Globális jelenségek

Szia!
Segítenél értelmezni az adatsort?
A Laptyev is beindult az elmúlt napokban, a Kara a jövõ héttõl izmosodhat az elõrejelzések alapján.
Továbbra is kitart az a hajlam, hogy az északi hidegmag az eurázsiai szárazföld felé mozduljon, az elmúlt években (2006-tól) ilyen nem volt jellemzõ kora õsszel. Ez könnyen meghatározó lehet a télre nézve is, ahogyan azt itt már többen megírtuk. Hideg és nagy nedvességtartalmú légtömegek vándorolnak egyelõre ázsia fölé, ezért brutális ütemû a jégnövekedés a kelet szibériai tengernél és ezért átlagon felüli a hófelhalmozódás.
De már ennek a közvetett hatása lehet a közép-Európát a napokban elárasztó hideg levegõ is???
Zabaron 4,3 fokkal dõlt meg a hidegrekord.

Sziasztok!

Az alábbi táblázat szerint 39. hétig 1998, 2001 évnél is erõsebb a növekedés.

Link

Üdv!

Még az is lehet, kapcsolat van a magas Barents-tengeri vízhõmérséklet-anomália és a hízó hótakaró között. Melegebb tengerfelszín lehet több ciklont generál és most váltott az eddigi esõ hóba
Kérdés, melyik gyõz majd a szibériai maximum terjeszkedésekor: a hó hûtõ hatása vagy a meleg tenger generálta ciklonok. Így a hóillatú levegõben érdemes már északra tekinteni...

Dehogy vagyok:-) Még nincs lejátszva semmi:-)

Minél jobban el vagy keseredve, én annál jobban nem.

Egészen elképesztõen hízik, terjeszkedik a hótakaró:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Az elmúlt évekhez képest messze a legnagyobb, legvastagabb hótakaró alakult ki. Sajnos a szibériai maximum pikk-pakk ki fog alakulni és akkor kedvezõ áramlási viszonyok közepette lefagyunk már korán:-(
De majd a jó öreg izlandi minimum megvéd minket, vagy nem:-)

Igen, errõl. Köszönöm!

Pedig a Kárpát-medence adottságai kifejezetten jók az igen alacsony havi középhõmérsékletekhez a téli hónapokban. Végigpörgettem több híresen hideg telet a GFS térképarchívumában, és figyelemmel kísértem számos "kék banánt" Tapasztalatom, hogy ezek Északkelet-Európán kívül nagyon gyakran érintik Ukrajnát, Kelet-Lengyelországot, Magyarország és a Balkán-félsziget északkeleti részét. Ezeken a helyeken nem ritka a -15 fokos T850. A "kék banán" kiinduló pontja általában a Svalbard-Novaja Zemlja területen van, az itteni hidegmagok különös figyelmet érdemelnek. A tartós hideg szempontjából alapvetõ fontosságú medencei helyzetünk, a hideglevegõ bentrekedése országunkban. (Bár az igazán hideg idõszakokban általában 850 hepán is hideg van)
Az észak-atlanti ciklontevékenység élénk volta viszont nem releváns: a legzordabb közép-európai fagyhullámok idején is gyakoriak a 955-985 hepás cikloncentrumok az Észak-Atlantikumban, viszont ezek ilyenkor Izlandtól jócskán nyugatabbra találhatók.
Az azori AC a rendkívül hideg idõszakokban is gyakran jól megfigyelhetõ, de nem nagyon fejlett, beorrosodási hajlamot nem mutat.
Mediterrán ciklontevékenység -nem meglepõ módon- nagyon jellemzõ a rendkívül hideg idõszakokra, bár feltehetõ, hogy a mediciklonok csapadékzónái ilyen esetben nem nagyon gyakori vendégeink.
Hogy nagyon könnyen megkaphatjuk a -5 fok alatti havi közepet, arra jó példa a közelmúltból 2012 februárja. Ha még 2 hetet tartani tudta volna magát a Vojejkov-tengely, nálunk megülepedett hideglevegõvel, akkor olyan -10 fokot közelítõ havi átlaghõmérséklet lett volna több helyen, hogy öröm lett volna nézni.

Gondolom errõl a linkrõl lett volna szó Link

Egészen elképesztõ, hogy a tengervíz hõmérsékleti pozitív anomália 90%-a a barents tengerre és az arctic basin vele kapcsolatos részére korlátozódik.
Régóta áll fenn ez az anomália és ki tudja, nem felelõs e a teljes északi jégsapka defektjéért.
Link
Nagyon, de nagyon kiváncsi leszek, mi lesz a barents tenger sorsa az idei télen, illetve északra a spitzbergák környékén mennyire rendezõdik vissza a pozitív anomália.

Erõs egy hét alatt is észlelhetõ a változás
Link

Értem.
Valóban, óriási különbség volt akkor akkor az ország különbözõ részein.

Nem maradt ki de a fõváros ugyan hideg volt, de "mindössze" -3,2 fokos középpel, mai nagyon keménynek számít így is. Ekkor jártam Egerbe és bizony északkeleten sokkal hidegebb volt mint itt. Tény itt is kemény tél volt de hidegebb volt erre a 2001-es december.
Majd még keresgélek szép adatokat van nagy számmal:-)

Mostanában sokat foglalkozok az 1879-es decemberrel, majd a Visszatekintõbe írok róla pár héten belül.
1780 óta az a hónap volt a leghidegebb Magyarországon. De, hogy annál hidegebbet találjunk, könnyen lehet, hogy egészen 1709-ig kell visszamenni.
1879.dec.7-11-ig az ötnapos középhõmérséklet! Losoncon -23,5!°C volt.
Amit nagyon hiányolok mostanában, az, hogy teljesen eltûntek a -6 fok alatti középhõmérsékletû hónapok, sõt már a -3 is valami lehetelenül hidegnek tûnik. Visszjöhetnének azok az idõszakok, amikor -5 fok alatti hónap és 23 fok feletti hónapok szép számmal fordultak elõ az évek jó részében.

Bizony.
Az akkori december az elmúlt évtizedek (sõt) magasan leghidegebb decembere volt.
Laci listájából ki is maradt.
Nálam a 6,8°C-os (!) havi középével kerek két fokkal alacsonyabb volt mint a második leghidegebb 2001-es évvég.

Nem véletlen, az 1998 õszi eurázsai hótakaró-növekedés az elmúlt 30 év kiugróan legerõsebb növekedése volt, ezért nem véletlen, hogy a prediktor is az elmúlt 30 év legalacsonyabbja volt.

Igazi gyöngyszem 98' decembere is ÉK-en! December elején kiadós havazás, vastag hótakaró, ami kitartott egész hónapban, mesés száraz, kemény fagyokkal...Sóhaj...

Fentiekre alapozva jelen pillanatban én is téliesebb fajta (átlagosnál alacsonyabb, legfeljebb átlagos középhõmérsékletû) decemberre számítok.

Kérlek szépen!
Ejha, én is köszönöm az igen komoly archív adatokat, 1879 több mint vérfagyasztó, brrr!

A szeptemberi, eurázsiai hótakaró-növekedés és a hazai csapadákosság kiadja a fantasztikus távkapcsolati december-prediktort.
A hótakaró-növekedés elég komolyan indult, a hazai csapadékosság ezt ellensúlyozva a tavalyit megközelítõ lehet.
Azaz a decemberi prediktor a tavalyinál hidegebb anomáliát is kihozhat.

Köszi az infót, még nem néztem meg és bizony ahogy tudjuk az a december még az elmúlt 200 év decemberi között is megállja a helyét.

A fõvárosban -4,3 fokos középpel zárt már a erõsen hõszennyezett környezetben.
1900-tól hidegebb csak az 1902, 1933, és az 1963-as volt:
így néztek ki:
1933: -5,3
1902: -4,7
1963: -4,5
2001: -4,3
Aztán 1780-tõl:
1783: -5,4
1788: -7,5
1798: -5,1
1808: -5,0
1812: -5,4
1829: -6,2
1840: -9,0
1855: -5,7
1871: -7,0
1879: -10,8!!
1889: -5,0
Bizony a 15. leghidegebb december volt 233 év alatt, milyen lesz az idei?!. Majd kiderül:-)

És lett 2001-ben vérfagyasztó hideg december -bár az ok-okozati összefüggésre azért nem tenném rá a nyakam.

Az elmúlt 15 évben egyedül 2001-ben volt ezidõtájt ilyen kiterjedt hótakaró.

Még a végén tényleg az elmúlt 100 év leghidegebb tele jön!
A viccet félretéve szerintem is korai még. De lehet ez akár egy korai puskapor-ellövés is.

Szépen halad a hófelhalmozódás.
Link
Szokatlanul hideg idõ lesz északkeleten.

A következõ 180 óra a jég és hó halmozódásával fog eltelni.
Nem korai ez egy kicsit?

A megélhetési rettegõk majd csak összerettegnek valamit...

Ma sem értem miért, de nem indult el az általam várt kelet-szibériai jégképzõdés, a kara viszont konzerválódott. A következõ napokban (az elõrejelzések szerint) komoly hidegek lesznek, itt-ott nagy csapadékkal egyre nagyobb területeken. A jégképzõdésnek is biztosan kedvez, hogy az északi hidegmag az eurázsiai kontinens felé mozdul és marad is egy darabig.
Maga az arctic basin jégdeficitje közel 100%-ban kontinensünk irányában valósul meg, így az gyorsan regenerálódhat.
Az elmúlt pár (5-6) évben azt figyeltem meg, hogy az északi hideg terjeszkedése a nap-éj egyenlõség körül mindig az amerikai kontinens irányába tolódott - gondolom nem véletlenül.
Az idei év az elsõ kivétel (elismerem, nem túl nagy a minta), a kérdés, hogy mennyire lesz tartós

Egy érdekes cikk, ami jó néhányunk véleményét erõsíti.Link

Nem a kiterjedés itt a lényeg, hanem, hogy olyan területeken, ahol az elmúlt években rendre maradéktalanul elolvadt a jég, ott most nagy területen 2-2,5 métertnél vastagabb jég található! A vastagság a sokkal fontosabb a jövõt illetõen, mint a kiterjedés.
Jégvastagság: Link
Mint ahogy pl. a gleccsereknél sem az számít, hogy milyen hideg a tél, akkor ígyis-úgyis havazik, hanem hogy nyáron milyen a hõmérséklet, hogy mennyi tud akkor is hóban esni, valamint mennyire tud elolvadni ami a télen esett.
Maximális olvadás (2008-2013) a Sonnblicknél: Link

Olvass figyelmesebben, idézem írásom utolsó mondatát:
"Az elmúlt éveket messze meghaladó minimum várható."
Azaz csak az elmúlt évekkel hasonlítottam össze az idei alakulást.

Amennyiben esetleg a 6. legmagasabb lenne a tavalyi eddig mért legalacsonyabb után, akkor joggal tarthatnánk a kezdõdõ glaciálistól vagy legalábbis megalakulna a globális lehûléstõl rettegjünk IPCC bizottság.

A jég összességében még mindig a 6. legalacsonyabb érték, messze van a 90.-es évek közepétõl, 2009.-es kiterjedéshez hasonló.
Épp most kellene a mélypontnak lenni:
Link

Köszi a gyors reakciót. Ebbõl is látszik, hogy a Kelet-Szibériai-tengeren valami elindult...

Link

Bocs, egy dolog kimaradt: vízhõmérséklet. Nem tudom, ez mennyire megbízható:
Link
Úgy gondolom, szokatlanul nagy területen van 0 közeli tengervíz-hõmérséklet, ami ugye a gyors jégképzõdés egyik elõfeltétele.

A Csukcsitól a Karáig az összes releváns (kontinensünk idõjárásában némi szerepet játszó) tenger átlag alatti jégborítottsággal bír. Mégis érdekes, hogy az északi féltekén a jég milyen gyorsan regenerálódott és képzõdött 2-4 méter vastag jégréteg (pontosabban maradt meg) millió négyzetkilométereken mindössze egy év alatt! Ez alapján igazából a tendencia az érdekes, erre aztán lehetne egy egészen rövid hokiütõ prognózist adni és elmondani annak ellenkezõjét, mint a globális felmelegedési prognózisok:
5-6 éven belül egészen az 50. északi szélességig a jég lesz az úr! - ami persze pont akkora hülyeség lenne, mint a korábban közzétett túlzó felmelegedési várakozások.
Ami viszont nagyon érdekes, hogy a kelet-szibériai tenger akár már mostantól tartós jégnövekedési fázisba léphet, holott ez a folyamat tavaly csak október közepén indult (igaz, akkor ajtóstul rontott aházba), de normális esetben is csak 2-3 héttel késõbb kellene meginduljon.
A Kara is - Snowhunter által részletezett - elõnnyel indul idén és elnézve az elõrejelzéseket, a helyenként 2 méter vastag jég már biztosan nem olvad el, sõt inkább konzerválódhat.
Néhány nap és megjelennek az északi területen a negatív T-k, izgalmas hónap elé nézünk és bár nem vagyok szakértõ (sõt!), szerintem meg vannak a feltételei egy erõs hóképzõdésnek, ergo szibériai maximum (anticiklon) kialakulásának.
Régi motorosok, segítsetek nekem, légyszíves!
A déli féltekén az idei évben (is) rendre dölnek a csúcsok jégkiterjedés tekintetében. Biztosan 10% felett van a rekord napok száma az idén a cryosphere gráfja alapján.
Errõl miért nem esik szó a tudományos értekezésekben? - legalábbis, amik hozzám eljutnak... Tudom, hogy nem klasszikus jégmezõkrõl van szó, hisz szárazföld van a terület nagy része alatt, de ez akkor sem átlagos -szerintem.
Év eleje óta inkább pozitív anomália jellemzi a globális jég kitejedést. Bár az igazán pozitív anomália a 2-5 hóra volt jellemzõ, azóta sincs tartósan negatív érték, sokkal inkább a 0 körül mozog és elmaradt a "klasszikus nyári" anomália.

Valóban érdekes. Ellenben csak az elmúlt évekhez mérten.
A 70-80-as évek fordulóján jellemzõ volt az ekkori fordulás.
Íme: arctic.atmos.uiuc.edu/cryosphere/arctic.sea.ice.interactive.html

Az AMO-ciklus fordulása érezteti hatását erre is?

Azért az sem gyakori, ami a 200. nap környezetében történt a jégborítással: a leggyorsabb csökkenés idõszakában gyakorlatilag több napra megállt a csökkenés, stagnált a jégkiterjedés, ami így kapásból lekörözte az elmúlt éveket. Érdemes lenne utánanézni ennek a meteorológiai hátterének, ha lesz idõm, majd meg is teszem.

Március végén a tavalyi rekord alacsony jégborítottságnál is kisebb jégborítottságot vártam az Arktiszon szeptemberre. Még van ugyan két-három hét a mélypontig, de be kell ismerni, hogy tévedtem. Az utóbbi öt-hat év legmagasabb minimuma várható. Reméljük, hogy az idei év az eddigi csökkenõ "jég" tendenciát megtöri, még akkor is, ha a Kína és Európa között rövidebb hajózási útvonalat keresõk ennek nem örülnek.

Bizony, hetek óta szemezek vele.

A Kelet-Szibériai-tenger jege lehet el se olvad, hiszen heteken belül az elmúlt 20 éves átlag alapján híznia kell vissza a jégnek és még mindig van 0,2 millió m2 jég (tavaly még augusztus elején elolvadt): Link

A Laptyev-tenger szintén zenész, ott is még van 0,1 millió m2 jég: Link

Ami igazán figyelemreméltó, az a Kara-tenger: Link
Azaz annak igen hosszan megmaradó jege, a Szvernaja Zemlja és az orosz szárazföld között valamint a Jenyiszej torkolata mentén.

A szeptemberi jégalakulást, mint a decemberi idõjárásunkra (ld. Hari Seldon) gyakorolt egyik közvetett hatását (a szibériai hógyarapodás kapcsán), kíváncsian várhatjuk.

Az északi félgömb összességében se áll rosszul: Link
Az elmúlt éveket messze meghaladó minimum várható.

Természetes, hisz 1990-es évek elején "nagy tudású" meteorológustól hallottam, hogy kb 2000-re síkvidéken már nem lesz hótakaró, havazás az ország területén:-)))))))))))))))))))))))))))))))))

2013 március 28 Budapest-Lõrinc: Link

Hmm lehet picit tévedtek, ja és direkt nem a telet linkeltem mert még a végén télen tényleg nem hullott hó:-))))))

Idén nincs olyan nagy olvadás északon, mint tavaly, nincs is nagy visszhangja.
A nagy változás a tavaly ilyenkorihoz képest, amellett, hogy nagyobb (jelenleg kb. 2 millimó km^2-rel) területet borít jég, a jég egységesebb (nem olyan töredezett), nagyobb koncentrációban van jelen Link Link , valamint jóval vastagabb Link Link , ez fõképp az Oroszország felõli oldalon szembetûnõ. A jég gyorsan eléri a 1,5-2 m-es vastagságot, tavaly nagy területen épphogy elérte az 1 m-t.
Egy kis múltidézõ, avagy mit gondoltak 2013-ra 2007-ben: Link

No, ez már legalább egy kiindulási alap. Köszönöm! Elolvassuk, aztán talán meglátjuk mennyire helytálló a "CME/fler volt - > holnapután rossz/jó idõ lesz" irány

Kosakiss cikkének címe: "Observational evidence for contributions to cyclogen, esis due to short, term variations within the lower troposphere caused by sunspots". Érdekes, de eddig nekem sem sikerült linkelhetõ hivatkozást találnom, csak a cikk címét. A Journal of Meteorology-ban jelent meg.
A cikkhez kapcsolódva viszont egy egész könyvre bukkantam: Link : R.E. Benestad: Solar Activity and Earth's Climate
De találtam cikkeket is (alább nem csak a témához szorosabban kötõdõ cikkeket linkelek, hanem általánosabb megfigyelésekrõl szólókat is, de egyébként még sokak nevét nem találtam meg, akiket Kosakiss említett (konkrétan nem is kerestem rájuk, csak a fenti cikkbõl elindulva navigáltam az egymást idézõk között)):
Link J.L. Lean, Y.M. Wang, N.R. Sheeley jr. (2002): The effect of increasing solar activity on the Sun's total and open magnetic flux during multiple cycles: Implications for solar forcing of climate [geophysical research letters 29(24), p. 77]
Link
Link C de Jager (2012): Solar Forcing of Climate [surveys in geophysics 33(3-4), pp. 445-451]
Link Gérard Thuillier (2000): Absolute UV Radiation, its Variability and Consequences for the Earth's Climate [a. wilson (2000): the solar cycle and terrestrial climate, solar and space weather euroconference(proceedings of the 1st solar and space weather euroconference), pp. 69-78]
Link Prof. Dr. Karin Labitzke, Prof. Harry van Loon (2007): Solar effects in the middle and lower stratosphere and probable associations with the troposphere [space weather- physics and effects, pp. 225-245]
HW Clough (1943): The long period variations in the length of the 11-year solar period and on current variations in terrestrial phenomena [bulletin of american meteorological society]
LJ Gray, JD Haigh, RG Harrison (2005): The influence of solar changes on the Earth's climate [hedley centre technical note]
Link V.L. Merzyakov (2000): SOLAR MAGNETIC VARIABILITY AS A POSSIBLE SOURCE OF VARIATIONS IN THE GLOBAL AIR TEMPERATURE [geomagnetism and aeronomy 40(5), pp. 642-647]
Link R.E. Benestad (2000): On Solar-Terrestrial Correlation Studies: Pitfalls and Real Signals [a. wilson (2000): the solar cycle and terrestrial climate, solar and space weather euroconference(proceedings of the 1st solar and space weather euroconference), pp. 477-480]
Link Boris Soukharev & Karin Labitzke (2001): The 11-year solar cycle, the 27-day Sun’s rotation and the area of the stratospheric Aleutian high [meteorologische zeitschrift 10(1), pp. 29-36]
T. Murata & Y. Muraki (2002): On the effect of solar particles over the polar upper atmosphere [il nuovo cimento della societá italiana di fisica. c. geophysics and space physics 25(3) pp. 339-352]
Link Rasmus E. Benestad (1999): Solar activity and global sea-surface temperatures [astronomy & geophysics 40(3), pp. 14-17]
Link RC Balling Jr, RS Cerveny (2003.09): Cosmic ray flux impact on clouds? An analysis of radiosonde, cloud cover, and surface temperature records from the United States [theoretical and applied climatology 75(3-4), pp. 225-231]
C.M. Richter (1902): Sonnenflecken, Erdmagnetismus und Luftdruck [meteorologische zeitschrift]
Link JA Broun (187: Sun-Spots, Atmospheric Pressure, and the Sun's Heat [nature 19(471), pp. 6-9]
Link Fres Chambers (187: Sun-Spots and Weather [nature 18(465), 567-568]
Link E. Douglas Archibald (1879): Barometric Pressure and Sun-Spots [nature 20(497), pp. 28-29]

Szép estét kivánok! Sajnos nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a március végi, április elejei hideg, havas eseményeit a hosszú hetek óta növekvõben levõ napfolttevékenység okozhatta-e vagy valami más. Annyit bizonyos, hogy a Nap kezd feléledni szunnyadó állapotából. A területileg, mágneses szerkezetileg egyre bonyolultabb aktiv területek napfolt(csoport)okra legfeljebb - a texasi egyetem professzorának, Brian A. Tinsley véleménye szerint - a felhõkkel való boritottság mértéke (értsd: ciklonok, idõjárási frontok) növekedhet különösen a mérsékelt földrajzi szélességeken, ahol mi is élünk. Amire kiváló hosszútávú esélylatolgatóink a figyelmünket többször is felhivták: a következõ hónap, június inkább húvösebb és csapadékosabb idõvel kecsegtet, semmint 30 Celsius fok körüli hõséggel.

Szép napot kivánok! Egyáltalán nem tekinthetõ rendhagyónak a mostani gyenge napaktivitás. Utoljára talán épp száz éve fordult elõ ilyesmi, korábban még többször, anélkül, hogy kis jégkorszak bekövetkeztérõl kellene beszélnünk. Svalgaard és Hudson könferenciaközleményükben hivták fel arra a figyelmet, miszerint a Wolf-féle napfoltrelativszám és a Nap 10,7 cm-es rádiósugárzása az 1996-os napfoltminimumtól kezdve változni fog. (Minél nagyobb az aktiv szoláris terület, annál erõsebb ez a sugárzásfajta.) Különösen a 2000-es évektõl kezdve fokozatosan csökkent, s ez a 2008-as napfoltminimum különlegességére utal. A Geophysical Research Letters 2004. évi egyik számában egy 2003. október 28-ai röntgenkitörés kapcsán a SOHO-Virgo-mûhold révén sikerült kimutatni a napállandó átmeneti jellegû, csekély változását.
Szerintem a gyenge napmaximumnak még lehet egy másodmaximuma, ennyi és nem több. Az elõzõ ciklus maximum-értékét természetesen meg sem fogja közeliteni.

Végig futottam néhány napfoltciklust ezen a görbén:

Link

Úgy látom, a naptevékenységi mélyponttól számítva cca 3 évig tart a napfoltszám meredek emelkedése. Utána figyelhetõ meg a tetõzés, ez hullámzó, gyakoriak a másodlagos maximumok (minimumoknál ilyen nemigen látszik)
Ennek fényében a mostani ciklus túljutott a meredeken emelkedõ fázison, s a tetõzés állapotában van. Másodlagos maximum kialakulása egyáltalán nem lehetetlen, kérdés, mekkora lehet majd a hozzá tartozó napfoltszám.
A régebbi ciklusok tanúsága szerint arra nemigen lehet számítani, hogy ez elérje az elõzõ ciklus maximumát. Talán az a valószínûbb, hogy a jelen ciklus kifejezetten alacsonyan tetõzik.
Kérdésem: mennyiben, és miért tekinthetõ rendhagyónak (ha annak tekinthetõ) a jelenlegi ciklus?

Kossakis; "Jelenleg két, béta-gamma mágneses területû, E-tipusú (bipoláris, hatalmas méretû, bonyolult mágneses szerkezetû) foltcsoport közelit a centrálmeridián felé - a Földdel szemközt. Kétségtelen a napfolt- és a koronális kitörések (Coronal Mass Ejection) tevékenységének erõsödése, sõt, aktiv napfolt nélküli területrõl röntgenfler/kitörés is kipattant korábban."

Érdekes megfigyelés, lehet hogy a március végi-április eleji hideg-havas eseményeket ez is okozhatta? Sõt a mostani Olaszországi hidegcsepp okozta havazásokat?

Link

Elsõ keresésre ezt találtam a neten (Brian A. Tinsley).
Témához nem értek, úgyhogy nem tudom, hogy éppen idevág-e.