Globális jelenségek
Véleményem szerint az erõs Labrador-áram mellett a fõáram rengeteg energiát hagyott az Észak-Atlanti térség elõtt, a Hatteras-fok környezetében, aminek fõ okát az erõs, leszakadó meleg-gyûrûk okozhattak: Link
Úgy emlékszem, télen (talán decemberben?) tartósan eltérült az Észak-atlanti-áramlat nyugatabbra. Szokásosan az áramlat a Jeges-tengerbe megy föl, a Spitzbergák irányába. Télen azonban egészen Izland felé kanyarodott.
Nem tudom, azóta mi a helyzet, valószínûleg összefüggésben van a Labrador-áramlat felerõsödésével is, de ha a helyzet nem állt vissza teljesen, az magyarázhatja a Barents-tengeren lévõ jégmezõk jelenlegi gyarapodását is.
Az ilyen "kedvezõtlen idõpont"-okkal nem érdemes foglalkozni. Legjobb esetben arra utalhattak, hogy egész véletlenül a mérési idõpontokban pont kisebb volt az áramlás.
Nem tudom, azóta mi a helyzet, valószínûleg összefüggésben van a Labrador-áramlat felerõsödésével is, de ha a helyzet nem állt vissza teljesen, az magyarázhatja a Barents-tengeren lévõ jégmezõk jelenlegi gyarapodását is.
Az ilyen "kedvezõtlen idõpont"-okkal nem érdemes foglalkozni. Legjobb esetben arra utalhattak, hogy egész véletlenül a mérési idõpontokban pont kisebb volt az áramlás.
Még jobb..
Ez pedig a Golf áramlatról cikkeznek:
Link "Az utóbbi években egymást érték a hírek,amelyek szerint a Golf-áramlat jelentõs vízmennyiséget vesztett.
„Ezek a hírek valószínûleg a kedvezõtlen idõpontokban történt méréseken alapultak” – fejtette ki Willis. Az északra szállított víz mennyisége ugyanis erõteljesen ingadozhat, a hét végén akár kilencszerese lehet a hét eleji adagnak. A Golf-áramlat rövid kihagyásainak tehát nincs jelentõségük. Aggódni csak akkor kellene elkezdeni, ha hosszan tartó szünet állna be a meleg víz utánpótlásában." (2010. március 30.)
Ez tetszik a legjobban: "kedvezõtlen idõpontokban történt" Mikor kedvezõ egy idõpont? Ha mint írja erõsen változik.Akkor nekik az a kedvezõ ha mindig erõs vagy átlagos az ereje és csak azt veszik bele a számításba?Ami már kedvezõtlen azt nem kell...Nem értem..ezt a kedvezõtlenséget.Azt is bele kell venni nem..azt a adat sort is.
Mind1..csak rátaláltam már erre a cikkre...
Ez pedig a Golf áramlatról cikkeznek:
Link "Az utóbbi években egymást érték a hírek,amelyek szerint a Golf-áramlat jelentõs vízmennyiséget vesztett.
„Ezek a hírek valószínûleg a kedvezõtlen idõpontokban történt méréseken alapultak” – fejtette ki Willis. Az északra szállított víz mennyisége ugyanis erõteljesen ingadozhat, a hét végén akár kilencszerese lehet a hét eleji adagnak. A Golf-áramlat rövid kihagyásainak tehát nincs jelentõségük. Aggódni csak akkor kellene elkezdeni, ha hosszan tartó szünet állna be a meleg víz utánpótlásában." (2010. március 30.)
Ez tetszik a legjobban: "kedvezõtlen idõpontokban történt" Mikor kedvezõ egy idõpont? Ha mint írja erõsen változik.Akkor nekik az a kedvezõ ha mindig erõs vagy átlagos az ereje és csak azt veszik bele a számításba?Ami már kedvezõtlen azt nem kell...Nem értem..ezt a kedvezõtlenséget.Azt is bele kell venni nem..azt a adat sort is.
Mind1..csak rátaláltam már erre a cikkre...
Nagyon érdekes a cikk.
A mostani idõjárás mint már lász a Globális jelenségek topikba kifejtett( Link )
Az "az aktív cikloncsaládoknak köszönhetõ a hatalmas hófelhalmozódás" történt az idei télen.Amúgy is túlhûtött óceánon keletkezõ ciklonok rendesen szorongatták meg fele,Európa északi részét,olyan helyeken is jelentõs havazást okozva(már az idõszak elején)ahol egyébként az Atlanti Golf áramlat még "nagyba dolgozik".(Természetesen javítsatok ki ha tévedek,de úgy emlékszem olvastam én itt metneten télen egy összefoglalót ezzel kapcsolatban.
A jelentõs hófelhalmozódás és hatásai alapján lett ez kitárgyalva asszem...Kerestem is utána a régi hozászolásokban,de sajnos nem találtam meg az illetõt ill. írását.Nem vok. benne biztos talán adaz volt? -vagy te Derick?)
Nem tudom komolyan.
Csak rémlik,hogy a Szokatlanul erõs Labrador áramlás hatására a Golf áramlat kicsivel kevesebb hõt szállított Európa partjaihoz.Ez által lehet összefüggésbe hozni az aktív ciklon családoknál a tetemes hómenyiségét,amivel öngerjesztõ lehûlési folyamatot indított el.
Régebben le is mentettem az illetõtõl azt a képet amit a tenger áramlások hõ transzportját mutatja:
Íme: Link Jól látható,hogy akkor tájt jó erõben volt a Labrador áramlás.Mi van akkor ha további alapon fenn fog állni az erõsen olvadozó Grönlandból kifolyó édes víz mennyisége?--Elvégre ez további alapon erõsítené a Labrador áramlást,amivel egy idõben Európa hûvösebbé válását eredményezné.
Végezetül tudom,hogy metnetestõl olvastam ezt a cikket,csak élénken megmaradtak bennem a vezér gondolatok..
S erre a linkre muszáj volt reagálnom.
Vajon a Labrador áramlás egymagában Grönland és környezetében kiolvadt édes vízével képes lenne-e Globális éghajlatváltozást elõidézni az északi félgömbön?? ..vagy csak a mostani tél egyik lehetséges adaléka volt a Szokatlanul alacsony napfolt minimum...? Esetleges hûlõ folyamatok elindulásában..?
-Kíváncsi vagyok rátok,ti miként vélekedtek róla?
(Még1szer elnézést ha a fentebb említett szöveg sokra sikeredett ill. ha hülyeséget írtam.Kérem javítsatok ki.Hisz hozzátok képest még mindig nagyon keveset tudok. )
A mostani idõjárás mint már lász a Globális jelenségek topikba kifejtett( Link )
Az "az aktív cikloncsaládoknak köszönhetõ a hatalmas hófelhalmozódás" történt az idei télen.Amúgy is túlhûtött óceánon keletkezõ ciklonok rendesen szorongatták meg fele,Európa északi részét,olyan helyeken is jelentõs havazást okozva(már az idõszak elején)ahol egyébként az Atlanti Golf áramlat még "nagyba dolgozik".(Természetesen javítsatok ki ha tévedek,de úgy emlékszem olvastam én itt metneten télen egy összefoglalót ezzel kapcsolatban.
A jelentõs hófelhalmozódás és hatásai alapján lett ez kitárgyalva asszem...Kerestem is utána a régi hozászolásokban,de sajnos nem találtam meg az illetõt ill. írását.Nem vok. benne biztos talán adaz volt? -vagy te Derick?)Nem tudom komolyan.
Csak rémlik,hogy a Szokatlanul erõs Labrador áramlás hatására a Golf áramlat kicsivel kevesebb hõt szállított Európa partjaihoz.Ez által lehet összefüggésbe hozni az aktív ciklon családoknál a tetemes hómenyiségét,amivel öngerjesztõ lehûlési folyamatot indított el.
Régebben le is mentettem az illetõtõl azt a képet amit a tenger áramlások hõ transzportját mutatja:
Íme: Link Jól látható,hogy akkor tájt jó erõben volt a Labrador áramlás.Mi van akkor ha további alapon fenn fog állni az erõsen olvadozó Grönlandból kifolyó édes víz mennyisége?--Elvégre ez további alapon erõsítené a Labrador áramlást,amivel egy idõben Európa hûvösebbé válását eredményezné.
Végezetül tudom,hogy metnetestõl olvastam ezt a cikket,csak élénken megmaradtak bennem a vezér gondolatok..
S erre a linkre muszáj volt reagálnom. Vajon a Labrador áramlás egymagában Grönland és környezetében kiolvadt édes vízével képes lenne-e Globális éghajlatváltozást elõidézni az északi félgömbön?? ..vagy csak a mostani tél egyik lehetséges adaléka volt a Szokatlanul alacsony napfolt minimum...? Esetleges hûlõ folyamatok elindulásában..?
-Kíváncsi vagyok rátok,ti miként vélekedtek róla?
(Még1szer elnézést ha a fentebb említett szöveg sokra sikeredett ill. ha hülyeséget írtam.Kérem javítsatok ki.Hisz hozzátok képest még mindig nagyon keveset tudok.
) 
Igen, könnyen elõfordulhat. Igazából a nagy kérdés, hogy hol van az a határ, ahol a rendszer hirtelen felvesz egy másik egyensúlyi állapotot.
Igen, inkább a tudatosságra és a mértékletességre kellene fektetni a hangsúlyt. Teljesen fölösleges ez az adok-kapok, hogy kinek van igaza, meg kinek nincs. Ezzel az a baj, (és nem is kicsi!) hogy a tudomány és a tudósok elõbb-utóbb elveszítik az egyetlen igazi értéküket, a hitelességet. Pontosabban már elveszítették, legalábbis közel sincsen nekik akkora, mint mondjuk száz évvel ezelõtt. 
Gondoljunk csak a "brit tudósok szerint stb..." már-már pejoratív hangzású mondatra.
Sajnos egyre-másra derül ki, hogy ezt és ezt a kutatást ilyen és ilyen érdekcsoport finanszírozta, amivel önmagában nem is lenne baj, de azt azért mindenki tudja, hogy nyilván nem azért, hogy számukra kedvezõtlen végkövetkeztetés legyen az eredmény.
Azért ha dobálózunk az ilyen-olyan mérésekkel, azt azért nem árt figyelembe venni, hogy mennyit változtak a feltételek, mennyivel pontosabb lett a mérés, sokkal könnyebb adatokat szerezni. Viszont az egyéb feltételek is megváltoztak, növénytakaró, lecsapolt mocsarak, szabályozott folyók, városi hõszigetek, stb.
Szóval a környezettudatos élet szerintem is maximálisan elfogadható és követendõ, és az a bizonyos indián mondás az egyik kedvencem:
"Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehetõ."
Csak azt kéne elkerülni, hogy túlságosan hozzáragadjon az a bizonyos mézesmadzag és ebbõl a szemléletbõl is csak aranytojást tojó tyúkot akarjanak csinálni.
Gondoljunk csak a "brit tudósok szerint stb..." már-már pejoratív hangzású mondatra. Sajnos egyre-másra derül ki, hogy ezt és ezt a kutatást ilyen és ilyen érdekcsoport finanszírozta, amivel önmagában nem is lenne baj, de azt azért mindenki tudja, hogy nyilván nem azért, hogy számukra kedvezõtlen végkövetkeztetés legyen az eredmény.
Azért ha dobálózunk az ilyen-olyan mérésekkel, azt azért nem árt figyelembe venni, hogy mennyit változtak a feltételek, mennyivel pontosabb lett a mérés, sokkal könnyebb adatokat szerezni. Viszont az egyéb feltételek is megváltoztak, növénytakaró, lecsapolt mocsarak, szabályozott folyók, városi hõszigetek, stb.
Szóval a környezettudatos élet szerintem is maximálisan elfogadható és követendõ, és az a bizonyos indián mondás az egyik kedvencem:
"Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehetõ."
Csak azt kéne elkerülni, hogy túlságosan hozzáragadjon az a bizonyos mézesmadzag és ebbõl a szemléletbõl is csak aranytojást tojó tyúkot akarjanak csinálni.
Józan gondolatok, köszönjük!
Egyébként lassan áttörik a falakat eme úttörõ szakemberek és kutatók, akik nem támpontok nélküli ellenvéleményeikkel, hanem komoly kutatásokkal cáfolják azt, ami egyébként is szagos.
Egyébként lassan áttörik a falakat eme úttörõ szakemberek és kutatók, akik nem támpontok nélküli ellenvéleményeikkel, hanem komoly kutatásokkal cáfolják azt, ami egyébként is szagos.
Köszi szépen az összefoglalót!
Az ilyen huzavonáról nekem mindig Alfred Wegener jut eszembe, meg a lemeztektonika-elmélete, de mondhatnám Semmelweist, meg még jó néhány zsenit. Jobb esetben csak hangosan kiröhögték õket, amikor elõálltak az elméletükkel. A folytatást meg valamennyien ismerjük.
Kicsit sántít a hasonlat, de jól jelzi a hivatalos hozzáállást.
Az ilyen huzavonáról nekem mindig Alfred Wegener jut eszembe, meg a lemeztektonika-elmélete, de mondhatnám Semmelweist, meg még jó néhány zsenit. Jobb esetben csak hangosan kiröhögték õket, amikor elõálltak az elméletükkel. A folytatást meg valamennyien ismerjük.
Kicsit sántít a hasonlat, de jól jelzi a hivatalos hozzáállást.
Igen, az egyetlen elõnye ennek a sok állatságnak és globális felmelegedésõrületnek, hogy egy kicsit ráirányítja a figyelmet a környezetünk védelmére.
Csak ezt talán az állatságok nélkül is meg lehetne tenni.
Csak ezt talán az állatságok nélkül is meg lehetne tenni.
A fejünk végül a helyén maradt, de erõsen tartani kellett, mert...
Azt nem igazán tudom, hogy mirõl volt szó, mert rettenetesen unalmas, száraz, paragrafikus biflázás ment, ezen kívül olyan grafikonok és táblázatok kerültek bemutatásra, ami bár kétségtelenül emberi tényezõk környezetátalakító hatásáról árulkodtak (területhasználat változása, szennyezõ anyagok koncentrációjának növekedése, stb.), de nem gondolom, hogy egyértelmûen összefüggésbe lehetne hozni bármiféle klímaváltozással. Ez a szemlélet egyébként általános volt. Nem csak az OT-n, de az egyetemen is ezt tapasztalom. Egy nagy kalap alá vesznek mindent, amit az emberi tevékenységgel összefüggésbe lehet hozni. Mindennek az eredõje vagy a végkimenetele a "klímaváltozás". Õk ezt tényként veszik és azokat, akik másként gondolkodnak kissé "furcsán" kezelik.
Nem biztos, hogy pontosan idézek, de a "rólunk" alkotott kép a következõ volt: A klímaszkeptikusok (így hívták a kétkedõket... már a név sem túl hízelgõ...) a tudományos ismeretek hiányában (NOFENE!!!) félrevezetõ információkat vallanak és terjesztenek. Nem értenek a klimatológiához és egy 3000 oldalas tanulmány apró (hogymi???) hibáiba belekötve keresnek fogódzót a nézeteik igazolására. Rossz hatással vannak az egységes társadalmi képre és hátráltatják a cselekvést, ami nem tûr halasztást, hiszen a 24. órában vagyunk...
Erre inkább nem reagálok, zárójelben már részben megtettem.
Annak örülök, hogy a környezettudatos szemléletformálásba beleszõtték a "klímafélelmet", azaz tegyen mindenki azért, hogy a bolygónk légkörének egyensúlyát ne borítsuk fel, de hogy ez a globális "mézesmadzag" mindenhez "hozzáragad", mindent és mindenkit bekebelez, magával sodor... hát ennek nem annyira. Jó lenne, ha a folyamatokat rendszerszerûen, összefüggéseiben tudnánk vizsgálni és nem kapcsolnánk össze olyan folyamatokat, amelyeket se pro, se kontra nem tudunk még helytállóan alátámasztani. Ja, és ne fogjuk rá mindenre azt, hogy ez a klímaváltozás miatt van (hideg, meleg, sok csapadék, kevés csapadék, szélsõséges idõjárás, meg a szokásosak), elõbb vizsgáljuk meg és BIZONYOSODJUNK MEG róla, hogy ez tényleg így van. Persze ez nem olyan egyszerû, sokáig eltartana és azok, akik ebbõl a globális hisztériából hasznot húznak, azok sok bevételtõl esnének el, fõleg akkor, ha beigazolódna a sejtésünk, hogy az amit állítanak, az közel sem ilyen egyértelmû...
Azt nem igazán tudom, hogy mirõl volt szó, mert rettenetesen unalmas, száraz, paragrafikus biflázás ment, ezen kívül olyan grafikonok és táblázatok kerültek bemutatásra, ami bár kétségtelenül emberi tényezõk környezetátalakító hatásáról árulkodtak (területhasználat változása, szennyezõ anyagok koncentrációjának növekedése, stb.), de nem gondolom, hogy egyértelmûen összefüggésbe lehetne hozni bármiféle klímaváltozással. Ez a szemlélet egyébként általános volt. Nem csak az OT-n, de az egyetemen is ezt tapasztalom. Egy nagy kalap alá vesznek mindent, amit az emberi tevékenységgel összefüggésbe lehet hozni. Mindennek az eredõje vagy a végkimenetele a "klímaváltozás". Õk ezt tényként veszik és azokat, akik másként gondolkodnak kissé "furcsán" kezelik.
Nem biztos, hogy pontosan idézek, de a "rólunk" alkotott kép a következõ volt: A klímaszkeptikusok (így hívták a kétkedõket... már a név sem túl hízelgõ...) a tudományos ismeretek hiányában (NOFENE!!!) félrevezetõ információkat vallanak és terjesztenek. Nem értenek a klimatológiához és egy 3000 oldalas tanulmány apró (hogymi???) hibáiba belekötve keresnek fogódzót a nézeteik igazolására. Rossz hatással vannak az egységes társadalmi képre és hátráltatják a cselekvést, ami nem tûr halasztást, hiszen a 24. órában vagyunk...
Erre inkább nem reagálok, zárójelben már részben megtettem.
Annak örülök, hogy a környezettudatos szemléletformálásba beleszõtték a "klímafélelmet", azaz tegyen mindenki azért, hogy a bolygónk légkörének egyensúlyát ne borítsuk fel, de hogy ez a globális "mézesmadzag" mindenhez "hozzáragad", mindent és mindenkit bekebelez, magával sodor... hát ennek nem annyira. Jó lenne, ha a folyamatokat rendszerszerûen, összefüggéseiben tudnánk vizsgálni és nem kapcsolnánk össze olyan folyamatokat, amelyeket se pro, se kontra nem tudunk még helytállóan alátámasztani. Ja, és ne fogjuk rá mindenre azt, hogy ez a klímaváltozás miatt van (hideg, meleg, sok csapadék, kevés csapadék, szélsõséges idõjárás, meg a szokásosak), elõbb vizsgáljuk meg és BIZONYOSODJUNK MEG róla, hogy ez tényleg így van. Persze ez nem olyan egyszerû, sokáig eltartana és azok, akik ebbõl a globális hisztériából hasznot húznak, azok sok bevételtõl esnének el, fõleg akkor, ha beigazolódna a sejtésünk, hogy az amit állítanak, az közel sem ilyen egyértelmû...
"'The winter of 2009-10 was one of the most severe in European part of Russia for more than 30 years, and in Siberia it was perhaps the record breaking coldest ever,' said Dr Alexander Frolov, head of state meteorological service Rosgidromet."
Link
Link
Errõl szól az utolsó mondatom. A nagy számok törvénye értelmében egy halmazban mindkét véglet is elõfordul, nem csak az átlag. Minden csoportban van igazán elhivatott, profi kutató és vannak - hogy is fogalmazzak - kevésbé a kutatás és az objektivitást szem elõtt tartók. De miután ez utóbbi csoport általában hangosabb és nagyobb bennük a szereplési vágy, így többet lehet látni-hallani õket a médiában.
Az egyik tanárunk mesélte múltkor, hogy már a Kiskunhalasi abszolut rekord elõtt pár nappal vmelyik tv-tõl fölhívátk a szegedi állomást, hogy "légszi dõljön már meg a melegrekord". Állítólag a híradó nézettségét akarták növelni.
Szerintetek?
Ha csak ezért képes valaki idáig elmenni, akkor a klímapolitika, mint olyan, valószínûleg mindent irányítani képes. Legalábbis én sajnos egyre inkább így gondolom.
Sze: mielõtt valaki azt gondolná a szegediek visszamondták, hogy "szó sem lehet róla".
Szerintetek?
Ha csak ezért képes valaki idáig elmenni, akkor a klímapolitika, mint olyan, valószínûleg mindent irányítani képes. Legalábbis én sajnos egyre inkább így gondolom.
Sze: mielõtt valaki azt gondolná a szegediek visszamondták, hogy "szó sem lehet róla".
Persze, hiszen nem arról van szó, hogy kétségbe vonjuk az éghajlatváltozást, vagy pláne, hogy a másik oldal hibái és esetleges csúsztatásai okán fellélegezve ki lehet jelenteni, hogy akkor most semmi gond. Szerintem egyszerûen csak el kéne felejteni a ködösítést, a különféle lobbyk kiszolgálását. Persze nehéz, mert valahonnan pénz is kell a kutatásokra, azt meg ritkán adják mindenféle feltétel nélkül. 
Sajnos ezért kerülnek nehéz helyzetbe azok is, akik különben igyekeznek maximálisan objektívek lenni.
Sajnos ezért kerülnek nehéz helyzetbe azok is, akik különben igyekeznek maximálisan objektívek lenni.
Ezért kell erõsíteni azt a réteget, ahol ezek a marhaságok nem terjednek tovább, hanem aki a metnetet olvassa, legalább az legyen tisztában a valósággal, és ne a sztereotípiák rabjai legyünk.
Az elsõ cikkrészlet még elmegy, valami internetes megyei oldalon volt, van benne hiba, de nem biztos, hogy hozzáértõ írta a cikket.
De a Docens Úr szavai erõsen ijesztõek és elgondolkodtatóak.
Az elsõ cikkrészlet még elmegy, valami internetes megyei oldalon volt, van benne hiba, de nem biztos, hogy hozzáértõ írta a cikket.
De a Docens Úr szavai erõsen ijesztõek és elgondolkodtatóak.
Az mindegy. Fõ, hogy melegedés van. Kiadták parancsba. Tudod, az idei tél is szokatlanul enyhére sikeredett a Déli-féltekén! Ja, hogy ott nyár volt? Ááááá, ilyen kicsiségeken ne akadjunk már föl.
Ez is mókás:
2008. július 17., csütörtök, 16:56
Szerzõ: MTI
"Gyuricza Csaba, az intézmény Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense kifejtette:....A klímaváltozás Európán belül különösen a Kárpát-medencében érezteti hatását, ami új helyzet elé állítja a hazai agrárágazatot - szögezte le Gyuricza Csaba. A prognózis szerint amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghõmérséklet, addig az Alföldön 1,5-2 fok is lehet ez a változás. Márpedig 1 Celsius-fok felmelegedés következtében 200-300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetõségi zónája. Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemzõ gyümölcsök jelennek meg, a Szeged környékén máris terem a füge és a kivi."
Te jó ég!
Ez utóbbi megállapítás csak akkor lehetne reális, ha annyi jég olvadna el a sarkokról, hogy a Földközi-tenger szintje annyival megemelkedne, hogy Szeged külterülete lenne a magyar tengerpart Copacabanája
Hihetetlen!
2008. július 17., csütörtök, 16:56
Szerzõ: MTI
"Gyuricza Csaba, az intézmény Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense kifejtette:....A klímaváltozás Európán belül különösen a Kárpát-medencében érezteti hatását, ami új helyzet elé állítja a hazai agrárágazatot - szögezte le Gyuricza Csaba. A prognózis szerint amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghõmérséklet, addig az Alföldön 1,5-2 fok is lehet ez a változás. Márpedig 1 Celsius-fok felmelegedés következtében 200-300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetõségi zónája. Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemzõ gyümölcsök jelennek meg, a Szeged környékén máris terem a füge és a kivi."
Te jó ég!
Ez utóbbi megállapítás csak akkor lehetne reális, ha annyi jég olvadna el a sarkokról, hogy a Földközi-tenger szintje annyival megemelkedne, hogy Szeged külterülete lenne a magyar tengerpart Copacabanája
Hihetetlen!
Egy cikkben találtam:
"2008-08-06 13:08:30 | Utolsó módosítás: 2008. augusztus 6., szerda, 13:08 | Galéria: 10 kép
Címkék: kert
A melegedõ idõjárásnak köszönhetõen egyre több kertet, balkont díszítenek a Földközitenger környékérõl származó növények. Sokféle leandert lehet vásárolni, de a kisebb nagyobb fügefácskák is helyet követelnek maguknak a hazai kertekben.
Nyáron általában nincs velük baj, a kínos percek õsszel következnek, amikor telelõhelyet kell nekik találni. Kevés az olyan kert, terasz, amelyet ne díszítene leander. Nehéz ellenállni szépségének: vásárlásra csábít dekoratív lombozata, élénk virágzata. Ám a magyar teleket nem bírja, ezért õsszel általában gondot okoz elhelyezése."
Ha nyáron nincs baj velük, a telet meg ígyse úgyse bírja, akkor miért lényeges, hogy melegedõ az idõjárás?
Jáááááj!
"2008-08-06 13:08:30 | Utolsó módosítás: 2008. augusztus 6., szerda, 13:08 | Galéria: 10 kép
Címkék: kert
A melegedõ idõjárásnak köszönhetõen egyre több kertet, balkont díszítenek a Földközitenger környékérõl származó növények. Sokféle leandert lehet vásárolni, de a kisebb nagyobb fügefácskák is helyet követelnek maguknak a hazai kertekben.
Nyáron általában nincs velük baj, a kínos percek õsszel következnek, amikor telelõhelyet kell nekik találni. Kevés az olyan kert, terasz, amelyet ne díszítene leander. Nehéz ellenállni szépségének: vásárlásra csábít dekoratív lombozata, élénk virágzata. Ám a magyar teleket nem bírja, ezért õsszel általában gondot okoz elhelyezése."
Ha nyáron nincs baj velük, a telet meg ígyse úgyse bírja, akkor miért lényeges, hogy melegedõ az idõjárás?
Jáááááj!
Ez nem semmi, nagyon jó: Link Link nem akar csökkenni a jég, és ez igaz a felettünk húzódó jégtakaróra is: Link azaz a télen most van a legtöbb jég északon (vagyis mostanában) Nem rossz. Az elmúlt 9 év második legjobb jégkiterjedtségévé ugorhat elõ (tudom, valószínûleg gyors olvadásba kezd majd és elveszíti ezt az elõnyt, de azért figyelemreméltó).
Ma lesz az OT-n Link a plenáris ülésen téma: Koppenhága után... világvége elõtt?
Feiler József: A globális klímavédelmi megállapodás esélyei
Gyulai Iván: Klímatörvényt Magyarországnak
Aztán: klímatörvény bevezetése..
Valaki szándékozik eljönni erre? Lehet vitázni.
Mi ott leszünk. Szerintem a fejünket fogjuk majd végig..
Feiler József: A globális klímavédelmi megállapodás esélyei
Gyulai Iván: Klímatörvényt Magyarországnak
Aztán: klímatörvény bevezetése..
Valaki szándékozik eljönni erre? Lehet vitázni.
Mi ott leszünk. Szerintem a fejünket fogjuk majd végig..
A végefelé indultál el szerintem jó irányba... Az idõjárást nem lehet mindenhol egyenletesen pl. 1 fokkal megemelni. Ha ekkora melegedés bekövetkezne, akkor borul az eddigi légkörzés egy jó része és minden máshogy alakul, mint ahogy a kisebb energiájú rendszerekben történt. Bizonyára van, ahol lehûléssel járhat, illetve talán elõfordulhat még olyan is, hogy 4-5- fokos emelkedést idéz elõ egyes körzetekben. De még az sem tisztázott, hogy a szén-dioxid okoz-e hõtöbbletet, és ha igen, milyen mértékût, és ha igen, befolyásolja-e az a globális hõmérsékletet, és ha igen, milyen hatással lenne az éghajlatunkra. Szerintem minden "és ha" kapcsolaton tudósok ezrei törik a fejüket nap mint nap. Aztán ki tudja
De abban én biztos vagyok, hogy éveket nem határoz meg a CO2 szintje, csak évtizedek átlaghõmérsékletét.
De abban én biztos vagyok, hogy éveket nem határoz meg a CO2 szintje, csak évtizedek átlaghõmérsékletét.
Azon gondolkodtam, hogy ugye arra "fogják" a globális felmelegedést a tudósok, hogy a szén-dioxid mennyisége megemelkedett a légkörben. Meg még egy csomó mindent okolnak érte, de ez az egyik fõ ok.
A melegedést fél fok és 1 fok közé teszik, 0,7-0,8-re.
Bármelyik állomást vehetnénk, most épp a nagykanizsai adatsor van elõttem:
Év Középhõmérséklet
1977: 10,36 fok
1978: 9,0 fok
(különbség: 1,36 fok)
1991: 9,3 fok
1992: 10,66 fok
(különbség: 1,36 fok)
1993: 9,73 fok
1994: 11,25 fok
(különbség: 1,52 fok)
Látható, hogy egymást követõ években is több mint 1 fokos éves középhõmérsékletváltozás következett be.
Gyanítom, nem azért, mert a felsorolt 3 esetben az egymást követõ években alacsonyabb vagy magasabb lett a szén-dioxid szint. Sokkal inkább amiatt, hogy az adott hidegebb illetve melegebb évben olyan idõjárási események követték egymást, amik alacsony, míg az adott melegebb évben pedig magasabb középhõmérsékletet okoztak.
Zonális tél, sok nyári anticiklon, a csapadék nagy része zivatarokból jön össze, így akár meleg idõ is lehet, vagy épp éjszakára esik a nagyobb, országos csapadékok idõpontja, vagy csak egészen egyszerûen száraz nyár sok napsütéssel, hosszú meleg õsz, és máris kész a magas középhõmérséklet.
December átlagos hónap, január 3 hetes hidegpárna nappal -3 éjjel -6 fokokkal, februárban 3 kemény hidegbetörés, elhúzódó tél, csapadékos nyár és máris alacsony az éves középhõmérséklet.
Hogy közben a szán-dioxid szint milyen, ebbõl a szempontból ez közömbös.
Persze, ha az adott idõjárási események sorozatát az váltja ki, ha alacsony vagy épp magas a szén-dioxid szint, az megint más kérdés.
És gyanítom, ha 1924-ben, vagy 1897-ben jött volna egy totál ugyanolyan idõjárási eseményeket tartalmazó év, mint ami 2007-ben volt, akkor ugyanolyan meleg év lett volna akkor is, mint 2007-ben.
Pedig 1924-ben vagy 1897-ben elvileg alacsonyabb szén-dioxid szint lehetett, mint 2007-ben.
Ha egymásután az 1900-as évek elején több év hordozott volna magában olyan idõjárási eseményeket, amik a magas éves középértéknek kedveznek, akkor valószínû azokban az években is olvadtak volna a gleccserek. Mint ahogy az elmúlt 10 évben történt.
Mert ha egyik hûvös év idõjárási eseményei a következõ évben ugyanazok lennének, csak épp a magasabb szén-dioxid szint miatt 0,8 fokkal magasabb tartományban zajlanak, az is megint más dolog, mintha teljesen más idõjárási eseményekbõl áll össze az év.
Mert akkor nem a felmelegedésre hat a szén-dioxid szint magasabb volta, hanem az idõjárási eseményekre, amik aztán magasabb éves középhõmérsékletet eredményeznek.
És ez nagyon nem mindegy.
Bár amennyiben egy századeleji év magas középhõmérsékletébe nem szólt bele a szén-dioxid szint növekedése (merthogy akkor alacsonyabb volt, mint most), akkor most miért szólna bele?
Lehet nem jól gondolkodok, lehet, hogy igen, csak úgy hangosan gondolkodtam egyet
A melegedést fél fok és 1 fok közé teszik, 0,7-0,8-re.
Bármelyik állomást vehetnénk, most épp a nagykanizsai adatsor van elõttem:
Év Középhõmérséklet
1977: 10,36 fok
1978: 9,0 fok
(különbség: 1,36 fok)
1991: 9,3 fok
1992: 10,66 fok
(különbség: 1,36 fok)
1993: 9,73 fok
1994: 11,25 fok
(különbség: 1,52 fok)
Látható, hogy egymást követõ években is több mint 1 fokos éves középhõmérsékletváltozás következett be.
Gyanítom, nem azért, mert a felsorolt 3 esetben az egymást követõ években alacsonyabb vagy magasabb lett a szén-dioxid szint. Sokkal inkább amiatt, hogy az adott hidegebb illetve melegebb évben olyan idõjárási események követték egymást, amik alacsony, míg az adott melegebb évben pedig magasabb középhõmérsékletet okoztak.
Zonális tél, sok nyári anticiklon, a csapadék nagy része zivatarokból jön össze, így akár meleg idõ is lehet, vagy épp éjszakára esik a nagyobb, országos csapadékok idõpontja, vagy csak egészen egyszerûen száraz nyár sok napsütéssel, hosszú meleg õsz, és máris kész a magas középhõmérséklet.
December átlagos hónap, január 3 hetes hidegpárna nappal -3 éjjel -6 fokokkal, februárban 3 kemény hidegbetörés, elhúzódó tél, csapadékos nyár és máris alacsony az éves középhõmérséklet.
Hogy közben a szán-dioxid szint milyen, ebbõl a szempontból ez közömbös.
Persze, ha az adott idõjárási események sorozatát az váltja ki, ha alacsony vagy épp magas a szén-dioxid szint, az megint más kérdés.
És gyanítom, ha 1924-ben, vagy 1897-ben jött volna egy totál ugyanolyan idõjárási eseményeket tartalmazó év, mint ami 2007-ben volt, akkor ugyanolyan meleg év lett volna akkor is, mint 2007-ben.
Pedig 1924-ben vagy 1897-ben elvileg alacsonyabb szén-dioxid szint lehetett, mint 2007-ben.
Ha egymásután az 1900-as évek elején több év hordozott volna magában olyan idõjárási eseményeket, amik a magas éves középértéknek kedveznek, akkor valószínû azokban az években is olvadtak volna a gleccserek. Mint ahogy az elmúlt 10 évben történt.
Mert ha egyik hûvös év idõjárási eseményei a következõ évben ugyanazok lennének, csak épp a magasabb szén-dioxid szint miatt 0,8 fokkal magasabb tartományban zajlanak, az is megint más dolog, mintha teljesen más idõjárási eseményekbõl áll össze az év.
Mert akkor nem a felmelegedésre hat a szén-dioxid szint magasabb volta, hanem az idõjárási eseményekre, amik aztán magasabb éves középhõmérsékletet eredményeznek.
És ez nagyon nem mindegy.
Bár amennyiben egy századeleji év magas középhõmérsékletébe nem szólt bele a szén-dioxid szint növekedése (merthogy akkor alacsonyabb volt, mint most), akkor most miért szólna bele?
Lehet nem jól gondolkodok, lehet, hogy igen, csak úgy hangosan gondolkodtam egyet
Van egy elmélet, mely szerint a napfoltok permanens kimaradása a nap forgási sebességének csökkenésében keresendõ. A kettõ közt a dinamóelmélet teremt kapcsolatot. A nap mágneses erõvonalai ugyanis a csillag lassulása esetén nem keresztezik a nap felszínét, azaz nem hoznak létre napfoltokat. Ha azonban a nap gyorsabban forog, akkor a mágneses erõvonalak - egy ciklikusan változó rendben - keresztezve a nap felszínét, napfoltokat hoznak létre.
Igen!
A minimumoknál ott vannak a hidegek, én akkor az adott év legalacsonyabb napi középhõmérsékletet néztem minimumnak.
Ha jóltévedek.
Furcsálltam is.
A minimumoknál ott vannak a hidegek, én akkor az adott év legalacsonyabb napi középhõmérsékletet néztem minimumnak.
Ha jóltévedek.
Furcsálltam is.
Igazad van!
Akkor vagy én értelmezem rosszul az adatsort, vagy rossz az omsz honlapon lévõ adatsor Link , mert itt nincs 85-nél -22,1 fok.
Akkor vagy én értelmezem rosszul az adatsort, vagy rossz az omsz honlapon lévõ adatsor Link , mert itt nincs 85-nél -22,1 fok.
Most hirtelen 1985 január jutott eszembe: Link , ez +1 amoda. 
Másik végletrõl egy adalék, 40,0 °C-t itt még sosem érte el mióta jegyzik a szegedi rekordokat. (kerekítve többször is megvolt a 40)
Másik végletrõl egy adalék, 40,0 °C-t itt még sosem érte el mióta jegyzik a szegedi rekordokat. (kerekítve többször is megvolt a 40)
1951 óta van a szegedi állomás kb. olyasmi helyen, mint jelenleg.
Elõtte a városban volt, azokat az éveket ilyen szempontból felesleges nézegetni.
Az 1951-2000 közötti 50 évben 2 alkalommal volt -20 fok alatti hõmérséklet Szegeden:
1963 januárjában -21,4 fok
1987 januárjában -20,4 fok
Tehát 50 év alatt két alkalommal.
2001-2010 közötti 10 év alatt:
2001 decemberében -24,9 fok
2003 januárjában -24,9 fok
2005 februárjában -20,7 fok
Tehát az elmúlt 10 év(!) alatt 3-szor.
Hm-hm!
Elõtte a városban volt, azokat az éveket ilyen szempontból felesleges nézegetni.
Az 1951-2000 közötti 50 évben 2 alkalommal volt -20 fok alatti hõmérséklet Szegeden:
1963 januárjában -21,4 fok
1987 januárjában -20,4 fok
Tehát 50 év alatt két alkalommal.
2001-2010 közötti 10 év alatt:
2001 decemberében -24,9 fok
2003 januárjában -24,9 fok
2005 februárjában -20,7 fok
Tehát az elmúlt 10 év(!) alatt 3-szor.
Hm-hm!
Ezt egy körlevélben kaptam:
Vallássá váló klímaváltozás
* Metropol újság
* Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök
* 2010-02-24 21:08
"Bizony, jó kemény telünk volt a mostani! Rengeteg hó, sok-sok mínusz fok. A téli sportok kedvelõi igazán nem panaszkodhattak, az autósok már annál inkább, amikor áshatták ki a járgányt a sok hóból.
Vallássá váló klímaváltozás
Nyugat-Európából, Észak-Amerikából a miénknél is zordabb viszonyokról kaptunk híradásokat. Pedig elõtte ugyancsak riogattak a hivatásos klímaféltõk, hiszen éveken át másik irányban voltak szélsõségesek a telek: se hó, se hideg – na, ugye, máris nyakunkon a globális felmelegedés.
Vagy mégse. Néhány év teljességgel alkalmatlan olyan hosszú, nemhogy évszázados, inkább évezredes távlatokban változó folyamatok megítéléséhez, mint a globális klímáé. Pedig milyen gyönyörû modellekkel igazolják teóriáikat azok, akik fõhivatásként élnek (és egész jól megélnek) az éghajlatváltozás jóslásaiból.
Hálózatba összekapcsolt számítógépek, szuper méretû memóriák, tudományos elméletek szolgálják modelljeiket. Valóban sok minden megtudható belõlük, csak éppen az a gond, hogy az ilyen nagyon
bonyolult, sokszorosan összekapcsolt, visszacsatolt rendszereknél, mint bolygónk éghajlata, még azt sem lehet pontosan tudni, mit hanyagolunk el, és az milyen hatásokkal járhat. Ismerik, ugye, a frappáns hasonlatot a pillangó szárnyának rebbenésérõl Hongkongban, amitõl tornádó támadhat Floridában? Ráadásul a levegõnek és a nagy vizeknek, óceánoknak a változásai igen erõsen eltérnek egymástól, és ez mind nehezíti a megbízható modellezést.
De persze az egész mögött egyre nagyobb hasznokat hozó üzlet rejlik. Rengetegféle árut lehet már reklámozni, mutatós címkékkel ellátni a globális felmelegedés ürügyén. A minap olvastam egy nemzetközi hírû szakember, Szöllõsi-Nagy András némileg érdes, de nagyon igaz szavait:
„Kapitális botorságok jelennek meg a médiumokban, és a szélsõségesen túlhajtott klímapolitizálás következtében kialakulóban van a klímaváltozás-vallás.”
Természetesen vizsgálni kell a bolygónknak és vele az emberiségnek további létét befolyásoló tevékenységeket, a belõlük fakadó következményeket, hogy kellõképpen és idõben be lehessen avatkozni az esetleges káros folyamatokba. A baj csak az, ha az üzleti érdekek vallássá merevítik a tudományos megismerést."
....................
Errõl kinek mi a véleménye? Link
Vallássá váló klímaváltozás
* Metropol újság
* Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök
* 2010-02-24 21:08
"Bizony, jó kemény telünk volt a mostani! Rengeteg hó, sok-sok mínusz fok. A téli sportok kedvelõi igazán nem panaszkodhattak, az autósok már annál inkább, amikor áshatták ki a járgányt a sok hóból.
Vallássá váló klímaváltozás
Nyugat-Európából, Észak-Amerikából a miénknél is zordabb viszonyokról kaptunk híradásokat. Pedig elõtte ugyancsak riogattak a hivatásos klímaféltõk, hiszen éveken át másik irányban voltak szélsõségesek a telek: se hó, se hideg – na, ugye, máris nyakunkon a globális felmelegedés.
Vagy mégse. Néhány év teljességgel alkalmatlan olyan hosszú, nemhogy évszázados, inkább évezredes távlatokban változó folyamatok megítéléséhez, mint a globális klímáé. Pedig milyen gyönyörû modellekkel igazolják teóriáikat azok, akik fõhivatásként élnek (és egész jól megélnek) az éghajlatváltozás jóslásaiból.
Hálózatba összekapcsolt számítógépek, szuper méretû memóriák, tudományos elméletek szolgálják modelljeiket. Valóban sok minden megtudható belõlük, csak éppen az a gond, hogy az ilyen nagyon
bonyolult, sokszorosan összekapcsolt, visszacsatolt rendszereknél, mint bolygónk éghajlata, még azt sem lehet pontosan tudni, mit hanyagolunk el, és az milyen hatásokkal járhat. Ismerik, ugye, a frappáns hasonlatot a pillangó szárnyának rebbenésérõl Hongkongban, amitõl tornádó támadhat Floridában? Ráadásul a levegõnek és a nagy vizeknek, óceánoknak a változásai igen erõsen eltérnek egymástól, és ez mind nehezíti a megbízható modellezést.
De persze az egész mögött egyre nagyobb hasznokat hozó üzlet rejlik. Rengetegféle árut lehet már reklámozni, mutatós címkékkel ellátni a globális felmelegedés ürügyén. A minap olvastam egy nemzetközi hírû szakember, Szöllõsi-Nagy András némileg érdes, de nagyon igaz szavait:
„Kapitális botorságok jelennek meg a médiumokban, és a szélsõségesen túlhajtott klímapolitizálás következtében kialakulóban van a klímaváltozás-vallás.”
Természetesen vizsgálni kell a bolygónknak és vele az emberiségnek további létét befolyásoló tevékenységeket, a belõlük fakadó következményeket, hogy kellõképpen és idõben be lehessen avatkozni az esetleges káros folyamatokba. A baj csak az, ha az üzleti érdekek vallássá merevítik a tudományos megismerést."
....................
Errõl kinek mi a véleménye? Link
Link Leginkább a Barents-tenger "szárnyal", ilyen kiterjedtség... Nem semmi. De ne felejtsük el, hogy egyébként még mindig az átlag alatt vagyunk (a képen is, itt is: Link ), szóval azért nem az évszázad jégtakarója ez. "Csupán" az elmúlt 10-15 év közel legkomolyabb kiterjedtsége. Ez akár egyfajta garancia is lehet a hûvös tavaszra...
Link
Link
Coldest winter for more than 30 years... but Met Office defends its long range forecast
"Perhaps someone should ask workers at the Met Office to take a rain check on their optimism.
After predicting just a 20 per cent chance of a colder than average winter, they were left embarrassed again when official figures revealed it was the coldest for more than 30 years.
Read more: Link
"
Link
Bizony hihetetlen folyamtok játszódtak le ezen a télen, és milyen meglepõ egy igen hideg tél kerekedett ki belõle idén a kontinensen. Sok csapadékkal és kemény fagyokkal.
A jég növekedési üteme is szemrevaló: Link
A hó kiterjedése sem mindennapi:
Link
Az biztos, hogy rengeteg energiát kell felszabadítani, hogy ez a túlhûlt állapot felszámolódjon, és az is biztos, hogy sokkal hosszabb ideig fog elhúzódni mint ez elõzõ években.
Igen, alapvetõen egy ( mint már írtunk errõl) le nem vezetett energia többlet találta meg a kontinens és Ázsiát is ami itt adta ki minden "dühét" az elmúlt hónapokban.
Az, hogy egy ilyen állapot hogy képes visszafordulni? Nos, nekem errõl a véleményem az, hogy bizonyos áramlási rendszerek változnak meg. A jégkorszaknál egy darabig él az öngerjesztõ folyamat, de késõbb ez bizony visszafelé fog elsülni. Itt is gondolom több jelentõs tényezõ befolyásolja ezt. Az egyik és legfõbb tényezõ a csapadékhiány, mivel egyre nagyobb, hidegebb a hófelszín, így egyre nagyobb méretû anticiklonok képesek kialakulni felette, és ezek bizony igen kevés csapadékkal járnak. Ha a csapadék csökken, ugye az utánpótlása is csökkenni fog, illetve egyre nagyobb területen megszûnik. Ezek a folyamatok képesek visszafordítani a jégkorszakot véleményem szerint. Biztos, az Óceáni nagy vízkörzés, és a hõtranszportok is befolyásolják, sõt még a tengerek sótatalma is képes bizonyos folyamatok elindítására, illetve visszafordítására.
Persze ezt néhány sorba leírva igen gyorsnak tûnik de itt olykor több ezer, millió évrõl beszélünk, és bizony ilyenkor tûnik fel, hogy mennyire kevés még a tudásunk ehhez!
Az idei év egy "több szereplõs" szerencsés és izgalmas helyzet volt! És abban is biztos, vagyok hogy még lesz ilyen hasonló még a mi életünkben is, és bizony a 2006-07-es enyhe tél is elõfordul majd ismét, sõt lehet, hogy mindkét verzió még szélsõségesebben fog jelentkezni. Aki itt egyik vagy másik oldalon áll a felmelegedéssel vagy a lehûléssel kapcsoltban az bizony fog még pofont kapni az idõjárástól és biztos, hogy mind a két fél! A folyamatok rendkívül bonyolult pozitív és negatív visszacsatolások sorozata és ezt megmondani nem lehet, hogy a következõ tél, nyár milyen lesz, egyszerûen lehetetlen, láttuk az elmúlt éveket, hogy miként alakultak és láttuk a mostani évet is!
A jég növekedési üteme is szemrevaló: Link
A hó kiterjedése sem mindennapi:
Link
Az biztos, hogy rengeteg energiát kell felszabadítani, hogy ez a túlhûlt állapot felszámolódjon, és az is biztos, hogy sokkal hosszabb ideig fog elhúzódni mint ez elõzõ években.
Igen, alapvetõen egy ( mint már írtunk errõl) le nem vezetett energia többlet találta meg a kontinens és Ázsiát is ami itt adta ki minden "dühét" az elmúlt hónapokban.
Az, hogy egy ilyen állapot hogy képes visszafordulni? Nos, nekem errõl a véleményem az, hogy bizonyos áramlási rendszerek változnak meg. A jégkorszaknál egy darabig él az öngerjesztõ folyamat, de késõbb ez bizony visszafelé fog elsülni. Itt is gondolom több jelentõs tényezõ befolyásolja ezt. Az egyik és legfõbb tényezõ a csapadékhiány, mivel egyre nagyobb, hidegebb a hófelszín, így egyre nagyobb méretû anticiklonok képesek kialakulni felette, és ezek bizony igen kevés csapadékkal járnak. Ha a csapadék csökken, ugye az utánpótlása is csökkenni fog, illetve egyre nagyobb területen megszûnik. Ezek a folyamatok képesek visszafordítani a jégkorszakot véleményem szerint. Biztos, az Óceáni nagy vízkörzés, és a hõtranszportok is befolyásolják, sõt még a tengerek sótatalma is képes bizonyos folyamatok elindítására, illetve visszafordítására.
Persze ezt néhány sorba leírva igen gyorsnak tûnik de itt olykor több ezer, millió évrõl beszélünk, és bizony ilyenkor tûnik fel, hogy mennyire kevés még a tudásunk ehhez!
Az idei év egy "több szereplõs" szerencsés és izgalmas helyzet volt! És abban is biztos, vagyok hogy még lesz ilyen hasonló még a mi életünkben is, és bizony a 2006-07-es enyhe tél is elõfordul majd ismét, sõt lehet, hogy mindkét verzió még szélsõségesebben fog jelentkezni. Aki itt egyik vagy másik oldalon áll a felmelegedéssel vagy a lehûléssel kapcsoltban az bizony fog még pofont kapni az idõjárástól és biztos, hogy mind a két fél! A folyamatok rendkívül bonyolult pozitív és negatív visszacsatolások sorozata és ezt megmondani nem lehet, hogy a következõ tél, nyár milyen lesz, egyszerûen lehetetlen, láttuk az elmúlt éveket, hogy miként alakultak és láttuk a mostani évet is!
Közben Meteo linkelte a külföldi fórumba, hogy a Balti tenger fagyása miatt hajókat kell menteni. Úgy néz ki, hogy az õsszel kezdõdõ folyamatok most tetõznek be. Nem tudom, mi a véleményetek, de úgy tûnik, az eurázsiai kontinens hóborítottsága, illetve annak kezdete és csúcsra járatódásának ideje komoly befolyásoló tényezõ. Egyébiránt az általad említett, a blokk miatt északi pályára kényszerült markáns ciklon, illetve a szintén a kelet-európai síkságon át észak felé haladó medünk tovább növelheti a hóvastagságot. Az ottani vastag hótakaró elolvadása igen komoly hõmennyiséget fog igényelni, az átlaghoz viszonyított esetleges olvadás idõbeli csúszása pedig szintén kihathat a kontinens idõjárására. Arra akarok kilukadni, hogy az egyes negatív és pozitív visszacsatolások elemzésekor a hótakaró, annak fényelnyelõ, hõelvonó, és hidegkonzerváló sajátosságai miatt akár nagyléptékû klíma befolyásoló tényezõ lehet.
Ha már ennyire belementem a témába, úgy annyira kíváncsivá tesz az is, hogy egy ilyen, szinte öngerjesztõ folyamat (lásd jégkorszak) hogyan és miért fordul a visszájára, mi az az erõ, amely megfordítja a folyamatot. Na persze ha valaki ezt bebizonyítaná, gondolom esélyes lenne a Nobel díjra.
Ha már ennyire belementem a témába, úgy annyira kíváncsivá tesz az is, hogy egy ilyen, szinte öngerjesztõ folyamat (lásd jégkorszak) hogyan és miért fordul a visszájára, mi az az erõ, amely megfordítja a folyamatot. Na persze ha valaki ezt bebizonyítaná, gondolom esélyes lenne a Nobel díjra.
Igen-igen, én is szemmel követem a jégtakaró alakulását, ugyanis most tetõzik a jégvastagság ( Link ) és a kiterjedtség figyelemreméltó Link . Ahogyan még egy hónappal ezelõtt írtam, ilyen barents-tengeri jégborítottságot az elmúlt években nem lehetett tapasztalni, s csak a 90-es évek elõtt fordult elõ hasonló (vagy nagyobb persze). A GFS szerint 72 óránál érkezik oda egy nagyon erõs ciklon, ami befût, de ezzel együtt egy nagy adag hideget ránt le Grönland felõl még egy-két hétre. Ezek alapján azt mondanám, néhány nap múlva meglesz ott a legtöbb jég ezen a télen.
Hogy mi a fõ probléma, azt ez a videó azt hiszem jól illusztrálja:
Link
Ebbõl ered minden környezeti probléma.
Link
Ebbõl ered minden környezeti probléma.
Érdekes összefoglaló.
Nekem is van egy gondolatom ezzel kapcsolatban:
az európai idõjárás/klímát valószínûleg nagymértékben meghatározza az Atlanti-óceánon történõ folyamatok, mint pl. a NAO vagy az AMO. Utóbbi lényege, ha jól értem, tképpen az, hogy a polárfront (jet) hol helyezkedik el átlagosan. Lefordítva: ha északabbra megy (azaz pozítiv) akkor a frontok Tõlünk É-ra vonulnak ami nyáron kedvez a magasnyomás kialakulásának D felõl, télen pedig zonalításhoz, folyamatos elõoldali helyzetekhez vezet. A következményket tudjuk. Amennyiben délen van, azaz negatív az AMO, akkor nyáron jön a medárd, télen pedig a gyakori mediciklon képzõdés. Persze ez így nagyon sablonos, de nagy vonalakban igaz. És hozzátehetjük, hogy az AMO a 80-as évektõl emelkedett egészen 2005 környékéig (ami véletlenül egybeesik egy erõs felmelegedési idõszakkal)és azóta kicsit már csökkent...
Nekem is van egy gondolatom ezzel kapcsolatban:
az európai idõjárás/klímát valószínûleg nagymértékben meghatározza az Atlanti-óceánon történõ folyamatok, mint pl. a NAO vagy az AMO. Utóbbi lényege, ha jól értem, tképpen az, hogy a polárfront (jet) hol helyezkedik el átlagosan. Lefordítva: ha északabbra megy (azaz pozítiv) akkor a frontok Tõlünk É-ra vonulnak ami nyáron kedvez a magasnyomás kialakulásának D felõl, télen pedig zonalításhoz, folyamatos elõoldali helyzetekhez vezet. A következményket tudjuk. Amennyiben délen van, azaz negatív az AMO, akkor nyáron jön a medárd, télen pedig a gyakori mediciklon képzõdés. Persze ez így nagyon sablonos, de nagy vonalakban igaz. És hozzátehetjük, hogy az AMO a 80-as évektõl emelkedett egészen 2005 környékéig (ami véletlenül egybeesik egy erõs felmelegedési idõszakkal)és azóta kicsit már csökkent...
A letenyei Városi Könyvtár szervezésében "A globális felmelegedés helyi hatásai" címmel Anda Angéla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar tanszékvezetõ egyetemi tanára tartott elõadást a múlt pénteken.
Sajnos nem tudtam ott lenni, de egy ismerõsöm részt vett az elõadáson.
A Professzor Asszony korrektül elmondta, hogy melyek az üvegházhatást fokozó gázok, és ezek koncentrációja hogyan változott idõben. Azt is részletezte, milyen feltételezések és elméletek születtek a felmelegedést illetõen.
Szenzációként mondta el, hogy a szén-dioxid koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a vízgõzmennyiség csökkent, ami kompenzálhatja a szén-dioxid okozta melegedést.
Ilyen értelemben nagyon jó kis elõadás volt.
Amikor a végén kérdések és hozzászólások feltételére került sor, az ismerõsöm szót kért, és elmondta, hogy az európai térség néhány tizedfokos középhõmérsékletemelkedése esetleg arra vezethetõ vissza, hogy a kontinensen zajló légköri folyamatok jellege megváltozott az elmúlt kb. 1,5 évtizedben. Õ, aki 40 éve követi napról napra az idõjárási eseményeket, azt érzékelte, hogy a megelõzõ évtizedekre jellemzõ évszakos idõjárási jelleg jelentõsen megváltozott, megszaporodtak a "blockinghelyzetek", a nyugati áramlás dinamikája gyengébb lett.
Ezek a körülmények a nyári félévben hosszabban tartó anticiklonális helyzeteket eredményeznek, amelyekben gyakori pozitív hõmérsékleti anomáliát elõidézõ feltételek alakulnak ki.
Ezzel szemben az idõnként kialakuló hidegbetörések nem okoznak akkora negatív anomáliát(vagy esetleg rövidebb összesített idõtartamot fednek le), így éves viszonylatban a hõmérsékleti átlagok enyhén magasabb értéket mutatnak.
Érdemes lenne azt kutatni, hogy milyen okok vezettek a légköri események ily módon történõ megváltozásához?
Miért mûködik másképp az a rendszer, ami a kontinens vagy esetleg a félteke légköri történéseit szabályozza?
Úgy fest most a helyzet, mintha a korábbi idõjárási eseményekbõl kiragadtunk volna néhány atipikus epizódot, és egy évre valót összegyûjtve csupa ilyenekbõl raktuk volna össze ennek az "új klímának" az éves légköri eseményeit.
Erre a gondolatsorra a Professzor Asszony egy kicsit csodálkozva reagált. Ismerõsöm felette neki a kérdést, hogy ezekkel netalán újat mond?
Erre Õ azt válaszolta, hogy jóllehet vannak benne olyan részletek, amelyek bizonyos új elméletekben megjelennek, de igen, részben új dolgokat hallott.
Azzal kapcsolatban, amire vonatkozóan a Professzor Asszony is hangsúlyozta elõadásában, hogy a klímaváltozás kapcsán a szélsõséges idõjárási események száma szaporodik, ismerõsöm azt mondta, hogy ez a körülmény nem azt segíti, hogy a bizonyos növényfajok elterjedéséhez a környezeti körülmények nagyobb lehetõséget biztosítanának. Ellenkezõleg, ezek a szélsõségek pontosan szûkítik azokat.
Sajnos nem tudtam ott lenni, de egy ismerõsöm részt vett az elõadáson.
A Professzor Asszony korrektül elmondta, hogy melyek az üvegházhatást fokozó gázok, és ezek koncentrációja hogyan változott idõben. Azt is részletezte, milyen feltételezések és elméletek születtek a felmelegedést illetõen.
Szenzációként mondta el, hogy a szén-dioxid koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a vízgõzmennyiség csökkent, ami kompenzálhatja a szén-dioxid okozta melegedést.
Ilyen értelemben nagyon jó kis elõadás volt.
Amikor a végén kérdések és hozzászólások feltételére került sor, az ismerõsöm szót kért, és elmondta, hogy az európai térség néhány tizedfokos középhõmérsékletemelkedése esetleg arra vezethetõ vissza, hogy a kontinensen zajló légköri folyamatok jellege megváltozott az elmúlt kb. 1,5 évtizedben. Õ, aki 40 éve követi napról napra az idõjárási eseményeket, azt érzékelte, hogy a megelõzõ évtizedekre jellemzõ évszakos idõjárási jelleg jelentõsen megváltozott, megszaporodtak a "blockinghelyzetek", a nyugati áramlás dinamikája gyengébb lett.
Ezek a körülmények a nyári félévben hosszabban tartó anticiklonális helyzeteket eredményeznek, amelyekben gyakori pozitív hõmérsékleti anomáliát elõidézõ feltételek alakulnak ki.
Ezzel szemben az idõnként kialakuló hidegbetörések nem okoznak akkora negatív anomáliát(vagy esetleg rövidebb összesített idõtartamot fednek le), így éves viszonylatban a hõmérsékleti átlagok enyhén magasabb értéket mutatnak.
Érdemes lenne azt kutatni, hogy milyen okok vezettek a légköri események ily módon történõ megváltozásához?
Miért mûködik másképp az a rendszer, ami a kontinens vagy esetleg a félteke légköri történéseit szabályozza?
Úgy fest most a helyzet, mintha a korábbi idõjárási eseményekbõl kiragadtunk volna néhány atipikus epizódot, és egy évre valót összegyûjtve csupa ilyenekbõl raktuk volna össze ennek az "új klímának" az éves légköri eseményeit.
Erre a gondolatsorra a Professzor Asszony egy kicsit csodálkozva reagált. Ismerõsöm felette neki a kérdést, hogy ezekkel netalán újat mond?
Erre Õ azt válaszolta, hogy jóllehet vannak benne olyan részletek, amelyek bizonyos új elméletekben megjelennek, de igen, részben új dolgokat hallott.
Azzal kapcsolatban, amire vonatkozóan a Professzor Asszony is hangsúlyozta elõadásában, hogy a klímaváltozás kapcsán a szélsõséges idõjárási események száma szaporodik, ismerõsöm azt mondta, hogy ez a körülmény nem azt segíti, hogy a bizonyos növényfajok elterjedéséhez a környezeti körülmények nagyobb lehetõséget biztosítanának. Ellenkezõleg, ezek a szélsõségek pontosan szûkítik azokat.
Ez igaz, a civilizációs technológiai vívmányaink átmenetileg sehol se lesznek, jelenlegi szintünkön értve.
Ebben igazad van, errõl a föld körüli pályán keringõ nemzetközi ûrállomáson dolgozó személyzet az elsõdleges tapasztalatforrás.
Ugyan, így csak teljesebben körüljáródott a téma.
Ugyan, így csak teljesebben körüljáródott a téma.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat