Meteorológiai esélylatolgatások

Nos mint ahogy múltkor említettem újra jelentkezem saját amatõr elõrejelzésemmel az elkövetkezendõ 180óráról.(Azaz május 7-ig bezárólag.) Ami az elõttünk álló idõszakot illeti hamisítatlan májusi idõre van kilátás kicsit átlagosnál melegebb idõvel az idõszak elején. Nézzük a részleteket:
A jelenlegi áramlási rendszerben egy mély ciklon örvénylik Francia ország nyugati
részében, Link amit a
modellek(GFS,Ecmwf) is hûen alátámasztanak barátságtalan idõt okozva Nyugat Eu.-ban. Link
Link Míg töle északra É-Eu.-ban folyamatos ciklon tevékenység mellett ny-k vonulási iránnyal ciklonok vonulnak. Az elkövetkezendõ idõszakban ez a francia ciklon hatással van ránk.Folyamatos meleg utánpótlást kapunk dél felõl egyenlõre száraz levegõként. A mi kis ciklonunk a túl sok Brit szigetek felõl érkezett hideg levegõt ránt/rántott maga köré így úgy szólván feltöltõdni látszik elõoldalán is már nem a meleg pumpa(meleg beáramlás) zajlik keleti oldalán, hanem folyamatosan telítõdik a környezeténél hidegebb levegõvel valamint nyugatabbi irányba mozdul el, az óceán felé. Link
Link A maga köré tekert hideg levegõ behatol É-Afrikába,Alpok ill. Ny és É Olaszországba is; és a rajtunk idõközben kialakult Ac (anticiklon) áramlási rendszerében sekély áramlási mezõ kezd
kialakulni,ami hamarosan a térképeken is zárt izobárok megjelenéséhez vezet majd.(Cseh-Német-Ausztria 3as határ felett.) Link Ecmwf bár kicsit dny-ra várja a ciklon keletkezését,de viszonylag egybehangzóan elmondhatom mind2 szerint csapadékosabbra fordul idõjárásunk.
Link E közben ne felejtsük el azt a tényt sem,hogy szokatlan helyen Izland-Grönland térsége felett egy erõs anticiklon épül ki ami szó szerint felturbozza környezetében a Skandi ciklont
Link
Link valamint körülötte lévõ többi ciklonocskákat(Maj.02.). Közös áramlási rendszerükben nagy mennyiségû hideg levegõ indul meg felénk,de az Ac nyugatabbra helyezõdésével valamint a hideg levegõ maga alá "gyûrésével" az Ac, a hideg nyelv irányát a napok óta megszokott úgy nevezett "kitaposott ösvényen" Ny Eu. irányába helyezi át. (A hideg beáramlás iránya még nem teljesen letisztázott így hagy némi bizonytalanságot a jövõt illetõen!!) Mind2 modell szerint(,hogy spóroljak a betûkkel és linkkel.. ) nagyjából május 6-ig értenek egyet aztán eltérés figyelhetõ meg 7-étõl de az már szinte 180óra feletti elõrejelzés.
Link
Link Szóval a hideg levegõ beáramlásával egyetemben dny-Ék-i hõtranszport indul meg a hideg levegõ beáramlása elõtt, amit a GFS szerint akár kisebb peremciklont: Link
Link
Link vagy mint az Ecm alapján masszív MNSZ-t(meleg nedves szállítószalagot) hoz létre, ami kitûnõ "táptalajul" szolgál a záporok,zivatarok képzõdéséhez egész nap,napsütéstõl,besugárzástól függetlenül. Link
Link Itt látható május 6-ra elég szépen határozott szállítószalag profil Mo. felett: 850pHa-on
hõmérséklet(kb. 1500méter magasan) : Link Csapadék: Link A Gfs a betüremkedõ
Skandi ciklont felrántja messze északra,az Ac-ét már lassan Amerika ék-i
részére,Grönlandra tolja a peremciklonja meg egyszerûen nem képes rést ütni az
áthatolhatatlannak látszó,újra eluralkodó meleg Afrikai levegõbe. 180óra felett azaz a
bûvös üveggömb tartományban összecseng a két világmodell. A kezdeti változékony(ECM) illetve átmeneti nyugalmas idõ(GFS) után változékony csapadékos idõ,mérsékelt alapvetõen 20fok vagy attól kicsivel melegebb értékekkel máj.9-ig bezárólag.Utána lehûlés ne szaladjunk bele a mocsárba...az már elég bizonytalan.
1. (Május 2-3között)
ÖSSZEGEZVE ELMONDHATÓ,hogy a mostani szokatlanul meleg idõjárást az elkövetkezendõ napokban a "nyitányt",a közelünkben kialakuló sekély ciklon kezdi majd alakítani néhol ill. szórványosan elõforduló helyi záporok,zivatarok formájában. Mivel az áramlás szinte a magasban nulla lesz vagy alig lesz valamin szélnyírás,így inkább egy cellás gyenge multicellás konektív csapadékra van kilátás.Fõleg a hegységek térségben ill. annak környékén. A kevésbé elégséges nedvesség valamint a nagy meleg következtében a fõbb veszélyforrások eleinte a lokálisan hirtelen lezúduló felhõszakadás/hegységekben (villámárvíz),akár nagyobb méretû jég(a száraz légprofilnak köszönhetõen), valamint LEGFÕKÉPPEN a viharos kifutó szelek jelenthetik majd, ami komoly károkat is okozhatnak.
A ciklontevékenység közelebb kerülésével a fokozatosan megjelenõ nagyobb
szélnyírás(légmozgás a magasban) szervezettebb zivatarok léthozását támogatják majd. Az eleinte száraz légprofil valamint az elégséges szélnyírás véleményem szerint okozHATnak problémákat Lásd. pár évvel ez elõtt itt a Nyírségben a Balkányi
szélvihar./az tökéletes példája,annak ha puskaporos csont száraz levegõre egy kis
nedvesség ráfut./ Majd május 5-6-tól megjelenõ hullámzó front rendszer és annak
elõoldali részén mint már fentebb említettem Mnsz épül ki ami kitûnõ idõjárást teremet a hamisítatlan meleg, ugyan akkor csapadékos májusi idõjárás létrejöttéhez. Metnet nyelvén jön a KÜN! (Konektív Ünnep Napok.)
Amint kellõ nedvesség betölti hazánkat vele párhuzamosan megnõ a szélnyírás(légmozgás a magasban) így a cellák gyorsabb áthelyezõdése várható.
2. (Május 3-4 között)
Nézzük a veszélyforrásokat: A nedvesebb levegõnek köszönhetõen átmenetileg csökkent a jéghajlam a magasban,bár a nagy melegre való tekintettel elégséges energia(Cape) esetén ettõl függetlenül is lehet valahol 1-2cm-tõl nagyobb jég. A felhõszakadás még mindig aktuális maradhat,különösen ha valamilyen kis térségi összeáramlás mentén folyamatosan termelõdnek "egy helyben" a záporok zivatarok. A kifutó szelek nedves levegõben kevésbé lehetnek károsak,bár egyes hevesebb zivatarokban elõfordulhatnak 60km/h nagyobb széllökések.
3. (Május 5-6 között)
A rajtunk is átmenõ masszív dny-i áramlás,MNSZ, és a tovább
növekedõ szélnyírás még szervezettebb erõs multicellás akár szupercellás képzõdmények létrejöttét is eredményezheti véleményem szerint.
A kísérõ jelenségek ilyen klasszikus színoptikai helyzetben szinte egész légkör "fegyvertára" megjelenhet,kezdve a csendes esõtõl át a heves zivatarokig,Mkr,MKk,Sc...stb. Ezek kialakulási feltételei általában 48-72órára elõre
tisztázhatók le teljesen leghamarabb!! Kéretik ilyen távból latolgatásaimat figyelembe
venni!!! Köszönöm./Mi elõtt még valakivel fejben megszaladna a ló./ Szóval:
Felhõszakadás,Esõ,zápor,kis méretû jég,szupercellában nagy jégméret és erõs szél és még más is...Akár. De az szinte nincs olyan alacsony felhõalap térkép,ami odáig
ellátna. Mondom a részletek 48-72órára elõre tudnak/tudok mondani. Hogy melyik
országrész kaphat többet és melyik kevesebbet ez is elég képlékeny hisz az érdemi
események 3dika körül kezdõdnének. Eleinte lokálisan 1cellás zivik fõleg hegységek
közelében,ahol elégségesek lehetnek a nedvességi viszonyok,majd a nedvesedéssel
folyamatosan növõ szélnyírás következtében egyre többfelé lehet majd zápor,zivatar.
Külön érdekes jelenség lehet a hõzivatar megjelenése akár az alföldön is.Fõleg városok által termelt éjszakánként kisugárzott hõ hatására egy helyben toporgó,fejlõdõ kipattanó cellácskákról van szó ami nem kis meglepetés lehet ha egy egy helyen megnyílnak az ég csatornái.pár száz méterrel arrébb meg nem is esik.Ha érdekel valakit keresek valahol a jegyzeteim között 1-2 példát. Komolyak tudnak lenni.
A csapadék legnagyobb eséllyel hegységeinket és környezetüket szórná meg valamint az ország Ék-i Északi valamint Kelet Magyarországi szakaszát érné a legjobban.
(((OFF:Körülbelül ennyit akartam így is sokra sikeredett írásom. Viszlát, nem toom mikor jövök ugyan is dolgozok.A net meg akkor tájt nuku.)))

Ma megvolt az év elsõ hõségnapja, rendkívül korán jött. Megvalósulni látszik az, amit tavasz elején is sejtettem: a maximumközeli, viszonylag erõs naptevékenység miatt fejlettek a térítõi anticiklonok, másrészrõl krónikusan gyengécske a sarki hidegbázis, fõleg a poláris régió felénk esõ részén ( a februári hideghullámot okozó légtömegek is nagyon messziról, a Távolkeletrõl érkeztek hozzánk különösen szerencsés makroszinoptikai felállások következtében, ezért volt rövid a hideg idõszak). Ez a gyér sarki hidegmennyiség feltehetõen nem lesz képes ellensúlyozni az észak felé törõ irdatlan szubtrópusi melegtömeget -Dávid harcol Góliáttal. Alighanem jó nyarunk lesz az idén, sokáig fogjuk emlegetni (szerencsétlen gazdák méginkább)

Nagyon érdekes az okfejtésed, alapos"munka". Sajnos nagyon is reális, amirõl írsz, s benne van a pakliban, hogy ezek a jelenségek a jövõben még intenzívebben jelentkezhetnek. - A Gfs szerint egyre valószínûbb egy hideg elárasztás május elején, remélhetõleg nyugatra szakad majd, de kacérkodik, egy közép európai hullámmal is. Reméljük nem így lesz, de nem lehet leírni, a hideg bázis megvan , kérdés mennyire jön felénk...

Valóban, pár hónapos téli intermezzo után megint abszolút uralomra jutottak a meridionális áramlási képek, s ez még annak tudatában is feltûnõ, hogy az évnek ebben a szakaszában mind az északias, mind pedig a délies légmozgás nagyon gyakori. A másik jellegzetesség, hogy a légköri képzõdmények stagnálnak, sõt, nemegyszer retrográd mozdulnak el (ennek köszönhetõ a kilátásban levõ hosszú elõoldali pozició)
Fentiek következménye a már sokszor taglalt "új idõjárási stílus": ha melegszik az idõ, akkor hirtelen és nagyon, ha hûl, akkor ugyanez, csak fordítva. Hõmérsékleti rekordok gyakran dõlnek, csapadékrekordok úgyszintén: ha esik, özönvíz van, ha bezárulnak az ég csatornái, hónapokig tart a szárazság. Idõnként rendkívül száraz levegõ, óriási napi hõingás. Szokatlanul heves konvektív események: gyakori jégverés, igen heves viharok, tornádó gyakoribbá válása hazánkban.
Jelenleg úgy néz ki, a fentiekben jellemzett idõjárási érának (meridionalitás túltengése, kontinentális jelleg kidomborodása) "eszében sincs odébbállni", ellenkezõleg: mintha még kifejezettebb lenne az utóbbi 1-2 hónapban. Egyébként a légköri képzõdmények stagnálásával, retrográd mozgási hajlamával, nemkülönben a magas szélességeken kiépülõ anticiklonokkal együttjáró cirkulációs forma kedvenc teóriám szerint a naptevékenység relatíve inaktív idõszakaiban fordul elõ gyakrabban, ezért érdekes lenne tudni, vajon nem volt-e a közelmúltban jelentõsebb visszaesés a napfoltok számában. Hasonlóképp jó lenne látni az AO és NAO diagrammokat. Azt én is meglepõdve vettem észre, hogy az a brit ciklon, mely nálunk oly dinamikus melegáramlást okoz majd az elkövetkezõ néhány napban, milyen gyorsan legyengül a jövõ héten. Valami sekély kis semmiségek maradnak belõle a Brit-szigetek környékén, ill. Nyugat-Európában, miközben a kontinens északi részén már végig magasnyomás uralkodik. Érdekes viszont, hogy ezen "semmiségek" továbbra is makacsul fenntartják az elõoldali délies légmozgást Közép-Európa felett. Május elsõ dekádjának további részében viszont GFS szerint alapvetõ változás játszódik le a makrocirkulációban. A maradék sarki hidegbázis jó nagy darabja elindul dél felé Európa földrajzi hosszúságában. Ez hatalmas AC kiépülésére vezetne részint az Atlanti-óceán, részint Izland-Grönland területén. Ettõl keletre erõs ciklonok láncolata (Skandinávia és Jeges-tenger) indítaná útra hátoldalán a poláris légtömegeket az alacsonyabb szélességek irányába. A tekintetben láthatólag még hezitál a modell, hogy a hidegleszakadást a kitaposott úton mozgassa-e a Brit-szigetek és az atlanti partok hosszában, vagy behozza a kontinens belsejébe.

Azon gondolkoztam, hogy az általad vázolt ÉK-i hidegbetörés hogyan valósulhat meg így május elején.
Én arra is látok esélyt, hogy egy hidegcsepp formájában érkezik meg a Kárpát-medence térségébe a hûvös levegõ. Arra alapozom, hogy már nagyon felmelegszik a jövõ héten a kontinens, ráadásul DK-Európában is mélyülhet az alacsony nyomású terület. Ez azt eredményezi majd, hogy a Fekete-tenger térségében és attól északra keletiesre fordul az áramlás, ilyenkor pedig már azzal is meleg levegõ érkezik abba a térségbe. A Kelet-európai-síkságra érkezõ hidegöblítés így harapófogóba kerülhet és gyorsan elszigetelõdhet az utánpótlástól. Az így kialakuló hidegcsepp kis szerencsével Közép-Európa felé sodródhat, ami májusban záporokat, zivatarokat okozhat.

Persze ehhez szerencse kellene, de errõl a változatról nem esett szó eddig.

Elképesztõ cirkulációk évei a mostaniak. Valahogy sosem a szokott séma alakul. Nekem is az tûnt fel, hogy egy skandi AC erõsödne meg május elején és már olyan verzió is van, hogy a nagy meleg után 5 fok alá meg a T 850-en. Akárcsak februárban most is váratlan dolgokat jeleznek. Akkor hihetetlen volt a kemény hideg kontinentális térnyerése (számítottunk rá, de ilyenre ?), aztán a hidegnek pár nap alatt mindenhol vége lett. Aztán a drasztikus meleg március 2. felében, majd az ellentettje ápr. elején. Most 30 fokok napokig, aztán talajmenti fagy ?

Igazából nem látok erõs elõoldali áramlást a brit ciklon elõtt, ami erõs ciklon, de 2 nap alatt az AC szétzilálja háromoldali támadással ? Elképesztõ...
Nálunk inkább szélmentes AC helyzet lenne, ritkásak az izobárok. Mégis 30+ fokok ? Megjelenik egy ibériai ciklon, de kiszorítja az AC az óceánra és helyette ÉK-rõl száraz hideg ? Fura makroszinoptikai helyzetek vannak manapság, jobb lesz, ha nem is latolgatok tovább, ez már nem idõjárás, inkább kergemarhakór...
Ugyanis ha bejön, akkor a mi kis /fõleg április elején hullott/ 42 mm tavaszi csapadékunk semmire sem lesz elég...ill. minden elég(szénné)

...Mindazonáltal a 2010 es rémálom mediciklonos helyzetre tartós több napos hideg esõs idõszakokra nem számítok. Úgy tûnik így - vagy úgy mindkét helyzetet egybevetve a hosszabb idõtávon tartósabb zónalitás felé kezd változni a kép. A fokozatos libikóka helyzet vagy labilis hõtranszport általi kiegyenlítõdésre számítok, ami nyár derekától akár egy hosszabb nyugalmasabb meleg idõszakot is elõrevetíthet,amire az elmúlt években nem nagyon volt példa, (hacsak a tavaly augusztus 20-október 7 ig tartó idõszakot nem vesszük annak)

Szép videó van az origon a márciusi helyzetrõl, a melegedés március 16 tól, majd északkelet felõl intenzív hideg légtömeg indul meg, ami a hónap végéig viaskodik a nálunk uralkodó langy tavaszi idõvel, s végül áprilisban gyõz. Hasonló helyzetet vízionálnak a jelenlegi modellek, ami a kitaposott "makroszinoptikai ösvény" alapján benne van a pakliban, de kérdés, hogy most is megvan -e a potenciál arra, hogy sarkvidéki légtömegeket kapjunk ami hosszabb idõre megint a tipikusabb hideg hátoldali helyzetbe lökné a "mérleg nyelvét", ha már másfél hónapja is igen-igen vontatott volt a folyamat aminek révén érvényre jutott Húsvétra . Szerintem ha most kapunk is egy éles kontrasztos lehûlést az csak gyors lefolyású lehet, hamar megszûnõ utánpótlással, ami szinte elvárható bumeráng effektus lenne a hirtelen túllövõ melegedésre, ami koratavasz-nyár, koratavasz-nyár periódusokat indíthat meg fokozatos lecsengéssel... vagy ez átbillenés lesz egy körvonalazódó új helyzetbe, a hideg végül csak jóval keletebbre szakad le..., a GFS en futásról futásra jól látszik a szkanderezés a május 1-2 körüli lehûlést illetõen, hol több tag a mélybe zuhan, mint pl jelenleg, máskor pedig eltûnik. Elõbbi esetben a május frontátvonulásos HF által generált országon végigrobogó zivatarláncokkal, néhány perces záporral és elõtte megjelenõ gócokból, fõként az Alföldi területeken, csak az ország területének néhány 10 négyzetkilométeres töredékén járna heves zivatarokból adódó 10 mm t meghaladó napi csapadékkal, a hidegfrontot megelõzõ hõség, az ország kettéosztottsága, majd a front hátában erõs kiszáradás, talajmenti esetleg gyenge fagyok váltakozása, utóbbi esetben pedig a hõn áhított konvektív szezon a lentebb leírt délies komponensû áramlásokkal, ami szép csapadékhozammal járhatna májusra, de csak tipikusan 20-25 fokos nappali hõmérsékleteket hozna.

Egyetértek, a hosszan tartó nyári hõhullámok, rendkívül meleg, aszályos idõszakok makroszinoptikai jellemzõi sokban eltérnek a mostani helyzettõl. Az elõbbi idõszakoknak éppen az a lényege, hogy a térítõi magasnyomás forró levegõjével messze északra kiterjeszkedik, a ciklonokat "feltolja" a sarkkör közelébe. Ezáltal folytonos melegadvekciót kapunk, jó esetben érintõ frontokkal, de legtöbbször még ezek is igen távol, északon, északnyugaton vonulnak tõlünk.
Most ellenben tekintélyes alacsony nyomású légtömegek vannak a Földközi-tenger nyugati medencéjében, e ciklonok hátoldali hideg levegõje egészen Észak-Afrikáig eljut. Ez a cirkulációs forma elzárja az utat a délnyugati szubtrópikus légtömegek huzamos európai térhódítása elõtt. A nyugat-délnyugat európai ciklonrendszer elõoldali peremciklonjai elõbb-utóbb fölénk sodródnak. Ez utóbbiaknak az a tulajdonságuk, hogy bennük délies komponensû légmozgások vannak: d-dk-i áramlás meleg, nedves levegõje keveredik a ny-dny felõl érkezõ hidegebb, de ugyancsak páradús légtömeggel. Alacsony nyomású, változékony idõjárást, gyakori, sokszor konvektív csapadékot okoz nálunk ez a felállás. Késõ tavasszal roppant jellemzõ -szinte minden évben elõfordul, most is ez van.
Ámde ezúttal a modellek (ECMWF és GFS) szerint a nagyfokú melegedést közvetlenül követõ lépést nem ebbe az irányba fogjuk megtenni. A délnyugat-európai ciklonrendszer (átmenetileg?) nagymértékben legyengül, és távolabb kerül tõlünk. Más akciócentrum van felfejlõdõben a kontinensen: a magas szélességek anticiklonjai. A mostani futások szerint ezek a Skandináv-félszigeten, késõbb Izland környékén épülnek ki május elsõ dekádjában. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, nagy valószínûséggel száraz hidegbetöréssel, fagyosszentekre jellemzõ helyzettel jövünk ki a korán érkezett kánikulából.

Megnéztem a modelleket és bár most egy száraz, meleg idõszak jön, de minimális esélyt adok egy újabb, hetekig tartó száraz periodusra.

Ugyan déli áramlással most afrikai eredetû levegõ jön hozzánk, mégsem tartok a hosszú szárazságtól. Akkor aggódnék, ha DNY-Európa felõl húzódott volna be az AC a kontinensre és ÉNY-Európa fölött vonuló, ÉK felé haladó ciklonok elõoldalára kerülnénk. Ekkor lenne az, hogy tulajdonképpen zonalitás uralná Európa idõjárását, ám minket csak maximum súrolnának a frontok, csapadékot nem adnának, csak dõlne be a meleg DNY felõl...
Szerencsére most nem ez a helyzet, a mediterrán térségben, különösen az Ibériai-félszigeten szokatlanul csapadékos, változékony idõjárás várható. Az ottani ciklonok hûvös, óceáni levegõt szipkáznak le É felõl és öngerjesztõ folyamat játszódik le, folyamatos lesz a ciklongenezis. Arra számítok, hogy május elsõ felében egyre nagyobb hatással lesz ránk ez a dolog és az ott kimélyülõ perem/mediterrán ciklonok már nedves levegõt juttatnak el hozzánk. Ekkor indulhat majd be az igazi konvektív szezon, de akár egy újabb teknõsödést is el tudok képzelni május 5-10 környékén. [esõ]

Magam is annak az elképzelésnek a talaján állok, hogy a napfolttevékenység befolyást gyakorol a földi cirkulációra: a naptevékenység növekedésével párhuzamosan megerõsödnek a térítõi anticiklonok.
Ennek elõrebocsájtásával pár rövid megjegyzést kell tennem. Az azori magasnyomás már most elég erõs, azonban centruma a névadó szigetcsoporttól jóval nyugatabbra van, kint az Atlanti-óceánon. Jelen pillanatban nincs terjeszkdési hajlama kelet (az európai kontinens és a Mediterráneum) felé, orrosodás nem tapasztalható. A Földközi-tengeren jelentõs alacsony nyomású légtömegek vannak, és véleményem szerint lesznek is még jó ideig. Ezért a mediciklonokat én még nem "írnám le".
Napfolttevékenység ide vagy oda, a nemrég kialakult és várhatóan egy ideig fenn is maradó szinoptikai kép nagyon jellemzõ a tavasz végére (április utója, május), az évek többségében tetten érhetõ. Ilyenkor a sarki hideg leszakadásai messze nyugaton történnek, a fagyos légtömegek az atlanti partok mentén mozognak d-dny felé. Sokszor leszaladnak egész Észak-Afrikáig, pályájuk mentén ciklonok láncolatát hozva létre a Brit-szigetek környékén és a Földközi-tenger nyugati medencéjében.
E ciklonok elõoldala aztán ránk húzódik. Nagyon jellemzõ, hogy a minket megközelítõ peremciklonok hátoldali hideg levegõje a magasban gyakran elõresiet, ny-dny-i irányból felfut az elõoldali nedves, meleg levegõre. Így nagy fokban labilizálódik a légkör felettünk, igen heves konvektív jelenségek tudnak elõállni ebben a helyzetben. Ha jól emlékszem, 1972 május közepén voltak ebbõl súlyos zivatarok a Dél és Közép-Dunántúlon, akkor pusztította el a tornádó a híres balatonfüredi platánsort. A következõ idõszakban valószínûleg a fent vázolt makrocirkulációs kép, vagy ahhoz nagyon hasonló áll majd fenn.

A modelleket (pld. GEM) végigzongorázva nem is olyan rosszak az esélyek. Több mint 1 hét van addig, de elõzetes tendenciaként az látszik, hogy az Ukrajna feletti KP-ú anticiklon délnyugati peremén sekély ciklonok hatolnak be nagyjából a Dunántúlig, így fõleg délnyugaton, illetve az Alpok alján (esetleg a Kisalföldön) is, ha nem is kimondottan KÜN, de egypár szép cella azért valószínûleg kialakulhat majd április utolsó hétvégéjén. A pontos körvonalazásnak szerda körül jön el az ideje

Ha már ciklon elõoldal és felmelegedés jön, akkor kérnék egy AC-t Ukrajna térségére, de ne túl közel hozzánk.
AC délnyugati oldalán lenni igen hálás dolog a konvektív szezon kezdetén...

Szép estét kivánok! A napfolttevékenység újra erõsödõben van, igy az azori anticiklon várhatóan és fokozatosan feljebb/ki fogja nyomni a most megérkezett és elszigetelt záporokkal kecsegtetõ, óceáni eredetû ciklonális zónát. A mediterránum fölött hamarosan kiépülõ és megerõsödõ anticiklon pedig meggátolja majd a medi-ciklonok létrejöttét. Ilyenformán 10-15 napig száraz, egyre melegedõ idõszakot tartok a legvalószinûbbnek.

Sok igazság van a meglátásaidban, hasonlóan értékelem én is a helyzetet. A nagy melegtõl jelen helyzetben csak az "menthetne meg", ha a légköri képzõdmények komoly retrográd mozgásba lendülnének, ezért az észak-északkelet európai AC elõoldali hideglevegõjébõl jókora adag bezuttyanna a Kárpát-medencébe. Ennek jelenleg elenyészõ esélyét látom. (Ha tél lenne, akkor a kifejezettebb blocking miatt inkább érvényesülhetne ilyen szcenárió) Ebben az esetben viszont hosszasan megtelepedne fölöttünk a stagnáló blokkoló AC, és május jó részében száraz, kevéssé felhõs, melegedõ idõ lenne.(Kivéve a hidegleszakadás ismétlõdésének esetét!)
Ha nincs nagyon erõs retrográd áthelyezõdés, akkor a dögmeleg ciklonelõoldal után igen nagy valószínûséggel hátoldal következik, az általad említett erõs lehûléssel.
Van még egy lehetõség, de attól Isten irgalmazzon: ti. ha "végtelenedik" az elõoldali pozició (volt rá példa 2000 április második felében és májusában). Ez esetben korai kánikula, perzselõ forróság, aszály köszöntene ránk májusban. Szerencsére van egy "zsigeri" érzésem, hogy ez idén nem következik be.

Minél inkább gyors és erõs lesz a mostani felmelegedés (közel 30 fok), és minél tartósabban belenyúlik a május elejébe megtorpanás nélkül annál valószínûbbenk tartok egy visszaköszönõ kellemetlen hûvös akár tm fagyokat hozó periódust május közepére, de akár június 10 ig is. Ha 25-27 foknál föntebb nem tetõzik a meleghullám és május 2 táján erõsebb hidegöblítést kapunk (amit aGFS egy-egy futása még mindig pedzeget), az viszont csak szalmalángéletû lesz, és a május jelentõs része ez esetben nyáriasan alakulhat azzal együtt hogy lehet néhány durva kontrasztos nap közötte. Ez tapasztalat. Megjegyzem, a májusi nyár nem biztos hogy az 1 hónapos hosszabbítás. Emlékszem olyan évre (96-97 táján), amikor május derekán megvolt a 36 fokos szezoncsúcs, ezt követõen pedig a nyár "hátralevõ 3 hónapjában" még kánikulai nap sem volt.

Addig még tíz nap, viszonylag nagy a bizonytalanság. Mindenesetre az elõoldali, meleg máj. 1. nem lenne nagy meglepetés, szépen illeszkedne az utóbbi évek trendjébe. Gyerekkorom északnyugati áramlásos, záporos-graupeles, friss ünnepei valahogy eliminálódtak már hosszabb ideje. Igaz, akkor is volt számos alkalom, mikor koranyárias melegben vonult fel a nép.
Én pedig azon filózok, vajon az elég nagy valószínûséggel meleg május-kezdet után merre fordul az idõjárás? Komoly lehûlés követi-e a hõkiugrást, avagy az idei nyár helybõl kiegészül egy hónappal? (Volt már rá példa) Ha a második lehetõség valósulna meg, ez a szezon aligha kerül be a mezõgazdák aranykönyvébe.

Én is pont ezen filóztam, hogy a május 1-ei négynapos ünnep a kánikula jegyében telne, és az elsõ hõségnap alulról való súrolása is megtörténhet, tippem 29,4 fok Baja

A távolabbi kilátásoknak az a másik arca, melyrõl beszéltem (száraz hideglevegõ betörése) elsorvadni lászik a friss modellfutások szerint. Igaz, jól mutat az 1040 hepás központú AC a Fehér-tenger felett (ECMWF), és ha ez nyugatabbra épül fel, bizonyára ránk szakadna az Északi-sark. Azonban adott kép alapján még kerülõúton sem igen szivárogna be ebbõl semmi a Kárpát-medencébe. Ránk a kiújuló brit ciklonok elõoldala hat: délies áramlás+anticiklonális túlsúly. Ha ez így megvalósul, lehet készíteni a naptejet és a fürdõruhákat: még a hõségnap sem elképzelhetetlen a máj. 5-ig terjedõ idõszakban, helyenként az országban. Az a benyomásom, hogy a március második felének hõmérsékleti kiugrása készül visszaköszönni, ezúttál már durvább formában. Várhatott volna még kb. egy hónapot, fene a jó dolgát!

A témát lezárva: "bárhol lehet bármi, illetve semmi" [esõ] A továbbiakban a Brit-szigetektõl nyugatra egy újabb ciklon mélyül ki, ennek elõoldalán a jövõ hét közepétõl több hullámban meleg, idõnként nedves léghullámok érkeznek. Így a következõ hétvégén az ország nagy részén 25 fok fölé emelkedhet a hõmérséklet, viszont Oroszország európai részén átmenetileg ismét beköszönthet a tél, ugyanis egy Urál felett örvénylõ ciklon hátoldalán sarkvidéki levegõ zúdul dél felé, és nem tartom kizártnak, hogy ennek egy része május elsõ napjaiban kerülõúton a Kárpát-medencébe is beszivárog majd. Mindenesetre körvonalazódik az idei év elsõ kora nyárias periódusa.

A most következõ hétvége nagyban hasonlítani látszik a múlt hétvégéhez.
Nyugatra lemegy a hideg, ciklon elõoldal, záporok-zivatarok, lehet 30 mm is, meg lehet 0 is.
A múlt hétvége buktáját nagyon sok embertõl hallom vissza, rengetegen módosították a programjukat az esõs idõ miatt, aztán szinte csapadékmentes lett a hétvége az ország 2/3-án.
Erre a hétvégére nem is merek mondani senkinek semmit, de inkább a szárazabb verzió mellett szavazok.

Közép- és hosszútávú elõrejelzés az OMSZ-tól: Link és Link . Ezek már bizony nem a március elején vízionált forró és aszályos nyarat vetítik elõ. Meglátjuk, érdekes lesz mindenesetre, az biztos. Szeptemberben verifikálunk...

Az elkövetkezõ bõ két hét idõjárása a következõképpen fest (ECMWF és GFS meglehetõsen egybecsengõ kimenetelei szerint): a mostani, átmeneti hidegáramlás után e hét péntekjére és szombatjára visszaáll az elmúlt napok szinoptikai képe: Európa közepe felett több központú, elég mély ciklonrendszer, nyugati oldalán (az atlanti partoknál) d-dny felé mozgó sarki légtömegekkel. A mutatott makrocirkuláció nálunk enyhe, nedves, alacsony nyomású levegõ advekciójára utal, tehát újra kilátás nyílik jelentõsebb esõre a mondott napokon.
Ezután viszont az atlanti-óceáni AC retrográd mozog, a hidegáramlás sávja ennek megfelelõen nyugat felé hátrál, már a Brit-szigetek is ciklon elõoldalra kerül. Vele párhuzamosan magas nyomás kezd kiépülni a Jeges-tengeren Skandináviától északra, majd magán a Skandináv-félszigeten, késõbb Északkelet-Európában. E szituáció nálunk gyenge elõoldalt, mérsékelt dk-i áramlást, ill. a távoli atlanti ciklon peremciklonjaként esetleg mediciklonális hatást jelent. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a jeges-tengeri, illetõleg a skandináv AC keleti peremén hideg, száraz levegõ fog megindulni dél felé. Véleményem szerint a hónap végének és május legelejének jellege e két hatás arányán fog múlni (meleg délies áramlás kontra hidegbetörés északról)) A május eleji fagyok lehetõsége a jelenlegi futása szerint bizony fennáll.

Igen, már akartam is írni, hogy még mindig adott (és egy darabig adott is lesz) a hidegbeáramlás, késõi fagy lehetõsége. Igaz, a hidegleszakadások nyugatabbra történnek az eddigieknél, s az általuk generált ciklonok másznak ránk ny-dny-ról gyakoribb elõoldallal, alacsony nyomású, nedves, enyhe idõt okozva. Azonban a frontálzónák közel lesznek, és fõleg nálunk, az ország nyugati felében elég könnyen átkerülhetünk hátoldalra. Az esõs idõ mellé általában nagyon kifejezett ény-dk-i hõgradienst várok: a Kisalföldön, de fõleg a Bakonyban lehet még szilárd csapadék is.

Úgy látszik helyembe léptél. Már évekkel ezelõtt hasonlókat írtam, hogy mit kaptam érte ne részletezzük. Nem is ezzel akarok foglalkozni, hisz a másik oldalnak is van igazsága, nagy szélsõségek voltak a történelemben, ezt ugyan nem tagadom, csak azokat sokszor olyan leírásokból ismerjük, hogy januárban virágoztak a fák, áprilisban szüreteltek, aztán õsszel másodszor, meg kétszer arattak - ezeket valóban kétkedéssel fogadom.Ugyanakkor mindig is azt mondom, hogy a gyakoriságon van a hangsúly ! Ezt eddig nem sokan vették figyelembe.

Inkább azon döbbentem le napok után a modelleket nézve, hogy mi várható ? Sajnos a mások véglet és 2010 májusának réme sejlett fel. Most éppen egy giga AC van az óceánon, hamarosan összekapcsolódik a grönlandival Izlandon át. A múltkori izlandi AC hatása ismert: hidegelárasztás rekordfaggyal.Most rajtunk és É-Eu-ban alacsony nyomás és folyik a hideg az atlanti partokra (franciák,spanyolok: 3-4 fokok,angolok még hidegebb is ,Aonach Mor -4,6 a skótoknál).Ez tartós marad és beindul a mediterrán ciklogenezis. Elsõ löket már hajnalban itt volt és sorozatban fognak jönni, tökéletesen telibekapva bennünket. A Floo féle másik véglet jöhet: annyi lesz az esõ, hogy könyörögni fogunk némi napfényért.
A múltkor tökéletesen bejött egy hétre elõre a modellek hidegelõréje, ha most a csapadékra is ez lesz... [esõ]
Mivel ÉNy-Eu-ban 0 alatt lesz a T850, még azt sem zárhatjuk ki (bár elõoldalon leszünk, de a sok esõ miatt már a 15 foknak is örülni fogunk),hogy beránt Ény-ra, mondjuk a Bakonyba egy kis hideget egy medi, aztán nézegetünk, mint ha jól emlékszem 1991 ápr. 18-án, amikor du. 2 fok volt Cseszneken és megmaradó hótakaró esett - bár elõtte 2 nappal még vagy 20 fok volt...

Elolvastam újra a hozzászólásomat: elismerem, félreérthetõ a megfogalmazás. A gyors légnyomás csökkenés után mindjárt a "megvadult" idõjárásról, szélsõségek "tombolásáról" írok, ezért úgy néz ki, mintha egyik a másikból következne -holott nem errõl van szó, nem így gondoltam a dolgot.
Abban teljesen igazad van, hogy az északi hemiszféra hõeloszlása, ebbõl kifolyólag a makrocirkulációs minták még erõsen emlékeztetnek a téli állapotra, a viharciklon sem rendkívüli ilyenkor (bár a légnyomás múlt éjszaka tapasztalt gyors zuhanása meglepett). A hõmérsékleti változékonyság sem példa nélkül álló, mert még a mostaninál is nagyobb ingadozások fordultak elõ a múltban: például a 80-as évek közepén megtörtént, hogy a március végi 25 fokos maximumok után április elején megmaradó hó esett az Észak-Dunántúlon, -1, -2 fokos Tmax mellett.
Viszont nem lehet nem észrevenni, hogy valami mégiscsak van a klímánkkal. Hosszú ideje figyelem az idõjárást, ez az impresszióm határozott és megingathatatlan. Egy szóval nem állítom, hogy itt a "globális felmelegedés" egyenes következményéról van szó. Még csak azt a közhelyszerû megállapítást sem teszem, hogy szaporodnak a szélsõségek az idõjárásban. Szélsõségek régebben is voltak, kétségtelenül. Arra gondolok mindössze, hogy a hõmérséklet, légnyomás, csapadék görbék "rázósabbakká" lettek: a hullámhegyek és völgyek közel vannak egymáshoz. Ennek legfeltûnõbb, mondhatni "mellbevágó" példája a meteorológiai megfigyelések kezdete óta elõfordult legcsapadékosabb és legszárazabb év egymásmellettisége. Azután megemlíthetõ még a szélsõségek gyors kialakulása. Az én tizen-huszonéves koromban (70-es, 80-as évek) a nagy meleg ill. hideghullámoknak elõzményei (és következményei) voltak az idõben. Ezek mostanában a "semmibõl" jönnek, és oda is térnek vissza (Lásd a 2009 karácsonyi eset, mely egy évre rá pontosan megismétlõdött -vagy említhetném az idei február elejét, mikor is pár nap alatt alakult ki rekorddöngetõ szibériai hideghullám, hogy ugyanolyan gyorsan tûnjön el a hónap közepe után) Azután: én régebben sohasem tapasztaltam olyat, hogy -2 fokos minimumot ugyanazon a napon 22 fokos maxi kövessen. Ehhez hasonló napi hõingás idén koratavasszal többször is elõállt. Persze, nagyon alacsony volt a relatív páratartalom -de ez sem a véletlen mûve. Mindennek közvetlen hátterében az áll, hogy gyakoribbá lettek a meridionális áramlási muszterek a zonálisok rovására, és hogy általában lassult a légköri képzõdmények nyugat-kelet irányú áthelyezõdése. Ennek következtében éghajlatunk kontinentálisabbá, szélsõségesebbé vált. Volt már ilyen klímakorszak a történelemben, példának okáért említhetjük a XVIII. század végét, XIX. század elejét, amikor is még a mostaninál is lényegesen "spannoltabb" volt hazánk idõjárása. Aztán jöttek kiegyenlítettebb évtizedek (lásd VáraljaMet régebbi írását az Éghajlatváltozásban) Az okokat itt és most ne keressük, szorítkozzunk a puszta tényközlésre.

Annyival egészíteném ki, hogy az ország D- DK-i része végre jelentõs csapadékot kaphat. Link Link

Így van!
Úgy tûnik, csúcson van a szélsõségesség!
És ahogy a "magas légnyomású éra" kitartott hónapokig, majdnem évekig, ami most lesz, lehet, hogy az is nagyon hosszú ideig fenn fog állni.
Magyarán lehet, hogy most fél évig heti két mediterrán ciklon lesz.

Az egy ideje pedzegetett makrováltás bekövetkezni látszik, komolyabb csapadék és "igazi" mediterrán ciklon határozhatja meg idõjárásunkat.
Az Északi-tenger felett örvénylõ ciklon Közép-Európa felett lévõ "kimúlóban lévõ" frontja mögött mérsékelten labilis óceáni léghullámok érkeznek térségünkbe, az Ibériai-félsziget atlanti partjainál pedig egy, a ciklogenezist éppen csak maga mögött hagyó ciklon indul el K-i irányba (érdekesség képpen: egy Shapiro-Keyser-típusú ciklon). A két említett rendszernek nem sok köze lenne egymáshoz, és komoly dolgokat nem is lehetne várni tõlük - ám egy apró, de fontos dolog történik Afrika É-i partjainál: egy magassági hidegcsepp - nem tudván mást tenni - fokozatosan beépül az ibériai ciklon pályájába, és ami fontosabb, a baroklin befolyás okán aktivizálódik is. A ciklonközpont pályája klasszikus Vb lehet, vasárnap-hétfõ tájékán az okklúziós pont Magyarország felett kacsázhat majd.
Az Vb pálya adja azt is, hogy a legtöbb csapadék DNy-on, Ny-on lehet, majd pedig a D-i országrészben. ÉK-en vasárnap-hétfõ lehet a legcsapadékosabb idõszak.

Azt azért megjegyezném, hogy nem "tombol az extrém idõjárás" és nem az "új klímakorszak" miatt ilyen most az idõjárásunk, amilyen; április van, a pár órán, fél napon belüli 10 hPa-os légnyomásváltozások az évszakos idõjárás alakulásával magyarázhatók - mely jelen állás szerint pontosan a téli viharciklonokhoz hasonló helyzet. Az évszakváltás csupán a naptár szerint zajlott le, a nagytérségi áramlatok szempontjából még komoly csata van a poláris jet lefutása tekintetében, a Ferrel-cella és a poláris cella nem stabilizálódott - de ez teljesen normális, áprilisra (és a téli viharciklonos idõszakra is) jellemzõ dolog.

Hát könnyen lehet, hogy bepótlásról lesz szó. [esõ] [esõ] [esõ] A magas légnyomású éra látványosan omlik össze, már a fagyot hozó hf elõtt is közel 1000 hpa-ra esett a légnyomás [esõ] és elvonultával is csupán 1014 hpa-ra ment fel. Elmúlt éjjel pedig újra zuhanni kezdett, néhány óra alatt 10 hepát. Ilyen erõs süllyedések jobbára csak téli viharciklonok idején vannak. Teljesen be van vadulva az idõjárás: tombolnak a szélsõségek. A sokat emlegetett új klímakorszak úgy látszik, virágkorát éli.

A csapadékos hétvégét, jövõ hét elejét követõen hazánk sajnos ismét ciklon-hátoldalra kerül, és a ránk húzódó átmeneti gerinc, illetve a 0 fok alatti 850 hPA értékek miatt (jövõ kedd, szerda), sajnos, újra becsúszhat 1-2 csípõs, helyenként fagyos hajnal, cserébe viszont a jövõ hét második felében a modellek java arra enged következtetni, hogy egy újabb ciklonrendszer elõoldalán erõsödõ délnyugati áramlással egyre melegebb levegõ érkezhetne, üveggömb-tartományban esetleg meghozván az elsõ nyárias idõszakot, 25 fok feletti nappali csúcsokkal. Mindenesetre nagyon jól jön ez a rövidebb csapadékos periódus, ugyanis - nagyfokú bizonytalanság mellett - jelentõsebb utánpótlás egyelõre nemigen látszik, és a több 10 mm esõt felváltó esetleges melegebb idõszak nagy lökést adhat a növényzet fejlõdésének ott is, ahol eddig még a "kopár táj - kopasz fák" tájkép volt inkább a jellemzõ.

Az utolsó futás most 70 mm-t vár
Nem esett hónapokig, ha most be akarja pótolni, akkor csúnya világ lesz.
Épp Wetsommal beszélgettünk tegnap, hogy nála 9 mm esett, Becsehelyen 20 körül, Tormaföldén 50 mm volt.
Szóval hogy hol mennyi esik, az még kérdés, de csapadékos egy hét néz ki.

Tapasztalat alapján,a "meleg idõszakban" azaz tavaszi és nyári idõszakban érkezõ mediterrán ciklonok DNY-ra tartós MNSZ-t,azaz tartós záporokat-zivatarokat szoktak hozni.

40 mm-t vár ide az ECM az elkövetkezõ 1 hétben.
Mivel konvektív csapadék várható, ebbõl akár 60-70 mm is lehet.

Nézegettem a modelleket és a következõre jutottam. Mivel pasz,hogy mikor leszek net közelbe legközelebb így csokorba gyûjtöttem az elköv. 180óra fontosabb eseményeit.
Az elõttünk álló idõszak további légköri mozgalmasságot tartogat, már ami a csapadékot illeti. Bár a csapadék ciklonok formájában érkezik majd így ad némi bizonytalanságot a jövõt illetõen.Már ami a pályavonalat és a kimélyülést illeti,így a csapadék eloszlási aránya is változhat. A leírtak a mostani számítások alapján készültek.Kéretik figyelembe venni ezt. Támaszaimat fõképpen a ECM és GFS modellek által viszonylag egybe hangzó modell kimenetekre alapozom. Mind2 adja a nyugat mediterráneumba bezúduló hideg levegõt,ami fûtõ olaja lehet a képzõdõ ciklonoknak hazánkra nézve.
Ami a hosszútávú latolgatásokat illeti elég mozgalmas képet fest elég rálesni a GFS fáklyára: Link
Jól látszik hogy hétfõ délutántól megnyugodni látszik idõjárásunk a magasban melegedés kezdõdik újabb záporos,zivataros idõszakot hozva el ezzel Ápr. 12-13-ától. Nézzük a részleteket térképekben. A most Izland térsége felett örvénylõ erõteljes ciklon Link tovább mélyülve ráront a Brit szigetekre barátságtalan idõjárást okozva ezzel Link Majd figyelmét a Skandináv félsziget déli részei felé fordítja. Link Közben hátoldali hideg levegõje elárasztja Link Nyugat Európát, számottevõ csapadékképzõdést indítva el ezzel. Link A kifutó hideg levegõ az olaszországi Genovai öbölbe érve klasszikus Genovai ciklont generál Link (Ott.Ott az a kis T betû olaszba. ) A születõ ciklon mint valami óramutató járásával ellentétesen forgó "lefolyó" nagy mennyiségû csapadékot présel neki az Alpoknak Link ,ami késõbb hozzánk is meghozza a várva várt csapadékot.
Az elmúlt napokhoz hasonlóan a közeledõ ciklon elõoldalán beindul a meleg pumpa a magasban ami a talajon is jelentõsen érezhetõ lesz. Link Valamint ez a levegõ nedves lesz,így kedvezõ körülményeket teremt majd a záporok,zivatarok kialakulásához. Link A helyzetet bonyolítja,hogy a Skandi ciklon asszimilálódik valamint északabbra helyezi át súlypontját de peremciklonjai alakulnak az Északi tengeren és Nyugati Lengyelországban. Link A Nyugat Lengyeli ciklon meleg frontja: Link várhatóan Ide Ék-re is meghozza a csapadékot. Link Zömében inkább egyenlõre úgy néz ki esõ formájában. Közben a "kertek alatt sompolyog a farkas;" Ez itt: Link Algéria Ék-i partjainál.A mi kis ciklonunk és északabbi ciklonok által valamint az Atlanti óceáni Ac közös áramlási rendszerében kifutó hideg levegõ tetemes mennyiségû hõtranszportot indít el Afrikából Kelet és közép Eu. irányába míg hátoldalán maga alá rántja a 0 fokot. Kimélyülve böhöm méretû ciklonná érik: Link Elõoldalán: Link a min. 5 fok 1500méteren(850pha) ami idelent 15-20fokot ad ilyenkor(áprislisi nap állásnál) 10fokok meghoznák a 24-28 fokot a 15 és annál melegebb 850pHa=lenne a 25-30 vagy magasabb értékekkel. /Csak szemléltetésképpen írom mekkora mennyiségû hõt difi indulhat majd be./ nah meg a csapadék: Link Az Adriára érve ugyan veszít erejébõl és lassul is Link akkor is további nedves meleg levegõt szállít hazánkba. Link Link Ránk tekeredve elhozhatja a metnetes nyelven a KÜN avagy a Konetiv Ünnep Napokat. Link Link Mintha a trópusokon lennénk. Viszonylag meleg 15-20 fok között így sacra 5fokos 850pHa alapján,magas páratartalom,folyamatos csapadékképzõdés. Link Link
Ne felejtsük el azt sem hogy ez még 180órán belül van azaz nem üveggömbös tartomány! Ha még a részletek esetleg elcsúsznának akkor is Árp. 12-13tól csapadékos és a mostaninál melegebb idõjárásra van kilátás.
Az ECM bár kivesézhettem volna jobban,de dióhéjben ugyan azt adja mint a GFS. 16-dika: Link
Õ is adja a 16-dikától a Spanyolokhoz és Portugálokhoz kifutó hideg levegõt ami mediterrán ciklon képzõdéssel jár együtt és a keveredési zónát ránk vagy erõsen az közelünkbe adja. Szóval összegezve az elmondottakat további csapadékos idõ valószínûsíthetõ az elkövetkezendõ 180órán belül. Mi több ha belemászunk üveggömbös 180órán túlra a GFS és ECM már már nyárias forró futásokkal kacérkodik.Pl. ECM 17: Link 18: Link Gfs 20-21tõl.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#17266)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#17265)

Sajnos egyre biztosabbnak néz ki egy újabb, ráadásul nem 1-napos lehülés esélye. Az-e heti bemelegedés borítékolható, azonban a húsvéti hátoldal is egyre nyilvánvalóbb. Nem drasztikus lehûlés néz ki, hanem 2-3 napos, fokozatos. Ez rosszabb tud lenni a rövid, de intenzívebb hideg öblítésnél. ( PL: a szombat- vasárnapi). Ha csak egy napra is nyugalomba jut a hideg levegõ, elõfordulhat igen komoly fagykár is! Reméljük nem így lesz, mert akkor...

Minden jel arra mutat,hogy jövõ héten lehet az elsõ KÜN a szezonban. Közel lehetünk a hideg és a meleg levegõ választóvonalához,viszont várhatóan vasárnaptól fogva végig a meleg oldalon,így végre csapadékos és többségében kellemes napok elõtt állunk.

Olvass el még egyszer, a végén ott rejlik, amit írtál.

Azért már sejlik a modelleken (legalábbis az ECM-ben), hogy valami csapadékosabb idõszak kezdõdhet el a jövõ hét közepétõl.

Sajnos bejött, mármint a száraz része.
A hideg azért nem sajnos, mert a vegetáció elmaradása miatt a vontatott tavaszodás közbeni hideg-advekciók kisebb fagykárt okoznak. ld. a mai és jövõ hét eleji fagyokat.

Az április-május lassan lefelé araszoló magasnyomással már nedvesítheti majd a kontinenst, már nem bitang-erõs és kiterjedt anticiklonok uralkodhatnak Izlandtól a Fekete-tengerig, azaz ha nem is zonalitás jöhet, ám már megjelenõ cikloncsaládok okozta hektikusság.
Ezt nálunk javarészt afféle elõoldali helyzettel valószínûsítem, már minket idõnként elérõ frontokkal és azok maradványaival, azok legalább kisebb-nagyobb csapadékaival.

A hózáporokat már én is említettem a vasárnapi középtávú elõrejelzésben, gondolkodtam is rajta, hogy vasárnap fölzúzok Kékestetõre.

A hétfõ reggel pedig most még tényleg durván néz ki, hátha szelídül 6 nap alatt.

Ejj a régi kedvenc témám
Ezek a radiációs minimumok megzavarják a fejeket

Egyébként igaza van Bakonyvárnak abban, hogy ha a hétfõ reggel olyan lesz, ahogy a GFS várja, hogy -2-3 fokokkal tette tele az országot, akkor az -5-7 fok a síkon és a völgyekben, -2 körül a közepes fekvésekben, és 0 körül a dombokon.
Sõt, a friss GFS futás "emelt a téten", -3-4 fok van téve országosan.
Ez ha így maradna, akkor bizony rendesen takarítana, mert nálunk például most virágzott el a kajszi, és jövõ hétfõre már az ország döntõ részén ki lesz virágozva a barack.
A friss GFS vasárnapra hózáporokat vár -10 fokos 850 mellett.
Igazi téli hétvége lenne.

Bár még majdnem egy hét van addig hátra, a soron következõ hidegöblítés sajnos szinte telibe kapja a Kárpát-medencét (Magyarország északi határait vasárnap nyaldossa a -10 fokos izoterma 850 hPa-on, fõleg a vasárnapról hétfõre virradó éjszaka ígérkezik kritikusnak, leáll a szél, a magasban még mindig igen hideg levegõ lesz felettünk, igen alacsony Rh, én bizony országos átlagban 2 m-en kb. -4 fokot várok, a fagyzugokban ennél jóval kevesebbet. Nem leszünk messze az abszolút T min. rekordtól, kb. 30%-ot adok arra, hogy egy-egy helyen ezek meg is dõljenek

Igen ez T2m, de nem írtad a -7, -8 foknál, hogy talajszinti hõmérséklet. A -10 az minden bizonnyal radiációs minimum lehetett, ami nem egyenlõ a T2m-hez hasonlóan árnyékolva mért talajszinti hõmérséklettel. Utóbbi valóban lehetett -7, -8 fok, 4-5 fok különbséget (a nyírségi fagyzugállomások -5, -6 fokot mértek) viszont nem tudok elképzelni a fûszinti és 2 méteres árnyékolt hõmérséklet között.

Sajnos a veszély nem kisebb, mert most ugyan 1 hónappal korábban a vegetáció nyilván nem olyan fejlett, de az éjszaka is jóval hosszabb, a napállás alacsonyabb, így akár 2 m-en is lehetne -7-8 fok...
Mennyi volt akkor a T850 ?

Itt nyilván T2m-rõl van szó. A talajon -ha jól emlékszem- mértek akkor közel -10 fokot is a legsúlyosabban érintett Szabolcs-Szatmárban és Hajdú-Biharban.

Kis helyesbítés: a 2007-es májusi fagyok idején a leghidegebb helyeken is "csak" -6 fok volt és messze nem ez volt az általános. Felétek pl. -1, -2 fokokat mértek. Ez persze a lényegen nem változtat.

Most nézem, a GFS a 3. verziót látszik támogatni. A menetrend jelenleg így fest: északi áramlás, lehûlés-részben ránk húzódó AC, északi zonalitással- újra meridionális áramlási kép, leszakad a hideg, de ezúttal Nyugat-Európára. Nálunk elõoldali d-dny-i áramlás, éppen a húsvéti ünnepekben.
Igaz, ez csak egy futás, de szerintem elég nagy a valószínûsége. Mielõtt elõvettem volna a GFS-t és az ECMWF-t, választottam a három lehetõség közül -és az utolsót tartottam leghihetõbbnek. Miért? Elõször is, szinte biztos, hogy az AC uralomnak a végén járunk. Tavasz közepe nem a magasnyomás kedvenc idõszaka: az erõteljesen melegedõ alacsony szélességek és a még szinte intakt sarki hidegbázis együttesen nagyon kiélezik az é-d-i hõdifferenciát, emiatt élénk a ciklontevékenység. Ebbõl kifolyólag az 1. verzió prolongálódása kisebb meglepetésként érne, ennek jobbára lejárt az ideje. Másrészrõl, áprilisban és fõleg május elején egyre gyakoribb, hogy a hidegleszakadások tõlünk nyugatra történnek (talán az Északatlantikum nagyobb hõtehetetlensége miatt), s mi elõoldalra kerülünk. Kivétel persze akad, de ez a tendencia nagyon szembeötlõ.
Végül megemlítem, hogy teljesen egyetértek Bakonyvár fejtegetésével a faggyal kapcsolatban. Az északias légmozgások erõs anticiklonális hatás mellett lépnek fel, a levegõ nagyon száraz, a talaj felsõ rétege úgyszintén. Már holnap reggelre kinéz a gyenge fagy, és a sarki légtömegek erõsebb lökése esetén (hétvégén és következõ hét elején) bizonnyal lesznek komolyan negatív tartományba menõ területek. A viszonylag magas maximumok a szárazság és erõs napsütés mellett nem mondanak ellent a súlyosan fagyos éjszakáknak. Az ominózus 2007 májusi fagyok idején is napközban rövidujjúban lehetett járni, míg hajnalra -7, -8 C-ra hûlt a levegõ. Ezúttal a vegetáció szerencsére még el van maradva akkori fejlettségétõl, különben semmi sem menthetne meg a nagy fagykártól.