett az elsõ hó. Azért a telet egy kisvárosban (Nagyatád) megélni szerintem más volt, mint mostanság Pécsett. Sokkal közelebb volt a Természet. Azt hiszem, egy kicsit személyesre sikeredett a beírás. Bocs, de kikívánkozott.

Bizony, sajnálatos, hogy ilyen kifejezést kellett kiötölnöm társadalmunkra.
Egyébként 1992-95 között a telente rendszeresen visszatérõ D.túl nagy hó kelet esõ (ugyanazon ciklonpályák újra és újra hazánkon keresztül, fura volt) helyzeteknél majd felrobbantam, igaz, ahogy Usrin, én is még igen gyerekecske voltam, az 1993 karácsonyvégi õrületnél épp 15.
Ám ott volt elõtte 1991 December közepe, mikor a nagy ígért zonális enyhülésre fittyet hányva ÉK kapott 15cm havat, és meg is tartotta Január végig.
Ez az élmény (tisztán emlékszem, naptárba írtam az omsz ötnaposát, és az állt benne Tmaxokra: -2/+3, 0/+5, +3/+8, +6/+11, ennek ellemére ÉK "telelt", óriási különbségek voltak akkor, hisz a néhány nap után betörõ hideg beálltáig napokig tavasz volt az ország nagy részén, miközben itt szakadt a hó)
indította el bennem (akkor még 13 évesen) az idõjárás (különösen a Tél) szeretetét.

Nagyon jó volt ez a kis eszmefuttatás. "Hisztériavezérelte társadalom". Mennyire igaz, sajnos!

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 9.4 fok, Fertõrákos, 2005. december 16. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.9 fok, Orosháza, 2005. december 18. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 18.0 mm, Bp. Újpest, 2005. december 16. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 23.9 mm, Bp. Újpest A napi legnagyobb széllökés maximuma: 29.0 m/s, Miskolc, 2005. december 17.

Snowhunter, Usrin: igen, nálam csak a dunántúli hókavalkádról vannak feljegyzések, tényleg rossz lehetett akkor K-nek.
Még valami. 2003 feb.2-án az Alföldön autózva a -17,-18 fokos, vastag hóval borított, zúzmarás tájon autózva engem valami olyan megfoghatatlan, bizsergetõ érzés fogott el, amit kétségkívül csak ott Keleten élhet át az ember. Napjárás, geolgiai sajátosságok... Emiatt pedig én irigyellek Titeket.

Ez a "hisztériavezérelte társadalom" nagyon jó kifejezés. vagy inkább

Jaurinum: azért a kelet-magyarországi hóimádók korántsem voltak ilyen elégedettek 1993 végén. Ha a GFS-t nem is láttuk, azt igen, hogy a Dunántúlt megbénítja a hó, nálunk pedig csak az esõ ömlik. Talán pont ez volt az az alkalom, amikor én is igazán "kiakadtam" a téltõl - mentségemre szóljon, hogy 11 évesen. Egyébként tökéletesen egyetértek azzal, amit írsz. Az idõjárást épp a sokfélesége és a kiszámíthatatlansága teszi érdekessé, a hóimádók sem tudnának úgy örülni a hónak, ha soha nem szenvednének hiányt belõle...

Eközben (1993) a keletiek emlegettek mindent, látva nálatok az ítéletidõt, itt pedig az elõoldali esõket, eme rendszeresen visszatérõ markáns különbség, 1995-96 telére (in memorium 1992-1995) tûnt el.
Egyébként igazad van, ám szerintem akkoriban még nem volt ennyire hisztériavezérelte a társadalom, a ami hangulattal belegondolva: harakiri a köbön, he-he !

Hajj mi lett volna itt a naplóban 1993-ban ezidõtájt, belegondolni is rossz. A tavaszias esõs-atlanti enyheség (+10 felett országszerte, Vorarlberg +20.9 fok!) csúnya gúnyt ûzött akkor a Karácsonyt a maga fagyos, fehér nyugalmában eltölteni kívánókkal. Milyen jó volt, hogy az ember fia (rosszabb! híján) maga kalkulálgatta, hogy Károly bácsinak mennyire lesz majd igaza, eljõ-e Szenteste másnapján a várva-várt hóesés! Ma itt van a technika, élén a szent GFS-sel(aminek lassan a nevétõl is rosszul leszek), az elvárásokra és külsõségekre alapozó média szánalmas tréfa-elõrejelzéseivel (a nagypolitika, a mai életstílus vetülete...), és -sajnálom, hogy le kell írnom- az észlelési napló sok telhetetlen, kielégíthetetlen hó- és fagyszomjú ifjú idõjárás-rajongójával, akinek érzésvilágát megmérgezi technika.
1993 Szentestéjének másnapján elkezdett havazni, szépen, egyre sûrûbben, tartósabban, meg se állt szinte az óév végéig. A hóimádók pedig örültek, nem szidták a radarokat, az addigi "pocsék", "gyalázatos" telet, hanem megélték teljes kiszámíthatatlanságában Tél tábornok támadását.
Hogy mit is akartam ezzel megfogalmazni? Tkp. semmit. Csak jött. Ajánlom magamat.

Visszanéztem a fehér karácsonyokat 1994-ig itt Diósdon: 1994-ben 24-én kevés hó esett, de 26-án el is olvadt.1995-ben 22-én esett a hó 24-én még volt, de az idõ megenyhült és 26-án este kezdett el ismét havazni. 1996-ban féher kari volt 24-én havazott 12cm-es hó esett, estére derülés és az ünnepek alatt zord hideg idõ volt.1997-ben:enyhe esõs ünnep volt. 1998-ban:21.én havazott 9cm hullott le és karácsony is fehér volt 7cm hóval, köddel és zuzmarával -12 éjjel és nappal is csak -6°C-kal.1999-ben is hideg havas volt a karácsony igaz csak 2cm-es hó esett 24-én 26-án este ónos esõ is volt de 28-án jelentõs havazás volt. 13cm-es hóval. 2000-ben-ben 19-én esett foltnyi hó amely 24-én ugyan megvolt de 26-án már enyhülés és esõ volt, de az ünnep elsõ 2 napjában igen hideg idõ volt.2001-ben igazi fehér kari volt 13-án havazott és végig zord téli idõ volt 23-án reggel 2cm hó esett és így 24-én 16cm hó volt 24-én a Tmin.-16°C és a max is -6°C volt. 2002-ben: is fehér ünnep volt 9cm-es hóval, esõ és enyhülés 28-án jött meg, ekkor is hullot a hó 23-án. 2003-ban nem volt hó de fagyos hideg idõ volt sok napsütéssel. 2004-ben is fekete karácsony volt 23-án esett foltnyi hó és ónos esõ is. Szerintem ez nem olyan rossz, majd kiderül milyen lesz az idei év.

Bocsánat, hogy ide írom, de talán ebbe a fórumba illik leginkább, és hátha érdekel valakit (pusztán a különlegessége miatt): tegnapra virradóra igen erõteljes volt a lehûlés a Hawaii-szigetek fõvárosában, Honoluluban. A nemzetközi repülõtér meteorológiai állomásán 15,0°C (59°F) volt a minimum. Ilyen hûvös éjszaka még télen is szokatlan azon az éghajlaton, de rekordot mégsem jelent, mert 1989-ben és 1980-ban 13,8 °C is volt már dec. 17-én. Az átlagos minimum egyébként ilyenkor 20°C.
Link

Lassan két éve jegyzem a légnyomás adatokat, sosem mértem még ilyen alacsony értéket: 987,2hPa. A WS 2305 dél óta folyamatosan viharrisztást ad. Mai csapadék 8,2mm eddig, szinte tisztán esõbõl. Csak rövid ideig volt havasesõ.

Ojmjakon:
Link

Bambi! Az elmúlt hét szélsõségei milyen forrásból vannak?

Milyen volt az idõjárás 2005. december 01-10. között? Az átlagosnál enyhébb, sok csapadékkal December elsõ dekádjában a napfénytartam idõszakos összege általában 15-35 óra között volt. A legkevesebbet (15-20 óra) a Dél-Dunántúlon, legtöbbet (~35 óra) Gyõr térségében sütött a nap. A dekád alatt mért napfénytartam összege az ország délnyugati részén és a Mátra vidékén mintegy 3-11 órával elmarad a sokévi idõszakos átlagtól. Az ország nagy részén ugyanakkor a szokásosnál 3-18 órával többet sütött a nap.

December elsõ 10 napjában a napi középhõmérsékletek idõszakos átlaga általában 1,5 és 4,5 fok között alakult, csupán a magasabb hegyvidékeinken volt ennél hidegebb (0, -2 fok). Ez a Dunántúlon és a Mátra térségében 0,5-2,5 fokkal, az ország más tájain 2,5-3 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.

Az elmúlt dekádban lehullott csapadékok összege a Dunántúlon, a Dunamenti-síkság vidékén és az Északi-középhegység nyugati részén 30-60 mm, másutt általában 15-30 mm között volt. Ez a mennyiség Szeged térségének kivételével mindenütt meghaladja a sokévi átlagot, anakk 1,5-3-szorosa. Szeged térségében ugyanakkor az ilyenkor szokásos mennyiségnek mindössze 95%-a hullott.

A talaj felsõ 20 cm-es rétegének relatív nedvessége a dekád utolsó napján hazánk túlnyomó részén 90% felett alakult, csupán Csongrád és Békés megye déli részén volt ennél alacsonyabb (75-80%).
A 20-50 cm-es talajréteg relatív nedvessége a dekád utolsó napján nagyjából az Ózd-Eger-Soltvadkert-Bácsalmás vonaltól nyugatra esõ területeken 100% körül, másutt általában 50-90% között alakult.



Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:

Legmagasabb hõmérséklet: 13.7 °C, Körösszakál (Hajdú-Bihar m.), december 6-án.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -7.7 °C, Kékestetõ (Heves m.), december 10-én.
Maximális széllökés: 22.1 m/s, Sopron (Gyõr-Moson-Sopron m.), december 5-én.
A napfénytartam maximuma: 7,8 óra, Gyõr (Gyõr.Moson-Sopron m.), december 9-én.
A napfénytartam minimuma: 4,8 óra, Nagykanizsa (Zala m.), december 8-án.
Németh Ákos

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 13.7 fok, Körösszakál, 2005. december 06. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.8 fok, Zabar, 2005. december 11. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 31,9 mm, Tát, 2005. december 06. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 53.4 mm, Nagy-Hideg-hegy A napi legnagyobb széllökés maximuma: 22.1 m/s, Sopron, 2005. december 05.