Globális jelenségek
A Kelet-Európai síkságon élõk az idei év eddigi idõjárása után valószínûleg a felmelegedés pártiak oldalát fogják gyarapítani. A szokatlanul enyhe tél után jött a nyakukba ez az elképesztõen perzselõ nyár. És ez a pozitív anomália nem olyan kis területet érint, mint például a Kárpát medence.
Az én szubjektív véleményem (adatokkal nem támasztom alá), hogy nálunk a nyarak kifejezetten (1-1,5 fok) a telek pedig egy egész picit (0-0,5 fok) melegedtek az 1970-80-as évekhez képest.
Tudásom kevés hozzá, ezért a változásokat elõidézõ okokat nem firtatom és tippelni sem akarok rá.
Mindenesetre nem értek egyet azokkal, akik mindenáron azt bizonygatják, hogy melegedésrõl (legalábbis szûkebb környezetünkben) szó sincs.
Az én szubjektív véleményem (adatokkal nem támasztom alá), hogy nálunk a nyarak kifejezetten (1-1,5 fok) a telek pedig egy egész picit (0-0,5 fok) melegedtek az 1970-80-as évekhez képest.
Tudásom kevés hozzá, ezért a változásokat elõidézõ okokat nem firtatom és tippelni sem akarok rá.
Mindenesetre nem értek egyet azokkal, akik mindenáron azt bizonygatják, hogy melegedésrõl (legalábbis szûkebb környezetünkben) szó sincs.
Lassan teljes káosz uralkodik el nem csak az idõjárásban,de az éghajlatkutatók agyában is.Sajnos a laikusok (nem lehet mindenki jól fizetett klímakutató a Földön-ki dolgozna akkor ? 
) felülnek a népbutító cikkeknek.Ezzel lehet,hogy buta lesz a nép,de sokkal több eszük a népbutítóknak sem lesz.Sajnos sokan lehülyézik a médiát és és a neki bedõlõket,de ha valaki végigolvassa csak az e témában belinkelt cikkek ezreit és mondjuk nem tudós,de józanul gondolkodik,akkor láthatja,hogy a háttérben egy nagyon gusztustalan és a tõke által irányított népszerû játék folyik: mentsük meg a világot az éghajlattól ! Hogy milyentõl ? Lehet választani:
a melegtõl,a hidegtõl,a jégtõl, a jégolvadástól, az özönvíztõl, az elsivatagosodástól, a sok CO2-tõl, a kevéstõl, az ózontól, az ózonlyuktól, a tengerelöntéstõl, a tengervisszahúzódástól, a viharoktól, a szélcsendben kialakult szmogtól, az áradásoktól, az aszálytól, az erdõtüzektõl, a belvizektõl, a hótól és a hótlanságtól.Mindig bedobnak valami lükeséget,mi meg rágjuk mint a gumicsontot.Ez lehet,hogy jó üzlet, de az árát mindig megfizeti valaki a bombajó üzleteknek (semmibõl lehet pénz csinálni,elég egy kis papír,de amit vesznek rajta azt valakinek munkával kell elõállítani).
Egyik lobbicsoport sem fizet,a véleményem sem tükrözi egyikét sem.Tapasztalataimból igyekszem mindig kiindulni és próbálom (örvendetes ,hogy itt majd mindenki) kritikával illetni "tudósaink" szenzációéhes kinyilatkoztatásait.Szerintem egyértelmû,hogy az utóbbi 20-25 év a melegedés jegyében telt(de nem hokiütõ szerint).Hogy ez megtorpant-e és mikor az nem dönteném még el,de ami az Antarktiszon történt azt a napfoltnullázódásnak tulajdonítom.Hogy a Nap mikor tér magához:fogalmam sincs !
Itt az északi féltekén viszont(mivel itt küldjük szerintem a mindenféle gázok 90-95 %-át az áerbe) éppen az üvegházhatás mentett meg eddig egy drasztikus lehûléstõl.Ugyanakkor az légkörzésben valami eszméletlen kaotika van,ami évek óta fokozódik és átírja az éghajlatkönyveket.Egy sarköri 36 fok,vagy egy finn F3-as tornádó nem éppen az ottani éghajlatba illik,akárcsak a -20 fok Angliában.Az éghajlat az idõjárás átlaga,de ez az átlag kialakulhat szélsõségekbõl is(mint a szorulás és hasmenés esete:átlaga a normális adja,csak bírjuk ki).Vagyis az éghajlatot jellemzi a szélsõségek mértéke és gyakorisága is.Ez utóbbi téren nagyobbak a problémák és a veszélyek.Nem az a lényeg,hogy az átlag változik-e 10 vagy száz év alatt 1 vagy 2 fokot.Ennek a jelentõsége sokkal kisebb annál,mint pl. annak,hogy a valaha mért szél egy helyen 150-rõl 200 km/h-ra növekszik,vagy az éves orkánok száma 1-rõl 5-re ! Szerinem erre kéne fókuszálni,és nem arra,hogy most 1 milló km2-rel több vagy kevesebb a jég a sarki tengereken.
) felülnek a népbutító cikkeknek.Ezzel lehet,hogy buta lesz a nép,de sokkal több eszük a népbutítóknak sem lesz.Sajnos sokan lehülyézik a médiát és és a neki bedõlõket,de ha valaki végigolvassa csak az e témában belinkelt cikkek ezreit és mondjuk nem tudós,de józanul gondolkodik,akkor láthatja,hogy a háttérben egy nagyon gusztustalan és a tõke által irányított népszerû játék folyik: mentsük meg a világot az éghajlattól ! Hogy milyentõl ? Lehet választani:a melegtõl,a hidegtõl,a jégtõl, a jégolvadástól, az özönvíztõl, az elsivatagosodástól, a sok CO2-tõl, a kevéstõl, az ózontól, az ózonlyuktól, a tengerelöntéstõl, a tengervisszahúzódástól, a viharoktól, a szélcsendben kialakult szmogtól, az áradásoktól, az aszálytól, az erdõtüzektõl, a belvizektõl, a hótól és a hótlanságtól.Mindig bedobnak valami lükeséget,mi meg rágjuk mint a gumicsontot.Ez lehet,hogy jó üzlet, de az árát mindig megfizeti valaki a bombajó üzleteknek (semmibõl lehet pénz csinálni,elég egy kis papír,de amit vesznek rajta azt valakinek munkával kell elõállítani).
Egyik lobbicsoport sem fizet,a véleményem sem tükrözi egyikét sem.Tapasztalataimból igyekszem mindig kiindulni és próbálom (örvendetes ,hogy itt majd mindenki) kritikával illetni "tudósaink" szenzációéhes kinyilatkoztatásait.Szerintem egyértelmû,hogy az utóbbi 20-25 év a melegedés jegyében telt(de nem hokiütõ szerint).Hogy ez megtorpant-e és mikor az nem dönteném még el,de ami az Antarktiszon történt azt a napfoltnullázódásnak tulajdonítom.Hogy a Nap mikor tér magához:fogalmam sincs !
Itt az északi féltekén viszont(mivel itt küldjük szerintem a mindenféle gázok 90-95 %-át az áerbe) éppen az üvegházhatás mentett meg eddig egy drasztikus lehûléstõl.Ugyanakkor az légkörzésben valami eszméletlen kaotika van,ami évek óta fokozódik és átírja az éghajlatkönyveket.Egy sarköri 36 fok,vagy egy finn F3-as tornádó nem éppen az ottani éghajlatba illik,akárcsak a -20 fok Angliában.Az éghajlat az idõjárás átlaga,de ez az átlag kialakulhat szélsõségekbõl is(mint a szorulás és hasmenés esete:átlaga a normális adja,csak bírjuk ki).Vagyis az éghajlatot jellemzi a szélsõségek mértéke és gyakorisága is.Ez utóbbi téren nagyobbak a problémák és a veszélyek.Nem az a lényeg,hogy az átlag változik-e 10 vagy száz év alatt 1 vagy 2 fokot.Ennek a jelentõsége sokkal kisebb annál,mint pl. annak,hogy a valaha mért szél egy helyen 150-rõl 200 km/h-ra növekszik,vagy az éves orkánok száma 1-rõl 5-re ! Szerinem erre kéne fókuszálni,és nem arra,hogy most 1 milló km2-rel több vagy kevesebb a jég a sarki tengereken.
Nyilván Arktiszt akartak mondani, de az is eléggé meredek. Meg a dekádonként két fok, az meg még Fahrenheit-nek is erõs.
Ma este, National Geographic Channel: "A Föld átlaghõmérséklete évtizedenként két fokot emelkedik, és a 2030-as évekre jégmentes lesz nyáron az Antarktisz."
Akkó' mit is várunk a laikusoktól?
(Mondjuk az eredeti szövegre kíváncsi lettem volna.)
Akkó' mit is várunk a laikusoktól?
(Mondjuk az eredeti szövegre kíváncsi lettem volna.)
Egyetértek, az erõs antarktiszi behûlés szüli az északra csapódó hidegnyelveket, a foci vébé alatt, Dél-Afrika is megtapasztalta.
Jó felvetés, hogy déli-sarki kontinens elszigetelt jellege jobban érvényre engedni juttatni a extraterresztikus (Földön kívüli, kozmikus) hatásokat, pl. naptevékenység változásait.
Ami elég gyenge, már javában erõsödni kellene, ehelyett elnyújtott, gyenge erõsödést tapasztalhatunk.
Elég üres a felszín: Link
Pillangó: Link
A friss elõrejelzés is már egy igen csekély maximumot ad (már 2014-re, fokozatosan nyújtja, már 13évet jelent az elõzõ maximumhoz képest!), az elmúlt 100év legcsekélyebbikét: Link
Jó felvetés, hogy déli-sarki kontinens elszigetelt jellege jobban érvényre engedni juttatni a extraterresztikus (Földön kívüli, kozmikus) hatásokat, pl. naptevékenység változásait.
Ami elég gyenge, már javában erõsödni kellene, ehelyett elnyújtott, gyenge erõsödést tapasztalhatunk.
Elég üres a felszín: Link
Pillangó: Link
A friss elõrejelzés is már egy igen csekély maximumot ad (már 2014-re, fokozatosan nyújtja, már 13évet jelent az elõzõ maximumhoz képest!), az elmúlt 100év legcsekélyebbikét: Link
Már tavasszal sokat emlegettük, milyen gyorsan és milyen mélyre süllyed a hõmérséklet az Antarktiszon - valószínûleg nem véletlen, hogy most kaptak ekkora "hidegleszakadást" az alacsonyabb szélességek. A helyzet engem némileg emlékeztet az északi félteke ill. Európa elmúlt telére, amit hasonló elõjelek vezettek fel. A másik hasonlóság az anomália-térkép alsó részén látható: az erõs hidegleszakadás teljesen "kitekert" helyzethez vezetett, a legdélibb részen ott a pozitív anomália, még ha nem is olyan keményen, mint a télen Észak-Skandináviában.
A nagy kérdés tehát szerintem továbbra is az, mitõl hûlhetett le ennyire az Antarktisz. Annak idején én a gyenge naptevékenységre gyanakodtam: ha a Föld nagy részén nehéz is kimutatni ennek a hatását, a Déli-sarkvidék egy viszonylag elszigetelt világ. Az ottani légkör külön életet élhet, amire kisebb a Föld más részeirõl származó hatások befolyása, és ott érvényesülhetnek leginkább az olyan külsõ tényezõk, mint a naptevékenység változása...
A nagy kérdés tehát szerintem továbbra is az, mitõl hûlhetett le ennyire az Antarktisz. Annak idején én a gyenge naptevékenységre gyanakodtam: ha a Föld nagy részén nehéz is kimutatni ennek a hatását, a Déli-sarkvidék egy viszonylag elszigetelt világ. Az ottani légkör külön életet élhet, amire kisebb a Föld más részeirõl származó hatások befolyása, és ott érvényesülhetnek leginkább az olyan külsõ tényezõk, mint a naptevékenység változása...
Én a szakdolgozatomhoz 1961-tõl 2009-ig kiszámoltam Békéscsabán (többek között) a zivataros napok (száraz zivatar vagy jégesõvel kísért zivatar IS) éves számát. Ez idõ alatt 5 különbözõ helyen volt az állomás, de a zivataros nap szempontjából talán ez nem annyira befolyásoló tényezõ...
Persze ez csak egy város, nem Magyarország, de hátha azért érdekesnek találod
.
1961-1964-ig valami bibi volt, mint látod, ennek okát nem tudom.
Év Zivataros nap
1961 0 1962 4 1963 3
1964 4 1965 37 1966 33
1967 24 1968 34 1969 40
1970 41 1971 41 1972 45
1973 36 1974 31 1975 53
1976 34 1977 29 1978 23
1979 34 1980 29 1981 31
1982 37 1983 44 1984 37
1985 39 1986 35 1987 27
1988 33 1989 39 1990 38
1991 34 1992 35 1993 36
1994 35 1995 37 1996 41
1997 35 1998 40 1999 42
2000 29 2001 35 2002 21
2003 19 2004 24 2005 17
2006 23 2007 39 2008 36
2009 20
Sokévi átlag:
1961-1990: 31
1971-2000: 36
2001-2009: 26
Persze ez csak egy város, nem Magyarország, de hátha azért érdekesnek találod
.1961-1964-ig valami bibi volt, mint látod, ennek okát nem tudom.
Év Zivataros nap
1961 0 1962 4 1963 3
1964 4 1965 37 1966 33
1967 24 1968 34 1969 40
1970 41 1971 41 1972 45
1973 36 1974 31 1975 53
1976 34 1977 29 1978 23
1979 34 1980 29 1981 31
1982 37 1983 44 1984 37
1985 39 1986 35 1987 27
1988 33 1989 39 1990 38
1991 34 1992 35 1993 36
1994 35 1995 37 1996 41
1997 35 1998 40 1999 42
2000 29 2001 35 2002 21
2003 19 2004 24 2005 17
2006 23 2007 39 2008 36
2009 20
Sokévi átlag:
1961-1990: 31
1971-2000: 36
2001-2009: 26
És fõleg magyarul 
Engem is érdekelne, hol tart most a tudóstársadalom, hogy most épp megfagyunk vagy megsülünk, kiszáradunk vagy elázunk, vagy most akkor mi lesz?!
Zoli!
Azt szeretném kérdezni, nem tudsz-e olyan kutatásról, hogy Magyarországon több vagy kevesebb lett, esetleg nem változott a zivatarok száma a több évtizeddel ezelõttihez képest?!
Illetve a Te saját véleményed is érdekel. Köszönöm!
Engem is érdekelne, hol tart most a tudóstársadalom, hogy most épp megfagyunk vagy megsülünk, kiszáradunk vagy elázunk, vagy most akkor mi lesz?!
Zoli!
Azt szeretném kérdezni, nem tudsz-e olyan kutatásról, hogy Magyarországon több vagy kevesebb lett, esetleg nem változott a zivatarok száma a több évtizeddel ezelõttihez képest?!
Illetve a Te saját véleményed is érdekel. Köszönöm!
Én a metnet cikkei között is szívesen olvasnék "klímaváltozással", "globális felmelegedéssel" kapcsolatos cikkeket. Várható ilyen a közeljövõben esetleg valamelyikõtök "tollából"?
Hmm...
"Historical Cold Snap Freezes South America
By Alexandre Aguiar / MetSul Weather Center
A brutal and historical cold snap has so far caused 80 deaths in South America, according to international news agencies. Temperatures have been much below normal for over a week in vast areas of the continent. In Chile, the Aysen region was affected early last week by the worst snowstorm in 30 year. The snow accumulation reached 5 feet in Balmaceda and the Army was called to rescue people trapped by the snow."
Több gyárat bezártak Argentínában a gáz hiány miatt. Argentína majdnem minden tartományában havazott. Egyik reggel az egyik híres Argentin tengerpartot is hó fedte be. Egyes városokban 1921 óta most havazott elõször újra. A nemzetközi hírügynökségek szerint 80 halálos áldozata van a hideg-betörésnek Dél-Amerikában.
Link
Link
"Historical Cold Snap Freezes South America
By Alexandre Aguiar / MetSul Weather Center
A brutal and historical cold snap has so far caused 80 deaths in South America, according to international news agencies. Temperatures have been much below normal for over a week in vast areas of the continent. In Chile, the Aysen region was affected early last week by the worst snowstorm in 30 year. The snow accumulation reached 5 feet in Balmaceda and the Army was called to rescue people trapped by the snow."
Több gyárat bezártak Argentínában a gáz hiány miatt. Argentína majdnem minden tartományában havazott. Egyik reggel az egyik híres Argentin tengerpartot is hó fedte be. Egyes városokban 1921 óta most havazott elõször újra. A nemzetközi hírügynökségek szerint 80 halálos áldozata van a hideg-betörésnek Dél-Amerikában.
Link
Link
Az ötlet jó, amennyiben gazdaságosan tudjuk hasznosítani a Szaharát érõ napenergiában rejlõ lehetõségeket, hát rajta... Viszont ez sem fogja kiváltani a hagyományos energiatermelést (egyelõre).
Remélem a projekt állami támogatások nélkül is kifizetõdõ lesz, és nem csak a kvótakereskedelemhez, vagy a megújuló energiaforrások néha túlzott támogatásához hasonló ún. tranzakció nélküli jövedelemátcsoportosításról szól majd.
JoeJack: szerintem ezt érdemes lenne publikálnod valamelyik klimatológiai szakfolyóiratban. A hokiütõnek igen széles rajongói tábora van az ilyen lapoknál Még egy találó cím is eszembe jutott: Unprecedented warming of Western Greenland confirmed by instrumental records.
Remélem a projekt állami támogatások nélkül is kifizetõdõ lesz, és nem csak a kvótakereskedelemhez, vagy a megújuló energiaforrások néha túlzott támogatásához hasonló ún. tranzakció nélküli jövedelemátcsoportosításról szól majd.
JoeJack: szerintem ezt érdemes lenne publikálnod valamelyik klimatológiai szakfolyóiratban. A hokiütõnek igen széles rajongói tábora van az ilyen lapoknál
Még egy találó cím is eszembe jutott: Unprecedented warming of Western Greenland confirmed by instrumental records. 
Egy gleccser viselkedésébõl általánosítani az elmúlt évtizedek bevett "lobbistratégiájának" jellemvonása...
További érdekesség, hogy a NASA egyik szervezete (gyanúm szerint csak a Hansen-féle Goddard Intézetrõl lehet szó) az általa példátlannak titulált olvadásra hivatkozva kongatja a vészharangot, miközben a saját maguk által kezelt hõmérsékleti adatbázis alapján Grönlandon egyáltalán nem zajlik katasztrofális felmelegedés. A kettõ nehezen egyeztethetõ össze.
Bárki megnézheti Grönland fõvárosának hõmérsékleti adatsorát (á la NASA GISS): Link A legmelegebb idõszak Grönlandon a mérések kezdete óta 1920 és 1940 között volt, a 2010-es átlaghõmérsékletet jelzõ adatpont pedig kifejezetten alacsony érték az elmúlt kb. 8-12 év melegebb éveihez képest.
A fiúk a tengerentúlon bajban vannak ám, mert sem globális hõmérsékleti rekord, sem jégolvadási rekord nem lesz idén (ahogyan ez jópár éve menetrend szerint elmarad).
A jégkiterjedés itt láthatóLink
Bárki megnézheti Grönland fõvárosának hõmérsékleti adatsorát (á la NASA GISS): Link A legmelegebb idõszak Grönlandon a mérések kezdete óta 1920 és 1940 között volt, a 2010-es átlaghõmérsékletet jelzõ adatpont pedig kifejezetten alacsony érték az elmúlt kb. 8-12 év melegebb éveihez képest.
A fiúk a tengerentúlon bajban vannak ám, mert sem globális hõmérsékleti rekord, sem jégolvadási rekord nem lesz idén (ahogyan ez jópár éve menetrend szerint elmarad).
A jégkiterjedés itt láthatóLink
A grönlandi jégtakaró területe 1.7 millió négyzetkilométer. Link
Egy átlagos budapesti kerület területe 525/23 = 22.8 négyzetkilométer. A területi alapú jégveszteség tehát az összes grönlandi jég 0.0000134, vagyis 134 tízmilliomod (!) része. Ne feledjük azonban, hogy egy tengerbe torkolló gleccsernyelv "eltûnésérõl" szólnak a hírek. Ennek vastagsága mindössze néhány tíz méter lehet (az egyszerûség kedvéért feltételezzünk 20 métert), szemben a szárazföldi jégtakaró 2000m körüli átlagvastagságával.
A fentiek alapján a teljes grönlandi jégmennyiség 0.000000134, vagyis 134 milliárdod része vált a globális felmelegedésnek nevezett világméretû kataklizma martalékává. A grönlandi jég elolvadása 6m-rel emelné meg a világtengerek szintjét, ez az esemény összesen 0.0008 mm tengerszint emelkedéshez vezet.
Mindezek után ennek a jelentéktelen eseménynek hírértéke van?? Döbbenet...
Egy átlagos budapesti kerület területe 525/23 = 22.8 négyzetkilométer. A területi alapú jégveszteség tehát az összes grönlandi jég 0.0000134, vagyis 134 tízmilliomod (!) része. Ne feledjük azonban, hogy egy tengerbe torkolló gleccsernyelv "eltûnésérõl" szólnak a hírek. Ennek vastagsága mindössze néhány tíz méter lehet (az egyszerûség kedvéért feltételezzünk 20 métert), szemben a szárazföldi jégtakaró 2000m körüli átlagvastagságával.
A fentiek alapján a teljes grönlandi jégmennyiség 0.000000134, vagyis 134 milliárdod része vált a globális felmelegedésnek nevezett világméretû kataklizma martalékává. A grönlandi jég elolvadása 6m-rel emelné meg a világtengerek szintjét, ez az esemény összesen 0.0008 mm tengerszint emelkedéshez vezet.
Mindezek után ennek a jelentéktelen eseménynek hírértéke van?? Döbbenet...
Nekem inkább félrefordításnak tûnik, maga a cikk nem tûnik nagyon "népbutítónak". Ellenben elég sok a képzavar, fõleg a második bekezdésben, ott a "szelelõlyuk" körül. Az az érzésem, mintha a fordító sem tudta volna, mit ír.
Egyébként az ózonlyuk valamelyest csökkenthetné az üvegházhatást, de ezen hatások szerintem a jég nagy albedója miatt nem kéne, hogy annyira jelentõsek legyenek (a SCAR is ezt állapította meg a cikk szerint). Érthetõvé úgy válhatna számomra, ha a teljes elõadást elolvashatnám, mert ez így nehezen emészthetõ kicsit.
Egyébként az ózonlyuk valamelyest csökkenthetné az üvegházhatást, de ezen hatások szerintem a jég nagy albedója miatt nem kéne, hogy annyira jelentõsek legyenek (a SCAR is ezt állapította meg a cikk szerint). Érthetõvé úgy válhatna számomra, ha a teljes elõadást elolvashatnám, mert ez így nehezen emészthetõ kicsit.
A Déli-sarki Polarjet nincs kapcsolatban szerintem az ózonlyukkal - pontosabban a kapcsolat fordított: mivel az Antarktisz körül északabbra nincsenek kiterjedt szárazföldek, ezért a teljes troposzférában jóval zártabb az áramlás (nem alakul ki "blocking-helyzet", mint itt északon). Az óceáni vízkörzés is körülöleli az Antarktiszt, illetve a Polarjet sem szakad fel. Épp emiatt az oda a közép-troposzférában bejutó ózonbontó gázok, ahogy felemelkednek, a sztratoszférában csapdába esnek. Ezért ott erõsebb az ózonlyuk, mint itt északon. Szárazföldek nélkül itt is lenne egy ózonlyuk. (Lehet, hogy pontatlan a magyarázat, már nem emlékszem teljesen pontosan, mit is mondtak az egyetemen, de ez a lényeg kb.)
Emiatt egyébként inkább olvadnia kéne a jégnek, de a nagy albedója miatt nem jelentõs a melegedés, az áramlási rendszernek köszönhetõen pedig a jégborítottság eléggé stabil marad az Antarktiszon.
(Egyébként a szellõzõlyuk valóban a tropopauza közelében lévõ jetekre vonatkozhat, ott a tropopauza "megtörik", a polarjetnek a sark felõli oldalán mintegy 2km-rel van alacsonyabban.)
Emiatt egyébként inkább olvadnia kéne a jégnek, de a nagy albedója miatt nem jelentõs a melegedés, az áramlási rendszernek köszönhetõen pedig a jégborítottság eléggé stabil marad az Antarktiszon.
(Egyébként a szellõzõlyuk valóban a tropopauza közelében lévõ jetekre vonatkozhat, ott a tropopauza "megtörik", a polarjetnek a sark felõli oldalán mintegy 2km-rel van alacsonyabban.)
A "szellõzõlyuk" ismereteim szerint futóáramlás lehet (nem is egy, hanem több, amelyek egyidejûleg léteznek, esetleg egyetlen óriási? - ez nekem nem világos...): egy olyan áramlási "csõvezeték" (milyen szerencsétlen kifejezés) vagy "orkáncsatorna", amelyen keresztül a sztratoszféra jóval hidegebb levegõje lejut a tropopauzán át a troposzféra alsóbb rétegeibe, onnan meg a felszinre. Valószinû, hogy ez a délsarki jet a permanenssé vált, elvékonyododtt ózonréteg miatt mintegy körülöleli az Antarktiszt (fizikai akadályt képezve a melegebb troposzférikus légtömegek beáramlásának) és - fõleg télen, mivel a jelenség a japán Mohri 1953-as évi vizsgálata alapján akkor domináns - konzerválja az ottani jégfelszint.
Hasonló jelenségrõl Saucier értekezett 1958-ban a Himalája tartós téli hidegzuga kapcsán.
Hasonló jelenségrõl Saucier értekezett 1958-ban a Himalája tartós téli hidegzuga kapcsán.
Érdekes felvetés, hogy a meridionális beállítottság telente jéghizlaló, nyaranta viszont jégkoptató hatásokat kelthet. Ez esetben ugyanis több alkalommal igen meleg levegõ juthat fel északra, amíg a zonalitás, illevte a Ny-K szelek dominanciája bizonyos értelemben "védené" a sarki jégtakarót a kiugró ingadozásoktól.
Tekintsünk dél felé, találtam egy cikket: Link
Én ezt nem teljesen értem, nem tudom, hogy hat az ózonlyuk a déli sarki jég növekedésére, illetve mi az a "szellõzõlyuk"? Ez vagy rossz fordítás, vagy valaki elmagyarázhatná érthetõbben.
Tekintsünk dél felé, találtam egy cikket: Link
Én ezt nem teljesen értem, nem tudom, hogy hat az ózonlyuk a déli sarki jég növekedésére, illetve mi az a "szellõzõlyuk"? Ez vagy rossz fordítás, vagy valaki elmagyarázhatná érthetõbben.
Kizárólag James Hansen szerint volt az, a hivatkozott adatsort õ kezeli. Az IPCC által is használt HadCRUT3 globális hõmérsékleti sor, illetve a mûholdas megfigyelések (UAH és RSS) alapján ugyanez nem mondható el.
Kapcsolódó olvasnivaló: Link
A globálisan legmelegebb év 1998, nem valószínû, hogy ez a következõ 5 év során megdõl. Idén többen is várták az újabb rekord beállítását az El Nino miatt, azonban a globális átlaghõmérséklet még az ebbõl származó hõtöbblet ellenére sem érte el az 1998-as szintet. Utóbbi megállapítás meglehetõen kellemetlen, ugyanis ha továbbra is fennáll a sokat emlegetett melegedõ tendencia, akkor az idei El Nino évnek melegebbnek kellett volna lennie 1998-nál.
Az Egyenlítõ mentén eközben La Nina vette kezdetét, amely elõreláthatólag erõsödik majd. Link Link 2011 ennek következtében globálisan jóval hûvösebb lehet, talán a 2008. évet is alulmúlhatja.
Kapcsolódó olvasnivaló: Link
A globálisan legmelegebb év 1998, nem valószínû, hogy ez a következõ 5 év során megdõl. Idén többen is várták az újabb rekord beállítását az El Nino miatt, azonban a globális átlaghõmérséklet még az ebbõl származó hõtöbblet ellenére sem érte el az 1998-as szintet. Utóbbi megállapítás meglehetõen kellemetlen, ugyanis ha továbbra is fennáll a sokat emlegetett melegedõ tendencia, akkor az idei El Nino évnek melegebbnek kellett volna lennie 1998-nál.
Az Egyenlítõ mentén eközben La Nina vette kezdetét, amely elõreláthatólag erõsödik majd. Link Link 2011 ennek következtében globálisan jóval hûvösebb lehet, talán a 2008. évet is alulmúlhatja.
Elképzelhetõ-e, hogy a jégborítottság azért is ilyen alacsony jelen pillanatban, mert pl. Európában a december óta szinte folyamatosan fennálló meridionális makroszinoptikus helyzet miatt olyan délebbi területeken is befagytak a tengerek , amelyekre az utóbbi években nem volt példa , a tavasz, nyár beköszöntével viszont ezeken a területeken ugye gyorsan végbement az olvadás? Légyegében a „torz „ jégborítottság maximum miatt alakult ki ez a hektikusság? Elnézést kérek, hogyha hülyeséget kérdeztem.
Leszögezem, hogy magam sem adok alapot ilyen jóslatoknak, ugyanakkor a magam részérõl elfogadom, hogyha szakmabeli igyekszik a prognózisok határait feszegetni, mert ez a jövõ, nem lehet bezárkózni abba a hitbe, hogy 10 napra lehet elõrejelezni és azon túl mindenki sült bolond. Próbálkozások nélkül soha nem lenne áttörés. DE a kérdés nem új keletû, elõkerült már e fórum keretei között is olyan verzió, hogy az elmúlt télen negatív visszacsatolások sorozatai történtek, amelyet az északi sarkvidék melegedése okozott. Innen szintén egy lépés a globális felmelegedés felelõssé tétele a hidegebb telekért. Amennyiben mértéktartóak maradunk, akkor valóban igaz, hogy érdekes nyomási elrendezõdés vált uralkodóvá a télen, amely igen korán kiterjedt hóborítást eredményezett Eurázsiában. Szintén való igaz, hogy a klasszikus zonalitás gyengélkedik továbbra is. Azonban az, hogy eme változás mennyire tartós és mi okozza, illetve netalán a globális felmelegedés, avagy más természetes folyamatok, szerintem nem lehet tudni. Az újságcikkbõl kiindulva, és nem ismerve a teljes elõadást, õszintén szólva nem lehet tudni, hogy arra történt-e kísérlet, hogy a hideg teleket is a globális felmelegedésre fogjuk, avagy valóban egy mérvadó latolgatás történt hónapok óta tartósnak bizonyuló makroszinoptikus elrendezõdés okaira és tartósságára. Mindenesetre önmagában nem kis fejtörésre ad okot a jégborítás hektikussága.
Csak én érzem úgy, hogy ezek a "jóslatok" mindig az elõzõ év eseményei alapján íródnak, azokat felnagyítva?
A legutóbbi ilyen az erõs hurrikánok utáni "még több hurrikán lesz" riogatás volt, ami látványosan nem jött be...
A legutóbbi ilyen az erõs hurrikánok utáni "még több hurrikán lesz" riogatás volt, ami látványosan nem jött be...
Érdekfeszítõ felvetés. Nézzük mondjuk a kis jégkorszakot. Mintegy bevezetõként egy érdekes összefoglaló: Link
A jégkorszakok állitólag mindig nagyobb csapadék lehullásával kezdõdnek. (A jelenség elsõsorban az északi féltekére érvényes.) Csak ennek okáról nem nagyon találni magyarázatot a különféle szakközleményekben.
Nono, ácsi-bácsi, most már inkább beszélnek újabb kisjégkorszak kezdetérõl, mint globális felmelegedésrõl.
De valamelyiknek a nyakába varrják, úgyhogy az is tökmindegy
De valamelyiknek a nyakába varrják, úgyhogy az is tökmindegy
Ha extrém hideg lett volna az április, azt éppúgy a globális felmelegedés nyakába varrnák, szóval tökmindegy.
Arról nem beszélve, hogy az adatsor szerint a március még melegebb volt bolygószinten, sõt a január is.
Arról nem beszélve, hogy az adatsor szerint a március még melegebb volt bolygószinten, sõt a január is.
Akkor az Északatlanti-óceán fölött az örvényességi index alacsony értéken marad.
Valamikor a nyolcvanas évek közepe táján, a nyári félévben az északi félteke túlnyomó részét a hetvenedik szélességi körön túlról a szubtrópusig egyetlen gigantikus anticiklon uralta, amely alól sem az óceán, sem pedig a nagy orosz sikság vagy az Egyesült Államok nem volt kivétel. Megjegyzem, hogy az északon felgyülemlett hideg levegõ árasztotta el ezeket a területeket, Általában negativ hõmérsékleti anomáliákat mértek, igy nálunk is. (A Meteosat felvételén csupán jelentéktelen örvényeket, inkább "álfrontokat" lehetett felfedezni, ezeket jószerével cirruszok alkották.). Akkor föltettem magamnak a kérdést:...és a ciklonok?
Valamikor a nyolcvanas évek közepe táján, a nyári félévben az északi félteke túlnyomó részét a hetvenedik szélességi körön túlról a szubtrópusig egyetlen gigantikus anticiklon uralta, amely alól sem az óceán, sem pedig a nagy orosz sikság vagy az Egyesült Államok nem volt kivétel. Megjegyzem, hogy az északon felgyülemlett hideg levegõ árasztotta el ezeket a területeket, Általában negativ hõmérsékleti anomáliákat mértek, igy nálunk is. (A Meteosat felvételén csupán jelentéktelen örvényeket, inkább "álfrontokat" lehetett felfedezni, ezeket jószerével cirruszok alkották.). Akkor föltettem magamnak a kérdést:...és a ciklonok?
Ez itt a legnagyobb kérdés!
Miért épülnek fel ennyire erõs anticiklonok az óceán felett, holott az a ciklonok hazája?!
A GFS 2 hetes elõréjét végigfuttatva szinte folyamatosan anticiklon lesz az óceánon és a Brit-szigeteke felett.
Hova tûntek onnan a ciklonok?
És nem a amatõr kérdés, sõt, a profik is feltehetnék maguknak, és megpróbálhatnák megválaszolni.
Szerintem valahol itt van a klímakutya elásva.
Miért épülnek fel ennyire erõs anticiklonok az óceán felett, holott az a ciklonok hazája?!
A GFS 2 hetes elõréjét végigfuttatva szinte folyamatosan anticiklon lesz az óceánon és a Brit-szigeteke felett.
Hova tûntek onnan a ciklonok?
És nem a amatõr kérdés, sõt, a profik is feltehetnék maguknak, és megpróbálhatnák megválaszolni.
Szerintem valahol itt van a klímakutya elásva.
Kár, hogy a vikingeket nem kérdezi senki:
Link
Egyébként nem tiszta ennek fényében sem: Link
Szerk.: "Through the first 120 days of 1998 versus 2010, the average anomaly was +0.655 in 1998, and +0.602 in 2010. These values are within the margin of error in terms of their difference, so the recent global tropospheric warmth associated with the current El Nino has been about the same as that during the peak warmth of the 1997-98 El Nino.
Mindenesetre komoly melegedés történt a télhez képest, de a minden idõk jelzõ komoly túlzás, illetve sem az elmúlt 40 évben, de 2000 évben sem példa nélküli. Itt lehet még olvasgatni a bulvármédia helyett: Link
Link
Egyébként nem tiszta ennek fényében sem: Link
Szerk.: "Through the first 120 days of 1998 versus 2010, the average anomaly was +0.655 in 1998, and +0.602 in 2010. These values are within the margin of error in terms of their difference, so the recent global tropospheric warmth associated with the current El Nino has been about the same as that during the peak warmth of the 1997-98 El Nino.
Mindenesetre komoly melegedés történt a télhez képest, de a minden idõk jelzõ komoly túlzás, illetve sem az elmúlt 40 évben, de 2000 évben sem példa nélküli. Itt lehet még olvasgatni a bulvármédia helyett: Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat