Globális jelenségek
Másoljad be légyszíves azokat a sorokat, ahol azt írtam, hogy nem növekednek a szélsõségek!
Ha valaki, akkor pont én szoktam mondogatni, hogy a szélsõségek növekednek, én is ezt vallom.
De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!
Illetve egy nagyon jó kérdésem, amit már egyszer feltettem: A globális felmelegedés okoz-e klímaváltozást, vagy a klímaváltozás következménye a globális felmelegedés?
Véleményem szerint sokkal inkább kellene foglalkozni a klímaváltozás kérdésével, mint a felmelegedéssel, mert 0,8 fokos melegedés nem okoz akkora problémát, mint a szélsõségek növekedése.
Már ha egyáltalán valós az a 0,8 fokos melegedés!?
Csak sajnos itt, ezen a fórumon is a fõ téma a CO2, a szennyezõanyag kibocsátás, az olaj, az autók, meg a napfoltok, és próbálja mindenki kitalálni azt, hogy ezeknek milyen hatása lehet a Föld éghajlatára.
De csak nagyon kevesen beszélnek magáról az éghajlatról, a klímáról, az idõjárásról, a frontokról, az anticiklonokról, az áramlásokról, tehát magáról a klímaváltozásról.
Illetve arról, hogy vajon mennyiben valós a felmelegedés, van-e valóban felmelegedés?
Kevés szó esik a meteorológiai mérésekrõl. Mert ugye a felmelegedést elvileg megmérték.
Kérdés: hogyan, hol és mit mértek!
Hogyan homogenizálják az adatokat!?
Ezek szerintem nagyon fontos kérdések, és csak kevés szó esik róluk!
Ha valaki, akkor pont én szoktam mondogatni, hogy a szélsõségek növekednek, én is ezt vallom.
De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!
Illetve egy nagyon jó kérdésem, amit már egyszer feltettem: A globális felmelegedés okoz-e klímaváltozást, vagy a klímaváltozás következménye a globális felmelegedés?
Véleményem szerint sokkal inkább kellene foglalkozni a klímaváltozás kérdésével, mint a felmelegedéssel, mert 0,8 fokos melegedés nem okoz akkora problémát, mint a szélsõségek növekedése.
Már ha egyáltalán valós az a 0,8 fokos melegedés!?
Csak sajnos itt, ezen a fórumon is a fõ téma a CO2, a szennyezõanyag kibocsátás, az olaj, az autók, meg a napfoltok, és próbálja mindenki kitalálni azt, hogy ezeknek milyen hatása lehet a Föld éghajlatára.
De csak nagyon kevesen beszélnek magáról az éghajlatról, a klímáról, az idõjárásról, a frontokról, az anticiklonokról, az áramlásokról, tehát magáról a klímaváltozásról.
Illetve arról, hogy vajon mennyiben valós a felmelegedés, van-e valóban felmelegedés?
Kevés szó esik a meteorológiai mérésekrõl. Mert ugye a felmelegedést elvileg megmérték.
Kérdés: hogyan, hol és mit mértek!
Hogyan homogenizálják az adatokat!?
Ezek szerintem nagyon fontos kérdések, és csak kevés szó esik róluk!
Nem állítom hogy minden lépésében értem amit írtál, de a -20 fokok, az egyszeri nagy hóesések, amiket aztán elmos 3 nap mulva a karácsonyi zivatar, az 1-2 napon belüli 10-15-20 fokos Tmin (dec 22-24 pl) emelkedés, az Svadasz által említett szélsõségesen hideg angliai telek, a Tmax átlag emelkedése összességében miért ne mutathatná azt, hogy szaporodnak a szélsõségek? És ez meg miért ne lehetne közvetett utalás arra nézve, hogy melegszik az éghajlat?
Van egy érdekes része a dolognak!
A nagyközönség döntõ részét megkérded, milyen volt ez a tél, nem biztos, hogy az fogja mondani, hogy hát olyan nagyon hideg vagy rendkívüli, sõt, azt mondják, naigen esett hó meg volt fagy, de ez minden télen van, volt, semmi extra.
Persze olyan nagyon nagy extra nincs is benne, de a globális felmelegedés hirdetõi enyhülõ telekrõl beszéltek, erre itt ez a tél 1000-1500 méteres szinteken 2 fokkal hidegebb eddig, mint a 2002/2003-as.
Csak a "pógár" ezt nem tudja, sõt:
2 héttel ezelõtt egy Nagykanizsától délre lévõ településen jártam!
Egyik családnál megkérdeztem, hány fok volt ott Karácsony elõtti hidegnél, mondta a fickó, hogy -22 fokot mért, amit az udvar fekvésébõl következõen el is tudok képzelni, de legalábbis nem irreális érték.
Pár nappal ezelõtt ott jártam megint, akkor 2 utcával arrébb, ugyanolyan fekvésben, kérdem az illetõt, hány fok volt Karácsony elõtt, a válasz: "Hááát, nem volt túl hideg, szerinte -10-nél nem volt hidegebb."
Elkerekedett szemmel nézek rá, mondom hát a környéken -20 körül mértek, itt is lehetett annyi. Aszondja kizárt, amikor Õ felkelt, -10 volt a mérõn.
Kérdem melyik mérõn, mutatja az ablakba kihelyezett mérõt.
Az illetõ fizikatanár.
Ugye este amikor bementek a lakásba azon a két éjszakán, este még nem volt -10 alatt, este 8-10 között viszont már -15-20 között volt a hõmérséklet, aztán utána enyhült reggelre.
Hétvége volt, valószínû késõn keltek, nem tûnt fel nekik, hogy -20-22 fok volt ott a házbamenetel és a reggeli felkelés között.
Ha vettek volna valahol fügecsemetét, és azt hallotta volna, hogy -14-15 fokot kibír, mehetne a reklamálás, hogy hát -10 is alig volt, mégis elfagyott.
Közben azért fagyott el, mert -21 fok volt, csak Õk arról nem tudtak, mert átaludták.
Gyümölcsültetvény tulajdonossal is megesett ez az idei télen.
Szóval a nép nem igazán van képbe idõjárásilag, ezért is tudnak elképzelni olyat, hogy a zivatar visszafordul, a Duna lehúzza, meg egy fél hektáros erdõ miatt van esõ egy faluban, a repülõk miatt lett hideg Szécsény városa, meg így tovább.
Szóval ha meg sem említik a globális felmelegedés kutatói és hirdetõi ezt a telet, hanem úgy elsunnyognak, kijön a nyár, és az elsõ 30 foknál kiállnak hogy tessék, itt a globális felmelegedés, megint 30 fok van, a nagyközönség pedig már tátott szájjal figyeli ismét, hogy hát tényleg régen nem voltak 30 fokok.
És ennyi!
A nagyközönséget hülyére lehet venni, mivel a szisztematikus gondolkodás és megfigyelés, a dolgok rendszerben való átlátása nem az erõsségük(még az értelmiségi réteg esetében sem), errõl sajnos az utóbbi években sikerült megbizonyosodnom.
Illetve az a tény, hogy enyhülõ teleket vártak ide Magyarországra(most beszéljünk csak a hazai klimatológusokról), önmagában megkérdõjelezi a hozzáértésüket. Ugyanis a mi éghajlatunkon két esetben lehet enyhe tél: az egyik a zonalitás, amikor jönnek egymás után az atlanti frontok és amire leszakadna a hideg északról, már nyomja is vissza a hideget a következõ front oda, ahova való, így az elmúlt évekre jellemzõ észak-déli tengely helyett nyugat-keleti alakul ki, ez biztosítja az enyheséget.
A másik, amikor egy meleg anticiklon húzódik ránk +5 fokos 850 mellett, node akkor beáll a hidegpárna, és még hidegebb van a medencén belül a talajközelben, mint az idei télen, amikor -6-7 fokos 850 volt felettünk. Tehát akkor a magasbani meleg miatt gyakorlatilag nincs meleg.
A kutatóknak látniuk kéne, hogy a klasszikus zonalitás sajnos hanyatlóban van, így abból nem számíthatunk enyhülõ telekre, ha esetleg bejön 1-2 enyhe tél, az csak a véletlen mûve, illetve nem a klasszikus zonalitás, hanem az álzonalitás, amibõl pl. a +20 fokos Karácsonyunk volt az idei télen.
Tehát nemhogy enyhülõ telek jönnek várhatóan Magyarország térségben, hanem hidegebbek.
Errõl pedig a blockingok megszaporodása tehet véleményem szerint, és a blockingok által kiváltott meridionális áramlás.
Ahogy a nyáron elemeztem Szeged maximumhõmérsékleteit Link , és kiderült, hogy a nyarak bizony melegebbek lettek, úgy annak is utánajártam, hogy -20 fok körüli hõmérséklet korábban átlagosan 7-8-10 évente voltak a nagykanizsai és a bajai állomásokon.
Most az elmúlt 10 évben 4 alkalommal voltak -20 fokos hõmérsékletek.
Persze a 63-as, 69-es, 85-ös és 87-es nagy telek jobban bevésõdtek az emberek emlékezetébe, mint az enyhe telek.
Mint ahogy a mediterrán ciklonos(kelet +3 fok nyugat -4) országos hõmérsékleteloszlás is jobban belevésõdött a szakemberek fejébe, mint az északnyugati fõnös, délnyugaton-nyugaton +12 keleten -2 fokos helyzet.
A globális felmelegedést és az enyhülõ teleket nem tudom mikortól számolják a szakemberek, de a 2002/2003-as, 2004/2005-ös(január vége-február) és a 2009/2010-es tél Európában azért nem a melegségeirõl lett híres!
Közben meg amikor általános iskolás koromban volt hogy évekig nem tudtunk szánkózni, mert ha esett is reggelre 5 centi hó, délután már úgy elolvadt, mint a pinty.
De volt, hogy nem is esett hó!
A nagyközönség döntõ részét megkérded, milyen volt ez a tél, nem biztos, hogy az fogja mondani, hogy hát olyan nagyon hideg vagy rendkívüli, sõt, azt mondják, naigen esett hó meg volt fagy, de ez minden télen van, volt, semmi extra.
Persze olyan nagyon nagy extra nincs is benne, de a globális felmelegedés hirdetõi enyhülõ telekrõl beszéltek, erre itt ez a tél 1000-1500 méteres szinteken 2 fokkal hidegebb eddig, mint a 2002/2003-as.
Csak a "pógár" ezt nem tudja, sõt:
2 héttel ezelõtt egy Nagykanizsától délre lévõ településen jártam!
Egyik családnál megkérdeztem, hány fok volt ott Karácsony elõtti hidegnél, mondta a fickó, hogy -22 fokot mért, amit az udvar fekvésébõl következõen el is tudok képzelni, de legalábbis nem irreális érték.
Pár nappal ezelõtt ott jártam megint, akkor 2 utcával arrébb, ugyanolyan fekvésben, kérdem az illetõt, hány fok volt Karácsony elõtt, a válasz: "Hááát, nem volt túl hideg, szerinte -10-nél nem volt hidegebb."
Elkerekedett szemmel nézek rá, mondom hát a környéken -20 körül mértek, itt is lehetett annyi. Aszondja kizárt, amikor Õ felkelt, -10 volt a mérõn.
Kérdem melyik mérõn, mutatja az ablakba kihelyezett mérõt.
Az illetõ fizikatanár.
Ugye este amikor bementek a lakásba azon a két éjszakán, este még nem volt -10 alatt, este 8-10 között viszont már -15-20 között volt a hõmérséklet, aztán utána enyhült reggelre.
Hétvége volt, valószínû késõn keltek, nem tûnt fel nekik, hogy -20-22 fok volt ott a házbamenetel és a reggeli felkelés között.
Ha vettek volna valahol fügecsemetét, és azt hallotta volna, hogy -14-15 fokot kibír, mehetne a reklamálás, hogy hát -10 is alig volt, mégis elfagyott.
Közben azért fagyott el, mert -21 fok volt, csak Õk arról nem tudtak, mert átaludták.
Gyümölcsültetvény tulajdonossal is megesett ez az idei télen.
Szóval a nép nem igazán van képbe idõjárásilag, ezért is tudnak elképzelni olyat, hogy a zivatar visszafordul, a Duna lehúzza, meg egy fél hektáros erdõ miatt van esõ egy faluban, a repülõk miatt lett hideg Szécsény városa, meg így tovább.
Szóval ha meg sem említik a globális felmelegedés kutatói és hirdetõi ezt a telet, hanem úgy elsunnyognak, kijön a nyár, és az elsõ 30 foknál kiállnak hogy tessék, itt a globális felmelegedés, megint 30 fok van, a nagyközönség pedig már tátott szájjal figyeli ismét, hogy hát tényleg régen nem voltak 30 fokok.
És ennyi!
A nagyközönséget hülyére lehet venni, mivel a szisztematikus gondolkodás és megfigyelés, a dolgok rendszerben való átlátása nem az erõsségük(még az értelmiségi réteg esetében sem), errõl sajnos az utóbbi években sikerült megbizonyosodnom.
Illetve az a tény, hogy enyhülõ teleket vártak ide Magyarországra(most beszéljünk csak a hazai klimatológusokról), önmagában megkérdõjelezi a hozzáértésüket. Ugyanis a mi éghajlatunkon két esetben lehet enyhe tél: az egyik a zonalitás, amikor jönnek egymás után az atlanti frontok és amire leszakadna a hideg északról, már nyomja is vissza a hideget a következõ front oda, ahova való, így az elmúlt évekre jellemzõ észak-déli tengely helyett nyugat-keleti alakul ki, ez biztosítja az enyheséget.
A másik, amikor egy meleg anticiklon húzódik ránk +5 fokos 850 mellett, node akkor beáll a hidegpárna, és még hidegebb van a medencén belül a talajközelben, mint az idei télen, amikor -6-7 fokos 850 volt felettünk. Tehát akkor a magasbani meleg miatt gyakorlatilag nincs meleg.
A kutatóknak látniuk kéne, hogy a klasszikus zonalitás sajnos hanyatlóban van, így abból nem számíthatunk enyhülõ telekre, ha esetleg bejön 1-2 enyhe tél, az csak a véletlen mûve, illetve nem a klasszikus zonalitás, hanem az álzonalitás, amibõl pl. a +20 fokos Karácsonyunk volt az idei télen.
Tehát nemhogy enyhülõ telek jönnek várhatóan Magyarország térségben, hanem hidegebbek.
Errõl pedig a blockingok megszaporodása tehet véleményem szerint, és a blockingok által kiváltott meridionális áramlás.
Ahogy a nyáron elemeztem Szeged maximumhõmérsékleteit Link , és kiderült, hogy a nyarak bizony melegebbek lettek, úgy annak is utánajártam, hogy -20 fok körüli hõmérséklet korábban átlagosan 7-8-10 évente voltak a nagykanizsai és a bajai állomásokon.
Most az elmúlt 10 évben 4 alkalommal voltak -20 fokos hõmérsékletek.
Persze a 63-as, 69-es, 85-ös és 87-es nagy telek jobban bevésõdtek az emberek emlékezetébe, mint az enyhe telek.
Mint ahogy a mediterrán ciklonos(kelet +3 fok nyugat -4) országos hõmérsékleteloszlás is jobban belevésõdött a szakemberek fejébe, mint az északnyugati fõnös, délnyugaton-nyugaton +12 keleten -2 fokos helyzet.
A globális felmelegedést és az enyhülõ teleket nem tudom mikortól számolják a szakemberek, de a 2002/2003-as, 2004/2005-ös(január vége-február) és a 2009/2010-es tél Európában azért nem a melegségeirõl lett híres!
Közben meg amikor általános iskolás koromban volt hogy évekig nem tudtunk szánkózni, mert ha esett is reggelre 5 centi hó, délután már úgy elolvadt, mint a pinty.
De volt, hogy nem is esett hó!
Errõl beszélek rég, a tudósvilág jó része a lobbi oldalára állva a hitelét odázta el, ennyit tesz a háttérhatalom...
Azt a legnehezebb beismerni, hogy amirõl eddig artériát lógatva sikítozott a "fejlett világ" tudósainak 95 %-a, lehet, hogy léket kapott és felül kéne vizsgálni? 
Hogy álljunk most a laikus nagyközönség elé, odalesz a bizalom! 
(Meg azért ne felejtsük el, az AGW elmélet sántasága nem jelenti, hogy innentõl kezdve nyakló nélkül lehet folytatni a rombolást.)
Hogy álljunk most a laikus nagyközönség elé, odalesz a bizalom! (Meg azért ne felejtsük el, az AGW elmélet sántasága nem jelenti, hogy innentõl kezdve nyakló nélkül lehet folytatni a rombolást.)
Épp pár napja kerestem a neten a globális felmelegedés és a gyümölcstermelés kapcsolatáról szóló tanulmányokat, és mindenhol kivétel nélkül szó volt arról, hogy a telek enyhébbek lesznek, és ez milyen problémákhoz vagy elõnyökhöz vezethet?!
Egyetemi tanulmányokban voltak olyanok leírva, hogy én szégyelltem magam helyettük!
Egyetemi tanulmányokban voltak olyanok leírva, hogy én szégyelltem magam helyettük!
És ha nem hiszel a globális felmelegedésben, akkor te egy környezetszennyezõ unintelligens érzéketlen bunkó vagy. Honnan is ismerõs ez nekem?
Azt mondják majd, hogy áh ugyan ez szélsõség és az "antropogén eredetû globális felmelegedés" amúgy is a szélsõségek számának növekedésében is megmutatkozik. A baj csak az, hogy a "szélsõségek" alatt utóbbi esetben a hõhullámok, aszályok számának növekedését értik és közel sem a poláris hidegkitörések számát, vagy a nagy mennyiségû havat. Persze az is lehet, hogy azt mondják, hogy áh ez idõjárás, egy idõjárási esemény alapján nem szabad általánosítani a klímára. De mihelyst valami olyan idõjárási esemény van, amely pont ezt az "antropogén eredetû globális felmelegedés" dolgot támasztja alá, máris cikkeznek róla, hogy igen ez annak az eredménye. Lásd a pár évvel ezelõtti nyári felhõszakadások sorozatát Angliában, vagy a 2003-as hõhullámot Nyugat-Európában, de még sorolhatnánk. Persze azt egybõl ennek az AGW-nak a számlájára írták. Mostani angliai havazásnál meg csak annyit mondtak, hogy ugyan kérem nem szabad máris ilyen komoly következtetéseket levonni, hogy mivel havas hideg tél van Angliában máris elmarad az AGW. Senkit ne zavarjon persze, hogy ez a második tél sorozatban, amikor Angliában többszöri alkalommal havazik. Persze az se zavarjon senkit, hogy Eurázsia jelentõs részén december közepe óta hideg rekordok sokasága dõl meg. De az a tény sem, hogy Budapesten az elmúlt 10 év telének átlagos középhõmérséklete hidegebb mint az 1988-1997-es idõszaké.
Ááá dehogy!
Ez a hideg, nagyon hideg tél is a globális felmelegedés bizonyítéka?
Hogy miért?
Mert ha a cáfolata lenne, akkor azt nehezebb lenne megmagyarázni.
Ez a hideg, nagyon hideg tél is a globális felmelegedés bizonyítéka?
Hogy miért?
Mert ha a cáfolata lenne, akkor azt nehezebb lenne megmagyarázni.
Ez igaz, de nekem akkor is furcsa, hogy mióta az átlag alatt van a mutatott ábrán, azóta esik drasztikusan a hurrikánok száma.
Más: benzin vs. dizel : Link
Más: benzin vs. dizel : Link
Korábban, a 70-80-90-es években is volt rá elégsok példa, hogy nagyon-nagyon korán tavaszodott!
Mondjuk az érdekelne, hogy hogyan, milyen módszerrel ésmegfigyeléssel vizsgálják a tavaszodást, mert rejt valamennyi buktatót magában a dolog.
Pl. 2008 tavaszán felénk azért virágzott egyszerre vagy késõbb az akác, mint másfele, mert a nagyon enhye idõjárás miatt annyira korán kijöttek a virágrügyek, hogy a márciusi fagy már kárt tudott tenni bennük, megfáztak, így késett a virágzás, és amolyan másodvirágzásjellege volt a dolognask, de nem a hideg, hanem a korábbi meleg miatt.
Fagy akkor márciusban mindenfelé volt, csak itt már tudott kárt okozni, máshol még aludtak az akácok, ezért másfelé nem.
Az évkönyvekbe pedig úgy mehetett be, hogy 2008 tavaszán errefelé késõbb virágzott az akác, erre mindenki azt gondolná, hogy azért, mert hideg idõ volt, pedig épp fordítva, a korai meleg miatt.
Tehát ha a korai tavaszodás ez esetben a globális felmelegedés miatt volt, akkor gyakorlatilag a globális felmelegedés miatt késett az akácvirágzás.
Persze ez csak egy példa, de jól szemlélteti azt, hogy nagyon óvatosan kell eljárni az ilyen kutatások esetében.
Mondjuk az érdekelne, hogy hogyan, milyen módszerrel ésmegfigyeléssel vizsgálják a tavaszodást, mert rejt valamennyi buktatót magában a dolog.
Pl. 2008 tavaszán felénk azért virágzott egyszerre vagy késõbb az akác, mint másfele, mert a nagyon enhye idõjárás miatt annyira korán kijöttek a virágrügyek, hogy a márciusi fagy már kárt tudott tenni bennük, megfáztak, így késett a virágzás, és amolyan másodvirágzásjellege volt a dolognask, de nem a hideg, hanem a korábbi meleg miatt.
Fagy akkor márciusban mindenfelé volt, csak itt már tudott kárt okozni, máshol még aludtak az akácok, ezért másfelé nem.
Az évkönyvekbe pedig úgy mehetett be, hogy 2008 tavaszán errefelé késõbb virágzott az akác, erre mindenki azt gondolná, hogy azért, mert hideg idõ volt, pedig épp fordítva, a korai meleg miatt.
Tehát ha a korai tavaszodás ez esetben a globális felmelegedés miatt volt, akkor gyakorlatilag a globális felmelegedés miatt késett az akácvirágzás.
Persze ez csak egy példa, de jól szemlélteti azt, hogy nagyon óvatosan kell eljárni az ilyen kutatások esetében.
A jégborítás több évtizedes (az 50-es évek óta, érdekes, akkor váltott az AMO pozitív fázisba, ami eme években válthat vissza negatívba) egyenletesen csökkenõ trendet mutatott 2007-ig.
És a "sima" viharciklonok, amik le szokták tarolni Londont meg Hamburgot?
Nem mondom hogy eltaláltam pont a megfelelõ elemet, de valahol kell hatásának lennie az olvadásnak. Halhozamban vagy akármiben.
Persze nem akkora összegben mint amit írtak, de azért biztosan fog hatni valamennyire.
Eszerint: Link
folyton ingadozóan, de bégiog átlag alatt van a jégborítás, el tudom képzelni, hogy ez okozza a trópusi ciklonok számának folyamatos csökkenését.
Ha megnézed, a ciklonok száma 2003 óta csökken folyamatosan és azóta van a jégborítottság végig az átlag alatt.
Ráadásul az átlagot 77-2008 között számolták, azaz a régi átlagnak (60-90) még jobban alatta lenne.
Régi mondás, hogy minden hazugság 10%-a igaz, ez a cikkre is áll biztosan
Nem mondom hogy eltaláltam pont a megfelelõ elemet, de valahol kell hatásának lennie az olvadásnak. Halhozamban vagy akármiben.
Persze nem akkora összegben mint amit írtak, de azért biztosan fog hatni valamennyire.
Eszerint: Link
folyton ingadozóan, de bégiog átlag alatt van a jégborítás, el tudom képzelni, hogy ez okozza a trópusi ciklonok számának folyamatos csökkenését.
Ha megnézed, a ciklonok száma 2003 óta csökken folyamatosan és azóta van a jégborítottság végig az átlag alatt.
Ráadásul az átlagot 77-2008 között számolták, azaz a régi átlagnak (60-90) még jobban alatta lenne.
Régi mondás, hogy minden hazugság 10%-a igaz, ez a cikkre is áll biztosan
Épp akkor nevetséges a dolog, íme (semmi összhang, közben össze-vissza ugrált sarki borítás): Link
Kivéve ha mondjuk sikerül összefüggést találni a sarkköri melegedés és mondjuk a tájfunok vagy hurrikánok ereje, esetleg az Atlanti-óceánon keletkezõ egyéb viharciklonok között, amiknek azért ha másban nem, az elmaradó bevételben van mérhetõ hatása akkor is ha nem okoz explicit károkat.
2007-ben és 2008-ban volt korán a kitavaszodás (csak érdekesség képen írtam)
Tavaly az Európa körüli vezeken 3xx MW, idén 500 MW szélerõmûvi kapacitást helyeztek üzembe (vagy 2008 volt a 3xx, 2009 az 500, már nem emlékszem) és további 16000 MW-ra van engedély vagy terv, nagyrészt a GB körül vizeken. Ez már számottevõ kapacitás, 20-30 millió embert látna el energiával.
Csillagászati kárt okozhat a jégolvadás
Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.
Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által finanszírozott kutatás szerint az emelkedõ tengerszint, az áradások és a hõhullámok ilyen mértékû kárt okoznának a mezõgazdaságban, az ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban. "A világon mindenkit érinteni fognak ezek a költségek" - hangsúlyozta Eban Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a tanulmány egyik szerzõje.
Az Északi-sark kincse - Olvadó globális értékek címû tanulmány az elsõ, amely kísérletet tesz az északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerûsítésére. A kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is évi 61-371 milliárd dollár (12,2 - 74,2 billió forint) kárt okoz a gyakoribb hõhullámok, áradások és hasonló tényezõk következtében.
Az északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erõsíti azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával erõsen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél. A jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban gazdasági elõnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen fellelhetõ fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtõzik.
Ennek tudatában követelte január végén a Greenpeace az ipari tevékenység Északi-sarkvidékrõl történõ kitiltását a térség törékeny ökoszisztémájára hivatkozva. A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élõvilágának védelmérõl szóló nemzetközi szerzõdés kidolgozását követelte az Antarktiszt védõ 1991-es egyezmény mintájára.
Eközben egy egészen friss tanulmány szerint az Északi-sarkvidék nyári jégborítása a korábban becsült 2100 helyett már 2013 és 2030 között teljesen elolvadhat. David Barber, a Manitobai Egyetem professzora hétvégén a kanadai Winnipegben közölte az elõzetes eredményeket egy kutatóhajó adatai alapján, amely 2007 júniusától 15 hónapon át az Északi-sarkkör közelében vizsgálta a klímaváltozás hatásait. A Barber vezetette kutatócsoport még nem állt elõ végkövetkeztetéseivel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában.
(greenfo.hu)
Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.
Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által finanszírozott kutatás szerint az emelkedõ tengerszint, az áradások és a hõhullámok ilyen mértékû kárt okoznának a mezõgazdaságban, az ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban. "A világon mindenkit érinteni fognak ezek a költségek" - hangsúlyozta Eban Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a tanulmány egyik szerzõje.
Az Északi-sark kincse - Olvadó globális értékek címû tanulmány az elsõ, amely kísérletet tesz az északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerûsítésére. A kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is évi 61-371 milliárd dollár (12,2 - 74,2 billió forint) kárt okoz a gyakoribb hõhullámok, áradások és hasonló tényezõk következtében.
Az északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erõsíti azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával erõsen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél. A jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban gazdasági elõnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen fellelhetõ fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtõzik.
Ennek tudatában követelte január végén a Greenpeace az ipari tevékenység Északi-sarkvidékrõl történõ kitiltását a térség törékeny ökoszisztémájára hivatkozva. A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élõvilágának védelmérõl szóló nemzetközi szerzõdés kidolgozását követelte az Antarktiszt védõ 1991-es egyezmény mintájára.
Eközben egy egészen friss tanulmány szerint az Északi-sarkvidék nyári jégborítása a korábban becsült 2100 helyett már 2013 és 2030 között teljesen elolvadhat. David Barber, a Manitobai Egyetem professzora hétvégén a kanadai Winnipegben közölte az elõzetes eredményeket egy kutatóhajó adatai alapján, amely 2007 júniusától 15 hónapon át az Északi-sarkkör közelében vizsgálta a klímaváltozás hatásait. A Barber vezetette kutatócsoport még nem állt elõ végkövetkeztetéseivel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában.
(greenfo.hu)
Nem is árt ez, ne lehessen már a megalapozatlan elméletekhez olyan könnyen gyakorlati példát találni. Igaz majd meg magyarázzák...
15 éves átlagban kb. 260MW/ó energiát temelt Bõs. Ennek max. felét kaphattuk volna meg. Eléggé kevés hányada ez a fogyasztásnak, cserébe a brutális következményekért. Valóban szükség van energiára, de nem mindegy, hogy ennek mi az ára. Persze, lehet sírni (nem rád értem), hogy így-is tönkrevan a Szigetköz, legalább az energia lenne meg. De azt anno nem lehetett tudni, hogy mi lesz a következménye a szerzõdésbontásnak. Az eredeti üzemterv következményeit viszont nagyon könnyen el lehetett képzelni. Attól, hogy mások vízerõmûveket építenek, nem biztos, hogy nekünk is járható az út. Miért nem csinálunk inkább árapály erõmûvet a Balatonra? Hiszen Norvégiában jól mûködnek... :-)
Egy olasz írás:
""E’ allarme gelo per verdure e ortaggi che sono particolarmente vulnerabili quando la colonnina di mercurio scende per lungo tempo sotto lo zero.
E' quanto afferma la Coldiretti in riferimento all'arrivo dell'ondata di maltempo con la neve a bassa quota nel sottolineare che a rischio ci sono infatti soprattutto le coltivazioni invernali in campo aperto come cavoli, verze, cicorie, carciofi, radicchio e broccoli.
La discesa della colonnina di mercurio, sottolinea la Coldiretti, avviene dopo che il 2009 si è chiuso posizionandosi al quinto posto tra gli anni più caldi degli ultimi due secoli in Italia, a conferma dei cambiamenti climatici in atto che si manifestano anche con la più elevata frequenza di eventi estremi con sfasamenti stagionali, precipitazioni brevi ed intense e un maggiore rischio per gelate tardive."
Fordítás:
"Fagyriadó a zöldségeknek és veteményeknek, amelyek különösen sérülékenyek, amikor a hõmérõ higanyszála hosszú idõre nulla fok alá száll.
Ezt állapítja meg a Coldiretti az alacsony tengerszint feletti magasságokig hóval érkezõ hideghullámmal kapcsolatban, kiemelve, hogy különösen az olyan, télen is szabad földben lévõ termények vannak veszélyben, mint a kelkáposzta, káposzta, cikória, articsóka, radicchio saláta és a brokkoli.
A higanyszál ilyen mértékû süllyedése, emeli ki a Coldiretti, azt követõen következik be, hogy a 2009-es év Olaszországban az elmúlt 2 évszázad legmelegebb évei közt az ötödik helyen pozicionálta magát, megerõsítve a jelenleg zajló klímaváltozás tényét, ami szélsõséges idõjárási események nagyobb gyakoriságában, évszakok elcsúszásában, rövid, de nagyon intenzív csapadéktevékenységben és késõi fagyok elõfordulásának fokozott veszélyében nyilvánul meg.
Tehát Olaszország elmúlt 2 évszázada legsúlyosabb téli fagykárainak egyike (amelyik súlyosságában valószínûleg bekerülne az elsõ ötbe) a két évszázad ötödik legmagasabb középhõmérsékletû évében következett be."
És még nincs vége Link
Ha ennek csak a fele bejön, asszem az olaszok elátkozzák a globális felmelegedést!
-17-24 fok!
Tejóisten!
""E’ allarme gelo per verdure e ortaggi che sono particolarmente vulnerabili quando la colonnina di mercurio scende per lungo tempo sotto lo zero.
E' quanto afferma la Coldiretti in riferimento all'arrivo dell'ondata di maltempo con la neve a bassa quota nel sottolineare che a rischio ci sono infatti soprattutto le coltivazioni invernali in campo aperto come cavoli, verze, cicorie, carciofi, radicchio e broccoli.
La discesa della colonnina di mercurio, sottolinea la Coldiretti, avviene dopo che il 2009 si è chiuso posizionandosi al quinto posto tra gli anni più caldi degli ultimi due secoli in Italia, a conferma dei cambiamenti climatici in atto che si manifestano anche con la più elevata frequenza di eventi estremi con sfasamenti stagionali, precipitazioni brevi ed intense e un maggiore rischio per gelate tardive."
Fordítás:
"Fagyriadó a zöldségeknek és veteményeknek, amelyek különösen sérülékenyek, amikor a hõmérõ higanyszála hosszú idõre nulla fok alá száll.
Ezt állapítja meg a Coldiretti az alacsony tengerszint feletti magasságokig hóval érkezõ hideghullámmal kapcsolatban, kiemelve, hogy különösen az olyan, télen is szabad földben lévõ termények vannak veszélyben, mint a kelkáposzta, káposzta, cikória, articsóka, radicchio saláta és a brokkoli.
A higanyszál ilyen mértékû süllyedése, emeli ki a Coldiretti, azt követõen következik be, hogy a 2009-es év Olaszországban az elmúlt 2 évszázad legmelegebb évei közt az ötödik helyen pozicionálta magát, megerõsítve a jelenleg zajló klímaváltozás tényét, ami szélsõséges idõjárási események nagyobb gyakoriságában, évszakok elcsúszásában, rövid, de nagyon intenzív csapadéktevékenységben és késõi fagyok elõfordulásának fokozott veszélyében nyilvánul meg.
Tehát Olaszország elmúlt 2 évszázada legsúlyosabb téli fagykárainak egyike (amelyik súlyosságában valószínûleg bekerülne az elsõ ötbe) a két évszázad ötödik legmagasabb középhõmérsékletû évében következett be."
És még nincs vége Link
Ha ennek csak a fele bejön, asszem az olaszok elátkozzák a globális felmelegedést!
-17-24 fok!
Tejóisten!
Véleményem szerint naptevekényég változása hosszabb idõtartam alatt érzõdik.
Nem zárom ki, ám tízév(ek)ben mérhetõ puffer(eke)t látok ebben, egy-két év rendellenes minimuma szerintem még kevés ehhez.
Nem zárom ki, ám tízév(ek)ben mérhetõ puffer(eke)t látok ebben, egy-két év rendellenes minimuma szerintem még kevés ehhez.
Az energiavita helyett/mellett talán érdemes lenne a napfolttevékenységre is koncentrálni.
Ha figyelembe vesszük, hogy a nyáron az északi jégborítottság az elmúlt éveknél jelentõsebb maradt, majd hozzávesszük az északi félteke idei telét, akkor bizony elgondolkodtató, hogy lehet összefüggés. A hóborítottság azt mutatja, hogy átlagosan délebbre került a hóhatár idén télen.
Mindezt persze leginkább az erõsítené, ha az Antarktiszon is hidegebb nyarat mérnének.
Tudunk errõl, illetve a nap aktivizálódásáról valamit?
A kérdés azért is idõszerû szerintem, mert az idei tél sokakat hajlamosít arra, hogy a globális felmelegedés megkérdõjelezését lássák alátámasztva, miközben esetleg csupán egy néhány éves megtorpanásról van szó a Nap miatt.
Ha figyelembe vesszük, hogy a nyáron az északi jégborítottság az elmúlt éveknél jelentõsebb maradt, majd hozzávesszük az északi félteke idei telét, akkor bizony elgondolkodtató, hogy lehet összefüggés. A hóborítottság azt mutatja, hogy átlagosan délebbre került a hóhatár idén télen.
Mindezt persze leginkább az erõsítené, ha az Antarktiszon is hidegebb nyarat mérnének.
Tudunk errõl, illetve a nap aktivizálódásáról valamit?
A kérdés azért is idõszerû szerintem, mert az idei tél sokakat hajlamosít arra, hogy a globális felmelegedés megkérdõjelezését lássák alátámasztva, miközben esetleg csupán egy néhány éves megtorpanásról van szó a Nap miatt.
Kedves moderátorok, ill. GÉPHÁZ - Miért lett kitörölve az elõzõ off postom?
[a korábbi hozzászólásod nem lett kitörölve, mindösszesen áthelyezésre került a társalgóba. hiszen az általad felvetett téma csak igen laza szálakkal kötõdik ezen fórum (éghajlatváltozás) témaköréhez. a társalgóban megtalálod a korábbi hozzászólásodat. - mod.]
[a korábbi hozzászólásod nem lett kitörölve, mindösszesen áthelyezésre került a társalgóba. hiszen az általad felvetett téma csak igen laza szálakkal kötõdik ezen fórum (éghajlatváltozás) témaköréhez. a társalgóban megtalálod a korábbi hozzászólásodat. - mod.]
Egy dolgot nem kell elfelejteni (amit már említettem is). Az országnak szüksége van energiára, iparnak, mezõgazdaságnak az embereknek egyaránt. Azt, hogy ezt honnan teremtjük elõ, az a mi dolgunk: mérlegelni kell, hogy a környezetünk mely részébe avatkozunk bele. MIért jobba z vajon hogy elégetünk rengeteg szenet és ezzel tönkretesszük a levegõt annál, hogy egy folyó egy adott szakaszán változtatjuk meg a viszonyokat. Szerintem semmivel, csak az utóbbiról lehet szívbemarkoló képeket csinálni, az elõbbi, pedig a "nem látom tehát nincs" alapon fel lehet magasztalni. A Dráván is van horvát oldalon vizierõmû, a dunán is szlovák oldalon, csak mi nem használjuk ki a természetes vizeinket. Ugyanúgy a termálvizeket se nagyon használjuk fel semmire (nem annyira, amennyire lehetne).
Igenis az ipar kemény érdeksérelmeket okoz (ugyanúgy, hogy szerte a világon), egy jó országépítési program feladata ezeket a sérelmeket minimalizálni és nem meghátrálni a vészmadárszervezetek elõtt, akik szerint bármilyen környezetváltoztatás káros, és térjünk vissza a barlangi életmódhoz.
Igenis az ipar kemény érdeksérelmeket okoz (ugyanúgy, hogy szerte a világon), egy jó országépítési program feladata ezeket a sérelmeket minimalizálni és nem meghátrálni a vészmadárszervezetek elõtt, akik szerint bármilyen környezetváltoztatás káros, és térjünk vissza a barlangi életmódhoz.
Örüljön minden természetetszeretõ, hogy a bõsi erõmû nem épült meg az eredeti elképzelések szerint. Ugyanis csúcserõmûnek készült,naponta 2x engedték volna meg a vizet... Ez 4-5m-es árhullámot generált volna a folyón, ha jól emlékszem a számokra, Nagymarosnál (100+km) is még 60cm lett volna a vízszintingadozás 6 óránként! Ez minden lett volna csak nem környezetbarát. Mekkora volt a cunami árhulláma Indonéziában, vagy hol? Gyakorlatilag, kisöpört volna mindent a mederbõl. A Nagymarosi körgát szerepe lett volna az árhullámok elsimítása, hogy a pesti úrinépeket ne zavarja ez az "apróság". Mellesleg az ország villamosenergia-igényének 2-3 százalékát fedezhette volna. Folyamatos üzemben ez az értték 1-2% körüli. Megérné?
Még egy adat, eredetileg az Öreg-Dunába kevesebb mint 5% vizet akartak engedni, most ha jól tudom 20-30% jön.
Az egyetlen jó megoldás az lett volna, ha eszünkbe sem jut nekiállni, vagy azonnal péppé bombáztuk volna a mederlezárást...
Még egy adat, eredetileg az Öreg-Dunába kevesebb mint 5% vizet akartak engedni, most ha jól tudom 20-30% jön.
Az egyetlen jó megoldás az lett volna, ha eszünkbe sem jut nekiállni, vagy azonnal péppé bombáztuk volna a mederlezárást...
Azért a Szigetköz páratlan természeti értékének tönkretétele nemigen ér meg egy nyamvadt vízierõmûvet! Európa szégyene ez az állapot, sõt a benesi elvek továbbélése, márpedig ezen elvek gyökeres kiírtása nélkül nem lehet õszinte szívvel európaiságra gondolni. Az nem európaiság, ha Európa jó része háborús bûnösnek kell hogy érezze magát. Ide vezethetõ vissza ez a példa is, azt hiszem fölösleges részletezni, hazánkkal ez a néhány éves állam azt tesz amit akar, nem szólnak rá ejrópában a kis félkegyelmûre...
Így van, legyen ez a végszó, reménykedjünk a letisztázódás mihamarabbi eljövetelében, így a rengeteg félretájékoztatás megszûnésében.
A munkahelyemet illetõen merészeltem csak megszólalni, vigyázva, hogy ne üssem meg a bokám.
A munkahelyemet illetõen merészeltem csak megszólalni, vigyázva, hogy ne üssem meg a bokám.
Maradjunk annyiban: munkámnál fogva jóval több és megbízhatóbb információhoz jutok hozzá, mint amennyit a gazdasági érdekek szerint fogalmazott sajtóhírekbõl és szájról szájra terjedõ híresztelésekbõl le lehet szûrni. Néhány éven belül remélhetõleg a nyilvánosság számára is letisztázódik a helyzet - hogy véleményem szerint mi lesz az eredmény, az a lentebbi hozzászólásaimból kiderül.
(Egyébként az ExxonMobil sem tévedhetetlen, könnyen elképzelhetõ, hogy esetünkben rossz lóra tett. A készletbecslés bizonyos tekintetben olyan, mint az idõjárás-elõrejelzés: a valószínûség és a kockázat ebben a témában is alapvetõ fogalmak.)
(Egyébként az ExxonMobil sem tévedhetetlen, könnyen elképzelhetõ, hogy esetünkben rossz lóra tett. A készletbecslés bizonyos tekintetben olyan, mint az idõjárás-elõrejelzés: a valószínûség és a kockázat ebben a témában is alapvetõ fogalmak.)
Ez igaz, magára az európai kontinensre kell gondolni csupán.
A makói mezõ kicsinységével vigyázzunk, megbízható és mértéktartó becslések szerint is elõkelõ az európai viszonylatok között.
A makói mezõ kicsinységével vigyázzunk, megbízható és mértéktartó becslések szerint is elõkelõ az európai viszonylatok között.
Természetesen a konkrét készletadatok, fúrási eredmények üzleti titoknak számítanak bármelyik olajtársaságnál. Ilyen értelemben a világ összes országa tele van eltitkolt kutatási eredményekkel, és bizony, ebben az üzletben tényleg szívesen indítanak el mendemondákat.
Pont ez az oka annak, hogy nem kevés olajipari tanácsadó cég létezik a világban, akik súlyos dollármilliókért tudnak eladni egy-egy országra vagy kontinensre vonatkozó készletbecsléseket, értékeléseket... pedig "csak" annyi a titkuk, hogy független szakértõként megpróbálnak szakmai alapon rendet tenni, és megbízható adatokat kihalászni a termelõk által ide-oda manipulált közlésekbõl. Azzal viszont szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy Magyarország enyhén szólva nem súlyponti terület ilyen értékelésekben sem.
Az alföldi gázkincs nagyját bizony kitermelték, egyszerûen nem lehet a térképen a sok-sok meddõ (vagy már letermelt) fúrás közé akkora területet berajzolni, ahol egy komoly mezõ észrevétlenül megmaradhatott volna. Persze, a mostani gázárak és készletek mellett már megéri "rámenni" olyan, az 1970-80-as években még gazdaságtalannak minõsülõ lehetõségekre is, amiket pl. a Gödöllõi-dombságban vagy a Nyírségben aktívan kutatnak. Errõl szólnak a folyamatban lévõ feltárások, semmi másról. A MOL-nak vagy pláne kisebb cégeknek ezek még simán hozhatnak nyereséget, de nemhogy második Kuvait nem lesz Magyarország alatt, de több Algyõ vagy Hajdúszoboszló sem. Egyszerûen kisebbek lettek a nagyságrendek, amikre a kutatások irányulnak, de ha ez van, ezt kell szeretni, tehát nem hagyják õket parlagon.
Pont ez az oka annak, hogy nem kevés olajipari tanácsadó cég létezik a világban, akik súlyos dollármilliókért tudnak eladni egy-egy országra vagy kontinensre vonatkozó készletbecsléseket, értékeléseket... pedig "csak" annyi a titkuk, hogy független szakértõként megpróbálnak szakmai alapon rendet tenni, és megbízható adatokat kihalászni a termelõk által ide-oda manipulált közlésekbõl. Azzal viszont szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy Magyarország enyhén szólva nem súlyponti terület ilyen értékelésekben sem.
Az alföldi gázkincs nagyját bizony kitermelték, egyszerûen nem lehet a térképen a sok-sok meddõ (vagy már letermelt) fúrás közé akkora területet berajzolni, ahol egy komoly mezõ észrevétlenül megmaradhatott volna. Persze, a mostani gázárak és készletek mellett már megéri "rámenni" olyan, az 1970-80-as években még gazdaságtalannak minõsülõ lehetõségekre is, amiket pl. a Gödöllõi-dombságban vagy a Nyírségben aktívan kutatnak. Errõl szólnak a folyamatban lévõ feltárások, semmi másról. A MOL-nak vagy pláne kisebb cégeknek ezek még simán hozhatnak nyereséget, de nemhogy második Kuvait nem lesz Magyarország alatt, de több Algyõ vagy Hajdúszoboszló sem. Egyszerûen kisebbek lettek a nagyságrendek, amikre a kutatások irányulnak, de ha ez van, ezt kell szeretni, tehát nem hagyják õket parlagon.
Nem jól tudod, az ExxonMobil abszolút multinacionális cég, Nigériától Indonézián és Brazílián át Norvégiáig a világ minden táján vannak mezõi. A Makói-árok számukra nem komoly tétel, és semmi rendkívüli nincs abban, hogy Magyarországig "kiruccannak". (Ez egy Google-keresésbõl is nyilvánvalóvá válik, ExxonMobil + exploration + tetszõleges ország kulcsszavakra.)
Köszönöm a válaszokat gáz ügyben. Nekem laikusnak az általatok elmondottak alapján a következõ összegzés jött le energia ügyileg.
Gáz: van is meg nincs is, már nem sok, de az rossz helyen...
Szél: nálunk az olyan, mint a kutya vacsorája...
Víz: a síkvidékit elcsesztük, hegyi meg nincs...
Ár-apály: ehhez tenger kéne...
Geotermikus:jó adottságok, de drága és egyenlõre ritka
Nap: van dögivel, és javul az eszközök hatékonysága
Szén, lignit ...: szennyez, ráadásul sok bányát bezártak
Biomassza: Szerencs...
Atom:legolcsóbb, leghatékonyabb, csak a mellékhatásaiba beledögölhetünk...
Hát nem tudom...
Gáz: van is meg nincs is, már nem sok, de az rossz helyen...
Szél: nálunk az olyan, mint a kutya vacsorája...
Víz: a síkvidékit elcsesztük, hegyi meg nincs...
Ár-apály: ehhez tenger kéne...
Geotermikus:jó adottságok, de drága és egyenlõre ritka
Nap: van dögivel, és javul az eszközök hatékonysága
Szén, lignit ...: szennyez, ráadásul sok bányát bezártak
Biomassza: Szerencs...
Atom:legolcsóbb, leghatékonyabb, csak a mellékhatásaiba beledögölhetünk...
Hát nem tudom...
Fõleg hogy a II. Vh óta ez az elsõ eset, hogy az Exxon kimozdul amerikából ha jól tudom...
Természetesen hazai viszonyokra gondoltam.
Az alföldi gázkincsbõl az is túlzás, hogy a javát már kitermelték.
Furcsa, hogy több tucat gázfeltárás van folyamatban évek óta, rengeteg eltitkolt eredménnyel (had szülessenek mindenkit összekavaró mendemondák), tele van ezzel a honi olajtársaság.
Erõs gazdaságpolitikai nyomás érzékelhetõ annak a fenntartására, miszerint egyre csökkennek készleteink.
A makói - egyébként valóban nehézkes, rétegserkentésre váró - árok ügye az Exxon megérkeztével vett érdekes fordulatot, a semmire nem ugrottak volna a kontinensre (nem szokásuk csak úgy kiruccanni), ez ügyben fokozottan érvényes a harmadik mondatomban elmondottak.
Az alföldi gázkincsbõl az is túlzás, hogy a javát már kitermelték.
Furcsa, hogy több tucat gázfeltárás van folyamatban évek óta, rengeteg eltitkolt eredménnyel (had szülessenek mindenkit összekavaró mendemondák), tele van ezzel a honi olajtársaság.
Erõs gazdaságpolitikai nyomás érzékelhetõ annak a fenntartására, miszerint egyre csökkennek készleteink.
A makói - egyébként valóban nehézkes, rétegserkentésre váró - árok ügye az Exxon megérkeztével vett érdekes fordulatot, a semmire nem ugrottak volna a kontinensre (nem szokásuk csak úgy kiruccanni), ez ügyben fokozottan érvényes a harmadik mondatomban elmondottak.
Ez ebben a formában erõs túlzás. Helyesebb azt mondani, hogy közép-európai viszonylatban jelentõs, de az arab országokhoz vagy akár az Északi-tengerhez képest jelentéktelen mezõkön fekszik. Azaz inkább feküdt, mert ezekbõl a mezõkbõl már a készlet túlnyomó részét kitermelték. (A DNy-Dunántúlon az 1930-as, az Alföldön az 1970-es évektõl kezdve.) Emellett fontos tudni, hogy Magyarországon olyan sûrûséggel mélyültek szénhidrogén-kutató fúrások a fent említett évtizedek óta, ami világviszonylatban is ritkaság - vagyis ha még további komoly hagyományos készletek rejtõznének odalent, abba már "vak tyúk is talál szeget" alapon is bele kellett volna trafálni. Egyszerûen nincs már érdemben ismeretlen terület, ismeretlen képzõdmény, amit ne kutattak volna meg...
(A nem-konvencionális, tömör kõzetben lévõ gáz más tészta, az nem jön fel magától a fúrásból, viszont lentebb írtam, hogy az e szempontból eredetileg legígéretesebbnek tûnõ Makói-árok milyen problémákkal küzd...)
(A nem-konvencionális, tömör kõzetben lévõ gáz más tészta, az nem jön fel magától a fúrásból, viszont lentebb írtam, hogy az e szempontból eredetileg legígéretesebbnek tûnõ Makói-árok milyen problémákkal küzd...)
Minden energiatermelés valahol érdeksérelmet okoz. Mérlegre kell tenni a sérelem által biztosított elõnyöket és a sérelem okozta károkat. Ha ez elfogadható (nem vérzöldek és egyéb elvakult emberek által elfogadható) szinten van, akkor meg kell valósítani.
Ó, nem kell Makónál megállni, a fél Alföld és Dunántúl délnyugati része óriási gázmezõkön fekszik.
Az a gond, hogy szépen össze-vissza keverik a kártyákat, hogy ne tudjuk meg a reális kitermelhetõségi viszonyokat.
Az a gond, hogy szépen össze-vissza keverik a kártyákat, hogy ne tudjuk meg a reális kitermelhetõségi viszonyokat.
Sehol nem szeretik a meteorológiai állomások adatait nézegetni, vagy elemezni, sõt, ha csinálják is akkor abszolút gépies módon!
Nem nézegetnek ezek semmit, annyit hallottak hogy van valami globális felmelegedés meg hogy a Balaton közelsége miatt szubmediterrán jelleg van ott, és elkezdtek kísérletezni.
Hát -21 fokban kísérletezni mediterrán, korlátozottan téltûrõ növényekkel...
Ha a kísérlet célja az lett volna, hogy a cserszegtomaji kutatólabor területe mennyivel kedvezõbb klímát és túlélést biztosít ezen növényfajoknak a sík területekhez képest, akkor igen, akkor lenne értelme.
De ez a felismerés, ennek a jelentõsége gyakorlatilag ismeretlen!
A legviccesebb, hogy tényleg el tudják képzelni, hogy csak úgy lehet majd -10-15 fok alatt elfagyó növényeket hipp-hopp ültetgetni dísznövényeknek.
Ráadásul marhanagy pofáraesés lehet ez most, mert 2006-ban kezdték ezt a kísérletet, azóta meg 3 enyhe tél volt, még a fagyzugok sem produkáltak nagyon hidegeket, így teljesen meg lehettek gyõzõdve arról, hogy mûködhet a dolog.
Ez a tél kicsit talán felébreszti õket.
Ez mindenesetre mókás:
"Megfigyelésünk szerint az 1. sz. kísérleti területen az Aucuba, az Elaeagnus pungens, és a Viburnum cinnamonifolium állományokban a fagykár kisebb mértékû."
"A harmadik csoportban szereplõ fajok közül a Teucrium károsodott a legjobban, a 2. sz. kísérleti területen a növények visszafagytak, Cserszegtomajon azonban maradt két épségben áttelelt példány."
Kíváncsi leszek, mivel hozzák majd összefüggésbe!
Nem nézegetnek ezek semmit, annyit hallottak hogy van valami globális felmelegedés meg hogy a Balaton közelsége miatt szubmediterrán jelleg van ott, és elkezdtek kísérletezni.
Hát -21 fokban kísérletezni mediterrán, korlátozottan téltûrõ növényekkel...
Ha a kísérlet célja az lett volna, hogy a cserszegtomaji kutatólabor területe mennyivel kedvezõbb klímát és túlélést biztosít ezen növényfajoknak a sík területekhez képest, akkor igen, akkor lenne értelme.
De ez a felismerés, ennek a jelentõsége gyakorlatilag ismeretlen!
A legviccesebb, hogy tényleg el tudják képzelni, hogy csak úgy lehet majd -10-15 fok alatt elfagyó növényeket hipp-hopp ültetgetni dísznövényeknek.
Ráadásul marhanagy pofáraesés lehet ez most, mert 2006-ban kezdték ezt a kísérletet, azóta meg 3 enyhe tél volt, még a fagyzugok sem produkáltak nagyon hidegeket, így teljesen meg lehettek gyõzõdve arról, hogy mûködhet a dolog.
Ez a tél kicsit talán felébreszti õket.
Ez mindenesetre mókás:
"Megfigyelésünk szerint az 1. sz. kísérleti területen az Aucuba, az Elaeagnus pungens, és a Viburnum cinnamonifolium állományokban a fagykár kisebb mértékû."
"A harmadik csoportban szereplõ fajok közül a Teucrium károsodott a legjobban, a 2. sz. kísérleti területen a növények visszafagytak, Cserszegtomajon azonban maradt két épségben áttelelt példány."
Kíváncsi leszek, mivel hozzák majd összefüggésbe!
Ez némileg igaz az ExxonMobil-hoz hasonló mamutcégekre, de az olajipar "kis halaira" (pl. a Makói-árok kanadai befektetõjére) nem. A "kicsik" ugyanis világszerte abban utaznak, hogy koncessziókat szereznek kockázatosabbnak számító területeken, majd némi kutatás, néhány fúrás lemélyítése után (amik jó esetben az elõzetesen vártnál nagyobb készletre, biztosabb megtérülésre utalnak) többszörös áron próbálják eladni a koncessziókat a mamutoknak, akik kevésbé rugalmasak, jellemzõen csak nagynak és biztosnak tûnõ üzletekbe szállnak be, viszont megvan a tõkéjük a továbbkutatáshoz és a mezõ termelésbe állításához. A koncesszió értékének (ill. a saját részvényárfolyamuk) feltornászása érdekében a kicsik igen változatos kommunikációs trükköket szoktak bevetni, hiszen õk gyakran "mindent vagy semmit" játszanak, ha nem sikerül a mamut bevonása egy-egy üzletbe, akkor máris közel lehet a csõd.
Mellesleg azért a nagy cégek is aktívan adják-veszik egymás között a koncessziókat, ill. azokban való részesedéseket, így bizony az õ aktuális eredményükre is komoly hatással lehet az egy-egy területen bizonyított készlet változása.
Mellesleg azért a nagy cégek is aktívan adják-veszik egymás között a koncessziókat, ill. azokban való részesedéseket, így bizony az õ aktuális eredményükre is komoly hatással lehet az egy-egy területen bizonyított készlet változása.
Hagyományos, tehát jó porozitású kõzetben lévõ gázmezõ sok helyen van mélyebben és nagyobb hõmérsékleten, azok kitermelése évtizedek óta kipróbált technológia. Kicsit leegyszerûsítve: lefúrjuk a kutat, amibõl a nyomás hatására feljön a gáz. A makóihoz hasonló "nem-konvencionális" (tömött kõzetben lévõ, onnan magától ki nem szabaduló, rétegrepesztést igénylõ) gázt viszont tudtommal még sehol sem termelnek hasonló körülmények között.
A mennyiségi bizonytalanság még nagyobb, mint gondolod, és hozzá kell tenni, hogy ha pl. 10 év alatt kimerülne a mezõ, ezalatt bajosan hozná vissza a beruházásba fektetett összeget. (A világban hagyományos, könnyen kitermelhetõ mezõk esetében is általában 15-20 évnyi termelés kell ahhoz, hogy biztos nyereséget hozzon az üzlet.)
A mennyiségi bizonytalanság még nagyobb, mint gondolod, és hozzá kell tenni, hogy ha pl. 10 év alatt kimerülne a mezõ, ezalatt bajosan hozná vissza a beruházásba fektetett összeget. (A világban hagyományos, könnyen kitermelhetõ mezõk esetében is általában 15-20 évnyi termelés kell ahhoz, hogy biztos nyereséget hozzon az üzlet.)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat