Globális jelenségek

Nem sok szakmaiság van abban, ha középhõmérsékleti grafikon mellé maximumtól való eltérést írunk öles betûkkel. Valójában egy szimpla tizedesvesszõ elírás az egész : nem -5,1 hanem -0,51. Aki egy kicsit is figyeli az idõjárást, az tudja,hogy aug.elejétõl okt-7-ig a maximumok az átlag felett voltak vagyis a 4,5 hónapból 2 hónapig. A többi inkább alatta van (kivéve okt vége,nov eleje, az átlag körüli) így a 0 anomáliától nem olyan nagy az eltérés.

Az kérdéses, hogy az úgynevezett 100 éves átlagba milyen adatok kerültek és honnan, ugyanez felmerül a "mért" adatoknál...
A T max sem lehetett ennyivel hidegebb, egy összességében meleg nyár van mögöttünk: Link
Eléggé sajátságos a július 15. kiválasztása, akkor a hónap második felében volt egy 10 napos hûvösebb idõszak, de ettõl sem lehet máig 5 fokos negatív anomália.

Tudod, lehet, hogy az elmúlt 10 év enyhébb volt az azt megelõzõ évtizedeknél. Viszont az elmúlt pár év hidegebb volt, mint az azt megelõzõ évek többsége. Ezt azt mutatja, hogy lassan, de biztosan lehûlési trend kezdõdött el. Ennek oka nem más, mint a napciklusok gyengülése. Azt meg továbbra sem értem, hogy miért hibás az Eumet grafikonja?? 100 éves átlaghoz viszonyít és csak a napi maximumot veszi alapul, így simán elképzelhetõ, hogy igaz. Plusz Aigner Szilárd valószínûleg többet ért a meteorológiához,mint te vagy én...
Meg amúgy is december úgyis pozitív anomáliát fog mutatni, úgyhogy az a -5 a 0-hoz fog közelíteni, így egyikõtöknek se kell leugrani a háztetõrõl bánatában.

Annyira nem értelek.
1. ahogy többen is leírták már ez az éves átlagos maximum hõmérsékletet mutatja ,az már más kérdés ,hogy így is hibás az a -5,1 fokos anomália.
2.Te meg akarod cáfolni a globális felmelegedést ,ez még nem is lenne baj ,de légyszíves nézz már utána ,hogy az elmúlt 10 évben hányszor volt átlagnál hidegebb év itt a Kárpát-medencében.

Egyetértek.

Azt is érdemes megemlíteni hogy az OMSZ 30 éves átlag alapján számol eltérést, az EUMET-es grafikonon meg 100 éves átlag van és ugye nem mindegy.

És mivel az OMSZ havi középhõmérséklet anomáliát számol az EUMET pedig csak a Tmax átlagtól való eltérést így a kettõt összehasonlítani teljesen felesleges.

Nézd meg ezt a térképet Link , ez ha országos átlagot nézünk akkor 3 fok fölötti pozitív anomália, hiába volt pár helyen +2 körül. Ne erõltesd azt a -5-ös baromságot, mert a maximum-hõmérsékleteket kiragadva lehûléssel riogatni, az a szánalmas!

Kérlek támaszd alá valamivel mitõl lennénk Július 15 óta -5,1 fokra az átlagtól, komolyan kíváncsi vagyok rá.

A Grafikon ami az EUMET-en van egyébként sem középhõmérséklettõl való eltérést mutat, csupán a napi max. hõmérsékletektõl való eltérést.

Jó,hogy mutatod ezeket a grafikonokat:
"Országszerte az átlagosnál melegebbnek bizonyult az idei szeptember. A legnagyobb eltérés az Alföldön jelentkezett, ahol az anomália értéke + 4 °C körül alakult, de a térképen +5 °C-ot meghaladó különbség is kirajzolódott. Bár az ország többi részében a havi középhõmérséklet közelebb esett a sokévi átlaghoz, az eltérés mindenütt nagyobb volt, mint + 1,5 °C."(met.hu) Szóval a 3-4 fokos pozitív anomália erõs általánosítás, csak az a tény, hogy a másfél fokot mindenütt meghaladta. Az október hónapról feltüntetett grafikon is jól mutatja, hogy nagyobbrészt negatív anomália volt a jellemzõ. Az meg hogy az általam linkelt grafót szimplán "rossz adatnak" bélyegzed, jól megalapozott tények híján, ne haragudj, de eléggé szánalmas. Persze tudom, hogy egy "emberáltalelõidézettglobáliszagyvaság" hívõ szemében egy lehûlést mutató adatsor csak hibás lehet...

A pécsi maximumoknál az eltérés az 1901-2000-es 100 éves átlaghoz képest július 15-e óta +0,2°C
Két hetes átlagban is csak az elmúlt 2 hétben van -5 fok körül az eltérés. Nyilván az országos átlagos eltérés is 0 fok körüli lehet.

Csak az a helyzet, hogy a szeptember is õszhöz tartozik, akkor viszont 3-4 fokos pozitív anomália lett Link
A -4,8 fokos eltérés összességében ROSSZ ADAT! Ráadásul már -5,1-et mutat
Ahogy nézem október sem mindenütt lett hidegebb: Link

Akkor tisztelettel megkérlek,hogy nézd meg jobban azt a görbét. Fõleg az októbert és a novembert, mert fõleg ebben a két hónapban nagyrészt jóval átlag alatti hõmérsékleteket mérhettünk. Naponta követem ezt a grafikont, nem most zuhant le hirtelen kemény mínuszokba, hanem lassan érte el ezt a szintet. Tavaly ilyenkor novemberben bõben mértünk 15-20 fokokat, ehhez képest idén szinte végig fagyponthoz közeli, vagy az alatti értékek voltak - nem januárban, novemberben. Az egy õszi hónap...

Ha az átlagtól való -4,8 fokos eltérésre gondolsz, az hibás. A grafikont végignézve a hõmérsékleti görbén kb. ugyanannyi átlag alatti szakasz van, mint átlag feletti, 4 fokkal átlag alá pedig már csak egészen kevés helyen megy. Ebbõl holtbiztos, hogy nem jön össze július közepe óta -4,8 fokos negatív anomália. (Ahhoz egyébként az elmúlt 100 év leghidegebb õszét kellett volna átélnünk.)

Érdekes adat:
Link
Hol is van az a híres, félelmetes globális felmelegedés?
Csak költõi volt a kérdés. Természetesen az ég világon sehol...

Link Nehéz elfelejteni Koppenhága komikumát.....Túl azon hogy egy jó kis botrány elõzte meg, a sok "hívõ " kemény keleti szélben, hófúvásban állt sorban, hogy bejusson...A viszonylag jámbor idõjárású Koppenhága keményen ostorozta a hívõket! A lényegen ez mit sem változtat, az EU szélsõségesen karbonellenes. Az élet írhatja felül ezt is , mint annyi mindent, hideg napok jönnek európára, nagyon hideg évek.

Helyesbítés: a jelenlegi legmélyebben fekvõ szárazulat a Holt-tengernél van: -418 m. Mindegy, a nagyságrendek változatlanok.

Valóban, elég scifi-ízû viszonyok uralkodtak akkoriban. Hiszen a jelenkorban, ha jól emlékszem, a legmélyebb szárazulat talán 200 m-rel fekszik a tenger szintje alatt. A Földközi-tenger kiszáradt medencéjének esetén ez a mélység helyenként elérte a 4-5 ezer métert! Elképesztõ klíma lehetett ott.

A fagyáspont megemelkedése a jég és hóborította területek kiterjedéséhez vezet, ami növeli az albedót. Az albedó (a földgolyó fényvisszaverõ képessége) megváltozása véleményem szerint az eljegesedések kialakulásának egyik legfõbb tényezõje. Ha a lehûlés következtében nõ a jég és hóborítottság, akkor a felszín a napsugárzásnak nagyobb hányadát veri vissza a világûrbe, s ezzel tovább fokozza a lehûlést. Tehát circulus vitiosus-ról van szó, önerõsítõ folyamatról. Az albedó öngerjesztés útján való növekedése egyike azoknak a nem túl számos mechanizmusoknak, melyek képesek a földi klímát kibillenteni egyensúlyi állapotából. Lehetséges, hogy annak idején éppen a messinai sókrízis adta meg a végsõ lökést a circulus vitiosus beindulásához.
Persze képtelen gondolat, hogy mi történne, ha a víz fagyáspontja nem 0 C lenne, hanem
magasabb -de érdekes eljátszani vele. Valószínûleg matematikailag is meg lehetne fogni, hány fokos fagyáspont-növekedés kellene ahhoz, hogy a földön progresszív eljegesedés kezdõdjön. (Olvadási periódusban viszont a magas fagyáspont a jégtömegek gyors eltûnését vonná maga után, hiszen az ilyen jég kevesebb negatív hõenergiát tárolna)
Ha igaz, hogy a Földközi-tenger elpárolgott víztömege lecsapódás révén 10 m-rel megemelte a világóceán szintjét, az szintén az eljegesedés irányába hatott: a partvonalak mentén sok helyen nagy területû, sekély öblök képzõdhettek, melyek épp sekélységük folytán hamarabb fagytak be.
Érdekes helyzet lehetett: míg a kiapadt Földközi-tenger mélyföldje a pokol tüzében pörkölõdött, addig ezzel paralel, sõt éppen ennek következtében, a magasabb szélességeken szép lassan növekedni kezdtek a jégtömegek.
Különösen érdekes az Arktisz eljegesedésének kérdése, ugyanis a kiédesedés és az azzal járó fagyáspont-emelkedés elsõsorban a tengeri jég mennyiségét növeli meg.
A kronológia sokat tudna mondani a fenti történések esetleges összefüggéseirõl. Tud valaki közölni valami idõrendi kimutatást a témában?

Valóban, annak a környezetnek a klimatikus viszonyait is ínyencség elképzelni
A Maryland egyetem honlapján találtam egy cikket errõl: Link

Amire eddig nem is gondoltam:
"Elméleti számítások révén (Clausius-Clapeyron viszony), a tengerszint alatt négy kilométerrel a levegõ hõmérséklete 40 fokkal magasabb lehetett a tengerszintinél, így ott akár 80 fok körüli hõmérsékletek is kialakulhattak, ami az élet legtöbb formája számára elviselhetetlen. A légnyomás 1,45 és 1,71 bar (1,102 és 1,300 mmHg) között mozoghatott a medence fenekén. A viszonylag magasabban fekvõ területek viszont még szárazabbak voltak, mint a mélységiek."
Erre még Lász is csettintene egyet, ha arra sétálhatott volna!

Érdekes és értékes gondolat a messinai sókrízis kapcsolatba hozása a jégkorszakokkal. A Földközi tenger többszöri kiszáradásáról már régebben olvastam, de a tény nem indította el az asszociációimat klimatológiai irányban -holott a dolog eléggé kézenfekvõ.
A sokszoros kiszáradás helyenként csaknem kilométernyi vastagságú sóréteget deponált a fenéken, s ez irdatlan mennyiséget jelent. A világtenger eszerint jelentõsen kiédesedett, magasabb lett a víz fagyáspontja. Rögtön folytatom...

Nyilvánvaló (ha eltekintünk attól, hogy a Tethys az elõdje, és annak kelet felõl bezárulása az Eurázsiai- és az Afrikai-, Arab-lemez ütközése során történt), de ezt a cikk elején le is írják.
Amit próbálok elképzelni, az az, ami a medence újra feltöltõdése után történhetett.
"A lehûlés a miocén során felgyorsult, körülbelül 5 millió évvel ezelõtt az Antarktisz legnagyobb részét már gleccserek borították." ( Link ), emiatt csökkent a tengerszint, ami az elzáródásban is szerepet játsz(hat)ott, majd "A medencében lerakódott só óriási mennyisége viszont kivonódott a világóceánból, amelynek sótartalma így jelentõsen csökkent, ez pedig emelte annak fagyáspontját és így hozzájárult jégkorszakok kialakulásához." ( Link ), majd az óriási területû száraz mélyföld helyére tengervíz került, ami valahogyan hatott a terület légköri cirkulációjára. Ami igazán érdekelne, hogy mindezeknek és az arktiszi jégtakaró kialakulásának mennyiben van közük egymáshoz. Vagy talán túl sok az a kb. 3 millió év a messinai sókrízis és a pleisztocén kezdete között?

A Földközi-tenger kiszáradását leginkább a Gibraltár körüli szoros bezárulása okozhatja.

"A Földközi-tenger vize a párolgás révén bekerült a földi körforgásba és eloszlott, ezzel a világóceán vizét mintegy 10 méterrel emelte meg.[17] A medencében lerakódott só óriási mennyisége viszont kivonódott a világóceánból, amelynek sótartalma így jelentõsen csökkent, ez pedig emelte annak fagyáspontját és így hozzájárult jégkorszakok kialakulásához."
Link

Igazán újszerû és érdekes infó számomra, hogy a Földközi-tenger kiszáradása volt a kezdõ lökés jégkorszak kialakulásához. A jelenlegi úgy tudtam 2.5 millió éve tart, szóval ennek valami más oka lehet
(Remélem jó helyre raktam, bár talán inkább földtanos téma)

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71747 - 2011-11-16 01:58:52)

Több ismerete lesz az 1000 év alatt elõforduló szélsõségekrõl, összességében sok döntéshez több adattal rendelkezhet. Szerintem a szélsõség ott kezdõdik a medencénk idõjárási viszonyai között, ha az ember szekérem el tud jutni a Balaton medrén keresztül Siófokról Tihanyba, vagy csónakon nagyjából toronyiránt Békéscsabáról Szarvasra, esetleg januárban virágoznak a gyümölcsfák és április végére beérlrlik a termést. Ez még mindig emberi léptékkel felfogható, spárzáz éves nagyságrendben egyszer elõforduló valószínûséggel kezelhetõ. Ja, hogy az elmúlt tízezer év legerõteljesebb naptevékenységû idõszakához viszonyítunk, és ezt figyelmen kívül hagyva kijelölünk egy másik paramétert az adott idõszakban, ami lineáris tendenciát mutat és azzal keresünk egy látszólagos kapcsolatot egyetlen ki tudja, milyen módon mért klímaparaméterrel?

A klíma fórumban pl.megtalálható egy-két használható grafikon, köztük a Vostok antarktiszi állomás 5,5 millió éves átlaghõmérsékleti adatsora. Másik gépen mentettem le, csak emlékezetbõl: -3,5 m évig a klíma stabil volt, sem a földpálya paraméterek változása, sem a naptevékenség változása érdemi módon nem befolyásolta. -3,5 m év és kb -1m év között az aálaghõmérséklet kb. lineárisan csökken, valószínûen a középamerikai híd kialakulása és az India-Ázsia kontins ütközés következtében fellépõ termohalin cirk. változás miatt - megváltozik a sarvidéki és az Indiai óceánba lefolyó édesvíz aránya. Kb. - 1 milla évtól az átlaghõmérséklet stabilnak tûnik, de -3,5 m évtõl a Föld pályájának változásaiból származó hõmérséklet változások amplitudója a korábbiakhoz képest lényegesen megnövekszik. A naptevéenység változásából származó hõmérséklet változás, bár elõidézhet kis
jégkorszakot, nagyságrendjében kevésbé, vagy nem változott, de legalábbis a kevés adatból ordítóan nem érzékelhetõ.
Addig, amíg ezeknek a válzozásoknak az okai és a paraméterei nem tisztázottak, nem létezhet elfogadható hosszú távú/klíma elõre jelzés. Aki pedig ezeknek az ismereteknek a hiányában képes bármilyen adatsort felelõsséggel extrapolálni, az csak a Világ Esze, vagy nagytudású mérnökasszony Felesége lehet (ez már a történelem, de egy doktori disszertáción magyar kiejtéssel elhangzott a cokettõ).

Bocsánat a szófosásért. Absolút met. amatõr vagyok, de a munkámban gyakran kell olyan több szakmát érintõ problémákat elemeznem, megoldanom, ahol az elején az érintett szakmákról csak annyit tudok, hogy ott is érvényes a négy alapmûvelet, meg a középiskolában tanult megmaradási törvények.
Nyûgös emberi mivoltomból adódóan: Történjen már valami, tudom, hogy az átlagnak valahogy ki kell jönnie, DE MIÉRT KÉT EGYMÁS UTÁNI ÉV ÁTLAGÁBAN
Elcsavartam a szálat, szerintem 71722-tõl a klímában lenne a helye.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71736 - 2011-11-15 21:53:43)

Kicsit szélesebb látókört adhat annak, aki forgatja néha ezeket a köteteket. Több perspektívából vizsgáltam már a könyvben fellelhetõ adatok alapján az éghajlatunk tulajdonságait. Persze csak úgy a magam kedvéért. Szerintem alábbhagyna a sokszor megalapozatlan mutogatás az "éghajlatváltozásra". Minden bizonnyal magába szállna számos illetõ, aki már egy beragadó ciklonnál, vagy több hónapos szárazságnál az "éghajlatváltozás" szent tanait ismételgeti. Tanulságos lehet mindenki számára, én mindenesetre semmin nem tudok csodálkozni az idõjárás tekintetében amióta ezen köteteket áttanulmányoztam! Nincs új a nap alatt, olyan szélsõséges évek, évtizedek fordultak elõ, aminek a mostani idõjárás legfeljebb lábjegyzete lehetne. Ilyenkor jön általában a kontra, hogy dehát a szélsõségek gyakorisága megnõtt.... Mihez képest? Mert az elmúlt ezer évhez képest nem! Ja , hogy az 1960 - 1990 közötti idõszakhoz képest?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71728 - 2011-11-15 21:01:43)

A fordított esemény sem igazán ritka: a Hidrológiai Közlönyben olvastam pár évtizede a következõt: Valamikor Mária Terézia idejében a Fertõ tó kiszáradt. Ráfogták egy vízimolnárra: a Répce vizét Bõsárkány felé terelte. Nem biztos, hogy túlélte az ítéletet, arról nem volt szó. Néhány évvel késõbb a Fertõ tó akkora lett, hogy a környékbeli falvakat elöntötte.
Minden esetre hatalmas munka a Réthly könyv: az összes fellelhetõ írásos dokumentumot mondatról mondatra át kellett vizsgálni, hogy fellelhetõ-e benne bármilyen idõjárással kapcsolatos információ. Nem tudom, hogy hosszú távú tervezéseknél, kockázat elemzéseknél felhasználják-e a benne található információkat?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71722 - 2011-11-15 20:20:52)

Mindenesetre a Réthly könyvet lapozgatva feltûnt, hogy nem is ritka az ilyen szitu. Egyik évben úszik minden a belvíztõl, a másik évben siralmas aszály, aminek a hatása a középkorban még tragikusabban csapódott le.

Egy érdekes fotó-sorozat, és cikk:
Link

"Ráadásul a naptevékenység idén éri el a legalacsonyabb szintet."

Ez semmiképpen sem igaz. A naptevékenységi minimum 2009-ben volt, idén már javában kifelé tartunk belõle: Link Pl. ma ennyi folt van a Napon: Link

Látva, hogy ilyen színvonalon kezdõdik a cikk (persze a stop.hu-nál és társainál ez megszokott) inkább nem is pazaroltam vele tovább az idõmet...

Link

Az öngerjesztõ folyamat alapkellékei (hó és jég) a pólus környékén egész éven át megvannak, ellenben ezek a téli félévben az Arktiszt körülvevõ szárazföldek északi övezetében szintén adottak lesznek az ott kialakuló hótakaró következtében. Ebbõl a szempontból fõleg a roppant kiterjedésû eurázsiai kontinens jön számításba. Fenti elmélet megvalósulási formája az ezen a területen télen felépülõ szibériai anticiklon, mely jócskán lenyúlik a tajgaövig, hideg légtömegei nemegyszer a Kárpát-medence idõjárását is huzamos ideig meghatározzák.
A létrejövõ délebbi hidegmag(ok) nyilván szerves kapcsolatban vannak az arktikus hidegtömegekkel, azokkal egységes egészet képeznek.
Vegyük most már azt a teoretikus lehetõséget, hogy az arktikus tenger tartósan jégmentessé válik, ellenben a környezõ szárazföldeken ezek gyors kihûlése miatt a téli félévben továbbra is létrejön a hótakaró.(Persze kérdés, hogy a hóesésnek alapvetõ feltétele-e az arktikus jégtömegek hûtõ hatása, vagy sem. Feltehetõleg ez NEM alapvetõ feltétel.)
Ebben az estben a pólus közvetlen környékén nem valósulhat meg öngerjesztés, hideg anticiklonok nem jöhetnek létre. A környezõ szárazföldeken azonban igen. Az arktikus hidegpool nem sapkaszerûen borul a poláris régióra, hanem körgyûrûszerûen veszi azt körül, és éppen a sarkpont környéke ebbõl a szempontból "lyukas": ott nincs hideg AC, a hõmérséklet magasabb, a légnyomás alacsonyabb, mint délebbre.
Nézzük a következményeket -ezek elég megdöbbentõek. A szubarktikus hideg gyûrûbõl a magasnyomású, hideg levegõ nemcsak dél felé, hanem északra is megindulna, a pólus alacsonyabb nyomású, enyhébb területe felé. Az észak felé mozgó hideg légtömegeket a coriolis erõ éppúgy jobbra térítené, ahogy azt a szubtrópikus öv forró levegõjével is teszi. A szubarktikus övezet északi határán tehát kialakulna egy igen furcsa délnyugati hideg szélrendszer. "Paradox" ciklonális örvények keletkeznének így, déli, délkeleti oldalukon a hideggel, az északi-északnyugatin a meleggel.
Rögtön megjegyzendõ, mindez nem pusztán utópia, valami hasonló eddig is volt, mégpedig éppen Európa környékén. Az északatlanti tengeráramlás miatt itt az arktikus vizek magas szélességekig jégmentesek még télen is -ellenben a dél-délkeletre elhelyezkedõ szárazföld vastag hótakaróval borított. Szinte adott tehát a fent tárgyalt elméleti elrendezõdés.
Feltehetõleg éppen innen adódnak a kontinensünkön télen gyakori "makroszinoptikai fejreállások": délkeleten a hideg, északnyugaton az enyhe idõ.
Visszatérve elméletünkhöz, ki kell jelenteni, hogy annak alapfeltevése tiszta formában szinte biztosan nem valósulna meg. Az arktikus óceán nem válna teljesen jégmentessé, hanem a pólus közvetlen környékén, és Grönlandon ill. attól északra megmaradna az örök hó és jég. Itt továbbra is hideg anticiklon fejlõdne, s ez a poláris légkörzést még komplikáltabbá tenné. Roppant hektikus cirkuláció és örvénylések jellemeznék az északi sarkvidéket a téli félévben. Ennek következtében ott megnõne a csapadék mennyisége, s ez a csapadék túlnyomórészt hó lenne. Kulcsfontosságú tény ez: a vastagabb hótakaró a még meglévõ jégfelszíneken nyáron sem olvadna el maradéktalanul, ezért ott megindulna a felhalmozódás, a jégtömegek születése. Az egyik legfontosabb "visszaszabályozó" mechanizmusról van itt szó, mely biztosítja a hemiszféra éghajlatának viszonylagos állandóságát.
Végezetül annyit: nem hiszem, hogy az arktikus jégmezõ fogyása elõsegítené hideg északkeleti áramlás, kontinentális hatás érvényre jutását Európában a téli félévben -éppen ellenkezõleg, hátráltatná. Az elmélettel összhangban ekkor a szubarktikus hideg AC-koszorú légtömegei megoszlanának a pólus és a mérséklt öv között: hozzánk ezért kevesebb jutna belõlük.

Egyetértek! Lassan épp az ellenkezõjét kezdik el sugallni, hogy antropogén klímaváltozás nincs. Én ezzel nem tudok egyet érteni. Hogy ne legyen jelentõs hatása a kibocsátott széndioxidnak, ezt én nem fogadom el.

Azért az mégiscsak elgondolkodtató, hogy az a szénhidrogén összlet, amit napjainkban egy év alatt eléget az ember, annak hozzávetõleg 1 millió év kellett, hogy létrejöjjön... Szóval az sem fogadható el, hogy ez a durva beavatkozás a szén-körforgásba minden nemû következmény nélkül lejátszódhat...

Nagyon érdekes, gondolatébresztõ írás. Az elsõ ilyen gondolat, hogy mennyire lényeges momentum az arktikus és szubarktikus vidékek klímájában a hideg anticiklonok létrejöttének öngerjesztõ folyamata. Ennek legfontosabb kelléke a jég, de még inkább a hófelszín. Ez jó hõszigetelõ képességével elszeparálja a talaj hõjét a fölötte elhelyezkedõ légrétegektõl, lehetõvé téve azok kisugárzás általi mértéktelen lehûlését. E jelenséget itthon is tapasztalhatjuk majdnem minden télen: ha hideg légtömeg tartózkodik felettünk, derült, szélcsendes az idõ, de nincs hó, akkor éjjel lehûl a levegõ, mondjuk, -5, -6 fokra (a -10 ilyen helyzetben már ritka). Ellenben ugyanilyen kondiciók mellett, ha vastag hótakaró is van, a hõmérséklet játszi könnyedséggel lezuhan -15, -20 fokig. Az erõsen lehûlõ levegõ hideg AC-t generál, ami felhõoszlató hatásával tovább növeli a kisugárzást, erõsíti az AC-t (íme, a pozitív visszacsatolás) Folytatás következik...

Érdekes kontextus a légköri képzõdmények elhelyezkedésének a vizsgálata.

Az elmúlt évek tendenciája az évrõl évre zsugorodó sarki jégsapka. Mi ennek a következménye?
Ha megnézzük a földfelszíni hõmérsékleteket jól látni a tengeri jeges területek fölötti jó 10-20 fokos különbséget. Azonban a kontinensek erõsebb lehûlés miatt, illetve a felgyülemlõ hó miatt a kontinenseken kb a 60. szélességi kör mentén is erõs lehûlési gyûrû látható.

A jég zsugorodása azzal jár, hogy a sarkpont felett egyre inkább a melegebb hõmérséklet utalkodik, viszont a kontinenseken ez a "hidegyûrû" hamarabb alakul ki mint a sarki jég fölötti hidegmag. Ez azt jelenti hogy a jeges tenger nagyobb vízkitettsége miatt magas nyomású képzõdmények helyett alacsony nyomású képzõdmények válnak dominánsá. Illetve a késõbbi jégbefagyás miatt is egységes magas nyomású masszív zóna nehezebben alakulhat ki.

A szárazföld északi része fölött a kontinenseken viszont ugyanúgy a szibéria maximum ki tud majd alakulni. A nyomási mezõ tehát átrendezõdik. Kérdés hogy milyen folyamatokat indít ez el.
Ami valószínû, hogy a tundra területeken a téli tartós ÉK-i áramlást egy nagyon hektikus áramlás váltja majd fel. A tundrán ez a délnyugati szelek domináns megjelenése utal.

Ha viszont a szárazföldek fölött kialakul télen ez a magas nyomású öv (tajga zóna szintje) és ezek összekapcsolódnak ez azt is jelenti hogy az öv északi peremén a jeges tenger parti sávjában nyugatias áramlások uralkodhatnak, míg az AC öv déli szélességein keleties áramlások válhatnak uralkodóvá. A be nem fagyott jeges tenger alacsony nyomású ciklonjaival ez összekapcsolódik, így alakul ki egy cirkumpoláris nyugati áramlási rendszer.

Az elmúlt tél kicsit már ezt meg is erõsítette, emlékszem és említettem is milyen tartós AC alakul ki Szibéria fölött ami kelet nyugati tengelyt vett fel, északi oldalán nyugati áramlással nálunk pedig keletivel. Nem is véletlen, hogy az elmúlt 2 télen Angliában is szokatlanul havas és hideg idõ volt. Ezt akár összefüggésbe is hozom a jeges tenger egyre késõbbi befagyásával, hiszen egységes magas nyomású rendszer télen nagy kiterjedésû hó és jégfelszínek fölött tud kialakulni. Ha késik a befagyás ez a rendszer is késõbb épül ki, a napállás miatt viszont a szárazföldek jóval erõsebben le is hûlnek. Ez csak a földrajzi elhelyezkedés miatt tud kialakulni.

Ezért tudnak tartósan hasonló helyzetek kialakulni:
Link

Meg is lepõdtünk hogy az óceán fölött hogy tud ilyen tartós keleti áramlás kialakulni, heteken hónapokon át. Nos én ennek egy lehetséges okát ebben látom. Ez télen nálunk is egy gyanított keleties dominanciát okozhat, mit tavaly.
A sarki jég hiánya a Jeges-tenger fölött egyre inkább késleteti magas nyomású központok kiépülését. Nagy kiterjedésû és magas nyomású területben így tud kialakulni a tartós keleti áramlás, azonban a fenti okok miatt ez csak a szárazföldek fölött épülhet ki, így a Jeges tenger parti területein Eurázsiai tundra részein, Észak-európában Észak-amerika partjainál nyugati áramlások dominálnak. Míg elsõsorban Eurázsiában a 40-50.- szélességi kör között keleties áramlás.

Elõször tessék megnézni és utána nyilatkozni.

Ez egy érdekes videó komment: "Nem tudom, hogy a CO2-tõl melegszünk-e, és hogy melegszünk-e egyáltalán. De az élõhelyünk megóvása és a globális felmelegedés megakadályozása nálam nem ugyanazt jelenti. Remélem, a film konklúziója nem az lesz, hogy nem kell vigyázni az élõhelyünkre, mocskolhatjuk és kizsákmányolhatjuk továbbra is, mert a környezetvédelem és a környezetbarát technológiák fejlesztése csak egy politikai propaganda..."
Mindent elmond.

Én is pont így gondoltam. Elõször talán csak rosszul gondolták, de valaki "rákapott" a témára.
Igazából nem tudok mit mondani arra, hogy én minek "hiszek". Mindkét oldal egyre hangosabban szajkózza az igazát. Kellõ érdeklõdéssel, de higgadtan kell közelíteni a kérdéskör felé. Sem az armageddon következik, megöljük a bolygónkat, sem pedig a nyugi gyerekek, ez csak egy "érdekcsoport vészjósló forgatókönyve" verziónak nem hiszek.
Ezért tetszik az olyan írás, mint ami a tankönyvünkben volt. Felhívja a figyelmet a veszélyekre, de nem bulvárosan, nem a szélsõségeket kiemelve. Kínál megoldási lehetõségeket és elgondolkodtat. Én ezt az utat követem.

Ne felejtsétek el, hogy az "éghajlat", mint fogalom, emberi absztrakció eredménye, több ténylegesen létezõ és mérhetõ "dolog" (idõjárási elemek) értékeinek konszenzusok (tehát megváltoztatható egyezmények) általi általánosítása. Fõ alakítói a napsugárzás és a Föld tengelyferdesége, minden egyéb tényezõ csak módosítja ezek hatását, és az üvegházgázok a rengeteg tényezõ közül "csak" egy csoport, azon belül a CO2 "csak" egy tag... Sokkal bonyolultabb ez a kérdés (mi a múltbeli, jelenlegi, jövõbeli, bármikori éghajlatváltozás okozója?), mint azt bárki gondolná, szvsz.

Ettõl félek én is..

Ez a belinkelt videó éppen úgy üzleti érdekeket képvisel, mint amelyek eltúlozzák a veszélyt. Csupán arra jó, hogy multinacionális érdekeket szolgálva alátámassza, miért nem kell visszafogni a természetpusztítást
Mert nyilván csak szerényebbek lettek gleccserek, ezért húzódnak vissza, s nem olvad a döntõ többségük

"Hibás feltételezés vagy szándékos félrevezetés..."

Szerintem mindkettõ egyben.
Elõször jött a szakemberek hibás feltételezése, ami miatt elindult a globális felmelegedés-lavina, majd valakik rájöttek, hogy ez jó üzlet lehet, valakiknek érdekében állt ezt mégjobban felfújni, és utána már nem volt megállás.

Hajmeresztõ, hogy amikor 1000 milliárd dollárokat költ az emberiség egyetemekre, professzorokra, kutatóbizottságokra, világkonferenciákra és közben mûholdak, radarok, szondák és mûszerek sokasága méri a légkört ezer féle szempontból, addig olyat olvashatok lelkes amatõröktõl, hogy hibásak az egyetemi könyvek következtetései, tévednek a professzorok, nem is úgy van a valóság, ahogy a bizottságok állítják vagy téveszmékrõl papol a konferencia. Az egész éghajlat téma más kezd számomra is unalmassá válni és gépiesen mérem az adatokat, de már meditálni dolgokon nincs is kedvem. Mindenki csak a saját verzióját ismételgeti évek óta, semmi elõrelépést nem látok.
Pl. az sem értem, hogy miért alakult ki a csúszóátlaghoz való viszonyítás. Ismétlem én is magam, amikor azt mondogatom, hogy 30 év átlagában nagy eltérések lehetnek,kicsi az intervallum éghajlati skálán. Ugyanakkor 100 évekre visszamenni sem szabad, mert ennyi idõ alatt minden kiátlagolódik, kisimul és ehhez sem lehet viszonyítani. 200-300 év alatt több fokos felmelegedések és lehûlések is lehetnek, így ezek kiolthatják egymást átlag szempontjából.Most alig 1 fokos felmelegedés tapasztalható kb. 50 év alatt,de az utóbbi 30 év átlagához képest persze ennyi sincs. Ha van is felmelegedés, ez regionálisan (Arktisz) lehet látványos, de globálisan nem túl sok, hogy óriási vészrõl (Holnapután ) papoljanak...

A felmelegedés hívei nagy részben ezt az üvegházgázt (azaz az általunk a légkörbe juttatott többletét) teszik elsõként felelõssé abban, hogy melegszik a légkörünk. Gondolom ezért emelte ki a videó ezt a gázt és érvelt amellett, hogy az üvegházhatásban minimális szerepe van (a korábban gondoltakkal ellentétben), az emberi többlet CO2-nek meg még ennél is kevesebb.
Említi a mûsor azt is, hogy az üvegházhatást 95%-ban a légkörünkben nagy mennyiségben jelen lévõ vízgõznek köszönhetjük. A vízgõzt egyik fél sem vonja kétségbe, mint jelentõs üvegházgázt. Az arányát nyilván másként ítélik meg, de ez már nem ér meg annyi "boncolgatást" szerintem a 70 perces videóban.

Az egész mûsor fõ mondanivalója (a korábban leírt etikai, morális kérdéseken túl) az, hogy amit korábban tényként és szentírásként hittünk, tanultunk (magam is ezt tanultam környezetvédelembõl), azaz a CO2 szint emelkedése egyenes arányban áll légkör hõmérsékletének növekedésével egyszerûen téves. Hibás feltételezés vagy szándékos félrevezetés... nem tudom, de a film szerint nem igaz ez a korábbi tézis!

Elõkeresem a napokban az egyetemi könyvemet és beszkennelem a globális felmelegedéssel kapcsolatos részt. Tanulságos. Bár nem mai írás, talán több helyen hibás következtetéseket tesz, de visszafogott hangneme, elgondolkodtató stílusa miatt mindenképpen ajánlott olvasmány. Akit érdekel annak szívesen elküldöm.

De miért csak a CO2-t említik?

Megnéztem. Elég sok tanulságot szûrtem le belõle. Az, hogy ez a globális mézesmadzag egy borzasztó nagy üzlet, azt már eddig is sejtettem. De a tényekkel szemben álló, "megkérdõjelezhetetlen" igazság, miszerint a klímánk melegszik és ezért mi vagyunk a felelõsek, mert túl sok CO2-t engedünk a légkörbe... Hát ez több mint vicces.
Az utolsó bejátszások között pedig elhangzik a megállapítás, miszerint ez az egész hajcihõ arra jó, hogy visszavesse a fejlõdõ (?) világ fellendülését.
Mondjuk a napenergiát igenis fontos alternatívának látom a bolygó energiaigényének kielégítésére, ráadásul Afrika ebbõl a szempontból a legideálisabb kontinens, de pont egy elmaradott, szegény régiónak ezt a technológiát kizárólagosan kellene használni, holott még igencsak gyermekcipõben jár... A fejlett nyugat diktál itt is...

Folyton melegszik és hûl a légkör, errõl szól az éghajlat.
A kiindulási alap szándékosan rossz megválasztása (a kora középkori mostanihoz képest jóval erõsebb meleg-idõszaka például kifelejtõdik az IPCC által terjesztett hokiütõ-diagramjáról) miatti hisztériáról egyre több oldalról bizonyosodik be (pl. az angol "mti" leleplezése, ahol kiderült, hosszú éveken át félre kellett vezetni a társadalmat...), hogy ami globális, az az átverés...

A videón a világ vezetõ tudósai nyilatkoznak, kéretik elõször végignézni.

Azért ez így jelenidõben nem teljesen igaz. Az is elég nyilvánvanló, hogy az elmúlt évtizedben megállt a hõmérséklet emelkedése, azelõtt viszont tény, hogy melegedés volt. Link

Néhányan megkérdõjelezik még a globális felmelegedés tényét is. Teljesen fölösleges ugyanis valóban globálisan melegszik a földfelszín.
Tényeket nem kellene már megkérdõjelezni.