Meteorológiai esélylatolgatások
Tapasztalati tény, hogy a hideg telek a napciklus csökkenõ fázisában, vagy a minimum környékén fordulnak elõ a leggyakrabban. Saját megfigyelésem szerint a zord telek általában "párosával" járnak, a hideg kettõs után következõ harmadik rendszerint enyhébb. Az idei õsz AC dominanciája, csapadékszegénysége, meleg idõszakai és déliáramlás-hajlama szintén az enyhe telek elõzményeit juttatja az ember eszébe (1982, 1987, 1994, 1997, 2000 és 2006)
Másrészrõl idén ott van a kifejlõdés jeleit mutató szibériai-keleteurópai hideg. Figyelemre méltó még az a tény, hogy az északatlanti minimum peremciklonjai jelenleg dél felé tartanak, mediterrán ciklontevékenységben jelentkeznek. Igazi zonalitás esetén ezek északon, Skandinávián, Északkelet-Európán át vonulnának, délen magasnyomás lenne -most éppen észak-északkeleten van AC. Ha ez a hajlam tartósnak bizonyul, aligha lesz átlagnál lényegesen enyhébb idõ a télen.
Másrészrõl idén ott van a kifejlõdés jeleit mutató szibériai-keleteurópai hideg. Figyelemre méltó még az a tény, hogy az északatlanti minimum peremciklonjai jelenleg dél felé tartanak, mediterrán ciklontevékenységben jelentkeznek. Igazi zonalitás esetén ezek északon, Skandinávián, Északkelet-Európán át vonulnának, délen magasnyomás lenne -most éppen észak-északkeleten van AC. Ha ez a hajlam tartósnak bizonyul, aligha lesz átlagnál lényegesen enyhébb idõ a télen.
Néhány éves megfigyelés alapján azt tapasztaltam hogy a napkitöréseket követõ kb 2 -hetes idõszakban erõsödött az izlandi ciklongyár azaz a zónalitás. Ha ez nem csupán statisztika, mivel csak hosszabb távú hatásai bizonyítottak, némiképp belekavarhat a képbe, vagyis tovább fenntarthatja az egyensúlyt az elõoldal javára, esetleg át is húzhat rajtunk egy mostanihoz hasonló medit ami a T850 fáklyán ismét az október hasonló idõszakát jellemzõ hupli lesz, a hátoldalában viszont havazással és átmeneti hidegbetöréssel. Egyébként ez az októberi medicikis helyzet nagyon 2006 ra hajaz.
Nem látom azokat a "roppant" nagy eltéréseket amikrõl beszélsz. Skandináviában meg ÉK Europában tényleg kevesebb a hó de ezek napok alatt behozható lemeradások. Tehát még semmi sincs elveszve, sõt. Hajrá tél!
Ezt tudom és a várakozásom is egy havasabb téli kimenet felé billent akkor.
Igen ám, de akkor megvolt az ami most hiányzik, akkor Európa északi vidékein rekordméretû hó volt még a Skandináv-félsziget is havasabb volt, és az atlanti térség vizei alacsonyabb hõmérséklettel rendelkeztek mint most, igaz a jégborítottság hasonló volt, de a többi tényezõ jobban ki tudta alakítani a hidegbázist fent északon.
Ezek roppant nagy eltérések.
Link
Jóval nagyobb területen összpontosulhatott a hidegmag két évvel ezelõtt. Most némi "hófoltocskák" vannak azon a területen ami hozzánk az igazi tél elõjegyeihez szükséges.
Tudod, nem szoktam össze-vissza beszélni, mindig azt írom ami a legvalószínûbb forgatókönyv.
Sajnos egyelõre idén nem jól állnak a tél szerelmeseinek a kilátásai.
Tudom megváltozhat, de idõ kell hozzá, és mi meg délen vagyunk a fõ centrumokhoz képest, így nálunk még több idõre van szükség.
Meglátjuk, ha változás van azt is írom szívesen:-)
Igen ám, de akkor megvolt az ami most hiányzik, akkor Európa északi vidékein rekordméretû hó volt még a Skandináv-félsziget is havasabb volt, és az atlanti térség vizei alacsonyabb hõmérséklettel rendelkeztek mint most, igaz a jégborítottság hasonló volt, de a többi tényezõ jobban ki tudta alakítani a hidegbázist fent északon.
Ezek roppant nagy eltérések.
Link
Jóval nagyobb területen összpontosulhatott a hidegmag két évvel ezelõtt. Most némi "hófoltocskák" vannak azon a területen ami hozzánk az igazi tél elõjegyeihez szükséges.
Tudod, nem szoktam össze-vissza beszélni, mindig azt írom ami a legvalószínûbb forgatókönyv.
Sajnos egyelõre idén nem jól állnak a tél szerelmeseinek a kilátásai.
Tudom megváltozhat, de idõ kell hozzá, és mi meg délen vagyunk a fõ centrumokhoz képest, így nálunk még több idõre van szükség.
Meglátjuk, ha változás van azt is írom szívesen:-)
Az a lényeg, hogy picit feldobtam a hangulatot, ez volt a cél:-)
Köszönöm az elemzéseket, kíváncsi voltam a véleményekre:-)
Ádám, bizony nincs kizárva. Figyelem, hogy realizálódik a hideg légtömeg. Egy tippem már van, de majd késõbb elárulom:-)
A friss GFS is sokat enyhített a lehûlés mértéken, tegnap még a -10 fok is felettünk volt, most inkább -3, -4 fok az alja. A szárazság miatt a -10 fok így is meglehet Zabar és társainál.
A távolabbi kilátásokról a véleményem nem változott, várhatóan visszabillen a trend, illetve eddig sem sokat változott:-)
Köszönöm az elemzéseket, kíváncsi voltam a véleményekre:-)
Ádám, bizony nincs kizárva. Figyelem, hogy realizálódik a hideg légtömeg. Egy tippem már van, de majd késõbb elárulom:-)
A friss GFS is sokat enyhített a lehûlés mértéken, tegnap még a -10 fok is felettünk volt, most inkább -3, -4 fok az alja. A szárazság miatt a -10 fok így is meglehet Zabar és társainál.
A távolabbi kilátásokról a véleményem nem változott, várhatóan visszabillen a trend, illetve eddig sem sokat változott:-)
Én is szkeptikus vagyok a közeledõ téllel kapcsolatban (a magam hideg és télisport szeretõ szempontjából), ennek ellenére óvatosabban fogalmaznék. Például úgy, hogy feltehetõleg némi pozitív hõmérséklet-anomáliával zár majd ez az évszak. Vagy, hogy vélhetõen a tél elsõ fele (december és január eleje) nem hoz tartósan zord idõt, nagy havazásokat. Több jel is utal arra, hogy enyhébb fajta tél van készülõben, de elég sok esetre emlékszem, mikor jellegtelenül, sõt kifejezetten enyhén indult ez az évszak, aztán január végére, februárra igencsak "beerõsített" (klasszikus példa az ilyen lefolyásra 1955/56)
Május elején sem jelenthetjük ki, hogy mert tartósan, visszatérõen hûvös idõvel járó makroszinoptikai képek állnak elõ, nem valószínû a júliusi, augusztusi kánikula.
Az északi hemiszféra hõmérsékleteloszlási képe is elég ambivalens mostanában. Tény, hogy éppen Európa térségében "hasadás" figyelhetõ meg az arktikus hideg légsapkában, a "meleg" izotermák egész magas szélességekig felhatolnak. De ez a kép korántsem rendkívüli, sõt, a cirkuláció általános törvényszerûségeit figyelembe véve bizonyos mértékig természetes. E "melegnyúlványtól" keletre egész tisztességes szibériai hidegpool látszik, mely az izotermák lefutása alapján éppen felénk terjeszkedik -a lábas hideg jellemzõ képét sokadszorra adják a modellek.
Az atlanti ciklontevékenység ugyan többnyire erõs, de klasszikus zonalitásról, atlanti futószalagról egyelõre nem beszélhetünk (bár ez a kép inkább tél közepére jellemzõ)
Szóval, nem teljesen egyértelmû a helyzet, kérdõjel bõven akad. Úgy érzem, okozhat még meglepetést ez a tél mind pro, mind pedig kontra.
Május elején sem jelenthetjük ki, hogy mert tartósan, visszatérõen hûvös idõvel járó makroszinoptikai képek állnak elõ, nem valószínû a júliusi, augusztusi kánikula.
Az északi hemiszféra hõmérsékleteloszlási képe is elég ambivalens mostanában. Tény, hogy éppen Európa térségében "hasadás" figyelhetõ meg az arktikus hideg légsapkában, a "meleg" izotermák egész magas szélességekig felhatolnak. De ez a kép korántsem rendkívüli, sõt, a cirkuláció általános törvényszerûségeit figyelembe véve bizonyos mértékig természetes. E "melegnyúlványtól" keletre egész tisztességes szibériai hidegpool látszik, mely az izotermák lefutása alapján éppen felénk terjeszkedik -a lábas hideg jellemzõ képét sokadszorra adják a modellek.
Az atlanti ciklontevékenység ugyan többnyire erõs, de klasszikus zonalitásról, atlanti futószalagról egyelõre nem beszélhetünk (bár ez a kép inkább tél közepére jellemzõ)
Szóval, nem teljesen egyértelmû a helyzet, kérdõjel bõven akad. Úgy érzem, okozhat még meglepetést ez a tél mind pro, mind pedig kontra.
Hát igen, egyre esélyesebb, hogy ismert fagyzugaink e hét végén már a -10 fokot közelítik (túllépik ?), helyenként akár 0 fok alatt maradhat a napi kh., ami azért nem olyan rossz november elsõ felében. Még az sem kizárt, hogy Lász latolgathat majd egyet-kettõt a Rövidtávúban. 
(Adott esetben a legerõsebb zonalitásból is egy hét alatt ki tud alakulni a legkeményebb blocking, fõleg télen.)
Én most megint csak a GFS-t néztem, de azt hiszem elég részletesen megfigyeltem a viselkedését az utóbbi napokban. A következõkre jutottam.
Nemrég született egy beírásom, amiben Európa- és Atlanti-óceán-szerte nyomás-fáklyákat linkeltem. Akkor azok alapján azt mondtam, 7-e után makrováltás kezdõdhet. Ez megkezdõdött, hiszen a stabil keleti AC helyett valami magas nyomású tengely lett, amibõl majd Skandi AC lesz, egy ciklon ezt észak felõl megkerüli, majd csütörtökön megérkezik a hideg Kelet-Európába. Emellett egy újabb (már második) ciklon szakad le az izlandi rendszerrõl, és súlyosbítja a katasztrófát késõbb a Mediterráneumban (na jó, ez attól most nyugatabbra lesz).
Ezt a verziót 3 napja tendenciózusan mutatta, bár eleinte nagyobb kilengésekkel.
Mostanra a hidegbetörés utáni elsõ napokra letisztázódott, hogy kapunk (méghozzá az egész ország kb. egyformán) K-ÉK felõl a Kelet-Európai hidegbõl, ennek ma már a mértéke is egész jól behatárolható: ÉK: Link DNY: Link . Ez 11-én esedékes.
14-éig a "skandi" AC inkább még DNY felé mozdul. Van egy "esélyes folt" a szórástérképen, ilyenkor annak a mozgását érdemes nézni, az jelöli ki a legvalószínûbb mozgásirány: 13: Link 14: Link . Ugyanekkor az "esélyes folt" ezzel be is zárul. Így tehát nem mehetünk el ez után az elõrejelzésben, pedig az átlagtérképen még egy napra rá is határozottan erõs szerkezetû AC van jelen: Link
15-e utánra tehát nem tudunk mit mondani.
Alapvetõ áramlástani ismeret, hogy a makroszinoptikus légköri képzõdmények (ciklonok, anticiklonok) karakterisztikus ideje néhány nap. Az 5-7 nap már hosszúnak számít (ezért a "szigorú" blocking-definíció az AC legalább 5 napos fennállását követeli meg). A planetáris Rossby-hullámoké nagyjából hónapos, ez alatt az általuk kialakított (adott esetben blocking-) anticiklonok sosem folyamatosan vannak jelen, hanem (5-)7-10(-15) naponta újrakeletkeznek, és (figyelem!) nem biztos, hogy pont ugyanott.
Namost a mi konkrét esetünkben épp ez a dilemma. Újrakeletkezik-e az AC 15-e után IS, vagy megszûnik a blocking. És ha újrakeletkezik, akkor a konkrét idõjárás szempontjából az sem mindegy, hogy pontosan hol.
Most a konkrét változás (lehûlés 11-étõl) azért következik be, mert nem pont ugyanott keletkezik holnap újra az AC, hanem Skandináviában.
És még egy utolsó gondolat: a dilemma másik kimenetét (a zonalitásba váltást) pedig pontosan az befolyásolja, hogy az akciócentrumok hogyan viselkednek. Pl mely idõszakosak vannak jelen (tél van-e vagy nyár). Vagy ha mondjuk ezalatt erõsödik az izlandi ciklon és az azori maximum, akkor nagyobb az esélye a zonalitás kialakulásának.
/Bocsánat hogy sokszor nem írok konkrét esélylatolgatást, de néha úgy érzem, ilyen általánosított gondolatok többet segíthetnek végiggondolni a lehetséges kimenetek valószínûségeit (akár másoknak is), mint a modellkimenetek váltakozásai./
Én most megint csak a GFS-t néztem, de azt hiszem elég részletesen megfigyeltem a viselkedését az utóbbi napokban. A következõkre jutottam.
Nemrég született egy beírásom, amiben Európa- és Atlanti-óceán-szerte nyomás-fáklyákat linkeltem. Akkor azok alapján azt mondtam, 7-e után makrováltás kezdõdhet. Ez megkezdõdött, hiszen a stabil keleti AC helyett valami magas nyomású tengely lett, amibõl majd Skandi AC lesz, egy ciklon ezt észak felõl megkerüli, majd csütörtökön megérkezik a hideg Kelet-Európába. Emellett egy újabb (már második) ciklon szakad le az izlandi rendszerrõl, és súlyosbítja a katasztrófát késõbb a Mediterráneumban (na jó, ez attól most nyugatabbra lesz).
Ezt a verziót 3 napja tendenciózusan mutatta, bár eleinte nagyobb kilengésekkel.
Mostanra a hidegbetörés utáni elsõ napokra letisztázódott, hogy kapunk (méghozzá az egész ország kb. egyformán) K-ÉK felõl a Kelet-Európai hidegbõl, ennek ma már a mértéke is egész jól behatárolható: ÉK: Link DNY: Link . Ez 11-én esedékes.
14-éig a "skandi" AC inkább még DNY felé mozdul. Van egy "esélyes folt" a szórástérképen, ilyenkor annak a mozgását érdemes nézni, az jelöli ki a legvalószínûbb mozgásirány: 13: Link 14: Link . Ugyanekkor az "esélyes folt" ezzel be is zárul. Így tehát nem mehetünk el ez után az elõrejelzésben, pedig az átlagtérképen még egy napra rá is határozottan erõs szerkezetû AC van jelen: Link
15-e utánra tehát nem tudunk mit mondani.
Alapvetõ áramlástani ismeret, hogy a makroszinoptikus légköri képzõdmények (ciklonok, anticiklonok) karakterisztikus ideje néhány nap. Az 5-7 nap már hosszúnak számít (ezért a "szigorú" blocking-definíció az AC legalább 5 napos fennállását követeli meg). A planetáris Rossby-hullámoké nagyjából hónapos, ez alatt az általuk kialakított (adott esetben blocking-) anticiklonok sosem folyamatosan vannak jelen, hanem (5-)7-10(-15) naponta újrakeletkeznek, és (figyelem!) nem biztos, hogy pont ugyanott.
Namost a mi konkrét esetünkben épp ez a dilemma. Újrakeletkezik-e az AC 15-e után IS, vagy megszûnik a blocking. És ha újrakeletkezik, akkor a konkrét idõjárás szempontjából az sem mindegy, hogy pontosan hol.
Most a konkrét változás (lehûlés 11-étõl) azért következik be, mert nem pont ugyanott keletkezik holnap újra az AC, hanem Skandináviában.
És még egy utolsó gondolat: a dilemma másik kimenetét (a zonalitásba váltást) pedig pontosan az befolyásolja, hogy az akciócentrumok hogyan viselkednek. Pl mely idõszakosak vannak jelen (tél van-e vagy nyár). Vagy ha mondjuk ezalatt erõsödik az izlandi ciklon és az azori maximum, akkor nagyobb az esélye a zonalitás kialakulásának.
/Bocsánat hogy sokszor nem írok konkrét esélylatolgatást, de néha úgy érzem, ilyen általánosított gondolatok többet segíthetnek végiggondolni a lehetséges kimenetek valószínûségeit (akár másoknak is), mint a modellkimenetek váltakozásai./
Az egyetlen tény az érvelésedben az izlandi ciklon.
Ezzel szemben én itt éppen az ellenkezõjét látom:
Link
De a többi modellen sincs nyoma klasszikus csigagyárnak.
Gondoljunk bele, most majdnem +10 fok van felettünk, és ma reggel 8kor még deres volt a kocsi. Ehhez képest 15-20 fokot hûlhetünk odafent, és semmi nyugati talajmenti enyhülés, vagy jelentõs légmozgás!
Szerk: hopp látom többen is megelõztek
Pár napja kezdtem el rendszeresen nézegetni a modelleket, és ami feltûnt, hogy amilyen gyorsan nemrég betették a blockingot "fölénk" (tõlünk északra, ény-i középponttal) és alá (délre) a keletrõl "ránkmászó" hidegcseppet, azóta olyan stabilan tartják is. Ne tévesszenek meg senkit a GFS színei: ez bizony kõkemény hideget jelent, nem nyugatról jön a magasban a -5 -10 fok, hanem kelet felõl: ez még így tél elején is kemény reggeli fagyokat, és alig pár + fokot jelent nappal is!
A csapadék más tészta, de ilyen erõs hidegbetörésnél azért valami nedvesség általában kicsapódik a légkörbõl, nyilván csak látványnak persze, megmaradás v. ilyesmi esélytelen.
Még 2 nap és ha nem veszik ki a modellek, akkor jövõ hétre megjön a tél, egyelõre lehet, hogy csak pár napra persze.
Ezt jelenti amikor egy ilyen telibekap Link
Ezzel szemben én itt éppen az ellenkezõjét látom:
Link
De a többi modellen sincs nyoma klasszikus csigagyárnak.
Gondoljunk bele, most majdnem +10 fok van felettünk, és ma reggel 8kor még deres volt a kocsi. Ehhez képest 15-20 fokot hûlhetünk odafent, és semmi nyugati talajmenti enyhülés, vagy jelentõs légmozgás!
Szerk: hopp látom többen is megelõztek
Pár napja kezdtem el rendszeresen nézegetni a modelleket, és ami feltûnt, hogy amilyen gyorsan nemrég betették a blockingot "fölénk" (tõlünk északra, ény-i középponttal) és alá (délre) a keletrõl "ránkmászó" hidegcseppet, azóta olyan stabilan tartják is. Ne tévesszenek meg senkit a GFS színei: ez bizony kõkemény hideget jelent, nem nyugatról jön a magasban a -5 -10 fok, hanem kelet felõl: ez még így tél elején is kemény reggeli fagyokat, és alig pár + fokot jelent nappal is!
A csapadék más tészta, de ilyen erõs hidegbetörésnél azért valami nedvesség általában kicsapódik a légkörbõl, nyilván csak látványnak persze, megmaradás v. ilyesmi esélytelen.
Még 2 nap és ha nem veszik ki a modellek, akkor jövõ hétre megjön a tél, egyelõre lehet, hogy csak pár napra persze.
Ezt jelenti amikor egy ilyen telibekap
Link
2009
11.08.: Link
11.14.: Link
11.18.: Link
11.20.: Link
11.22.: Link
11.25.: Link
11.30.: Link
12.13.: Link
12.18.: Link
Azt hiszem ezzel szavak nélkül is elmondtam a véleményem. Azt egyébként nem értem hogy a "hóömlés" és "-35 fok" honnan került elõ, az égvilágon senki nem említett ilyeneket.
Nem beszélve arról, hogy érdemleges zonális áramlás utoljára már majdnem 3 hete volt Link (meg volt még egy gyenge fellángolás, de elég nevetséges, hogy meddig tudott eljutni a HF Link ) és még vagy 10 napig esély sincs rá, hogy visszaálljon. Szóval blocking van erõsen, az már más kérdés, hogy milyen, Link Link Link Link Link de még pár hét és ha ez marad a tendencia, annak is meglesz a böjtje a nyáriasnak semmiképp sem nevezhetõ hidegpárna alatt. Ez utóbbit értem legkevésbé, hogy a többszöri, akár heteken át tartó stratus alatt senyvedés rémképét miért veted el ilyen magabiztossággal.
11.08.: Link
11.14.: Link
11.18.: Link
11.20.: Link
11.22.: Link
11.25.: Link
11.30.: Link
12.13.: Link
12.18.: Link
Azt hiszem ezzel szavak nélkül is elmondtam a véleményem.
Azt egyébként nem értem hogy a "hóömlés" és "-35 fok" honnan került elõ, az égvilágon senki nem említett ilyeneket.Nem beszélve arról, hogy érdemleges zonális áramlás utoljára már majdnem 3 hete volt Link (meg volt még egy gyenge fellángolás, de elég nevetséges, hogy meddig tudott eljutni a HF Link ) és még vagy 10 napig esély sincs rá, hogy visszaálljon. Szóval blocking van erõsen, az már más kérdés, hogy milyen, Link Link Link Link Link de még pár hét és ha ez marad a tendencia, annak is meglesz a böjtje a nyáriasnak semmiképp sem nevezhetõ hidegpárna alatt.
Ez utóbbit értem legkevésbé, hogy a többszöri, akár heteken át tartó stratus alatt senyvedés rémképét miért veted el ilyen magabiztossággal.
Nem így képzelem el a stabil izlandi csigagyárat: Link Link hanem valahogy így: Link
Izlandtól DK-re az óceán közepe: Link Brit-szk.: Link
Ezekkel nem azt akartam mondani, hogy végre beköszönt a -35 meg a tél, hanem azt, hogy makroléptékben sincs szó erõs izlandi ciklogenezisrõl, vagyis semennyivel sem erõsebb, mint az téli helyzeteknél lenni szokott (érdemes megnézni az archívumban havas helyzetek légnyomás-felosztását).
Izlandtól DK-re az óceán közepe: Link Brit-szk.: Link
Ezekkel nem azt akartam mondani, hogy végre beköszönt a -35 meg a tél, hanem azt, hogy makroléptékben sincs szó erõs izlandi ciklogenezisrõl, vagyis semennyivel sem erõsebb, mint az téli helyzeteknél lenni szokott (érdemes megnézni az archívumban havas helyzetek légnyomás-felosztását).
Miután mértéktartóak vagyunk senki sem vár egyenlõre igazi telet.Csak egy gyenge támadást a tél részérõl. A modellek sem ezt mutatják,sõt én még a dél-kelet-európai havas keményebb helyzetet is túl merésznek tartom a modellek részérõl.De komoly zonalitásra utaló jeleket a kárpát-medence felett sem nagyon látok hosszútávon.Ha pedig visszarendezõdés lesz az egyáltalán nem jelent enyhe idõt,a késöbbiek folyamán ez hideg nyirkos ködfelhõs,kevéssel fagypont feletti idõt eredményez.
Már elnézést, de hónapokra elõre ez igen bátor kijelentés! Elfogadom , hogy ezt látod a dolgok állásából ,már csak azért is, mert lövésem sincs mi lesz. Az izlandi csigusz bigusz ott figyel sokszor még a legkeményebb téli idõszakokban is , szépen kirekesztve az európai játszótérrõl!
Ez igaz!
Egy átmeneti kisiklás néz ki most,mint októberben.4-5 nap átlagos,vagy talán kicsit átlag alatti novemberi idõ jöhet a hét végétõl,aztán visszarendezõdés látszik.Úgy néz ki most ez a trend,ami könnyen eltarthat hosszú hónapokig még.
Egy átmeneti kisiklás néz ki most,mint októberben.4-5 nap átlagos,vagy talán kicsit átlag alatti novemberi idõ jöhet a hét végétõl,aztán visszarendezõdés látszik.Úgy néz ki most ez a trend,ami könnyen eltarthat hosszú hónapokig még.
Itt semmi szkeptikusság nincs, egyszerû tények vannak. Nem nézek bele mindenféle hóömlést, vagy -35 fokot stb.
Semmi, de semmi jel nincs egy téli idõszakra, vagy még 2-3 hétig szinte biztosan. Az idei év véleményem szerint a sok-sok újra megújuló helyzet miatt inkább enyhe idõvel fog eltelni mintsem téli kemény hideggel. De ebbe ugyanúgy benne van egy-egy nagy havazás lehetõsége, vagy néhány hét kemény hideg is, de szerintem ennek is csekély az esélye.
Aztán még bõven fordulhat a kocka, nincs is ezzel semmi baj, de ahhoz nagy változásnak kell, hogy bekövetkezzen, és az igen hosszú idõ alatt szokott bekövetkezni. És minél hosszabb ez az idõ annál kisebb esélye van egy kemény téli idõjárás kialakulásának.
Semmi, de semmi jel nincs egy téli idõszakra, vagy még 2-3 hétig szinte biztosan. Az idei év véleményem szerint a sok-sok újra megújuló helyzet miatt inkább enyhe idõvel fog eltelni mintsem téli kemény hideggel. De ebbe ugyanúgy benne van egy-egy nagy havazás lehetõsége, vagy néhány hét kemény hideg is, de szerintem ennek is csekély az esélye.
Aztán még bõven fordulhat a kocka, nincs is ezzel semmi baj, de ahhoz nagy változásnak kell, hogy bekövetkezzen, és az igen hosszú idõ alatt szokott bekövetkezni. És minél hosszabb ez az idõ annál kisebb esélye van egy kemény téli idõjárás kialakulásának.
"...itt nagy tél még jó hosszú ideig biztosan nem lesz:..." A "biztosan" szó a meteorológiában, fõleg a hosszabb távú elõrejelzésekben, latolgatásokban "biztosan" nem szerencsés, mégha a legvalószínûbb kimenet az lehet, amit az elkövetkezõ hetekre felvázoltál, de azért korántsem "biztos"! 
Hmm mi ez a téli várakozás:-)
Nagyon gyorsan átnéztem a fáklyákat és az indexeket. Egy kis keleti hûvösebb lábas löttyön kívül itt nagy tél még jó hosszú ideig biztosan nem lesz:-)
Néhány északi és izlandi fáklya, csak úgy véletlenszerûen:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Látható, hogy Moszkva áll úgy ahogy valahogy a többi sehogy a tél kedvelõi számára. Izlandon sok-sok ciklon továbbra is, így nem sok esély van egy igazi téli kimenetre. Az indexek is ezt sejtetik. Az atlanti csigusz-bigusz nagyon jól szuperál, még várhatóan jó hosszú hónapokon keresztül.
Így néhány napos kisebb száraz hideg után ismét jön a jól megérdemelt zonális áramlás várhatóan.
Ezek a hatások csak a tévhit kedvéért, igen sokáig képesek erõsíteni egymást és saját magukat is.
Nagyon gyorsan átnéztem a fáklyákat és az indexeket. Egy kis keleti hûvösebb lábas löttyön kívül itt nagy tél még jó hosszú ideig biztosan nem lesz:-)
Néhány északi és izlandi fáklya, csak úgy véletlenszerûen:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Látható, hogy Moszkva áll úgy ahogy valahogy a többi sehogy a tél kedvelõi számára. Izlandon sok-sok ciklon továbbra is, így nem sok esély van egy igazi téli kimenetre. Az indexek is ezt sejtetik. Az atlanti csigusz-bigusz nagyon jól szuperál, még várhatóan jó hosszú hónapokon keresztül.
Így néhány napos kisebb száraz hideg után ismét jön a jól megérdemelt zonális áramlás várhatóan.
Ezek a hatások csak a tévhit kedvéért, igen sokáig képesek erõsíteni egymást és saját magukat is.
Majd egy hónap után újra körvonalazok, igaz lehet már nem is olvassátok õket, he-he!
Nos, a múlt hó közepi kiterjedt fagyokkal járó Ac-peremhelyzet és utána a zonalitás jött látott és gyõzött, meglehetõsen aktív volt az Észak-Atlanti térség, hozzánk javarészt érintõ frontokkal, gyakori elõoldali Ac-helyzetet okozva.
Az október csapadéka az ország medencei jellegét jól reprezentálta, csak az ország kisebb, délnyugati részén haladta az átlagot ( Link ).
A zonalitás a hó elejéig szépen kitartott, a hó közepéig már nem, 4-tõl kezdõdõen a szárazföld felõl terjeszkedõ AC-mezõ lassan fojtogatni kezdte a ciklontevékenység erejét.
Ez tovább folytatódik, a hó közepére bizony benne van pakliban egy direkt északi irányításban foglalt átmeneti (15-24-e között) télies idõszak.
A csapadékosság az, ami egyelõre mit sem változik, marad az alapvetõen száraz jelleg.
A hó második felében látom egy újabb zonális epizód lehetõségét, az észak-atlanti ciklontevékenység újjáerõsödését.
Ennek erõssége és tartóssága szerintem csekély lesz, a Kara-tenger erõs befagyási hulláma és az eurázsiai pajzs hûtõszekrény-effektusa együtt a nem túl acélos zonalitás miatt érvényre juttathatja december hónapban az északkelet felõl támadó igazi telet.
Nos, a múlt hó közepi kiterjedt fagyokkal járó Ac-peremhelyzet és utána a zonalitás jött látott és gyõzött, meglehetõsen aktív volt az Észak-Atlanti térség, hozzánk javarészt érintõ frontokkal, gyakori elõoldali Ac-helyzetet okozva.
Az október csapadéka az ország medencei jellegét jól reprezentálta, csak az ország kisebb, délnyugati részén haladta az átlagot ( Link ).
A zonalitás a hó elejéig szépen kitartott, a hó közepéig már nem, 4-tõl kezdõdõen a szárazföld felõl terjeszkedõ AC-mezõ lassan fojtogatni kezdte a ciklontevékenység erejét.
Ez tovább folytatódik, a hó közepére bizony benne van pakliban egy direkt északi irányításban foglalt átmeneti (15-24-e között) télies idõszak.
A csapadékosság az, ami egyelõre mit sem változik, marad az alapvetõen száraz jelleg.
A hó második felében látom egy újabb zonális epizód lehetõségét, az észak-atlanti ciklontevékenység újjáerõsödését.
Ennek erõssége és tartóssága szerintem csekély lesz, a Kara-tenger erõs befagyási hulláma és az eurázsiai pajzs hûtõszekrény-effektusa együtt a nem túl acélos zonalitás miatt érvényre juttathatja december hónapban az északkelet felõl támadó igazi telet.
Felcsillant az elsõ télies idõjárási helyzet reménysugara!
Ami biztosnak tûnik, hogy a megerõsödõ "skandi", majd balti anticiklon délkeleti peremén ÉK-Európa felõl a mostaninál jóval hidegebb, ugyanakkor száraz légtömegek érkeznek a magasban. Már ebben az eseménysorozatban is benne van a kisebb térségekre korlátozódó kora télies idõjárás esélye, a fagyzugosnak tekintett helyeken elõfordulhat -10 fok körüli minimum, ill. az AC fokozatos Közép-Európára húzódása a medencejelleggel karöltve ismét okozhat regionálisan köd/hidegpárnát, ami helyenként már 5 fok alatti maximumokkal járhatna.
Eddig a középtáv, melynek azonban van még egy fontos építõeleme: a fentebb vázoltakkal egy idõben Grönland fölött legyengül a ciklontevékenység, sõt, igen gyorsan masszív AC alakul.
És akkor innentõl válik bizonytalanná, mondhatni érdekessé a helyzet. Több modell szerint is elõfordulhat, hogy a grönlandi és szárazföldi AC összekapcsolódik az északatlanti régión keresztül. Ezen felállás esetén máris megnyílik az út az Arktisz felõl és már "csak" egy ciklon kell, ami letekeri a hidegmagot, mely várhatóan eléggé megerõsödik Észak-Grönland és a szigettõl északra található terület fölött.
Az elõrejelzések szerint ez a ciklon nagyjából 5 nap múlva ki is alakul a Spitzbergák környékén. Innentõl kezdve azonban már lutri a dolog, hogy merre is fog haladni, mennyire lesz erõs, hol lesz pontosan az AC-híd (vagy új kp.). Ennek megfelelõen a hidegmag szakadhat Közép-Szibériára, vagy Kelet-Európára, vagy akár Kelet-Közép-Európára.
Innentõl kezdve minden más csak fikció lenne, mindenesetre én jó esélyt látok egy részben minket is érintõ hidegöblítésre, ami már nem kontinentális jellegû lenne, hanem nedvességet is hozna magával, így érkeznének a szezon elsõ síkvidéki hózáporai. A dolog a jövõ hét közepe felé esedékes, százalékban kifejezve: hidegelöntés esélye szerintem 80 %; ami Közép-Szibériára 30 %; Kelet-Európára 50 %; Kelet-Közép-Európa telibe 20 %. Hogy valamilyen szinten érintsen minket, arra összességében adok egy 30-40 %-ot. Meglátjuk.
Kiegészítés: ha be is következik, akkor is meglehetõsen átmenetinek látom a dolgot, jönnek majd megint az atlanti ciklonok, vagy egy AC, trallalala...
Ami biztosnak tûnik, hogy a megerõsödõ "skandi", majd balti anticiklon délkeleti peremén ÉK-Európa felõl a mostaninál jóval hidegebb, ugyanakkor száraz légtömegek érkeznek a magasban. Már ebben az eseménysorozatban is benne van a kisebb térségekre korlátozódó kora télies idõjárás esélye, a fagyzugosnak tekintett helyeken elõfordulhat -10 fok körüli minimum, ill. az AC fokozatos Közép-Európára húzódása a medencejelleggel karöltve ismét okozhat regionálisan köd/hidegpárnát, ami helyenként már 5 fok alatti maximumokkal járhatna.
Eddig a középtáv, melynek azonban van még egy fontos építõeleme: a fentebb vázoltakkal egy idõben Grönland fölött legyengül a ciklontevékenység, sõt, igen gyorsan masszív AC alakul.
És akkor innentõl válik bizonytalanná, mondhatni érdekessé a helyzet. Több modell szerint is elõfordulhat, hogy a grönlandi és szárazföldi AC összekapcsolódik az északatlanti régión keresztül. Ezen felállás esetén máris megnyílik az út az Arktisz felõl és már "csak" egy ciklon kell, ami letekeri a hidegmagot, mely várhatóan eléggé megerõsödik Észak-Grönland és a szigettõl északra található terület fölött.
Az elõrejelzések szerint ez a ciklon nagyjából 5 nap múlva ki is alakul a Spitzbergák környékén. Innentõl kezdve azonban már lutri a dolog, hogy merre is fog haladni, mennyire lesz erõs, hol lesz pontosan az AC-híd (vagy új kp.). Ennek megfelelõen a hidegmag szakadhat Közép-Szibériára, vagy Kelet-Európára, vagy akár Kelet-Közép-Európára.
Innentõl kezdve minden más csak fikció lenne, mindenesetre én jó esélyt látok egy részben minket is érintõ hidegöblítésre, ami már nem kontinentális jellegû lenne, hanem nedvességet is hozna magával, így érkeznének a szezon elsõ síkvidéki hózáporai. A dolog a jövõ hét közepe felé esedékes, százalékban kifejezve: hidegelöntés esélye szerintem 80 %; ami Közép-Szibériára 30 %; Kelet-Európára 50 %; Kelet-Közép-Európa telibe 20 %. Hogy valamilyen szinten érintsen minket, arra összességében adok egy 30-40 %-ot. Meglátjuk.
Kiegészítés: ha be is következik, akkor is meglehetõsen átmenetinek látom a dolgot, jönnek majd megint az atlanti ciklonok, vagy egy AC, trallalala...
ECM a 00-s futásban is adja a hideget. Link
Ebbõl azért már lehet valami, bár tény, hogy eléggé kilóg a többi modell fõfutásai közül.
Ebbõl azért már lehet valami, bár tény, hogy eléggé kilóg a többi modell fõfutásai közül.
Én úgy látom, hogy 15-e után, de még inkább november 3. hétvégéje felé egy most még csupán nagy vonalakban felvázolható makroszinoptikus váltás lehetséges, aminek egyik kulcsa az általad is említett izlandi ciklontevékenység lanyhulása, így - mint a korábbi években, novemberben már nem egyszer, a brit és a kelet-európai között egy skandináv KP-ú ciklon kialakulására van esély, amely leránthatná bizony a hideget többek között a Kárpát-medencébe is. Eddig én is inkább a lábas hideg szcenáriót tartottam esélyesebbnek, ám most inkább az északi légpályákat látom valamival esélyesebb befutónak. Egyébként a szezonális prognózisok igencsak csaponganak, az osztrák ZAMG néhány hete még az átlagosnál jóval enyhébb decembert mutatott, most pedig éppenséggel ennek a szöges ellentétét. Átfogóbb téli körvonalazással kb. 2 hét múlva jelentkezem
Átnézve az ECMWF és a GFS legfrissebb futását, azt látom, hogy az elõzõ kommentemben felvázolt cirkulációs mechanizmus bizony mûködik - a blokkoló AC-k Skandinávia és Északkelet-Európa fölé helyezõdnek, a hidegleszakadások a Keleteurópai síkság felé tartanak, nem direkte észak felõl érnek el minket. Viszont a kelet felõl való beszivárgás lehetõsége nagyon is nyitva áll (esetleg közvetlenebb, erõsebb lökésé is ék-rõl).
Tehát, a makroszinoptikai kép alapján nem beszélhetünk az atlanti hatások kizárólagos uralmáról. Igaz, nagyon aktív az északatlanti ciklogenezis, minduntalan "betolják a képüket" az erõs légörvények Izland térségébe. De úgy látszik, ezek az atlanti partvidék felé közeledve legyengülnek, lassulnak, és részben dél felé fordulnak (mediciklonok!)
A modell (GFS) szerint idõrõl-idõre még Izlandnál is csökken a ciklonális hatás. Ezért van bizonyos esély arra, hogy a ciklogenezisnek egy ilyen "holt idõszakában" elõtérbe helyzõdjön az északi vagy keleti hidegáramlás és a mediterrán ciklontevékenység. A magam részérõl nov. 20. környékére továbbra is makroszinoptikai váltást (de legalább erõs módosulást) várok.
Tehát, a makroszinoptikai kép alapján nem beszélhetünk az atlanti hatások kizárólagos uralmáról. Igaz, nagyon aktív az északatlanti ciklogenezis, minduntalan "betolják a képüket" az erõs légörvények Izland térségébe. De úgy látszik, ezek az atlanti partvidék felé közeledve legyengülnek, lassulnak, és részben dél felé fordulnak (mediciklonok!)
A modell (GFS) szerint idõrõl-idõre még Izlandnál is csökken a ciklonális hatás. Ezért van bizonyos esély arra, hogy a ciklogenezisnek egy ilyen "holt idõszakában" elõtérbe helyzõdjön az északi vagy keleti hidegáramlás és a mediterrán ciklontevékenység. A magam részérõl nov. 20. környékére továbbra is makroszinoptikai váltást (de legalább erõs módosulást) várok.
A skandi AC déli peremén már most becsoroghat hideg, a néhány lezuhanó fáklyatag ezt támogatja a 00Z futásban (linkelni nincs értelme, pár óra és frissül, egyébként P13, P16). A kék tagok ezen ( Link ) a vége felé már más okból vannak: Borulna a makrohelyzet, brit AC, skandi-orosz ciklon és egész Európára berántaná a komoly hideget a kettõ közös áramlási rendszere (180 fokos áramlás egész Európa (Közép-Európa) felett!).
Néhány tagnak (az elején: P13 P16) nem is tulajdonítanék jelentõséget, de adta a Nogaps is, ami egészen meglepett GFS: Link Link Nogaps: Link Link
Jelentõsége nem sok lenne ennek a lehûlésnek, mert már körvonalazható, hogy utána mi fog történni. Lényegében annyi, hogy Link ebbõl kapunk-e ízelítõt (a koordináta tõlünk ÉK-re, a Kárpátokon túl van).
Néhány tagnak (az elején: P13 P16) nem is tulajdonítanék jelentõséget, de adta a Nogaps is, ami egészen meglepett
GFS: Link Link Nogaps: Link LinkJelentõsége nem sok lenne ennek a lehûlésnek, mert már körvonalazható, hogy utána mi fog történni. Lényegében annyi, hogy Link ebbõl kapunk-e ízelítõt (a koordináta tõlünk ÉK-re, a Kárpátokon túl van).
Ez azért nem így van! A kettõ között nincs összefüggés, hogy elpazarolódik a hideg vagy sem. A légkörnek az a törvénye, hogy mindig legyen egyensúlyi állapot. Az északi hideg mikor terjeszkedik akkor ennek is ezek a fizikai jelei. Tehát ha leszakad valahova az a egyensúlyi állapot megtartása miatt van és nem az elpazarolódása miatt. Nincs olyan, átalakulás, légtömeg csere van de ilyen nincs. Ha november elejétõl sorozatban olyan a helyzet, hogy ide és csak is ide szakad le a hideg akkor mi van? Volt ilyenre példa lásd a z 1995-96-os telet. November 4-én Békés megye hó alatt április 22-én Budapesten havazás, Bakony hó alatt, mindössze eddig tartott a tél:-) Itt hógolyóztam és fehér volt minden, áprilisban:-) Állandóan lapátoltam azon a télen. A fõvárosban a Dunába hordták a havat, mert több mint 2 méter hullott a Budapestre a tél folyamán és nem tudták hova tolni már:-) Szóval a tél milyenségét az áramlási rendszerek határozzák meg, egyszerû fizika az egész:-)
Gyönyörû a görög szigetvilágban elõbb lesz hó mint itthon. Lám-lám mégiscsak leszakad a hideg:-)
Link
Link
Kíváncsi vagyok jó rekordok lehetnek onnan, és Ciprusról is.
Gyönyörû a görög szigetvilágban elõbb lesz hó mint itthon. Lám-lám mégiscsak leszakad a hideg:-)
Link
Link
Kíváncsi vagyok jó rekordok lehetnek onnan, és Ciprusról is.
Link Érdekes itt az animációkat nézni, jól átláthatóvá teszik jelenleg az északi félteke idõjárását. Ahogy Amerikát sorozatosan újabb és újabb hidegelárasztások érik, az így az óceánra löttyenõ hidegek által képzõdõ ciklonok olyan erõs melegszektorral, dél-észak irányú hõtranszporttal rendelkeznek (fõleg, hogy végig fûzõdnek az Európa feletti AC-n), hogy egész Európát nagyon pozitív anomáliába tolják. Az AC hátoldalán Kelet-Európát érik a hidegelárasztások, de ezek önmagukban kevés csapadékkal járnak. Link 8 nap alatt 0-15 mm csapadék (vegyesen). Mindeközben a hidegelárasztások nagyon kedveznek az amerikai oldalon a jégnek is, a tavalyi szörnyû teljesítményt felmutató Baffin-öböl Link most túlteljesíti magát annak ellenére, hogy az átlagtól csúnyán lefelé maradunk el (ahogy az lenni szokott, ennek hitelességébe és telekre gyakorolt hatására nem utalva). Link A Kara-tenger késõn kapott észbe, a Barents tenger meg jégmentes. Ott, bár érintik a hidegek azt a térséget, -20 alatti T850-ekkel, a melegszektor a legtöbbször eddig a térségig is fellóg (+5 körüli T850!). Ezeket eddig mind ti is írtátok, sõt, fejtegettétek a kimeneteleket is. S valóban, ha a kelet-európai területen megerõsödne a hidegmag, létrejönne Európa felett egy jó elhelyezkedésû AC, akkor kaphatunk kelet felõl hideget. Ezzel az a gond, hogy a sokkal jobb helyzetben lévõ Amerika felõl az óceánra kifolyó hideg által generált ciklonokat február óta nem tudjuk lecsendesíteni európai részrõl. Tavaly februárig ennek az ellenkezõje állt fenn, kiváló télre adva lehetõséget (mégis egyesek állandóan panaszkodtak). Sajnos jó felállást egyelõre nehéz elképzelni, de jó lenne, ha most meg szerencsésen vennénk a havas-hóesélyes helyzeteket, mert akkor bebizonyosodna sokak és minden meteokedvelõ számára: A Kárpát-medence mindenre képes, holmi makroviszonyok ellenére is tud szép telet, télies napokat produkálni (hidegpárna, mediciklon, hidegcsepp, nem is kell sorolnom).
A francia Alpokban ilyenkor már 2000 m körül bõven alakulni szokott a hótakaró, most 2500-3000 m körül van a szilárd halmazállapot határa és ilyen vizesek 2100 m-en a pályák (itt szeptemberben és október elején már havazott): Link (fantasztikusan szépek a hegyek most is, de tavalyról a gyorsított videók nézegetése kiváló idõtöltés lehet tanulás helyett).
Frissek: Link Budapest és Link Nyíregyháza (fagyos esték!) valamint Link
A francia Alpokban ilyenkor már 2000 m körül bõven alakulni szokott a hótakaró, most 2500-3000 m körül van a szilárd halmazállapot határa és ilyen vizesek 2100 m-en a pályák (itt szeptemberben és október elején már havazott): Link (fantasztikusan szépek a hegyek most is, de tavalyról a gyorsított videók nézegetése kiváló idõtöltés lehet tanulás helyett).
Frissek: Link Budapest és Link Nyíregyháza (fagyos esték!) valamint Link
Az a bizonyos mérleg amit Thermo kolléga említett valóban megtalálható Európában, hogy ez mikor billen azt jelenleg tényleg nem lehet megmondani hisz ugyan ugrálnak ide-oda a tagok, de a helyzet alapvetõen egyhangúnak ígérkezik hosszútávon.
Viszont az elõttünk álló téllel kapcsolatban télfanként bátran kimerem jelenteni én is, (mint errõl volt már szó) van értelme kiböjtölni ezt az idõszakot, ugyanis bitang tempóban erõsödhet a hideg mag, mert nincsenek "jelentõsebb" hideg leszakadások. Tehát igazolódni látszanak azon sejtések, miszerint minnél késõbb érkezik a tél, annál hathatósabbra sikerülhet majd, mind a megérkezés, mind az azt követõ idõszak szempontjából....persze ha billen!... Valljuk be ennek azért be kell következnie hamarosan.
Személy szerint én egyelõre hátradõlve várok. Majd január elején azért lehet, hogy aggódni kezdek. 
Viszont az elõttünk álló téllel kapcsolatban télfanként bátran kimerem jelenteni én is, (mint errõl volt már szó) van értelme kiböjtölni ezt az idõszakot, ugyanis bitang tempóban erõsödhet a hideg mag, mert nincsenek "jelentõsebb" hideg leszakadások. Tehát igazolódni látszanak azon sejtések, miszerint minnél késõbb érkezik a tél, annál hathatósabbra sikerülhet majd, mind a megérkezés, mind az azt követõ idõszak szempontjából....persze ha billen!... Valljuk be ennek azért be kell következnie hamarosan.
Személy szerint én egyelõre hátradõlve várok. Majd január elején azért lehet, hogy aggódni kezdek.
Kialakulhat persze tartós zonalitás is (erre télen mindig megvan a lehetõség), de véleményem szerint nem mostanábam. A klsszikus, kifejlett zonalitás atlanti futószalaggal általában december második felében veszi kezdetét legkorábban. Addig is lehet enyhe idõ, de ezt tartós elõoldali szituáció valósítja meg, ny-ény-i áramlások helyett déliesekkel (ld. 2006)
Egyébként úgy gondolom, hogy ha zonálisra is vált Észak-Európában az áramlás (vannak erre utaló jelek a modellfutásokban), ez most átmeneti lesz, amit határozott lehûlés, idõlegesen téliesre forduló idõ követ november második felében (ettõl még lehet összességében enyhe a tél, sajnos)
Flurries: én is konstatáltam a több futásban megjelenõ, tõlünk északra bekövetkezõ hidegleszakadást az északkeleti ciklonnal, hátoldalán anticiklonnal Grönlandtól keletre, Skandináviától nyugatra. Ez a szitáció végeredményben közös nevezõre hozható a mostani makroszinoptikus képpel: a leszakadt hideg dk felé tart, elsõ megközelítésben minket elkerülve a Keleteurópai síkságot éri el. Ezzel párhuzamosan a blokkoló AC a Skandináv-félsziget, majd Északkelet-Európa fölé helyezõdik. A második lépésben ennek a déli oldalán beszivárog (beáramlik?) a hideg a Kárpát-medencébe, fõleg, ha mediterán ciklontevékenység is "rásegít" a keleties áramlásokra. Az a meglátásom, hogy elég nagy a hajlam lábas hidegre, s a téli idõt hozó lehetõségek közül most egyedül ez áll fenn. Ha ez nem fejlõdik ki, tényleg nem jön belátható idõn belül fagy, hó. A kialakuló szibériai hidegmag mindenesetre a tisztességes tél némi reményével kecsegtet a Kárpát-medencében. Valóban úgy tûnik, mintha délkeleten ( Fekete és Kaszpi tenger vidéke, Kisázsia) akarna zord lenni a tél (mindez szépen illik a lábashideg képébe), Északnyugat-Európában viszont enyhe, ahogy a CFS többször is mutatta.
Egyébként úgy gondolom, hogy ha zonálisra is vált Észak-Európában az áramlás (vannak erre utaló jelek a modellfutásokban), ez most átmeneti lesz, amit határozott lehûlés, idõlegesen téliesre forduló idõ követ november második felében (ettõl még lehet összességében enyhe a tél, sajnos)
Flurries: én is konstatáltam a több futásban megjelenõ, tõlünk északra bekövetkezõ hidegleszakadást az északkeleti ciklonnal, hátoldalán anticiklonnal Grönlandtól keletre, Skandináviától nyugatra. Ez a szitáció végeredményben közös nevezõre hozható a mostani makroszinoptikus képpel: a leszakadt hideg dk felé tart, elsõ megközelítésben minket elkerülve a Keleteurópai síkságot éri el. Ezzel párhuzamosan a blokkoló AC a Skandináv-félsziget, majd Északkelet-Európa fölé helyezõdik. A második lépésben ennek a déli oldalán beszivárog (beáramlik?) a hideg a Kárpát-medencébe, fõleg, ha mediterán ciklontevékenység is "rásegít" a keleties áramlásokra. Az a meglátásom, hogy elég nagy a hajlam lábas hidegre, s a téli idõt hozó lehetõségek közül most egyedül ez áll fenn. Ha ez nem fejlõdik ki, tényleg nem jön belátható idõn belül fagy, hó. A kialakuló szibériai hidegmag mindenesetre a tisztességes tél némi reményével kecsegtet a Kárpát-medencében. Valóban úgy tûnik, mintha délkeleten ( Fekete és Kaszpi tenger vidéke, Kisázsia) akarna zord lenni a tél (mindez szépen illik a lábashideg képébe), Északnyugat-Európában viszont enyhe, ahogy a CFS többször is mutatta.
Én továbbra is úgy látom, hogy az eddigi stabil elhelyezkedés helyett most jobban, sõt egyre jobban (már 1000 km-ekkel) tologatják a modellek az anticiklon középpontját, így 10-e után egyre bizonytalanabbnak tûnik a helyzet. Az valószínû, hogy marad a blocking, de most nem tudni, hol lesz, merre mozog az AC. Simán benne van a nyugatabbra helyezõdés, és ezzel együtt egy téliesEBB fordulat. Ezzel ÉK felõl jöhet be szárazabb hideg levegõ. Ugyanakkor K felé mozdulás esetén a most még a Földközi-tenger nyugat medencéjében örvénylõ ciklon uralma alá kerülhetünk, elõoldallal, vagy durvább esetben teljesen ránk is húzódhat csapadékával is.
A gfs-bélyegen már 10-11-e körül kettéválaszthatóak tagok aszerint, hogy elér-e K felõl a hideg, vagy nem. ÉK-i fáklya: Link , Közép-Hu: Link , DNY: Link . Látszik, hogy ÉK-n jobban hûtenek a leszálló tagok, de az a kék még DNY-on is durvul.
Most épp melegebbre sikerültek a fáklyák tényleg. Ugyanakkor ma már gyakrabban jelenik meg a futásokon, hogy Skandináviában erõsödik meg az AC már 9-ére, és mellette jön tõlünk keletre a hideg 11-ére.
Egyszóval: egyelõre annyit tudunk, hogy Kelet-Európára megérkezik a hideg 11-ére, de azt még nem tudjuk, ebbõl mi jut a Kárpát-medencébe. Ezután a gfs-es az eddigieknél jóval nagyobb magabiztossággal állítja, hogy az eddigi helyzet visszaáll (keletre nagyon közel lesz hozzánk az AC), ezért a fáklyán is eltûntek azok a verziók, miszerint a hideg tartósan itt marad.
A GEM és a NOGAPS szerint abszolút nem lesz lehûlés ÉK-en sem, a NAEFS-ben még vannak lehûlõ tagok. Még nem mernék tippelni, mikor tisztul le teljesen.
A gfs-bélyegen már 10-11-e körül kettéválaszthatóak tagok aszerint, hogy elér-e K felõl a hideg, vagy nem. ÉK-i fáklya: Link , Közép-Hu: Link , DNY: Link . Látszik, hogy ÉK-n jobban hûtenek a leszálló tagok, de az a kék még DNY-on is durvul.
Most épp melegebbre sikerültek a fáklyák tényleg. Ugyanakkor ma már gyakrabban jelenik meg a futásokon, hogy Skandináviában erõsödik meg az AC már 9-ére, és mellette jön tõlünk keletre a hideg 11-ére.
Egyszóval: egyelõre annyit tudunk, hogy Kelet-Európára megérkezik a hideg 11-ére, de azt még nem tudjuk, ebbõl mi jut a Kárpát-medencébe. Ezután a gfs-es az eddigieknél jóval nagyobb magabiztossággal állítja, hogy az eddigi helyzet visszaáll (keletre nagyon közel lesz hozzánk az AC), ezért a fáklyán is eltûntek azok a verziók, miszerint a hideg tartósan itt marad.
A GEM és a NOGAPS szerint abszolút nem lesz lehûlés ÉK-en sem, a NAEFS-ben még vannak lehûlõ tagok. Még nem mernék tippelni, mikor tisztul le teljesen.
Jelenleg azért van egy átkeverõ mediciklon délnyugatra.
Már megszoktam egyébként, hogy a te véleményed az ellentéte az enyémnek, és talán igazad is lesz, de amíg ott van az a 2 lecsüngõ futás, azért még sem esélytelen az én verzióm sem.
Már megszoktam egyébként, hogy a te véleményed az ellentéte az enyémnek, és talán igazad is lesz, de amíg ott van az a 2 lecsüngõ futás, azért még sem esélytelen az én verzióm sem.
Nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod. Ha 5 modell fõfutása ugyanazt mutatja akkor figyelmen kívül hagyhatod a 300 óra feletti 1-2 tagos hidegleszakadást, mindig is lesz ilyen ezután. Nem kell ebben a fórumban messze menni néhány sorral lefelé még bizony 7-8-tól is erõs változást vártak, sõt a jövõ héten "síkvidéki havazásról" is szó volt. Erre már akkor fogadást mertem volna kötni hogy nem lesz belõle semmi.
Egyetlen futás alapján ilyen következtetést levonni, na ezt nem szabad hosszútávon. Ha meg mégis lesz egy kis "hideglötty" ködös hideg helyett napos hideget jelenthet. Egyelõre ezzel foglalkozni nem szabad. nagyobb az esélye a további enyhe levegõnek a magasban, szóval ezt kellene latolgatni hogy milyen meleg lesz fen nem azt hogy mikor jön az überbrutál. Ha lesz esélye akkor annak is ott lesz az ideje.
Egyelõre AC esetén is lehet langy melegrõl beszélni, így ez nem állja meg a helyét.
Jelenleg is AC dominancia van:
Link
és a 14-19 fokos hõmérsékletek "langymelegnek" számítani november elején/közepén
Egyetlen futás alapján ilyen következtetést levonni, na ezt nem szabad hosszútávon. Ha meg mégis lesz egy kis "hideglötty" ködös hideg helyett napos hideget jelenthet. Egyelõre ezzel foglalkozni nem szabad. nagyobb az esélye a további enyhe levegõnek a magasban, szóval ezt kellene latolgatni hogy milyen meleg lesz fen nem azt hogy mikor jön az überbrutál. Ha lesz esélye akkor annak is ott lesz az ideje.
Egyelõre AC esetén is lehet langy melegrõl beszélni, így ez nem állja meg a helyét.
Jelenleg is AC dominancia van:
Link
és a 14-19 fokos hõmérsékletek "langymelegnek" számítani november elején/közepén
Szerintem azért nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a néhány lefelé szaladó tagot, hisz ahogy a modelleken is látszik, hajszálon múlhat egy komolyabb hidegöblítés északról.Nyugaton ott az AC, északon a ciklonok, pengeélen táncol a dolog, de szerintem van esélye, hogy 15.-16. környékén, ha csak átmenetileg is, de 0°C alá hûlhet 850-en a levegõ, meggyengítheti az északról ostromló front az itteni magasnyomást, nyugatra viszont erõsítheti.Ez ebben az esetben fordulhatna elõ.-> Link
AC esetén szintén nem beszélhetünk langy melegrõl, mivel nagy a sansza tartós hidegpárnának, de errõl már volt szó.
AC esetén szintén nem beszélhetünk langy melegrõl, mivel nagy a sansza tartós hidegpárnának, de errõl már volt szó.
Így igaz rendkívül stabil berendezkedés, nem könnyen lesz vége. A nagy légköri elrendezõdések kiegyenlítik egymást, egyrészt az északkeleti sarki hideg másrészt a délnyugati ciklonok. Ezek kerülhetnek közelebb hozzánk, ha az anticiklon engedi vagy átmenetileg meggyengül. Igen ám, de ekkor sem várható téli fordulat, mivel ezek nedves, de továbbra is meglehetõsen enyhe idõt csalogatnak a Kárpátok térsége fölé. Így patthelyzet van, és tél nincs belátható idõn belül sem.
A további forgatókönyv ami várhatón azt megszüntetheti elõször egy gyors mozgású zonális áramlás, ami szintén nem könnyen szûnik meg, így a tél nagyobb részét ez tarthatja sakkban. Ami egyet jelent a tél igen enyhe kimenetelével. A másik a keleti hidegbeszivárgás, lényegesen kevesebb, de van esélye, így még ez hozhat télies, hidegebb fordulatot. Ami talán ha elég erõs a tél második felét átrendezheti. Ha nem akkor a meridionálisra utaló jelek jó eséllyel csak tavasszal bontakozhatnak ki, így akkortól érkezhet egy csapadékosabb az átlagnál hûvösebb, de koránt sem télies idõjárás.
Nem vagyok Nosztradamusz, se jövõbe látó, egyszerûen az idõjárási események leforgását veszem alapul és ezekbõl gondolkodok a további idõszakra. Nos, én eddig ezek a jegyeket látom a legnagyobb esélyesnek. Tehát hosszú anticiklon, amit rendszerint egy zonális áramlás válthat fel, amibõl kiépülhet egy északi-déli áramlási rendszer, megfelelõ cikloncentrumok elhelyezkedésével, de mivel az elsõ kettõ nagyon stabil, így félõ, hogy ez bõven a tél után fog bekövetkezni.
A további forgatókönyv ami várhatón azt megszüntetheti elõször egy gyors mozgású zonális áramlás, ami szintén nem könnyen szûnik meg, így a tél nagyobb részét ez tarthatja sakkban. Ami egyet jelent a tél igen enyhe kimenetelével. A másik a keleti hidegbeszivárgás, lényegesen kevesebb, de van esélye, így még ez hozhat télies, hidegebb fordulatot. Ami talán ha elég erõs a tél második felét átrendezheti. Ha nem akkor a meridionálisra utaló jelek jó eséllyel csak tavasszal bontakozhatnak ki, így akkortól érkezhet egy csapadékosabb az átlagnál hûvösebb, de koránt sem télies idõjárás.
Nem vagyok Nosztradamusz, se jövõbe látó, egyszerûen az idõjárási események leforgását veszem alapul és ezekbõl gondolkodok a további idõszakra. Nos, én eddig ezek a jegyeket látom a legnagyobb esélyesnek. Tehát hosszú anticiklon, amit rendszerint egy zonális áramlás válthat fel, amibõl kiépülhet egy északi-déli áramlási rendszer, megfelelõ cikloncentrumok elhelyezkedésével, de mivel az elsõ kettõ nagyon stabil, így félõ, hogy ez bõven a tél után fog bekövetkezni.
Helyzetértékeléseddel egyetértek, azonban figyelembe kell venni, hogy a mostani szituáció jellegzetesen "egyensúlyozó" : a mérleg nyelvét képezzük a keleti hidegleszakadások, és a délnyugati ciklontevékenység között. Innen az eseménytelen, s jobbára magasnyomású idõ. Az ilyen "szkanderezõ" felállás elõbb-utóbb borulni fog, tûnjön most bármilyen stabilnak. Valamelyik hatás a kettõ közül megerõsödik, és/vagy a másik meggyengül, és makroszinoptikai átrendezõdés áll elõ. Nagy valószínûséggel az északkeleti hidegfelhalmozódás lesz ami, ami borítja majd a "bilit". Az ECMWF, és fõleg a GFS is egy ideje visszatérõen ebbe az irányba mutogat, és noha minduntalan "visszatáncolnak", ez azért sokat mondó. Ha meggondojuk, a jelenlegi cirkuláció fennmaradása esetén az Északkelet-Európát kitöltõ hideglevegõ tovább hûl, s mivel utánpótlása is van, egyre nagyobb tömegûvé válik. Hasonló volt a helyzet 2002 novemberében, akkor szintén északkeleti hideg és mediterrán ciklontevékenység jellemezte Európa idõjárását, nálunk kelet-délkeleti légmozgásokkal, enyhe (bár nedves) idõvel. Akkor is a kontinentális-sarki légtömegek túlsúlyba kerülése "oldotta meg" a szituációt. Nem állítom, hogy most is elkerülhetetlenül így lesz, de véleményem szerint jó esély van rá.
Noha egyelõre elég csekély valószínûségét látom más forgatókönyvnek, pl. az északkeleti AC eliminálódásának, zonalitás majd északnyugati (grönlandi-izlandi-brit) blokkoló AC kialakulásának, ezt a lehetõséget sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ilyesféle teljes átrendezõdésre is utalt néhányszor a GFS ûrtávlatban.
Noha egyelõre elég csekély valószínûségét látom más forgatókönyvnek, pl. az északkeleti AC eliminálódásának, zonalitás majd északnyugati (grönlandi-izlandi-brit) blokkoló AC kialakulásának, ezt a lehetõséget sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ilyesféle teljes átrendezõdésre is utalt néhányszor a GFS ûrtávlatban.
Hát mondhattok itt bármit, hogy majd ekkor vagy akkor, de nem kell szépíteni a dolgot. Beton stabil ez a rendszer, még közel se látszik a vége. Itt is csak kiemelt futásokat látok megemlítve. A fáklyán a csökkenés nem a makrováltás miatt következik be, hanem attól függetlenül éghalatilag csökken a 850.-es T. Ha állandóan azonos az idõjárási helyzet ami hetekig fennáll akkor is csökken a T.
Én egyáltalán nem látok változásra utaló jeleket sem 2 nap mulva sem 7.-tõl sem jövõ hét végétõl. Nincs mit szépíteni, kár belemagyarázni 1-2 elkóborolt futás az nem kiindulási alap.
Magyarul AC dominancia, ennek keleti peremén Kelet-európában idõszakos hidegleszakadé. Délnyugat euban beragadó ciklon sok esõvel, nálunk tág melegszekror egyhangú idõvel.
Egyelõre holnap holnapután 1 hét mulva és közel 2 hét mulva is ez látszik kisebb kilengésekkel. Ez mind ezt a helyzetet jelzi:
BOM:
Link
GEM:
Link
JMA:
Link
ECM:
Link
GFS:
Link
Én egyáltalán nem látok változásra utaló jeleket sem 2 nap mulva sem 7.-tõl sem jövõ hét végétõl. Nincs mit szépíteni, kár belemagyarázni 1-2 elkóborolt futás az nem kiindulási alap.
Magyarul AC dominancia, ennek keleti peremén Kelet-európában idõszakos hidegleszakadé. Délnyugat euban beragadó ciklon sok esõvel, nálunk tág melegszekror egyhangú idõvel.
Egyelõre holnap holnapután 1 hét mulva és közel 2 hét mulva is ez látszik kisebb kilengésekkel. Ez mind ezt a helyzetet jelzi:
BOM:
Link
GEM:
Link
JMA:
Link
ECM:
Link
GFS:
Link
A NAO index mintha lefelé indulna el:
Link
Emlékeztetõül: Mit is jelenthet ez?
Részlet a Kislexikonból:
"Negatív NAO-index esetén a rendszerközpontok csupán gyengén fejlettek, melynek hatására a nyugati széljárás legyengül. Ebben a helyzetben telente gyakoriak a közép-európai hidegbetörések északkelet felõl, miközben a gyenge nyugati széljárás délebbre tolódik, és a mediterrán térségben okoz csapadékos idõjárást."
Link
Emlékeztetõül: Mit is jelenthet ez?
Részlet a Kislexikonból:
"Negatív NAO-index esetén a rendszerközpontok csupán gyengén fejlettek, melynek hatására a nyugati széljárás legyengül. Ebben a helyzetben telente gyakoriak a közép-európai hidegbetörések északkelet felõl, miközben a gyenge nyugati széljárás délebbre tolódik, és a mediterrán térségben okoz csapadékos idõjárást."
Szerintem, úgy november 15. körül lehet már valami, sõt:
Link
Ez nem valami vad helyzet, de ebbõl már fagyos magasködös szitu is jöhet.
Link
Ez nem valami vad helyzet, de ebbõl már fagyos magasködös szitu is jöhet.
Persze hogy ingadoznak a modellek: a fölöttünk, ill. tõlünk északkeletre elterülõ AC határt képez a tõle keletre levõ észak-északnyugati hidegáramlás, ill. az anticiklon nyugati oldalának dél-délnyugati melegáramlása között.
Ez az állapot tartósnak ígérkezik, kisebb módosulásokkal november közepéig kitart az ECMWF legfrissebb futása alapján. A határhelyzetbõl adódóan csakugyan elõfordulhat, hogy az AC elõoldal hideg levegõje a magasnyomás déli peremén valamennyire beszivárog a Kárpát-medencébe. De komolyabb elárasztást ettõl a makroszinoptikai képtõl nem várhatunk -ehhez lényegesen nyugatabbra kellene lennie az AC középpontjának.
Ugyanezen oknál fogva tartós, erõs elõoldali délies légmozgás sem tud kialakulni. A magasnyomás nem hátrál kelet felé, ezért a tõle nyugatra található gyors légmozgások, frontok nem érhetnek el minket.
Megjegyzem, az ilyen "elhaló" elõoldali képek szinte mindig elõrevetítik a közelgõ makroszinoptikai váltást. A GFS ûrtávlatijában ez már feltûnt nov. 19.-re, kifejlõdõ északi hidegelárasztás képében (persze, realizálódása még több mint bizonytalan)
Ez az állapot tartósnak ígérkezik, kisebb módosulásokkal november közepéig kitart az ECMWF legfrissebb futása alapján. A határhelyzetbõl adódóan csakugyan elõfordulhat, hogy az AC elõoldal hideg levegõje a magasnyomás déli peremén valamennyire beszivárog a Kárpát-medencébe. De komolyabb elárasztást ettõl a makroszinoptikai képtõl nem várhatunk -ehhez lényegesen nyugatabbra kellene lennie az AC középpontjának.
Ugyanezen oknál fogva tartós, erõs elõoldali délies légmozgás sem tud kialakulni. A magasnyomás nem hátrál kelet felé, ezért a tõle nyugatra található gyors légmozgások, frontok nem érhetnek el minket.
Megjegyzem, az ilyen "elhaló" elõoldali képek szinte mindig elõrevetítik a közelgõ makroszinoptikai váltást. A GFS ûrtávlatijában ez már feltûnt nov. 19.-re, kifejlõdõ északi hidegelárasztás képében (persze, realizálódása még több mint bizonytalan)
Kutyafuttában megnéztem, mi az oka a gfs-fáklya "melegítésének"(?).
Elõszöris, annyira nem melegít az általam eddig látottakhoz képest, nem tudom, délelõtt mi volt a konkrét felállás, a 00-s futással még "nem volt baj".
Az nem biztos (jelen számítások szerint), hogy elmarad a hidegbeszivárgás ÉK felõl, csak késõbb kezdõdik (7-éig tiszta a fáklya, 9-10-én lehetünk a lehûlés közepén - ez jó másfél napos eltolás), és valóban gyengébb is lehet. Link
A 8-ai átlagtérkép ( Link ) gyökeresen megváltozott. Izlandtól ÉK felé a Barents-tengerig megy elég nagy tempóval egy erõs ciklon, ezt eddig nem mozdította el a brit-skandináv térségbõl a modell 8-áig. A mi AC-nk pedig É helyett K felé mozdulna, és mi a következõ ciklon és az AC-nk között a "senki földére" kerülnénk. Ciklon-elõoldalnak nem mondanám, mert az átlagtérképen kirajzolódik egy hidegcsepp a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött.
Oké-oké, de nlzzük meg a szórástérképet is: Link . Jól látható, hogy az eddigi közép-európai kis szórású terület, amit az AC-nknak köszönhettünk, eltûnt.
Összefoglalva tehát: a modell valami miatt megzavarodott. Eddig sem volt könnyû dolga: ahogy korábban írtam, a nyomásfákyák alapján sejthetõ volt egy makrováltás kezdete 9-10 körül. Ez abban nyilvánult meg, hogy 7-étõl a fáklyatagok az egész európai és észak-atlanti térségben elkezdtek szétszóródni. Mégis úgy lehetett gondolni, hogy a váltás elsõ fázisa körülbelül tisztázott (7-tõl 9-ig), ugyanis ezen a kb. két napon az addig meglévõ légköri képzõdmények megmaradtak, de mozgásba lendültek. Ráadásul a modellek, ill. a tagok többsége szerint nagyjából ugyanarra indultak volna.
Ez az a "kapaszkodó", ami most eltûnt. így most még annyit sem tudunk, mint eddig. Ha visszatér az elõzõ kép a modellkimeneteken, akkor talán csak átmeneti kilengés (és akkor várhatjuk a 9-e utáni idõszak tisztázódását). Ha nem, akkor 7-8-án végbemegy egy nagyobb makrováltás.
Elõszöris, annyira nem melegít az általam eddig látottakhoz képest, nem tudom, délelõtt mi volt a konkrét felállás, a 00-s futással még "nem volt baj".
Az nem biztos (jelen számítások szerint), hogy elmarad a hidegbeszivárgás ÉK felõl, csak késõbb kezdõdik (7-éig tiszta a fáklya, 9-10-én lehetünk a lehûlés közepén - ez jó másfél napos eltolás), és valóban gyengébb is lehet. Link
A 8-ai átlagtérkép ( Link ) gyökeresen megváltozott. Izlandtól ÉK felé a Barents-tengerig megy elég nagy tempóval egy erõs ciklon, ezt eddig nem mozdította el a brit-skandináv térségbõl a modell 8-áig. A mi AC-nk pedig É helyett K felé mozdulna, és mi a következõ ciklon és az AC-nk között a "senki földére" kerülnénk. Ciklon-elõoldalnak nem mondanám, mert az átlagtérképen kirajzolódik egy hidegcsepp a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött.
Oké-oké, de nlzzük meg a szórástérképet is: Link . Jól látható, hogy az eddigi közép-európai kis szórású terület, amit az AC-nknak köszönhettünk, eltûnt.
Összefoglalva tehát: a modell valami miatt megzavarodott. Eddig sem volt könnyû dolga: ahogy korábban írtam, a nyomásfákyák alapján sejthetõ volt egy makrováltás kezdete 9-10 körül. Ez abban nyilvánult meg, hogy 7-étõl a fáklyatagok az egész európai és észak-atlanti térségben elkezdtek szétszóródni. Mégis úgy lehetett gondolni, hogy a váltás elsõ fázisa körülbelül tisztázott (7-tõl 9-ig), ugyanis ezen a kb. két napon az addig meglévõ légköri képzõdmények megmaradtak, de mozgásba lendültek. Ráadásul a modellek, ill. a tagok többsége szerint nagyjából ugyanarra indultak volna.
Ez az a "kapaszkodó", ami most eltûnt. így most még annyit sem tudunk, mint eddig. Ha visszatér az elõzõ kép a modellkimeneteken, akkor talán csak átmeneti kilengés (és akkor várhatjuk a 9-e utáni idõszak tisztázódását). Ha nem, akkor 7-8-án végbemegy egy nagyobb makrováltás.
A képtisztulás tekintetében nagy változás lesz, ha bekövetkezik az Urál illetve Nyugat Szibériai Alföldre történõ hidegbetörés.
Dom,C. Szilvi25: Ez nem tendencia.Attól hogy az elmúlt pár napban folyamatosan adta az erõsebb lehûlést ûridõben és most kivételesen elsõ alkalommal "melegített" a helyzeten,még nem jelenti azt,hogy így is lesz.
Attól h közeledünk a várható idõponthoz nem jelenti azt,hogy innentõl folyamatosan melegíteni fog rajta.(Ez számomra November 15-dikét jelöl.Plusz,mínusz 1-3nap eltérést.) Csupán annyi történt,hogy jelenleg a GFS alapján a hideg zöme kicsit keletebbre szakad le.És még a 0 fok se igazán teríti be az országot.Az Ecmwf még keletebbre teszi. Csak az Ac központot rakja máshova.
Tegnap a GFS egy hideg cseppel "bohóckodott" ami az Ac keleti végén fûzõdött volna le dny-i irányban egyenesen hazánkat telibe verve -5 - -7fokkal,szórványos csapadékkal.(Ûridõben!)Azt hiszem-ha jól emlékezem-valami kis sekély ciklont(T) is adott a hcs mellé.Majd újra enyhülés.A Hcs lejut a Franciákhoz,közbe felépül valami blocking féleség és északról megindul felénk a hideg. Izgalmas kimenetel lenne. Attól hogy most így látják a modellek nem kell készpénznek venni,hogy így lesz.Ez még nem tendencia. A gfs fáklyán 7-dikétõl kezd igazán nyílni az olló.De örülnék neki ha 5nappal elõrébb lennénk.Tisztább lenne a kép a jövõre nézve mint most.
szerk.: ne feledjük hogy majdnem 180órán túlról próbálunk idõjárást elõrejelezni.Bár már maga a hideg leszakadás is két hullámban történik 180ó belülrõl egy most 3-dikán másik 8-9dike táján.
Attól h közeledünk a várható idõponthoz nem jelenti azt,hogy innentõl folyamatosan melegíteni fog rajta.(Ez számomra November 15-dikét jelöl.Plusz,mínusz 1-3nap eltérést.) Csupán annyi történt,hogy jelenleg a GFS alapján a hideg zöme kicsit keletebbre szakad le.És még a 0 fok se igazán teríti be az országot.Az Ecmwf még keletebbre teszi. Csak az Ac központot rakja máshova.
Tegnap a GFS egy hideg cseppel "bohóckodott" ami az Ac keleti végén fûzõdött volna le dny-i irányban egyenesen hazánkat telibe verve -5 - -7fokkal,szórványos csapadékkal.(Ûridõben!)Azt hiszem-ha jól emlékezem-valami kis sekély ciklont(T) is adott a hcs mellé.Majd újra enyhülés.A Hcs lejut a Franciákhoz,közbe felépül valami blocking féleség és északról megindul felénk a hideg. Izgalmas kimenetel lenne.
Attól hogy most így látják a modellek nem kell készpénznek venni,hogy így lesz.Ez még nem tendencia. A gfs fáklyán 7-dikétõl kezd igazán nyílni az olló.De örülnék neki ha 5nappal elõrébb lennénk.Tisztább lenne a kép a jövõre nézve mint most.szerk.: ne feledjük hogy majdnem 180órán túlról próbálunk idõjárást elõrejelezni.Bár már maga a hideg leszakadás is két hullámban történik 180ó belülrõl egy most 3-dikán másik 8-9dike táján.
Szép estét mindenkinek! Ha leépül is a tõlünk keletre levõ anticiklon, a jelenleg nagyon intenziv kettõs magvú, óriási méretû mérsékelt égövi ciklonnak utat nyithat tájaink felé, okozhat némi csapadékot, inkább kevés esõt, mint többet, mert a téritõi anticiklonok az ismét (és ismét) fokozottabbá váló naptevékenység hatására megerõsödnek, magasabb szélességekre nyomulnak fel. Igy hosszabb távon (mert a ciklon hatalmas méreténél fogva csak lassan mozdul ki mostani helyzetébõl) nem lehûlésre, hanem tovább tartó, viszonylag enyhe idõjárásra számithatunk. Talán még decemberben is az esõ fog dominálni, és jó hir, hogy a csapadékhajlam valamelyest megnövekszik. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a késõbbiek folyamán ne lennének erõsebb fagyok és/vagy havazások, a hidegperiódusok több, mint valószinû nem lesznek hosszabb tartamúak.
Ha leépül is a tõlünk keletre levõ anticiklon, a jelenleg nagyon intenziv kettõs magvú, óriási méretû mérsékelt égövi ciklonnak utat nyithat tájaink felé, okozhat némi csapadékot, inkább kevés esõt, mint többet, mert a téritõi anticiklonok az ismét (és ismét) fokozottabbá váló naptevékenység hatására megerõsödnek, magasabb szélességekre nyomulnak fel. Igy hosszabb távon (mert a ciklon hatalmas méreténél fogva csak lassan mozdul ki mostani helyzetébõl) nem lehûlésre, hanem tovább tartó, viszonylag enyhe idõjárásra számithatunk. Talán még decemberben is az esõ fog dominálni, és jó hir, hogy a csapadékhajlam valamelyest megnövekszik. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a késõbbiek folyamán ne lennének erõsebb fagyok és/vagy havazások, a hidegperiódusok több, mint valószinû nem lesznek hosszabb tartamúak. 
Én csalódtam mikor ma délelõtt megnéztem a fáklyát. 
Náne lehûlés, pedig már nagyon várnám, mondjuk még van idõm, tavaly itt nov.27.-én láttuk meg az elsõ hópelyheket.
Náne lehûlés, pedig már nagyon várnám, mondjuk még van idõm, tavaly itt nov.27.-én láttuk meg az elsõ hópelyheket. 
Az a baj, hogy egyre kevésbé támogatják már a modellek, legalábbis a komolyabb hideg eljövetelét. Sajnos az ECM is melegített, az eddigi 14 fokról kemény 12 fokra hülne, ami nudli.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat