Globális jelenségek

Azért egy ilyen váltás nem volna piskóta, a civilizációnk jelenlegi fokán már komoly következményei lehetnének. Ugyanakkor nagyobb kihalásokkal magam sem nagyon hallottam, hogy összefüggésbe hozták volna.

Arra kivántam felhivni a figyelmet, hogy mostanában a Nap nem véd meg bennünket olyan mértékben a távoli csillagok felõl érkezõ kozmikus sugárzástól, mint máskor (amikor nincs ilyen hosszú napfoltminimum), mert központi csillagunknak most gyengébb a mágneses mezeje, egyfajta védõernyõként szolgált irányunkban. Elnézést kérek, ha nem fejeztem ki magam világosan az elõbbi hozzászólásomban.

Így van, csillagász körök a következõ pólusváltás idõszerûségét adták meg, a térerõsség csökkenése ennek a jele.
Abban is egyetértek, a pályavonal és tengelyferdeség változása az, ami az ághajlat-ingadozásokat adja, a mágneses tér változásai nem igazán.

A földi mágneses tér gyengülésének a konkrét, fizikai oka valóban vitatott, de maga a jelenség nem meglepõ. Hiszen tudjuk, hogy a mágneses tér iránya geológiai idõskálán rendszeresen átfordul (az északi és a déli pólus helyet cserél), és az átmenetek a térerõsség jelentõs gyengülésével járnak együtt. Az egyes ciklusok hossza igen változó, jellemzõen néhány százezer, olykor viszont csak néhány tízezer év. Valószínû, hogy napjainkban a Föld épp egy, pár ezer év múlva bekövetkezõ pólusátfordulás felé tart, ezért csökken a térerõsség.

Ugyanakkor, mivel az elmúlt pár millió évben (tehát már viszonylag jól ismert klímájú idõszakban) is számos pólusátfordulás történt, valószínû, hogy ezek hatása az éghajlatra nem különösebben erõs. Az elõzõ évmilliók glaciális-interglaciális váltakozása mindenesetre gyakorlatilag egy az egyben a Föld pályaváltozásainak felel meg, a mágneses tér változásaival nem korrelálnak a paleoklíma-adatok.

Ez egy nagyon jó meglátás, ugyanis a Nap nem csupán támad, hanem nagyon is védelmez minket, és van mitõl. Nemrég láttam errõl egy ismeretterjesztõ filmet, bár abban már olyasmit is felvetettek, hogy a föld mágneses mezeje valami ismeretlen oknál fogva gyengül az utóbbi évtizedekben, és az anomáliák talán az Atlanti-óceán térségében a déli féltekén aggasztóak. Node ez nem idevaló, csak annyit, hogy szerintem ez egy jó meglátás, de sajnos a filmben az idõjárási összefüggésekrõl nem esett szó.

A tartós napfolttevékenységi minimum magával vonta a Nap mágneses övezetének gyengülését. Ezzel a galaktikus kozmikus sugárzás erõsödött meg. Mivel bolygónk a Nap külsõ koronájában kering, a bennünket érintõ szoláris eredetû sugárzások hatása nem elhanyagolható. Jó lenne tudni, okozhat-e valamit a Föld légkörében a távoli csillagok felõl származó sugárözön (amely a fokozott naptevékenység miatt eddig háttérbe szorult).

Ez pontosan így van, azért részleteztem.

Végre a napfoltciklusokat ábrázoló diagramjain kitolták az eddig 2010-ig tartó tengelyhatárt.
Íme a pillangó-diagram: Link

Látszik, hogy éledezik csillagunk, ám nagyon lassan és furcsán, szinte az északi féltekére való korlátozódással, a déli félteke tovább alszik.

Hagy tegyem még hozzá (csak formalitás), hogy a "köznyelvben" gyakran szokták a Spörer-min kezdetétõl a Dalton végéig egységesen Maunder-minimumnak hívni (némileg tévesen, bár a nagyrészét az idõszaknak tényleg a Maunder-minimum tette ki), így már egybevág a kisjégkorszakkal a "bõvített" Maunder-minimum.

Ûûûû azannyát, pedig az van a programban írva Link
Lent az alján.
Bár felül meg 2010 van, szerintem bemásolták a múltévit és elfelejtették kijavítani.

Sóhaj!
Nagyon sajnálom, hogy nem tudok elmenni az elõadásra, de ígéret van rá, hogy felveszik a hanganyagot.
Majd beszámolok róla.

Hûha, a globális felmelegedés már az idõt is visszafele forgatja? 2009?

Hát valamikor lehet el fog érkezni a következõ lehet mostanába

A Maunder-minum csak egy volt a több középkorban tapasztalt minimum közül.
Az elmúlt ezer évben volt Oort (XI.sz.), Wolf (XIV.sz.), Spörer (XV-XVI.sz.), Maunder (XVII.sz. vége és XVIII.sz eleje) és Dalton (XIX.sz. eleje) minimum.

Érdekesség, már neve is van a mostaninak, Eddy-minimum, he-he!

Akad még egy nem elhanyagolható probléma. A hirhedt tartós lehûlés idõszakát 1550 és 1850 közé teszik, mig a naptevékenység huzamosan gyenge volta, a Maunder-féle minimum (amikor napfoltok legfeljebb elvétve voltak megfigyelhetõek) 1645-1715 között uralkodott. A kis jégkorszak tehát sokkal elõbb elkezdõdött és jóval több, mint egy évszázaddal tovább tartott a legyengült naptevékenységnél.

Nincs erõm hosszú érvelésekbe belekezdeni, így külön öröm, hogy leírtad azt, amit én is írtam volna.
A napciklusokban beálló változásokat lereagáló éghajlati változásokra lehet még a 7-10év is kevés.
Különben még akkor sem lehet általánosítani és kiragadott telekre viszonyítani (jó példa a Maunder-minimum idején fennálló kis jégkorszak közepette is idõnként elõforduló meleg évszakok, pl. tél nélküli telek).

Valószínûsíthetõ, hogy a napfoltciklus túl rövid ahhoz képest, amennyi változást elõidéz a globálsugárzásban. Szerintem tehát minimum 7-10. évig tartó "napfoltcsend" szükséges ahhoz, hogy a globális Tátlagban megmutatkozzon. A telekre gyakorolt hatása ennek pedig szinte teljesen ismeretlen, mint ahogy az antropogén változásoké is. A dolog tehát nem ilyen egyszerû .

" 2009. február 26. 17 óra

A globális felmelegedés helyi hatásai
vendégünk: Anda Angéla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar
tanszékvezetõ egyetemi tanára
A rendezvény támogatója: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma

A letenyei Városi Könyvtár szervezésében. "

Én Bp-en leszek, így sajnos nem tudok ott lenni az elõadáson, ráadásul egy jóbarátom sem tud elmenni külföldi útja miatt, pedig lenne egy-két érdekes kérdés az elõadóhoz.
Ez az én formám.

de az a furcsa hogy 2005-ben volt ezidáig a 21.században az egyetlen év amikor nálunk átlagosnál hûvösebb lett az év+a nyár sem volt forró.

Maradok továbbra is antropogán változás párti !

Én is elkezdtem nézegetni ezeket a napfolt tevékenységeket.

Kíváncsian várom az összefüggéseket:

Ami biztos az elmult évben gyenge teleink voltak hazánkban, ugyanekkor a napfoltok száma 2007 tavaszán érte el a minimumot a Nap teljesen nyugodt volt, a napfoltok szinte teljesen eltûntek, az utolsót 2007 augusztusban látták. És ez egészen 2009 októberéig tartott:

Ennek ellenére a 2008-2009 -es télben ez a hosszantartó idõszak nem okozott hidegebb idõszakot, és úgy néz ki, hogy 2010-es tél sem lesz híres a hideg telérõl , mivel a szélsõségek kiátlagolódnak.
dec. átlag felett:
Link
jan átlag alatt:
Link
febr átlagosnak néz ki eddig (az elkövetkezõ napok 10-15 fokos értékei felhúzzák majd az átlagot:
Link

A hellyel közzel idõszerû váltásokat figyelmebe véve és ha a természet követi ezt a törvényszerûséget, akkor a következõ napfolt maximum 2011-12-ben esedékes, tehát egy átlagostól enyhébb éveknek kellene jönnie:


Az egyik legerõsebb napfolttevékenység 2000-2001-ben volt: A 2001. évi Napfoltmaximum eddigi legnagyobb Napkitörése 2000/07/17. én volt: Nos visszaemlékezhetük a 10 évvel ezelõtti erõsebb telekre 1999-2000, 2003


A mérések alapján az elmult 2-3 évben egy igen hosszú napfoltminimum volt tapasztalható.
Az alábbi összefüggéseket találhatjuk általánosan az összefüggésrõl:
"A XX. század leghidegebb teleibõl összeállíthatunk egy sorozatot: 1916–17, 1928–29, 1939–40, 1950–51, 1962–63, – , 1984–85. Bár a felsorolás nem tartja pontosan a naptevékenység 11 éves periodicitását, a felsorolt telek mindegyike a naptevékenységi minimumot közvetlenül megelõzõ idõszakra esett, és a 70-es évek egy kihagyásával minden minimum elõtt nagyon hideg telek voltak."
forrás:Link

Nos elvileg ez alapján az elmult teleinknek hideg teleknek kellett volna lennie (legalább valamelyiknek ezek közül: 2005-2006-2007-200, azonban ezt a statisztikák nem támasztják alá egyelõre. Azaz teleink erõssége nincs összhangban a napfolt tevékenységi fázisokkal. Ne feledjük hogy a mérések alapján az elmult 1-2 év alatt igen hosszúra nyúlt a napfolt minimum, amitõl már 2008.-tól növekedést vártak, de nem így történt. A telekre ezért még hatványozottabban kellett volna hatnia az összefüggésnek. Azt sem szabad felejteni hogy globálisan is az elmult évek igen melegek voltak, sõt a legmelegebbike is ezekre az évekre datálható. Legalább ilyen hosszú napfoltminimum esetén nem szabad lett volna bekerülnünk az évszázad 5 legmelegebb éve közé
"A 2005-ös év volt eddig a legmelegebb a Földön, legalábbis a tizenkilencedik század vége, a tudományos módszerekkel történõ hõmérsékletmérések kezdete óta - jelentette kedden az amerikai ûrügynökség, a NASA. " forrás: Link

A statisztikák alapján ez épp a napfolt minimumot megelõzõ évek közé tartozott, mégis az évszázad legmelegebb tele volt.


Ráadásul az elkövetkezõ években erõsödõ napfolttevékenységre számíthatunk.
Link

Összességében eddig hazánkban (de még globálisan sem) én nem látok összefüggést a telek erõssége és a napfolt tevékenységek között (pl 2000-es évek napfolt maximum csúcsai és az erre az idõszakra tehetõ hidegebb havasabb telek sorozata, és a jelenlegi hosszú napfolt minimumokhoz kötõdõ legmelegebb évek a földön).

Egészen pontosan(OMSZ adat)jan. 27-én gyakorlatilag nem volt hó,míg 30-án reggel Kab-hegy 39,Tés 50 centi havat jelzett.Bõ két napig hulldogált le 40-50 cm,de magasabb hegycsúcsok is vannak.Ilyen intenzív hógyarapodás az idén sem nagyon volt tudtommal.

Bizony, ha lett volna egy néhány napos derült idõszak egy hideg vagy csak közepesen hideg anticiklonnal két havazás között, akkor lett volna csúnya világ.
Ez a kép "hiányzott" az alacsony átlaghoz Link Link Link
Lényegében pont a folyamatos hidegleszakadásoknak és az aktív ciklonképzõdésnek köszönhetõen nem lett hideg, vagyis a hideg miatt nem lett hideg.
Míg a meleg lett volna a magasban, akkor a meleg miatt lett volna lent hideg. Egy 2-3 hétig tartó hidegpárna nappal -4 éjjel -6 fokos értékekkel jól lehúzta volna az átlagot.

2002/2003 telém a Rax-hegy 1500 méteres magasságában -5,4 fokos januári átlagot hozott, míg most januárban ez az átlag -7,4 fok volt.
2 fokkal hidegebb.
Közben a Rax-tól nem messze lévõ szombathelyi állomáson a mostani január -2,2 fokon zárt, a 2003-as pedig -2,5 fokon.
Tehát most 2 fokkal hidegebb levegõvel fent volt melegebb lent.
Érdekes helyzet!

Nem volt rendkívüli a T miatt(olvadt),de a Bakony hidegebb volt és kapott egy 30-ast.

A tavaly januári zalai oszlopdõlésekhez nem kellett "dühöngõ hóvihar", sem a hómennyiség, sem a szélerõsség nem volt rendkívüli. A gondot a hó erõsen tapadó jellege okozta, mivel a hõmérséklet mindvégig 0°C körül maradt, így a halmazállapot is pengeélen táncolt. Az akkori helyzetrõl egy részletes elemzés az OMSZ honlapján: Link

Tavaly nagyon hasonló volt a helyzet,bár volt hidegpárna. Csapadék és ciklon is volt és hóvihar is dühöngött rendesen.Zalában villanyoszlopok,a Bakonyban fák dõltek halomra a hóviharokban.Az ilyen inkább ciklonos teleken a hegyekben van sok hó és hideg.Az idei abban különbözik még,hogy síkvidéken is volt 2-szer komolyabb hótakaró,ha a tartósság egyes helyeken elég gyatra is volt.Valójában hó miatt van hideg,vagy a hideg miatt van a hó?(hol ezt,hol az hallom )Ezen a hófelszínen elõfordultak többször is -20 körüli hidegek,ezzel hidegebb is lett a tél a tavalyinál.Sokszor mondták tavaly,hogyha lenne hó,micsoda hidegek lehetnének.Most a hó ehhez megvolt.Sokszor azt veszem észre,ha valaki keveselli a hideget,a hóhiányra hivatkozik,ha esik sokat a hó,akkor meg pont azért nincs hideg(sok a felhõ).Szerencsétlen idõjárásnak egyszerre kellene hatalmas havazást és derült csikorgó -25 fokos hideget produkálnia .

Felétek nem volt a legextrább , de hidd el itt bizony belevaló, havas, hideg telek közé tartozó volt! Igazad van! És igaza van a debreceni , vagy békéscsabai fórumosnak, ha azt mondja távoltól sem a legjobb telek közé tartozik az idei. Itt az volt, de hozzáteszem én nem szeretem számokkal, definíciókkal leírni a téli idõjárást, fenntartom magamnak a "jogot", hogy meghatározzam, számomra milyen is volt egy - egy tél. Ez az utóbbi 25 év TOP 5 telében mindenképp szerepel nálam. Hó, és hideg , és ezek tartóssága, egy szubjektív képlet, még egyéb benyomásokkal, tényezõkkel határozza meg számomra egy tél "minõségét". Talán érthetõ, nem biztos hogy a leghidegebb telek a nyerõk! Azt viszont hozzátenném, hogy ÉK-en leginkább igaz a "nagy hó, és mérges hideg" együttes, tehát nem véletlen , ha itt nagy hótakarók alakulnak ki, akkor az már szinte törvényszerûen hozza a hideg telet is. (Ez a nyugat dunántúlon nem biztos hogy ilyen párhuzamban , ennyire igaz legyen). Persze ez nem elég szakszerû meghatározás egy télre, de feltétlenül jobb számomra, mint csak a rideg számokra, statisztikára hagyatkozni.

A Tieitekbõl meg az,hogyha több hó esik a környéknél,vagy vagy Budapesten az átlagnál 3 fokkal hidegebb van,akkor itt a globális jégkor.Tavaly,tavalyelõtt és az idén is voltak havasabb és alig havas,hidegebb és enyhébb helyek az országban.Az sem igaz,hogy Veszprém megye vagy Pápa az egyedüli átlagos telû terület az országban az idén:Vas,GY-M-S,Zala,Csongrád,Békés,Hajdú,Sz-Sz-B,Szolnok,Bács-K. szerintem nem fog sokkal jobban kijönni e télbõl az átlagnál.Csak a saját anomáliatérképünket nézveec. 1-2 fok plusz anomália; Január 0-2 fok mínusz anomália;Február eddig -2 fok anomália,de valószínû inkább -1 fokkal zár.A hegyeket kivéve 0-1 fok mínusz anomália lesz országosan,de lehet egy-két hely pluszban is !

"Mégis azt hallja az ember,hogy bezzeg ez a tél így meg úgy.Már tavalyig sem bírunk visszaemlékezni..."


Nem kötözködésképpen írom, de az nem lehetséges, hogy ahol kemény télrõl beszélnek, ott az is volt a tél??? Nekem az írásaidból gyakran az jön le, hogy Pápa (vagy éppen Csesznek) adataiból minimum az egész ország, de még inkább az egész Föld idõjárására lehet következtetni.

Épp errõl írtam a visszatekintõbe: tavaly Cseszneken kb. ugyanannyi hó esett mint az idei télen és 42 napig volt hó a mostani 51-el szemben.Talán hidegebb nem volt az ideinél,de Pápán jegyzem a T-t,itt talán 1 fokkal van a tavalyi télnél hidegebb(tavalyi tél kb. 1 fok,a mostani eddig 0 fok).Mégis azt hallja az ember,hogy bezzeg ez a tél így meg úgy.Már tavalyig sem bírunk visszaemlékezni...

Szubtrópusi vizek nyaldossák Grönlandot!
Link

Ez a média hatása. Megfigyeltem nagyobb hír volt a "Buffallófalván" (USA) óránként két centis hó esik, mint az hogy DNY nálunk lepakolt 40 centit alig fél nap alatt, megjegyzem ez néhány éve történt egy idõben.... Igen, állandóan jönnek, "ilyen havazás száz éve nem volt" sztoryval, két évente... Kicsit emlékeztet arra, amikor a Réthly könyvben olvasni öt hat évenkét, hogy ilyen hidegre, melegre, hóra, jégre, a hetven éves emberek nem emlékeznek ugyanazon településen... Az ember ilyen, úgy tûnik.

Úgy vélem, hogy a mellékelt tanulmány részben nekem szól, köszönet érte. (Már a fejezetek cimszavainak csupa nagybetûi ontják az ellenszenvet...) Csak részben, mert nem vagyok és soha nem is voltam hive az antropogén eredetû okokra visszavezethetõ általános légkörmelegedésnek. A hatvanas, hetvenes években megjelent tudományos és ismeretterjesztõ irások ciklikus lehûlésekrõl és felmelegedésekrõl szóltak. Késõbb meglepõ fordulattal robbant be a köztudatba a fosszilis energiahordozók úgymond veszélye atmoszféránk hõmérsékleti viszonyainak alakulására nézvést. 1999-ben a Science júniusi-júliusi számában közöltek szerint 45 millió éve, amikor 5 fokkal melegebb volt a Föld átlaghõmérséklete, a légköri szén-dioxid mennyisége nem volt sokkal több a mainál. (Az IPCC-jelentést, ha befut, ennek szellemében fogom elolvasni.)

Ezt kéne elolvasnia minden "az ember okozta (drasztikus intézkedések híján feltartóztathatatlan) globális felmelegedés:tény"-hívõnek:

Link

Mivel Amerikából minden télen érkeztek "bénító" hóvihar hírek,erõsen gyanítom,hogy túlzás,hogy 100 meg 300 évente vannak ilyen havazások.Több esett az biztos a megszokottnál,de az a baj,hogyha esik egy megyényi körzetben 1 méter,azt már úgy mondják,hogy a fél Államokban esett annyi,holott esett 10 államban 10-100 cm közt.
Szerintem legalább annyira szokatlan,ami Európában történt,fõleg a Volgográd-Kijev-Krakkó-Bécs-Bern-Bacelona vonaltól É-ra és Ny-ra.Ettõl délkeletre is átlagosnál 1-2 fokkal hidegebb és idõnként(inkább a hegyekben)hóban gazdagabb a tél,de ami északabbra van az nem sûrû eset.Egész télen tartós hidegek,É-on szerintem rekord hóval(most már -50 fok is),délnyugaton és a briteknél sorozatos hidegöblítések(most ott megint hidegebb van mint.pl. nálunk,pedig fordítva kéne lenni)és gyakori havazások,ha ott periodikusan el is olvad,mint a mi medencei havaink.

A mostani makroszinoptikus helyzet megint kísértetiesen emlékeztet arra,ami decemberben és januárban is megtörtént és hetekig mûködött: Szokatlanul alacsony légnyomás Nyugat-Európa felett és ez a ciklon az é-európai hideget az angolokon át a spanyolokig viszi,ott pedig ciklonsorozatot generál.Azok a mediterráneumból párás meleget löknek hol É,hol K felé rajtunk keresztül az ÉK-i vagy É-i AC-re és hatalmas havazásokat okoznak közép,kelet és észak térségeiben.Nálunk nem alakul ki olyan tartós hideg mint é-on,idõnként(mint ma is )esõ hull a medibõl.

Hiába kutatok emlékeimben:nem emlékszem 2-3 évtizedre visszamenõen ilyen télre. Mi lehet az OK ?

Lehet-e olvasni valahol az IPCC-jelentést?

Link
Global Warming: Meltdown

Köszönöm az kiegészítést, talán nem voltam elég alapos, de egyetértek teljesen . Egyébként Bastardinak nem nagyon olvasom az írásait (fõleg erõsen hiányos angol tudásom miatt), de amit itt hallok róla, az alapján úgy látom, hogy a "Dávid Mihályokhoz" képest sokkal "elõrébb" van, és most még nagyobbra nõtt az én szememben is . Épp azt értékelem, hogy mindig megpróbálja megkeresni a múltban a legjobban hasonlító teleket, és az alapján esélyeket latolgatni. Persze egy idõ után (mint a fáklya esetében) itt is megnõ a tévedés valószínûsége.

Az El Niño/La Niña hatását az észak-amerikai Keleti-part idõjárására egyetemen is tanultuk már, valamennyire tisztában vagyok vele, ezért is mondtam, hogy (számomra) nem meglepõ eme nagy tél, de most különösen erõs volt a ciklontevékenység is, valamint az áramlatok "rosszalkodása" (talán egymást segítõ hatások voltak ezek is), amit azért nem magyaráz annyira az El Niño/La Niña sem (számomra legalábbis), leginkább az áramlatok eltérülését nem, ami viszont szinte biztos, hogy rásegített a nagyobb hõkontrasztra, és ezzel az erõsebb ciklontevékenységre a Labrador-fsz-tõl nyugatra.
Mindemellett persze az El Niño/La Niña is nagyban segített, csak most nem volt "egyedül".
Csupán erre a pluszra szerettem volna rávilágítani, semmi túl komoly verifikáció nem volt szándékomban .

A másik odal meg a másik oldal, ismerjük, azzal nem is foglalkozom igazán…

"melyet elsõsorban a gravitáció, súrlódások, tehetetlenségek befolyásolnak." - ezt félreérthetõen írtam le.

Nem a folyamatot befolyásolják a fent említett dolgok, hanem a folyamat vivõközegeit.

Maximum arra lehetne jutni, hogy mondjuk a tengervíz valamilyen paramétere okozza, de akkor meg az lenne a kérdés hogy azt mi okozza és elõbb vagy utóbb visszajutnánk a légkörhöz és a kör bezárulna, szerintem.

El kellene vonatkoztatni valamilyen mértékig a légkörtõl és a víztõl, ugyanis ezek "csak" az energiaközvetítõ szerepét játsszák. Érdemes lenne tisztán az energiaáramlást feltérképezni és a levegõt, vizet, szárazföldet csak annyira belevenni, amennyire alapvetõ paramétereik (fajsúly,fajhõ,hõvezetés,alap áramlási tulajdonságok) indokolják. Ugye minden folyamat az energia kiegyenlítése és a rendetlenség felé (entrópia-maximalizálás) hat, ez az elsõdleges irányító folyamat, melyet elsõsorban a gravitáció, súrlódások, tehetetlenségek befolyásolnak.

Az egyetemi fizikatanárunk mindig két dolgot hajtogatott ( miután 4 órában megtanította a differenciál, másik 4ben az intergálszámítást ) ) :
1. a mai fizikusok alapvetõen nagyon elvesznek a részletekben és nem veszik észre az alapvetéseket
2. a szimmetria minden fizika alapja és azok az elméletek, melyek nem ezen alapulnak, vagy épp a szimmetria ellen "hatnak", minimálisan is nagyon erõs fenntartással kezelendõk és várhatóan hibásak is.

Nem tudom mennyire igaz, akkor elég hihetõnek tûnt

Válasz lehet például az is, hogy az egyesült államok keleti partjai fölött egy hatalmas méretû, centrumával az Atlanti-óceánon tartózkodó mérsékelt égövi ciklon hidegszektora tartja uralma alatt huzamos északi áramlással (ismétlõdõ havazások, nagy hideg), s mint közismert, a terjedelmesebb ciklonok centruma lassabban mozdul el. Ezalatt Nyugat-Európában vagy éppen nálunk is a meleg szektor okoz enyhe idõt. Erre 1982/1983. telén volt példa. Azt akkor az El Nino hatásának tulajdonitották. Valóban, az ilyen és a kiugróan magas NAO-index idején uralkodó aktiv Atlanti-óceáni ciklontevékenység okát kellene megismerni, aminek megfejtéséhez magam már nem vállalkozom.

Vissza kell nézni az elmúlt pár 10 év hóadatait és kiderül megszaparodtak-e a nagy havak mondjuk 90 óta. Ha igen, akkor köze van a légköri változásokhoz.

Az több nedvesség vs hideg: a globális melegedést nem védve (!!!) azért ebben van igazság. A Kanadából jövõ levegõ igy télen nagyon hideg mindig, a nagy havazásokhoz viszont sok nedvesség kell. Azaz attól, hogy a -15 fokos levegõ nem +3 fokos 70%-os páratartalmú levegõvel keveredve okoz havazást, hanem mondjuk +5 fokos 80% páratartalommal, ettõl "csak" annyi történik, hogy sokkal több hó esik, ellenben nem -6, csak -1 fok lesz, de ettõl még a hó megmarad kényelmesen. Tehát annyira nem butaság ez, csak nem bizonyít azon kivül semmit, hogy most x fokkal melegebbek a déli tengerek, mint máskor.

A légkör globális hõmérséklet-változását pl lehetne mérni az egész Földre kiterjedõ infraképekkel, melyeket havonta kellene készíteni és összevetni, 6-8 év múlva már látszanának a tendenciák, hiszen a teljes légkör energiatartalmát mérnénk meg, nem csak pár elszórt (a 6000 idõjárási állomás kb ennyit jelent) pontét.

Meg kell nézni, mert a NG néhol kissé zavaros (El nino hurrikán (?) stb...), csak vitaindítónak jó. Hogy ne térjünk el a fórum témájától, végsõ soron az az érdekes kérdés, hogy a keleti part nagy havait indokolhatjuk-e globális klímaváltozással, avagy létezhet más válasz.

Az NG-cikk adott okot elsietett közbeszólásomra. Még megnézem a videót. Érdekes és tanulságos fejtegetéseiteket továbbra is kiemelt érdeklõdéssel olvasom.

Én úgy vettem ki a szavaiból, hogy pontosan az amúgy se nagyon acélos El nino jelenség fordulópontjára utalt, be is mutatta az ECM prognózist a videóban, amint lefelé tendál az index december-január után. (tehát éppen ellenkezõleg, és pont úgy ahogy te is utalsz rá). Januári latolgatását éppen arra alapozta, hogy múltban ilyen esetekben mi történt Észak - Amerikában. Egyébként sem értelek, hiszen pont Bastardi volt az, aki nem a globális klímaváltozással magyarázta a Keleti part hóhelyzetét, hanem természetes és korábban megszokott folyamatokkal (olyanokkal, amelyek a globális felmelegedés teóriájának megszületése elõtt is mûködtek). Szerintem félreértetted az egészet, mert valójában egyrõl beszélünk.

Nekem az az érzésem, hogy Mr. Bastardi nincs tisztában, mirõl beszél. A Humboldt-áramlás vize még mindig hidegebb a szokásosnál. Ez a helyzet pedig nem az El Ninóra jellemzõ, hanem a La Ninára (a kislányra). A hosszabb idõtartamú (több évtizedre, évszázadra vagy évezredre kiterjedõ) éghajlat-ingadozásoknak pedig nemigazán lehet közük az egy-másfél évig tartó, az óceánviz idõszakos hõmérséklet-változásaihoz, ekképpen a legújabb általános felmelegedéshez sem, hiszen az El Nino és a La Nina hatásait már évszázadokkal ezelõtt kimutatták.

Nos, verifikálásként érdemes megvilágítani azt is, hogy Bastardi mirõl beszélt a cikkben az El nino -val kapcsolatban. 2010. január 15-én adott ki egy videót, miszerint a keleti parton és középnyugaton komoly téltámadásra számít, ami brilliáns meglátásnak bizonyult részérõl. (És itt szívesen fricskáznék az õt korábban leszólóknak és le "Dávid Mihály"-ozoknak, ám már régóta eldöntöttem, hogy nem fogok vitába szállni ezen fórumozókkal, mert legyen az õ bajuk, ha érdekes latolgatásoktól fosztják meg magukat, és mindenkinek szíve joga, mit elemez.). No a lényegi elem azonban, hogy a videóban kissé részletesebben is ki van fejtve az El nino, illetve az USA keleti part és középnyugat téli idõjárásainak összefüggése, illetve a kettõ egymással kapcsolatos kölcsönhatása. A NG cikk és video együtt méginkább értelmezhetõ és emészthetõ. A video: Link

Egyébiránt meg csak annyit, hogy a globális felmelegedés hívõ annyit bírt kipréselni magából, hogy biztosan nõtt a párolgás és azért esett nagy hó az USA-ban. De még egy kisiskolás is rákérdezne, hogy ok a csapadék, ám honnét a hideg, merthogy hó esett??? Ezzel szemben Bastardi jóval visszafogottabb volt, gyakorlatilag igyekezett természetes és eleddig sem ismeretlen tényezõk és folyamatok egyenes következményeként leírni a szituációt, az El nino elméletet felhozva. A felmelegedéssel pedig óvatosan kivár, szerinte 20-30 év múlva lehet verifikálni az ezzel kapcsolatos vitát. Amatõr laikusként mit lát az ember: Az egyik oldal megpróbál tudományos érveket felhozni felhasználva az elmúlt évtizedek tapasztalatait, ám nem ítélkezik. Logikailag koherensnek tûnõ érvelése tálcán kínálja a tudományos vita lehetõségét: én így gondolom a szitut, így vezetem le, és tessék okosabbat mondani. Ezzel szemben a másik oldal hebeg-habog valamit a megnõtt párolgásról, majd ítéletet hoz. Nade hol itt a tudományos igényesség? Hol vannak a tények, amelyre a szintézist alapítom? Gyakran ez baj felmelegedés sok hívõjével.

Ez már olyan, mint valamikor a boszorkányperek, vagy a XX. századi politikai koncepciós perek! Van egy elmélet, van egy elvárás, és bármi történik, tökéletesen mindegy hogy mi, annak az elméletet, a bizonyos körök által felállított elvárásokat kell szolgálni. Ha most van újra egy enyhe tél, akkor talán az "inkvizíciós bizottság " ítéletet is hoz, kicsit persze elbizonytalanodtak, de szemrebbenés nélkül beillesztették az elméletükbe ezt, a szinte az egész északi féltekén emlékezetesen kemény telet. Minden jóérzésû, épeszû ember aggódik a bolygónk sorsa miatt, ebbõl komoly tõkét, hatalmat kovácsol az elméletre rátelepedett hatalmi, gazdasági érdekkör.

„Úgy vélem, cáfolhatatlan bebizonyosodott, hogy a Föld klímája melegszik, és az is, hogy ezért az emberek a felelõsek” – mondta Staudt. -- Minden bizonnyal rosszul véli…

Ami fontos az ottani idei tél szempontjából, hogy a Golf áramlat tartós eltérülése a Grönlandtól délre esõ területeken jócskán felmelegítette az Atlanti-óceán vizét, miközben a Labrador-áramlat is jóval erõsebb volt (valószínûsítem, hogy kölcsönösen erõsítették is egymást, de ez most mindegy). Emellett január végén, a polarsplit következtében egy erõs ciklon süllyedt le arra a területre, ahol az óceánban is a nagy hõkontraszt kialakult, így az a ciklon nagyon sokáig fent tudott maradni, illetve újra és újra generálódott, vagy leszakadt egy északról; de a legfontosabb, hogy ezek mindvégig szokatlanul erõsek tudtak lenni.
2009.12.15. Link
2009.12.22. Link
2009.12.27. Link
2010.01.03. Link
2010.01.10. Link
2010.01.17. Link
2010.01.30. Link
Ezek között gyakori volt az egy nap alatt nagyon megerõsödõ, majd a Labrador-fsz közelében veszteglõ ciklon (A legerõsebb, és a legnagyobb területen vihart elõidézõ az elsõ és az utolsó, azonkívül pedig akad felkanyarodó hurrikán-maradvány is).
Az elsõ azt hiszem eddig is szokásos volt, amikor nálunk a Brit AC blokkol, akkor gyakran hallani nagy havakról É-Amerika keleti partjairól, ez történt december közepén. A január végi kicsit más, de lehet, hogy csak a hidegmag volt nagyobb.

Az USA keleti part hóviharai nyomában: Link
(A cikk egyik szakértõként Bastardi véleményét kérdezi)

Nagyon jó gondolatsor!
Az elmúlt 4-5 éves klimatológiai tevékenységem és nyomozásom alatt szerzett tapasztaltaim arra tanítottak, hogy minden információt kellõ körültekintéssel kell kezelni, és nem minden jelenségnek a legegyértelmûbbnek tûnõ oka vagy következménye a valódi oka vagy következménye.

Egy ismerõsöm mesélte, hogy valamikor a 70-es 80-as években éveken át nem esett számottevõ hó Zala megyében. Olyannyira nem, hogy amikor egyszer sikerült összeszenvednie 20 centit, akkor a Zalai Hírlap címlapon közölte a hóesés hírét, mintegy természeti csodát, szenzációként, megemlítve, hogy hosszú idõ után havazott Zala megyében.
Persze azt, hogy enyhe telek sorozata volt, nem jegyezték meg annyira, mint azt, ahogy régen létrával másztak át a hófúváson.
Mint ahogy azt sem, amikor olyan enyhe tél volt, hogy az õsszel elhanyagolt zab vagy valami ilyesmi gabonaféle szárbaszökkent õsszel, egész télen nem fagyott meg, és emiatt sokkal korábban érett be, és sokkal jobb lett a termés azon a táblán.
Ezt nagymamám mesélte, de csak azután, hogy a papám elmesélt legalább 10 telet, hogy akkora hó volt, hogy alagutat kellett ásni a hóban és a hó tetején jártak. És amikor rákérdeztem, hogy volt-e enyhe tél, na akkor kellett erõltetni az agyukat.
Nem azért, mert nem volt, csak azt nem jegyzik meg.

Former NASA scientist defends theory refuting global warming doctrine
"Dr. Miskolczi’s request, we also have posted his letter sent last year to the Environmental Protection Agency, summarizing his research and questioning the agency’s efforts to declare CO2 a harmful pollutant that poses a threat to earth's climate.
"

Link