Időjárási visszatekintő

Az idei volt a legmelegebb év Németországban a rendszeres mérések 19. századi kezdete óta - olvasható a német meteorológiai szolgálat (DWD)éves jelentésében pénteken. Az éves átlaghőmérséklet 10,4 Celsius-fok volt. Az átlaghőmérséklet a DWD mérései alapján 2,2 fokkal volt magasabb, mint az 1961 és 1990 közötti időszak átlaga. Az eddigi legmelegebb évet, 2014-et 0,1 fokkal előzte meg 2018. A jelentés szerint júliusban és augusztusban zajlott le az egyik leghosszabb és legintenzívebb hőhullám.

Nálam 13,05 °C körül lesz az éves átlag, természetesen ordas nagy rekord.
Kb. 0,4 °C-kal veri az eddigit (2007).

Ráadásul a sok-sok nudli ellenére.

A decemberi országos középhőmérséklet ~1,0 fok lesz, így pedig az éves középhőmérséklet valószínűleg 11,99 fok lehet, ami 0,04 fokkal magasabb az eddigi legmelegebb (2014) évnél. A maradék néhány nap ezen érdemben már nem tud változtatni.

A  pillanatnyi havi átlag  a 30 éves decemberi átlagnál több, mint 0,7 °C-kal magasabb.
Ráadásul ez a hátralévő 4 napban még tovább fog nőni.

A múltkor írtam, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel meg fogom nézni a karácsonyok alakulását feljegyzéseimben, mert 2005 óta nem emlékszem fehér karácsonyra. Az éghajlati naplóm 2006 óta tartalmazza az adatokat Pápáról, bizony tényleg nem véletlen, hogy eme 13 évből nem nagyon emlékszem fehér karácsonyra. Mivel a 3 napból mindig vita, hogy melyik a karácsony úgy döntöttem egy véleményt olvasva, hogy a karácsony egy éjszaka, méghozzá 24-ről 25-re virradólag. Mivel ilyen statisztikám nincs, ezért kiírtam a naplóból kerekítve a 23.este és 25. este 19 óra közti minimum és maximum értékeket. Ezen kívül a 24. reggel 7 és 26 . reggel közti csapadék mennyiségét, fajtáját és a 24. reggel 7 és 25. reggeli hórétegadatból a nagyobbikat. Íme :
2006: -2,+4 0,2 mm, eső, 0 cm
2007: -4, 0 0,4 mm, hó, 1 cm
2008: -3, +5 4,1mm, eső,ónos 0 cm
2009:+4, +16 10 mm,zivatar,zápor,eső,0 cm
2010: 0, +15 2,7 mm,zápor,eső,hó.0 cm
2011: 0, +6 0mm, -- , 0 cm
2012: 0, +12 0 mm, --, 1 cm
2013: -2, +14 0 mm, -- , 0 cm
2014: -3, +10 0,1 mm, zápor, 0 cm
2015: -1, +9 0,1 mm,ködszitálás, 0 cm
2016: -2, +2 2,9 mm, eső,ónos , 0 cm
2017: -2, +11 0mm, --, 0 cm
2018: 0, +7 ?, ? ,0 cm

Jól látszik, hogy csak kétszer jegyeztem fel 1 cm-t, azt is egyik napon 2007-ben 25-én, 2012-ben 24-én reggel. Ráadásul 2012-ben már inkább hófolt volt (külterületen gondolom semmi), mert csak kb. 50 % volt a hóborítás,az is elolvadt hamar az enyheségben estére. Igazi téli idő csak 2007-ben volt, de az ország többi részével ellentétben hólepelnél alig esett több, hisz kiolvasztva csak 0,4 mm volt a víztartalma. Ennél gagyibb, lúzerabb adatsort ha valaki tud ebből a 13 évből ajándékot érdemel, de legalábbis vállveregetést. És ezt a helyet sokan fagymocsárnak nevezik. A T csak ötször tudott kerekített -1-ig lemenni és -4 fok volt a csúcsüberbrutál leghidegebb 2 napos minimum a 13 karácsonyon.
És a végén a csattanó: előkerültek a 2005-ös feljegyzéseim: semmiféle hó vagy hideg nem volt akkor sem (+1,+6, 0,8 mm eső) talán Csesznekkel kevertem. Ugyanis volt akkor is hó a dec. 22-es havazásból(2cm), de 24-re Pápán éppen elolvadt és csak 27-én esett újra 7 cm ami szilveszterre 25 cm-re hízott (Cseszneken 40-re). És 2004-ben sem volt semmi(0 és +8 fok közt és 0 csapadék), vagyis ez a 15 év elmondhatjuk, hogy karácsonykor nudli a köbön havat hozott Pápán.

A nagy érdeklődésre való tekintettel ezúttal is megosztom veletek, hogy áll a napi középhőmérséklet anomália, egy héttel a hónap vége előtt, Pestszentlőrincen. Elfogultságom burkolt vádját elegánsan cáfolva, azt is leírom, ha az adott hónapban bizony negatív értéken állunk.
És most így állunk. Rég volt már ilyen.
A tegnapi napig a havi napi középhőmérsékleti anomália - (mínusz) 0,7 fok volt!
Bár ez a környék, dél-délkelettel karöltve, a leghidegebb régiója volt az országnak a magunk mögött hagyott téli etapban.
Megnézve az OMSZ középtávú előrejelzését, a következő napok gyengén pozitív anomáliát hozhatnak itt az ország közepén, hiszen éjszakánként gyenge fagyra, napközben viszont 5 fok körüli "melegre" számíthatunk. Figyelembe véve, hogy ilyenkor a napi közép kicsivel 0 fok fölött van így a következő napokra +1, +2 fokos pozitív anomália valószínűsíthető, így a hónap várhatóan pár tizedes mínuszban vagy nullán zárhat. 
    

A város keleti végén nem sokkal van 500 mm felett az éves összeg.
Diósgyőrben már 700 mm közeli, Nálad kevéssel 800 felett.
Szentlélek is 800 körül van és most érdekes, hogy Jávorkút is hasonló.
Ómassán már 920 mm körül járunk, Bánkút pedig valószínűleg mára átlépte az 1100 mm-t.
Az ekkora különbségek nem gyakoriak, de pl. legutóbb 1998-ban fordult elő hasonló, akkor Miskolc-Avas 684; Jávorkút 1355 mm volt.
 

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#420094)

Az OMSZ-archívumából vettem, amit Antibulvár adatsora megerősít. Nála 28, nálam 29 nap volt hótakarós. Egy napot elszámolhattam. De, mint látod, ugyanazokat az éveket írta ő is. 
Egyébként megértelek, hogy bizonytalan vagy. Akkor tekinthetjük fehérnek a karácsonyt, ha 25-én reggel hóval borított a vidék. A Szenteste ebben a kérdésben a meghatározó.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71682 - 2018-12-14 11:23:07)

Íme, a pontos karácsonyi hóstatisztika Budapestre vonatkozóan, 1904-2017 között.

Magyarázat: az egyes sorokban rendre az adott évi karácsonyi, vagyis a december 24-i, 25-i és 26-i napokon a reggel 7 órás hóvastagság-mérések eredményei szerepelnek.
- a számok jelentése természetesen egész cm;
- az "x" azt jelenti, hogy bár mérhető vastagságú hótakaró nem volt, de folt vagy lepel igen;
- a mínusz jellel jelölt napokon a talajon hó egyáltalán nem fordult elő. 

Továbbra is az 1953-54-es szezonnal bezárólag a budai mérések szerepelnek, 1954-55-től pedig a lőrinciek.

1904: -, -, -
1905: -, -, -
1906: 2, 2, 13
1907: -, -, -
1908: x, x, x
1909: -, -, -
1910: -, -, -

1911: -, -, -
1912: -, -, -
1913: -, -, x
1914: -, -, -
1915: 1, -, -
1916: x, x, x
1917: 13, 13, 15
1918: 1, 4, 3
1919: 1, -, -
1920: x, x, -

1921: -, -, -
1922: x, x, -
1923: 5, 6, 4
1924: -, -, -
1925: 4, 3, 5
1926: 3, 2, 2
1927: 13, 11, 11
1928: -, -, -
1929: 2, 5, 5
1930: 4, 4, 5

1931: -, -, -
1932: -, -, -
1933: 19, 19, 19
1934: -, -, -
1935: 30, 30, 25
1936: -, -, -
1937: x, 10, 10
1938: -, 2, 11
1939: -, -, -
1940: 11, 9, 9

1941: -, -, -
1942: -, -, -
1943: -, -, -
1944: x, x, x
1945: -, -, -
1946: x, x, x
1947: 2, 1, 1
1948: x, x, x
1949: -, -, -
1950: x, -, -

1951: -, -, -
1952: x, x, x
1953: -, -, -
1954: -, -, -
1955: -, -, -
1956: 5, 6, 5
1957: -, -, -
1958: -, -, -
1959: -, -, -
1960: -, -, -

1961: x, x, x
1962: x, 1, 1
1963: 16, 15, 12
1964: -, -, x
1965: x, x, x
1966: -, -, 2
1967: -, -, -
1968: -, -, 2
1969: 23, 20, 16
1970: 13, 12, 20

1971: -, -, -
1972: -, -, -
1973: -, -, -
1974: -, -, -
1975: -, -, x
1976: -, -, -
1977: x, -, -
1978: x, x, -
1979: -, -, -
1980: -, -, -

1981: 6, 6, 9
1982: -, -, -
1983: -, -, -
1984: -, -, 4
1985: -, -, -
1986: x, x, x
1987: -, -, -
1988: -, -, -
1989: -, -, -
1990: -, -, -

1991: 13, 8, 5
1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: x, -, x
1995: x, -, -
1996: 13, 16, 12
1997: -, -, -
1998: 5, 5, 5
1999: -, -, 2
2000: x, x, -

2001: 9, 9, 9
2002: 9, 9, 9
2003: -, -, -
2004: -, -, -
2005: -, -, -
2006: -, -, -
2007: x, 1, 1
2008: -, x, -
2009: x, -, -
2010: -, -, 4

2011: 1, -, -
2012: 2, 1, x
2013: -, -, -
2014: -, -, -
2015: -, -, -
2016: -, x, -
2017: -, -, -

Mindezek alapján jöjjön az összesítés!

114 évből hótakarós nap volt:
- december 24.: 27 évben,
- december 25.: 28 évben,
- december 26.: 32 évben.

Hótakarós nap volt, vagy pedig legalább folt/lepel előfordult:
- december 24.: 48 évben,
- december 25.: 43 évben,
- december 26.: 46 évben.

Továbbá a 110 évből:
- 59-szer a 3 közül legalább az egyik napon legalább folt vagy lepel megfigyelhető volt;
- 36-szor a 3 közül legalább az egyik nap hótakarós volt; 
- 23 év pedig olyan volt, hogy az ünnep mindhárom napjának reggelén mérhető vastagságú hótakarót jegyezhettek fel. Erre utoljára 16 évvel ezelőtt, 2002-ben volt példa.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71680 - 2018-12-14 09:15:23)

Sajnos, Németh Lajos elég komolytalan, amit ez a megjegyzése is fényesen bizonyít. 2007-ben egy magassági hidegcsepp futott át 24-én az ország középső részén, általában 2-5 centi havazást hozott, de Pécsett 25 centit pakolt le. 1900 óta átlagosan minden negyedik szenteste volt fehér, meglepő módon 2000 óta Budapesten már 4 (2001, 2002, 2007 és 2012). A leghosszabb hómentes szenteste-időszak 1971 és 1980 között volt. Ugyanakkor 1996 és 2002 között hétből négy fehér volt, ugyanakkor 1923 és 1940 között 18 esztendőből 11 hozott fehér szentestét.
Statisztikai alapon egyre jobb az esélye egy újabb fehér karácsonynak, és úgy látom a modellek is egyre jobb esélyt adnak egy ideinek. A gfs fáklya napról napra csökkenti a hőmérsékletet, miközben egyre valószínűbb a csapadék. Persze, ez még mindig lehet eső.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71678 - 2018-12-12 23:46:23)

Németh Lajos szerint 25 évet kell visszamenni az időben, de 2007-ben is többfelé volt fehér a karácsony. Igazi lágy, szélcsendes, magasnyomással párosuló hóesések voltak, amolyan filmbe illő idill. Én nagyon kedvelem Németh Lajost, volt hozzá már szerencsém személyesen is, és egyébként régen a jelentéseit is örömmel hallgattam mielőtt elvonult nyugdíjba és felhagyott az operatív időjárás-jelentéssel. Persze most is, de néha azt látom, hogy hajlamos elrugaszkodni. Ez tavaly decemberben is megtörtént, mikor volt a hó eleji hideg, és tartósnak prognosztizálta a hideget, majd december 11-én rá 1 hétre volt az a viharos helyenként orkán erejű déli, délkeleti szeles helyzet, ls a +10 fokos reggelek, 10+ fokos nappalok.
Most látványhavazást említett, gondolom ezzel ő a szombatit le is tudta ennyivel, bár ennél ígéretesebb a helyzet, igaz az akkori prognózisok a modelleken másként festettek, nyilván azok szerint véleményezett, ami még mindig nem alaptalan ha úgy vesszük, mivel 2 nap van hátra a mediterrán ciklonig.
Egyébként minap a társalgóban hasonlóan vázoltam fel a jövőképet én is ahogyan Te, körülbelül nekem is ez a véleményem, hogy bár lehet egy átmeneti enyhülő szakasz, és nagyban függ a helyzet az Észak-Atlanti ciklontevékenység és az Északi- Északkelet-Európai AC elhelyezkedésétől. Már korábban is felfedezhető volt, hogy a hidegdepó számunkra jó helyen kezd kibontakozni, a bárikus képet elnézve pedig most az északkelet-európai AC közelebb helyezkedne el. Előző futásban eléggé eltolták északkeletre, és úgy látszott, hogy a ciklonok be tudnak hatolni Európa belsejébe. Ehhez képest azért kedvezőbb a felállás most, és valóban szép kis lábad hideg beáramlás történhetne az ünnepek előtt. Igazából ebben az évben és ez a nyárra is igaz volt, hogy gyakran láthattunk Észak- Északkelet-Európai AC megjelenésére, dominanciájára utaló eseteket. Tehát amiről korábban latolgattunk a nyár óta rendre domináns északkeleties áramlás újra meghatározóvá válhat. Valahogy a cirkulációs viszonyokat leképezve egyáltalán nem az a tipikus zonalitásra utaló tomboló ciklontevékenység fellángolása látszik. Azért Észak-Amerikában most más a helyzet egyelőre, és ha összehasonlítjuk a tavaly ezen a napon rögzített szinoptikával, akkor jól látható, hogy Kanada, északi, keleti részeire koncentrálódott a hideg Link miközben Európában. annak is az északi felén maximum a maritim légtömegek tudtak télies időt produkálni. Aztán idővel a hidegmag java is oda "költözött" miközben nálunk az Észak-Atlanti teknő és a hozzá kapcsolódó ciklonok előoldalán enyhe, mediterrán léghullámok érkeztek, január elején 16-18 fok közeli rekord magas hőmérséklet is előfordultak. Valamire való tél végül a polar vortex szétszakadása polar splitbe hajló folyamata által tudott végül kialakulni, amit megelőzött egy SSW is.
Bár túlzott visszatekintést nem akartam tenni, de azért a tavalyihoz képest sokkal több fantáziát látok a jövő képben ami a telünket illeti. Már csak a bárikus megjelenést illetőleg az északi, északkelet-európai AC, illetve a mediterrán ciklongenezis életképes mivoltja, az Észak-Atlanti teknő déli felén aktivizálódó ciklonok  vagyis csúszópályás medek.
A másik a hidegdepó jelenléte és a leszakadási hajlama a légnyomási képződmények északias légpályát megvalósító elhelyezkedése mind-mind biztató a további időszakra nézve. Az év végére emlegetve volt , hogy visszatér az El-Nino, mondjuk az Észak-Amerikának kampec lenne kemény tél szempontjából. Átmeneti enyhülés azért lehet a dologban, de én tartós zonalitásra nem látok esélyt szerencsére. Annál inkább megvalósulhat az északnyugati, északi maritim hidegbeáramlásos helyzet, olykor komolyabb havazássokkal, lásd szombati kilátások- vagy a lábas hideg térnyerése északkelet felől.

A 11,7 nem jó, mert a hivatalos havi anomáliák alapján a 11 hónapra kapott országos eltérést sajnos egy korábbi és még alacsonyabb sokéves átlaghoz (10 °C) viszonyítottam. A mostani alapján viszont az országos éves átlaghőmérséklet (kolléga megerősítésével) több, mint 10,3 °C (10,34 °C). Ez alapján az 1,73 fokos 11 havi országos anomália mintegy 12,07 °C-os jan-nov átlaghőmérsékletet eredményez. Ez így is mérföldkő, hiszen a mérések kezdete óta még nem volt 12 fok feletti évünk, egy átlagnál enyhébb decemberrel viszont most meg lehet az első ilyen.

Amit betettél, azok MetNet felhasználók mérései. Isten őriz, hogy kétségbe vonjam a hitelességüket, én az OMSZ által közzétett adatok alapján számoltam. 

A 11,7 fokos országos átlag november végéig biztosan nem jó, 13 fok körül vagyunk (jelenleg). Még a PE* értéke is 13,0 fok.
Link

*Pápai Etalon

Az idei ősznél csak az 1926-os volt melegebb 1901 óta. Az 1926-os ősznél ugyanakkor a szeptember és az október is hűvösebb volt, mint ebben az évben. A november vitte fel az őszi átlagot akkor. A mostani november enyhe volt, de az országos átlag a 7 fokot sem érte el, 1926-ban viszont még a 10 fokot is meghaladta.

Igazad van. Magasabb már az évi átlaghőmérséklet az 1981-2010-es sokéves átlag alapján. Látod, ezzel az egyel nem számoltam. De nem is közlik sehol az értéket, számítsd ki te magad anomáliából, ha akarod...Eddig kerek 10 °C volt, picivel több, a mostani 30 éves átlag alapján pedig több tized fokkal is emelkedett. Az éghajlati visszatekintőben a 2014-es évnél +1,9 fokos anomália szerepel, de az még a korábbi 30 éves átlag alapján számítva.

2017: 11,14 °C átlaghőmérséklet, amely 0,8 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Ez alapján 10,34 °C az 1981-2010-es átlag, vagy 10,33, ahogy írtad. Mindegy. Ehhez képest 2014 eltérése valóban csak 1.6 °C, 2018 az első 11 hónapra vetítve pedig vezet. 

Jól van, megoldottuk. Probléma kipipálva. 

Az OMSZ szerint az eddigi legmelegebb év 2014-es volt +11,95°C-os átlaghőmérséklettel. Ez szerintük csak 1,62°C-kal volt melegebb az 1981-2010-es évek átlagánál (ezt a 2014-es évnél találtam meg az éghajlati visszatekintőben). Ebből következik, hogy az 1981-2010-es átlag +10,33°C lehet. Sajnos ezt az átlagot számszerűleg sehol sem írják (vagy én nem találtam meg).
Az első 11 hónapban, ahogy írod 1,73°C-os pozitív anomália adódik. Ami azt jelenti, hogy már az átlagnál egy 0,41°C-kal melegebb decemberrel is az idei lehetne a legmelegebb év.

OMSZ szerint az idei volt a 2. legmelegebb ősz. 

Link

A szeptember 1,5 fokkal, október 2,4 fokkal, a november pedig 2 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. Különösen az október volt enyhébb a szokásosnál. 1901-től a 7. legmelegebb októbert jegyeztük, de a szeptemberi és a novemberi középhőmérsékleti értékek is a legmelegebb hónapok felső 20%-ában helyezkednek el. 

Azt írja: "A hazai mérések szerint, amennyiben a december középhőmérséklete nem tér el lényegesen az átlagtól, akkor a 2018-as év akár a legmelegebb esztendő is lehet Magyarországon."

---
Akkor nézzük meg kicsit bővebben, mi is támasztja ezt alá. 

Országos havi középhőmérsékletek eltérései a sokéves átlagtól (1981-2010) az OMSZ szerint:

Január:            + 3,8 °C
Február:          - 0,8 °C
Március:          - 2,1 °C
Április:             + 4,6 °C
Május:             + 2,9 °C
Június:             + 1,5 °C
Július:              + 0,7 °C
Augusztus:     + 2,6 °C
Szeptember:  + 1,5 °C
Október:         + 2,4 °C
November:  ~ + 2,0 °C (előzetes adat)

Ezek alapján az év első 11 hónapjára mintegy 1,73 °C pozitív anomália adódik, 11,7 fok körüli országos átlaghőmérséklettel.

Az eddigi legmelegebb év 2014 volt, 11,93 °C középhőmérséklettel, + 1,9 fokos anomáliával.

Legmelegebb évek Magyarországon (táblázat):  Link 


Ettől azért még jócskán elmaradunk. Ha jók az adatok, és én magam is jól számoltam, akkor egy jelentősen, mintegy 4,5 fokkal melegebb december kellene ahhoz országosan, hogy az idei év végül átvegye az első helyezést. Mivel erre semmi esély nem mutatkozik, én magam csodálkoznék, ha mégis TOP 1-é válna 2018. 

Jelenleg az idei év a második helyezett 2015 (11,65 °C) előtt van, de már egy átlagos decemberrel is amögé kerülne. Egy több, mint 1 fokkal melegebb december szavatolná az idei évnek  a rangsorban elfoglalt második helyezését. Ezen fenti adatoknak megfelelően legalábbis.

Ma reggeli ferdítéseim:

1. Ahhoz sem kell érteni a földrajzhoz, hogy lássuk, a Kékeshez hasonló klímájú, mondjuk 900 méter fölötti régió pár tized %-ot tesz ki hazánk területéből.

1/14, az meg 7,1 %.

2. Az lehet, hogy a te adataid órás kerekített értékek, de hivatalosan így számolnak:

"1901-től 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemző, 07, 14, 21 órakor közép-európai idő (CET) szerint. A napi középhőmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembe véve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4).

1966-tól az észlelések időpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhőmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).

Az automaták üzembe állításától kezdődően a napi középhőmérséklet számítása lényegében nem változott, mind a négy adat az automata méréseiből számazik.

A középhőmérsékletet minden időszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhőmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk."

3. Ez igaz, kegyetlennek nem nevezted. Csak minden második hozzászólásban leírod, hogy milyen használhatatlan hősziget, mert pár tized fokkal enyhébb, mint az etalon pápai reptér.

4. Játék a számokkal.

5. Miért ne vennénk be? Amit beraktam térképet, azon is ott vannak a 200 méternél magasabban fekvő helyek, csak nincsenek számmal megjelenítve. Link A színeket is érdemes nézni, nem csak azt a tizen pár számot.

Egyébként meg a dombsági régióban jó magas szintig hasonló (sőt!!!) az átlag T a síkságihoz, hiszen bár általában hűvösebbek a nappalok, de cserébe enyhébbek az éjszakák. Kb. 500 métertől már erősebben játszik a magassági hideg és mondjuk télen, stratusos helyzetben a hidegkönyök. De ez az ország pár százaléka és ott sem egyből 3 fokkal hűvösebb a klíma, mint Kékesen.



Igen, mindenre van magyarázat, csak a pápai fagymocsár jelenségre nincs. Ami nem arra vonatkozik, hogy a pápai mérőhely túl hideg vagy rosszabb lenne bárminél is, hanem arra, hogy már 10 év óta folyamatosan azt tolod a fórumokon, hogy márpedig a meleg, mint fogalom, nem létezik. A pápai fagymocsár az te vagy, nem a mérőhely.

Tőled azért ennyi ferdítést tényleg nem vártam, az adatközlések miért idegesítenek. De ne maradjunk tudatlanul:
1. Miért van bent Kékes: mert a térképen ez volt, nem tehetek róla, hogy nem Nagyhideghegy, Kabhegy vagy Árpád-tető stb. van ott. Ha kihagynám meg hallanám: persze, azért hagytam ki pont azt önkényesen, mert ferdíteni akarok. Mellesleg a többi síkvidéki-alföldi fekvésű hely, de a földrajzhoz nem értők is tudják, hogy az országunknak nem egésze alföld, 14-ből egy nem alföldi szerintem belefér a képbe.

2. Miért 7,5 ? Ez új, mert korábban kerekített 7 is jó volt, most meg már századra nézzük. Csakhogy az adataim órás mérési adatok, azt hiszem ez pontosabb, másrészt fogalmam sincs honnan vetted a 4 értékes átlagot, de nem is érdekel.

3. Kegyetlennek nem neveztem biztosan a fővárost, szerintem egy kellemes hely, mert nem kell melegen öltözni mint Zabarban vagy a Kékesen, nem kell sokat fűteni, havat lapátolni stb. Hogy tégedet zavarnak az általam számolt adatok és máshogyan számolsz, hogy kisebb legyen az anomália és hidegebb legyen a város éghajlata arról nem tehetek.

4. Miért 7, miért nem 6,9 fok a határ ? Mert a térképi  értékekből éppen 7 fok volt egy regement, vagyis 11 adata éppen megállt 7-nél ill. alatta volt, csak 4 lógott ki, de nagyon : 7 és 7,5 közt (persze legalább 24 értékből) nem voltak, de 3 is 7,5 és egy volt 7,7.

5. Mi Pápa meg mi Lőrinc szintje ? Hát ez nem jött össze: a 3. legmelegebb pont nem az átlagot adja, de a pápai inkább beleillik a tömegre jellemzőbe, ha 2 tizeddel hidegebbre is hozzuk ki, mert az ország 200 m feletti helyeit nem vesszük be valamilyen  okból (több megyényi terület) az átlagba.

Látod mindenre van magyarázat, de már unom a témát, írj, ferdíts amit csak akarsz, most már jó éjt !

Na nézzük a ferdítéseket:

1. Egy ilyen kis halmazba belevenni a 4 fokos Kékest? Miért nem vetted bele még Zabart is randomra? Akkor még kevesebb lenne az átlag...

Kékes nélkül máris 6,92 fok az átlag.

2. Szerinted a térképen miért van 7 fok Pestszentlőrincnél, ha 7,5, azaz kerekítve 8 fok az átlag? Azért, mert nem annyi.

Pestszentlőrincen 7,36 fok a 4 értékes átlag a tizedesre mért adatokból.


Így máris eljutottunk oda, hogy a szerinted átlagnál 8 tizedfokkal melegebb kegyetlen fővárosi hősziget valójában csak 4 tizeddel melegebb. Havi szinten 4 tized, és ez máris felhatalmaz arra, hogy szinte minden hozzászólásodban leírd, hogy az egy kegyetlen hősziget, aminek a méréseit nincs értelme figyelembe venni.

Persze én is ferdítek, mert fogalmam sincs, hogy te milyen adatokból számolod az átlagokat, én meg ahhoz hasonlítok. Egy biztos, a 7,36 fok 'Lőrincre.

3. "Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok)."

Ez is tipikus, úgy meghúzni egy határt, hogy az nekünk legyen jó. Én meg azt mondom, hogy 6,1-6,9 között 7 mérőhely volt, 7,0-7,7 között 8 db, plusz Kékes a 16. Tehát akkor 'Lőrinc azok szintjén van, amikből több van...játék a számokkal, semmi több.

4. "Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok)."

Hát hogyne látszana már tizen pár adatból, hogy a 93 ezer km2-es országban csak DK-en volt melegebb...miközben alföldi, teljesen természetes körülmények között is mértem már 10 fokos minimum-hőmérséklet különbséget egymástól pár 10 méterre lévő pontok között.

Nagy hirtelen ennyi ferdítést találtam.

Link

Én viszont továbbra is ki fogom gyűjteni és közzé is fogom tenni a havi anomáliákat, cseppet sem érdekelve, hogy ez valakit módfelett idegesít-e  vagy sem.
Bár csak brutális negatív anomáliáról is tudósíthatnék néha-(hó)napján. 

Valaki ezek szerint olvasta amit írtam...De nem örülök: nem értem ez egészet ferdítésestül meg elszámolásostul.
Itt kerekített értékek vannak és tizedig tudom az adatokat. Most akkor aki pontosabb adatot ad meg az ferdít ? A választ a metnetes magas tudományos amatőrségű olvasók eldönthetik, ide írom a térképi és az általam ismert adatokat :
Győr 7----7 (Likócs) és 6,5 (Pér)
Szombathely 6----6,3
Sármellék 7----6,7
Siófok 8----7,5
Pécs 7 ---- 7(Pogány 7)
Paks 7 ----6,9
Budapest 7 ----7,5 (Lőrinc) és 6,9 (Ferihegy)
Szeged 8 ----7,7
Szolnok 7 ----7
Kékes 4 ----3,5
Békéscsaba 7 ----7,5
Miskolc 6 ----6,1
Debrecen 7 ----7
Nyíregyháza 6 ---6,3
Átlag : 6,71----6,71
Érdekes, hogy a pápai reptér átlaga 6,7 volt. Hol is van itt a fagymocsár ?
Ebből az látszik gyengébbek kedvéért, hogy egyedül Szegeden volt magasabb a Tátlag, mint Lőrincen (7,5) és kb. ugyanannyi volt Siófokon és Békéscsabán, máshol 7 fok vagy kevesebb. Gondolom ha századfokokat nézünk, akkor Siófok kicsit több, azért kerekítették 8 fokra. Kb. ezredszer lettem itt ha jól értelmezem valamiféle adathamisítónak beállitva, talán a vak is láthatja ezek után, mi folyik itt ellenem évek óta. Mindenki eldöntheti, kinek az adatainak hisz, részemről az anomáliaboncolást befejeztem.

Akkor én most az előzőt leírom egy ábrával, ferdítések nélkül.



Ha kivesszük a siófoki tópartot, meg Kékest, akkor azért az a kerekített 7 fokos, halálosanüberbrutálfővárosigigahősziget olyan nagyon mégsem lóg ki.

Valaki elszámolta azt a 7,5 fokot.

Visszatérve a  novemberre nagyon meglepett, hogy 2,5 fokos volt a budapesti anomália és ezt kiterjesztik egyesek országos szintre. Velem szemben sokszor elhangzott, hogy bár cseszneki vagyok de Pápát állítom be a világ közepének (van is ebben valami a keresztény katolikusok szerint ) , de hogy egy másik szent hely (Pestszentlőrinc) miért lehet az nem tudom. Ez utóbbi 7,5 fokos átlagot hozott, ami szerint a sokévi 5 fok ott. (Ferihegyen 6,9 volt a november) Az OMSZ saját honlapján 5,4 (talán 1971-2000), ami lehet persze más városrész is, de a pápai sokévi is ekörül van. No akkor most Budapest vagy Pápa a fagymocsár ? - kérdezhetnénk. Az OMSZ anomáliatérképei 2 fok alatti 90 napos anomáliát 8 foltban is mutatnak az országban, ezek szerint 8 fagymocsár is van már. A viccet félretéve az utóbbi 13 év pápai novembereinek átlaga már jóval 6 fok felett van, vagyis fagymocsár ide vagy oda egy fokot melegedtek ebben az évszázadban a novemberek. Ha az idei nov. 6,7 fok, az utóbbi 30 évhez képest már egyáltalán nem beszélhetünk 2 fok feletti anomáliáról, de még a 100 éves átlag alapján sem. És az ország többi városa ? Néztem néhányat:
Miskolc 6,1
Nyíregyháza 6,3
Debrecen 7
Békéscsaba 7,5
Szeged 7,7
Szolnok 7
Pécs 7
Paks 6,9
Kecskemét 6,8
Szombathely 6,3
Látszik, hogy a dk-i részeken volt csak a fővárosi hőszigeten kívül 7 fok felett a hónap, másutt a T a hírhedt "fagymocsár" szintjén mozgott(6,1-7 fok).
Évek óta feltűnt, hogy a közeli Szombathely és a pápai reptér adatai mennyire hasonlóak. Az éves átlagok 2014 óta vannak meg nekem mindkét városból, előre írtam Szombathely, mellé Pápa átlagait:
2014.  11,7----12 fok
2015.  11,4-----11,5
2016.  10,9------11
2017.  10,8------11
2018.  12,5------12,6

Tehát a fagymocsár csak 2 tizeddel melegebb Szombathelynél. Ugyanakkor Szombathelyre rémületes hideget mutatnak az OMSZ 1971-2000 közti adatai, az ország talán leghidegebb része. Valóságos kis jégkor lehetett ott, pl. a november átlaga a pápainál legalább 1 fokkal hidegebb, mindössze 3,9 fok volt. Na ha ezekhez az adatokhoz viszonyítunk akkor aztán bődületes valóban a pozitív anomália, legalábbis ott (meg Budapesten).
Persze állomásáthelyezések, beépítések, kitelepülések ill. műszercserék össze-vissza dobálhatják az átlagokat, de azért leszögezhetjük, hogy 60-70 km-en belül nem valószínű ennyire regionális felmelegedés, anomáliabukfenc.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#417289 - 2018-12-02 13:17:17)

4 éve volt jég bőven.
2014. nov. 30. - dec. 2. között 50-60 mm csapadék jött le a Pilisben és a Budai - hegységben ónos eső formájában.
Előtte napokig vastag zúzmara volt a hegyekben kb. 400-500 méter fölött.
Mondani sem kell, hogy a károk pusztítóak voltak.
4 év után sokat javult a magasabb régiókban a helyzet, de még így is több helyen látható a korábbi károk nyoma hol jobban, hol kevésbé.
Link  Link  Link  Link

Nálam 2 nap alatt 59 mm csapadék jött le esőben, miközben végig 0 és 0,5 fok között mozgott a T.
Nagyon rezgett a léc, de megúsztuk itt. Az éves akkorra már elérte a 840,5 mm-t.
Dec. 1-e volt a legkeményebb nap. Egész nap eső, erős szél, és 0,2 fok körüli T.

Elnézést! A megszokás.
Kérném a hsz. áthelyezését a visszatekintőbe, ahová való. Köszönöm!

Nézzük, hogy zárt a novemberi anomália Pestszentlőrincen.
A 20-i +3,55 fokról a hónap végére "csak" 2,56 fokra mérséklődött a havi napi középhőmérséklet eltérés, köszönhetően annak, hogy igazán csak az utolsó 4 napon volt negatív eltérés, bár tény, hogy tegnap és tegnapelőtt már belecsaptunk lecsóba, a több, mint 5 fokos negatív eltéréssel.
És, ebben az évben már szinte menetrendszerűen, most is a hónap végén/legvégén érkezett a markáns lehűlés.
Az OMSZ térképe szerint nagyjából ez országos viszonylatban is igaz, nyugaton talán kevesebb, keleten viszont nagyobb pozitív anomáliával.
  Link

Az ősz is nagyon melegre sikeredett, több mint 2 fokos pozitív anomáliával(90 napos térkép, gyengébbek kedvéért).
Link
(a térképen nem lehet nem észrevenni a hírhedt pápai fagymocsár világosabb foltját a térképen, most sümegi koncentrációval )
 

Kétarcú hónap volt Szombathelyen is a november, az első 15 nap középhőmérséklete még 9,9 fok volt, a második 15 nap pedig mindössze 2,7 fok. Összességében 6,3 fok lett a hónap középhőmérséklete, ami az 1901-2017. közötti átlaghoz képest még így is 1,9 fokkal magasabb.

Az őszi három hónap középhőmérséklete 11,9 fok volt, így az idei lett 1901 óta a második legmelegebb ősz, csak 2014 előzi meg (12,2 fok). Olyan nagyágyúkat sikerült maga mögé utasítania mint 2000 (11,8 fok), vagy 2006 (11,6 fok).

Egyetlen kérdés, hogy legmelegebb év összejön-e? Látva az előrejelzéseket nem lehetetlen, a 2014-es év 11,68 fokos középpel zárt, így amennyiben az idei december középhőmérséklete legalább +1,6 fok lesz, akkor 2018 lesz a legmelegebb év Szombathelyen 1901 óta.

2018. ősze nálam: (zárójelben az elmúlt 30 év átlaga illetve a dátum)

Átlaghőmérséklet: 18,27+13,47+7,03= 12,92°C. (11,45 °C.)
T min. átlag: 13,20+8,45+3,96= 8,54 °C. (8,18 °C.)
T max. átlag: 24,10+19,61+11,24= 18,32 °C. (15,61 °C.)
Absz. T min.: -6,2 °C. (11.30.)
Absz. T max.: 29,4 °C. (09.12.)
Őszi absz. hőingás: 35,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -3,2 °C. (11.30.)
Legmagasabb napi átlag: 22,0 °C. (09.08., 09.12.)
Napi átlagok hőingás: 25,2 °C.
Legnagyobb T.min.: 18,0 °C (09.08., 09.15.)
Legnagyobb T.max.: -0,1 °C (11.30.)
Napi legnagyobb hőingás: 17,2 °C. (11.12.)
Napi legkisebb hőingás: 1,0 °C. (11.21.)

Legalacsonyabb légnyomás: 998,4 hPa. (11.26.)
Legmagasabb légnyomás: 1040,6 hPa. (09.26.)

Nyári nap:19+0+0= 19 db. (
Hőségnap: 0+0+0= 0 db. (1)
Fagyos nap: 0+0+2= 2 db. (7)
Hideg nap: 0+0+2= 2 db. (1)
Téli nap: 0+0+1= 1 db. (1)
Hóeséses nap: 0+0+4= 4 db. (3)
Hótakarós nap:0+0+0= 0 db. (1)
Zivataros nap: 3+0+0= 3 db. (4)
Ködös nap: 0+0+3= 3 db. (13)
Jégesős nap: 0+0+0= 0 db.

Őszi csapadék: 75,6+25,8+40,8= 142,2 mm. (154,6 mm.)
Csapadékos nap:9+10+10= 29 db.
Mérhető csapadékú nap: 5+6+9= 20 db.
Jelentős csapadékú nap: 5+1+3= 9 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 22,3 mm. (09.03.)

Az átlagnál 1,5°C-kal melegebb (4. legmelegebb) és némileg szárazabb (61. legszárazabb, 92%) ősz volt az idei. Az idei nagyon meleg ősz annak tükrében, hogy a 14. legmelegebb szeptembert és a 10. legmelegebb októbert is tartalmazta egyáltalán nem meglepő. A csapadék nagyjából átlagos, és nálunk az eloszlásával sem volt különös probléma. Az összességében nagyon meleg ősz utolsó néhány napja viszont kifejezetten téliesre sikeredett. 

2018. november nálam: 

T átlag: 7,03 °C.
T min. átlag: 3,96 °C.
T max. átlag: 11,24 °C.
Absz. T max.: 21,2 °C. (12.)
Absz. T min.: -6,2 °C. (30.)
Absz. hőingás: 27,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -3,2 °C. (30.)
Legmagasabb napi átlag: 14,9 °C. (03.)
Napi átlagok hőingása: 18,1 °C.
Legalacsonyabb T max.: -0,1 °C. (30.)
Legmagasabb T min.: 12,0 °C. (03.)
Napi legnagyobb hőingás: 17,2 °C. (12.)
Napi legkisebb hőingás: 1,0 °C. (21.)

Legalacsonyabb légnyomás: 998,4 hPa. (26.)
Legmagasabb légnyomás: 1033,7 hPa. (29.)

Fagyos nap: 2 db.
Hideg nap: 2 db.
Téli nap: 1 db.
Hóeséses nap: 4 db.
Ködös nap: 3 db.

Havi csapadékmennyiség: 40,8 mm. (éves: 657,0 mm.)
Csapadékos nap: 10 db.
Mérhető csapadékú nap: 9 db.
Jelentős csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 18,4 mm. (26.)

Az átlagnál több, mint 1 °C-kal melegebb (28. legmelegebb), némileg szárazabb (54. legszárazabb, 87 %) hónapon vagyunk túl. A hónap eleje, majd közepe szokatlanul meleg volt. Ezt követően fokozatos lehűlés után a hónap vége szokatlanul hideg lett.

Véget ért november. A társalgóban írtam, hogy ha 6,7 fok lesz a pápai reptér havi átlaga, az a 3. leghidegebb lesz a 2012 óta eltelt 7 évből. Így is lett. A saját 12 éves 2 adatból számolt metnetes havi közepeim átlaga 6,9 fok volt. Most 7,1 fokkal csak 2 tizeddel lett melegebb. A múlt századi átlagokhoz képest tetemes, jóval egy fok feletti a meleg anomália (persze attól függően, hogy melyik 30 vagy 50 évhez viszonyítunk más és más).
Az idei középhez képest az előző éveimből 5 volt hidegebb és 7 november volt melegebb. A leghidegebb 2011-ben volt 3,3 fokos középpel, a legmelegebb 2010 és 2014 volt 8,7 fokkal. Érdekes, hogy milyen melegek az utóbbi évek novemberei: a múlt századi értékek alatt csak 2 volt a 13 évből: 2011 mellett 2007, amikor csak 4,9 fokot jegyeztem fel. A 3. leghidegebb novemberem 2016 volt 6 fokos középpel (reptéren 5,9 fokos átlag), ami a sokévinél mindenképpen már melegebb.

Május-szeptember között kizárólag konvektív csapadék hullott (záporok, zivatarok), azok pedig hol betalálnak, hol nem. Az idei nyári félévben teljesen elmaradtak az egész országra kiterjedő áztató esőt hozó ciklonok, amelyek főleg május-júniusban még rendszerint előfordulnak. Ez szülte a mostanra valóban jelentős területi különbségeket még akár egy kisebb körzeten belül is.

Sokszor olvasom, micsoda csapadékhiány van, amin itt csak csodálkozni lehet. Aztán ránézek az metnet idei adataira, eddig:
 Miskolc (az én mérésem): 777,7 mm
Radostyán (innen mindössze bő 10 km, csak át kell mennem egy kis dombon): 392,5 mm.

Létezik mérési hibahatár, de ekkora azért mégsem. Hihetetlen ilyen kis távolságokon belül mekkora különbségek vannak az idén.

Még a 20-ai  ,   két videóm is előkerült Link Link

Feljegyzéseim szerint 2007-ben volt nyolc hónapig folyamatos pozitív anomália. Januártól-augusztus végéig. Utána jelentős lehűléssel 4 hónap átlag alatti . Legközelebb 2008 január volt ismét pozitív. Ha most is így lenne tökéletes lenne, legközelebb Április lenne melegebb. 

És a folytatás...
Nézzük a pestlőrinci (közkedvelt nevén a gigapoliszi) adatokat. Tegnappal bezárólag a napi középhőmérséklet eltérés +3,55 fok volt.
Ez nagyjából igaz lehet országosan is.
Ha feltételezzük, hogy a következő néhány nap minimum átlagos, tehát 0 fokos eltérésű lesz (szombattól-keddig), ami nyilván nem lesz, mivel ilyenkor itt már csak +3,5 fok a napi közép, és legalább hétfő estig nem is megyünk ez alá, továbbá az utolsó három napra (szerdától-péntekig) azt feltételezzük, hogy a napi közép eltérés -5 fokos lesz, egyszerűen matematikailag kizárt, hogy a hónap +2 fokos anomália alatt végezzen (na jó, esetleg egy honaputánszerű gigantikus és galaktikus kataklizma esetén - bár erre azért most meglehetősen csekély az esély ).
Egyszóval a november is gazdagítja az erősen pozitív anomáliájú hónapok hosszú sorát.  

Felkészül december? Remélem itt megszakad a sorozat...és ez jön:

Nov.1-23. közt 8,6 fok Pápán a középérték, a reptéren 8 fok kereken az átlag. Már hidegebb a hónap 2010-nél, de talán 2012-nél is .Most megenyhült Pápán,már közel 9 fok, míg Cseszneken csak 5 fok van. Sok múlik az utolsó héten, most közel 3 fokos még a pozitív anomália.

Nézzük, hogy állunk az utolsó novemberi hét előtt, mit hozott eddig a november.
Így állunk most: a 30 napos eltérés +4 fok körül áll.
Link
Na de hogy korrektek legyünk, mivel 30 naposról van szó, ne feledkezzünk meg az október végi brutális felmelegedésről sem, ami igencsak megtolta az átlagot.
Link

Kétarcú novemberünk lett. A kezdeti nagy meleg (4-én 14,3, 7-én még 13 fokos átlag a pápai reptéren 14-ig alig csökkent) 15-én megtört és  5-6 napja hideg, már negatív anomáliájú időszak napjait éljük és a hátralévő 10 nap sem lesz többnyire a havi átlagnál  melegebb.
Eszembe jutott 2010 novembere , nagyon meleg idők jártak akkor. Kiderült, hogy akkor ugyan 20 fok fölé nem ment a T (19,7 Pápán), de 25-ig igencsak melegen alakultak a napok, akkor 3 hétig volt a mostani 2 héthez hasonló nagy meleg, 21. felé már mérséklődött és csapadékos időszak következett, 25. táján meg fagyos,havas lett. Pápán 6, Cseszneken 18 cm hótakarót jegyeztem fel. Ez a télies idő viszont csak 8,7 fokig vitte le a havi közepet Pápán. Most ugyan ennél 1-2 tizeddel magasabban vagyunk, de a hátralévő 10 nap igencsak le fogja vinni. A havi átlag (nem a közép !) a repülőtéren csak 8,5 fok jelenleg és naponta 4-5 tizedet csökken mostanában (14-én még 11,2 fok volt). Ha csak napi 3 tizedes csökkenés lesz 30-ig, akkor akár átlag közeli hónapra is kijöhet a T.
A csapadék, bár most gyakran esik, de nagyon elmarad a 2010-estől. Akkor 3 hétig száraz volt, de közben egyszer esett egy 15 mm-es adag. Aztán 20- után nagyon sok esett. 40-50 mm a környéken.  Idén még a mostani havi 6-7 mm igencsak csekély és lenne mit bepótolni.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#415626)

Köszi a gyors választ! 

Biztos, hogy maradni fog.
Méghozzá nem is kevés. 1 fokos minimum, de akár 2 fokos is. 

Szerintetek az eljövendő komoly lehűlés ellenére azért maradhat egy kevés pozitív anomália a hónap végére, vagy ez teljesen felejtős?

Leghosszabb fagymentes időszakok nyomában 1901 óta Szombathelyen.
1904. március 22. - 1904. november 11. 236 nap
1961. március 30. - 1961. november 19. 236 nap
1916. március 9. - 1916. október 27. 234 nap

Az idei, március 29-én kezdődött fagymentes időszak ma tart a 231. napnál. Holnap és holnapután reggelt még talán kihúzhatjuk, de szombat már biztos bukta, így sajnos a TOP3-ba nem kerül be az idei év, de így is kiemelkedő hosszúságúra nyúlt a fagymentes időszak.

Valamikor októberben szó volt a havi anomália alakulásáról és a rekordvárásról. A rekord (25+) úgy látom bejött, bár az ország nagyobbik felén nem nagyon ment 25 fok fölé a T, de elsősorban a déli és alföldi tájakon több napon is előfordult nyári nap. Ma éppen emlegették az egyik tv csatornán, hogy novemberben is nyári napok vannak. Ez azért túlzás, de ha már egy helyen nyári nap van vagy napi rekord megdől, már úgy adják elő, hogy mindenhol az van. Tetszett, hogy az illető ahelyett, hogy a globális felmelegedés megdönthetetlenségéről beszélt volna kiemelte, hogy amíg itt tartósan nagy a meleg, addig Európa nyugati felén és Afrikában (Marokkó) havazott is. Vagyis szerencsés felállás nálunk ez a tőlünk keletre kiépült kirobbanthatatlan AC, míg Nyugat- és Dny-Európa a hideg és csapadékos oldaltól szenved a szó igazi értelmében (halálos áldozatok). Valóban Európa legmelegebb része 2 hete a medencénk, de amellett hogy ez tragikus sokak szerint azért óriási tüzelőmennyiséget nem kellett elégetni.
Az októberi közép néhány állomás adatait gyorsan megnézve nagyjából 12,3 (Szombathely) és 14,1 fok közt alakult (Szeged,Pécs). Ha az átlag 11-12 fok körül van városainkban, ez kb. 2-2,5 foknak felel meg. Pápán 12,9 lett, a sokévi 11 fok körül lehet. Az utolsó egy hét 0,6 fokot emelt a havi átlagon, ami az anomáliát kb. 1-ről 2 fokra emelte (az utolsó hét a legmelegebb lett,pedig a hónapon belül a leghidegebbnek kellene lennie).
Ahogy divatos mondani nudli lett az október a nevetséges 2 fokos anomáliájával a novemberhez képest . Pápán és országosan is 13 fok körül van az átlag, aminek kb. 7-8 foknak kéne lennie. Ez eddig vagy 6 fokos anomáliánál tartunk ebben a hónapban, de alighanem ez az előoldal sem lesz örökös és a rövid nappalok és hosszú éjszakák meghozzák az egyre erősebb éjszakai lehűléseket, ha hidegbetöréstől nem is kell még tartani.

2001, vagyis az ezredforduló óta idáig csak három év: 2001, 2013 és 2014 októbere képviselt az országos átlagtól eltérő kiugróan magas, 2 fokot elérő, vagy azt meghaladó pozitív értéket.

2013: +2,1 °C = 12. hely
2014: +2,0 °C = 13. hely

Az idei október ezeket most jócskán megelőzi, így egyértelműen bent van a TOP 10-ben. Kérdés, az a (becslés!) ~2.5 fok körüli anomália érték milyen helyezésre lesz elég. A 2001-es október átlagtól való eltérése +2,7 °C, de az még egy korábbi, az 1961-1990-es évek sokéves átlaga alapján került kiszámításra, amely még valamivel alacsonyabb volt a mostaninál. Úgyhogy elképzelhető, hogy országosan az idei megelőzi még az azévit is, és mindössze néhány XX. századi október lesz csak előtte.

Véget ért az október, így megvannak Pestszentlőrinc hivatalos adatai.
Havi középhőmérséklet 13,9 fok lett, 2,77 fokos pozitív anomáliával. Nem rossz.
Az országos valahol ennek közelében lehet, keleten, délkeleten egy kicsivel magasabb, nyugaton, északnyugaton kicsivel kevesebb, úgy 2,3-2,9 fok között.
Link


Az októberi csapadék nálunk nagyon jól alakult, legalább is más országrészekhez képest, 45mm lett!
A szeptember is tekintélyes 76mm-rel zárt.
Szeptemberben a hónap elején volt nagy eső, utána gyakorlatilag semmi, októberben pedig fordítva, a hónap végén jött az égi áldás zöme.
 

Valószínű marad is év végéig az első helyen. 
Top 5 garantált, de a Top 3-is országosan.

Nálam 13,9 fokon áll eddig az éves közép T.
November közepéig számottevő csökkenés nem is látszik. 
Utána az év hátralévő részében 6 hét alatt közel 2 fokot kéne csökkennie az éves közép T. - nek.
Az általam mért T. közepet nyugodtan lehet országos átlag T. - nek venni.
Általában azt hozza lakóhelyem. 

1901. óta 2014. volt a legmelegebb országos átlagban, 11,95 fokos közép T. - vel. 
Idén jó esélyét látom, hogy 12 fokos országos közép T. legyen. 1901. óta először. 

Nálam az idei október átlagban a 4. legmelegebb lett 1981 óta, azon belül a napi maximumok átlaga rekordot döntött (eddig 2006 volt a legmelegebb), de a minimumok átlaga már csak két számjegyű helyezéshez volt elég. A hónap anomáliája kb. 2,4 fok. Az év átlaga eddig továbbra is első helyen áll.