Meteorológiai esélylatolgatások

Link Link Ha nekem írtad: íme a +5 fokos T850 és a brit AC.

Egy +5 C° T850 azért nehezen elképzelhetõ pár hétre elõre nézve Link a 2009-es brit AC is ezt produkálta Link (korábbi hozzászólásomban #67886 ciklon=anticiklon, elírtam, elnézést).

Link Itt a jövõ hét kulcsa: Izlandi anticiklon! Ez bõven elég egy megismételt téli közjátékhoz! A brit AC nekünk sajnos vajmi kevés, ha az orra belóg hozzánk, mert akkor brit AC-vel +5 fokos T850 is jöhet. Mert ez pl.: Link brit AC, nem? Vigyázó szemeiteket a skandi AC-ra vessétek!

Igaz, ostromolják a hidegmagok Európát, de amíg Anglia feletti központtal nem fejlõdik ki egy masszív ciklon valahogy így Link márpedig ameddig elláthatunk, ennek jelenben most úgy néz ki, hogy kicsi az esélye, és ez is ellene dolgozik Link addig a nagy hidegleszakadás csak remény. Hogy mi lesz január közepe felé, illetve utána, .....?

A múltkor még 1986-ra hasonlítottunk, most meg 2006-ra ? Nem nagy a különbség: ég és föld. Most is látszik, hogy a memória véges, akinek meg nincs esze, legyen notesze ! (ezért szoktam jegyzetelni )
Valahogy nem látom a viharciklonok zonalitást elõkészítõ tülekedését az óceánon. A Szibéria felõl benyúló 1055 meg megette Joachimot reggelire ? Szegény nagy dérrel-dúrral berontott a lengyelekig, aztán visszavonult Skandináviába, ahol elszenderült mára. Az óceáni AC köszöni jól van, egy gyengécske ciklon észak felõl megkerülte és egy ártalmatlan esõt-havat hozó felhõsávként szétkenõdött Grönland és Algéria közt. Arra remélem jó lesz, hogy a nedvessége ide jutva a zord Kárpátiába egy kis hóesést okozzon holnap. Furcsa, de mintha azt látnám a modelleken, hogy Karácsonykor az iszonyú mély (1010) medink utóda és az atlanti ciklonok fõnixmadár módjára felélednének és úgy elhajtják az ÉK-i AC-t mintha valami kis csökevényes magzat lenne.Ezután meg vonalzós zonalitás, hogy a szünidõben nehogy havat lásson Európa. Vonzó forgatókönyv a hó utálóinak és be kell vallani, ez gyakoribb szokott lenni, mint a téli idõ az év utolsó hetében.

Én értem, amit írsz és igazad van, viszont kb. olyan dolgokról írogatunk, hogy "esett volna az esõ, ha nem lett volna derült az ég" vagy "lett volna nagy hó, ha a ciklon más pályán haladt volna". Szerintem a félgömb cirkulációját nem érdemes országok szintjére értelmezni. A félgömböt vizsgálva viszont nagyon hasonlít az általad felvázolt két szituáció is.

Óriási az különbség a 2006-os novembere és a mostani között. Akkor jelentõs csapadék hullott rengeteg esõ, hónap elején hó is, most gyakorlatilag 0 mm volt a mennyiség. Akkor ciklon, ciklon hátán most anticiklonnal ugyanez. Akkor a fõ irány délen volt, most északi zonalitás mutatkozott. Aztán ez váltott tény, és az egyik legenyhébb tél volt. Az ország nagy részén hó alig hullott, és voltak hótakaró mentes területek is. Most a fél ország hó alatt van, akkor ez elképzelhetetlen volt. Fagy alig-alig volt a télen nálam januárban mindössze 10 fagyos nap volt, most novemberben 17 nap.
Az, hogy a medencénkben hidegpárna uralkodik az egy speciális viszonynak köszönhetõ, nálunk a tél azért hidegebb 1-1,5 fokkal mint a szélességi körünkön elvárható lenne, mert van hidegpárnánk, nyáron a hõségmegtartó szerepe is ugyanez, így a nyár anomália is pont ez miatt magasabb.

És ami várható, valószínû, hogy az anticiklon nem tart sokáig ( 1-2 hét esetleg) mert északról folyamatos ostromolják már a hidegmagok Európát, így egy kedvezõ fordulat veheti kezdetét, sarkvidéki beáramlások személyében. Kinek kedvezõ? No nem nekem, de így szimpatikusabb vagyok:-)

Én még mindig egy fordulatot látok januárra, egy télies fordulatot. Aztán nagyot bukhatok ez tény, de már a modellek is látják néhány futásban. Egyelõre ha a légkör fizikáját és dinamizmusát tekintem, minden úgy alakult, ahogy azt vártam, szépen lekövették egymást az események.

Idõjárásilag pedig nagyon hasonló az idei év a 2006/2007-es szezonhoz képest is. Az már más kérdés, hogy domborzati hatások miatt milyen idõ van ténylegesen. A makrocirkulációban csak az a hajszálnyi eltérés mutatkozik, mégpedig hogy intenzívebbek az anticiklonok a mérsékelt szélességeken. Bár a ciklonaktivitás töretlenül erõs, de egy lehellettel gyengébb, mint 2006/2007. telén volt. Én ennyi különbséget látok a két szezon között.
Szerintem a 2007/2008-as téli szezon a legjobb példa arra, hogy csak egy hajszál válaszja el a zonális enyheséget és a hidegpárnás telet. Ugyanis az említett szezon 90%-át ez a két makroszinoptikus berendezkedés töltötte ki. A szezon elején töretlen hidegpárna, utána pedig zonális enyheség uralkodott nagy szézalékban. A lényeg ugyanaz: magasan pozitív AO, és váltakozó NAO index.
A domborzati adottságaink pedig olyanok, amilyenek. Meggyõzõdésem, hogy egy langymeleg novemberen lettünk volna túl, ha nem egy tepsi alján helyezkedne el országunk, de mivel így van, ezért télies volt az idõjárás.
Persze izlések és pofonok, de nekem például az ipari hó nem is igazi havazás, hiszen azt sem nevezzük ónos esõnek, hogyha a negyedikrõl kilocsolok egy vödör vizet, ami késõbb ráfagy az útra. Ugyan úgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt.

A legnagyobb eltérés a 2006/2007-es téltõl az, hogy idén novemberben már volt 2 hét télies idõ (van ahol 7-10 téli nap összejött !!!), plusz most épp téli napokat élünk,nem emlékszem hogy akkor bárhol esett volna 15 cm megmaradó hó. Ez a tél már most bõven veri az akkorit.

Most már egyre inkább valószínû, hogy Karácsonytól ismét hidegpárna jöhet, ami megint nem a tavaszról fog szólni, még a hómentes területeken sem.

Ezek a hidegpárnák anno totálisan elmaradtak.

A karácsonyi frontot követõen megint az AC tör uralomra, hidegpárna, az ehhez kapcsolható helyi hatások fûszerezhetik maximum az unalmas szürke idõt, ami legalább év végéig kitarthat.Ezután még valószínûleg az újév is hasonlóképpen indul, esetleg érintõ frontok keverhetik majd át a megült párás levegõt.Nem a legbiztatóbb a folytatás, ha tippelnem kéne, aztán mondanám, hogy január 10. után lehetünk esélyesebbek havas-téli idõre.A havtalan-téli az meglesz jövõhéten.

A jégborítottság ingadozása viszonylag kevéssé hat a mi téli idõjárásunkra. A hóborította terület nagysága már inkább (nagyobbak az évenkénti különbségei) és leginkább a makrocirkuláció milyensége. Például 2006 januárjában az utóbbi 50 év egyik legkeményebb hideghulláma tört Kelet-Európára, elég silány sarki jégborítottság mellett. A 2006/2007-es télhez csak annyiban hasonlít a mostani felállás, hogy idén is tartós zonalitás volt (de ebben télen semmi különös nincs, inkább a tavaly-tavalyelõtti zonalitás nélküli telek a ritkák)
Egyébként viszonylag nagy eltérések is vannak a 2006/2007-es forgatókönyvtõl, szerintem a folytatás is másmilyen lesz.

Sokan hivatkoznak a 2006-os tél megismétlõdésére, én is erre hajlok, ha ezt megnézem. Abból a bizonyosból jelenleg sok hiányzik errefelé Link

Persze hogy lehet az is amit te írsz!
De az esetek nagy részében általában Nyugati áramlás,zonalítás váltja a tartós hidegpárnákat.Több évtizedes megfigyelésem ez.Általában úgy jövünk ki belõle.Fõleg ha Karácsony és Sziveszter környékén tartósabb hidegpárna van felettünk,szinte menetrendszerû hogy újév elsõ napjaiban kisöpri egy erõteljesebb áramlás Nyugat felõl.És meg is enyhül jelentõsen.Ék ilyenkor pár napig még tartja magát az igaz.

Thermo!Csak ez egy ördögi kör.Pont ezeknek az É-i frontoknak köszönhetõen,nem tud nyugalomba jutni ott a hideg tartósan,nincs AC,ezért is hiányzik a tavaly,tavalyelõtt jól megszokott egész télen át ott tartózkodó kemény hidegmag.Már rég ott kellene lennie.
Egyébként érdekes,nem tudom miért van ez.Ugyanaz amikor a decemberi 2-3 hetes zonalításokat az Ünnepek elõtt meridionalítás vált fel átmenetileg.Biztos hozzátartozik a medencénk sajátosságához.

Még annyit ehhez, hogy mély meggyõzõdésem szerint a szibériai magasnyomás visszahúzódása átmeneti lesz. Az 1055 hepa az 1055 hepa, és az északkeleti anticiklon kisebb-nagyobb megszakításokkal hónapok óta ott látható a térképeken. A mostani visszahúzódással alacsony nyomású, nedves atlanti légtömegek áramlanak be a területre, és ott találkoznak az urali, nyugat-szibériai fagyos levegõvel. Mi lesz ennek a következménye? Havazás, a hótakaró vastagodása! Ha kicsit is gyengül a nyugati irányítás, és kiderül a hómezõk felett, máris kész a nyugatra terjedõ hideg AC. Azt hiszem, ennek hatásával, északkeleti lábashideggel biztosan találkozunk még idén télen.

Régebben felfigyeltem már az ilyen "északi zonalitásos" idõjárás azon aspektusára, hogy emögött igencsak "nagy mennyiségû hideg levegõ tud felhalmozódni". (Ezt szó szerint így mondták már 15 - 20 éve, de régebben is.) Ez kénytelen terjeszkedni valamerre. Valószínûleg nem fog állandóan a Grönlandnál keletkezõ ciklonok üzemanyaga lenni, nem fog állandóan Amerikára szakadni, mert szerény emlékeim szerint bizony Európára is képes átterjedni (leszakadni). A hidegmag most Európa sarkvidéki része fölé fog helyezõdni.(Egyesül). Nagy kiterjedésû hófelszín található, és fog keletkezni a közeljövõben ahol pillanatok alatt kialakulhat hidegbázis. Egyszerûen a képlet annyira többesélyes, hogy bármilyen verzió erõltetése (hetekig!!) véleményem szerint megalapozatlan!

Csak a pontosság miatt:
2 X 2-3 hét az összesen 4-6 hét.
4 hét múlva január 17-e lesz.
6 hét az pontosan 42 nap. Ma december 20-a van. 42 nap múlva január 31. lesz, ez pedig nem február elsõ dekádja....

Amúgy én se látom a dolgok jelenlegi állása szerint a belátható idõn belüli télies fordulatot.

A hidegpárnát miért váltaná zonalitás? Ha a hideg tovább halmozódik tõlünk északra, akkor elég, hogy zavar keletkezzen egy AC megerõsödésével (mondjuk Izland felett), behullámozzon a rendszer, és íme: Link majd Link Persze izlandi AC-nek semmi esélye, de AC-nek valahol északon? Na annak már van

"A nagy kérdés mikor"
Tulajdonképpen mindig ott vagyunk mint egy hónappal ezelõtt.Azóta várjuk meridionális váltást,az igazi blocking helyzetet de nem akar megvalósulni.Most úgy néz ki a köv. 3 héten belül sem valószínû gyökeres fordulat.Aztán akkor már ugye ott a január vége.Ahogy mondod az egész január elmehet ezzel,vagy még netalán február egy része is.Attól függ mi meddig marad fenn.Ha most bejön 2-3 hét AC-as hidegpárna,azt egyértelmû hogy Nyugati áramlás,zonalítás váltja majd.Ez az esetek 95%-ban így van.Ha az is eltart 2-3 hétig,akkor ugye már február elsõ dekádjában tartanánk.Szóval én azt látom hogy mindig visszakerülünk a kiindulási alaphoz,és a komoly tél még mindig olyan távol van.Még mindig nincs,és nem is várható komoly hideg sem É-on,sem keleten.
A mostani szépre sikerült télies intermezzó nagy szerencse volt végül is.

Pár nap, és lezajlik egy hõkicserélõdési ciklus, ECMWF és GFS szerint is visszaáll a zonalitás. Ellenben nálunk 1025-1035 hepák lesznek, ezért valószínûleg nem viharos, nyugatias áramlás, hanem köd, magasköd és gyenge fagy fogja jellemezni a két ünnep közötti idõjárást, s feltehetõleg még az újév elsõ napjait is. Az ilyen felállás tél közepén rendkívül stabil szokott lenni, elõfordulhat, hogy jól belemegy a januárba is. Másrészrõl, a néhány nappal ezelõtti rendkívül alacsony légnyomás, viharos légmozgások tovagyûrüzõ "zavarokat" sejtetnek az idõjárásban. Az sem lenne meglepõ, hogy a november végihez hasonló makroszinoptikai kép meg sem közelíti majd annak életidejét, nem fog hetekig tartani. Az alapvetõ légkörfizikai tény, hogy a zonális áramlási szalagtól északra összegyûlik a hideglevegõ, kezd nyilvánvalóvá válni a hidegmagok elhelyezkedésébõl: a sarkvidék hozzánk közeli részén erõsen lehûl a levegõ az elõrejelzési térképek szerint. Ez majd valamikor újra meridionálisra fordítja a cirkulációt -kérdés, hogy mikor.
Érdekes, feltûnõ a most 1055 hepás északkeleti AC gyors leépülése, visszavonulása a következõ napokban. Hogy az erõs szibériai AC és az európai félblocking, északnyugati irányítás szervesen összefügg, a mostani történések is alátámasztani látszanak. Az északkeleti magasnyomás meghátrálásával "vonalzóval húzott" északi zonalitás alakul ki, az azori se "nyúlkál" észak felé. Egyébként dehogyis tûnik el az északkeleti AC, nagyobb léptékû térképen jól látszik, hogy csak visszahúzódik valamennyire, egyébként köszöni, jól van.

Milyen nagy az egybeesés mind3 linkednél.
Az a bajom a meteociel-es térképekkel, hogy elnagyoltak, pláne ami a csapadékot/halmazállapotot illeti. Erre nem építenék.
Hózáporokban tudok bízni arra a napra/estére.
ÉK igazán bizakodhat!

Hát lehet, hogy Karácsony alkalmából keresztre fogtok engem feszíteni, de úgy gondolom, hogy 24-én nem csak É járhat jól hó terén... Én a DNY országrészre is várok egy kis havat 24-én délután, este felé.... Ami megmaradni talán nem fog a + hõmérséklet miatt, de látványnak szép lehet... Tudom, hogy hülyén hangzik de én 24-ig ki fogok tartani e teóriám mellett. Ja még annyi, hogy a szél sokat segíthet...
Szerk: Õ is engem szeretne igazolni.... : Link
Szerk: õ is engem szeretne igazolni.... : Link

Szerk.: Õ is engem szeretne igazolni... : Link

Különösebb kommentár nélkül: ÉK -szénája most meglehetõsen jól áll a karácsonyi ünnepekben, ami a téli idõjárást illeti:
Havazás K-ÉK 24.-én:
GEM Link

Géefes
Link
Link
Link

Jóságos hidegpárna terül ránk utána:

ECM
Link


JMA
Link

UKMO
Link

GEM
Link

GFS:
Link

ÉK-i fáklya: Link
T2m minden rendelkezésemre álló modellen OK!

Utánam a vízözön!

Amennyiben kialakul az AC(valószínûbb),ezt ismét zonalítás,Nyugati áramlások söpörhetik ki.Azaz a Újév elsõ napjaiban,a papírforma szerint enyhülés kezdõdhet 2 méteren is.

Brit nyomásfáklyák beszédesek január elejétõl.Süllyedõ légnyomás tendencia szinten:Link
Link

Továbbra sincs változás a szezonális elõre szerint:Link Sõt,tovább enyhít.
Oka továbbra is a nagyon tartósan berendezkedett É-i zonalítás.Skandináv:Link
Keleti:Link
Látható hogy maradhat ott továbbra is ez a helyzet.Ebbõl következtetve 2 féle idõjárás alakulhat ki felettünk hosszabb távon,az elkövetkezõ hetekben:1:Csendes eseménytelen,hidegpárnás idõ(nem komoly hideggel)2:közelebb kerülne az Ény-irányítás,ez esetben az É-i országrészeket érintõ kisebb frontok miatt ott változékonyabb idõvel.Más országrészekben enyhe száraz idõvel.Összességében a köv. 3 hétben nem számítok arra hogy komoly téli idõ alakuljon ki.

Tavaly átálltunk az új GFS-re, az már negyed fokos (27 km) felbontású 192 h-ig. Ha jól tudom ennyi volt a régi ECMWF, de közben azon is javították, talán 15 km-re ?

A GFS 192 órán belül 0.5° pontossággal fut, 192 órától 384 óráig pedig 1° pontossággal. A fáklyatagok kivétel nélkül 1° pontossággal futnak, sõt: 6 óránkénti kimenettel!
További érdekességek (hányféle GFS van...): Link Link (GFS fáklyatagok szûrõ, ezt használom ezekhez pl.: Link ) Link ECMWF: Link (ez csak úgy )

A felbontásnál a rácsfelbontást értem lényegében, és az köztudott, hogy minél sûrûbb a modell rácspontjainak száma annál tökéletesebb elõrejelzéseket eredményez. Nem vitatkozni akarok, csak megjegyzem a GFS a modellt két szakaszban futtatja: egy nagyobb, és egy kisebb felbontásúban. A kezdeti idõponttól számított +192 óráig a modell nagy , míg +192 órán túl +384 óráig már csökkentett felbontásban fut ugyanaz a modell. Az elsõ szakaszban még 3/6 óránként, a késõbbi szakaszban viszont csak 12 óránként ad értékelhetõ kimenetet a GFS. Te ezt úgy is tudod, és azt is, hogy mi csak a szabadon közzé tett adatokhoz férhetünk hozzá. Véleményed egy részével azonosulni tudok.

És a GFS is mutatja nem egy futás óta:Link
Csak egy átrendezõdés kellene.

Nem a térkép 2,5 fokos felbontású, hanem a modell, ami alapján a térkép készül. Ez itt a probléma.


Szerencsére az ECMWF tartja magát elképzeléséhez. Link Link

Ez persze továbbra is csak lehetõséget ad téli fordulatra, a lényege az egésznek, hogy jó helyre vándorol a hidegmag.

Hazánk idõjárása, mégis hol dõlhet el?

Az, hogy egy térkép nem 2.5°-os felbontású, szerintem nem azt jelenti, hogy butított. Egy 0.5° -os igaz jól kinagyított, de belõle azt sem tudom kivenni, hogy mi van a szomszédban, és honnan mi várható. Link Ugyanez, ugyanerre az idõpontra itt 1.0°, Link animálva, elképzelhetõ, kicsit messzebbrõl mi várható, ha egyáltalán az fog bekövetkezni. Miért gk. kategória különbség a kontinensekre való rálátás. Az is lehet, hogy én vagyok ezen a téren lebutítva.

Ráadásként ez a térkép ámerika központú, kicsiny hazánk nem is fért fel a szelvényre :-)

Csak ismételni tudom magam: ez a térkép az amúgy sem tökéletes GFS butított, 2,5 fokos felbontású verziója. Ez és az ECMWF minõségileg összehasonlítva nagyjából Trabant/Ferrari különbséget ad.

Még nagyon messze van, de ha így alakulna, nagy hideg sem lesz Link és a csapadék is hiányozni fog Link nyomástérkép Link

Pont én is ezt vettem észre, hogy szép lassan jó helyre kerülhet a hidegmag, és a következõ blockingnál, már nem úgy kell összekönyörögni a hideget, mint most

2,5 fokos felbontású GFS??? Az nem gyenge!

JoeJack ensemble-átlagot linkelt, ami nagy bizonytalanságban nem csoda, hogy az átlagos hidegmag-elhelyezhedést mutatja. Az ECM operatívja ezt látja: Link Ha nem is széttagolt, látszik, hogy azért ide-oda vándorolnak a hidegmagok.
Maga a lerás nagyon hasznos volt számomra, köszönjük! (fõleg ezek az átkozott mozgó AC-k, ilyet nem nagyon láttam eddig)

Szintén 850mb 240 h-nál, igaz más megközelítéssel,nem az értékekre, inkább a hidegmag helyzetére,terjedelmére. Link

Továbbra sem látszik valami nagy hideg, de a napokkal ezelõtt látott helyzet megvalósult: megállt Skandináviában a viharciklon, erõs óceáni AC, nem túl acélos ciklon Grönland partjainál, viszont egyre durvább (1050) AC az Uralnál, + italientief,inkább adriatief. Valójában blokingot látok és nem zonalitást ha jön is ciklon, az Ény-ról és onnan nem jön iyenkor már nagy meleg. Ény-É-Ék felõl jöhet a levegõ 1-2 hétig, hol kevéssel 0 felett, hol alatta lesz a T és gyakran esik is,de nem sok. Olyan lehet esõ, lehet hó helyzet. [esõ]
Vagyis tutira a hideg és melegfanok sem mehetnek és mindenki megtalálhatja a neki tetszõ elõrejelzést és az önigazolást is...

Ha a modelleket nézem, akkor arra a következtetésre jutok már sokadjára, hogy (legalábbis néhány napon keresztül) egy furcsa helyzet lesz kialakulóban.
Talán ezen a kiragadott képen a leglátványosabb, hogy mire akarok kilyukadni majd: Link
Az erõsen hullámzó jet mellett a légkörben több szinten is nagy amplitudóval hullámzik a polárfront. Ilyenkor nem beszélhetünk blockingról, még ha egy-egy térképre ránézve a valahol éppen megjelenõ erõs AC ezt a látszatot is kelti. Ilyenkor ugyanis szokásosan haladnak NY->K irányban a ciklonok és az anticiklonok, bár a "normál" zonális áramláshoz képest azért lassabban. Ilyenkor a meridionális áramlási rendszerek egymást váltogatják egy-egy területen, s emiatt a nagyon csapadékos és a száraz, valamint a nagyon meleg és nagyon hideg idõjárás váltakozik.
Fontos megjegyezni, hogy ez nem normális viselkedés, kialakulni viszonylag gyakran ki tud, de csak rövid ideig. Az anticiklon kimondottan utál mozogni. Ha talál egy termikusan homogén (mondjuk nagy kiterjedésû hófödte) felszínt, akkor könnyen megállhat fölötte. Ilyenkor ez a helyzet felborul és makrováltás kezdõdik (de nem biztos, hogy az AC végképp ott tud maradni és blocking lesz belõle).
Ha nem sikerül az AC-knak megállni, akkor könnyen leépülhetnek, s olyankor a polárfront kiegyenesedik, beáll a zonalitás.
Mindkettõ viszonylag gyakori, az dönti el, hogy milyenek a felszíni hõmérsékleti "adottságok", valamint, hogy a jet hullámai hogyan fejlõdnek tovább. Télen azért gyakrabban alakul ki ebbõl a helyzetbõl blocking, januárban klimatikusan is gyakori folyamat Európában, fõleg Kelet-Európában. Ez a K-Eu-i hidegnek köszönhetõ, valamint annak, hogy a magaslégkörben is meglévõ nagyobb hõkontraszt miatt ilyenkor a jet nagyobb hullámokat vet.

Most úgy látszik, az óceánon lesz meg a hajlam a magas nyomás megállására, azzal a különbséggel, hogy a magasban a jet nem nagyon fog lassulni, ezért közvetlenül mellette, vele erõsen összekapcsolódva Nyugat- és ÉNY-Európát is elboríthatja. Ha emiatt megáll tõlünk keletre a ciklonális rendszer is, akkor egy ciklon-hátoldali ütközõzóna lehet a környékünkön, ami hûvös, szeles, hózáporos idõt szokott a leginkább okozni. Ha jól emlékszem, 3-4 napja is erre a következtetésre jutottam, tehát sok változás nem történt a makrohelyzet várható alakulásában. A konkrét idõjárást ebben a helyzetben az egyik legnehezebb elõrejelezni.

JoeJack: ez a két hidegmag egyesülése viszont számomra épp a zonalitásra való hajlam erõsödését juttatja eszembe. Minél zártabb a zonális áramlás, annál inkább egyben tartja a hideg légtömeget. Ha blocking van, akkor a blokkoló AC-k helyének megfelelõen szétcincálódik a hidegmag. Sajnos a linked nem megy 240h-n túl, arra lennék kíváncsi, hogy a modell késõbb is egyben tartja-e a hidegmagot. A nyomási térkép alapján inkább azt mondanám, véletlenül ment egymásnak a kettõ: Link
Érdemes megnézni, hogy egy extratrópusi ciklon keveredik Grönland alá és jól megerõsödik (ennek is lehet késõbb szerepe): Link (Kanada K-i partjánál az a pici) -> Link

Nos, az ECMWF-en egy igen érdekes eseménysorozatot lehet megfigyelni. Hogy ennek lesz-e bármiféle hatása idõjárásunkra, arról fogalmam sincs, viszont téli fordulat LEHETÕSÉGÉT vetítheti elõre.

A kiindulási állapot: Link

Amint látható, Európától északra egy hatalmas "lyuk" tátong, a hidegmagok Észak-Amerika és Kelet-Szibéria fölött tanyáznak, tõlünk irdatlan messzeségben. A mostani gyenge hidegöblítés az észak-amerikai, ill. grönlandi felhalmozódásból származott, meg is lett az eredménye...

Na és akkor: Link --> Link

Amint látható, a kelet-szibériai hidegmag az Európa "fölött" lévõ "lyukba" vándorol. Ez a hideg légtömeg már jó helyen lenne egy érdemleges hidegelárasztáshoz, persze ehhez a makrocirkulációnak is változnia kellene.

2-3 hét múlva meglátjuk, hogy mi sül ki belõle, magát az eseményt már nem elõször adja az ECMWF, még mielõtt valaki "elszállt futásra" gondolna.

Nem ez lesz a sorsa?
Link majd Link
A GFS 192+ futások se pakolják vissza általában....

Ez így van egy lehetõség, de ennyire közel még nem voltunk a váltáshoz véleményem szerint mint most lehetünk. Ha elbaltázza az idõjárás, mert arra is van nem kevés esély, akkor hosszú nyugati áramlás várható, hisz januárban a zonális áramlás talán a leggyakoribb makrocirkulációs berendezkedés az év folyamán, de ekkor már az anticiklon is nagyon erõs szokott lenni, így a harc nem kicsit.
Még valami, északkeleten nagyon stabil az anticiklon láttam már 1055 hPa-os elõrejelzett futást is de átlag 1030 hPa- körül mozgott szinte állandóan.

Még messze van a tél vége, de eddig nem volt túl sok izgalom az idõjárásban (kivéve az utóbbi 2-3 napot és a következõ 48 órát). Sajnos úgy néz ki, hogy a folytatás sem lesz túl fantáziadús, unalmas, jellegében se nem téli, se nem tavaszi idõjárásra számítok. Tartósan hideg és vastagon havas tájat nehezen tudok elképzelni a következõ 30 napban ilyen cirkuláció mellett. Márpedig a hidegmagok északnyugatra be vannak betonozva.

Gondoltam, hogy ezt a "logikai bukfencet" majd egyesek észreveszik, kifogásolják. Majdnem meg is magyaráztam, csak nem akartam már annyit szövegelni. Nincs itt ellentmondás! Ugyanis nem mindegy, hogy az általad vázolt helyzet (AC+északi zonalitás) hosszan tartó blockingos, hideg idõszak után áll be, avagy enyheség, alacsony nyomású, zonális hetek elõzik meg.
Nagy különbség van abban, hogy a lépcsõsor tetején lépünk vissza egy fokot, vagy az alján. Egészében kell látni a folyamatot. Tartom, hogy a zonális idõszak zöme már mögöttünk van, nincs messze a blocking.

"Lehetséges, hogy a váltást nyugodtabb, magas nyomású, ködös idõszak fogja bevezetni (nem ritka figura)"

Ez esetben ismét visszatérnénk a kiindulási ponthoz.Ismét kezdõdne minden elõröl.
Hómenetes ködpárnás idõ,amibõl ismét csak enyhüléssel jönnénk ki.Gyakori hogy a 2 ünnep közötti ködös hidegpárnát,január elején nyugati áramlás váltja,és jelentõsen megenyhül 2 méteren is.Az ECMWF karácsony után nyugodt napos idõt jelez 10 fok körüli T-kkel.Nagyon távolinak tûnik a havas blocking,a kemény tél továbbra is.Messze É-on,és keleten már ott kellene lenni a -15 fokoknak,hogy esetleg valami gyökeres változást sejtessen.

Utolsó mondatoddal -bár teljesen más meggondolásokból kiindulva- teljesen egyetértek. Igen, most kezd adott lenni a lehetõsége komolyabb advektív hidegnek (egyelõre LEHETÕSÉGRÕL beszélünk) Elég annyit mondani, télisport valamint látvány szempontjából sokkal jobban aggódnék a következõ hetek idõjárása miatt, ha most 1040 hpa lenne felettünk hidegpárnával és zúzmarával.
Látnunk kell, hogy a jelentõs hidegadvekció mindig többé-kevésbé alacsony légnyomású, dinamikus idõszakot zár le. Hatalmasan megerõsödött közép-európai AC, északi zonalitás esetén télen idõben igen-igen messze a hidegbeáramlás. A hidegbetörésnek "meg kell érnie", s a mostanihoz hasonló alacsony nyomások, nyugatias légáramlások "érlelik".
A novemberi közép-európai AC, északi zonalitás után valóban most kezd "éretté" válni a blocking és a hidegáramlás. Azt is figyelembe kell venni, hogy ilyen erejû és hosszan tartó nyugati irányítás nem szûnik meg egycsapásra. Rendszerint szöszmötölés, átmeneti, "harmatos" hidegáramlások, félblocking-félék elõzik meg az igazi blokkolás eljöttét. A próbálkozások után átmenetileg visszaáll a zonalitás, ennek leszünk tanúi a következõ napokban. De hiába tûnik fiatalosnak zonalitás "öregúr", fél életidején jócskán túljutott. Hacsak nem bizonyul ez a tél is, 2006/2007-hez hasonlóan, teljesen betegesnek, nincs messze az áramlások tartósabb é-ék-re fordulása. Lehetséges, hogy a váltást nyugodtabb, magas nyomású, ködös idõszak fogja bevezetni (nem ritka figura)

Szépen megérkezett a tél elsõ igazi támadása, ma reggelre fehér lett a táj nálam is, de ez minden bizonnyal átmeneti lesz.
A következõkben még megerõsödõ ciklonális hatásokra lehet számítani, a néhány nap téliesebb periódus után. Így várhatóan a karácsony az ország döntõ részén fekete lesz, de a hegyeinkben, és egy-két szerencsés helyen lehet némi hó, persze magassággal ez sokat fog változni. Igaz ehhez csapadék is kell, ami még lehet a hét elsõ napjaiban, hó formájában.
Aztán úgy látszik, hogy egy markánsabb váltásba kezdünk, januárra megjöhet a tél, immáron a keményebb fajtából.
Az indexek még pozitívban vannak, de pl a NAO rég érte el a negatív küszöb értéket, és alá is megy egy-egy tagja. Most az elõrejelzések szerint ez is megtörténik.
Link
Az AO még csapong, de ez az index így szokott, viszont némi változás ott is látható már.
Link
A ciklonális hatás gyengülni fog várhatóan.
Link
A brit fáklyák kifejezetten anticiklonális hatásról uralkodnak:
Link
Már némi hideg is van fent északon-északkeleten, igaz ez még nem vérmes, de már semmiképp nincs jóval átlag felett a hõmérséklet.
Link
Link
Link
A hó is szépen gyarapodott, tény, hogy a tavalyi évhez képest, még mindig nincs kellõ mennyiség, ellenben, Európa északkeleti része és a Skandináv-félszigeten már tetemes mennyiségû hótakaró alakult ki.
Link
Ezek tudatában és az elõjelek szerint egy változás kezdõdhet. Ehhez persze kellõ makrocirkulációs elrendezõdés szükségeltetik. A többit majd meglátjuk, véleményem szerint most jött el kedvezõ feltétele egy télies periódus kezdetének.