Meteorológiai esélylatolgatások
Páran félre értettétek a hozzászólásom. Nem azt vitatom, hogy minek az elõrejelzések hosszú távra ha úgysem pontosak. Csak annyit mondtam, hogy jelenleg, a mostani tudásunkkal ennyire futja. Azaz hosszú távra nem túl sokra. Idõvel, majd meglátjuk, hogy lesz e pontosabb, megbízhatóbb elõrejelzés hónapokra elõre. És úgy legyen, habár hogy õszinte legyek, elvenne egyfajta varázst, a várakozás varázsát. Igaz, az élet más szempontból sokkal kiszámíthatóbb lenne.
Mindemellett azt a véleményem továbbra is fenntartom, hogy nincs a télre forgatókönyv, se nyárra. Ha változni is fog az elõrejelzések pontossága, annak nem lesz köze hozzá, hogy megállapítjuk a hideg/meleg télkezdet milyen telet jósol elõre. Mert egyszerûen szerintem mint ilyen maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle. És újra mondom, saját vélemény
Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak.
Mindemellett azt a véleményem továbbra is fenntartom, hogy nincs a télre forgatókönyv, se nyárra. Ha változni is fog az elõrejelzések pontossága, annak nem lesz köze hozzá, hogy megállapítjuk a hideg/meleg télkezdet milyen telet jósol elõre. Mert egyszerûen szerintem mint ilyen maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle. És újra mondom, saját vélemény
Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak. 
Nem januárban, hanem október 25-én leírtam, hogy az átlagosnál enyhébb december, átlag körüli január után egy jelentõsen hidegebb februárt várok 
A statisztikák ezt támasztották alá. S ezt erõsítette meg myloh. Nem Mzs, bocsánat, ezt tényleg rosszul írtam.
A végsõ szó valóban mindig az idõjárásé, de különbözõ irányokból érdemes megpróbálni összehozni az elõrejelzéseket. Még ha ezeknek van közös eredõje, akkor sem biztos, hogy az eredmények azt vissza is igazolják. De, ha meg sem próbáljuk
A statisztikák ezt támasztották alá. S ezt erõsítette meg myloh. Nem Mzs, bocsánat, ezt tényleg rosszul írtam.
A végsõ szó valóban mindig az idõjárásé, de különbözõ irányokból érdemes megpróbálni összehozni az elõrejelzéseket. Még ha ezeknek van közös eredõje, akkor sem biztos, hogy az eredmények azt vissza is igazolják. De, ha meg sem próbáljuk
Nem szeretek, és nem is szokásom hosszú távon latolgatni, csak egy rövid hozzászólás lenne.
Talán már írtam is, de nekem az az érzésem, hogy a tél elsõ fele nem lesz túl hideg, de szokatlanul csapadékos lehet. Ugyebár a jelenlegi makrofelállás nem túl régen alakult ki, így valószínûsítem, hogy még egy darabig maradhat. Ennek megfelelõen a mély nyugat-európai ciklonrendszerek lassú mozgású frontjai továbbra is elérhetnek minket. Elõoldalukon jelentõsebb, de az idõ elõrehaladtával egyre gyengébb, kettõ-négy napos felmelegedések lehetnek. Aztán nyugat felõl frontátvonulás nagy mennyiségû csapadékkal. A front mögötti hidegleszakadások idõvel kissé erõsödhetnek, a hatásukra kialakuló mediterrán ciklonok pedig kelet, északkelet felé haladva újabb csapadékot szolgáltathatnak akár országszerte, de különösen az ország déli és keleti felén nagyobb mennyiségben. Decemberben - ha kitart addig a helyzet - egyre inkább megjelenhet a hó, különösen a frontok hátulján és a medik hideg oldalán, de idõvel egyre nagyobb területen.
E makrokép felborulását valamikorra decemberre tenném, legvalószínûbben a Mikulás és Luca közötti idõszakra.
Mindez a latolgatás elsõsorban kevés tapasztalatra alapul: kisgyerek koromban több olyan télre is emlékszem, amikor környékünkön november elején sok hó esett, majd Mikulás után pár nap alatt elolvadt a december elsõ felében beköszöntõ szokatlanul meleg idõben.
(Sajnos évet nem tudok fejbõl /tán '95, '96, és '99 rémlik/, de azért emlékszem ilyen jól, mert anyukám szülõfalujában, Keszegen Imrekor van a búcsú, és minden évben voltunk ott, és akkoriban sokszor szánkóztunk unokatesómékkal, meg a falubeliekkel a Keszegi-hegyen.)
Talán már írtam is, de nekem az az érzésem, hogy a tél elsõ fele nem lesz túl hideg, de szokatlanul csapadékos lehet. Ugyebár a jelenlegi makrofelállás nem túl régen alakult ki, így valószínûsítem, hogy még egy darabig maradhat. Ennek megfelelõen a mély nyugat-európai ciklonrendszerek lassú mozgású frontjai továbbra is elérhetnek minket. Elõoldalukon jelentõsebb, de az idõ elõrehaladtával egyre gyengébb, kettõ-négy napos felmelegedések lehetnek. Aztán nyugat felõl frontátvonulás nagy mennyiségû csapadékkal. A front mögötti hidegleszakadások idõvel kissé erõsödhetnek, a hatásukra kialakuló mediterrán ciklonok pedig kelet, északkelet felé haladva újabb csapadékot szolgáltathatnak akár országszerte, de különösen az ország déli és keleti felén nagyobb mennyiségben. Decemberben - ha kitart addig a helyzet - egyre inkább megjelenhet a hó, különösen a frontok hátulján és a medik hideg oldalán, de idõvel egyre nagyobb területen.
E makrokép felborulását valamikorra decemberre tenném, legvalószínûbben a Mikulás és Luca közötti idõszakra.
Mindez a latolgatás elsõsorban kevés tapasztalatra alapul: kisgyerek koromban több olyan télre is emlékszem, amikor környékünkön november elején sok hó esett, majd Mikulás után pár nap alatt elolvadt a december elsõ felében beköszöntõ szokatlanul meleg idõben.
(Sajnos évet nem tudok fejbõl /tán '95, '96, és '99 rémlik/, de azért emlékszem ilyen jól, mert anyukám szülõfalujában, Keszegen Imrekor van a búcsú, és minden évben voltunk ott, és akkoriban sokszor szánkóztunk unokatesómékkal, meg a falubeliekkel a Keszegi-hegyen.)
Én ezt most rögtön aláírnám, ha csak ennyi lenne a tél 3 ilyen hét mindent megér! 
Természetesen tudom, hogy a CFS-re hivatkozni nem ildomos ebben a fórumban, egy-egy futását kiragadva pláne nem, ezért én pl. elkezdtem figyelni, miket dob ki mostanában gyakrabban: nos az elmúlt napokban határozottan az alábbi kimeneteket adja: határozottan átlagosnál hidegebb december, átlagos körüli, vagy hidegebb január, a többit nem is írom, annyira távoli. A decemberrel kapcsolatos "megérzéseire" lassan talán érdemes lesz odafigyelni.
Én egy átlagos vagy kevéssel enyhébb télre számítok idén, mint amilyen tavaly is az volt, az átlagosba 1-2 hetes februárihoz hasonló hideg bõven beleférhet persze.
Az 1956-os februári kisikláshoz képest hol van a 2012-es: Link
Az 1956-os februári kisikláshoz képest hol van a 2012-es: Link
Lehet, hogy manapság még alig érnek valamit a hosszútávú elõrejelzések, de az a hozzáállás, amit alább olvashatunk, az régen arra lett volna jó, hogy még ma is hörögve hajigáljuk a dárdát a szarvasra az erdõben, egy szál lapulevéllel eltakarva. Néha megennénk egymást, elhoznánk a tüzet a villám csapott fáról és további ehhez hasonló izgalmas tevékenységeket végeznénk.
Inkább olvassátok el Derick Visszatekintõbe írt hozzászólását.
Inkább olvassátok el Derick Visszatekintõbe írt hozzászólását.
Jól mondta õ...Tavaly január közepén ki mondta volna meg hogy hirtelen ekkorát fordul az idõjárás menete?Senki...Azt hitte mindenki hogy ilyen lesz már végig a tél aha csak egyet gondolt az idõjárás és errõl beszélt õ!!!
Szerintem sok hasznos dolgot mondott. Lehet itt akárhány hosszútávú elõrejelzés, a valóság több, mint 50%-ban el szokott térni az elõrejelzettõl az esetek többségében.
Ez a varjas, hízott õzikés, vaddisznós sztori igen relatív és beválási esélyét tetszõleges mércékhez tudjuk csak viszonyítani. A módszer nevezhetõ tudományosnak, de sok benne a szubjektív részlet. Én ezt nem nevezném túl jó hosszútávú elõrejelzési technikának.
Ez a varjas, hízott õzikés, vaddisznós sztori igen relatív és beválási esélyét tetszõleges mércékhez tudjuk csak viszonyítani. A módszer nevezhetõ tudományosnak, de sok benne a szubjektív részlet. Én ezt nem nevezném túl jó hosszútávú elõrejelzési technikának.
Ezért a sok okosságért kár volt, mert csak annyi derült ki, hogy a személyes névmások használatával is komoly gondok vannak.
Egyébként, éppen azért készülnek hosszútávú elõrejelzések. Különbözõ módon készülnek, de mindegyiknek van alapja, csak ezt nem mindenki látja.
Egyébként, éppen azért készülnek hosszútávú elõrejelzések. Különbözõ módon készülnek, de mindegyiknek van alapja, csak ezt nem mindenki látja.
Személyes véleményem szerint nincs arra egyáltalán semmilyen mód, hogy meg lehessen határozni az elõttünk álló telet. Se tudományos alapon, se saját tapasztalat, se népi hiedelmek útján. Félre értés ne essék senkinek nem vonom kétségbe a tudását, csupán azt gondolom, hogy nincs olyan hogy fogatókönyv, ha így indul a tél akkor ilyen lesz, ha az elõzõ tél hideg volt most meleg lesz vagy fordítva. Az idõjárás nem így mûködik. Õ nem ismeri ezeket a statisztikákat amiket mi emberek próbálunk ráhúzni, belemagyarázni. Természetesen vannak hasonló telek, hogyne lennének. Össze lehet õket hasonlítani, és azt mondani , hogy ha ez már megtörtént egyszer, akkor most is ugyan az lesz a folytatás, de ez koránt sem biztos. Mert mindenre lehet találni ellenpéldát ugyan úgy, ahogy megerõsítést. És nem utolsó sorban, az idõjárás mindig képes meglepni, megújulni. Hogy mit hoz a tél, meglátjuk 
A varjak számát én nem tartanám abszolút mérvadónak. Azt ugyan én is észrevettem, hogy a sok fekete madár megjelenése és a hidegre forduló idõ valamennyire összefügg, de az a gond, hogy a madarak száma vidékenként eltérõ, s nincs országos (netán európai) összképünk elõfordulásukról. Nálam például a napokban annyi volt a vetési varjú, mint égen a csillag...
Úgyhogy én inkább a magam feje és tapasztalata után megyek. Ez azt súgja, hogy zord, kemény tél valószínûsége csakugyan kicsi az idén. Mint ilyenkor rendszerint lenni szokott, fõleg a tél legelején és legvégén várhatunk havas, fagyos idõszakokat -a közepe feltehetõen "lyukas", azaz zonális, enyhe lesz (szendvics tél)
A hideg epizódok és a "lyuk" aránya kérdéses.
Úgyhogy én inkább a magam feje és tapasztalata után megyek. Ez azt súgja, hogy zord, kemény tél valószínûsége csakugyan kicsi az idén. Mint ilyenkor rendszerint lenni szokott, fõleg a tél legelején és legvégén várhatunk havas, fagyos idõszakokat -a közepe feltehetõen "lyukas", azaz zonális, enyhe lesz (szendvics tél)
A hideg epizódok és a "lyuk" aránya kérdéses.
Lassan fõvadászunk, Mzs is megszólalhatna, hiszen tapasztalatai elég jó elõrejelzéseket hoznak.
A magam statisztikai elõrejelzései alapján most elég nehéz lenne határozott téli elõrét adni, mert ellentmondásos a helyzet. A varnyak szokásosnál kisebb száma nekem arra utal, hogy túl sok hóval nem számolhatunk. 3 enyhébb és 3 hidegebb tél után bármi megtörténhet. Folytatódhat a hidegebb sorozat, de lehet trendforduló is. A varnyak alapján leginkább erre szavaznék.
A magam statisztikai elõrejelzései alapján most elég nehéz lenne határozott téli elõrét adni, mert ellentmondásos a helyzet. A varnyak szokásosnál kisebb száma nekem arra utal, hogy túl sok hóval nem számolhatunk. 3 enyhébb és 3 hidegebb tél után bármi megtörténhet. Folytatódhat a hidegebb sorozat, de lehet trendforduló is. A varnyak alapján leginkább erre szavaznék.
Igazából én nem nevezném ezt csodás idõnek, hideg, fagy, havazás októberben még nagyon korai, sõt még novemberben is, de idõnként elõfordul, hogy ilyen korán leesik az elsõ hó, viszont a fáklya se garancia még, országos havazást ne várj Rendszerint ha országos csapadékot okoz egy ciklon ilyenkor biztos, hogy az elõoldalon az erõs déli áramlás miatt esõ esik, és mivel ez Dél-Alföld így látványhavazáson kívül tartós hóréteg kialakulása nem túl valószínû novemberben. Persze a ritka eseteket ne számítsuk bele, de nem látom komolyabb havazások esélyét nagyobb területre terjedve. Persze közeledik a tél, lesznek hidegebb napok, de tartós hideg, illtve havazás esélyét még nem látom.
Rendszerint ha országos csapadékot okoz egy ciklon ilyenkor biztos, hogy az elõoldalon az erõs déli áramlás miatt esõ esik, és mivel ez Dél-Alföld így látványhavazáson kívül tartós hóréteg kialakulása nem túl valószínû novemberben. Persze a ritka eseteket ne számítsuk bele, de nem látom komolyabb havazások esélyét nagyobb területre terjedve. Persze közeledik a tél, lesznek hidegebb napok, de tartós hideg, illtve havazás esélyét még nem látom. 
Évek óta én is csak remélni tudom, hogy az oldal szakmai szinvonalához hasonló társalgási környezet alakuljon ki a szakmai oldalakon. Természetesen az általánosítás túlzó, és az összképben vannak reménykeltõ megnyílvánulások.
"azt hiszem, még soha nem éltem meg ilyen csodát" Soha és mindig szavakkal általában keresi a bajt magának az ember.
Azért az a 93-as november ,olyan ritka esett volt ,mint a fehér holló és az egész országban tapasztalható volt ,és sokszor ki is vesézték a metnet fórumba.De ez már nem ide tartozik.
93-ban még hírbõl se laktam Kecskeméten, 4 éve lakom itt, talán ezért nem emlékszem rá. Bocs. Pont emiatt a lekezelõ hozzáállás miatt,amit általában az itt fórumozóktól kapok, emiatt nem írok, csak "5000 évente egyszer", mert ez meglehetõsen taszító, hogy ha valaki nem emlékszik arra, hogy 19 éve mi volt november X-edikén, akkor már rögtön le van hurrogva... Ez a metnet. Bezzeg ha a globális felmelegedést ajnároznám, biztos kapnék pár piros pontot. Jó éjt mindenkinek.
1993 november 13 és 26 között 10-30 cm hó volt Kecskeméten, amely csak december 11-ére olvadt el végleg. Ha ezt nem élted meg, az egyébként sok mindenre magyarázat lehet
Nagy a hallgatás mostanában elõrejelzés fronton, pedig csodás idõket élünk mostanában (csapadékos, gyarkan átlagosnál hidegebb idõk, egy hete már havazott is, nálunk momentán hétfõn hajnalban volt szakadó hóesés reggel), ráadásul a fáklya is szívmelengetõ: Link
Akár az is elképzelhetõ, hogy november közepén itt síkvidéken is legalább pár napig megmaradó havat éljünk meg... azt hiszem, még soha nem éltem meg ilyen csodát - talán most végre
Akár az is elképzelhetõ, hogy november közepén itt síkvidéken is legalább pár napig megmaradó havat éljünk meg... azt hiszem, még soha nem éltem meg ilyen csodát - talán most végre
Én azt tartom valószínûnek, hogy 8-10 napig mindenképpen megmarad az északi-északnyugati térségben aktív ciklontevékenység. A Kis-Ázsián fokozatosan újraépülõ magassági gerinc, amely gyakran áthúzódik a Kelet-Európai síkságra is, makacsabbnak bizonyul az azori magasnyomásnál, amit gyakran el-el nyom a izlandi minimum ciklikus felerõsödése. A magasnyomás így beragad messze az óceán felé, ami újra és újra felépülõ nyugat-európai teknõvel jár. Ennek az idõszakos kelet felé helyezõdése lehetséges variáció, de sosem fogunk túlzottan hátoldalra kerülni, viszont annál nagyobb a valószínûsége komoly csapadékoknak, ahogy a fáklyán is látszik. Link Link Link
Komoly lehülésekre nem számítok, maximum a pár nappal ezelõtti regionális havazások esélyét látom elképzelhetõnek, de mint mondtam nem túlzottan valószínû. Nincs elérhetõ közelségben megfelelõ hideg levegõ erre a célra.
Számomra a GFS operatív és ENS kimenetele elképzelhetetlen 200-300 óra felett ( Link ), az ECMWF verziója sokkal hihetõbb, vagyis hogy marad az erõs észak-atlanti ciklontevékenység és az azori anticiklon nem tud annyira megerõsödni, hogy gátolja a légkör dinamikáját. Ha az októbert nem veszem figyelembe akkor viszont igen valószínû szituációt fest le, hiszen a nyár nagyobb részén ezeken a területeken volt pozitív nyomási anomália az átlaghoz képest.
Vannak viszont roppant érdekes lehetõségek is: Link miszerint teljes egészében legyengül az északi ciklonaktivitás és egyfajta mediterrán térségbe beakadó ciklonrendszer határozná meg Európa nagy részének idõjárását, közelebb hozván ezzel az északkelet felõl fenyegetõ hideg légtömegeket. Ez még a GFS verziójánál is elképzelhetetlenebb számomra. (persze csak a jelenlegi kilátások szerint.)
Egy biztos, a NAO továbbra is marad tartósan negatívban, így a nyugati irányú szelek szépen blokkolva lesznek Európa felett, az AO Link viselkedésébõl pedig az látszik, hogy átmenetileg nõhet az anticiklonális dominancia a mérsékelt szélességeken.
Szerintem totális bizonytalanság az egész, de pont ezért izgalmas.
Komoly lehülésekre nem számítok, maximum a pár nappal ezelõtti regionális havazások esélyét látom elképzelhetõnek, de mint mondtam nem túlzottan valószínû. Nincs elérhetõ közelségben megfelelõ hideg levegõ erre a célra.
Számomra a GFS operatív és ENS kimenetele elképzelhetetlen 200-300 óra felett ( Link ), az ECMWF verziója sokkal hihetõbb, vagyis hogy marad az erõs észak-atlanti ciklontevékenység és az azori anticiklon nem tud annyira megerõsödni, hogy gátolja a légkör dinamikáját. Ha az októbert nem veszem figyelembe akkor viszont igen valószínû szituációt fest le, hiszen a nyár nagyobb részén ezeken a területeken volt pozitív nyomási anomália az átlaghoz képest.
Vannak viszont roppant érdekes lehetõségek is: Link miszerint teljes egészében legyengül az északi ciklonaktivitás és egyfajta mediterrán térségbe beakadó ciklonrendszer határozná meg Európa nagy részének idõjárását, közelebb hozván ezzel az északkelet felõl fenyegetõ hideg légtömegeket. Ez még a GFS verziójánál is elképzelhetetlenebb számomra. (persze csak a jelenlegi kilátások szerint.)
Egy biztos, a NAO továbbra is marad tartósan negatívban, így a nyugati irányú szelek szépen blokkolva lesznek Európa felett, az AO Link viselkedésébõl pedig az látszik, hogy átmenetileg nõhet az anticiklonális dominancia a mérsékelt szélességeken.
Szerintem totális bizonytalanság az egész, de pont ezért izgalmas.
Továbbgördítve a fonalat, nem fogok százalékokban latolgatni (bár kedvelem ezt a módszert), inkább összefoglalom november elsõ felének várható idõjárási forgatókönyvét: az idõszak elsõ fele (kb. november 7-ig, szerda) túlnyomórészt ciklon-elõoldali helyzetek lehetnek túlsúlyban, 2-3-naponként átvonuló, okkludálódó frontok által tarkítva, az átlagosnál néhány fokkal magasabb hõmérsékletekkel. Az idõszak második felében (november 8-a után) a nyugat-európai teknõ - egyre több jel utal rá - tengelye kelet felé helyezõdhet át, így a Kárpát-medence fokozatosan hátoldalra kerülhet, 600-800 m felett ez egyre inkább a tél tartósabb berendezkedését jelentené (megmaradó hótakaró), és síkvidéken is újra megjelenhetnének a hópelyhek. Megmaradó hótakaró esélye egyelõre (legalábbis Szt. Márton napjáig), november 11. viszonylag alacsony, a lehûlési tendencia folytatódása esetén viszont a hónap derekához közeledvén síkvidéken is egyre nagyobb esély lenne erre.
Nézegettem kicsit a távolabbi esélyeket.
Középtávon jön a nagy hullámvasút: elõoldal, HF, elõoldal.
Aztán várhatóan ránk húzódik a nyugat-európai teknõ és szerintem ezután ígérkezik igazán izgalmasnak a helyzet.
A kérdés ugyanis az, hogy mit hoz majd ez a teknõ.
Tény: komoly hidegmagok nem állnak rendelkezésre közelünkben, de láthatjuk, hogy -3, -5 fok is bõven elég lehet havazáshoz.
Átnéztem egyesével a GFS perturbációkat és a következõ lehetõségek bontakoztak ki elõttem, a nov. 6-10. közötti idõszakra:
1. A tagok jelentõs része számol hazánkat legalább részben érintõ mediterrán ciklonnal. A lehetõségek tárháza persze igen széles, országos esõtõl kezdve keletrõl visszakanyarodó nyírségi havas okklúzióig minden van, lényeg a csapadék. 40%.
2. Sima hidegfront, egy-két napos lehûléssel, az északi hegyekben akár hóval. 40%.
3. Az országtól nem túl messze (Balti-tengerig) elhaladó északi ciklon, jó nagy széllel, északon látványhavazással akár síkvidéken is. 15%.
4. Minden más (volt pl. kontinentális hidegfröccs is ). 5%.
Nyilván az 1. verzió tartogathatna ismét komolyabb meglepetéseket, pl. szép zivataros helyzetet vagy éppen a mostanihoz hasonló regionálisan megmaradó hótakarót, meg is ragadta a fantáziámat, azért lett e bejegyzés.
Szóval nov. 6-10. közötti idõszak legyen megfigyelés alatt!
Középtávon jön a nagy hullámvasút: elõoldal, HF, elõoldal.
Aztán várhatóan ránk húzódik a nyugat-európai teknõ és szerintem ezután ígérkezik igazán izgalmasnak a helyzet.
A kérdés ugyanis az, hogy mit hoz majd ez a teknõ.
Tény: komoly hidegmagok nem állnak rendelkezésre közelünkben, de láthatjuk, hogy -3, -5 fok is bõven elég lehet havazáshoz.
Átnéztem egyesével a GFS perturbációkat és a következõ lehetõségek bontakoztak ki elõttem, a nov. 6-10. közötti idõszakra:
1. A tagok jelentõs része számol hazánkat legalább részben érintõ mediterrán ciklonnal. A lehetõségek tárháza persze igen széles, országos esõtõl kezdve keletrõl visszakanyarodó nyírségi havas okklúzióig minden van, lényeg a csapadék. 40%.
2. Sima hidegfront, egy-két napos lehûléssel, az északi hegyekben akár hóval. 40%.
3. Az országtól nem túl messze (Balti-tengerig) elhaladó északi ciklon, jó nagy széllel, északon látványhavazással akár síkvidéken is. 15%.
4. Minden más (volt pl. kontinentális hidegfröccs is
). 5%.Nyilván az 1. verzió tartogathatna ismét komolyabb meglepetéseket, pl. szép zivataros helyzetet vagy éppen a mostanihoz hasonló regionálisan megmaradó hótakarót, meg is ragadta a fantáziámat, azért lett e bejegyzés.
Szóval nov. 6-10. közötti idõszak legyen megfigyelés alatt!
Végignéztem 1986 õszét és a hõmérsékleteket januárig.Novemberben szinte végig enyhe 0-5 fokos néha ennél melegebb levegõ volt jelen a magasban.Ez a tendencia folytatódott egészen december 20-ig néha volt 1-1 hideg elárasztás -5 fokos T850-el.December végén volt egy keményebb -10 fok körüli hidegbetörés,de mivel ilyen késõn volt az is ez idõ alatt brutálisan megerõsödtek északon a hidegmagok.Ha a folytatást nézzük kell az amit te írsz hogy elég meleg tudjon maradni a Földközi-tenger illetve jó lenne ha december közepéig enyhe idõ lenne nálunk így északon jelentõsen feltudna halmozódni a szibériai levegõ és addig csak gyûjtögetné az erõt.Majd január,februárban 1-1 ilyen helyzet beköszönne egy blokkolós helyzettel,mediterrán ciklonokkal és csúnya dolgok lehetnének. Persze ki tudja mit hoz a jövõ,de egyelõre átlagos vagy afeletti hõmérsékletek látszanak most ameddig a szem ellát és ez nem is lesz baj! Maradjon is így még jó sokáig!
Persze ki tudja mit hoz a jövõ,de egyelõre átlagos vagy afeletti hõmérsékletek látszanak most ameddig a szem ellát és ez nem is lesz baj! Maradjon is így még jó sokáig!
(Azért helyileg más-más lehet a szitu, nálunk pl. a 2010.01.30-i havazás után 42cm hó volt, amire még esett (Romhányban volt 50 fölött is), aztán a február is végig jócskán havas volt. Azért itt az a szokatlan, a normális esetben inkább csak pár, februárra is max. 10-15 cm hó a szokásos (ha kell, utánanézek pontosabban).)
Úgy tudom, még mindig elég meleg a Földközi-tenger. Ha megtartja pozitív anomáliáját a tél folyamán, az rásegíthet majd a mediterrán ciklonokra: kisebb mennyiségû hideg levegõben is kialakulhatnak, illetve ugyanannyira hideg esetében mélyebbek lehetnek. Ha(!) így fog zajlani a tél, fõleg, ha(!) a most kialakult makrohelyzet gyakran elõjön, akkor(!) egy szokatlanul havas, az átlagosnál valamivel hidegebb tél lehet, késve érkezõ tavaszi hóolvadással, ami viszont majd jelentõs árvizeket okozhat a sok hó miatt.
Úgy tudom, még mindig elég meleg a Földközi-tenger. Ha megtartja pozitív anomáliáját a tél folyamán, az rásegíthet majd a mediterrán ciklonokra: kisebb mennyiségû hideg levegõben is kialakulhatnak, illetve ugyanannyira hideg esetében mélyebbek lehetnek. Ha(!) így fog zajlani a tél, fõleg, ha(!) a most kialakult makrohelyzet gyakran elõjön, akkor(!) egy szokatlanul havas, az átlagosnál valamivel hidegebb tél lehet, késve érkezõ tavaszi hóolvadással, ami viszont majd jelentõs árvizeket okozhat a sok hó miatt.
Ugyan még nem sok modell ragaszkodik hozzá,de mint lehetõséget nem lehet elhanyagolni hogy november elsõ napjaiban már egy határozottabb lehûlés érkezzen persze lehet az is mire odaérnénk ugyanígy legyengül.Link
Legutóbbi fáklyán megint lefelé húznak a tagok és a most frissülõ GFS fõfutása ismét igazolja.
ECM fáklyán csak a szórás nagy de inkább az 5 fokos izotermát valószínûsíti.
A GEM elõzõ futása pl hajmeresztõ lett november 5-re.Link
Hozzátenném azt is hogy lehetséges hogy átlagos vagy azon felüli tél lesz hõmérsékletileg,de nekem az a sanda gyanúm hogy 1-1 ilyen idõszak ha eljön január,februárban mint a mostani helyzet vagy ha ez a felállás lesz továbbra is akkor 1-1 ciklon akár csúnyán betalálhat fõleg hogy ha télen is ennyire kitudnak majd mélyülni!
Jó elõjelek mutatkozhatnak véleményem szerint a téli nagy havazás helyzetére.Eltekintve attól hogy idén februárban volt egy nagy havazásnak kikiáltott esemény,de szerintem az nem volt az!Összességében 2003 óta nem volt komoly helyzet és január,februárban lesz 10!éve...Itt volna az ideje!
Legutóbbi fáklyán megint lefelé húznak a tagok és a most frissülõ GFS fõfutása ismét igazolja.
ECM fáklyán csak a szórás nagy de inkább az 5 fokos izotermát valószínûsíti.
A GEM elõzõ futása pl hajmeresztõ lett november 5-re.Link
Hozzátenném azt is hogy lehetséges hogy átlagos vagy azon felüli tél lesz hõmérsékletileg,de nekem az a sanda gyanúm hogy 1-1 ilyen idõszak ha eljön január,februárban mint a mostani helyzet vagy ha ez a felállás lesz továbbra is akkor 1-1 ciklon akár csúnyán betalálhat fõleg hogy ha télen is ennyire kitudnak majd mélyülni!
Jó elõjelek mutatkozhatnak véleményem szerint a téli nagy havazás helyzetére.Eltekintve attól hogy idén februárban volt egy nagy havazásnak kikiáltott esemény,de szerintem az nem volt az!Összességében 2003 óta nem volt komoly helyzet és január,februárban lesz 10!éve...Itt volna az ideje!
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131560)
Mi itt Ény-on gyakran megélünk ilyet, itt elég könnyen lehûl, ha esik, míg keleten tombol a nyár. Persze valóban nem mindegy, hogy meddig tart és a 8 meg a 2 is 10 fok alatt van. Persze az öregek sokat láttak már, pl. 1980.nov. 1. (országos megmaradó hó)...
Országos szinten értem a 10 fok alatti hõmérsékletet, nem kell rajta megrökönyödni. Regionálisan vagy egy-egy helyen hiába volt 10 fok alatt 1 napra, országos szinten ez nem volt jellemzõ. Fõleg nem napokig !
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131214)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131213)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131212)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131211)
Tény,hogy mindkét fõmodell determinisztikus futtatása behúzta a -5 fok körüli 850-es izotermát 27-ére.
Igen, szépen egyetértenek, a Gfs meg mediciklonos verziókról álmodik. És mint ha az addig eltelõ idõszakot is meredekítette volna lefele. Lényeg a lényeg, hogy holnaptól kezdve, napról napra 1-max 2 fokkal lesz hûvösebb, de még így is átlagnál melegebb kellemes száraz idõ lesz. 26-tól kezdve pedig jelentõs lehûlés veszi kezdetét, ami csapadékkal is fog járni, az még egy jó kérdés, hogy mennyivel. Viszont van egy gyanúm, hogy a hegyeinkben megláthatják az elsõ havat.
Egyre jobbak az elõjelei, az október 25-tõl kezdõdõ lehûlésnek. Most már a fõfutás és a kontrol is kezd kapisgálni valamit, igaz még sok víz folyik le a Dunán addig.Link
Rököny,rököny ! 
Gondolom ezt a megrökönyödést vártad a 10 fok alatti nappali T lehetõségével.
Elmondanám, hogy tegnapelõtt nappal 22,1, tegnap 8,0, ma 16,7 volt Pápán. Van itt olyan összevisszaság a hõmérsékletben, hogy itt októberben 0 és 25 fokon belül már semmilyen értéktõl nem szabad megrökönyödni.
Gondolom ezt a megrökönyödést vártad a 10 fok alatti nappali T lehetõségével.
Elmondanám, hogy tegnapelõtt nappal 22,1, tegnap 8,0, ma 16,7 volt Pápán. Van itt olyan összevisszaság a hõmérsékletben, hogy itt októberben 0 és 25 fokon belül már semmilyen értéktõl nem szabad megrökönyödni.
És a modellek jelenlegi állása szerint egyelõre nem szakadna ránk a hideg belátható idõn belül, szépen erõsödne a hidegmag északkeleten, november elsõ -második dekádjában ha elérne minket az már szép télies idõt is okozhatna , bár még nagyon sok a feltételes mód ûridõ...
, bár még nagyon sok a feltételes mód ûridõ... 
A hosszabbtávú jövõt elnézve, egy masszív É-Ék-Európai Tél-kiterjeszkedés körvonalazódása látszik a hónap utolsó dekádjában. Az elmúlt években nem annyira volt ez jellemzõ. Ha a tendencia marad, akkor hazánkban november elejére egy kemény, med.ciklonnal fûszerezett tél-betörés is elég nagy eséllyel következhet majd be!
Többször lett említve még a nyár végén, szeptemberben, hogy ha nem lesz makro-átrendezõdés, akár mélyen az õszbe belenyúlhatnak a "hõhullámok". Az általad linkelt fáklyákon is az látszik, újra eljöhet egy olyan pár napos idõszak, amikor akár 15°C fölé (de legalább köré) is mehet a T850. Az elmúlt egy-két hét pedig már arra utalt, hogy ezek lassan kezdenek kiszorulni térségünkbõl, és (bár makrováltás nélkül) egyre inkább a jelen helyzetben õsszel szokásos idõjárási események, frontátvonulás-módok kezdenek bejönni. Kíváncsi leszek, fog-e ez a kép változni, a szórások alapján elég sok esély van ennek a verziónak. A hónap miatt azonban ez már rég nem a 30°C-okról szól, a délutáni 20-23°Cok mellé reggelente ködös vagy deres lehet az idõ. Ha ez így bejön, ez lesz idén a népnyelv szerinti vénasszonyok nyara, amely jelen futás szerint szerdától kb. a jövõ hét közepéig tarthat.
A következõ 2 hét igen érdekesen fog alakulni.Én ahogy látom a legnagyobb kérdés az lesz hogy kiépül-e a Skandináv Ac vagy sem.Itt egy nyomás fáklya Osloról és Helsinkirõl.Link Link
A tagok szórása rendkívüli nagy de nem egy igen csak az 1030 Hpa-t súrolja de van néhány tag ami pedig erõs ciklonra utal persze ezek vannak kevesebben.A GFS szerint jelenleg a távolban ránk hozná szépen az Ac-t így komolyabb változás nem lenne maradnának a 15 fok feletti T maximumok az országban.Link
Ha az ECM-et nézzük a jelenlegi futásában a távolra nézve szinte egész Közép-Európára egy nem túl erõs,de azért csak-csak 1020 Hpa körüli Ac-val számol ami szintén az enyheségért lenne felelõs jelentõsebb változás nélkül.Link
Továbbá a GFS fáklyán mocorognak a tagok már és a lassú lehûlés mondhatni borítékolható hogy elkezdõdik,de kérdés meddig fog ez a tendencia tartani és mi fogja követni mindezt.Link
Az ECMWF fáklyán is látni a lassú lehûlést már és azt is hogy a légnyomás elég valószínûen emelkedni fog az sincs kizárva hogy 1025 Hpa köré.Link
A véleményem ezek alapján hogy nagyon úgy fest a vénasszonyok nyara 25 fok feletti csúcsokkal biztosan nem tart sokáig utána viszont tartósan 20 fok körüli szép csendes csapadékmentes õszi idõjárás várható egyelõre komoly lehûlés nélkül.Október valószínûleg így is fog elbúcsúzni.
A tagok szórása rendkívüli nagy de nem egy igen csak az 1030 Hpa-t súrolja de van néhány tag ami pedig erõs ciklonra utal persze ezek vannak kevesebben.A GFS szerint jelenleg a távolban ránk hozná szépen az Ac-t így komolyabb változás nem lenne maradnának a 15 fok feletti T maximumok az országban.Link
Ha az ECM-et nézzük a jelenlegi futásában a távolra nézve szinte egész Közép-Európára egy nem túl erõs,de azért csak-csak 1020 Hpa körüli Ac-val számol ami szintén az enyheségért lenne felelõs jelentõsebb változás nélkül.Link
Továbbá a GFS fáklyán mocorognak a tagok már és a lassú lehûlés mondhatni borítékolható hogy elkezdõdik,de kérdés meddig fog ez a tendencia tartani és mi fogja követni mindezt.Link
Az ECMWF fáklyán is látni a lassú lehûlést már és azt is hogy a légnyomás elég valószínûen emelkedni fog az sincs kizárva hogy 1025 Hpa köré.Link
A véleményem ezek alapján hogy nagyon úgy fest a vénasszonyok nyara 25 fok feletti csúcsokkal biztosan nem tart sokáig utána viszont tartósan 20 fok körüli szép csendes csapadékmentes õszi idõjárás várható egyelõre komoly lehûlés nélkül.Október valószínûleg így is fog elbúcsúzni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat