Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Azért ez a mostani, "hőhullám" jóval elviselhetőbb mint a pár héttel ezelőtti. A lakásokban normális hőmérsékletek vannak, éjjel lehet szellőztetni. Nem tudom a siratókórusnak most mi a baja ezzel.
Tmin: 14,4 fok. Tmax: 34,6 fok. Takt; 23,4 fok.
Ma is 20 fok feletti lett a hőingás, de már igazán kellemes a hőmérséklet.
Ma is 20 fok feletti lett a hőingás, de már igazán kellemes a hőmérséklet.
Szerintem holnap nem lesz meg a 38 fok, megáll a déli országrészben 36 foknál. Ma az ország jó részét érintett 850 hPa-n a 20-21 fok, holnap csak a déli országrész folött lesz csak belőle. A magasban és talajon is egy árnyalattal hűvösebb levegő szivárog be majd a nap folyamán, ezt azért figyelembe kell venni. Ha késik a hidegbeszivárgás akkor természetesen lehet 36 foknál melegebb a déli-délkeleti részeken.
Abban is biztos vagyok, hogy ezt a hosszú melegperiódust egy markáns lehülés fogja lezárni majd jelentősebb csapadékkal, egy itt veszteglő ciklonnal. Persze ez után is visszatérhtnek majd a 30 fokok, mert a tőlünk délre lévő hatalmas melegbázis még jó ideig valószínüleg tartani fogja magát és hatásával, a nyugat-Európai ciklonok előoldalánál számolnunk kell majd.
Abban is biztos vagyok, hogy ezt a hosszú melegperiódust egy markáns lehülés fogja lezárni majd jelentősebb csapadékkal, egy itt veszteglő ciklonnal. Persze ez után is visszatérhtnek majd a 30 fokok, mert a tőlünk délre lévő hatalmas melegbázis még jó ideig valószínüleg tartani fogja magát és hatásával, a nyugat-Európai ciklonok előoldalánál számolnunk kell majd.
Ezek az előfeltételezések szeptember-októberről már a Dávid Mihály féle kategóriába tartoznak szerencsére.Azért nem a közel-keleti éghajlati övben vagyunk.
Most már egyre hihetőbbnek látszik, hogy szeptemberben is többször befigyelhet a 15+ fok 850 hepán. Ez még olyankor is bőven 30 fok feletti maximumokat jelentene.
Látva a leverhetetlenül erős nyugat-szaharai melegbázist, azon se lennék meglepve, ha október nem jelentéktelen része is hamisítatlan nyári idővel telne. Talán még november elején is kicsíphetünk majd pár 20 fok feletti napot.
Látva a leverhetetlenül erős nyugat-szaharai melegbázist, azon se lennék meglepve, ha október nem jelentéktelen része is hamisítatlan nyári idővel telne. Talán még november elején is kicsíphetünk majd pár 20 fok feletti napot.
Az OMSZ szöveges előrejelzésében ott van a 38.
Donnie, mi meg holnap számolunk millimétereket.
Donnie, mi meg holnap számolunk millimétereket.
Az nagyon beteg lenne, ha tényleg lehullana az a mennyiség (916 mm)...
(Már a fele is durva lenne)
wetsom: Jó, tudom, egy hurrikánban nem ritkák az extrém csapadékértékek, csak úgy belegondoltam, hogy mennyi is az annyi és elborzadtam...
wetsom: Jó, tudom, egy hurrikánban nem ritkák az extrém csapadékértékek, csak úgy belegondoltam, hogy mennyi is az annyi és elborzadtam...
Hetedik. Pedig nagyon könnyen meglehet, hogy még szeptemberben is jópárszor hasonló értékek lesznek majd.
Figyelembe véve azt, hogy a néhány nappal ezelőttig mutogatott lehűlés pikk-pakk eltűnt és helyette újból a melegnek, sőt az egyre melegebb időnék adnak egyre nagyobb esélyt. Elég rápillantani az ECMWF fáklyára: a főfutás és a kontroll karöltve a 20-ast nyaldossák: Link
A holnapi melegrekord 38,0 fok (Jászberény - 1992.) Nem elképzelhetetlen a megdöntése.
Nem nézne ki rosszul az adatbázisban a 24-i hidegrekord után egy 27-i melegrekord.
Jó kérdés persze, hogy a Dél-Alföldre - ahol a legnagyobb esély van a rekorddöntésre - mennyire löttyen be az északnyugati szél délután... Ha tippelni kell én Kelebiára vagy Dél-Csongrádra (Pl. Pitvaros) tippelnék, mint esélyes rekorder állomás. (de a tyúkólban tuti megdől majd...
)
36 fok van itt. Nem is tudom már hányadik hőhullám az idén hatodik vagy hetedik!? Vagy hány szünet volt a június óta tartó hőhullámban!? Folytatódik a locsolás. A talajvízszint még a 2015-ös szintnél is lejjebb került. Mindenesetre vesztésre áll a hőség,mert a napállás úgyis legyőzi rövidesen.
Az az eljárás, hogy amelyik kölöknek van esze el sem megy az ilyenre. Majd 4-én...
Van felhő az égen hurrráá
Mostani időjárás vagy időállásban már ez is nagy szó. Van esély ma talán valami záporra ne adj isten zivatarra?
Április 19-én délután három órakor +0,8°C-ot mértem.
Most ugyanolyan napállás mellett +31,5°C van.
Most ugyanolyan napállás mellett +31,5°C van.
A friss GFS futás is azt látszik megerősíteni, hogy a 2. lehűlési hullám nevét meg nem érdemlően gyenge lesz. Eszerint szept. első napjaiban is folytatódna, ill. visszatérne a késő nyári meleg, eleinte legalább részleges kánikulával.
240 óránál azért már alakulgat az atlanti blokk, tőle keletre erős ciklonnal. De nem lehet tudni, végül nem a kelet-európai AC lesz-e erősebb. Meg egyébként is túl messze van még ez a dolog.
240 óránál azért már alakulgat az atlanti blokk, tőle keletre erős ciklonnal. De nem lehet tudni, végül nem a kelet-európai AC lesz-e erősebb. Meg egyébként is túl messze van még ez a dolog.
Jelen állás szerint az intervallum legteteje alapján lehetne I. fokú hőségriadó. Aug. 31-én Tmin 18 fok, Tmax 32 fok, szept. 1-jén Tmin 19 fok, Tmax 31 fok a megadott intervallum teteje az OMSZ szerint.
Nem tudom, ilyen esetben mi az eljárás.
Nem tudom, ilyen esetben mi az eljárás.
Na hőségriadóval kezdődik a tanév? 
Más: Szekszárd környékén nem irtották tuti rendesen a parlagfüvet én is meg az asszony is szenvedünk, nem kicsit.
Más: Szekszárd környékén nem irtották tuti rendesen a parlagfüvet én is meg az asszony is szenvedünk, nem kicsit.
Igen ám, de én ANTICIKLON előoldali lehűlésről írtam. Ez a nómenklatúra sok zavart, félreértést okozott már eddig is. Tehát: a légköri képződmények elő és hátoldala a leggyakoribb, ny-k-i vonulási irány alapján értelmezhető. Előoldal az, ami legelőször ér ide nyugatról, a hátoldal pedig, ami legkésőbb. Minden légköri képződménynek a keleti oldala az előoldala, a nyugati a hátoldala. Emiatt az AC előoldal az AC hideg oldal (szemben a ciklonnal)
Valóban, ECM-nél szept. 1. után felfelé "lóg ki" az op., nem is kicsit. Valamint elég széles a szórástartomány, T 2m tekintetében a T max 17 és 33 fok között szór. A jövő hét elejére már elég biztos lehűlés után a modellek továbbra se igen tudják, mit akarnak.
Mivel így nem leszünk okosabbak, adott az a ritka eset, mikor felvázolhatunk saját kútfőből lehetőségeket.
Az elég valószínű, hogy szűk egy hét különbséggel nem fog jönni két erős lehűlés. A kettő közül valamelyik gyenge lesz. A modellek is adják azt az impressziót, hogy a második (azaz a szept. 1-i, szept. 2-i) hőcsökkenés elkorcsosulhat, jelentéktelenné válhat. Ne adj' Isten, el is tűnhet.
Sok múltbeli évben fordult elő, hogy szept. első 5-10 napja még a késő nyár jegyében telt, és csak azután jött radikális lehűlés.
Egyáltalán nem zárható ki, hogy idén is valami ilyesmi fog megvalósulni.
Mivel így nem leszünk okosabbak, adott az a ritka eset, mikor felvázolhatunk saját kútfőből lehetőségeket.
Az elég valószínű, hogy szűk egy hét különbséggel nem fog jönni két erős lehűlés. A kettő közül valamelyik gyenge lesz. A modellek is adják azt az impressziót, hogy a második (azaz a szept. 1-i, szept. 2-i) hőcsökkenés elkorcsosulhat, jelentéktelenné válhat. Ne adj' Isten, el is tűnhet.
Sok múltbeli évben fordult elő, hogy szept. első 5-10 napja még a késő nyár jegyében telt, és csak azután jött radikális lehűlés.
Egyáltalán nem zárható ki, hogy idén is valami ilyesmi fog megvalósulni.
Nem olyan biztos, hogy lassan. Lehet, hogy már szeptemberben valamikor megjön majd az ősz, de így is, lehet több lesz az 5-10 fokkal melegebb nappal, mint az átlagos. Példa erre 2011 és 2012 szeptembere. Amennyiben marad ez a verkli.
Nem azaz érdekes. Hanem az, hogy egy ciklon előoldala nem hoz hozzánk lehűlést, ez tényleg durva.
A valószínűségin az ECMWF mostani futása felűlről lóg ki, de ez korántsem jelenti azt, hogy nem ez a scenárió fog megvalósulni. Sokkal fontosabb, hogy mikor lesz újból esély országosan jelentős csapadékra. Az ECMWF néhány nappal ezelőtt még mutatott ilyet szeptemberre, de ennek most már se híre, se hamva.
Az utolsó augusztusi hétvége szépen megnyomja, már most 30 fok van, felhő sehol, én azt mondom, hajrá nyár, amíg csak lehetséges.
Elhiszem. A városi hősziget úgyis csak szélcsendes, derült éjszakákon játszik.
Amit szeke leírt a város nagyságától függő határ-szélsebességről, az is igaz lehet. De nem az éjszakai szélcsend - vs meleg szél esetére, hanem téli hideg szél esetére. Ekkor számíthat, hogy a hulladékhőt kibocsájtó város mekkora, illetve milyen sebes az átfújó hideg szél. Pl. egy 0 fok körüli havazásos, gyenge szeles helyzetben a városban gyengén olvad, míg a környéken nem.
De ha nagyon erős a szél, nincs ilyen különbség. Pl. 1979 jan. 1-jén, mikor késő délután, viharos szélben Győrben volt -16 fok, a városon kívül is éppen ennyit mértek.
Amit szeke leírt a város nagyságától függő határ-szélsebességről, az is igaz lehet. De nem az éjszakai szélcsend - vs meleg szél esetére, hanem téli hideg szél esetére. Ekkor számíthat, hogy a hulladékhőt kibocsájtó város mekkora, illetve milyen sebes az átfújó hideg szél. Pl. egy 0 fok körüli havazásos, gyenge szeles helyzetben a városban gyengén olvad, míg a környéken nem.
De ha nagyon erős a szél, nincs ilyen különbség. Pl. 1979 jan. 1-jén, mikor késő délután, viharos szélben Győrben volt -16 fok, a városon kívül is éppen ennyit mértek.
Sopronban a városi hősziget befolyásoló hatása az időjárásra elenyésző a szélhez és a domborzathoz képest.
Az éjszakai hőmérsékletet a városban a szél (felhőzet) - és Nanovichnak igazat adva a domborzati viszonyok - befolyásolják.
A városban télen 3-4, nyáron 15-20 olyan éjszaka van, amikor egész éjszaka szélcsend van és végig derült az ég.
Ekkor alakulhat ki valamekkora hősziget hatás, de látható, hogy ez átlagosan csak minden hetedik éjszaka játszik szerepet a hőmérséklet alakulásában.
Tehát Thermometernek még egyszer megismétlem: nem a városi hősziget hatás miatt volt 17 trópusi éjszaka a nyáron Sopronban, hanem az állandóan fújó szél miatt.
Az éjszakai hőmérsékletet a városban a szél (felhőzet) - és Nanovichnak igazat adva a domborzati viszonyok - befolyásolják.
A városban télen 3-4, nyáron 15-20 olyan éjszaka van, amikor egész éjszaka szélcsend van és végig derült az ég.
Ekkor alakulhat ki valamekkora hősziget hatás, de látható, hogy ez átlagosan csak minden hetedik éjszaka játszik szerepet a hőmérséklet alakulásában.
Tehát Thermometernek még egyszer megismétlem: nem a városi hősziget hatás miatt volt 17 trópusi éjszaka a nyáron Sopronban, hanem az állandóan fújó szél miatt.
Helyette most az ECM "felejtette" el.
Nagy a káosz a jövő hétvégével. Remélem csak az ECM op. szállt el.
Ahogy várni lehetett, az új futásban a GFS op. "meggondolta magát". Már nem mellőzi el a szeptember eleji lehűlést:
Link
Link
"Az a kritikus szélsebesség, amelynél már nem tud felépülni a hősziget erősen függ a város méretétől."
Ez a megállapítás alighanem téves. Szeles időben tökmindegy, mekkora a város. A hősziget ki nem alakulása éppen hogy a szélsebesség függvénye, mégpedig olyan formán, hogy milyen szélsebességnél nem tud már a vidék se lehűlni.
Derült, szélcsendes éjszakákon számíthat a város mérete, és beépítettsége. De tapasztalatom szerint már egy kis városnak is böszme hőszigete van ilyenkor. Pl. Tatán, Komáromban több fokkal melegebb van ilyen helyzetben, mint városon kívül. Hogy ne legyen hősziget, ahhoz a településnek olyan kicsinek kell lennie, mint pl. Bábolna. Ott nincs hősziget. Viszont ez egy kis kiterjedésű, alacsony beépítettségű, sok zöldterületű városka.
Ez a megállapítás alighanem téves. Szeles időben tökmindegy, mekkora a város. A hősziget ki nem alakulása éppen hogy a szélsebesség függvénye, mégpedig olyan formán, hogy milyen szélsebességnél nem tud már a vidék se lehűlni.
Derült, szélcsendes éjszakákon számíthat a város mérete, és beépítettsége. De tapasztalatom szerint már egy kis városnak is böszme hőszigete van ilyenkor. Pl. Tatán, Komáromban több fokkal melegebb van ilyen helyzetben, mint városon kívül. Hogy ne legyen hősziget, ahhoz a településnek olyan kicsinek kell lennie, mint pl. Bábolna. Ott nincs hősziget. Viszont ez egy kis kiterjedésű, alacsony beépítettségű, sok zöldterületű városka.
