Meteorológiai esélylatolgatások
A fáklyák alapján jövõ héttõl lassú lehûlés veszi kezdetét!Link Ez inkább K felõl beszivárgó hideg lesz,és úgy néz ki egyelõre,hogy a szárazabb fajtából!
A hidegebb idõ közeledtét jelzi az is amit nem rég tapasztaltam!Óriási ricsajjal,kb. 100 fõs vadliba raj húzott el felettünk,DK-rõl ÉNY felé.Nem lehetett nem oda figyelni olyan hangosak voltak.Kíváncsi vagyok a szokásos évi vadmegfigyeléses hozzászólásokra.Valaki mintha már ígérte volna!?
A hidegebb idõ közeledtét jelzi az is amit nem rég tapasztaltam!Óriási ricsajjal,kb. 100 fõs vadliba raj húzott el felettünk,DK-rõl ÉNY felé.Nem lehetett nem oda figyelni olyan hangosak voltak.Kíváncsi vagyok a szokásos évi vadmegfigyeléses hozzászólásokra.Valaki mintha már ígérte volna!?
Nekem valahogy az a megérzésem, hogy egy ennyire napos és száraz õsz után ( szeptember óta ha 3-4 nap volt itt borús) nagy az esélye egy hideg csapadékos télnek, ami persze nem szentirás.
Egyébként a helyi rádióban már most havas hideg télrõl beszélnek, ami már a hónap végén beköszönt. Hogy honnan tudják, vagy mire alapoznak? Természetesen a meteorológusokra....
Egyébként a helyi rádióban már most havas hideg télrõl beszélnek, ami már a hónap végén beköszönt. Hogy honnan tudják, vagy mire alapoznak? Természetesen a meteorológusokra....
Egyetértek, bizony ott van plusz lehetõségként, hogy "borul" az eddigi szisztéma -különös tekintetel arra, hogy viszonylag régóta áll már fenn. A negatívvá vált energiamérleg könnyen kibillentheti egyensúlyából a "jól bejáratódott" cirkulációt. Néha van olyan érzésem, hogy mégsem lábas hideg beszivárgása (ami most valószínûnek tûnik) hozza majd meg a telet , hanem zonális epizód után északról szakad ránk a fagyos levegõ.
Egyetértek abban,hogy a mediterrán térségben beindulnak az események. A Földközi-tenger nyugati és középsõ medencéjét ellepik a ciklonok,ahogy észak felõl érkezik a hideg oda. A tenger hõmérséklete magas még,így könnyen aktív mediterrán ciklonos idõszak is következhet nemsokára,egy kis szerencsével,ha "jó" szögben érkezik a hideg majd.
Átfutottam a GFS, GEM, , NOGAPS és NAEFS nyomásfáklyáit egy-egy grönlandi, izlandi, azori-szigeteki, ibériaia, brit, dél-skandináv, észak-finn, kelet-európai, dél-lengyel, észak-olasz és márvány-tengeri rácspontra. Kivétel nélkül mindegyik 7-8-a után óriási szórást mutat. Addig a következõk állapíthatók meg: 7-éig Kelet-Európában csökken, a Brit-szigeteken nõ, Grönlandon csökken, az Azori-szigetek környékén kissé nõ, Észak-Olaszországban csökken a légnyomás. A többi helyen még ennyit sem tudunk egyértelmûen kimondani.
Mindezek alapján úgy vélem, a hétvégén kissé átalakul a makroszinoptikus helyzet. Ez nem lesz teljes felborulás, inkább csak arrébb mennek a most meglévõ képzõdmények (a térképek alapján legalábbis, illetve a grönlandi AC az tényleg leépül). Ugyanakkor ez a késõbbieben tovább fejlõdhet olyan irányban is, hogy mégiscsak felboruljon a kép. Egyáltalán nem biztos, hogy Kelet-Európában újra kialakul az AC késõbb. A 10-e utáni kép tehát szerintem még mindig nem tisztázott.
Mindezek alapján úgy vélem, a hétvégén kissé átalakul a makroszinoptikus helyzet. Ez nem lesz teljes felborulás, inkább csak arrébb mennek a most meglévõ képzõdmények (a térképek alapján legalábbis, illetve a grönlandi AC az tényleg leépül). Ugyanakkor ez a késõbbieben tovább fejlõdhet olyan irányban is, hogy mégiscsak felboruljon a kép. Egyáltalán nem biztos, hogy Kelet-Európában újra kialakul az AC késõbb. A 10-e utáni kép tehát szerintem még mindig nem tisztázott.
Valóban nem dõlt még el semmi, ami a tél elsõ felének milyenségét illeti (a második felével most még ne foglalkozzunk). Bár meg kell mondani, a makroszinoptikai körvonalak már jól látszanak. Az izlandi minimum nagyon aktív (ennek hátoldalán kapta meg a Keleti Part a hidegbetörést, s részben ugyancsak ennek köszönhetjük a hosszú ideje tartó délies légmozgásokat itt Közép-Európában). A másik momentum, melyre feltétlenül oda kell figyelnünk, a tartós ill. kiújuló kelet-északkelet-európai AC. Ennek fennállása nyilván összefügg az elõoldalán Kelet-Skandináviától az Uralig terjedõ sávban megfigyelhetõ sarki hidegáramlással. Ezen a területen már hosszabb ideje gyûlik a hideglevegõ, s megfelelõ hótakaró esetén könnyen kialakulhat hidegmag, mely nagy valószínûséggel beleszól(na) idõjárásunk késõbbi alakulásába. Egyelõre a "senki földjén" vagyunk, hol az egyik, hol a másik hatás erõsebb. Lehet olyan kimenetele a dolgoknak, hogy az északkeleti hidegfelhalmozódás megtorpan, a hideg AC leépül és az elõoldali-zonális hatások lépnek elõtérbe. Ebben az esetben természetesen átlagosnál enyhébb idõvel számolhatunk. De megtörténhet ennek az ellenkezõje is: olyan mértéket ér el északkeleten a sarki-szárazföldi légtömegek depoziciója, hogy igen aktív északatlanti minimum befolyása sem tud érvényesülni a hideggel elárasztott Kelet és Közép-Európában. Bár ez inkább csak januártól fordulhat elõ, decemberben igen nagy valószínûséggel erõsen hatnak még idõjárásunkra az északatlanti történések. Talán legvalószínûbb a lász-féle néhány hetes koriszezon száraz faggyal, de lehet ebbõl még komoly zord, havas tél is.
Ami a közelebbi jövõt illeti, a modellek az izlandi minimum gyengülését, az északkeleti magasnyomás erõsödését mutatják, ahogy több elõttem szóló utalt rá. Úgy tûnik, elõoldali intermezzó után valamilyen mértékben elér minket az északkeleti hideg, így november 2. dekádjában határozott hûlõ tendenciát lehet feltételezni. Persze nem okvetlenül fejlõdik ki ebbõl télies periódus, 1993 megismétlõdése nem nagyon valószínû. Az is lehet, végül az északkeleti AC összekapcsolódik a szintén erõs azori magasnyomással, és az AC hídtól északra zonalitás áll elõ, ahogy Anarki utalt rá. Azonban ez sem jelentené feltétlenül téli reményeink végét: az északkeleti hidegmagot ostromló nyugati áramlás nem biztos, hogy szétzilálja azt. Ilyenkor a hótakaró vastagszik a nedves, enyhe légtömegek hatására, ezért az epizódszerûen megerõsödõ atlanti befolyás paradox módon a hidegmagot erõsíti.
Ami a közelebbi jövõt illeti, a modellek az izlandi minimum gyengülését, az északkeleti magasnyomás erõsödését mutatják, ahogy több elõttem szóló utalt rá. Úgy tûnik, elõoldali intermezzó után valamilyen mértékben elér minket az északkeleti hideg, így november 2. dekádjában határozott hûlõ tendenciát lehet feltételezni. Persze nem okvetlenül fejlõdik ki ebbõl télies periódus, 1993 megismétlõdése nem nagyon valószínû. Az is lehet, végül az északkeleti AC összekapcsolódik a szintén erõs azori magasnyomással, és az AC hídtól északra zonalitás áll elõ, ahogy Anarki utalt rá. Azonban ez sem jelentené feltétlenül téli reményeink végét: az északkeleti hidegmagot ostromló nyugati áramlás nem biztos, hogy szétzilálja azt. Ilyenkor a hótakaró vastagszik a nedves, enyhe légtömegek hatására, ezért az epizódszerûen megerõsödõ atlanti befolyás paradox módon a hidegmagot erõsíti.
Kb. ugyanezt akartam írni én is ( az Atlanti-cikloncsalád kelet helyett észak felé mozog, szárazföldön AC), csak a megfogalmazás volt nehézkes
Nem tudom milyen tapasztalataid vannak, de a hétvégi amihó ciklonja sem tudja úgy fölerõsíteni az izlandi ciklont, hogy föltörje az anticiklont, déli blocking körítve gyenge elõoldallal, ez várható. A mezõgazdászoknak ez nem túl jó hír.
2-3 hét múlva visszatérek.
2-3 hét múlva visszatérek.
Off: Elnézést, elõször próbálkozom, nyugodtan kijavíthattok.
On: Az már szinte biztos, hogy a hét második felében az Atlanti-cikloncsalád É felé veszi az irányt, meggyengítve ezzel a Grönlandi AC-t. Ezzel egyetemben a szárazföldet AC uralja. Az AC-tól keletre a hideg-leszakadás is elég borítékolható. És szerintem az AC középpontja lehet a kulcs.
Ha a Skandináv-fsz. felett lesz(GFS verzió), akkor a keleti peremén legördülõ ciklon hátoldaláról lecsíphet egy kis hideget, ami az AC déli peremén érkezhet meg hozzánk.(Hasonló kb. 8-10 napos szituáció zajlott le:
1. 2009 decemberének elsõ felében Link Megfigyelhetõ egy az É felé mozgó cikloncsalád tagjáról leváló ciklon, amely 2009 dec 8-án hazánk nagy részén jelentõs csapadék hullott. Ez a leváló ciklon most is meglesz Link , de a tõle keletre levõ magasnyomás összeroppantja, nem tud továbbhaladni, ellentétben a példával, amely K-DK felé nem ütközik magasnyomásba.
2. 2010 januárjának második dekádja: Link Itt is megfigyelhetõ a leváló ciklon, de ez nem befolyásolta idõjárásunkat.Ez is ugyanúgy továbbhalad DK felé, ellenálló magasnyomás híján, de az AC központ is jóval északabbra van, mint amit most vár az ECM. )
Ha az AC kiterjedtebb, és kp-ja tõlünk jóval keletebbre-északkeletebbre lesz (ECMWF verzió), akkor a hideg-leszakadás nemhogy a hazánk, de Európa idõjárására sem lesz befolyással, így nálunk továbbra is folytatódhat a csendes, csapadékmentes idõjárás.
Én a magam részérõl az ECM félét tartom esélyesebbnek, a példában is említett peremciklon helyzete miatt, amelyet fel fog õrölni a tõle keletre-északkeletre elhelyezkedõ erõs, kiterjedt magasnyomás, amely nem lesz vélhetõen annyira északra, hogy déli peremén jusson nekünk is a jóból...pardon: hóból
.
Ismét OFF: Hangsúlyozom, ez volt az elsõ, és csak a saját tapasztalataimat használtam fel, nyugodtan le lehet hurrogni
On: Az már szinte biztos, hogy a hét második felében az Atlanti-cikloncsalád É felé veszi az irányt, meggyengítve ezzel a Grönlandi AC-t. Ezzel egyetemben a szárazföldet AC uralja. Az AC-tól keletre a hideg-leszakadás is elég borítékolható. És szerintem az AC középpontja lehet a kulcs.
Ha a Skandináv-fsz. felett lesz(GFS verzió), akkor a keleti peremén legördülõ ciklon hátoldaláról lecsíphet egy kis hideget, ami az AC déli peremén érkezhet meg hozzánk.(Hasonló kb. 8-10 napos szituáció zajlott le:
1. 2009 decemberének elsõ felében Link Megfigyelhetõ egy az É felé mozgó cikloncsalád tagjáról leváló ciklon, amely 2009 dec 8-án hazánk nagy részén jelentõs csapadék hullott. Ez a leváló ciklon most is meglesz Link , de a tõle keletre levõ magasnyomás összeroppantja, nem tud továbbhaladni, ellentétben a példával, amely K-DK felé nem ütközik magasnyomásba.
2. 2010 januárjának második dekádja: Link Itt is megfigyelhetõ a leváló ciklon, de ez nem befolyásolta idõjárásunkat.Ez is ugyanúgy továbbhalad DK felé, ellenálló magasnyomás híján, de az AC központ is jóval északabbra van, mint amit most vár az ECM. )
Ha az AC kiterjedtebb, és kp-ja tõlünk jóval keletebbre-északkeletebbre lesz (ECMWF verzió), akkor a hideg-leszakadás nemhogy a hazánk, de Európa idõjárására sem lesz befolyással, így nálunk továbbra is folytatódhat a csendes, csapadékmentes idõjárás.
Én a magam részérõl az ECM félét tartom esélyesebbnek, a példában is említett peremciklon helyzete miatt, amelyet fel fog õrölni a tõle keletre-északkeletre elhelyezkedõ erõs, kiterjedt magasnyomás, amely nem lesz vélhetõen annyira északra, hogy déli peremén jusson nekünk is a jóból...pardon: hóból
. Ismét OFF: Hangsúlyozom, ez volt az elsõ, és csak a saját tapasztalataimat használtam fel, nyugodtan le lehet hurrogni
Sajnos nem e futás fog bejönni. Egyelõre csapadékot se nagyon látok 2 hétre elõre nem, hogy havat.
13 tag 0 és +5 fok között, 3 tag +8 fok körül, 4 tag -5 körül. Tehát ezen futás alapján 80%, hogy nem látjuk meg akkor az elsõ síkvidéki hópihéket és azt még nem is néztem, hogy a negatív értékekhez tartozik-e csapadék. 
Link
Véleményem és tapasztalataim szerint ez az ÉK amerikai hideg-elárasztás Európában kb. 2-3 hét múlva jelentkezik, valószínûleg az izlandi "csigagyárat" erõsítendõ jelenségként.
A tél-fanoknak rossz, a mezõgazdászoknak jó hír lehet.
Véleményem és tapasztalataim szerint ez az ÉK amerikai hideg-elárasztás Európában kb. 2-3 hét múlva jelentkezik, valószínûleg az izlandi "csigagyárat" erõsítendõ jelenségként.
A tél-fanoknak rossz, a mezõgazdászoknak jó hír lehet.
Véleményem szerint, a következõ két hét idõjárását a gyengülõ izlandi minimum és az erõsödõ észak- és/vagy kelet-európai magasnyomás fogja meghatározni. A modellek többsége egybehangzóan adja a tõlünk északkeletre erõsödõ magasnyomást, ami többféle módon hathat idõjárásunkra, ugyanis az izlandi minimum gyengülésének mértékét, illetve az azori magasnyomás viselkedését a legtöbb modell más-más módon közelíti meg. Ennek köszönhetõen több forgatókönyvet tudok elképzelni november közepéig:
1. A tõlünk északkeletre erõsödõ magasnyomás hátoldalán és a nyugatra elhelyezkedõ ciklonok elõoldalán dél-délkelet felöl enyhe légtömegek áramlanak hazánk felé. Reggelenként javarészt ködös, de napközben (egy-két hely kivételével) napos és enyhe idõjárással, alig csapadékkal. ( 40% )
2. Az északkeleten erõsödõ magasnyomás és a nyugatra gynegülõ ciklonok elõoldalán eleinte enyhébb levegõ érkezne, majd az erõsödõ azori magasnyomás összekapcsolódna az északkeleti anticiklonnal és keletrõl-északkeletrõl kapnánk egy csipet kontinentális hidegbeáramlást (javarészt csapadékszegényet). ( 15% )
3. Az erõs északkeleti magasnyomás, az aktív izlandi minimum és azori maximum mellett északi zonalitás alakulna ki, felettünk javarészt ködös, szürke idõt okozva. ( 35% )
4. A kiterjedt északkeleti magasnyomás nyugati peremén északnyugatról gyenge ciklonok fûzõdnének le térségunkbe, okozva ezzel csapadékos, õszi idõjárást. ( 10% )
1. A tõlünk északkeletre erõsödõ magasnyomás hátoldalán és a nyugatra elhelyezkedõ ciklonok elõoldalán dél-délkelet felöl enyhe légtömegek áramlanak hazánk felé. Reggelenként javarészt ködös, de napközben (egy-két hely kivételével) napos és enyhe idõjárással, alig csapadékkal. ( 40% )
2. Az északkeleten erõsödõ magasnyomás és a nyugatra gynegülõ ciklonok elõoldalán eleinte enyhébb levegõ érkezne, majd az erõsödõ azori magasnyomás összekapcsolódna az északkeleti anticiklonnal és keletrõl-északkeletrõl kapnánk egy csipet kontinentális hidegbeáramlást (javarészt csapadékszegényet). ( 15% )
3. Az erõs északkeleti magasnyomás, az aktív izlandi minimum és azori maximum mellett északi zonalitás alakulna ki, felettünk javarészt ködös, szürke idõt okozva. ( 35% )
4. A kiterjedt északkeleti magasnyomás nyugati peremén északnyugatról gyenge ciklonok fûzõdnének le térségunkbe, okozva ezzel csapadékos, õszi idõjárást. ( 10% )
Köszönöm szépen elismerésedet. Nagy örömmel tölt el,hogy értékelhetõ a tudásom.És még az is,hogy úgy veszem észre Fejlõdöm! Jó hatással van rám a fórum,a szakik(hivatásos és profi amatõrök),meg sok modell nézegetés.És hogy ne csak OFF legyen:
A grönlandi magasnyomás gyengülése már 120óránál jár.(GFS alapján) Link Az a probléma,hogy vajon tartósabban képes-e majd fenn állni az általam említett 3-dik kulcs fontosságú dolog.Még pedig a New Foundland-i térség légnyomására gondolok.Magasnyomás dominálna majd ott a jövõben,aminek nyilván egy Ac lenne az oka.Így biztosítva lenne véleményem szerint hosszabb távon az északabbi ciklon gyár Grönland partjai mentén.Ami nem engedné az ottani magasnyomás kialakulását.Vagy csak átmenetileg,de az se lenne a ciklonok közelsége miatt túl hosszú életû.
Az ECMWF is adja.Ac uralom gyengülése majd a végtermék: (Tudom ûridõ és csak érdekesség képpen linkelem) 168ó-tól: Link Link Link Link 240-ig míg ellát.
Jelenleg ilyen távból: A grönlandi magasnyomás gyengülése már már mintha jó 50%-ba(félve mondom) borítékolható,de az általam várt november közepe körüli hideg leszakadás iránya,mértéke bizonytalan Még.Az hogy ott fönt megindul a "jeges maci" nem kérdés.(180óránál már adja a GFS.)Ha Grönland 50%-a bejön,akkor maga után vonja ezt a 45-35%-os hideg leszakadást is. A kis lábast! Az hogy merre megy és talán minket talál-e el 35% vagy az alatti.Nehéz megmondani.Mivel az Ac központ elhelyezkedésétõl függ majd.A százalékokban csak a jelenlegi beválási esélyt akarom érzékeltetni.
Én csak a tendenciát nézem.S ennek alapján az szûrhetõ le közeledünk az idõponthoz.
(Dörzsöli a tenyerét)/Ha minden jól megy./
Az Ék-i rácspontot elnézve hazánkban hmm..mit is mondjak.Árulkodó az olló nyílása Nov.4-dikétõl Link
Jó hatással van rám a fórum,a szakik(hivatásos és profi amatõrök),meg sok modell nézegetés.És hogy ne csak OFF legyen: A grönlandi magasnyomás gyengülése már 120óránál jár.(GFS alapján) Link Az a probléma,hogy vajon tartósabban képes-e majd fenn állni az általam említett 3-dik kulcs fontosságú dolog.Még pedig a New Foundland-i térség légnyomására gondolok.Magasnyomás dominálna majd ott a jövõben,aminek nyilván egy Ac lenne az oka.Így biztosítva lenne véleményem szerint hosszabb távon az északabbi ciklon gyár Grönland partjai mentén.Ami nem engedné az ottani magasnyomás kialakulását.Vagy csak átmenetileg,de az se lenne a ciklonok közelsége miatt túl hosszú életû.
Az ECMWF is adja.Ac uralom gyengülése majd a végtermék: (Tudom ûridõ és csak érdekesség képpen linkelem) 168ó-tól: Link Link Link Link 240-ig míg ellát.
Jelenleg ilyen távból: A grönlandi magasnyomás gyengülése már már mintha jó 50%-ba(félve mondom) borítékolható,de az általam várt november közepe körüli hideg leszakadás iránya,mértéke bizonytalan Még.Az hogy ott fönt megindul a "jeges maci"
nem kérdés.(180óránál már adja a GFS.)Ha Grönland 50%-a bejön,akkor maga után vonja ezt a 45-35%-os hideg leszakadást is. A kis lábast! Az hogy merre megy és talán minket talál-e el 35% vagy az alatti.Nehéz megmondani.Mivel az Ac központ elhelyezkedésétõl függ majd.A százalékokban csak a jelenlegi beválási esélyt akarom érzékeltetni.Én csak a tendenciát nézem.S ennek alapján az szûrhetõ le közeledünk az idõponthoz.
(Dörzsöli a tenyerét)/Ha minden jól megy./ Az Ék-i rácspontot elnézve hazánkban hmm..mit is mondjak.Árulkodó az olló nyílása Nov.4-dikétõl Link
Nos, érdemes megnézni a tavaly október végi felállást
Meglepõen nagy a hasonlóság, s a téli fordulat csak november 20-a körül kezdett kialakulni. Úgyhogy kissé korainak tûnik a téltemetés
Meglepõen nagy a hasonlóság, s a téli fordulat csak november 20-a körül kezdett kialakulni. Úgyhogy kissé korainak tûnik a téltemetés
Már néhány napja írtam, hogy november 1. hétvégéje izmos déli áramlást hozhat, és ez beigazolódni látszik. A most Hochnebel borította nyugati megyékben is egyre inkább megadja magát a Hochnebelsuppe/leves/, ahogy az osztrákok gyakran emlegetik, és simán lehet 17-18 fok, a FOEHN-részeken (Alpok alja) simán meglehet a 20-21 fok is. A 25 fokhoz már nagyon sok mindennek stimmelnie kellene egyszerre, de - amennyiben a melegadvekció ebben a formában meglesz - egy-két helyen azért a kerekített 23 fok talán meglesz.
Egyébként gyakran emlegetitek a zonalitást, ám november 1. fele bizony nem ennek a jegyében telik majd: a pár nap múlva esedékes masszív hidegleszakadás Moszkvától keletre minket ugyan az 1. menetben szinte biztosan nem érint, ám nyomában egy tekintélyes hidegmag alakul ki, és a téllel kapcsolatos reményeimet mindenképpen erre koncentrálom - már most látok rá k. 30-40%-os esélyt, hogy ennek a hidegnek az egy része lábas/talpas hidegként november 2. hete folyamán (10-e után?) délkeleti áramlással beszivárogjon a Kárpát-medencébe, és amennyiben ezt az egyre tekintélyesebb hidegbázist nem zúzza szét a hidegbázist konzerváló AC összeomlása után beinduló (északi) zonalitás, így ennek hatásával majd a tél során mindenképpen számolnunk kell(ene). Még semmi sincs eldöntve, az enyhe, az átlagos és az átlagosnál hidegebb tél esélyei pillanatnyilag meglátásom szerint még teljesen egyenrangúak!
Szerk.: összehasonlításként visszalapoztam 2006. november végére, és akor bizony még egy átlagos/átlagosbál hidegebb tél esélyeit a legtöbben teljesen reálisnak tartottuk, és tudjuk, hány ziccert hagyott ki az utóbbi évtizedek egyik legenyhébb tele, melyeknek csak a fele, ha bejött volna, mindjárt gyökeresen másként alakult volna a télfanok éjjeli lidérc-tele. Éppen ezért csak mosolyogni tudok azon, ha valaki - akinek nem inge, ne vegye magára - most október végén kijelenti, hogy a tél "en bloc" enyhe/igen enyhe lesz. Tényleg, és a Télnek ezt már megmondta valaki?
Egyébként gyakran emlegetitek a zonalitást, ám november 1. fele bizony nem ennek a jegyében telik majd: a pár nap múlva esedékes masszív hidegleszakadás Moszkvától keletre minket ugyan az 1. menetben szinte biztosan nem érint, ám nyomában egy tekintélyes hidegmag alakul ki, és a téllel kapcsolatos reményeimet mindenképpen erre koncentrálom - már most látok rá k. 30-40%-os esélyt, hogy ennek a hidegnek az egy része lábas/talpas hidegként november 2. hete folyamán (10-e után?) délkeleti áramlással beszivárogjon a Kárpát-medencébe, és amennyiben ezt az egyre tekintélyesebb hidegbázist nem zúzza szét a hidegbázist konzerváló AC összeomlása után beinduló (északi) zonalitás, így ennek hatásával majd a tél során mindenképpen számolnunk kell(ene). Még semmi sincs eldöntve, az enyhe, az átlagos és az átlagosnál hidegebb tél esélyei pillanatnyilag meglátásom szerint még teljesen egyenrangúak!
Szerk.: összehasonlításként visszalapoztam 2006. november végére, és akor bizony még egy átlagos/átlagosbál hidegebb tél esélyeit a legtöbben teljesen reálisnak tartottuk, és tudjuk, hány ziccert hagyott ki az utóbbi évtizedek egyik legenyhébb tele, melyeknek csak a fele, ha bejött volna, mindjárt gyökeresen másként alakult volna a télfanok éjjeli lidérc-tele. Éppen ezért csak mosolyogni tudok azon, ha valaki - akinek nem inge, ne vegye magára - most október végén kijelenti, hogy a tél "en bloc" enyhe/igen enyhe lesz. Tényleg, és a Télnek ezt már megmondta valaki?
Szegénykémnek igen elmentek otthonról:-)
Az ECMWF friss futása...... egyszerûen gyönyör nem találok rá szavakat, fantasztikus, nyár a javából:-)
Link
Link
Link
Nagyon szépen realizálódik a 20 fok körüli meleg szép idõ:-)
A 15 fokos izoterma is ott megbújik a bal felsõ sarokban:-)
Egy nyári nap novemberben, hmm de szép álom:-)
1997 november 8. Debrecen 25,5 fok. Ez az egy nyári nap létezik november hónapban, és természetesen ez a havi maximum is.
Ebbõl: Link ez lett: Link
Az elrendezõdés hasonló:-) Reménykedjünk:-)
Az ECMWF friss futása...... egyszerûen gyönyör nem találok rá szavakat, fantasztikus, nyár a javából:-)
Link
Link
Link
Nagyon szépen realizálódik a 20 fok körüli meleg szép idõ:-)
A 15 fokos izoterma is ott megbújik a bal felsõ sarokban:-)
Egy nyári nap novemberben, hmm de szép álom:-)
1997 november 8. Debrecen 25,5 fok. Ez az egy nyári nap létezik november hónapban, és természetesen ez a havi maximum is.
Ebbõl: Link ez lett: Link
Az elrendezõdés hasonló:-) Reménykedjünk:-)
Bizony ez az egy köphet bele a szép enyhe tél várakozásiba:-) Reméljük átmeneti, és jön a jól megszokott zonális áramlási kép a tél többi részében.
De vázoljuk ezt a variációt is fel ( mintha a fogamat húznák:-)
Ha ez tartósan kialakul, mégpedig akár így is lehet, akkor már a ló túlsó oldalára esünk át. Mostanra nagyon hideg levegõ alakult ki a Kelet-európai-síkságon, a friss mérések szerint már helyenként -20 fok alá csökkent a hõmérséklet. Ez bizony tovább fokozódik, így a -30 fokot is elérheti november elsõ napjaiban ami ebben az idõszakban igen emberesnek mondható. Ha ez így lesz márpedig valószínû, hogy így, akkor az ottani anticiklon sajnálatomra tovább erõsödik, és a hó és a hideg légtömeg felett nem igazán tud majd gyengülni. Az elmúlt évekkel ellentétben ez egy új forgatókönyv. 2009-10-es télen volt ilyen erõs, de csak januárban, és akkor másod kontinens rekordot hordozott magával. Ha jól emlékszem akkor Hoseda-Hard -56,4 fokot mért. Akkor nálunk havas-hideg tél volt.
No de nézzük ez mit is okozhat nálunk.
Ha elég erõs az azori anticiklon és a ciklonok északnyugaton akkor mi mindképp elõoldalon vagy zonális enyhe oldalon maradunk. ( Én továbbra is ezt a variációt látom esélyes befutónak a tél nagy részében ) Így az Keleti hidegelárasztások nálunk gyengék lesznek átmeneti száraz hideget hoznak majd, egy-két hét korcsolya szezonnal:-)
A másik variáció aminek van esélye sajnos, hogy az anticiklon tovább erõsödik picit délebbre és nyugatabbra húzódik. Aminek következtében kelet felõl több alakommal zord léghullámokat kapunk, de többnyire ez is száraz lesz, kevés hóval, fõként peremhelyzetbõl. Sajnos volt iylen tél, az egyik legfagyosabb telek forgatókönyve ez.
Így a tél kedvelõinek is van remény, jobban megnézve nem is annyira rossz kilátások számukra.
Sajnos ezt a forgatókönyvet is muszáj vagyok elismerni mert ott van, igaz én ennek még mindig 20-30%-nál nem adok többet, de mindenképpen, többet adok most mint mondjuk egy hete. A tendencia ezt erõsítette nagy bánatomra. Csokito kolléga jól látja a dolgokat el kell ismernem.
No de még ez messze van, egyelõre játszunk el a gondolattal, hogy egy hét múlva jó kis rekord meleg lesz, és hol van még a kelet fagyos légtömeg:-)
Nem véletlenül írom ezt. Egy ciklon elõoldalán igazi meleg légtömeget kapunk péntektõl. Egyre biztosabb a helyzet nagyjából már azon idõponton belül vagyunk, hogy érdemes vele foglalkozni.
Szombatra, vasárnapra a 10-12 fokos izoterma közelíti meg hazánkat, sõt felettünk lesz várhatóan 850hPa-on. A fõnös nyugati országrészben kellõ kirugódás estén 20 fok közelébe emelkedik a hõmérséklet és vasárnapra mikor tetõzhet a meleg bizony a rekord meglehet. 22,6 fok Békéscsaba 1963. Ez talán dönthetõ.
Pici visszatekintés a tél kedvelõinek:
Érdekes volt ez a 1963-64 tele. November ritkán látott, szinte tartós nyarat hordozott magával. Sok-sok rekord is született, még november 16-án is 24,7 fokot mértek Baján. Aztán történt valami, olyannyira fordult a kocka, hogy a tél feliratkozott a leghavasabb, legzordabb telek egyikére. Pl a vastag hótakaró alatt december 19-án a fügét érlelõ Zalában:-) Lenti környékén -24 fokot mértek, de karácsony napján Lentiben -26 fokig csökkent a hõmérséklet. Ezután is maradt a tartós zord hideg, több alkalommal -15, -20 fok alá csökkent a hõmérséklet, pl január 17-én Csengeren is kifutott egy -27 fok, de március 17-én Miskolcon -15,4 fokig csökkent a hõmérséklet. Így a nyárból, kemény sarki tél lett, jó kontraszt:-) Reméljük idén nem ez lesz a meghatározó.
De vázoljuk ezt a variációt is fel ( mintha a fogamat húznák:-)
Ha ez tartósan kialakul, mégpedig akár így is lehet, akkor már a ló túlsó oldalára esünk át. Mostanra nagyon hideg levegõ alakult ki a Kelet-európai-síkságon, a friss mérések szerint már helyenként -20 fok alá csökkent a hõmérséklet. Ez bizony tovább fokozódik, így a -30 fokot is elérheti november elsõ napjaiban ami ebben az idõszakban igen emberesnek mondható. Ha ez így lesz márpedig valószínû, hogy így, akkor az ottani anticiklon sajnálatomra tovább erõsödik, és a hó és a hideg légtömeg felett nem igazán tud majd gyengülni. Az elmúlt évekkel ellentétben ez egy új forgatókönyv. 2009-10-es télen volt ilyen erõs, de csak januárban, és akkor másod kontinens rekordot hordozott magával. Ha jól emlékszem akkor Hoseda-Hard -56,4 fokot mért. Akkor nálunk havas-hideg tél volt.
No de nézzük ez mit is okozhat nálunk.
Ha elég erõs az azori anticiklon és a ciklonok északnyugaton akkor mi mindképp elõoldalon vagy zonális enyhe oldalon maradunk. ( Én továbbra is ezt a variációt látom esélyes befutónak a tél nagy részében ) Így az Keleti hidegelárasztások nálunk gyengék lesznek átmeneti száraz hideget hoznak majd, egy-két hét korcsolya szezonnal:-)
A másik variáció aminek van esélye sajnos, hogy az anticiklon tovább erõsödik picit délebbre és nyugatabbra húzódik. Aminek következtében kelet felõl több alakommal zord léghullámokat kapunk, de többnyire ez is száraz lesz, kevés hóval, fõként peremhelyzetbõl. Sajnos volt iylen tél, az egyik legfagyosabb telek forgatókönyve ez.
Így a tél kedvelõinek is van remény, jobban megnézve nem is annyira rossz kilátások számukra.
Sajnos ezt a forgatókönyvet is muszáj vagyok elismerni mert ott van, igaz én ennek még mindig 20-30%-nál nem adok többet, de mindenképpen, többet adok most mint mondjuk egy hete. A tendencia ezt erõsítette nagy bánatomra. Csokito kolléga jól látja a dolgokat el kell ismernem.
No de még ez messze van, egyelõre játszunk el a gondolattal, hogy egy hét múlva jó kis rekord meleg lesz, és hol van még a kelet fagyos légtömeg:-)
Nem véletlenül írom ezt. Egy ciklon elõoldalán igazi meleg légtömeget kapunk péntektõl. Egyre biztosabb a helyzet nagyjából már azon idõponton belül vagyunk, hogy érdemes vele foglalkozni.
Szombatra, vasárnapra a 10-12 fokos izoterma közelíti meg hazánkat, sõt felettünk lesz várhatóan 850hPa-on. A fõnös nyugati országrészben kellõ kirugódás estén 20 fok közelébe emelkedik a hõmérséklet és vasárnapra mikor tetõzhet a meleg bizony a rekord meglehet. 22,6 fok Békéscsaba 1963. Ez talán dönthetõ.
Pici visszatekintés a tél kedvelõinek:
Érdekes volt ez a 1963-64 tele. November ritkán látott, szinte tartós nyarat hordozott magával. Sok-sok rekord is született, még november 16-án is 24,7 fokot mértek Baján. Aztán történt valami, olyannyira fordult a kocka, hogy a tél feliratkozott a leghavasabb, legzordabb telek egyikére. Pl a vastag hótakaró alatt december 19-án a fügét érlelõ Zalában:-) Lenti környékén -24 fokot mértek, de karácsony napján Lentiben -26 fokig csökkent a hõmérséklet. Ezután is maradt a tartós zord hideg, több alkalommal -15, -20 fok alá csökkent a hõmérséklet, pl január 17-én Csengeren is kifutott egy -27 fok, de március 17-én Miskolcon -15,4 fokig csökkent a hõmérséklet. Így a nyárból, kemény sarki tél lett, jó kontraszt:-) Reméljük idén nem ez lesz a meghatározó.
Még valamit. Ezt nem bírom ki szó nélkül: A mostani GFS ûridõs álomfutás tovább bonyolódik: Ebbõl: Link Ez lesz.(Beszéljen a térkép) Link Link Link Link Link És most próbáljak meg nyugodtan aludni!?
Ez is ékes példája,hogy a hosszútávú csendes idõjárásunk nem tarthat sokáig.Persze egy huzamosabb viszonylag meleg idõjárás után értelemszerû,hogy csak lehûlés jöhet semmi más.
Csupán annyit akarok hangsúlyozni,hogy a mostani makroszinoptikus átrendezõdés jelei már most észrevehetõk hosszútávon a modellekben.Amit fent OFF-ba linkeltem ilyen is lehet,de szerintem ez túl über lenne,bár nem annyira ritka a novemberi havazás. Középutas vagyok ezért inkább valamiféle száraz hideg betörésre számítok november közepe táján mint sem egy ilyesféle izgalmas esetre.
Ez is ékes példája,hogy a hosszútávú csendes idõjárásunk nem tarthat sokáig.Persze egy huzamosabb viszonylag meleg idõjárás után értelemszerû,hogy csak lehûlés jöhet semmi más.
Csupán annyit akarok hangsúlyozni,hogy a mostani makroszinoptikus átrendezõdés jelei már most észrevehetõk hosszútávon a modellekben.Amit fent OFF-ba linkeltem ilyen is lehet,de szerintem ez túl über lenne,bár nem annyira ritka a novemberi havazás.
Középutas vagyok ezért inkább valamiféle száraz hideg betörésre számítok november közepe táján mint sem egy ilyesféle izgalmas esetre.
Látható ûridõbe kerül a GFS-en az általam oly áhított hideg beszivárgás.
Tartom magam 2011-10-13-i elõrejelzésemhez(http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=hosszutavu&fromto=67446a67446 ) .Azaz a Novemberi közepi hideg elárasztást!
A mostani légkör: Maga alatt vágja a fát!!!
Véleményem szerint az elkövetkezendõ 180órában északi sarki hideg légtömegek Europára az Atlanti óceánra és Grönlandra esõ részén egyértelmû erõsödése lesz tapasztalható. Ami persze többek közt a viszonylag csekély hideg leszakadások és csökkenõ besugárzás hatására történik.
Ami van hideg az is az inkább az Atlanti Óceánra fut ki ami bivaly erõs ciklonokat generál.Ezzel együtt több száz vagy ezer km-es ciklon elõoldalak képzõdnek ezzel hatalmas mennyiségû légtömeget,légkörzést indítva be ezzel.Mivel a hideg bázis erõsödik a jól "kitaposott úton" egyre hidegebb levegõ áramlik az óceán fölé egyre beljebb hatolva ezzel. Ez mint "kitaposott út"vonal szintén igaz a ciklonok viselkedésére is.Irányukat tekintve mind felkanyarodik északnak nem hatol be a kontinens belsejébe.Marad a magas nyomású övezet.Ezt már tudjuk tapasztaljuk.
Ezek az elõoldalak erõs sûrû izobár vonalaikkal rendre erõsítik az anticiklon hátoldalakat.Így Skandináv félszigeten is tartósabb magasnyomás veheti kezdetét. Link (egy rácspont úgy a félsziget keleti part menti részérõl)
Fontos momentum lehet a jövõben a Görnland feletti magasnyomás gyengülése is! Ami az épp erõsödõ hideg mag/magok hatására az óceánra kiszakadó jelentõs mennyiségû hidegnek tudható majd be.Aminek hátoldalán(a ciklon után) a kiegyenlítésre törekedõ légkör anticiklont hoz létre,felhúzva ezzel a melegebb légtömegeket északabbra. Link Link Amik mentén már nem a szokványos 50fok körül képzõdik majd ciklon,hanem a 60-dik fok mentén. Link E ciklon hatására a magasnyomás meggyengül majd beleolvad a Skandináv anticiklonba. Link Innentõl eldõltnek látszik a hideg leszakadás Kelet vagy Közép Europára mindenesetre a kimenetelt érintõleges látja. Még. Link (Kedves olvasó figyelmeztetem ez ÛRIDÕ!) Holnap úgy is más kimenetelt fog adni.
Foglaljuk össze tehát.
1. Kulcs fontosságú a hideg halmozódása Európa,Atlanti óceán és talán a legfontosabb Grönland és részben Észak Amerika felett. Maradjon a jól kijárt útvonal !!!,a hideg bázis erõsödésével erõteljesebb hideg leszakadások mennek végbe amik jobban felnyomják a meleget északra. Nem csak elõoldalon hanem hátoldalon is a ciklon után.Ami újabb ciklont generál majd még északabbra.
2. Grönland magasnyomás gyengülése az erõsebb hideg leszakadások miatt északabbra tolódó ciklon genezis miatt.
3. Ami mellett nem szabad elmenni,hogy ahhoz hogy a meleg felpumpálodjon Grönland irányába stabil és erõs magasnyomásnak kell kialakulnia New Foundland térségében.Ami biztosítja a meleget északabbra.
Hazánk és Közép Európai részével szándékosan nem foglalkoztam,mert a már számomra megjósolt Ék-i ill. Kelet Európai magasnyomás többé kevésbé kiépült.Már félig meddig jelen van,de így is további erõsödése,terjeszkedése lesz tapasztalható. Nem pont ugyan ott van ill. lesz,de kezdetnek nem rossz a helyzet. Nem érdemes MÉG vele foglalkozni,mert a megfelelõ Ac központ még nincs a helyén.Ami a tõle nyugatra található légkörzésnek tudható be.
És egy kis reményhal is legyen: Remélem(,Reményem!) mély lesz majd az a ciklon ami hátoldalán kiépülõ Ac kellõ meleget tol északra,hogy szétzúzza a grönlandi magasnyomást.Ami után a ciklonok még északabbi Grönland körüli mozgásuk során északnyugatabbra terjesztik húzzák a magasnyomást ez által az Ac központot is Skandináv félsziget területére húzva ezzel.
ÉS frissül a GFS! Tessék: Igazoló linkem: Link Link (Persze itt máshogy alakul ki az Ac a Skandiknál,de a amit leírtam ez kell hozzá.)
Én így várom de CSAK a GFS alapján merek hosszútávú következtetéseket levonni.Az ECMWF térképet nem véletlenül nem linkeltem õ máshogy látja.
Grönland magasnyomásának gyengülése csak az ami közös bennük. Link
Mindenesetre kíváncsi leszek rá az elkövetkezendõ 15nap kimenetelére.
(Elnézést kérek a hosszért.Ritkán írok,de ha igen akkor nagy lélegzetvételû az írásom.Bocsánat.
)
Tartom magam 2011-10-13-i elõrejelzésemhez(http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=hosszutavu&fromto=67446a67446 ) .Azaz a Novemberi közepi hideg elárasztást!
A mostani légkör: Maga alatt vágja a fát!!!
Véleményem szerint az elkövetkezendõ 180órában északi sarki hideg légtömegek Europára az Atlanti óceánra és Grönlandra esõ részén egyértelmû erõsödése lesz tapasztalható. Ami persze többek közt a viszonylag csekély hideg leszakadások és csökkenõ besugárzás hatására történik.
Ami van hideg az is az inkább az Atlanti Óceánra fut ki ami bivaly erõs ciklonokat generál.Ezzel együtt több száz vagy ezer km-es ciklon elõoldalak képzõdnek ezzel hatalmas mennyiségû légtömeget,légkörzést indítva be ezzel.Mivel a hideg bázis erõsödik a jól "kitaposott úton" egyre hidegebb levegõ áramlik az óceán fölé egyre beljebb hatolva ezzel. Ez mint "kitaposott út"vonal szintén igaz a ciklonok viselkedésére is.Irányukat tekintve mind felkanyarodik északnak nem hatol be a kontinens belsejébe.Marad a magas nyomású övezet.Ezt már tudjuk tapasztaljuk.
Ezek az elõoldalak erõs sûrû izobár vonalaikkal rendre erõsítik az anticiklon hátoldalakat.Így Skandináv félszigeten is tartósabb magasnyomás veheti kezdetét. Link (egy rácspont úgy a félsziget keleti part menti részérõl)
Fontos momentum lehet a jövõben a Görnland feletti magasnyomás gyengülése is! Ami az épp erõsödõ hideg mag/magok hatására az óceánra kiszakadó jelentõs mennyiségû hidegnek tudható majd be.Aminek hátoldalán(a ciklon után) a kiegyenlítésre törekedõ légkör anticiklont hoz létre,felhúzva ezzel a melegebb légtömegeket északabbra. Link Link Amik mentén már nem a szokványos 50fok körül képzõdik majd ciklon,hanem a 60-dik fok mentén. Link
E ciklon hatására a magasnyomás meggyengül majd beleolvad a Skandináv anticiklonba. Link Innentõl eldõltnek látszik a hideg leszakadás Kelet vagy Közép Europára mindenesetre a kimenetelt érintõleges látja. Még. Link (Kedves olvasó figyelmeztetem ez ÛRIDÕ!) Holnap úgy is más kimenetelt fog adni. Foglaljuk össze tehát.
1. Kulcs fontosságú a hideg halmozódása Európa,Atlanti óceán és talán a legfontosabb Grönland és részben Észak Amerika felett. Maradjon a jól kijárt útvonal !!!,a hideg bázis erõsödésével erõteljesebb hideg leszakadások mennek végbe amik jobban felnyomják a meleget északra. Nem csak elõoldalon hanem hátoldalon is a ciklon után.Ami újabb ciklont generál majd még északabbra.
2. Grönland magasnyomás gyengülése az erõsebb hideg leszakadások miatt északabbra tolódó ciklon genezis miatt.
3. Ami mellett nem szabad elmenni,hogy ahhoz hogy a meleg felpumpálodjon Grönland irányába stabil és erõs magasnyomásnak kell kialakulnia New Foundland térségében.Ami biztosítja a meleget északabbra.
Hazánk és Közép Európai részével szándékosan nem foglalkoztam,mert a már számomra megjósolt Ék-i ill. Kelet Európai magasnyomás többé kevésbé kiépült.Már félig meddig jelen van,de így is további erõsödése,terjeszkedése lesz tapasztalható. Nem pont ugyan ott van ill. lesz,de kezdetnek nem rossz a helyzet. Nem érdemes MÉG vele foglalkozni,mert a megfelelõ Ac központ még nincs a helyén.Ami a tõle nyugatra található légkörzésnek tudható be.
És egy kis reményhal is legyen:
Remélem(,Reményem!) mély lesz majd az a ciklon ami hátoldalán kiépülõ Ac kellõ meleget tol északra,hogy szétzúzza a grönlandi magasnyomást.Ami után a ciklonok még északabbi Grönland körüli mozgásuk során északnyugatabbra terjesztik húzzák a magasnyomást ez által az Ac központot is Skandináv félsziget területére húzva ezzel.ÉS frissül a GFS! Tessék: Igazoló linkem:
Link Link (Persze itt máshogy alakul ki az Ac a Skandiknál,de a amit leírtam ez kell hozzá.)Én így várom de CSAK a GFS alapján merek hosszútávú következtetéseket levonni.Az ECMWF térképet nem véletlenül nem linkeltem õ máshogy látja.
Grönland magasnyomásának gyengülése csak az ami közös bennük. Link
Mindenesetre kíváncsi leszek rá az elkövetkezendõ 15nap kimenetelére.
(Elnézést kérek a hosszért.Ritkán írok,de ha igen akkor nagy lélegzetvételû az írásom.Bocsánat.
)
Csak nézem, hogy a jelmagyarázat szerint az alsó és a felsõ vonal két vége között összesen 100% van. Ezek szerint a hõmérséklethez nem a klimatológiában is használt normál eloszlást használják, hanem valamilyen véges tartományon értelmezett eloszlást. Ez azért elég érdekes, és én nem tartom egzaktnak. Mibõl jön az, hogy az eloszlás értelmezési tartománya véges lehet? Úgy tudom, az energiaszállítási egyenletek olyanok, hogy a statisztikus viselkedésük (a struktúraelmélet miatt) nem adhat véges tartományt. (A részleteket sajnos nem tudom.) Lehet persze, hogy az OMSZ húzott egy határt, és igazából csak 99 vagy 99,9% (?) -ot fed le.
Most is ad ki az OMSZ 6 havi elõrejelzést: Link Október 26-án frissült utoljára. Összességében átlagosnál melegebb és csapadékosabb idõjárásra számítanak most.
Összességében átlagosnál melegebb és csapadékosabb idõjárásra számítanak most.
Régebben az OMSZ is kiadott szezonális anomália-prognózisokat. hónapokra lebontva. Nem tudom, most mi a helyzet. Ezen kívül a Magyar horgász c. lapban is mindig ott van a havi elõre a hõmérséklet és a csapadék átlagtól való eltérésére vonatkozólag. Régóta figyelem ezeket az elõrejelzéseket. Tapasztalatom az, hogy csak ritkán válnak be, gyakori a melléfogás. Tanulságos példa volt az 1987/88-as tél: valamikor novemberben az OMSZ közzétette, hogy mind a három téli hónap az átlagnál hidegebb és szárazabb lesz, és különösen a december lesz zord. Az ember (már akinek tetszik a hideg) nagyon megnyugodott. Aztán emlékszünk, mi valósult meg mindebbõl -a tél kétharmadában zonalitás, enyheség...
A CFS prognózisait még messze rövid ideje követem nyomon ahhoz, hogy bármit is mondhassak róluk. Csapongásai bosszantóak (bár olyan is volt, hogy hosszú ideig következetesen ugyanazt adta). Többen hivatkoznak arra, hogy tavaly egész jól bejött az elõrejelzése, de halkan meg kell jegyeznem, ez lehetett a véletlen mûve is.
Mindenesetre azt mindenki sejti, hogy több hónapra elõre lehetetlen olyan pontos prognózist készíteni, mint 5 napra, pédául. S ez még akkor is így van, ha a távprognózisok csupán az anomália mértékét adják meg, s nem foglalkoznak az idõjárás idõbeli lefolyásával.
Minden nehézség ellenére a tudomány nyilván tovább kísérletezik a prognózisok idõ limitjének tágításával. Az embert csakugyan az teszi, hogy megpróbálja a látszólag lehetetlent, s ha nem tud bemenni az ajtón, akkor bemegy az ablakon.
Ha az egzakt módszerek ilyen szerény eredményt hoznak (egyelõre), akkor a mi amatõr, ilyen-olyan tényekkel megtámogatott (vagy támogatni vélt) találgatásaink a társasjáték kategóriába tartoznak. Mégis megpróbálkozunk ilyesmivel, mert lehetetlen, hogy másképp tegyünk. Akit õszintén érdekel az idõjárás, annak mindig van valamilyen elképzelése hónapokkal elõre.
Valóban érdekes az egyetértés a kollégák között arra vonatkozóan, hogy az idei tél valószínûleg enyhébb fajta lesz. Ezt az elképzelést jelenleg én is támogatom. Emlékeim szerint a kirívóan enyhe teleknek nagyon gyakran épp ilyenek voltak az elõzményei, nevezetesen: megemelkedett légnyomás-középérték az õszi hónapokban, kevés csapadék és a déli komponensû légmozgások uralma. Azori "orrosodás", ill. makacs keleteurópai AC-k.
A szóban forgó nagyon enyhe telek: 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 (az egyszerûség kedvéért csak a kezdõ évszámot írom ide). Valószínûleg más példák is akadnak, ez én számomra az említettek a tartósan zonális, enyhe tél kvintesszenciái. Érdemes lenne megvizsgálni ezek makroszinoptikai elõzményeit. (1974 nem teljesen illik a képbe az extrém ciklonális, óriási csapadékmennyiséget produkáló októberével)
Viszont, hogy több aspektusból nézzük a dolgokat, azt is meg kell mondani, egyetértek azzal a kollégával, aki a téli hideghullámok hirtelen, "elõzmények nélküli" kialakulása mellett tör lándzsát. Bizony, nekem is több évtizedes tapasztalatom, hogy ezek gyakran a "semmibõl" teremnek elõ, ill., a téli hideg vagy jön, vagy nem, ahogy "úri kedve diktálja". (Fentiek klasszikus példája 1956 februárja)
A hideg AC-k, hidegmagok létrejötte, kifejlõdése öngerjesztõ folyamat, s mivel ezt csekélységek is beindíthatják, elõre látása elég kétséges -sok benne a véletlenszerûség.
Jelenlegi elképzelésem mellett azért adok, mondjuk, 20% valószínûséget arra, hogy mégis átlagos hõmérsékletû, esetleg annál hidegebb lesz az idei telünk.
A CFS prognózisait még messze rövid ideje követem nyomon ahhoz, hogy bármit is mondhassak róluk. Csapongásai bosszantóak (bár olyan is volt, hogy hosszú ideig következetesen ugyanazt adta). Többen hivatkoznak arra, hogy tavaly egész jól bejött az elõrejelzése, de halkan meg kell jegyeznem, ez lehetett a véletlen mûve is.
Mindenesetre azt mindenki sejti, hogy több hónapra elõre lehetetlen olyan pontos prognózist készíteni, mint 5 napra, pédául. S ez még akkor is így van, ha a távprognózisok csupán az anomália mértékét adják meg, s nem foglalkoznak az idõjárás idõbeli lefolyásával.
Minden nehézség ellenére a tudomány nyilván tovább kísérletezik a prognózisok idõ limitjének tágításával. Az embert csakugyan az teszi, hogy megpróbálja a látszólag lehetetlent, s ha nem tud bemenni az ajtón, akkor bemegy az ablakon.
Ha az egzakt módszerek ilyen szerény eredményt hoznak (egyelõre), akkor a mi amatõr, ilyen-olyan tényekkel megtámogatott (vagy támogatni vélt) találgatásaink a társasjáték kategóriába tartoznak. Mégis megpróbálkozunk ilyesmivel, mert lehetetlen, hogy másképp tegyünk. Akit õszintén érdekel az idõjárás, annak mindig van valamilyen elképzelése hónapokkal elõre.
Valóban érdekes az egyetértés a kollégák között arra vonatkozóan, hogy az idei tél valószínûleg enyhébb fajta lesz. Ezt az elképzelést jelenleg én is támogatom. Emlékeim szerint a kirívóan enyhe teleknek nagyon gyakran épp ilyenek voltak az elõzményei, nevezetesen: megemelkedett légnyomás-középérték az õszi hónapokban, kevés csapadék és a déli komponensû légmozgások uralma. Azori "orrosodás", ill. makacs keleteurópai AC-k.
A szóban forgó nagyon enyhe telek: 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 (az egyszerûség kedvéért csak a kezdõ évszámot írom ide). Valószínûleg más példák is akadnak, ez én számomra az említettek a tartósan zonális, enyhe tél kvintesszenciái. Érdemes lenne megvizsgálni ezek makroszinoptikai elõzményeit. (1974 nem teljesen illik a képbe az extrém ciklonális, óriási csapadékmennyiséget produkáló októberével)
Viszont, hogy több aspektusból nézzük a dolgokat, azt is meg kell mondani, egyetértek azzal a kollégával, aki a téli hideghullámok hirtelen, "elõzmények nélküli" kialakulása mellett tör lándzsát. Bizony, nekem is több évtizedes tapasztalatom, hogy ezek gyakran a "semmibõl" teremnek elõ, ill., a téli hideg vagy jön, vagy nem, ahogy "úri kedve diktálja". (Fentiek klasszikus példája 1956 februárja)
A hideg AC-k, hidegmagok létrejötte, kifejlõdése öngerjesztõ folyamat, s mivel ezt csekélységek is beindíthatják, elõre látása elég kétséges -sok benne a véletlenszerûség.
Jelenlegi elképzelésem mellett azért adok, mondjuk, 20% valószínûséget arra, hogy mégis átlagos hõmérsékletû, esetleg annál hidegebb lesz az idei telünk.
Viszont ha az emberek nem próbálkoznak, akkor még mindig gyertyafénynél néznénk a TV-t.
A te mentalitásod arra jó, hogy egy helyben toporogjunk. Alapfelfogásod: bizonyítsuk be mindenrõl, hogy rossz, hogy nem mûködik, hogy lehetetlen!
Az enyém és sok más emberé viszont ennek épp az ellenkezõje. Azaz próbálkozzunk ezzel is, azzal is, ha nem mûködik, akkor próbálkozzunk mással. Keressük meg a jó, mûködõ, lehetséges verziót!
A CFS szerintem nem jó, nem mûködik (még), úgyhogy majd keresek valami mást. És így tovább.
A te mentalitásod arra jó, hogy egy helyben toporogjunk. Alapfelfogásod: bizonyítsuk be mindenrõl, hogy rossz, hogy nem mûködik, hogy lehetetlen!
Az enyém és sok más emberé viszont ennek épp az ellenkezõje. Azaz próbálkozzunk ezzel is, azzal is, ha nem mûködik, akkor próbálkozzunk mással. Keressük meg a jó, mûködõ, lehetséges verziót!
A CFS szerintem nem jó, nem mûködik (még), úgyhogy majd keresek valami mást. És így tovább.
Az baj.
Szerintem abszolút nem mindegy, hogy Észak-Európában -2 fokos anomália van, vagy +1 fokos...
Szerintem abszolút nem mindegy, hogy Észak-Európában -2 fokos anomália van, vagy +1 fokos...
Ez nagyon jó hír, akkor jó esély van rá hogy a tél a maihoz hasonlóan kellemes idõt okoz, esetleg néhány fokkal alacsonyabb hõmérséklettel. Marad egy csomó tüzifa..hehe. Egyre inkább ez látszik körvonalazódni.
Nagyon egy irányba ( + v. ++ ) mutatnak a téllel kapcsolatos várakozások! Ne feledjük, h a CFS-nek már van egy 2. verziója is egyelõre eu kivágat nélkül, az is bizony egyre inkább a masszív melegbe csap át Link , míg a régi CFS (ahogy elõttem is linkelték) még átlag körüli téllel kacérkodik. Mi sül (vagy fagy) ki ebbõl?
mutatnak a téllel kapcsolatos várakozások! Ne feledjük, h a CFS-nek már van egy 2. verziója is egyelõre eu kivágat nélkül, az is bizony egyre inkább a masszív melegbe csap át Link , míg a régi CFS (ahogy elõttem is linkelték) még átlag körüli téllel kacérkodik. Mi sül (vagy fagy) ki ebbõl?
Én igazából ez miatt aggódom!Link
Ismét közép Európa lenne a legszárazabb térség!
Remélem nem lesz igazuk!
Ismét közép Európa lenne a legszárazabb térség!
Remélem nem lesz igazuk!
Érdekes a többi hónap is: keleten megmarad a negatív anomália, míg Európa nagy részén átalgos T-k várhatók. Ha marad az AC-uralom Kelet-Európában, akkor valahol meg kellene jelennie pozitív anomáliának. A november ebbõl a szempontból rendben van, az AC É-Skandináviában és ÉK-en okozna tartós meleget, a peremhelyzet miatt ettõl délnyugatra változékonyabb lehet az idõjárás, a zonális légtömegek nem egyformán blokkolódnának (egyszer elõoldali meleg, egyszer hûvös hidegcsepp), ez így még érthetõ. A decemberre lehet azt mondani, hogy az elsõ pár nap után keleten is zonalitás veszi kezdetét, az elsõ pár nap hidegje miatt maradna kevés negatív anomália keleten. A január viszont ebben a formában nem stimmel. Meleg anomália megjelenése nélkül nem tudom elképzelni, hogy hogyan erõsödne a hideg anomália keleten. Attól keletebbre a szibériai maximum miatt nem nagyon fog ugrálni a T se le se föl.
Ebbõl arra jutok, hogy januárra még nincs lehetséges kialakulható forgatókönyv, ami alapján várhatnánk bármit is, szerintem a január még sokat fog változni. Ugyanakkor, ha a többi hónapot is nézzük, a klímához képest átlagos idõjárás lehet, ami számomra zonális uralmat sejtet, ebben a legtöbb blocking január-februárban lehet (ahogy szokásos). A márciustól gyakorlatilag konstans nullává váló mezõ pedig a lassan visszahúzódó szibériai maximum mögött újra erõsödõ zonalitásra utal.
(Csupán azt próbáltam kitalálni, hogy a modellbõl milyen forgatókönyv jött ki /ami ezt a képet adja a T2m-anomáliában/, ami nyilván lehetséges a valóságban is; de nem magát a fizikai idõjárást próbáltam elõrejelezni a T2m-anomáliából.)
Ebbõl arra jutok, hogy januárra még nincs lehetséges kialakulható forgatókönyv, ami alapján várhatnánk bármit is, szerintem a január még sokat fog változni. Ugyanakkor, ha a többi hónapot is nézzük, a klímához képest átlagos idõjárás lehet, ami számomra zonális uralmat sejtet, ebben a legtöbb blocking január-februárban lehet (ahogy szokásos). A márciustól gyakorlatilag konstans nullává váló mezõ pedig a lassan visszahúzódó szibériai maximum mögött újra erõsödõ zonalitásra utal.
(Csupán azt próbáltam kitalálni, hogy a modellbõl milyen forgatókönyv jött ki /ami ezt a képet adja a T2m-anomáliában/, ami nyilván lehetséges a valóságban is; de nem magát a fizikai idõjárást próbáltam elõrejelezni a T2m-anomáliából.)
Érdekes, hogy a CFS tartja a negatív novemberi anomáliát:
Link
Láthatóan továbbra is anticiklon hátoldalán beszivárgó hidegre számít, valószínûleg november 2. felében, ami ezek szerint szerinte kompenzálhatja a november elsõ felére várható enyheséget. Tudom, hogy sokan utáljátok ezt a modellt, de azért talán érdemes néha ránézni. Ha más nem, utólag megint röhöghetünk egyet rajta.
Link
Láthatóan továbbra is anticiklon hátoldalán beszivárgó hidegre számít, valószínûleg november 2. felében, ami ezek szerint szerinte kompenzálhatja a november elsõ felére várható enyheséget. Tudom, hogy sokan utáljátok ezt a modellt, de azért talán érdemes néha ránézni. Ha más nem, utólag megint röhöghetünk egyet rajta.
Link Érdekes lehet a közép-európai térséget nézni csapadék szempontjából: Igencsak megnõhet a csapadékhajlam, nem lepõdnék meg, ha az idõ elõrehaladtával szépen körvonalazódnának a nagyobb puklik. Sajnos itt még csak a kezdete látható Link meg egy brit nyomásfáklya: Link Ha a fõfutás szintjét megütné a légnyomás, ránk is fordulhat a hideg: Link ennek az esélye azonban rendkívül sovány jelenleg (az izlandi minimum is csak csekély mértékben gyengülhet). A kiépült meleg szállítószalag igencsak akadályozza az északi jégtakaró kialakulását, ellenben segíthet a hófelhalmozódásnak. Most indult gyors növekedésnek a jég: Link
Persze, mindez semmit nem jelent, csak latolgatás, de alapvetõen egyetértek. Ugyanakkor október végén még nagyon korai a tél egészére véleményt mondani, hiszen lehet olyan iránya, amit leírtál, de fordulhat nagyot is.
Bár statisztikailag valóban várható egy szignifikánsan enyhe tél, akár rekord közeli, ám nem az idei évre, ugyanis egy rövid meleg periódus után most egy hideg periódus van. Ám az is lehet, hogy az elmúlt 2 - átlagosnál hidegebb - tél csupán kivétel volt a napfoltminimum miatt, s most visszatér az enyhe periódusra.
Ennek azonban kisebb esélyt adok, s valószínûnek tartom - amit korábban is írtam - a nagyon enyhe decembert, amelyet januárban és februárban jelentõs lehûlés követ, s összességében az átlagos körüli, vagy gyengén hidegebb tél lehet.
Szóval a tél elsõ felében egyetértünk, a folytatást pedig meglátjuk!
Bár statisztikailag valóban várható egy szignifikánsan enyhe tél, akár rekord közeli, ám nem az idei évre, ugyanis egy rövid meleg periódus után most egy hideg periódus van. Ám az is lehet, hogy az elmúlt 2 - átlagosnál hidegebb - tél csupán kivétel volt a napfoltminimum miatt, s most visszatér az enyhe periódusra.
Ennek azonban kisebb esélyt adok, s valószínûnek tartom - amit korábban is írtam - a nagyon enyhe decembert, amelyet januárban és februárban jelentõs lehûlés követ, s összességében az átlagos körüli, vagy gyengén hidegebb tél lehet.
Szóval a tél elsõ felében egyetértünk, a folytatást pedig meglátjuk!
Nem kevertem, és hófelhalmozódást nem szibériai területekre értettem, hanem az egész északi féltekére, de ezt leírtam. Az északi részeken átlag alatt van a hófelhalmozódás összességében, tény vannak területek ahol több hó hullott, sõt volt ahol sokkal több. Azonban ami hozzánk közel van ott nincs, illetve nagyon gyatra ez egyelõre, és ez a területe nagyobb meghatározóbb. Az is tény nagyon jól indult idén, de a sok enyhe légtömeg, ami szerencsétlen áramlási rendszerek között haladt északra a további gyarapodást nem tette lehetõvé. Így ott pótlódni kell, ami idõ, és az idõ az enyhe télnek kedvez, amíg ez nem változik meg.
Azt írtam ami kedvez és latolgattam, a mostani elrendezõdésbõl kifolyólag, nem összekeverendõ ami lesz:-)
Mint írtam nagyot bukhatok, mert simán megváltozhat minden, nincs is ezzel gond, de a mostani állapot alapján, és várható tartósságán, plusz az elõrejelzéséken, egyelõre enyhe telet látok a legvalószínûbb kimenetnek.
Azt írtam ami kedvez és latolgattam, a mostani elrendezõdésbõl kifolyólag, nem összekeverendõ ami lesz:-)
Mint írtam nagyot bukhatok, mert simán megváltozhat minden, nincs is ezzel gond, de a mostani állapot alapján, és várható tartósságán, plusz az elõrejelzéséken, egyelõre enyhe telet látok a legvalószínûbb kimenetnek.
A véleményt a tényekkel ne keverjük!
A szibériai hófelhalmozódás még mindig jóval átlag feletti, ebben nincs változás. 6 város 10 éves adatait megnézve 2001 óta nem volt ekkora az ottani hófelhalmozódás.
DE egy kicsit eltúlzott ez a hófigyelés. 2002-ben kifejezetten gyenge volt, aztán a 60-as évek óta nem mértek olyan hideg telet
A szibériai hófelhalmozódás még mindig jóval átlag feletti, ebben nincs változás. 6 város 10 éves adatait megnézve 2001 óta nem volt ekkora az ottani hófelhalmozódás.
DE egy kicsit eltúlzott ez a hófigyelés. 2002-ben kifejezetten gyenge volt, aztán a 60-as évek óta nem mértek olyan hideg telet
Egyetértek Anarkival, elég csak visszagondolnom az 1984-85-ös télre (nézzétek meg, milyen volt a november és a december). Októberben és novemberben végig zonalitás, aztán meg brutális hidegbetörés januárban és februárban is. Akkor is a hidegmagok bolondultak meg egyik pillanatról a másikra, lényegében minden elõzmény nélkül.
Én egy kicsit bonyolultabbnak látom a helyzetet. Most a tõlünk északkeletre lévõ AC elõször alakult ki ilyen tartósan, bár hajlam, illetve rövidebb ideig tartó megjelenés korábban is elõfordult.
Az elsõ, amit nem szabad elfelejteni, hogy az õsz második felében a pozitívból negatív energiamérlegbe fordulás határa dél felé tolódik, keresztül a mérsékelt övön, ami nagyban megnehezíti egy-egy makrohelyzet tartós fennállását, mindemellett pedig az alulról már hûlõ levegõ miatt egy-egy blocking-AC kialakulásának esélyét növeli. Ennek gyakran következménye, hogy hol itt, hol ott jelennek meg pár napra AC-k (ami ugye szigorú definíció alapján nem is blocking).
Félretéve most ezt, azért mégis feltételezhetõ, hogy novemberre már normalizálódni kezd a helyzet.
Tegyük fel, hogy az atlanti erõs zonalitás tartós marad (egyelõre ez a lász által említett okok miatt reális).
1. Egyelõre tegyük fel azt is, hogy az északkeleti AC is stabil lesz, vagy legalábbis ki-kiújul. Ebben az esetben az AC pontos helye nagyban meghatározza idõjárásunkat.
a) Ha az AC nyugatabbra van kicsit, akkor a frontok nem érnek el, elõoldalukon meleg levegõ áramlik fölénk. Ha alacsonyabb szinteken is erõs az áramlás, akkor száraz, meleg idõre számíthatunk. Ha csak a magasban, akkor éjszakánként erõsödik a ködhajlam, a tél közepe felé ez átmegy tartósan ködös, kb. állandó hõmérsékletû idõbe.
b) Ha északabbra van az AC, akkor a déli oldalán kelet felõl érkeznek a légtömegek, ez a tél felé egyre hidegebb, éjszaka télen már sokszor csikorgó idõjárást okoz, szintén csapadék nélkül.
c) Ha ÉK felé van az AC, akkor a frontok elérnek minket, gyakran borús, csapadékos idõt okozva. Tél felé haladva a mediterrán ciklonok egyre inkább eluralkodhatnak, nagyon sok csapadékkal. A halmazállapot kérdését ekkor már a medik pontos helyzete szabja meg. Ekkor délnyugaton lehet a legtöbb csapadék, északnyugaton a legtöbb hó. Északnyugaton a leghidegebb, keleten a legmelegebb. No persze ez inkább átlag, a medik pontos helye nem ugyanott lesz, s így egy-egy medi esetében jelentõs eltérések is lehetnek. Szóval ez egy igen változékony verzió.
Fontos, hogy a nyugaton lévõ zonalitás nem kedvez a medik kialakulásának, medik helyett inkább a mostanihoz hasonló hidegcseppek lehetnek, fõleg eleinte. Ez a talajszinten melegebb idõjárással jár, mintha a medik behúznák északról a hideget talajon is. Viszont a téli konvektív események valószínûsége így nagyobb lehet.
Most lépjünk ki a Kárpát-medencébõl, és nézzük meg, hogy az elõzõ feltételezés kontinentális léptékben mit okoz!
A szibériai AC valamennyire biztosan erõsödni fog télen. Ha tartósan fennáll az ÉK-Európai AC, akkor annak keleti oldalán, valahol az Ural-hg környékén lesznek hidegleszakadások, amik hóval is ellátják Nyugat-Szibériát. Amikor ezt a területet megközelíti a szibériai maximum, akkor felgyorsul nyugat felé terjeszkedése. Ekkor két dolog történhet. Ha össze tud kapcsolódni az Ék-Eu AC-vel, akkor azt kitöltheti a hideg levegõje. Ennek kisebb a valószínûsége az Ural jelenléte miatt. Valószínûbb, hogy a két AC közötti hidegleszakadások nyugat felé tolódnak, ami eltolja a mi AC-nkat is, aminek következtében az könnyen legyengülhet.
Ez a 2. verzió (függetlenül a mi AC-nk õszi erõsségétõl, elég gyakori forgatókönyv kontinentális viszonylatban). Ebben tehát azt tesszük fel, hogy az AC leépül, s ezután átmenetileg zonalitás áll be, a maga ismert téli idõjárásával. Az lényeges, hogy ez mikor következik be. Ha elég hamar, akkor a kelet felõl nyugat felé tolódó hidegleszakadások még télen elérnek minket, s a tél vége, tavasz eleje ilyenkor gyakran hidegre sikeredik. Ha viszont túl késõn, akkor maradhat a zonalitás egész télen.
A szibériai maximum, mint idõszakos akciócentrum, téli megjelenése miatt a zonális áramlások a nyugati peremén északnak fordulnak, s azok meridionális légcserét indítanak el. Ez gyakran nem is az újabb hidegleszakadások nyugatra tolódását, hanem az elsõ hidegleszakadástól nyugatra újabb AC kialakulását eredményezi. A lényug, hogy a meridionális elmozdulás az alapáramláshoz képest a légtömeget mindig nyugat felé(!) mozdítja. Ezek egyfajta topografikus Rossby-hullámok.
A zonalitás és a szibériai maximum erõssége együttesen határozza meg elsõsorban, hogy milyen gyorsan jön kelet felõl, és hogy meddig jut egyáltalán a tél. Másodsorban az egyes hidegleszakadások erõsségét és mélységét határozzák meg a hidegmagok elhelyezkedése illetve a zonális szakaszon a hõkontraszt, ez közvetett módon kis mértékben szintén befolyásolhatja a hideg közeledtét.
Mindez, amit leírtam, egy viszonylag általános séma, ami a mérsékelt övben jellemzõ klímaviszonyok mellett a leggyakrabban tud kialakulni, beleértve azt, hogy egy õszi északkelet-európai AC erre milyen hatással van. A véleményem tehát, hogy túl nagy hatással hazánk szemszögébõl inkább csak a tél elejéig lehet. Ahhoz, hogy télen is fennmaradjon tartósan, a szibériai maximum szokatlan gyengesége kellene, ami a hideg AC-kra nem jellemzõ okokból alakulhatna ki, tehát az általános sémába nem illõ dolognak kellene történnie (ami persze elõ is fordulhat).
(Bocs a hosszért, csak ebbõl tartottam elõadást tavaly Klimatológián . Amúgy Angyalföldet ellepték a varjak.)
Az elsõ, amit nem szabad elfelejteni, hogy az õsz második felében a pozitívból negatív energiamérlegbe fordulás határa dél felé tolódik, keresztül a mérsékelt övön, ami nagyban megnehezíti egy-egy makrohelyzet tartós fennállását, mindemellett pedig az alulról már hûlõ levegõ miatt egy-egy blocking-AC kialakulásának esélyét növeli. Ennek gyakran következménye, hogy hol itt, hol ott jelennek meg pár napra AC-k (ami ugye szigorú definíció alapján nem is blocking).
Félretéve most ezt, azért mégis feltételezhetõ, hogy novemberre már normalizálódni kezd a helyzet.
Tegyük fel, hogy az atlanti erõs zonalitás tartós marad (egyelõre ez a lász által említett okok miatt reális).
1. Egyelõre tegyük fel azt is, hogy az északkeleti AC is stabil lesz, vagy legalábbis ki-kiújul. Ebben az esetben az AC pontos helye nagyban meghatározza idõjárásunkat.
a) Ha az AC nyugatabbra van kicsit, akkor a frontok nem érnek el, elõoldalukon meleg levegõ áramlik fölénk. Ha alacsonyabb szinteken is erõs az áramlás, akkor száraz, meleg idõre számíthatunk. Ha csak a magasban, akkor éjszakánként erõsödik a ködhajlam, a tél közepe felé ez átmegy tartósan ködös, kb. állandó hõmérsékletû idõbe.
b) Ha északabbra van az AC, akkor a déli oldalán kelet felõl érkeznek a légtömegek, ez a tél felé egyre hidegebb, éjszaka télen már sokszor csikorgó idõjárást okoz, szintén csapadék nélkül.
c) Ha ÉK felé van az AC, akkor a frontok elérnek minket, gyakran borús, csapadékos idõt okozva. Tél felé haladva a mediterrán ciklonok egyre inkább eluralkodhatnak, nagyon sok csapadékkal. A halmazállapot kérdését ekkor már a medik pontos helyzete szabja meg. Ekkor délnyugaton lehet a legtöbb csapadék, északnyugaton a legtöbb hó. Északnyugaton a leghidegebb, keleten a legmelegebb. No persze ez inkább átlag, a medik pontos helye nem ugyanott lesz, s így egy-egy medi esetében jelentõs eltérések is lehetnek. Szóval ez egy igen változékony verzió.
Fontos, hogy a nyugaton lévõ zonalitás nem kedvez a medik kialakulásának, medik helyett inkább a mostanihoz hasonló hidegcseppek lehetnek, fõleg eleinte. Ez a talajszinten melegebb idõjárással jár, mintha a medik behúznák északról a hideget talajon is. Viszont a téli konvektív események valószínûsége így nagyobb lehet.
Most lépjünk ki a Kárpát-medencébõl, és nézzük meg, hogy az elõzõ feltételezés kontinentális léptékben mit okoz!
A szibériai AC valamennyire biztosan erõsödni fog télen. Ha tartósan fennáll az ÉK-Európai AC, akkor annak keleti oldalán, valahol az Ural-hg környékén lesznek hidegleszakadások, amik hóval is ellátják Nyugat-Szibériát. Amikor ezt a területet megközelíti a szibériai maximum, akkor felgyorsul nyugat felé terjeszkedése. Ekkor két dolog történhet. Ha össze tud kapcsolódni az Ék-Eu AC-vel, akkor azt kitöltheti a hideg levegõje. Ennek kisebb a valószínûsége az Ural jelenléte miatt. Valószínûbb, hogy a két AC közötti hidegleszakadások nyugat felé tolódnak, ami eltolja a mi AC-nkat is, aminek következtében az könnyen legyengülhet.
Ez a 2. verzió (függetlenül a mi AC-nk õszi erõsségétõl, elég gyakori forgatókönyv kontinentális viszonylatban). Ebben tehát azt tesszük fel, hogy az AC leépül, s ezután átmenetileg zonalitás áll be, a maga ismert téli idõjárásával. Az lényeges, hogy ez mikor következik be. Ha elég hamar, akkor a kelet felõl nyugat felé tolódó hidegleszakadások még télen elérnek minket, s a tél vége, tavasz eleje ilyenkor gyakran hidegre sikeredik. Ha viszont túl késõn, akkor maradhat a zonalitás egész télen.
A szibériai maximum, mint idõszakos akciócentrum, téli megjelenése miatt a zonális áramlások a nyugati peremén északnak fordulnak, s azok meridionális légcserét indítanak el. Ez gyakran nem is az újabb hidegleszakadások nyugatra tolódását, hanem az elsõ hidegleszakadástól nyugatra újabb AC kialakulását eredményezi. A lényug, hogy a meridionális elmozdulás az alapáramláshoz képest a légtömeget mindig nyugat felé(!) mozdítja. Ezek egyfajta topografikus Rossby-hullámok.
A zonalitás és a szibériai maximum erõssége együttesen határozza meg elsõsorban, hogy milyen gyorsan jön kelet felõl, és hogy meddig jut egyáltalán a tél. Másodsorban az egyes hidegleszakadások erõsségét és mélységét határozzák meg a hidegmagok elhelyezkedése illetve a zonális szakaszon a hõkontraszt, ez közvetett módon kis mértékben szintén befolyásolhatja a hideg közeledtét.
Mindez, amit leírtam, egy viszonylag általános séma, ami a mérsékelt övben jellemzõ klímaviszonyok mellett a leggyakrabban tud kialakulni, beleértve azt, hogy egy õszi északkelet-európai AC erre milyen hatással van. A véleményem tehát, hogy túl nagy hatással hazánk szemszögébõl inkább csak a tél elejéig lehet. Ahhoz, hogy télen is fennmaradjon tartósan, a szibériai maximum szokatlan gyengesége kellene, ami a hideg AC-kra nem jellemzõ okokból alakulhatna ki, tehát az általános sémába nem illõ dolognak kellene történnie (ami persze elõ is fordulhat).
(Bocs a hosszért, csak ebbõl tartottam elõadást tavaly Klimatológián
. Amúgy Angyalföldet ellepték a varjak.)
Gyerekek!
Rátok se ismerek...
Bár a közvetett tényezõk valóban igen rosszul alakulnak, de alapjában véve nem ez határozza meg a globális cirkulációt. Igaz, talán némiképp rásegíthet bizonyos makrohelyzetekre, de alapjában véve a hidegmagok pozíciója lehet a döntõ. Az utóbbi 2 év tele volt fordulatokkal, meleg jött, amikor hideggel számoltunk és fordítva... aszály lett, amikor mindenki bõ csapadékot várt.. és fordítva. A tavalyi téli szezon is elég lagymatag lett az eõs kezdés után, aminek most lehet az ellenkezõje is.
Annyi biztos, hogy a beinduló csigagyár általában nehezen áll le, de nem gondolom, hogy hosszútávon stabil ciklontevékenység fordulna elõ, pláne most, amikor elég gyorsan erõsödni kezd a sarki hideg légtömeg. Ez a zonalitás kicsit korai. Enyhébb télre akkor következtetnék, ha a november brutál hidegre sikerülne, de ha nem így lesz, akkor jó esélye van, hogy legalább a tél elsõ fele a hideg jegyében teljen el. Egy biztos, hogy javarészt tartósan hideg és havas téli 3 hónapra nem számítok. Szinte 0% az esélye, aztán gondolom sokan reménykednek abban, hogy nem lesz igazam. Jóindulattal 1 hónapot viszont biztos kitölt a télies idõjárás.
Rátok se ismerek...
Bár a közvetett tényezõk valóban igen rosszul alakulnak, de alapjában véve nem ez határozza meg a globális cirkulációt. Igaz, talán némiképp rásegíthet bizonyos makrohelyzetekre, de alapjában véve a hidegmagok pozíciója lehet a döntõ. Az utóbbi 2 év tele volt fordulatokkal, meleg jött, amikor hideggel számoltunk és fordítva... aszály lett, amikor mindenki bõ csapadékot várt.. és fordítva. A tavalyi téli szezon is elég lagymatag lett az eõs kezdés után, aminek most lehet az ellenkezõje is.
Annyi biztos, hogy a beinduló csigagyár általában nehezen áll le, de nem gondolom, hogy hosszútávon stabil ciklontevékenység fordulna elõ, pláne most, amikor elég gyorsan erõsödni kezd a sarki hideg légtömeg. Ez a zonalitás kicsit korai. Enyhébb télre akkor következtetnék, ha a november brutál hidegre sikerülne, de ha nem így lesz, akkor jó esélye van, hogy legalább a tél elsõ fele a hideg jegyében teljen el. Egy biztos, hogy javarészt tartósan hideg és havas téli 3 hónapra nem számítok. Szinte 0% az esélye, aztán gondolom sokan reménykednek abban, hogy nem lesz igazam. Jóindulattal 1 hónapot viszont biztos kitölt a télies idõjárás.
Viszonylag megegyezik a véleményem a tieddel,pedig én nagyon szeretem a telet.Talán annyi az eltérés részemrõl hogy nem számítok rekordközeli enyhe télre.Továbbra is nagyon erõs az Ac hajlam,ezt most októberben sem volt nehéz nem észrevenni.Volt két csapadékosabb idõszak,de ezt csak kisiklásnak nevezném,a légköri helyzet tulajdonképpen az év eleje óta változatlan.Én komoly rekordokat döngetõ enyheségre csak 850hPa-on számítok,a megfelelõ átkeverés hiányában már november végén beáll a ködös egyhangú 0+5 fokos nyálkás idõ.A csekély északi hófelhalmozódás is csak erõsíti ezt a véleményemet.Tulajdonképpen gyakori"hidegpárnára" számítok.Azért tettem idézõjelbe mert viszonylag enyhe levegõben is ki tud alakulni hidegpárna,ha megfelelõen áthül.
Összefoglalva,a tél ott fogja folytatni,ahol februárban abbahagyta.Kevés eseménnyel tarkított,viszonylag száraz(ködös,zuzmarás)és 2m-en átlagkörüli,vagy kevéssel az feletti.
Amit leírtam az csak a tél elejére vonatkozik,és helyén kezelendõ.
Összefoglalva,a tél ott fogja folytatni,ahol februárban abbahagyta.Kevés eseménnyel tarkított,viszonylag száraz(ködös,zuzmarás)és 2m-en átlagkörüli,vagy kevéssel az feletti.
Amit leírtam az csak a tél elejére vonatkozik,és helyén kezelendõ.
Az általad leírtakat korrektnek, megfigyeléseidet jóknak kell elfogadnom (sajnos, mert szeretem a hideg telet) Annyi kiegészítést kell tennem, hogy véleményem szerint, legalábbis ami a tél elsõ felét illeti, klasszikus zonalitás helyett inkább elõoldali helyzetek tesznek be hónak, fagynak. Úgy tûnik, blokkoló AC többször is "próbálkozhat", azonban ezt fõképp tõlünk k-ék-re tudom elképzelni - brit-izlandi blokkoló anticiklon tartósabb fennállását én is szinte kizártnak tartom a következõ 2-2,5 hónapban. A tõlünk északkeletre levõ AC elõoldali hideg levegõje lehet, hogy "meglegyint" néhányszor, vagy el is árasztja medencénket. Azonban, mivel az AC elõreláthatólag túlzottan keleten lesz, ezek az epizódok csak kevés csapadékot hoznak, és nem is lesznek hosszú életûek -hamarosan átkerülünk a nyugati ciklonok elõoldalára. Itt valóban nem hagyhatunk figyelmen kívül két momentumot: ha kifejezett lesz az anticiklonális hatás, a hideg levegõ hosszasabban megrekedhet a Kárpát-medencében. A másik mentsvára a tél kedvelõinek, hogy a hideglevegõ az AC déli peremén elég tisztességesen nyugatnak tud fordulni, fõleg, ha erõs a mediterrán ciklontevékenység. Így az 1993 novemberihez hasonló típusú idõjárás alakulna ki. Ezen jelenségek híján valóban meglehetõs enyheség uralkodna a tél elsõ felében. Mindamellett én nem merném kijelenteni, hogy extrém enyhe lesz a tél -ez azért még korai volna.û
Tulajdonképp még az sem teljesen lehetetlen, hogy az idõjárás végül más fordulatot vesz. November elég sokat elárul majd errõl. Ha az északeurópai zonalitás tartósodna, nálunk huzamos, csendes novemberi idõjárás állna elõ, akkor megerõsödhetnének az arktikus hidegmagok,s a sejthetõtõl teljesen eltérõ irányba fejlõdnének a dolgok.
Tulajdonképp még az sem teljesen lehetetlen, hogy az idõjárás végül más fordulatot vesz. November elég sokat elárul majd errõl. Ha az északeurópai zonalitás tartósodna, nálunk huzamos, csendes novemberi idõjárás állna elõ, akkor megerõsödhetnének az arktikus hidegmagok,s a sejthetõtõl teljesen eltérõ irányba fejlõdnének a dolgok.
Továbbra is egy kifejezetten enyhe télre látom a legnagyobb esélyt idén. Nem lennék meglepõdve, ha komolyabb hó és fagy nélkül múlna el. A mostani cirkuláció mind-mind a legenyhébb telekre vetíti az elõjeleket, így egy közel rekord enyhe tél is benne vagyon a pakliban.
Bizony nem a nyár mániám mondatja ezt velem, hanem az elõjelek amik látható. Pl a hófelhalmozódás megtorpant és lassul, már szinte átlag alatt van az északi hemiszférában. Pl Finnország területén alig van hó, sõt nálünk októberi hidegbetörés idején még alacsonyabb értékek elõfordultak mint ott eddig. Pl Budapesten 3-4 fagyos nap volt, Helsinkiben eddig egy sem! Pl Rovaneimiben idén -4,8 fok volt a legalacsonyabb érték nálunk -8,7 fok, sõt északabbra is alig fordult elõ -10 fok, és ez az egész Skandináv-félszigetre jellemzõ. Ergo a hó,- és hidegbázis nagyon hiányzik, és ez a helyzet a Kelet-európai-síkság európai felén is. Pedig már november van szinte, és a ciklonok északra folyamatosan nyomják az enyhe levegõt. Az azori maximum és az izlandi minimum köszöni szépen jól van, és esze ágában sincs gyengülnie egyiknek sem.
Grönland belsejében igen erõs a magasnyomás van és szépen hátoldalon folyik az óceánban a hideg fagyos levegõ, így ciklonok erõsödnek, generálodnak. Ördögi kör, nem lesz egykönnyen vége, így egyre nagyobb esélyt látok egy klasszikus zonális igen kellemes hõmérsékletû télre. Sõt, meg merem kockáztatni, hogy az elsõ 10 között fog végezni a tél a legenyhébbek sorában, mióta megfigyelések vannak.
Itt van viszont két dolog ami boríthat a bilin és azért ezeknek is van szerepe, mégpedig egy Kelet-Európa felett elterülõ anticiklon kiépülése és tartóssága, ha ez létrejön akkor valamelyest kompenzálhat a tél milyenségén, valamint a medence fagyos levegõ megtartása. Amit hidegpárnának nevezünk és nem lehet tudni, hogy kialakul avagy sem, ha igen és éjjel-nappal fagyok lesznek akkor lehet akár egy-másik téli hónap átlag alatt akár. De ez a kettõ kutya vacsorája, létrejöhet, de véleményem szerint ezekkel számolni nem érdemes.
Aztán lehet nagyot bukok, de egyelõre ennek áll a zászló, igaz mindig az idõjárásé az utolsó szó:-)
Bizony nem a nyár mániám mondatja ezt velem, hanem az elõjelek amik látható. Pl a hófelhalmozódás megtorpant és lassul, már szinte átlag alatt van az északi hemiszférában. Pl Finnország területén alig van hó, sõt nálünk októberi hidegbetörés idején még alacsonyabb értékek elõfordultak mint ott eddig. Pl Budapesten 3-4 fagyos nap volt, Helsinkiben eddig egy sem! Pl Rovaneimiben idén -4,8 fok volt a legalacsonyabb érték nálunk -8,7 fok, sõt északabbra is alig fordult elõ -10 fok, és ez az egész Skandináv-félszigetre jellemzõ. Ergo a hó,- és hidegbázis nagyon hiányzik, és ez a helyzet a Kelet-európai-síkság európai felén is. Pedig már november van szinte, és a ciklonok északra folyamatosan nyomják az enyhe levegõt. Az azori maximum és az izlandi minimum köszöni szépen jól van, és esze ágában sincs gyengülnie egyiknek sem.
Grönland belsejében igen erõs a magasnyomás van és szépen hátoldalon folyik az óceánban a hideg fagyos levegõ, így ciklonok erõsödnek, generálodnak. Ördögi kör, nem lesz egykönnyen vége, így egyre nagyobb esélyt látok egy klasszikus zonális igen kellemes hõmérsékletû télre. Sõt, meg merem kockáztatni, hogy az elsõ 10 között fog végezni a tél a legenyhébbek sorában, mióta megfigyelések vannak.
Itt van viszont két dolog ami boríthat a bilin és azért ezeknek is van szerepe, mégpedig egy Kelet-Európa felett elterülõ anticiklon kiépülése és tartóssága, ha ez létrejön akkor valamelyest kompenzálhat a tél milyenségén, valamint a medence fagyos levegõ megtartása. Amit hidegpárnának nevezünk és nem lehet tudni, hogy kialakul avagy sem, ha igen és éjjel-nappal fagyok lesznek akkor lehet akár egy-másik téli hónap átlag alatt akár. De ez a kettõ kutya vacsorája, létrejöhet, de véleményem szerint ezekkel számolni nem érdemes.
Aztán lehet nagyot bukok, de egyelõre ennek áll a zászló, igaz mindig az idõjárásé az utolsó szó:-)
Ezt az olló nyitogatást már egy ideje mutogatja a GFS, de sose ér közelebb. A JoeJack féle verzió nekem tetszene, a 2009/10-es téllel nagyon elégedett voltam
Egy hét unalom,(ha csak esetleg a tartós ködöt nem vesszük izgalomnak)!
A fáklyákon is másodikától nyílik az olló,és lehet változékonyabb az idõ,ahogy vissza szorul ÉK felé a magas nyomás!Hogy utána mi történik még képlékeny.Ha mi leszünk a választó vonalon,akkor ismét csapadékosra fordulhat az idõ,de benne van egy langyosabb kellemes késõ õszi idõ is a pakliban.Én inkább erre szavaznék,és akkor nov. vége felé jöhetne az addig megerõsödõ ÉK-i hideg!Mondjuk 26 körül,és Anarkival besöpörnénk az elismeréseket!
Link
Link
A fáklyákon is másodikától nyílik az olló,és lehet változékonyabb az idõ,ahogy vissza szorul ÉK felé a magas nyomás!Hogy utána mi történik még képlékeny.Ha mi leszünk a választó vonalon,akkor ismét csapadékosra fordulhat az idõ,de benne van egy langyosabb kellemes késõ õszi idõ is a pakliban.Én inkább erre szavaznék,és akkor nov. vége felé jöhetne az addig megerõsödõ ÉK-i hideg!Mondjuk 26 körül,és Anarkival besöpörnénk az elismeréseket!
Link
Link
No, én éppen azon lennék meglepõdve, ha nem lennének szélsõséges idõjárási helyzetek. Az utóbbi 25 esztendõ éppen ezt támasztja alá. De ezt is meg fogom nézni
Olyanokra gondolok, mint az extrém meleg télen, a 2006-07-esen január közepén éjfélkor mért 19 fokos melegre Vagy a következõ esztendõben érkezõ 2 viharciklonra , és más hasonló finomságokra.
Mivel decemberre és februárra jelentõs eltérést várok az átlagostól, ezekben a helyzetekben az extremitás is benne van
Olyanokra gondolok, mint az extrém meleg télen, a 2006-07-esen január közepén éjfélkor mért 19 fokos melegre
Vagy a következõ esztendõben érkezõ 2 viharciklonra , és más hasonló finomságokra.Mivel decemberre és februárra jelentõs eltérést várok az átlagostól, ezekben a helyzetekben az extremitás is benne van
Egyetértve azzal a gondolattal, hogy a tél "vastagabbik vége" valószínûleg határozottan a második felére esik majd, hozzá kell tennem, hogy valamikor november 2. (esetleg a 3.) dekádjában elképzelhetõ, kóstolót kapunk hóból-fagyból. Egyrészt az õsz makroszinoptikai jellege, a történések egymásutánisága is ezt sugallja, másrészt a kialakulóban levõ, általad is említett északeurópai zonalitás, fölöttünk tartós anticiklonnal, a nyugati áramlási szalagtól északra, a szubarktikus övben "kóválygó" igen hideg légtömegekkel azt a benyomást kelti, mintha belátható idõn belül komolyabb hidegleszakadás készülne (bár ezt a modellek tényleg nem látják még)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat