Globális jelenségek
Ezért írtam, hogy "kicsit aktívabb", a szubjektív média-szorzót tessék alkalmazni 
Az elmúlt 30-40 évhez képest rendkívül alacsony a jégkiterjedtség, pár év alatt drámai a változás! A Barents-tenger jó, hogy nem szokott befagyni, délrõl nyitott! Most viszont az egész tengeren egy deka sincs! Ezt mondtam! 300.000 km^2 kellene legyen, 0 van! A Kara-tenger 400.000^2-es mínuszban! Ez a kettõ összesen nagyobb hiány, mint amire oly sûrûn hivatkozol, a TELJES déli többlet az átlagtól! Az meg gondolom nem lep meg, ha azt mondom, hogy nem csak e két tenger az északi-sarki jégtakaró (Kara- és Barents-tenger). Másfél millió km^2 hiányzik! Ne tessék állandóan sunyin eltussolni a nagyságrendeket és takarózni pár elenyészõ adattal, tudóshoz nem méltó, hazug és hamis basszus!
Az elmúlt 30-40 évhez képest rendkívül alacsony a jégkiterjedtség, pár év alatt drámai a változás! A Barents-tenger jó, hogy nem szokott befagyni, délrõl nyitott! Most viszont az egész tengeren egy deka sincs! Ezt mondtam! 300.000 km^2 kellene legyen, 0 van! A Kara-tenger 400.000^2-es mínuszban! Ez a kettõ összesen nagyobb hiány, mint amire oly sûrûn hivatkozol, a TELJES déli többlet az átlagtól! Az meg gondolom nem lep meg, ha azt mondom, hogy nem csak e két tenger az északi-sarki jégtakaró (Kara- és Barents-tenger). Másfél millió km^2 hiányzik! Ne tessék állandóan sunyin eltussolni a nagyságrendeket és takarózni pár elenyészõ adattal, tudóshoz nem méltó, hazug és hamis basszus!
A jelenlegi ciklus maximumának közelében persze, hogy van napkitörés, furcsa lenne, ha nem lenne. Egy napkitörés pedig mindig hatalmas szokott lenni - legalábbis a Földhöz képest
Ami pedig a jégkiterjedtséget illeti: az elmúlt 30-40 évhez szokták csak viszonyítani. Ha lettek volna mûholdak 60, 100 vagy mégtöbb évvel ezelõtt, akkor talán kiderülne, hogy a mostani negatív anomália nem is olyan rendkívüli. Fõleg,ha azt nézzük, hogy milyen alacsony szintrõl indult a jégnövekedés szeptemberben. Ahhoz képest azért nem olyan rossz. Ráadásul tudtommal a Barents-tenger még a tél végén se szokott csontra befagyni. És ha már anomáliáknál tartunk, linkelhetnéd néha az Antarktiszról szóló adatokat is, mert ott folyamatosan pozitív anomáliát mutat a jégréteg.Link Nem úgy néz ki, hogy -ahogy a "sosem hazudó" IPCC meg a média harsogja- drámaian olvadna.
Ami pedig a jégkiterjedtséget illeti: az elmúlt 30-40 évhez szokták csak viszonyítani. Ha lettek volna mûholdak 60, 100 vagy mégtöbb évvel ezelõtt, akkor talán kiderülne, hogy a mostani negatív anomália nem is olyan rendkívüli. Fõleg,ha azt nézzük, hogy milyen alacsony szintrõl indult a jégnövekedés szeptemberben. Ahhoz képest azért nem olyan rossz. Ráadásul tudtommal a Barents-tenger még a tél végén se szokott csontra befagyni. És ha már anomáliáknál tartunk, linkelhetnéd néha az Antarktiszról szóló adatokat is, mert ott folyamatosan pozitív anomáliát mutat a jégréteg.Link Nem úgy néz ki, hogy -ahogy a "sosem hazudó" IPCC meg a média harsogja- drámaian olvadna.
Vagy ha az alma visszafelé esne a fára? (megtörténhet). Newton...
Olyanért kezdtél el valakit b@asztatni, ami meg sem történt. Laganus...
_____________________________________________
79 óta a 4. legalacsonyabb jégborítás van jelenleg az Arktiszon. Az elmúlt 33 év átlagához képest kb 800 ezer négyzetkilométerrel kevesebb.
Az elmúlt 5 napban kb 350 ezer km2-rel gyarapodott (Jóska térképéhez)
Olyanért kezdtél el valakit b@asztatni, ami meg sem történt. Laganus...
_____________________________________________
79 óta a 4. legalacsonyabb jégborítás van jelenleg az Arktiszon. Az elmúlt 33 év átlagához képest kb 800 ezer négyzetkilométerrel kevesebb.
Az elmúlt 5 napban kb 350 ezer km2-rel gyarapodott (Jóska térképéhez)
Tudom,hogy nagy a hiány csak, ha egy ilyen bekövetkezne, kíváncsi lennék mit mondanának a globális felmelegedés hívei...
Neves szakértõk...
Neves szakértõk...
Az lenne az igazán vicces, hogy a rekord alacsony jégborítottság után rekord magas jönne!
Még épphogy elkezdõdött a Barents és -Kara-tenger feletti magasnyomás uralma, máris rohamosan növekszik a jég, íme a 11.20. és 11.25. közötti változás egy képen: Link
A következõ egy héten tovább erõsödik majd a növekedési ütem.
A következõ egy héten tovább erõsödik majd a növekedési ütem.
Figyelem a térséget, most végre ciklontevékenység sem lesz, így valóban gyorsan fagyhat a jég. Snowhunter pár hete már várta a jegesedést, de akkor még bõven kemény ciklonok voltak elõrejelezhetõek erõs széllel, így emiatt nem is haladt sokat a dolog, a valaha mért (utolsó 30-40 év) legalacsonyabb kiterjedését okozva a Kara-tengeren, a Barents-tengeren még nincs jég, pedig átlagosan közel 300.000 km^2-nek már lennie kellene. Amcsiknál is negatív az anomália (nem csoda), Kamcsatkánál (Bering-szoros Chukci-tenger) viszont ismét pozitív az anomália a tavalyi rekord magas téli kiterjedtség után.
Most pedig stabilan 1030-1040 hPa várható a Barents-tenger környékén, ami a tavalyi északi zonalitásnak, függõleges É-D-i izobárokkal sûrített télnek könnyen ellent mondhat.
Most pedig stabilan 1030-1040 hPa várható a Barents-tenger környékén, ami a tavalyi északi zonalitásnak, függõleges É-D-i izobárokkal sûrített télnek könnyen ellent mondhat.
A jövõ héten végre jelentõs jégképzõdés indulhat meg a Kara-tengeren és a Barents-tengeren, megfelelõ hideg levegõ lesz a térségben, a jegesedésnek kedvezõ nyomáselrendezõdés mellett.
A Tanárnõ több félévig tanította is ezt nekem, és vizsgáztam is nála ebbõl.
Attól, hogy a dolog bonyolultabb, attól még a szeleknek van hatása az áramlatokra (ezt is õ tanította).
Az AMO esetében nem a tengerfelszín hõmérsékletének hatására, hanem a hõmérséklet változásának hatására gondoltam. A hõmérséklet változás idõskálája több évtizedes, így annak az izlandii ciklongyár mûködésében bekövetkezõ változások idõskálájának is több évtizedesnek kell lennie.
Ha azt tesszük fel, hogy pl. a légköri makroszinoptikus helyzetek gyakoriságát kizárólag a tengerfelszín hõmérséklete szabályozza /ez persze nem így van/, akkor állandó tengerfelszín-hõmérséklethez állandó gyakoriságok is tartoznak. Ha az AMO-jelenség hatására néhány évtized alatt megváltozik a tengerfelszín-hõmérséklet, akkor a gyakoriságok is néhány évtized alatt változnak meg. Erre utaltam azzal, hogy az AMO hatása több évtizedes idõskálán érvényesül, és nem a makroszinoptikus skálán.
A tengerfelszín aktuális hõmérsékletének (ami nem az AMO) makroszinoptikus idõskálájú változásai befolyásolják az azori-izlandi akciócentrumok "pillanatnyi" erõsségét, vagyis az aktuális makroszinoptikus helyzetet, ebben szerintem egyetértünk .
(Fontos tehát megkülönböztetni a két fogalmat: makroszinoptikus helyzet, és azok gyakorisága.)
Attól, hogy a dolog bonyolultabb, attól még a szeleknek van hatása az áramlatokra (ezt is õ tanította).
Az AMO esetében nem a tengerfelszín hõmérsékletének hatására, hanem a hõmérséklet változásának hatására gondoltam. A hõmérséklet változás idõskálája több évtizedes, így annak az izlandii ciklongyár mûködésében bekövetkezõ változások idõskálájának is több évtizedesnek kell lennie.
Ha azt tesszük fel, hogy pl. a légköri makroszinoptikus helyzetek gyakoriságát kizárólag a tengerfelszín hõmérséklete szabályozza /ez persze nem így van/, akkor állandó tengerfelszín-hõmérséklethez állandó gyakoriságok is tartoznak. Ha az AMO-jelenség hatására néhány évtized alatt megváltozik a tengerfelszín-hõmérséklet, akkor a gyakoriságok is néhány évtized alatt változnak meg. Erre utaltam azzal, hogy az AMO hatása több évtizedes idõskálán érvényesül, és nem a makroszinoptikus skálán.
A tengerfelszín aktuális hõmérsékletének (ami nem az AMO) makroszinoptikus idõskálájú változásai befolyásolják az azori-izlandi akciócentrumok "pillanatnyi" erõsségét, vagyis az aktuális makroszinoptikus helyzetet, ebben szerintem egyetértünk
.(Fontos tehát megkülönböztetni a két fogalmat: makroszinoptikus helyzet, és azok gyakorisága.)
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68694 - 2012-11-15 16:22:16)
Mielõtt áthelyeznétek ezt a hozzászólást, csak olvassátok el, amit írtam.
Elvileg ennek a topicnak a címe a hosszútávú elõrejelzés. Az utóbbi 1-2napba én nem ezt olvasgatom itt, hanem hogy mi-mit befolyásol.
Én még mindig arra lennék kíváncsi, hogy esetlegesen 2-3 hét múlva milyen idõ lehetséges, és mit olvastok ki a grafikonokból (sajnos én annyira nem értek hozzá).
Szerintem ez a szeles hõmérsékletes-tengeres változás már nagyon eltér a topictól.
Mielõtt áthelyeznétek ezt a hozzászólást, csak olvassátok el, amit írtam.
Elvileg ennek a topicnak a címe a hosszútávú elõrejelzés. Az utóbbi 1-2napba én nem ezt olvasgatom itt, hanem hogy mi-mit befolyásol.
Én még mindig arra lennék kíváncsi, hogy esetlegesen 2-3 hét múlva milyen idõ lehetséges, és mit olvastok ki a grafikonokból (sajnos én annyira nem értek hozzá).
Szerintem ez a szeles hõmérsékletes-tengeres változás már nagyon eltér a topictól.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68693 - 2012-11-15 14:20:07)
Szerintem õ a légköri cirkulációra gondolt és a Te elõzõ hozzászólásod is arról szól (68690.).
Az cirkulációs rendszer, csak nem értem, hogy a kérdésed hogy jön az én hozzászólásomhoz?
Én csak arra akartam neked rávilágítani, hogy egyáltalán nem írt olyat, hogy közömbös lenne.
"ha nincs melegvíz Grönland partjainál, akkor nincs ciklogenezis és ciklonok sem. Ez nem makroszinoptika?" - szerintem ez túlzás, még lecsontozva is.
A ciklonok, anticiklonok kialakulását ugyanis nem csak a felszín közeli "ingerek" határozzák meg, hanem a magaslégköri folyamatok is, amik tojnak a tengeráramlatokra.
Szerintem õ a légköri cirkulációra gondolt és a Te elõzõ hozzászólásod is arról szól (68690.).
Az cirkulációs rendszer, csak nem értem, hogy a kérdésed hogy jön az én hozzászólásomhoz?
Én csak arra akartam neked rávilágítani, hogy egyáltalán nem írt olyat, hogy közömbös lenne.
"ha nincs melegvíz Grönland partjainál, akkor nincs ciklogenezis és ciklonok sem. Ez nem makroszinoptika?" - szerintem ez túlzás, még lecsontozva is.
A ciklonok, anticiklonok kialakulását ugyanis nem csak a felszín közeli "ingerek" határozzák meg, hanem a magaslégköri folyamatok is, amik tojnak a tengeráramlatokra.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68692 - 2012-11-15 14:16:12)
A globális tengerkörzés nem makrocirkulációs rendszer? Szerintem erõsen.
A globális tengerkörzés nem makrocirkulációs rendszer? Szerintem erõsen.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68691 - 2012-11-15 14:00:3
Valamit rosszul értelmezhettél, mert nem azt írta, hogy közömbös, hanem hogy kisebb hatást fejt ki ebbõl a szempontból.
Én is az õ véleményét osztom. Elsõsorban a makrocirkulációs rendszerek a meghatározóak, a hóborítottság, jegesedés és tengeráramlatok csak közvetett tényezõként vesznek részt.
Valamit rosszul értelmezhettél, mert nem azt írta, hogy közömbös, hanem hogy kisebb hatást fejt ki ebbõl a szempontból.
Én is az õ véleményét osztom. Elsõsorban a makrocirkulációs rendszerek a meghatározóak, a hóborítottság, jegesedés és tengeráramlatok csak közvetett tényezõként vesznek részt.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68690 - 2012-11-15 13:29:49)
Ne haragudj, de már hogy ne lenne domináns az AMO makroszinoptikus skálán? Ezzel azt állítod, hogy a tengerfelszín hõmérséklete indiferens a légköri képzõdmények kialakulása szempontjából. Ami nyilvánvalóan nem igaz, nem lehet igaz. A Golf áramlat elhelyezkedése alapvetõen meghatározza az Észak-Atlanti ciklogenezis helyét, intenzitását. Lecsontozva: ha nincs melegvíz Grönland partjainál, akkor nincs ciklogenezis és ciklonok sem. Ez nem makroszinoptika?
Ne haragudj, de már hogy ne lenne domináns az AMO makroszinoptikus skálán? Ezzel azt állítod, hogy a tengerfelszín hõmérséklete indiferens a légköri képzõdmények kialakulása szempontjából. Ami nyilvánvalóan nem igaz, nem lehet igaz. A Golf áramlat elhelyezkedése alapvetõen meghatározza az Észak-Atlanti ciklogenezis helyét, intenzitását. Lecsontozva: ha nincs melegvíz Grönland partjainál, akkor nincs ciklogenezis és ciklonok sem. Ez nem makroszinoptika?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68689 - 2012-11-15 13:21:53)
Itt sem írta senki, hogy csak a levegõ hajtja. Lásd: #68682.
Itt sem írta senki, hogy csak a levegõ hajtja. Lásd: #68682.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68688 - 2012-11-15 13:20:10)
Az El Nino tengeráramlási képe és a "légkörre gyakorolt hatás" tyúk-tojás probléma, képtelenség eldönteni, melyik volt elõbb.
Az El Nino tengeráramlási képe és a "légkörre gyakorolt hatás" tyúk-tojás probléma, képtelenség eldönteni, melyik volt elõbb.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68687 - 2012-11-15 12:57:43)
El nino: Link
Itt pedig a légkörre gyakorolt hatások vázlatosan: Link
"El Niño episodes are defined as sustained warming of the central and eastern tropical Pacific Ocean. This results in a decrease in the strength of the Pacific trade winds, and a reduction in rainfall over eastern and northern Australia."
Tehát a passzátszelek gyengülése nem ok, hanem következmény.
El nino: Link
Itt pedig a légkörre gyakorolt hatások vázlatosan: Link
"El Niño episodes are defined as sustained warming of the central and eastern tropical Pacific Ocean. This results in a decrease in the strength of the Pacific trade winds, and a reduction in rainfall over eastern and northern Australia."
Tehát a passzátszelek gyengülése nem ok, hanem következmény.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68686 - 2012-11-15 12:04:17)
Az el-nino jelenség pedig végiggyûrûzik az egész bolygón, pedig csak annyi történik, hogy megváltozik a tengervíz hõmérséklete egy bizonyos térségben.
Az el-nino jelenség pedig végiggyûrûzik az egész bolygón, pedig csak annyi történik, hogy megváltozik a tengervíz hõmérséklete egy bizonyos térségben.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68685 - 2012-11-15 11:36:13)
"Régebben azt gondolták, hogy az óceán áramlásait a levegõ hajtja. Ma azonban már világos, hogy ennél bonyolultabb a dolog." Ezt Bartholy Judit nyilatkozta.
Jelenleg a klímakutatás legnagyobb gátja pontosan az, hogy az óceánokról és tengerekrõl messze kevesebb paraméter áll rendelkezésre a szükségesnél. Ezek hiányában ugyanis minden klímamodell a levegõben lóg, ergo semmire sem jó.
Több elmélet is született arra, hogy a tengerfelszínen lebegõ édes olvadékvízek mennyire drasztikus makroszinoptikus változást tudnak potenciálisan okozni. Egy hirtelen felépülõ stabil Grönland-Baltikum AC több fokkal vetné vissza az átlaghõmérsékletet Európában.
"Régebben azt gondolták, hogy az óceán áramlásait a levegõ hajtja. Ma azonban már világos, hogy ennél bonyolultabb a dolog." Ezt Bartholy Judit nyilatkozta.
Jelenleg a klímakutatás legnagyobb gátja pontosan az, hogy az óceánokról és tengerekrõl messze kevesebb paraméter áll rendelkezésre a szükségesnél. Ezek hiányában ugyanis minden klímamodell a levegõben lóg, ergo semmire sem jó.
Több elmélet is született arra, hogy a tengerfelszínen lebegõ édes olvadékvízek mennyire drasztikus makroszinoptikus változást tudnak potenciálisan okozni. Egy hirtelen felépülõ stabil Grönland-Baltikum AC több fokkal vetné vissza az átlaghõmérsékletet Európában.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68684 - 2012-11-15 00:40:43)
A szelek lokális változásai esetleg csak lokálisan befolyásolhatják, ezt talán ki is lehetne mérni. Globális szinten viszont az óceánfelszín hõmérséklet-mintázata és a sókoncentráció együttesen dominál, de ez nem szabja meg, hogy az áramlási rendszer egyes ágai hol legyenek. Azt a felszíni szelek rendezik el, pl. az Egyenlítõ körüli áramlatok, vagy a Déli-sark körüli Nyugati áramlás beindításával; valamint a kontinensek elhelyezkedése ezeket nem engedik akárhogyan kanyarogni, ezért indul el a Mexikói-öbölbõl Amerika partjainál a Golf.
Példád jó lehet önmagad igazolására: ha az éghajlat megváltozna, az óceáni cirkuláció leállása miatt, az magával vonhatja a szélrendszerek átrendezõdését is - gondolná az ember, talán nem is logikátlanul (hiszen akkor az izlandi ciklon talán gyengülne, erõsödne az azori AC, vagy épp a blocking-helyzetek szaporodnának el). De - azon kívül, hogy a cikkben sem láttam ezt leírva - ez nem feltétlenül kell, hogy fennálljon, az általános légkörzés a légkör sugárzás-háztartásának változatlansága miatt alapjaiban megmaradna, ami a mérsékelt övben továbbra is a nyugati áramlások uralkodását jelentené, legfeljebb gyakori és erõsebb blocking-helyzetekkel.
Az lesz az igazi, ha utánanézünk ezzel kapcsolatban Broecker munkájának, talán van erre is utalás , ha lesz energiám, megteszem.
A szelek lokális változásai esetleg csak lokálisan befolyásolhatják, ezt talán ki is lehetne mérni. Globális szinten viszont az óceánfelszín hõmérséklet-mintázata és a sókoncentráció együttesen dominál, de ez nem szabja meg, hogy az áramlási rendszer egyes ágai hol legyenek. Azt a felszíni szelek rendezik el, pl. az Egyenlítõ körüli áramlatok, vagy a Déli-sark körüli Nyugati áramlás beindításával; valamint a kontinensek elhelyezkedése ezeket nem engedik akárhogyan kanyarogni, ezért indul el a Mexikói-öbölbõl Amerika partjainál a Golf.
Példád jó lehet önmagad igazolására: ha az éghajlat megváltozna, az óceáni cirkuláció leállása miatt, az magával vonhatja a szélrendszerek átrendezõdését is - gondolná az ember, talán nem is logikátlanul (hiszen akkor az izlandi ciklon talán gyengülne, erõsödne az azori AC, vagy épp a blocking-helyzetek szaporodnának el). De - azon kívül, hogy a cikkben sem láttam ezt leírva - ez nem feltétlenül kell, hogy fennálljon, az általános légkörzés a légkör sugárzás-háztartásának változatlansága miatt alapjaiban megmaradna, ami a mérsékelt övben továbbra is a nyugati áramlások uralkodását jelentené, legfeljebb gyakori és erõsebb blocking-helyzetekkel.
Az lesz az igazi, ha utánanézünk ezzel kapcsolatban Broecker munkájának, talán van erre is utalás
, ha lesz energiám, megteszem. 
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68683 - 2012-11-13 21:21:06)
A szelek által gyakorolt hatásra jó példa az óceáni Rossby-hullámok alakulása; idézet a kislexikonból:
"Rossby-hullámok
A Rossby-hullámok - melyeket bolygó-hullámoknak is neveznek - a légkör, illetve az óceánok nagyléptékû hullámmozgásai. A hullámok ellenható, visszaállító ereje a Coriolis-erõ.
Az óceáni Rossby-hullámokat szelek, légnyomásingadozások, illetve az óceáni medencék keleti peremén visszaverõdõ Kelvin-hullámok hozzák létre. Hosszú Rossby-hullámok az óceáni medencék nyugati peremén rövid Rossby-hullámként verõdnek vissza. Az óceáni Rossby-hullámok fontos szerepet játszanak az óceán-klíma jellemzõinek terjedésében, így pl. az ENSO (El Nino Southern Oscillation - El Nino Déli Oszcilláció) esetében...."
A szelek által gyakorolt hatásra jó példa az óceáni Rossby-hullámok alakulása; idézet a kislexikonból:
"Rossby-hullámok
A Rossby-hullámok - melyeket bolygó-hullámoknak is neveznek - a légkör, illetve az óceánok nagyléptékû hullámmozgásai. A hullámok ellenható, visszaállító ereje a Coriolis-erõ.
Az óceáni Rossby-hullámokat szelek, légnyomásingadozások, illetve az óceáni medencék keleti peremén visszaverõdõ Kelvin-hullámok hozzák létre. Hosszú Rossby-hullámok az óceáni medencék nyugati peremén rövid Rossby-hullámként verõdnek vissza. Az óceáni Rossby-hullámok fontos szerepet játszanak az óceán-klíma jellemzõinek terjedésében, így pl. az ENSO (El Nino Southern Oscillation - El Nino Déli Oszcilláció) esetében...."
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68682 - 2012-11-13 18:48:13)
A tengeráramlásokat alapvetõen két dolog vezérli: a sûrûségkülönbségbõl adódó nyomásdifferenciál és a szél. Nemcsak lokálisan, hanem planetárisan is.
A tengeráramlásokat alapvetõen két dolog vezérli: a sûrûségkülönbségbõl adódó nyomásdifferenciál és a szél. Nemcsak lokálisan, hanem planetárisan is.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68681 - 2012-11-13 15:29:11)
A szelek befolyásoló hatása szerintem csak lokálisan módosíthatja a tengeráramlatok útját, és csak korlátozott mélységig. A fizika törvényei alapján...
"Broecker figyelmét az ragadta meg, hogy az elmúlt kb. egymillió év folyamán bekövetkezett glaciálisok mindegyike katasztrofálisan fejezôdött be. Ezért rávette a numerikus éghajlat-modellezõket, hogy végezzenek számítógépes szimulációkat e jelenség vizsgálatára. Az elvégzett kísérletekbõl kiderült, hogy amennyiben az Atlanti-óceán melegvíz-utánpótlása megakadna, az észak-atlanti medence környezetében az éves középhômérséklet 5-10 fokkal süllyedne. E változásokat nemcsak Kanada keleti fele és Grönland érezné meg, hanem Nyugat-Európa nagy része is.
Végül arra a következtetésre jutott, hogy ezeknek a drasztikus ingadozásoknak a valószínû oka az elõbbiekben leírt globális óceáni áramkör leállása, ill. újraindulása."
A szelek befolyásoló hatása szerintem csak lokálisan módosíthatja a tengeráramlatok útját, és csak korlátozott mélységig. A fizika törvényei alapján...
"Broecker figyelmét az ragadta meg, hogy az elmúlt kb. egymillió év folyamán bekövetkezett glaciálisok mindegyike katasztrofálisan fejezôdött be. Ezért rávette a numerikus éghajlat-modellezõket, hogy végezzenek számítógépes szimulációkat e jelenség vizsgálatára. Az elvégzett kísérletekbõl kiderült, hogy amennyiben az Atlanti-óceán melegvíz-utánpótlása megakadna, az észak-atlanti medence környezetében az éves középhômérséklet 5-10 fokkal süllyedne. E változásokat nemcsak Kanada keleti fele és Grönland érezné meg, hanem Nyugat-Európa nagy része is.
Végül arra a következtetésre jutott, hogy ezeknek a drasztikus ingadozásoknak a valószínû oka az elõbbiekben leírt globális óceáni áramkör leállása, ill. újraindulása."
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68680 - 2012-11-13 14:45:29)
Ez nem egészen így van. A tengeráramlatok a fölöttük lévõ levegõ hõmérsékletét befolyásolják, ami közvetve a nyomást is módosítja. A nyomási képet azonban a légkör makrocirkulásciós rendszerei ennél nagyobb mértékben, dominánsan befolyásolják, tehát a szélrendszert is elsõsorban ez alakítja ki. Ez pedig a súrlódással módosíthatja a felszíni tengeráramlások irányát és erõsségét. Amikor 2009-ben a Golf/Észak-atlanti-á. Grönland nyugati oldala felé kanyarodott, az épp azért történt, mert tartós, nagy és erõs, észak-déli irányban sokszor hosszan elnyúló anticiklon volt Grönlandtól D-DK-re, amely tartós erõs déli áramlást biztosított.
Az AMO-ról igazad van, de attól még nem az a domináns, csak a klímaátlagokban kimutathatók a hatására bekövetkezõ (nem túl nagy mértékû) módosulások. Ezek idõskálája több évtizedes, ellenben a makroszinoptikus helyzetek 1 héttõl pár hónapig terjedõ skálájával, így az AMO nem lehet domináns makroszinoptikus skálán. Ez a példa tehát sántít.
Ez nem egészen így van. A tengeráramlatok a fölöttük lévõ levegõ hõmérsékletét befolyásolják, ami közvetve a nyomást is módosítja. A nyomási képet azonban a légkör makrocirkulásciós rendszerei ennél nagyobb mértékben, dominánsan befolyásolják, tehát a szélrendszert is elsõsorban ez alakítja ki. Ez pedig a súrlódással módosíthatja a felszíni tengeráramlások irányát és erõsségét. Amikor 2009-ben a Golf/Észak-atlanti-á. Grönland nyugati oldala felé kanyarodott, az épp azért történt, mert tartós, nagy és erõs, észak-déli irányban sokszor hosszan elnyúló anticiklon volt Grönlandtól D-DK-re, amely tartós erõs déli áramlást biztosított.
Az AMO-ról igazad van, de attól még nem az a domináns, csak a klímaátlagokban kimutathatók a hatására bekövetkezõ (nem túl nagy mértékû) módosulások. Ezek idõskálája több évtizedes, ellenben a makroszinoptikus helyzetek 1 héttõl pár hónapig terjedõ skálájával, így az AMO nem lehet domináns makroszinoptikus skálán. Ez a példa tehát sántít.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68679 - 2012-11-13 14:18:31)
Mivel a víz sokszorta nagyobb hõkapacitású és tehetetlenségû, mint a levegõ, ezért pont fordítva: a tengeráramlatok hatnak inkább a légáramlatokra. Ekletáns példa: El nino
Maga az AMO is a tengerfelszín hõmérsékleti mintázatainak a légkörre gyakorolt hatását kíséreli meg leírni.
Mivel a víz sokszorta nagyobb hõkapacitású és tehetetlenségû, mint a levegõ, ezért pont fordítva: a tengeráramlatok hatnak inkább a légáramlatokra. Ekletáns példa: El nino
Maga az AMO is a tengerfelszín hõmérsékleti mintázatainak a légkörre gyakorolt hatását kíséreli meg leírni.
Nem a saját gépemrõl vagyok (ott vannak a Kedvencekben ilyenek) de hirtelen találtam egy ilyet: Link
Na, sejtettem, hogy nem tranziensek lesznek a "napfoltmaximumok", hanem valami értelmesen számított mozgóátlag. Ha egy periódus 11 éves, ebbõl 8-9 évig aktív a nap, miért nem tart sokkal tovább és várják már most a csökkenését? 3 éve sem kezdõdött.
Forrás most nincs nálam, de korábbi olvasmányaimból úgy tudom, hogy a maximum definíció szerint a napfolt-relatívszám 13 hónapos mozgóátlagának csúcsa. Azaz a kiugró csúcsoknak nincs rá hatása, és a mai napra vonatkozó értéket csak 6,5 hónap múlva fogjuk megismerni (hiszen az ezalatt történõ események még beleszámítanak).
(Nem feltétlsnül: persze, csak arra utaltam, hogy az alul lévõ maximum a felül lévõ diagramon kb. ott van.)
"A maximumot a pólusváltás elõtti legmagasabb napfoltszám és az ilyenkor legerõsebb mágneses tevékenység adja." Ha jól értem, ez az egy konkrét idõpontban bekövetkezõ eseményre vonatkozik. Ha így vesszük, könnyen lehet, hogy tényleg túl vagyunk már a maximumon. (Az is igaz, vagyis elég valószínû, hogy ha így lesz, attól még a haranggörbe teteje ettõl a maximumtól késõbb lesz. Azt nem tudjuk, hogy ezen túl vagyunk-e, ezt próbálják elõrejelezni, mindenesetre elég közel lehetünk hozzá, akár túl is mehettünk.)
"A maximumot a pólusváltás elõtti legmagasabb napfoltszám és az ilyenkor legerõsebb mágneses tevékenység adja." Ha jól értem, ez az egy konkrét idõpontban bekövetkezõ eseményre vonatkozik. Ha így vesszük, könnyen lehet, hogy tényleg túl vagyunk már a maximumon. (Az is igaz, vagyis elég valószínû, hogy ha így lesz, attól még a haranggörbe teteje ettõl a maximumtól késõbb lesz. Azt nem tudjuk, hogy ezen túl vagyunk-e, ezt próbálják elõrejelezni, mindenesetre elég közel lehetünk hozzá, akár túl is mehettünk.)
Nem feltétlenül a két oldal egyenlítõi összeérése adja a maximumot.
A maximumot a pólusváltás elõtti legmagasabb napfoltszám és az ilyenkor legerõsebb mágneses tevékenység adja.
Nem kell 2-3 év ehhez, néhány hónap és kiderül, mert 2013 év elejére van várva a maximum.
A maximumot a pólusváltás elõtti legmagasabb napfoltszám és az ilyenkor legerõsebb mágneses tevékenység adja.
Nem kell 2-3 év ehhez, néhány hónap és kiderül, mert 2013 év elejére van várva a maximum.
A pillangó- és az alatta lévõ diagramokról a következõt olvastam le:
A legfontosabb, hogy a maximum nem akkor következett be, amikor a legnagyobb szélességen lévõ foltok szélessége csökkenni kezdett, hanem kb. akkor, amikor a két oldal az egyenlítõnél összeért. Ez alapján a maximum még hátra lenne.
Kérdés, hogy hogyan értelmezzük a maximumot.
- A ténylegesen legnagyobb napfoltszámnak? Nos, akkor a nem rég bekövetkezett kiugrás tényleg lehetett a maximum. De ha a max-ot egy idõszaknak értelmezzük, akkor más lehet a helyzet.
- Ha mondjuk haranggörbét, vagy hasonlót illesztünk a napfoltszámra, akkor annak a maximumát még nem biztos, hogy elértük, mivel a maximum általában egy szélesebb "plató" szokott lenni, s a tényleges maximumot okozó kiugrás(ok) gyakran ennek szélein is megjelennek.
Véleményem, hogy pusztán ezek nem igazolják azt az állítást, miszerint rövidebb lenne a napciklus, ebbõl a szempontból Rudolfkinggel értek egyet. A gyengébb voltát viszont már ez alapján is sejteni lehet.
Más megvilágításba helyezik a történteket azok a (nem statisztikai jellegû) napfizikai kutatások, melyeket Snowhunter is említ, és amelyek mégiscsak a rövidebb és gyengébb napciklust támasztják alá. Azt gondolom, mivel ezek azok, melyek a Napnak ténylegesen a mûködésével foglalkoznak, valószínûleg az ezek alapján készített elõrejelzések lesznek a pontosabbak. Szerintem 2-3 év, és kiderülhet, kinek lesz igaza.
A legfontosabb, hogy a maximum nem akkor következett be, amikor a legnagyobb szélességen lévõ foltok szélessége csökkenni kezdett, hanem kb. akkor, amikor a két oldal az egyenlítõnél összeért. Ez alapján a maximum még hátra lenne.
Kérdés, hogy hogyan értelmezzük a maximumot.
- A ténylegesen legnagyobb napfoltszámnak? Nos, akkor a nem rég bekövetkezett kiugrás tényleg lehetett a maximum. De ha a max-ot egy idõszaknak értelmezzük, akkor más lehet a helyzet.
- Ha mondjuk haranggörbét, vagy hasonlót illesztünk a napfoltszámra, akkor annak a maximumát még nem biztos, hogy elértük, mivel a maximum általában egy szélesebb "plató" szokott lenni, s a tényleges maximumot okozó kiugrás(ok) gyakran ennek szélein is megjelennek.
Véleményem, hogy pusztán ezek nem igazolják azt az állítást, miszerint rövidebb lenne a napciklus, ebbõl a szempontból Rudolfkinggel értek egyet. A gyengébb voltát viszont már ez alapján is sejteni lehet.
Más megvilágításba helyezik a történteket azok a (nem statisztikai jellegû) napfizikai kutatások, melyeket Snowhunter is említ, és amelyek mégiscsak a rövidebb és gyengébb napciklust támasztják alá. Azt gondolom, mivel ezek azok, melyek a Napnak ténylegesen a mûködésével foglalkoznak, valószínûleg az ezek alapján készített elõrejelzések lesznek a pontosabbak. Szerintem 2-3 év, és kiderülhet, kinek lesz igaza.
Akkor lépjünk tovább.
Nem magányosan írogató elméletezõ tudósokról van szó.
A pillangó-diagram a mélységekbõl elinduló, sarkokról egyenlítõ felé irányuló zonális áramlásokat (jetstram: Link ) reprezentálja, amik a 24. napciklusban valahogy nem igazán indultak be.
Íme egy még tavaly nyári, magyarra lefordított cikk: Link
Nem magányosan írogató elméletezõ tudósokról van szó.
A pillangó-diagram a mélységekbõl elinduló, sarkokról egyenlítõ felé irányuló zonális áramlásokat (jetstram: Link ) reprezentálja, amik a 24. napciklusban valahogy nem igazán indultak be.
Íme egy még tavaly nyári, magyarra lefordított cikk: Link
A pillangó-diagramra is megcsinálhatnám ugyanezt, ugyanaz jönne ki. Illeszd képzeletben az 1890-es vagy 1915-ös ciklusra a pillangó-diagramot: ugyanolyan kezdés, kicsit megnyúló, aktívabb idõszak, ami kenterbe veri a kezdetet (ld. lenti hozzá tartozó diagram). Miért ne lehetne a következõ néhány évben ugyanez? Mert most valami speciális dolog van? Sõt, példája sincs olyan befejezésnek, amilyet Te vársz, kb. 15 adatból 0, az én érveimre pedig van 5-6 erõsebb-gyengébb példa (a többi meg nem összhasonlítható az erõsség folytán)!
Hiába, a magányos tudósok tökéletesen mûködõ elmélete nekem mindig gyanús lesz A sok fizetett igazi tudós meg csak 1-2 évre rá veszi észre? Nem hihetetlen, de gyanús. Legalább megindoklod véleményed, és ez sokat ér, mert érdemben lehet vitázni. Íme az én véleményem:
Igen, nagyon gyenge napfoltciklus vár ránk, ez látszik a grafikonon. Hasonlítsuk össze az idei kezdetet a többi évvel:
Link
Alámásoltam minden ciklusnak a mostanit. Ugyan a 60-as évek erõs ciklusaival össze sem lehet hasonlítani, a század eleji adatok érdekesebbek: a pirosan bekarikázott esetek mindegyike hasonlóan gyengén indult de a maximum késõbb következett be. Az elsõnél ezt külön bekarikáztam. A másodiknál is virít, a harmadiknál is a java hátravolt, még ha kiugró csúcs nem is volt. A negyedik vitám okának mintapéldája, gyenge kezdés, majd hopp, micsoda kiugrás. Ez igaz az 5. példára is, de ott van egy erõs kiugrás az akkori adatsorban (ami a ciklus vége felé megismétlõdött!). Ha megnézed 1-2 70-es évekbeli adatsort (aláhúztam), a haranggörbe kezdeti gyengeségek esetén is nagyjából teljesül, tehát még a haranggörbe vár a mi napfoltciklusunkra is. Rettenetesen bátor dolog azt mondani, hogy ááá, a következõ 4-5 év aktív napfoltciklusában már nem lesz semmi!
Tehát nem azt mondom, hogy nem ez volt a maximum és figyeljetek csak, mekkora kiugrás várható, hanem azt, hogy ezekkel az érvekkel ilyen kijelentés szerintem teljesen megalapozatlan, legalábbis megkérdõjelezendõ.
A sok fizetett igazi tudós meg csak 1-2 évre rá veszi észre? Nem hihetetlen, de gyanús. Legalább megindoklod véleményed, és ez sokat ér, mert érdemben lehet vitázni. Íme az én véleményem:Igen, nagyon gyenge napfoltciklus vár ránk, ez látszik a grafikonon. Hasonlítsuk össze az idei kezdetet a többi évvel:
Link
Alámásoltam minden ciklusnak a mostanit. Ugyan a 60-as évek erõs ciklusaival össze sem lehet hasonlítani, a század eleji adatok érdekesebbek: a pirosan bekarikázott esetek mindegyike hasonlóan gyengén indult de a maximum késõbb következett be. Az elsõnél ezt külön bekarikáztam. A másodiknál is virít, a harmadiknál is a java hátravolt, még ha kiugró csúcs nem is volt. A negyedik vitám okának mintapéldája, gyenge kezdés, majd hopp, micsoda kiugrás. Ez igaz az 5. példára is, de ott van egy erõs kiugrás az akkori adatsorban (ami a ciklus vége felé megismétlõdött!). Ha megnézed 1-2 70-es évekbeli adatsort (aláhúztam), a haranggörbe kezdeti gyengeségek esetén is nagyjából teljesül, tehát még a haranggörbe vár a mi napfoltciklusunkra is. Rettenetesen bátor dolog azt mondani, hogy ááá, a következõ 4-5 év aktív napfoltciklusában már nem lesz semmi!
Tehát nem azt mondom, hogy nem ez volt a maximum és figyeljetek csak, mekkora kiugrás várható, hanem azt, hogy ezekkel az érvekkel ilyen kijelentés szerintem teljesen megalapozatlan, legalábbis megkérdõjelezendõ.
Kedves nekem mindig zsigerbõl, virtusból ellentmondó fiatal barátom.
Az adatsor kikéri magának a belemagyarázás jelzõjét, hisz õ (SIDC) az egyik legelfogatottabb, referenciaként szereplõ napfizikai adatsor.
Másrészrõl a több mint egyértelmûnek mutatkozó pillangó-diagram is várja kétkedõ rajzodat: Link
Találós kérdés, mely komoly, általam tisztelt (mivel 13 éves koromig csillagásznak készültem), hazai fizikusi kör volt tavaly, amerikai kollégáival egyetemben ama véleményen, hogy a "rendellenes" 24. napciklus csak elõszobája a nagyobb léptû változásnak?
Ezt empirikus úton továbbvittem és azt mondom, nem csúszik-elnyújtódik a 24. ciklus, hanem rövidül, ezt a pillangó-diagram is reprezentálja.
Az adatsor kikéri magának a belemagyarázás jelzõjét, hisz õ (SIDC) az egyik legelfogatottabb, referenciaként szereplõ napfizikai adatsor.
Másrészrõl a több mint egyértelmûnek mutatkozó pillangó-diagram is várja kétkedõ rajzodat: Link
Találós kérdés, mely komoly, általam tisztelt (mivel 13 éves koromig csillagásznak készültem), hazai fizikusi kör volt tavaly, amerikai kollégáival egyetemben ama véleményen, hogy a "rendellenes" 24. napciklus csak elõszobája a nagyobb léptû változásnak?
Ezt empirikus úton továbbvittem és azt mondom, nem csúszik-elnyújtódik a 24. ciklus, hanem rövidül, ezt a pillangó-diagram is reprezentálja.
Ez nem magyarázat. Nanovich-nak igaza van: lehet gyorsabban, de lehet, hogy utána meg lassabban és szépen végig alul fut egész télen.
Van alapja ennek is: kicsi jégtakaró, nagy hótakaró (a csapadék ugrik). A Kara- és Barents-tenger ismét 38 éves (mérések kezdete óta) rekordokat szeretne döntögetni, bizony nem pozitív irányba, azaz a globális negatív anomáliát pont a "mi oldalunk" képviseli. Kara: Link Barents: Link
Ami pozitív, hogy ennek oka a viharos tenger és az erõs (és rossz irányú) szelek, nézzétek egymás utánban ezeket:
Link Link Link
Látszik egy erõs ciklon nyoma. Ha kicsit nyugszik a légkör, faraghat a tetemes hátrányból, méghozzá elég gyorsan.
Snowhunter: a napfoltos dologgal kapcsolatban kétkedõ maradtam, majd rajzolok egyet, miért gondolom, hogy belemagyarázás csak az adatsorokba a dolog.
Van alapja ennek is: kicsi jégtakaró, nagy hótakaró (a csapadék ugrik). A Kara- és Barents-tenger ismét 38 éves (mérések kezdete óta) rekordokat szeretne döntögetni, bizony nem pozitív irányba, azaz a globális negatív anomáliát pont a "mi oldalunk" képviseli. Kara: Link Barents: Link
Ami pozitív, hogy ennek oka a viharos tenger és az erõs (és rossz irányú) szelek, nézzétek egymás utánban ezeket:
Link Link Link
Látszik egy erõs ciklon nyoma. Ha kicsit nyugszik a légkör, faraghat a tetemes hátrányból, méghozzá elég gyorsan.
Snowhunter: a napfoltos dologgal kapcsolatban kétkedõ maradtam, majd rajzolok egyet, miért gondolom, hogy belemagyarázás csak az adatsorokba a dolog.
Most ez a helyzet...
Azt mondtuk szeptemberben is. Fel is zárkózott, aztán most mégsem. Véleményem szerint az alsó harmadba várható majd az év végére.
Azt mondtuk szeptemberben is. Fel is zárkózott, aztán most mégsem. Véleményem szerint az alsó harmadba várható majd az év végére.
Felzárkózik az. Gyorsabb mértékben nõ, mint a megelõzõ években. Nem sokkal ugyan, de közelít a többihez.
A november elsõ hétvégéjén, azaz a 44. héten mért ( Link ) eurázsiai hóborítás (18,1 millió km2) az elmúlt 30 év legmagasabb november eleji értéke!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat