Meteorológiai társalgó

Az UM elsõ kedd estig ellátó futása egész komoly Ény-i akciót ad.

A Balaton várhat, míg vége van a frásznak.

Lehet mégse lesz annyira pocsék a jövõhét második fele....? Most sokat javult az elõrejelzés a friss gfs alapján. A szerdai lehûlést követõen, szombattól ismét melegedés kezdõdhet...., persze ez még elég képlékeny. Nagyon csapongnak a modellek.

Sziasztok
A napokban áthelyeztük az idõképes automatát egy másik helyre . Igazából a helyzete nem sokat változott de már legalább nincs alatta a vascsõ így nem mér annyira kiugró adatokat abban az idõszakban amikor oda tûz a nap .Viszont a helyzete igazából csak 5-10 méterrel került odébb így a kettõ fal közül nem került ki így amikor elmegy onnan a nap már kevesebbet mérünk. Mint pl most is még Zabar is 27 foknál Sajópüspöki pedig 28 foknál tart addig az automata már csak 24 fokot mér . Sajnos iskolai automata így tökéletes soha nem lesz de legalább már nem mér 3-4 fokkal fölé ..bár úgy néz ki a késõ délutáni órákban van egy jó 1-2 órás idõszak amikor jó 2- 3 fokkal mutat kevesebbet .

Hm, abban nem volt elég tiszta, hogy melyek bolygó növényzete tükrözödik a felhötetöben, lévén hogy bármi tükrözödönek a felhötetö FELETT kell lennie. Ettöl függetlenül ez is egy érdekes teória.

Akkor a délelõtt még itt megjelent "a fehér felhõtetõ-tükör visszaveri a növényzet zöld színét és ezért lesz zöld a csapadéksáv" indoklást ezek szerint nem láttad.

A korábbi békás indoklás és ez az újabb gyöngyszem együtt immár minden kétséget kizáróan elmagyarázza a jelenséget

Elõre szólok, hogy a poént nem értõk inkább görgessenek tovább.

Brit tudósok kimutatták, hogy igen is létezik zöld jégsáv a zivatarokban, ráadásul ez is magyar vonatkozású! Rájöttek ugyanis, hogy mi gyakran csak az alsó zöld színt látjuk, de igazából a felhõkbõl ilyenkor piros hó kezd esni, majd az egy átmenti fehér jégsávba megy át. Ha szerencsénk van, és nagyon magas a felhõalap, akkor mindhárom színt meg lehet figyelni!

Jó volt ez a tegnapi front itt Ék-en,csak szerintem senki nem várta ennyire ütõsnek ,köztük én se....nagy hiba volt!
3 zivatart éltem át tegnap,egy reggel,egy 14:00 körül és egy 17:00-kor Vásárosnamény és Nyírmada közt.
A 3. zivatar szinte a fejem felett keletkezett és pörgött mint egy búgócsiga a fractusaival együtt,azt hittem már,hogy ereget egy tölcsért és nem tudom lencsevégre kapni mert teló lemerült,de végûl megúsztuk heves esemény nélkül.Pazar látvány volt!

A reggeli zivatarról képek :Link
Link
Link
Link
A 2. nagyvadról nem tudtam érdemleges képeket készíteni,ugyanis nem számítottam rá,vendégeink is voltak. Dörgésekre lettem figyelmes,mire kiértem már felettem volt a dög nagy üllõ ami folyamatosan villogott,így nem mert képeket se készíteni,ugyanis a falu legmagasabb pontján vagyunk,de ez szerintem látszik is a képekrõl. Fõleg azután nem mertem felmenni a dombra fotózni,amit egy fél órával elõtte meséltek erdélybõl hazatérõ ismerõseim,hogy ahol voltak, egy tehénbe csapott a villám... na mondom kinek hiányzik ez...
Szóval gyorsan két képet lõttem,az érdemi látványos esemény tõlünk jóval nyugatabbra zajlottak...a képen a zivatar haladási iránya jobbról-balra Link

És egy kis érdekesség
Link
Link
Link
A 3. zivatarról nem készültek képek,ugyanis ki gondolta volna,hogy 2 zivatar után még lesz egy 3. mini ájulós cella .....


szerk:gratula a képekhez,látom azért készûlt 1-2 ,még jóhogy nem éjszaka jött,ugyanis nem lett volna mit fotózni....

Annyi fesztivál van egész nyáron Magyarországon, és ha csak a környékedet nézem, akkor is, hogy ez nem kifogás. Ill. szerintem ha az ember már kijut a fesztiválra, magasról letojja, hogy milyen az idõ.

100- as szélben, felhõszakadásban is ott maradnának csomóan.
Még a közeli lecsapok sem zavarnanak haza sokakat, csak a jég ( tapsztalat ).

Balcsin ugyanez a helyzet.
Ha valaki pont egy kellemetlen hétre, napokra vesz ki szabit, nyafog, de akkor is lemegy a Balcsira.

Már szinte mindegy az esõ, hiszen a növények már hanyatlanak, visszafordíthatatlan folyamatok kezdõdtek, normális termést már nem igazán hoznak.
A bab, a kabakosok, káposztafélék viselik meg a legjobban ezt a szárazságot.
A fû kisült, a kukorica pipál. A gyümölcsfákat is megviseli a szárazság. A burgonya sem tudott kellõképpen megnõni. A zöldségnek sem jó ez a szárazság, mert nem fog elállni télen.
Sajnos, mi csak vezetékes vízzel tudunk öntözni, ami csak a legszükségesebb növényeknek jut. (fólia, szabadtéri paprika, paradicsom, uborka, balkonos virágok)

Örömmel olvasom az 5 napos elõrejelzést! Az esõnek annyira nem örülök (EFOTT), de az hogy végre normális T lesz annak igen. Bárcsak 20-22 fok lenne egész nyáron..

Friss omsz elõre szerint csapadékosabb idõszak kezdõdik szerdától ami a hét legvégéig eltarthat.Szerdán a dunántúlon többfelé lehet zivatar , csütörtökön pedig keleten,északkeleten
Pénteken kisebb záporok,erõsen szeles idõ.Szombaton,vasárnap többfelé lehet záporos csapadék , helyenként (Ék-en) zivatar is.A hõmérséklet szerdán 22-34 fok között alakulhat,ezt követõen erõs lehûlés lesz.Forras:omsz

Igen, két éle van a pengének, fõleg itt felénk, ugyanis a talajfront érkeztéig száraz lesz a légtömeg, sõt, a front elõtt közvetlenül megerõsödõ elõoldali gradiens még ennél is szárazabb levegõt hozhat, viszont a szél gyors fordulása már a labilitás kárára megy majd, hiába jön a nedvesség..
A GFS érdekes módon kedd reggelre ad felénk egy kis esélyt zivatarokra, onnantól itt vége is lenne a dalnak.
Egy tekintélyes Osztrák-Cseh MKR azért már nagyobb sansszal kialakulhat, ami a szokásos határmenti területeken azért okozhat egy kis "felfordulást" majd.

Tegnapi naplemente 7 másodpercben: Link
És egy kép:

És tényleg!

Kornél, amúgy gratula, gyorsan megy az asszimiláció

Igen, elég furcsa.. hogy annyira lehül a levegõ nyár közepén, amilyeneket Karácsony vagy Mikulás környékén szokhattunk meg az utóbbi években! Akkor szoktak 20 fok körüli maximumok lenni.
Igazi karácsonyi hangulat lesz! Legnagyobb mázlimra én pont elhagyom az országot és nem kell kibírnom ezeket a borzalmakat... a tengerparton kinéz 28-34 fok. Ismét jó idõpontra idõzítette magát a lehülés... bár nekem ehhez mindig jó érzékem volt
Egyébként a Dávid naptár alapján lõttem be ezt a nyaralást is... most sem csalódtam az öreg mérnõki pontosságú elõrejelzésében!

A másik oldala a dolognak: Itt a panelban állva tapsolok, hogy bejöjjön az ECM forgatókönyve!

Na mikor megyek a Balatonra? :-( Kedd este (mert aznap még vizsgázom). Szerencsére a család már 26-a óta lent van.

A fáklyára nézve mintha idén korábban jött volna a télapó, ajándék lesz, hogy végre ki lehet kapcsolni a légkondit.

Fõszezonban ilyen idõ maga a rémálom. Persze tõlünk délebbre biztos tombolni fog a nyár.

Furcsa, de igazából csak akkor van esély kedden valami érdemleges akcióra még itt nyugaton is, ha délelõtt legalább a Zala-Marcal vonalig bejön a talajfront. Ha nem, akkor maradunk a száraz, meleg oldalon, és az események az osztrákoknál-cseheknél lesznek (vagy esetleg Kõszeg és Sopron kaphat valamit).

Remélem a keddi nap azért a zivatarok tekintetében javul majd, mert így eléggé nudli.
Viszont csütörtökön a viharos É/Ény-i szél könnyen meglepheti a Kékszalag mezõnyét. A végén úgy járnak, mint 2011-ben a Szigligeti-öbölben...

5 napos: Link

Egyre pocsékabban fest a jövõhét, a frontot követõen most már 4-5 napig is kitartana a viharos szél és az alig 20 fokos nappalok, csapadék persze alig látszik, bár legalább ebben még van bizonytalanság..

Sziasztok, rég nem jártam itt, lévén megérdemelt nyári szabadságomat töltöttem kis családommal az Adrián, arrafelé
kellemesen meleg idõ volt, naponta kb 28 fok körüli csucsokkal, csak múlt vasárnap ért le a nálunk Pozsonyban sajnos
pusztító szélviharral, heves zivatarral együttjaro HF deli ága. Afrika továbbra sem tudja tartósan megvetni nálunk a lábat, hiszen
a 2-3 napos forró közjátékot egy újabb markáns HF váltja fel, mögötte mar-mar kellemetlenül hûvös napok jöhetnek, hiszen Becsben jó 3-4 napon keresztül 5 fok körül alakulhat a T850 hPA értek, ami talajközelben max 20-21 fokot eredményez, hozza kellemetlen északnyugati széllel.
A jövõ heten szerencsére visszatérhetünk a sokévi atlag körüli, illetve kevéssel afeletti értékekhez, remélhetõleg meglesz a 25-30 fok, es szeptemberig nem csúszik be többe az 5 fokos izoterma
Flurries: bizony, nagyon ramatynak nez ki a friss ECM, csaknem egy hétig hûvös lenne az idõ, nem kell a csudanak sem a 35 fok, ám az, hogy
egy heten keresztül Pozsonyban 25 fok sem lenne napközben, kritikán aluli

Személyes tapasztalatom szerint akkor zöld, ha alásüt a nap reggeltõl estig tartó idõszakban. A mezõhegyesi pusztulat is zöld volt.

Tehát tornádó közelében nem kell meglepõdnünk, ha kihullik a fejünk fölé a távolabb lévõ tó víztartalma hal, meg béka esõ formájában.
Undorodom a halaktól, ( a békáktól már nem annyira ), szóval ha erre kerülne a sor, óriás sebességgel spuriznék fedett helyre.
Azért egyszer megnéznék élõben egy ilyet. Csak aztán gyõzzük takarítani a sok állati tetemet.

Ha ilyen nehéz elolvasni azt a hozzászólást a bejegyzés alatt, amit már 2-szer mondtam, ám legyen, bemásolom ide is:

"Érdekes a téma, de engedjetek meg némi kritikát. A színek nem "csak a fény valamely felületen történõ megtörésébõl keletkezõ jelenségek", az égbolt színeiben lényeges szerepe van a fény szóródásának és elhajlásának is. Ha a napfény közvetlenül érne el hozzánk fehér színû lenne, de minden közeg, határfelület amin áthalad módosíthatja a színét. Az égbolt azért kék, mert a látható fény ezen szakasza könnyebben szóródik, mint a többi szín. Épp ezért nem igaz az, hogy "Amennyiben ezek a pirosas, narancssárgás sugarak megfestik a kék színû tárgyakat, - esetünkben a zivatar belsejében lévõ kék színû eget – zöldeskékké, zölddé színezik azt." A kék ég ugyanis nem tárgy, nem lehet megfesteni. A zivatarfelhõ belsejében elõforduló zöld szín egész egyszerûen abból származik, hogy a pillanatnyi környezeti hatások a felhõ adott részébõl érkezõ fénybõl a látható spektrum többi részét elnyelik, vagy kiszórják. A zivatarfelhõben ezt három "dolog" teheti meg: víz, jég, vagy por, de inkább az elsõ kettõ. Általában egy megtermett zivatarfelhõ egészen sötét színû, köszönhetõen a vastagságának. A zöldes szín akkor jelenhet meg, ha a fény valahol (és megfelelõ szögbõl) mégiscsak bejut a felhõ egy részébe átvilágítva azt. Mivel a fény áthalad a közegen nyilván a fénytörés is szerepet játszik a szóródás, elnyelõdés és visszaverõdés mellett. A cikk konklúziójával egyetértek, az egész jelenség inkább olyasmi, mint amikor egy víz alatti barlangba felülrõl besüt a nap."

Eszerint is a lemenõ nap és a nagy sûrû felhõ összjátéka: Link
Akik nem hiszik el, annak ajánl egy jobb magyarázatot is: mivel a tornádók békákat szippantanak fel és a békák zöldek, ezért zöld a felhõ is

Az a baj, hogy egy megfigyelési pont nem elég a jég kizárásához, akkor sem, ha épp pont feletted megy át a legdurvábbnak tûnõ szakasz.
A zöld szín a derült eges naplementekor is megjelenik, ha megnézzük, hogy hogy megy át kékbõl pirosra az ég, ott a zöld sáv. Viszont én láttam már zöld vihart délután 2-kor is, ami a naplemente miatti fénytörést (nekem) cáfolja...
Gyenge viharnak sose volt zöld színe viszont (az én megfigyeléseim szerint), szóval valami a vihar méretével összefüggésben van... Valami olyan dolog ami más felhõknél nem tud (érdemben) jelentkezni.

Nem.
Amellett, hogy ismét megpróbálod terelni a dolgot, rengeteg tárgyi tévedésed van.
Egy példa: A vízcseppek által "kiszórt" fény alapvetõen nem lehet fehér, mivel már a cseppekbe belépõ fény sem az. Annak függvényében, hogy a fény milyen hosszú utat tesz meg a felhõben, különbözõ hullamhosszak nyelõdnek el illetve szóródnak/törnek meg. Felhõtlen déli égbolt esetén a fény útja a légkörön át a legrövidebb, az ég tehát kék, mert a legrövidebb hullámhosszú összetevõ szóródik a legjobban. Egy zivatarfelhõ esetében viszont ott van maga a vízgõz és a már kialakult csapadék is, melyek törik/szórják a fényt. Egy nagy vertikális kiterjedésü felhõ esetén ez vezet a zöldes szín kialakulásához. Hogy aztán ebben van-e jég, vagy egyáltalán csapadék (!), az a mindenkori rétegzõdés, cirkuláció/recirkuláció, stb. eredménye.


"...a felhõk (pontosabban a csapadéksáv) zöldes árnyalata és a jégesõ közti kapcsolatot magam figyeltem ki..."

Ez tehát továbbra is tévedés. Nincs kapcsolat.

Tegnap írtam: "Én egyébként már több olyan "zöld" zivatart láttam, amibõl egy szem jég sem hullott, legalább is nálunk nem. Ellenben voltak olyan jégesõs zivatarok, amik nem voltak "zöldek"."

Az egyik példa: Link

"Hogy van-e jég benne az attól is függ hogy az alsó rétegekben elolvad-e?!
A megfigyelések egyértelmûen azt igazolják hogy ha zöld a zivatar, van benne jég."

A magasban minden zivatarban van jég, ennyi erõvel az összes zivatarnak zöldnek kéne lennie. Szóval negyedszer is elmondva, nincs kapcsolat a zöld szín és a jég között.

Ez hülyeség. Minden (akár gyengébb) zivatarban van jég, sõt még hópelyhek is. Sõt, minden lehulló esõcsepp így kezdi.
Inkább azt vesézzük ki, mi lehetett az oka annak, hogy június 20-án éjszaka, 21-én hajnalban, reggel, délelõtt szignifikáns méretû jegek pusztítottak ék-en!?
Én az okát tudom, de mégis, mi okozhatott ekkora jegeket, ebben a furcsa idõszakban.
Normál esetben a heves labilitás, magasabb szélnyírásban inkább délután, este között alakulhatnak ki nagy méretû, sõt szignifikáns jegek.

Számomra is meglepõ, hogy viszonylag vérszegény körülmények között hogy tudott 3 cm-es jég hullani nálam 26-án a SC-ból, ráadásul mindezt hajnal 5 óra környékén.

2007 óta, tehát 9 éve nem hullott nálam 3 cm-es jég, az akkori, aug. 11-i brutális HP SC óta ( 50-60 mm csapadék, 2-4 cm jég, 100-110 km/h-s szél ), erre 9 év után ilyen gyenge körülmények között, ráadásul hajnalban hullik nagyobb méretû jég.

Én még nem láttam zöld szinû zivatart jég nélkül.
Hogy van-e jég benne az attól is függ hogy az alsó rétegekben elolvad-e?!
A megfigyelések egyértelmûen azt igazolják hogy ha zöld a zivatar, van benne jég.
Tehát a zöld zivatarok kisérõjelensége a jég.
Jelentkezzen az, akinek van kimutatása, vagy csak egy zöld zivatart is látott, amibõl nem esett jég.
Az sem igaz hogy jellemzõen az esti órákban zöld a zivatar, mert tegnap a koradélutáni északkeleti szupercella is zöld volt.

Ezért tettem hozzá utána ( Link ), hogy el kell olvasni godazoli hozzászólását is a végén, abban rendesen meg van fogalmazva az egész. De lényeg a lényeg, nem a jég miatt lesz zöld, szóval ezt tényleg el lehet felejteni.
Szóval én is azt mondom, jobban jársz, ha nem folytatod ezt tovább, pláne nem kezdesz el mindenféle elméleteket gyártani.

Oberleitung: Remek képek!
Néztem a radaron, hogy akkortájt éppen gyengül, illetve beleovadtak más gócok, de azért itt még szupercellásnak tûnik: Link
Gratulálok a többieknek is, akik fotóztak északkeleten!

Nézd István, mi itt gyürkõzünk egymással, ki és hogy értette, amit mondott. Meg, hogy csúnya dolog a kimagyarázkodás. Közben pedig egyáltalán nem jutottunk közelebb a zöldes árnyalatú zivatarfelhõ titkához. Holott a lényeg éppen ez volna. A linkelt szöveg -jobban utána gondolva- nem egészen stimmel. Az írója azt állítja, hogy "az alapvetõen kék színû zivatarfelhõt a lenyugvó nap vöröses fénye festi zöldesre" Én ezt az állítást optikai ismereteim alapján nem tudom értelmezni. Ráadásul délben is láttam már nagyon zöldes zivatarfelhõt.
Nézzük, mit állíthatunk többé-kevésbé biztosan! Elõször is, kispályás zivatarokban nem szokott ez a jellegzetes, piszkos szürkészöld színárnyalat jelentkezni. Viszont óriási zivatarok, jégverések lehetnek zöldes színû felhõ, illetve csapadék-függöny nélkül. Emellett a zöld felhõs zivatarokban sem mindig fordul elõ jégesõ.
Ha nagyjából gömb alakú vízcseppecskéket feltételezünk, úgy a beesési szög függvényében a fény össze-vissza verõdhet a csepp belsejében, a legkülönbözõbb helyeken és szögek alatt léphet ki belõle. Sok vízcsepp esetében ez nagymértékû fényelnyeléshez vezet. Ami fényt mégis kiszór a cseppecskék tömege, az nagyjából fehér fény: a spektrum minden eleme szerepel benne. Fentiekbõl következõen a vastag felhõ és csapadékfüggöny mindenek elõtt sötét (hacsak nem hóvirgáról van szó): sötétszürkés árnyalatú.
A következõ sarokpont: naplementekor a fény vastag légrétegen át érkezik, mely már nemcsak a spektrum kék komponensét, hanem a nagyobb hullámhosszú komponenseket is kiszórja. Jobbára már csak a sárga és vörös színû fény halad tovább és érkezik el hozzánk. Ezt a nagy hullámhosszú komponensekben dús fényt szórja ki még egyszer a felhõ vízrészecskéinek sokasága. Hogy ebbõl milyen árnyalat lesz? Zöld? A fene tudja! Egy hozzáértõ légköroptikust kéne megkérdezni.

Hétfõn az osztrák-cseh-lengyel vonalon jó viharvadászós nap lesz szupercellákkal.
Évek óta mi itt kornyadozunk, miközben arrafelé több kemény szupercellás nap is volt évente.

Köszi a beszámolót, a képeket! Jó kis dög volt ez

Ez jól nézett ki, jó képek!

No, meghoztam a képeket:

- amikor odaértem ezt láttam: Link Link

- néhány perc múlva: Link Link

- nagyon gyorsan jött, alig pár perc alatt már elõttem volt: Link Link

- ekkor jött meg a viharos szél: Link Link Link

- csak a szélébõl kaptam, de az is kemény volt. Jég nem volt szerencsére. Amikor elvonult a nagy vihar, ezt láttam mögötte: Link Link Link

- hazafelé jövet elcsiptem egy másik cellát is, ami pont elõttem gyengült le:

Link Link Link

Röviden ennyi volt ma! Videó hamarosan...

Sõt, felétek már akár a hétfõ délután, este is tartogathat helyi zivatarokat.
Kis eséllyel talán még szupercellakat is.

Igaz, akkor még a nedvességgel gondok lehetnek, még a nyugat - Dunántúlon is.
Jó lenne valami meglepi, és a fél országot vegigszanto, nem károkozó, meglepi zivatarrendszer. Itt már a keddre gondolok.

Mégegyszer idézném, amit írtál:

"...a felhõk (pontosabban a csapadéksáv) zöldes árnyalata és a jégesõ közti kapcsolatot magam figyeltem ki..."

És akkor mégegyszer: NINCS kapcsolat. Amit "kifigyeltél", az nem létezik.
Ezt lehet próbálni árnyalni, hogy "nagy záport hoz, ami aztán jég is lehet", de az alap kijelentésed nem ez volt, hanem - lásd idézet.
Tévedtél - mindenkivel elõfordul, nem gond. De hogy a tévedést megpróbálod úgy forgatni, hogy valahogy mégis igazad legyen, az már gond, sokadszorra.

Dehogy tökmindegy. Azt figyeltem meg, hogy a zöldes árnyalatú zivatarfelhõ általában nagy záport hoz, amiben gyakran jég is van. Bevallom, az is eszembe jutott, hogy itt a "termetesebb" jégszemek nagyobb mértékû jelenléte a felhõben hoz létre valami olyan fényszórást vagy törést, aminek a következménye a zöldes szín.
A Zivi által linkelt szövegbõl látom, hogy ez a gyanú alaptalan volt. Ennyi a történet. Olyat én sose állítottam, hogy a zöldes árnyalat MINDENKÉPP jégesõt jelent, hiszen ezt a saját tapasztalatom is cáfolja. Ha leírtam volna, hogy OKVETLEN, az tényleg alaptalan állítás lett volna, ami joggal támadható.

"...a felhõk (pontosabban a csapadéksáv) zöldes árnyalata és a jégesõ közti kapcsolatot magam figyeltem ki..."

NINCS kapcsolat.
Tökmindegy, hogy az "okvetlen" ott van-e az írásodban, vagy sem.

Na kéremszépen, most értem haza. Voltam vadászni! A román oldalon szembejött velem a nyirségi dög. Nagyon sötét szine volt és elég pofás peremfelhõvel jött, de én nem láttam szupercellás jegyeket, de fene tudja. Majd a timelapse videó megmutatja, hogy volt-e benne forgás. Mindenesetre a déli, DK-i végén voltam, de nem mertem belemenni... Nagyon kemény széllökéseket produkált, én ilyen erõs szelet nagyon rég nem tapasztaltam már. Szerencsére a jég elkerült, de nem lehetett messze. A radarképeket visszanézve nem tartom kizártnak, hogy pont egy köztes fázisban kaptam el, vagyis amikor átmenetileg gyengült. Még akkor is nyomta az erõs lökéseket, amikor már áthaladt felettem. Utána mintha mezociklon alakult volna ki a beáramlási részen, de hátulról nem láttam elég jól és már távolodot is. Mindenesetre nagyon hangulatos volt, pont idõben értem ki, talán 5 percet ha késtem. Lecsapót viszont ez sem produkált, csak a távolban. Dörgést sem hallottam, mert iszonyú zúgás volt. Hazafele jövet mintha egy LP SC-jött volna felém, de az is bedöglött pont elõttem (jó szokásához hiven). Hamarosan jövök a képekkel! Videó majd...