Globális jelenségek
Ahogy Cauchy is említette a légköri körülmények eléggé meghatározóak tudnak lenni a jégképzõdés szempontjából.
Az elõrejelzések szerint a sarkvidéki anticiklon kicsit terebélyesedik és Szibéria sarkvidéki partvidékének térségében is jellemzõen magas nyomás válik uralkodóvá legalább pár napra. Ez idõszak alatt megindul a tengeri jégképzõdés azokon a vidékeken is várhatóan.
"Mostani" helyzet:
Link
Link
Egyébként a tengeri jég "terjeszkedése" az elmúlt 10 év tekintetében normálisnak mondható. Inkább a mögöttünk lévõ két év (2007, 200
õszeinek gyors tengeri jég kiterjedésének növekedése volt szokatlan.
Nyuli
Ha nem is vallásháború, de néha én is úgy látom/érzem/vélem, hogy ez tényleg valami tudományos háború. Nincs konszenzuns - hiába próbálja ezt suggaltatni az IPCC, illetve a média, stb...
Azonban ez a "háború" nem az elhiszem, nem hiszemrõl szól.
A sarkvidék jégmentességérõl szóló cikkel kapcsoltban pedig már korábban is említésre került, hogy ha valóban bekövetkezne egy ilyen a következõ 10 évben, az feltételezhetõ, hogy akár egy új legalább a 20. század közepéhez hasonló mini "jégkorszakhoz" hasonló idõszakot eredményezhetne a nagy mennyiségben hideg tengeráramlatokon át az Atlanti-óceánba jutó édesvíz miatt.
Viszont inkább esélyes, hogy ez a nyári tengeri jégkiterjedés - ami az elmúlt években tapasztalható volt - nem fog jelentõsen csökkenni már, sõt. Amennyiben valóban az AMO pozitív fázisának kellõs közepében vagyunk és már nem fog erõsödni, csak gyengülni a következõ években, egy-két évtizedben, akkor eléggé jó esély van rá, hogy 10, de még 20-30 év múlva sem lesz olyan az északi sarkvidék mint ahogy azt az említett hírben beharangozták.
A tengeri jégvastagságot illetõen, pedig.
Kapcsolt légkör-óceán modellekkel végzett kísérletek igazolják, hogy több éves idõskálán a tengeri jég vastagsága "pulzál". A modell szimulációban közel egy évtizedes skálán váltakozik a vastagsága. Ez a valóságban pár évvel lehet rövid, hosszabb is akár, vagy lehet több. Továbbá azt sem tudjuk pontosan, hogy milyen több évtizedes skálájú oszcillációs folyamatok játszódhatnak le ilyen tekintetben - jégvastagság.
Az elõrejelzések szerint a sarkvidéki anticiklon kicsit terebélyesedik és Szibéria sarkvidéki partvidékének térségében is jellemzõen magas nyomás válik uralkodóvá legalább pár napra. Ez idõszak alatt megindul a tengeri jégképzõdés azokon a vidékeken is várhatóan.
"Mostani" helyzet:
Link
Link
Egyébként a tengeri jég "terjeszkedése" az elmúlt 10 év tekintetében normálisnak mondható. Inkább a mögöttünk lévõ két év (2007, 200
õszeinek gyors tengeri jég kiterjedésének növekedése volt szokatlan. Nyuli
Ha nem is vallásháború, de néha én is úgy látom/érzem/vélem, hogy ez tényleg valami tudományos háború. Nincs konszenzuns - hiába próbálja ezt suggaltatni az IPCC, illetve a média, stb...
Azonban ez a "háború" nem az elhiszem, nem hiszemrõl szól.
A sarkvidék jégmentességérõl szóló cikkel kapcsoltban pedig már korábban is említésre került, hogy ha valóban bekövetkezne egy ilyen a következõ 10 évben, az feltételezhetõ, hogy akár egy új legalább a 20. század közepéhez hasonló mini "jégkorszakhoz" hasonló idõszakot eredményezhetne a nagy mennyiségben hideg tengeráramlatokon át az Atlanti-óceánba jutó édesvíz miatt.
Viszont inkább esélyes, hogy ez a nyári tengeri jégkiterjedés - ami az elmúlt években tapasztalható volt - nem fog jelentõsen csökkenni már, sõt. Amennyiben valóban az AMO pozitív fázisának kellõs közepében vagyunk és már nem fog erõsödni, csak gyengülni a következõ években, egy-két évtizedben, akkor eléggé jó esély van rá, hogy 10, de még 20-30 év múlva sem lesz olyan az északi sarkvidék mint ahogy azt az említett hírben beharangozták.
A tengeri jégvastagságot illetõen, pedig.
Kapcsolt légkör-óceán modellekkel végzett kísérletek igazolják, hogy több éves idõskálán a tengeri jég vastagsága "pulzál". A modell szimulációban közel egy évtizedes skálán váltakozik a vastagsága. Ez a valóságban pár évvel lehet rövid, hosszabb is akár, vagy lehet több. Továbbá azt sem tudjuk pontosan, hogy milyen több évtizedes skálájú oszcillációs folyamatok játszódhatnak le ilyen tekintetben - jégvastagság.
Szerintem a jégképzõdés fõleg a kezdeti szakaszában nagyon érzékeny az áramlási viszonyokra és szélsebességekre. Úgy gondolom, hogy majd amikor kissé gyengül a jégképzõ helyeken a cirkuláció, akkor majd elég meredeken emelkedve visszaveszi a pozícióját a grafikonon.
Valóban a meglehetõsen magas minimum után a kezdeti gyarapodófázis nagyon belassult, ám épp eme héten indult erõs gyarapodási hullám és ez várható a következõkben.
Nem tudom, figyeltétek-e, de nagyon lelassult a jégképzõdés. A mostani képek szerint tavaly ilyenkor már jelentõsen nagyobb területet borított jég, bár a nyári minimum elmaradt az ideitõl, és a gyarapodás is késõbb indult.
Elsõsorban Szibéria partjainál van lemaradásban a jégképzõdés, de Alaszka felett is megtorpant. Kíváncsi leszek a következõ 2 hétre, mert most úgy tûnik, behozhatja az idõjárás a lemaradást.
Elsõsorban Szibéria partjainál van lemaradásban a jégképzõdés, de Alaszka felett is megtorpant. Kíváncsi leszek a következõ 2 hétre, mert most úgy tûnik, behozhatja az idõjárás a lemaradást.
Szerintem is a különbözõ makroszinoptikus mintázatok elõfordulásának, gyakoriságának kutatása lenne a legfontosabb terület, ahol az éghajlat változását vizsgálni kellene.
Szerintem nem!
Úgy értve, ha nem ezek a leállt, anticiklonos, blokkolt helyzetek lennének nagyobb számban, hanem maradt volna a régebbi erõsebb, dinamikusabb atlanti irányítás 0,6 fokkal magasabb tartományban, abból senki nem érezne semmit.
Azért gondolom, hogy így lehet, mert:
Nagykanizsa közepe 1995-2007-ig: 10,1 8,9 9,7 9,9 10,3 11,2 10,4 11,2 10,2 9,9 9,3 10,1 11,0
Láthatod, hogy ebben a 13 évben a 0,6 fokot bõven meghaladó eltérések voltak egyes évjáratok között.
És gyanítom, hogy Nagykanizsán a "a faunában és a makro- és mikroflórában" az elmúlt 13 évben semmi változás nem történt.
Nade, ha azt vesszük, hogy pl. 2004/2005 telén volt egy -22 fok Nagykanizsán, 2006/2007 telén pedig a legalacsonyabb érték -8 fok volt, annak vannak kihatásai.
Annak is inkább vannak kihatásai, hogy a csapadék milyen eloszlású. Mert szerintem az utóbbi évtizedben sokkal rapszodikusabb volt a csapadék, 2-3 hónapos igen száraz idõszakokat követtek 2 hetes özönvizek, és én úgy gondolom, régebben sokkal egyenletesebb eloszlású volt a csapadék.
Lényegesebb az is, hogy egy adott év magasabb átlaghõmérséklete miért magasabb?
Több volt az anticiklon nyáron, vagy zonális volt a tél?
Pl. marhaérdekes, ha már "a faunában és a makro- és mikroflórában"-t említetted, hogy 2005 telén nagyon hidegek voltak, -20-25 fokok után még a tavasz eleje is -15 fokokat hozott, a fügéket a hegyen kicsit megcsípte a fagy, a hõstressz miatt késõbb indultak majd egy hónappal, utána jött egy elég hûvös és csapadékos nyár, mégis egy szeptember 18-án készült videó szerint úgy értek a fügék, mint a csuda.
Ezen év szeptember 18-án pedig ugyanúgy értek, pedig majd 2-3 fokkal magasabb volt a középhõmérséklet és egész nyáron annyit sütött a nap, hogy kis túlzással éjjel is sütött, szemben a 2005-ös nyárral.
Lehet, hogy ennek az egyébként meleg és napos nyárnak a 2 hetes esõs periódusa állította le a vegetációt és az érést, miközben az átlaghõmérséklet elég magas volt.
A 2005-ös nyarat hûvösnek éltük meg, míg a 2009-est melegnek, mégis a füge másodtermése nyár végén, õsz elején egyidõben érett.
Akkor most számít-e, hogy mit mutat a hõmérõ vagy sem?!
Vagy pedig vannak egyéb tényezõk is?
Szerintem sokkal többet számít az idõjárás milyensége és minõsége, mintsem maga a hõmérsékleti tartomány, amiben zajlik.
Úgy értve, ha nem ezek a leállt, anticiklonos, blokkolt helyzetek lennének nagyobb számban, hanem maradt volna a régebbi erõsebb, dinamikusabb atlanti irányítás 0,6 fokkal magasabb tartományban, abból senki nem érezne semmit.
Azért gondolom, hogy így lehet, mert:
Nagykanizsa közepe 1995-2007-ig: 10,1 8,9 9,7 9,9 10,3 11,2 10,4 11,2 10,2 9,9 9,3 10,1 11,0
Láthatod, hogy ebben a 13 évben a 0,6 fokot bõven meghaladó eltérések voltak egyes évjáratok között.
És gyanítom, hogy Nagykanizsán a "a faunában és a makro- és mikroflórában" az elmúlt 13 évben semmi változás nem történt.
Nade, ha azt vesszük, hogy pl. 2004/2005 telén volt egy -22 fok Nagykanizsán, 2006/2007 telén pedig a legalacsonyabb érték -8 fok volt, annak vannak kihatásai.
Annak is inkább vannak kihatásai, hogy a csapadék milyen eloszlású. Mert szerintem az utóbbi évtizedben sokkal rapszodikusabb volt a csapadék, 2-3 hónapos igen száraz idõszakokat követtek 2 hetes özönvizek, és én úgy gondolom, régebben sokkal egyenletesebb eloszlású volt a csapadék.
Lényegesebb az is, hogy egy adott év magasabb átlaghõmérséklete miért magasabb?
Több volt az anticiklon nyáron, vagy zonális volt a tél?
Pl. marhaérdekes, ha már "a faunában és a makro- és mikroflórában"-t említetted, hogy 2005 telén nagyon hidegek voltak, -20-25 fokok után még a tavasz eleje is -15 fokokat hozott, a fügéket a hegyen kicsit megcsípte a fagy, a hõstressz miatt késõbb indultak majd egy hónappal, utána jött egy elég hûvös és csapadékos nyár, mégis egy szeptember 18-án készült videó szerint úgy értek a fügék, mint a csuda.
Ezen év szeptember 18-án pedig ugyanúgy értek, pedig majd 2-3 fokkal magasabb volt a középhõmérséklet és egész nyáron annyit sütött a nap, hogy kis túlzással éjjel is sütött, szemben a 2005-ös nyárral.
Lehet, hogy ennek az egyébként meleg és napos nyárnak a 2 hetes esõs periódusa állította le a vegetációt és az érést, miközben az átlaghõmérséklet elég magas volt.
A 2005-ös nyarat hûvösnek éltük meg, míg a 2009-est melegnek, mégis a füge másodtermése nyár végén, õsz elején egyidõben érett.
Akkor most számít-e, hogy mit mutat a hõmérõ vagy sem?!
Vagy pedig vannak egyéb tényezõk is?
Szerintem sokkal többet számít az idõjárás milyensége és minõsége, mintsem maga a hõmérsékleti tartomány, amiben zajlik.
"A klímában 6 tizedes emelkedést nem veszünk észre, ha csak úgy fogja magát, és 6 tizedet emelkedik az átlaghõmérséklet, de közben minden ugyanolyan, mint korábban, csak 6 tizeddel magasabb tartományban, akkor az szerintem nem érdemel akkora hisztériát."
Pedig igen is érdemel, hiszen markáns következményei vannak 6 tized fokos emelkedésnek a faunában és a makro- és mikroflórában egyaránt, de errõl valaki igazán hozzáértõt szívesebben meghallgatnék, mint jómagam.
Pedig igen is érdemel, hiszen markáns következményei vannak 6 tized fokos emelkedésnek a faunában és a makro- és mikroflórában egyaránt, de errõl valaki igazán hozzáértõt szívesebben meghallgatnék, mint jómagam.
Az mondjuk érdekes lesz, ha a globális felmelegedés jegyében eltelt 1996-os, a 2001-es, 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -20-25-27 fokos téli abszolút minimumai után még lehûlés is lesz...
Viszont senki sem elemzi, legalábbis semmilyen cikket vagy tanulmányt nem láttam még arról, amit korábban is írtam és továbbra is hiányolok, hogy mi az, ami változott az idõjárásban, változtak-e a ciklonok pályái, több vagy kevesebb lett bizonyos ciklonfajtákból, több az anticiklon vagy kevesebb? És így tovább.
Mert önmagában hogy melegedik vagy hûl a klíma, ezzel sokra nem megyünk.
A klímában 6 tizedes emelkedést nem veszünk észre, ha csak úgy fogja magát, és 6 tizedet emelkedik az átlaghõmérséklet, de közben minden ugyanolyan, mint korábban, csak 6 tizeddel magasabb tartományban, akkor az szerintem nem érdemel akkora hisztériát.
Ha viszont készülne egy tanulmány arról, amit az elõbb leírtam, akkor visszafelé következtetve lehetne sok mindenre, hiszen az idõjárási frontok, idõjárási helyzetek mennyiségének és milyenségének változása sok mindenre választ adhat.
Mert önmagában hogy melegedik vagy hûl a klíma, ezzel sokra nem megyünk.
A klímában 6 tizedes emelkedést nem veszünk észre, ha csak úgy fogja magát, és 6 tizedet emelkedik az átlaghõmérséklet, de közben minden ugyanolyan, mint korábban, csak 6 tizeddel magasabb tartományban, akkor az szerintem nem érdemel akkora hisztériát.
Ha viszont készülne egy tanulmány arról, amit az elõbb leírtam, akkor visszafelé következtetve lehetne sok mindenre, hiszen az idõjárási frontok, idõjárási helyzetek mennyiségének és milyenségének változása sok mindenre választ adhat.
Igen, tengerszinten, amennyiben helyesen vissza tudom idézni még a nemzetközi közjogbéli tudásomat, akkor ez 2x6 km, viszont a a tengerfenéken asszem 300 km körül van. Illetve szintén van egy kisebb gazdasági övezeti sáv talán a halászatra. Ugyanakkor elfogadott elv a nemzetközi jogban a kontinentális talapzat elve. Ezért van az óriási vita, hogy mi számít kontinentális talapzatnak, tehát kvázi a felszín morfológiailag egyezõ tenger alatti folytatásának, és itt már geológiai színezetû viták is vannak. Amíg a kontinentális talapzat elér, azt az adott parti ország a sajátjának tekintheti. Azt hiszem az oroszok is erre hivatkozva tûztek ki zászlót az északi sark környékén a tenger alatt.
Arról is olvastam nemrég, hogy az arab olaj rentábilis kitermelhetõsége már zuhanó ágban van, tehát a költségráfordítás és a kitermelt mennyiség aránya. Abban az esetben tehát, ha a Föld kõolajkészletrõl beszélünk, nem árt megvizsgálni a rentábilitási rátát, amelynek alapján a kép sokkalta árnyaltabb.
Arról is olvastam nemrég, hogy az arab olaj rentábilis kitermelhetõsége már zuhanó ágban van, tehát a költségráfordítás és a kitermelt mennyiség aránya. Abban az esetben tehát, ha a Föld kõolajkészletrõl beszélünk, nem árt megvizsgálni a rentábilitási rátát, amelynek alapján a kép sokkalta árnyaltabb.
Aha, köszi a javítást. 
Egy elõadásból ollóztam ki. Inkább a "kiaknázandó" területek miatt raktam be.
Egy elõadásból ollóztam ki. Inkább a "kiaknázandó" területek miatt raktam be.
Természetesen az Északi-sarkvidéken is ki vannak jelölve (mint ahogy a Föld más részein is, akár van olaj, akár nincs) a tengeri felségvizek határai az országok között. A partoktól távolabb esõ vizek jogállásáról (pl. a norvég-orosz tengeri határ helyérõl vagy a sarkpont körüli terület hovatartozásáról) viszont még igen komoly viták vannak és lesznek, felosztásról egyelõre nem lehet beszélni.
Ha a kördiagramod a Föld olajkészleteinek megoszlását ábrázolná, akkor teljesen téves. Bár sokféle becslés létezik, az arányok semmi esetre sem ilyenek, a Közel-Kelet túlsúlya mindenképp nyomasztó. Valahogy így: Link
Ha a kördiagramod a Föld olajkészleteinek megoszlását ábrázolná, akkor teljesen téves. Bár sokféle becslés létezik, az arányok semmi esetre sem ilyenek, a Közel-Kelet túlsúlya mindenképp nyomasztó. Valahogy így: Link
Már kb. most fel van osztva a nagyhatalmak között, hogy kinek melyik terület jut az olaj kitermelésére... 
Épphogy és érintõlegesen idevaló, ám óriási magyar találmány és óriási siker, a napelemes cserép: Link
Az a baj, hogy meglepõ módon sokan lineárisan tekintenek a folyamatokra, holott a globális felmelegedés is hektikusan történik.
A másik belinkelt cikk például a Száhel-övezetet sújtó szárazság enyhülésérõl beszél, miközben Kenyában éppen most dúl polgárháború az utóbbi évek rendkívüli szárazsága miatt.
Attól, hogy egy-egy területen szárazság van, vagy éppen ellenkezõleg, az nem biztos, hogy a globális felmelegedés következménye. Ahogy a globális felmelegedés esetén is az igazi kérdés, hogy mennyi az ember által kiváltott, és mennyi a természetes folyamatok része.
Ha most valóban egy hidegebb periódus következik be, ki tudja majd megmondani, mennyi ebbõl a NAO-változásának és mennyi a napfolttevékenység gyengeségének a következménye? És ha a kettõ nem együtt hat, akkor vajon milyen eltérések lennének? Miként azt sem tudjuk, hogy az elmúlt idõszakból mennyi a NAO és mennyi az erõs napfolttevékenység számlája.
De mindannyiszor leírom, hogy bármilyen folyamat is lesz, az emberi tevékenység önkorlátozó szerepe aligha lehet hiba.
Szerintem nagyobb hiba, ha nem készülünk fel a legrosszabbra, mintha felkészülünk, védekezni próbálunk, aztán nem a legrosszabb forgatókönyv történik.
A másik belinkelt cikk például a Száhel-övezetet sújtó szárazság enyhülésérõl beszél, miközben Kenyában éppen most dúl polgárháború az utóbbi évek rendkívüli szárazsága miatt.
Attól, hogy egy-egy területen szárazság van, vagy éppen ellenkezõleg, az nem biztos, hogy a globális felmelegedés következménye. Ahogy a globális felmelegedés esetén is az igazi kérdés, hogy mennyi az ember által kiváltott, és mennyi a természetes folyamatok része.
Ha most valóban egy hidegebb periódus következik be, ki tudja majd megmondani, mennyi ebbõl a NAO-változásának és mennyi a napfolttevékenység gyengeségének a következménye? És ha a kettõ nem együtt hat, akkor vajon milyen eltérések lennének? Miként azt sem tudjuk, hogy az elmúlt idõszakból mennyi a NAO és mennyi az erõs napfolttevékenység számlája.
De mindannyiszor leírom, hogy bármilyen folyamat is lesz, az emberi tevékenység önkorlátozó szerepe aligha lehet hiba.
Szerintem nagyobb hiba, ha nem készülünk fel a legrosszabbra, mintha felkészülünk, védekezni próbálunk, aztán nem a legrosszabb forgatókönyv történik.
Ez a tudósok között folyó vita lassan a vallásháborúkra kezd emlékeztetni, mindegyik meg van gyõzõdve, hogy neki van igaza, és ezáltal fokozatosan hiteltelenné és nevetségessé válik az összes tézis. Kár érte.
Ezeket a mondatokat évtizedek óta halljuk, azaz néhány lobbiérdeket hangoztató tudós szerint lesz jégmentes az északi pólus környéke...
A bánkúti találkozón beszélgettünk is errõl, hogy a klímakonferenciákon vajon teret kapnak-e majd az elmúlt két évben klíma-elõrejelzésekbe nem illõ tapasztalások.
Várd ki a végét... általában október elsõ dekádját követõen indul gyors növekedésnek, szinte függetlenül attól, hogy mekkora is volt a minimumkiterjedés.
Link
Itt az utóbbi néhány napban már igen erõteljes növekedés látszik, mértéke gyakorlatilag megegyezik a 2007. évi görbe meredekségével (ami az egyik leggyorsabb feljegyzett növekedési ütem).
Link
Itt az utóbbi néhány napban már igen erõteljes növekedés látszik, mértéke gyakorlatilag megegyezik a 2007. évi görbe meredekségével (ami az egyik leggyorsabb feljegyzett növekedési ütem).
Én is bezoomoltam ma reggel, na de tényleg nincs ott folt, ill. kitöréseken kivül semmi különös...-igen, a ciklus elmletileg elkezdodott, de hát gyakorlatilag szinte egyátalán. 
Ránéztem a képre, megláttam egy kis foltocskát, belezoomoltam... erre kiderült, hogy egy apró kosz volt a monitoron. Eszerint velem csak játszik.
Egyébként definíció szerint elkezdõdött az új ciklus, hiszen felbukkant az elmúlt hónapokban egy-két kicsiny, rövid életû folt, aminek a mágneses polaritása már ennek felelt meg. (Tudjuk, hogy a foltok polaritása ciklusváltáskor mindig átfordul). Ám ez az új ciklus eddig nagyon gyengén muzsikál: a Spaceweather oldalán is 0 az aktuális napfolt-relatívszám, azaz most is foltmentes a Nap (ha tiszta monitoron nézzük).
Egyébként definíció szerint elkezdõdött az új ciklus, hiszen felbukkant az elmúlt hónapokban egy-két kicsiny, rövid életû folt, aminek a mágneses polaritása már ennek felelt meg. (Tudjuk, hogy a foltok polaritása ciklusváltáskor mindig átfordul). Ám ez az új ciklus eddig nagyon gyengén muzsikál: a Spaceweather oldalán is 0 az aktuális napfolt-relatívszám, azaz most is foltmentes a Nap (ha tiszta monitoron nézzük).
Vajon most már tényleg elkezdõdött a következõ Napfont-cikuls, vagy megint csak játszadozik velünk Nap õfelsége??? A jelenlegi kép: Link
Ha az éghajlati modellek - amelyek futásai az IPCC jelentéseiben szerepelnek - nem képesek (ÜHG+természetes folyamattal sem) visszaadni a xx. század elsõ felében jelentkezõ (nem kicsi) tengervíz hõmérséklet emelkedést, majd csökkenést, sõt a modellben jelentkezõ nagyon halovány melegedés tetõpontját is rossz idõre adják, akkor hogy lehet elfogadni azt, amit 70-100(!!!) évre ad elõre?
Link
(jobb alsó Global Ocean ábra)
Én értem, hogy viszonylag jól visszaadják az 1960-1990-es klímát (mert hogy rendszerint ezzel az idõszakkal verifikálják). Azonban egy fontos részt az óceáni multidekadális folyamatokat nem látják megfelelõ amplitúdóval, kvázi-periódus idõvel.
Az óceáni hõtranszportot a közepes szélességeken majdnem duplájára becslik, mint ami a reanalízisek alapján sejthetõ.
Az északi hemiszférán az óceáni vízhõmérsékletet relatíve nagy hibával adják csak vissza - azt is rendszerint olyan hogy alá becslik.
Tudjuk, hogy fõleg az Atlanti-Óceán északi medencéjében zajló tengervíz hõmérsékletének több évtizedes oszcillációja nagy mértékben hatást gyakorol szinte az egész északi hemiszféra éghajlatára. Ha nem képes a modell megfelelõ amplitúdóval, relatíve kisebb hibával leírni a folyamatot, akkor eleve nem fog kellõen jól jelentkezni a szárazföld feletti hõmérsékleti értékekben a hatása. Igaz, hogy valamelyest reprodukálják az éghajlati modellek, hogy van valami több évtizedes oszcilláció, de nem a legtökéletesebben - vagy legalábbis az IPCC-ben szereplõ modell futásokból ez nem látszik. Most vagy direkt nem rakták bele az IPCC jelentéseibe a jó modell eredményeket, vagy nem tudom.
Mindezek olvashatók az IPCC 1. Munkacsoportjának jelentésében a 8. fejezet alatt (I. jelentés 589-652.old.)
Fájl - Chapter 8 Climate Models and their Evaluation (pdf, 6MB):
Link
Link
(jobb alsó Global Ocean ábra)
Én értem, hogy viszonylag jól visszaadják az 1960-1990-es klímát (mert hogy rendszerint ezzel az idõszakkal verifikálják). Azonban egy fontos részt az óceáni multidekadális folyamatokat nem látják megfelelõ amplitúdóval, kvázi-periódus idõvel.
Az óceáni hõtranszportot a közepes szélességeken majdnem duplájára becslik, mint ami a reanalízisek alapján sejthetõ.
Az északi hemiszférán az óceáni vízhõmérsékletet relatíve nagy hibával adják csak vissza - azt is rendszerint olyan hogy alá becslik.
Tudjuk, hogy fõleg az Atlanti-Óceán északi medencéjében zajló tengervíz hõmérsékletének több évtizedes oszcillációja nagy mértékben hatást gyakorol szinte az egész északi hemiszféra éghajlatára. Ha nem képes a modell megfelelõ amplitúdóval, relatíve kisebb hibával leírni a folyamatot, akkor eleve nem fog kellõen jól jelentkezni a szárazföld feletti hõmérsékleti értékekben a hatása. Igaz, hogy valamelyest reprodukálják az éghajlati modellek, hogy van valami több évtizedes oszcilláció, de nem a legtökéletesebben - vagy legalábbis az IPCC-ben szereplõ modell futásokból ez nem látszik. Most vagy direkt nem rakták bele az IPCC jelentéseibe a jó modell eredményeket, vagy nem tudom.
Mindezek olvashatók az IPCC 1. Munkacsoportjának jelentésében a 8. fejezet alatt (I. jelentés 589-652.old.)
Fájl - Chapter 8 Climate Models and their Evaluation (pdf, 6MB):
Link
Igen, két elszigetelt - 1026 és 1027-es - napfoltpár volt látható az elmúlt idõszakban, ám ahogy megszoktuk jó ideje, átmenetik és gyengék voltak.
érdekes...napfolttevékenység még mindig elenyészõ? mostanában volt egy két foltcsoport...
Link [home]
(Yann Arthus-Bertrand és Luc Besson közös filmje a Földrõl)
A Föld kifosztásáról, az energiatartalékaink módszeres pusztításáról, az élõvilágunk kiirtásáról, a fáink tömeges kivágásáról, a saját életterünk precíz porig rombolásáról van szó benne.
A film másfél óra alatt elmondhatatlanul gyönyörû képek és félelmetes számadatok kontrasztjával mutatja be az Ember végletekig beteg munkásságát.
Mindenki figyelmébe ajánlom!
(Yann Arthus-Bertrand és Luc Besson közös filmje a Földrõl)
A Föld kifosztásáról, az energiatartalékaink módszeres pusztításáról, az élõvilágunk kiirtásáról, a fáink tömeges kivágásáról, a saját életterünk precíz porig rombolásáról van szó benne.
A film másfél óra alatt elmondhatatlanul gyönyörû képek és félelmetes számadatok kontrasztjával mutatja be az Ember végletekig beteg munkásságát.
Mindenki figyelmébe ajánlom!
Az nekem is feltûnt a kétféle adatsor összehasonlításánál, hogy jellemzõen rendre 0,3-0,5 fok a különbség, az eredeti javára.
Errõl az jutott eszembe, hogy ha az 1781-1900 közötti idõszakra is elvégeznénk (elvégezték volna...) a homogenizálást, akkor vajon ott is alkalmazni lehetne ezt a módszert?
Mert így egy elég kardinális probléma van a budai adatsorokkal: a nagyobbik része, ami valóban használható lenne (hiszen akkor még hõszennyezés nem nagyon volt), valahogy "kiesett" a szolgálat látókörébõl. Az utolsó része homogenizált, de abból meg csak 30-40 év vehetõ teljesen komolyan.
Szóval valamilyen módon össze kéne hozni a két dolgot.
Errõl az jutott eszembe, hogy ha az 1781-1900 közötti idõszakra is elvégeznénk (elvégezték volna...) a homogenizálást, akkor vajon ott is alkalmazni lehetne ezt a módszert?
Mert így egy elég kardinális probléma van a budai adatsorokkal: a nagyobbik része, ami valóban használható lenne (hiszen akkor még hõszennyezés nem nagyon volt), valahogy "kiesett" a szolgálat látókörébõl. Az utolsó része homogenizált, de abból meg csak 30-40 év vehetõ teljesen komolyan.
Szóval valamilyen módon össze kéne hozni a két dolgot.
1780-tól egészen 1908-ig fûtetlen helyiség északi falára kifüggesztett hõmérõkkel végezték a méréseket, az árnyékolási technika viszont változhatott az idõszak során. Annyi bizonyos, hogy a legutolsó évtizedekben bádog hõmérõházat használtak (errõl akár rajzot is tudok küldeni).
1908. március 1-tõl Stevenson-féle hõmérõház.
1908. március 1-tõl Stevenson-féle hõmérõház.
Azt még mindig nem tudom,hogy a 14 m magasan a falon és a 20. századi 2m-es hõmérõházak közti idõben milyen elvek és eszközök segítségével mértek(közel 100 évig) ?
Ítélje meg mindenki saját maga az adatok megbízhatóságát. Engem személy szerint leginkább az a kérdés izgat, hogy milyen indokkal vont le az OMSZ több tizedfokot a 20. század elsõ felébõl származó mérésekbõl? Az elõbb ismertetett állomástörténet alapján erre nincs logikus magyarázat (nem is kaptam senkitõl).
Utánanéztem, az áthelyezés idõpontja 1910 március.
Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:
A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.
1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):
"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."
A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.
1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.
Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.
1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).
1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).
1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.
1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.
1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).
Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat
Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:
A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.
1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):
"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."
A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.
1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.
Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.
1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).
1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).
1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.
1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.
1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).
Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat
Ezek szerint melegebbet mértek az 1800-as években Bp-en a grafikon szerint, mint 1985-tõl a tetõn nagyon durva hõszennyezés mellett.
A házak, épületek, a hõszennyezés az éjszaka idõtartama alatt melegít lényegesen, a nappal viszont csak akkor hût, amennyiben konkrét árnyék vetõdik a mérõre. Télen pl. Bp-en a városban nappal is kell hogy fûtsön a város, hisz gyakran hó sem esik belterületen, miközben a várostól távolabb igen, illetve egy esõ után hamarabb melegszik fel a beton és az aszfalt, mint mondjuk a hideg, akár fagyos talaj.
Íme: "Az 1930-as évek folyamán - az egyébként saroktelek - mûszerkert két oldalán 3 emeletes bérházakat építettek, amelyek alacsony napállásnál a mûszerkertet részben leárnyékolták. Ennek ellenére nem következett be a mérési sorozatban észrevehetõ változás."
Íme: "Az 1930-as évek folyamán - az egyébként saroktelek - mûszerkert két oldalán 3 emeletes bérházakat építettek, amelyek alacsony napállásnál a mûszerkertet részben leárnyékolták. Ennek ellenére nem következett be a mérési sorozatban észrevehetõ változás."
A képre gondoltam,hogy a tetõn mértek 1908 óta.Valóban késõbb már helyesen írta,de a hõmérsékletet tudtommal nem mérik már ott régen,csak a csapadékot.A napfénytartam mérésére pedig éppenhogy kiváló.
Szerk.:a linken belül az állomástörténetre gondoltam.A háztetõn nem sokáig mértek,nem tudom már végleg,hogy Budapest alatt már mit értsek?Jogosan jegyezte meg valaki,hogy Bp. hõmérsékletét nem lehet egy adattal megadni,legfeljebb egy kerületre lehet vonatkoztatni egy adatból.
A hõmérsékletmérésnél ugyanúgy,ahogy felhõsödés visszaveti a felmelegedést, úgy egy közeli ház vagy fa is.A városi,beépített környezet fûtési szezonban és napmentes idõben biztosan melegít,fõleg éjszaka.Ugyanakkor (hacsak nem aszfaltpályán mérünk) napos idõben visszavetheti a felmelegedést a sok árnyék(szintén a téli félévben inkább).
Furcsa,hogy Pápán 2002-ben kikerült a várostól messze egy patakparti mélyedésbe,szántóföldi környezetbe(bár épület is van a közelben) az automata,mégis melegedést mutat az évtized eddigi átlaga 1971-2000-hez képest 0,8 fokot - bár azok már "külvárosi" adatok.(1901-50-hez képest 0,6 fokot,akkor a gimnáziumban mértek)
Itt olvasható az állomástörténet, ebbõl valóban a Hidegség által említett mérõhely-változások derülnek ki (annyi eltéréssel, hogy eszerint 1910-ban került a mérés az OMSZ-székház mûszerkertjébe): Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat