Meteorológiai esélylatolgatások

Sem Laci, sem Jóska verifikációja nem önfényezés, bizony idõnként helye van ennek is, és saját magatoknak is elismerõ visszajelzés ez, legyetek is rá büszkék
Egyszer remélem én is képes leszek hasonló latolgatásokra...

Köszönjük a cikket természetesen Milánéknak is a megfigyeléseket:-) No most majd kiderül, hogy mi lesz avagy sem:-) Az állatkáink se néztek még idén szezonális elõrejelzéseket:-)

Ennek örülök, hogy ilyen sokan reagáltak a reggeli témára, megint egy kis port kavartam, pedig ez nem volt most szándékom:-)
No, de nézzük, hogy mit is írok mindig, még mielõtt valaki megvádolna, hogy csak az enyhe idõt szoktam elemezni! Tény, imádom a nyarat, de egy sarki hidegbetörés is izgalmas számomra:-)
Októberben leírtam, hogy 3 hidegrekordra látok nagy esélyt és egy fõvárosira, ezt a rövidtávúba elemeztük, többek között Tamással, és Ádámmal. Lett 4 rekord és egy fõvárosi. Október elején 30 fokot is kinéztem, no lett 29 fok hivatalosan, amatõr megfigyeléseknél a 30 fok is megvolt, augusztus végén látható volt a közel 40 fok és lett 39,2 fok, augusztus 11-én várható volt a rekord hideg, és le is írtam, tényleg ott volt Nagykanizsán, 5,1 fokos napi minimum rekordot hozott. Most leírtam, hogy vasárnapra jó eséllyel döntjük a rekordot, a mai napból kifolyólag valószínû, hogy meglesz. Voltak benne hideg és forró latolgatások, azt hiszem elég sikeresen:-) Szóval nem csak enyhe idõt vizionálok, ez talán elég bizonyíték nem?:-)
Ma reggelit mire alapozom?
A válasz egyszerû, mivel nem csak a modelleket nézem, hanem a levegõ fizikai tulajdonságait is, így egyértelmû volt számomra, hogy egy hidegmag elindul valamerre. Az anticiklon úgy viselkedik, mint egy tartó "konzol", a peremén vonulnak az eltérõ fizikai tulajdonsággal rendelkezõ légtömegek. Itt is az "anyagmegmaradás" törvényei alapján az a tény, hogy a hideg légtömeg lezúdul ez biztos volt! Mivel ebben egy határozott mozgás volt megfigyelhetõ, így szél is valamint az anticiklon miatt egy erõs ciklonális görbület is, így várható volt, hogy az anticiklont számûzze, vagy lebontsa a másik tulajdonsággal rendelkezõ, masszív, több szinten vonuló lábas légtömeg.

Mivel a hidegmagok pont ez mait elvándoroltak vagy átcsoportosultak másik térszínre, így nem maradt más, mint egy ciklonaktivitás nyugaton. Ez okozhat elõoldalt vagy ciklonokkal tûzdelt északi zonális áramlást is, de semmiképp nem lesz télies fordulat, még várhatóan hosszú ideig. Avagy fölén beragadó ködpárnát. Aztán majd meglátjuk, én sem vagyok jövõbelátó, csak az ok-okozati összefüggéseket figyelem, valamint a régi helyzeteket elemzem ki, tövirõl-hegyire. Mindenki higgye el sokat lehet tanulni belõle, és nem éri csalódás az embert.
Ami tény, hogy sok enyhe telet átvizsgáltam és az idei elõjelek mind-mind enyhe télre adnak nagyobb lehetõséget. Az is tény, még mielõtt valaki nekem jönne, hogy vannak kivétel és mindig is voltak, így még bõven lehet télies, sõt kemény télies fordulat, ezt soha nem vetettem, el, de egyelõre nem ennek áll a zászló. Remélem mindenki számára korrekt és nem részlehajló elmézést olvashat tõlem ebben a hozásszólásban:-)

Szokásos havi körvonalazásom még hétfõrõl is ugyanerrõl szólt: Link

Elnézést, remélem nem önfényetásként hat (ha mégis, törölje ki egy arra illetékes), a megváltozott megfigyelési módszereim miatt jórészt havonkénti körvonalazásim összegezése: Link

Jóska, Milán, soha ilyen jó ráérzésem ne legyen mint ezzel kapcsolatban! (nem beszéltünk össze elõtte, és gyakorlatilag az került ki a cikkbe amit leírtam elõtte a várkozásokba --nem egyértelmû jelzés, bizonytalan) Így most már teljes a várakozási csokor. Már csak egy kérdés maradt: Milyen lesz az idei tél?

Köszönjük Jóska, fantörpikus cikk lett!!!

Valamint megerõsítve részemrõl is, újra: a kimondottan hatalmas, óriási mennyiségû makktermés, mely úgy gondolom egyedülálló volt, rendkívül megnehezíti a megfigyelések értelmezhetõségét.

Nagyon jó tömören összefoglalva: a vaddisznók és a muflonok télfanok, az õzek és a többi vad nem
Ha már õk sem tudják, milyen tél lesz, nem csoda, ha mi sem sejtjük... én tuti legalábbis tuti nem
A bõ makktermésre reagálva: új lakhelyem környékén sok szép nagy törökmogyorófa él. Azt sajnos nem tudom, más években milyen a termés, de idén biztosan rengeteg volt rajtuk a termés... a környék megszokott kukabúvár lakói heteken át szedték, de még így is, ha hétvégén egy-egy délelõtt lenéztem, bármikor tudtam szedni jó pár marékkal belõle - és még a fákon így is rengeteg maradt. Szóval a mókusoknak is "kövér" tele lesz errefelé idén...

Szerk: myloh, az erdei mogyoró is olyan hatalmas termést mutatott, mint a makk vagy az általam említett törökmogyoró?

Már fel is került, épp most raktam ki: Link

Szuper, már nagyon várjuk többen is (szerintem)
Beválási esélyeitõl függetlenül üdítõ lesz végre egy olyan kommentet olvasni, ami végre alapoz is valamiére, nem pedig az "én ezt szeretem, ezért szerintem ilyen tél lesz" c. szinten mozog
Nekem speciel fogalmam sincs, milyen tél lesz, mindenesetre gyanús ez a nagy csend, már hónapok óta. Ha enyhe tél lesz, akkor a gázszámlának fogok örülni, ha meg kemény fagyos és még esetleg havas is, akkor pedig annak
Konkrét esélyeket latolgatni November 11-én a tél milyenségérõl szerintem max olyan szinten értelmes, amennyit Derick engedett meg alantabb! Még Bastardinak se igen ment ez sosem

Kemény telet váró jószágok esetében sem jött volna még infó tõlünk (ha Jóskára és rám gondoltál), ugyanis eddig megfigyelési stádiumban volt a dolog, egy ideje azonban már készül az összefoglaló. Ma "dobjuk" a nyilvánosság elé, hiszen napra pontosan pont 1 éve készült el a tavalyi körvonalazás is.

Személyes vélemény, nem visszatámadás: Úgy érzem, idén jó telünk lesz Sosem támaszokodom ilyesmire, meg nem szoktam ilyen ködös megérzésekre hagyatkozni, de valahogy reggelente úgy nézem a modelleket, hogy tudom - nemsokára rájönnek õk is a tél közeledésére... Meg egyébként is, a jó teleknek biztos, hogy rossz elõjelei vannak, nem?
Átlag körüli, jellemzõen vegyes (osztott halmazállapot az országban) halmazállapottal, kevés ködpárnával, gyorsan változó felállásokkal számolnék. Sajnos az ilyen telekre nem jellemzõ a szépen befagyott tó, cserébe a havas hegyek, esõs völgyek, nyugat hó, kelet esõ, stb. stb. helyzetek annál inkább - én ezeket szeretem
Attól félek, hogy ha mégis gyatra lesz európai szinten a tél, akkor az Alpokban vajon lesz egyáltalán hó, mondjuk 1500 m felett? Életemben elõször elmennék síelni

Számomra kissé újdonság, hogy megszaporodtak a gfs-ens-ben a 17-étõl zonalitást váró tagok. Való igaz, hogy az akkor K-EU-ra érkezõ hidegleszakadás nagy valószínûséggel gyorsabban távozik kelet felé. De egyelõre a zonális tagok közül asszem egy kivétellel mind csak átmenetinek tartja a zonalitást, a többi visszahozza illetve megtartja a blockingot. Ugyanakkor a blockingos tagok már 20-22 között is összevissza teszik az AC-t, a kelet-atlantitól a briten át a Vojejkov-tengelyig minden megjelent a késõbbi idõszakban a különbözõ tagokban.

Ez számomra azt sugallja, hogy mindenképpen most már nagyobb átrendezõdés kezdõdik a kontinens fölött a légköri képzõdmények elhelyezkedésében. A zonalitás esélye valóban sokat nõtt, de jelenleg igen valószínûnek tartom, hogy ez nem lesz tartós (ha kialakul egyáltalán). Ezt a hõmérsékleti fáklya 15 (késõbb 20) °C-os, de méginkább a nyomásfáklya átlag 30hPa körüli szétnyílása ("valódi" statisztikus szórás kb. 6-8hPa és 4-5, majd 8-10°C lehet) alátámasztja.

Legnagyobb valószínûséget a mostani számítások alapján (legalábbis a tél elsõ felében) én is a JoeJack-féle gyors váltakozásnak adnék (de akár 10-15 naponkénti váltásokkal), de ebben dec. közepétõl, végétõl majd újra változás állhat be. A változás idõpontját az óceán fölött az akciócentrumok viselkedésének nagyobb változásai és a szibériai AC terjeszkedése határozhatja meg, (szerencsétlen esetben jóval el is tolhatja az általam várthoz képest).

A tavalyi nagyon csapadékos év után,idén egy nagyon száraz éven vagyunk túl. Ha másnem statisztikai alapon lassan ebben is váltás lesz most már közel egy év után. Kicsit szkeptikus vagyok ezzel a valószínû átlagostól szárazabb téllel kapcsolatban.

Elnézéseteket kérem, de elárulom, hogy - talán idõsebb koromra való tekintettel, meg abból az okból kifolyólag, hogy 30 évnyi telet egy szántóföld közepén levõ munkahelyen töltöttem gyakran mindenféle fûtési lehetõség nélkül - a nyári félévet egy kicsit jobban kedvelem, mint a télit, pedig a hideg évszaknak is megvannak a maga szépségei és gyönyörûségei. Tisztelem és becsülöm más saját véleményét, az általa többé-kevésbé kedvelt idõjárási elemeit. Az természetes dolog, hogy mindegyikünk másképp reagál az éppen aktuális idõjárásra. A közös bennünk a meteorológia kiemelt szeretete. (Ha szükséges, hozzászólásomat át lehet helyezni a Meteorológiai társalgó oldalra.)
Továbbra is kitartok ama - lehet, nagyon is merész - véleményem mellett, miszerint a Kárpát-medencében legfeljebb a késõbbi idõszakban képzõdhet hideg légpárna, melynek idõtartama szerintem nem lesz hosszú. Ennek fõ okaként a tovább erõsödõ naptevékenységben látom. A napfoltmaximum idején a mérsékelt öv mentén gyakrabban jönnek-mennek a ciklonok, a lehûlések és felmelegedések gyakrabban váltogatják egymást, mint naptevékenységi minimumban. A napfelszin aktiv területei (=AT), a napfolt(csoport)ok mérete ugyan még mindig elmarad az elmúlt évtizedekben megszokottaknál, de látványos a napaktivitás erõsödése, erre a növekvõ AT-k száma és a gyakori szoláris plazma- és részecske-kitörésekbõl következtetek. Legyen mindannyiunknak szép és békés hétvégéje!

Miután valóban mindenki modellbõl "dolgozik" teljesen érthetõ,hogy a télszeretõ ember minden verzióbõl a tél lehetõségét próbálja kivesézni,az enyhe idõt szeretõ pedig az ellenkezõjét.Ez nem hiba!
Mindettõl függetlenül lász verziója igencsak bejöhet,de azt nem szabad elfelejteni hogy az É-amerikai hidegleszakadások nem járnak nálunk törvényszerüen enyhe idõvel.Jó példa erre az 1995-96-os tél amikor mindkét kontinensen komoly tél volt szinte végig.Ha felépül egy blokkoló Ac a nyugat-európai partvidék fölött,már ugrik is az elõoldal-elmélet,és az esetleges rekordenyheség való hajlam.Az amerikai hidegleszakadások által generált ciklonok ilyenkor szépen megkerülik az Ac-t,vagy északra,vagy délre és utóbbi esetben még nálunk is történhet valami télre emlékeztetõ.
Én egyébként JoeJack 67623-as gondolatát tartom egyenlõre a legvalószinübbnek.

Errõl jutott eszembe, hogy elfelejtettem leírni havi anomáliás megérzéseimet (!!!, még csak véletlenül sem nevezném elõrejelzésnek ). Szóval én tartom magam az átlagos tél gondolatához. Dec.: +0,5, +1 fok; jan.: -0,5, -1 fok; feb.: -0,5, +0,5 fok. Ezek a tippjeim. A mostanihoz hasonló gyakori váltásokra számítok, egy kis zonalitás, egy kis direkt AC, egy kis blocking.

-------------------------------------

Közeljövõ: klasszikus zonalitás helyett jó esélyt látok egy újabb blockingos idõszakra, ám a mostani/jövõ heti télköszöntõ száraz hideg helyett egy enyhébb verzióra teszem le voksom. Azaz atlanti/nyugat-európai teknõsödés, déli részén mediterrán ciklongenezis nagy esélyével, a Baltikum környékén (ami lehet Skandinávia, esetleg Észak-Közép-Európa, vagy éppen Fehéroroszország, szóval arrafelé valahol) gyenge blokkoló AC-vel. Nálunk ez elõoldal délies áramlással, enyhe, száraz idõvel, vagy közelebbi mediciklon esetén csapadékos idõ. Mindenesetre nem zonalitás. A többit majd meglátjuk, ha kialakul (vagy nem ) a nyugati teknõ és ciklont generál délen.

Ezzel együtt ÉK-en tovább halmozódhat a hótakaró, fennáll tehát az esélye újabb lábas hideg beáramlásának pár hét múlva, ha megint változik a blokkoló AC helye.

Lász:20 fokos a szórás de a nagy része átlag alatt van szerintem a végén!Link Én nem vennék mérget a zonalításra!Én nem lepõdnék meg ha folyamatosan tolná kifelé a váltást,és még maradna az unalmas ködpárnás idõ

Ha bejönne ez a forgatókönyv(zonalítás)akkor jó eséllyel pont Karácsony környékére esne a következõ váltás.Mivel általában 3-4 hetes váltások vannak.Hacsak nem tart el most egyfolytában a zonalítás hosszú hónapokig.

Milyen lesz az idei tél idõjárási szempontból?

A szokásos szezonnyitó kérdésre én most sem tudom a választ, mindazonáltal megpróbálom egy csokorba összefésülni (óhatatlanul szubjektív módon), h mi(fórumozók), a természet (ha jön mérvadó jelzés onnan, sajnos eddig nem jött) ill. a különféle szezonális modellek (ill. azok verziói) milyen telet várnak.
Ez alapján megpróbálok belõni egy T-anomáliára (1971-2000-hez viszonyítottan) és csapadékra vonatkozó intervallumot. Ehhez képest vannak az úgynevezett meglepetések/meglepõdések.

Hõmérséklet:
A 2011-12-es téli szezon elõtt, a számomra érzékelhetõ többség inkább enyhe telet vár, de fõként az óvatosabb, rutinosabb öreg rókák hozzáteszik, h bármi lehet(hófelhalmozódás stb.), és akár átlag körüli tél is "kifagyhat" ebbõl a szezonból. A CFS 1. verziója sokáig átlag körüli vagy picivel az alatti T-vel számolt, majd az utóbbi idõben õ is bedobta a törölközõt és enyhítette a várakozásait, de a legfrissebben elérhetõ anyag ismét inkább átlag körüli T-vel kalkulál. A CFS2. verziója relatíve stabilabban adja az átlag fölötti T-t, bár a december benne is inkább átlag körüli, és a legfrisebben inkább csak a február enyhülne számottevõen.
Egy másik modell (ill. annak szezonális elõréje) amit gyakran hasonlítunk a GFS-el számomra kissé meglepõ módon átlag körüli T-vel számol. Az állat és növényvilág megfigyelõitõl nem igazán érkezett be olyan jelzés, ami használható lenne, így önkényesen azt gondolom, h a természet sem készülhet valami kemény télre, az ellenkezõje(enyhe tél) azonban benne lehet. Ha keményebb télre készülne, nyílván már bejött volna vmi infó...

Összességében szubjektív módon: nagyjából ezt várjuk: a 3 téli hónap T anomáliája 0.0 és +1.5 között lehet. Bombameglepetés lenne a többség számára egy minimális negatív anomália is (a szezonális elõrék alapján azonban nem lenne meglepõ!!). Egy 2 fok körüli vagy azt meghaladó pozitív anomália mérsékelt meglepetést okozna (itt inkább a szezonális elõrék "lepõdnének meg" a fórumozók többsége kevésbé). Mindemellett nem lenne meglepetés, ha a tél folyamán lenne összességében kb. 3-6 hét téli, vagy keményen téli szakasz (akár hóval és/vagy kemény hideggel).
((Itt hívnám fel a figyelmet, h egy 3 havi pozitív átlag létrejöhet úgy is, h az idõszak 25-40 %-ában brutál hideg van, míg a maradék 60-75 % átlag felett alakul. ))

Csapadék:
Csapadékról talán kevesebben nyilatkoztak, de a szezonális elõrék alapján (CFS 1v. 2v. + a másik modell ) inkább az átlagosnál szárazabb téli 3 hónap elé nézünk, esetleg a december lehet átlag körül vagy kissé a fölött.

Itt a várakozási tartomány kb. -10 és -50 % a sokévi átlaghoz képest . Bombameglepetés lenne egy átlag fölötti csapadékú tél (>10-20%). Az átlagosnál jóval szárazabb tél (-50% körül vagy alatt) csak mérsékelt meglepetést okozna, hasonlóan egy átlag körüli tél is (+/- 10%)

Verifikáció márciusban

Igen, egyértelmûen jövõ hét csütörtökön várható makroszinoptikus váltás. Megszûnik az AC központi helyzet amirõl 3-4 napja írtam. És 2 lehetõség adódik, vagy a Floo elméletbõl következõen erõs lehûlés 25-e körül, vagy tartós zonalitás kialakulása ami újra hetekig elhúzódhat. 23.-a után a fáklya szórása 20 fokossá válik, most kezd már a bizonytalansági kategóriába esni. Várhatón ez a bizonytalanság tartós lesz az elõrejelzésekben. azaz 23.-ig kiszámítható minden azután viszont 2 fõ irány lehetséges. A modellek egy része egyébként egyre inkább arra hajaz, hogy vagy keletre vagy északra tõlünk AC blokkolás következtében egy esõsebb/csapadékosabb idõszak veheti kezdetét.
Link
Link

Én is vigyorgok, mint a vadalma, mert az idõszak végére újra Észak-Amerika felé helyezõdik egy masszív hidegmag, ami generálja majd a szebbnél szebb ciklonokat az óceánon. Link s skandinávok környékén és a kelet-eui síkságon pedig további magasnyomás uralkodhat el, így a hidegleszakadások továbbra is tõlünk keletre szakadhatnak le, és javarészt kaphatjuk nyugatról-délnyugatról az enyhébbnél enyhébb légtömegeket, természetesen csapadékszegényen, ahogy azt már jól megszokhattuk, mert a ciklonok nem jönnek majd annyira közel.
Ha a nagy északi blocking felszámolódik, akkor hasonló ciklonaktivitás mellett jöhet decemberre a zonalitás
Õszintén szólva egy rövid makrováltáson kívül semmi extra nem változott a kilátásokban...
Van egy olyan érzésem, hogy szeretni fogom a következõ téli szezont... Ja, persze jelentõsebb havazások ismét csak Kelet-Szibériában lehetségesek... felénk nem nagyon...

Az a vicces dolog történt, hogy pont a jövõ hét közepi lehûlés fogja meghozni számunkra a hosszú zonális idõszak kezdetét, sok elõoldallal és további melegedéssel, érintõ frontokkal, olykor magas nappali hõmérsékletekkel. Nagyjából erre számítottam.
A stabil anticiklont szétzilálja a délkeletre történõ hidegmag és benne a nyomás igen alacsonyra csökken. Így a anticiklon dominancia megszûnik. Ezzel egyidejûleg északon ciklonok fognak vonulni, olykor lefûzõdõ peremciklonokkal, hidegfrontokkal a mediterrán térségben.
A hidegmagok messze elkerülik a Európa középsõ térségét, sõt az egész kontinensen ez lesz a jellemzõ. Még nagyon messze van az igazi téli váltás. Hogy nálunk mi lesz? Egyelõre egy kis maradvány anticiklon tarja majd magát, de ez már beillenékeny lesz, így hidegpárnára sincs sok esély. Szóval átmeneti hidegöblítés, majd egy gyors mozgású front szépen utat enged a nyugati áramlásoknak, így itthon elõoldal, és érintõ frontok fogják váltogatni egymást. Ebben még a rekord meleg is benne van, egy-egy front elõtt:-)
Véleményem szerint hosszú enyhe idõre kell felkészülnünk a jövõ hét közepe utáni idõszaktól. Csapadék is nagy talány, sajnos ebben a helyzetben ez sem nagyon várható, talán egy-egy jól irányzott peremciklon idején kiadós esõ hullhat, talán?!

Jelenleg úgy tûnik, hogy a lehûlést(aminek a java tõlünk keletre szakad le) követõen lassú visszamelegedés várható, majd körülbelül 1 hét múlva aktiválódna a mediterrán térség, nagy valószínûséggel elõoldalon lennénk és a melegedéssel együtt megnövekszik a csapadék esélye is.Mindezek mellett van lehetõsége tartós AC uralomnak is, ez esetben kevéssel 0°C feletti 850, és tartósabb hidegpárna lenne napirenden.Még képlékeny a dolog, mind a kettõre megvan az esély, de a csapadékosabb idõre most kicsit nagyobb esély mutatkozik.

Az operatívot - fõleg 144 óra felett - csak érdekességképpen nézem, ami a tendenciát illeti, az alapvetõ paraméterekben alig látok változást (AC-dominancia, csapadékmentesség). Az AC ugyan fokozatosan gyengülhet a kontinens felett, de hogy ebbõl mikor lesz érdemi makroszinoptikus váltás, és hogy ez milyen irányt vesz fel, arról most még korai lenne érdemi latolgatásokba menni. Egy biztos: a kelet-európai síkságot sorozatos hidegöblítések érik el, mi pedig véleményem szerint egyelõre csak az AC peremén olykor beszivárgó lábas hidegre számíthatunk.

Az utolsó mondattal nem értek egyet. Hiszen kelet felõl bejön a hideg ma éjszaka, illetve holnap reggel. Ilyen távlatból már csak nem tévesztik el a modellek . Bár az is igaz, futásról futásra 2-4 órát késlelteti a frontot a GFS: Link , most már csak holnap este érné el kb. a Tiszát 850hPa-n, de ne felejtsük el, hogy a lábas hideg frontja igen erõsen meg van dõlve: ekkor 2m-en már a Dunát is átlépi: Link .
Ez a hideg, komolyabb akadály hiányában szétterül a Kárpát-medencében. Az energiamérleg pedig már negatív. Igen jó esélyét látom annak, hogy az általad említett melegedés (ami jelentõs, de nem kimondottan nagy valószínûséggel bekövetkezhet), a hidegpárna fölött a magasban indul meg elõször, ami tovább stabilizálja a légrétegzõdést, így nehezen keveredhet át az alsó légréteg. Tehát maradhat a hidegpárna, a meleg majd ráfut a tetejére. Ezt a T850 és a T2m fáklya alátámasztja azzal, hogy a T850-es visszamelegedés mellett a 2m-es fáklyán bebetonozódik a Tmax 3-4°C-on. Link Link Ezt stabilan, sõt az elejét már egyértelmûen adja a gfs.
(Ha jól emlékszem, akkor nem elõször írok errõl. Az egyetemen is beszéltünk páran a dologról, úgy vettem észre, õk is hasonló véleményen vannak.)

Újdonság egyébként, hogy eddig az látszódott, hogy 15-ÉN lesz egy kisebb visszamelegedés (70-80%-ot is adott már rá a modell ma reggel), most helyette egy lassabb visszamelegedés lesz 850-en 15-éIG, aztán 16-án egyre inkább lefelé kezd szórni a fáklya az eddigi mindenfelé szórás helyett.
(Más modell sem adott ma már eltérõ kimenete erre az idõszakra, de 16-17-én még most is szétszaladnak azért, az még nem tisztázott.)

A mûholdas felhõanimációk szerint az oroszországi ciklon központjával együtt lassan-lassan, de egyértelmûen kelet felé fog elmozdulni. Elsõ, fátyolfelhõs spirálkarja elért, túl is haladt rajtunk, a következõ kettészakadt, újabb felhõsödést már nem okoz. A légörvény viszont magával viszi a hidegebb levegõ zömét, ami a Kárpátokon kivül marad. Nagyobb eséllyel elérhet viszont bennünket délrõl, a téritõi övezet felõl az enyhébb levegõ néhány napon belül. Késõbb egyáltalán nem biztos, hogy az óceáni ciklon frontrendszere áthalad fölöttünk: ennek bizonyos mértékig a skandináviai anticiklon fogja állni az útját. Elõoldali helyzete révén nálunk megenyhülhet az idõ. Hideg légpárna kialakulására a közeli jövõben nincs sok esély.

Én is ezt vallom.
És ami a GFS fáklyát illeti 14-15-dikétõl elkezd nyílni az olló.Talán esélyt adni egy esetleges változásnak !?
Bár nekem inkább kivált képpen nem B.angelo által várt 20-dikai "váltás" elõjelét próbálom bemagyarázni.Vagy épp azt,hogy anno Október 13-dikán írt hozzászólásban az általam várt November közepi kis téli fuvallatot próbálom érvekkel alátámasztani.Ami valljuk be akkora távból ilyen messzire pár nappal hamarabb(nov.11) be is jön.Csak nem a kritériumomnak megfelelõ -5-ot elérõ 850pha-os hideggel.
Hanem azt,hogy "nagy csata" zajlik most a légkörben melyik idõjárási áramlás tud Európa és térsége felett most dûlõre jutni.
Az esetleges kilengések eltérõ modell kimenetek már most meg meg figyelhetõk,de ez NEM! tendencia. Csupán egy újabb esély egy változékonyabb idõjárás felé.
Íme egy változat:
ECMWF: Link
GFS: Link
A probléma ott kezdõdik,ami kulcsa a bizonytalanságnak,hogy mind2 modell esetén nagyjából 14-15-dikén újból Kelet Eu. síkságra szabaduló hideg leszakadás egy alacsony nyomású ciklon hátoldalán generál- E? majd peremciklonokat,újabb ciklonokat.Továbbá leépül-e a Skandi anticiklon mert a nélkül nehéz lesz a hidegnek a közelünkbe leszakadnia.A gfs ezt jó messze keletre teszi míg maga az Ecmwf közelebb.
Ha még elõrébb akarom fejtegetni a dolgokat ami már nem hosszútáv.Magát az Ac központot is máshova számolja mint GFS mind az ECM.15-dikén délre-jelen futás alapján- GFS= majdnem Oslo központtal adja vs ECM nyugatabbra,Ény-ra majd nem Feröer szigetek központtal. Pár km ide oda és borul az eddigi séma.
Pontosabb képet majd péteken de inkább Szombaton lehet kapni.Marad-e az unalmas idõ avagy lehet-e már látni a "fény" -jól kivehetõ modell távlatban-az alagút végén(,ami talán meg is valósul).

Eltelt 2 és fél nap, volt mindenféle csapongás és bizony a jövõ hét közepi eksön továbbra is kissé sötét ló a modellek számára.

A hidegelöntés immáron 100 %, hogy érkezik, az viszont még abszolút nem dõlt el, hogy pontosan hova, mennyi és mikor. ECMWF kimenetek (nem épp a legáttekinthetõbb, de sokáig vissza lehet nézni, a bal alsó sarokban van Mo., amúgy fõként a Kelet-európai-síkság van rajta):

06/12: Link
06/00: Link
07/12: Link Link
08/00: Link
08/12: Link
09/00: Link
09/12: Link

Ide-oda tolódik a ciklonkp., így aztán, mint a búcsúban...T850 az ÉK-i határainknál: -9, -8, +4, +2, -7, +1, -5.

A GFS fáklyán 15 fokos szórás, pedig már csak 6 nap: Link

Nem kijavításként írom, de a modellekbõl, és némi plusz (régi hasonló helyzetek megfigyelésén alapuló) infóból most a következõ látszik. A 14-15-ei (egyébként nagyon kicsi) csapadékesély mellé várhatóan a magasban némi (vagy akár nagyobb) visszamelegedés társul: Link (ezen a modellkimeneten pontosan nulla a csapadékesély egyébként, a valóságban azonban "csak" nagyon kevés). A 2m-es hõmérséklet viszont nem fog emelkedni: Link . Hidegpárna van tehát.
Nos: ebben a helyzetben egy délután érkezõ csapadék biztosan esõ lenne, hisz a levegõ pozitív hõmérsékletû. Éjszaka is legfeljebb ónos (vagy még kisebb eséllyel fagyott) esõ képzelhetõ el, mivel csak az alsó néhány száz méter lesz éjszaka is negatív.
Node, ha éjszaka csapadékmezõ érkezne, akkor nem lenne kisugárzás, nem tudna hûlni éjszaka a levegõ, és pozitív maradna az egész réteg, tehát mégis csak esõ lenne az éjszaka is .

Ha marad a jelenlegi tendencia, akkor egyáltalán csapadékra sem sok esély lesz nov. 25-ig, bár a mostani nyomásfáklya azért pár (2-4) hPa-lal lejjebb fut 17-e után, mint a 6UTC-s.

Ebbõl Link miként szûrted le a 20.-i biztos makrováltást?

Az ilyen hozzászólások inkább a vágyakat tükrözik nem a valóságot.

Az operatívból nem érdemes kiindulni, mert 180 óra felett 6 óránként képes 180 fokot fordulni. Nem is szoktam nézni az operatívat, inkább nézem a fáklyát, és ott a tendenciát.

Na akkor megpróbálok összedobni egy értelmes összefoglalót, elemzést. Lássuk: Mint azt már észrevettük, hazánkban a régóta kora tavaszias, langyos, csapadékmentes idõ uralkodik. Ám a múlt hét legvégén felvillant egy reménysugár, hogy változás állhat be: A modellek lehülést jeleztek, kisebb csapadékkal. Elég sokáig kitartva e verzió mellett. Ám ezen a héten úgy látom, mind a lehülésbõl mind a csapadékból visszavettek. Legelõször tegnap este a 18h futás ugrott vissza. A lehülés szinte teljesen eltûnt a csapadékról meg ne is beszéljünk... A reggeli modellek tartották magukat a 18h futáshoz... A lehûlés ismét felcsillant, ám a csapadék még jobban kiveszett a futásokból. Na ez volt az összefoglaló része, (ha valamit rosszul írtam kérem javítsatok). Most jönne egy kis szubjektív "jóslás", vélemény az elkövetkezendõ idõszakról:
Amint egy picit tanultam elemezni a modelleket (sokat köszönhetek földrajztanáromnak), letisztáztam a fogalmakat az én meglátásom a következõ: Péntektõl változás áll be idõjárásunkba, melynek köszönhetõen jócskán visszaesnek a hõmérsékleti értékek. Éjszakai fagyok, és a nappali T-t sem jósolnám +6, +10 fok fölé... Ám az anticiklonális idõ maradna, egészen nov. 14-15-ig, amikor is egy kis csapadékot véltem felfedezni a modelleken, amely az alacsony T miatt fõleg havas esõ, hó lenne. Ez a csapadék fõleg az ország északi részét érintené. Én úgy gondolom, hogy az elsõ síkvidéki kiterjedtebb havazásra min. nov. 25-ig nem igazán van esély. ( Kérlek javítsatok ha valamit rosszul írtam, hisz abból tanul az ember...

Bár csak igazad lenne! a 06-os fáklyát még nem néztem (nincs is még fent), de a friss GFS operatívon a változás semmi nyomát nem vélem felfedezni. AC-dominancia, amíg a szem ellát, T a sokévi átlag körül, csapadék 240 óra felett, hol itt a makrováltás? OFF: ha ez így megy tovább, idén szán helyett porfelhõn érkezik a Mikulás

A gfs továbbra is tartja a 20.-i makrováltás esélyét. Ha nem tévedek ez már jó pár napja kivehetõ a fáklyán is, tehát ez kezd biztos lenni. Csapadék ügyben még teljes a bizonytalanság.

Azt valahogy mindig elfelejtik az emberek, hogy a déli irányú meridionális áramlás is blocking, nemcsak a hideget hozó északi/keleti.

Az a baj, hogy a blocking idõrõl-idõre azért megszûnt. Ha emlékeztek, akkor kb. egy éve még a NAO akkora negatív anomáliában volt, hogy annak hossza és maga az értéke is rekordgyanús a mérések óta. Akkor aztán tényleg nem tudott megszûnni a blocking. Amióta ez visszavett, és 0-hoz jóval közelebbi az anomália, azóta gyakrabban felbukkannak néhány napos zonális idõszakok. Mostanában újra gyakoribb és hosszabb blocking-idõszakok lettek (és láss csodát, a NAO kicsit lefelé is tart).
Akár milyen idõbeli hosszat kiválasztva és vizsgálva az annál hosszabb zonális és blocking helyzetek megjelenésének idõbeli gyakoriságát, az viszonylag erõs korrelációban van a NAO értékével, csakúgy, mint az egyes blocking vagy zonális periódusok átlagos hossza is az szerint változik.

A másik, amit páran néha elfelejtenek: a zonalitás az átlagos (kis szórású) hõmérsékletû, szeles, néha kevés csapadékot adó idõjárási helyzeteket adja. A blocking pedig a szélsõségeket, de hogy milyet (forró száraz nyár, zord száraz tél, nem nagyon hideg de havas tél vagy hideg csapadékos nyár), az függ az AC helyétõl. Ha most arrébb menne az AC valamerre néhány száz km-t, akkor gyökeresen változna az idõjárásunk, a blocking azonban blocking maradna.

Ilyen változás volt most, hogy Skandinávia fölé ment az AC, holnap meg is kezdõdik egy jó 5-10°C-os lehûlés (itt északon legalábbis biztosan). Holott makroszinoptikailag ez csak egy kisebb átrendezõdésnek számít.
Várhatóan az AC ránk húzódik majd, aztán 15-étõl keletebbre mozdulhat a gfs szerint. Ez (a magasban biztosan, itt lent a hidegpárna miatt talán nem) visszamelegedést okoz. Most azonban csak kicsit gyengülne közben az AC, így a zonalitás nem jöhet szóba. És ez a változás az elõzõ jó másfél hónaphoz képest, hogy két AC között nincs meg az a 2-4 nap zonalitás. Legalábbis most, sztán hogy ez visszaváltozik-e, vagy megmarad (télen általában utóbbinak nagyobb az esélye), azt majd még 2 AC-val késõbb meglátjuk.

Akkor pontosítok: A csapadékos, mediciklonos blocking végére vártunk, majdnem két évet . A 2010-2011-es tél elején kezdett megváltozni ez a helyzet, ennek köszönhetõen hagytunk ki akkor rengeteg téli ziccert, délebbi pályákon húztak el már a ciklonok jó része. Én az iménti hsz-emmel arra utaltam, ami már volt párszor tárgy a fórumban, konkrétan a dinamika, a változatosság hiánya, a periódikusság elnyúlása rendszertelensége, tehát ez az "elõbb-utóbb fordul" tényleg szó szerint értendõ.

A blocking megszûnésére várunk?! Ki? Kik várnak rá? Isten õrizz, hogy megszûnjön, és helyére zonalitás lépjen! A kárpát medencében éppen a blockingos helyzetek okoznak csapadékosabb periódusokat, persze egyáltalán nem mindegy a blocking elhelyezkedése... A zonális felállásnál jellemzõbb a gyér csapadékmennyiség, fõleg a téli félévben. Hiába esik hetente néhány milliméter, irgalmas kiáltást nem fog érni, fõleg nem enyhe, szeles (zonális) irányítás mellett.

A blocking megszûnésére, ha jól tudom majdnem 2 évet vártunk, sajnos ebbõl én nem tudok kiindulni, ugyanakkor tény, hogy elõbb- utóbb fordulnia kell, csak ezzel megint nem mondtam semmit.

Szerintem a kárpát-medencei helyzet nem egy légköri képzõdmény, vagy egy stabilan fennálló állapot. Ilyen állapot egy ciklon, egy stabil anticiklon-helyzet lehet, zonális áramlás, stb.
Annak, hogy ebbõl szerencsénkre/pechünkre mennyi csapadék hullott, már sokkal kisebb kapcsolata van ehhez - igen komoly elemzés sem biztos, hogy megállná a helyét.

A nagy számok törvénye kaotikus rendszerekben igazából: "minél nagyobb méretekben és minél hosszabb ideig volt már jelen egy állapot vagy egy bizonyos viselkedés, annál nehezebben szûnik meg, illetve valószínûleg annál hosszabb ideig fog tartani még a továbbiakban is."
Innen loptam: Link

Igen egyetértek, de már csak a nagy számok törvényét figyelembe véve egyre nagyobb az esélye az esõnek. Komolyan úgy képzelem el az itteni helyzetet mint amikor a sivatagban várják több év utáni csapadékhiány után a várva várt esõt.

Ez így rendben is van, hogy akkor meg-megjelenik csapadék, függetlenül annak racionális esélyétõl. Napi négyszer heti 28-szor próbálja kitalálni, mi lesz 10-16 nap múlva. Belefér, hogy néha csapadék is "belecsúszik" a számításokba. Ha zsinórban adja: esélye is van
Friss: Link

3 hónapja 240 óra felett mutogatja a csapadékot,és 150 körül tûnik el teljesen!
Majd ha 72 óra körül is mutat komolyabb csapit akkor talán hiszek neki!Link

A gfs 240h felett pedzegeti a csapadék lehetõségét. Elõbb-utóbb csak megszakad ez a csontszáraz periódus.

Pedig elképzelhetõ, hogy közelebb jön a szibériai-keleteurópai hideg: a mostani nagy anticiklonunk keleti oldalán minduntalan hidegbeáramlások érik a Skandináviától keletre elhelyezkedõ területet. Ehhez persze az kellene, hogy az alapfelállás változatlan maradjon. Megjegyzem, ez elég régen fennáll, talán már kimeríti a "witterung" fogalmát. Szóval, hosszas fennállás esetén valószínûleg elég hideg gyûlne össze északkeleten, és a mediciklonok azt a hátoldalukra véve, ránk zúdíthatnák. 2002-ben volt ehhez hasonló forgatókönyv tél elején. A kulcs tehát ennek a mostani blocking szituációnak a megmaradása -ha szóban forgó AC leépül, minden bizonnyal jön a zonalitás.

Statisztikai szempontot nézve az idei október a szárazság (emiatt a köd és inverzió viszonylagos gyengesége a nappali órákban) a hosszantartó déli áramlásos AC idõszakok ellenére éppen átlagos volt (felénk jó 2 fokkal hûvösebb, de ez más kérdés). Ez tapasztalataim szerint amolyan átlagos telet vetít elõre. A szibériai-keleteurópai hidegáltalában ebben az idõszakban fejlõdik, meglátásom szerint azonban tõlünk a megszokottnál távolabb marad, a hó és jégtérképet megnézve. Jelenlegi hidegbetörésre egy Skandináv kpú AC keleti peremi elhelyezkedése miatt számítunk ami nem lesz része a Szibériai tömegnek, inkább leszakadva tõlünk DK i kp al képezne szigetet tõlünk északabbra a meleget egy nyugatabbra tolódott elõoldal biztosítaná, ez -10 fokos vagy alatti éjszakákat "verõfényes" nappalokat hozna, de nem nyitna csatornát a Szibériai légtömegeknek.
Nem várok tartósan ködös inverziós idõt vastag beragadó stratussal, ahhoz "kicsit" több nedvesség kellene, (mint ahogy jelenleg is inkább a por füstköd okoz inverziót, homályosítja el idõrõl idõre az eget némi vékony kisugárzási esetleg ködhajlamosab területeken késõbb megemelkedõ és helyenként beragadó lepellel)
Ha pedig véletlenül megindulna mostanában nyugatról a nedvesebb levegõ fölénk, úgy hogy el is jutna idáig valami, akkor már valószínûsítem hogy pillanatok alatt egy medi hátoldalában találjuk magunkat sarkvidéki eredetû levegõvel, viszont ez esetben nem számítok a blocking azonnali visszaállására sem, azaz a hátoldal gyors leépülésével és, markánsabb elõoldallal is kell számoljunk. Ez nagyjából dec. közepéig nem valószínûsíti az általunk vágyott formában a Tél tartós beköszöntét.(Hacsak a -10 fokos éjszakákat és a szikrázó napsütést 5 fokkal már nem tekintjük annak.)