Meteorológiai esélylatolgatások

Nagyjából az én várakozásaim is nagyon hasonlóak, sõt, eredetileg csak a mostani hétvégi hidegöblítéssel számoltam, majd a zonalitás gyors visszaállásával. A második hidegöblítés ezt pár nappal késlelteti, de utána úgy látszik, visszaáll az augusztus 2. fele óta unos-untig ismert makroszinoptikus ábra. Még távolabb tekintve, érdekes ellentét figyelhetõ meg a CFS kimondottan átlag alatti decemberi T-latolgatása és az osztrák meteorológusok által prognosztizált eredeménynek - eszerint ugyanis 80%-os valószínûséggel az átlagosnál enyhébb vagy legfeljebb átlagos decemberre számítanak. Hacsak a végeláthatatlan zonalitás nem fogja végig távol tartani tõlünk a sarkvidéki légtömegeket, mint 5 évvel ezelõtt, ez (mármint a decemberi zonalitás) nekünk akár végsõ soron jó is lehet, mert enyhe kezdet után Tél tábornok legkésõbb januárban belelendül, és a legjobb alakítások (akár 1-1 HRHI-vel megspékelve) az elsõ óvatos latolagásaim szerint inkább a tél második felében várnának ránk. Téli latogatásomat majd valamikor november közepén pontosítom, és szükség szerint módosítom, ha kell

A reggeli modellfutások, nyomási fáklyák, CFS alapján a jelenlegi blocking csak egy kis mellékvágány volt, a jövõ héten nagy valószínûség szerint visszaáll a zonalitás. Utóbbi azt is jelenti, hogy bõven lesz még idõ az addig összegyûjtött negatív hõmérsékleti anomália ledolgozására, csapadék szempontjából viszont visszatérhetünk a szétszakadó, érintõ, gyenge, stb. jelzõkkel illethetõ hidegfrontokhoz, melyeket már nagyon jól ismerhetünk augusztusból és szeptemberbõl.

Tehát meglátásom szerint október második fele legalább átlagos hõmérsékletûnek (de inkább afölöttinek, elsõsorban a zonalitásból adódó enyhe éjszakák miatt) és legfeljebb átlagos csapadékúnak (de inkább annál szárazabbnak) ígérkezik. Aztán persze lehet, hogy hatalmasat tévedek.

Továbbra sem látok összefüggést az októberi hidegleszakadás és a tél milyensége között. Mindenre van példa és ellenpélda, nagyon nehéz pont azt a pontot megfogni ami árulkodó jel. Azért nehéz mert ilyen nincs még:-)
A CFS-t sem szabd készpénznek venni, nagyon sok számítási hiba van egy ilyen hosszant lefuttatott modellben. A matematikai hibák egymásra halmozódása lehet a veszte ezeknek a prognózisoknak. Tény, a havi bontást már aránylag jól megfogja akkor mikor már benne vagyunk és egy idõjárási tendencia körvonalazódott. Itt nagy léptékû globális rendszerek valószínûségét próbálják ezek az elõrejelzések lekövetni több-kevesebb sikerrel.
Októberben rendszeresen megtörténik az elsõ hidegleszakadás, kevés olyan év van mikor nem. pl a mai rekord -4,4 Zabar 2002. Milyen durva tél következett ezután, és mégis az ország nagy részére október meghozta az elsõ fagyokat elég korán.
Én továbbra is egy enyhe zonális télre látok nagyobb esélyt. Makacs a ciklonok erõssége és egy erõs anticiklon még segít is ami Grönland belsõ térségét uralja ott, helyenként már -40 fok alá csökkent a hõmérséklet. Jelenleg ugyan ciklonok okoznak ott is havazást, de hamarosan hosszú anticiklon uralma alá kerül a térség 1025-1030 hPa-os szinttel. Valószínû, hogy pont ez miatt kaptunk mi is egy adag hideget, meg persze az Azori-anticiklon átmeneti gyengülésének köszönhetõen. A Grönland belsejében létrejött magasnyomás hátoldalán csurog-folyik a hideg levegõ az óceánba és ott jó kis ciklonokat generál, vagy erõsíti azokat. Ami nálunk zonális áramláshoz vezet a következõkben is. Az azori anticiklon meg biztosítja a meleg szektort a ciklonok elõoldalán. Egyelõre végtelen a kép, ezeket csak átmeneti talán egy-két hetes hidegbezúdulások tarkítják. Hosszú folyamat ezek leépülése és mivel öngerjesztõ hatással is bírnak így én a tél nagy részében ezt látom meghatározó elrendezõdésnek. Aztán persze változhat a kép, de ahhoz egy másik szörny a Kelet-európai-síkságon elterülõ anticiklon módosító hatása kell, ahhoz még messze vagyunk. Ezek a kilátások, meglátjuk, még messze van minden:-)

Szerintem alapjaiban egyetértünk, elfogadom, hogy a felvázolt ciklikusság induktív indíttatású. A kérdés inkább ezeknek a periódusnak hosszában rejlik. Amire én rá szerettem volna világítani, csak annyi, hogy miért ne lehetne, hogy a meridionális elrendezõdés dominancia akár tavaszig fennmaradjon. Persze az is lehet, hogy csupán néhány napot ölel majd fel ez az intervallum aztán hónapokon át tartó zonális ciklus követheti. Szerintem mindegyik szcenárióra találhatunk bõven példákat, ellenpéldákat. A NAO index sem túl árulkodó Link a hosszútávot illetõen, én elképzelhetõnek tartom a CFS várakozásának megfelelõen, hogy végül ezt a hónapot is pozitív anomáliával zárjuk Link Az augusztusi, szeptemberi pozitív anomáliát is adta az adott tárgy hó elsõ dekádjára, ilyen idõtávban csak nem téved...

Ez nem teória, hanem tapasztalati tény. Az alább vázolt makrocirkuláció ( Európa középsõ zónájában anticiklon, ettõl északra nyugati áramlás) tartós fennállása a téli félévben "vonzza" a késõbbi hidegelárasztásokat. Úgy szoktam mondani, hogy a nyugati áramlási szalagtól északra összegyûlik a hideg levegõ, és hamarosan ránk szakad. Ennek nincs köze a hidegbázis felépüléséhez ill. elpocsékolódásához, hanem a zonális és meridionális áramlások periodikusságával (Namias-ciklusok) függ össze. Ennek nem mond ellent, hogy néha huzamosan uralomra jutnak a meridionális (vagy zonális) áramlások. A Namias-ciklusok nem óramû pontosságúak, ennek ellenére rendszerint megfigyelhetõk.
A hidegbázis elpocsékolódásában is van azért valami. Ha nagyon zord a tél eleje (december és január), a végére (februárra) nemegyszer "elfogy a a szufla". Jellegzetesen ilyen volt pl. az 1978/79-es és a 2001/2002-es tél. De persze voltak végig hideg, hosszú telek is szép számmal (1984/85, 1995/96). Tipikus hidegbázis-felélõ tél volt még a híres 1993/94 is a rekordhideg novemberrel.
Visszatérve a késõõszi zonalitás+AC jelentõségére, azt kell mondanom, hogy ez szinte minden, átlagnál jóval hidegebb telet megelõzõen tetten érhetõ. Példái: a már említett 1978/79, azután 1985/86, 1986/87, 1995/96, 2001/2002. Kifejezett ellenpélda is akad, de csupán egy: 1981/82, mikor is változékony, blockingos késõõszt mégis hideg, havas tél követett.
Abban igazad van, hogy a hidegmagok megjelenésében, kiépülésében jó adag véletlenszerûség is van. Ez, ahogy többször utaltam rá, öngerjesztõ folyamat eredménye, amit valóban "a lepkeszárny lebbenése is elindíthat". Nemegyszer szinte a semmibõl teremnek elõ télen a hidegfelhalmozódások és elárasztások. Viszont mégis van itt is szabályszerûség: a hidegpool zord télen készségesen, gyorsan regenerálódik, az egyes elárasztások között nem telik el sok idõ. Enyhébb fajta télen mindez fordítva van. Úgy tûnik, a telünk milyensége elég direkt kapcsolatban van az eurázsiai hófelhalmozódással, viszont az arktikus jégborítottsággal csak halványan függ össze (pl. 2005/2006, kis jégborítás mellett az utóbbi évtizedek egyik legdurvább kelet-középeurópai hideghulláma).
A CFS által kilátásba helyezett októberi pozitív hõanomáliát kötve hiszem. Alapvetõ fordulat következett be a cirkulációban, ilyenkor nem szokott az idõjárás egyhamar "visszafordulni". Vagy az elsõ verzió fog megvalósulni a negatív anomáliával, vagy pedig nagyjából átlag körüli lesz a hónap. S hogy milyennek várható a telünk? Egy hónap múlva már körvonalazódnak majd a dolgok.

Nem igazán tudok hinni a "hideg mag elpazarlása" teóriában. Érdekes, hogy ez általában csak akkor kerül szóba, ha egy hideg leszakadás minket érint. Akkor a poláris cirkuláció folyamán Ázsiára, Amerikára szakadó hideg légtömegek is "pocsékolásnak" tekinthetõk lennének. Sokkal fontosabb szerepet látok az elkövetkezendõ tél szempontjából a nyomási elrendezõdésnek, a masszív hideg magok elhelyezkedésének és az ezekre ható tényezõknek. Közvetett hatásként az északi területeken történõ hófelhalmozódásnak, a poláris jégkiterjedésnek stb. Ezen területek felett felépülõ magasnyomású mezõ igen gyorsan képes a hideg bázist regenerálni, gatyába rázni jó kis lábas hideget kreálni. Abszolút nem szükségszerû (szerintem), hogy az áramlási kép hónapról-hónapra megváltozzon, nagyon jó példa erre a tavalyi év a szinte folyamatos blokking helyzetei, a hetvenes években a (pontosabb idõmeghatározást most kapásból nem tudok) zonális dominancia.
Szóval, kíváncsi leszek a folytatásra, de én egy októberi blokking miatt nem aggódok a tél milyenségét illetõen. Sokkal aggasztóbb számomra, hogy a cfs Link az idõ elõrehaladtával hónapról-hónapra teszi be a pozitív anomáliát, már október is "piros"... Most december hideg, viszont száraz is... Nem tudom mire alapoz a modell, milyen makroképet, váltást vár a távolban, ami miatt a távolabbi jövõt átlag alattinak prognosztizálja? Tehát nézzük a modelleket, várjuk, hogy a légkör mit realizál belõle, sokszor mégis az egész csak pillangóeffektusnak hat...

Pont ettõl tartottam (én, a hideget és havat szeretõ): októberi meridionalitás, felváltva ciklon elõoldalak és hátoldalak. Persze, nincs még veszve semmi - október második felében, november elején visszatérhet még a tartós zonális áramlási kép, anticiklon övvel a mi szélességünkön, ettõl északra atlanti futószalaggal. Az ilyen cirkuláció elég valószínûvé tenné a tél közepi blockingokat, azok összes szép következményével. Úgyhogy én a makroszinoptikai kép alakulását a továbbiakban ebbõl a nézõpontból fogom nyomon követni.

Jó, de ez erõsen GFS verzió, ECMWF ENS mást mesél:
Link
Így esõ is lenne.

Ha növeszt is, az eddigiekhez képest jóval gyengébb formában lesz, sõt jó eséllyel szerdától napokig elõoldali helyzet látszik a térképeken, úgyhogy a jellegtelen idõjárás egy ideig valószínûleg nem tér vissza. Viszont a mai és a hétfõi napot leszámítva csapadék továbbra is viszonylag kevés mutatkozik, ezen egy 2-3 napig beragadó med sokat segíthetne

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#4056)

Az Azori csak ne növesztgessen megint orrokat!Végre elsorvadni látszik a rusnya banyának az orra,úgyhogy csak ne erõlködjön!

OFF: jut eszembe, amikor még annak idején találóan megírtad, hogy az ég csatornái vagy megnyílnak, aztán hetekig (hónapokig) nem bírja abbahagyni, vagy annak az ellenkezõje történik, mint pld. mostanában.
ON: ami a beködölést illeti, az véleményem szerint leghamarabb a jövõ hét végén lehet majd idõszerû, ugyanis elõbb a második hidegfrontnak kell átvonulnia, és csak utána (a jövõ hét legvégén) lesz újra esélye az azorinak, hogy újra orrot növesszen a Kárpát-medence irányába.

Múlt éven meg nem tudták elvetni, mert a traktorok nem tudtak úszni.
Kíváncsi leszek, ha visszadugja az orrát a magasban a meleg, mennyire fog beállni a köd, mennyire lesz ködös idõ jövõ héten.

A száraz verziót támogatom, azaz a gyorsan átvonuló frontok medencei hatással megszûrt csapadéktömbjeivel kell csupán megelégednünk.
Azaz tartom az eddigi állításomat csapadékügyileg.
A jövõ hét közepétõl újra erõsödõ anticiklonális hatással kell valószínûleg számolnunk.

Annyiban tényleg mérföldkõ jellegû lesz a pénteki váltás, hogy az inkább késõ nyári jellegû vénasszonyok nyara már nagy valószínûséggel nem tér vissza, és hajnalonként megjelennek az eddig ritka vendégnek számító kiterjedt, foltokban lassan oszló ködfoltok. De, és itt jön az a pont, ahol latolgatásaink eltérnek egymástól: én nem vagyok olyan biztos benne, hogy a pénteki masszív HF után "egy ideig" zonalitás nem lesz térségünkben. Erre már a jövõ héten sor kerülhet, jobban mondva: néhány napos zonális jellegû makroszinoptikus helyzetek váltakozhatnak majd az inkább meridionális jellegûekkel. A melegszektorokban simán lehetnek még ezután is kellemes, akár kevéssel 20 fok feletti nappali csúcsok, viszont egy-egy hidegöblítés alkalmával a Mátra és a Bükk csúcsain megjelenhetnek az elsõ hópelyhek. Bár a GFS-fáklya csapadékügyileg viszonylag biztató, attól tartok, hogy amennyiben a hidegbetörések nem járnak majd ránk nézve kedvezõ pályán vonuló (med)-ek képzõdésével, a gyorsan átvonuló frontok max. 2-3 mm-t adó csapadéka, vagy a hideg, labilis levegõben keletkezõ záporok aligha enyhítik majd a helyenként már katasztrofális méretû szárazságot. (OFF: a minap láttam az egyik felvidéki csatornán egy riportot, hogy ha továbbra sem lesz esõ, el sem vetik az õszi árpát, mert úgysem kell ki - kidobott pénz lenne az egész.

Közben itt van például ez: Link már október van és csont szárazra adja a hónapot. Ilyen közelrõl már csak eltalálja.
A tél sem valami bíztató, de a tavasz sem, bár ez már üveggömb

Ki kell élvezni az elõttünk álló pár napot, mert a köv. hét második felében elromlik idõjárásunk. Egyelõre azt kell mondjam, hogy átmenetileg, mert a hidegöblítés tartóssága és kimenetele még nem tisztázott körülmény. Link szép nagyot esik a fáklya és némi csapadék is várható, talán jelentõs mennyiség is, ami jó hír a moderátoroknak és a mezõgazdaságnak is. Ha viszont alul teljesít a teknõ, akkor pokollá válik a moderátorok élete

Véleményem szerint ez egy "korszakalkotó" szinoptikai váltás lesz, ami után egy ideig zonális áramlásokat nem látunk majd. Ennek ellenére a csapadékszegény idõjárás tovább folytatódhat, hiszen az AO index lassan emelkedõ tendenciája megint az anticiklonok mérsékelt övi csoportosulását vetíti elõ. Én úgy gondolom, hogy a következõ héten várható bizonytalan mennyiségû csapadék után visszaállhatnak az anticiklonok, de hasonlóan szép napos, kellemesen meleg idõre nem számítok, inkább barátságtalan szürke ködre és jellegtelen idõjárásra.
A szinoptikus váltással közelebb kerülünk az õszhöz, de a csapadékos idõhõz nem biztosan.

Mindenesetre hurrá, mert vége szakad a kellemes idõnek és jöhet a fûtés és a vírusok, baktériumok szaporodásának idõszaka Tegnap a Tescoban is errõl beszélt egy kb. 80 éves néni a pénztárossal... és mondhatom, nem örültek a várható változásnak.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16830)

Link Érdekes változás, szokatlannak tûnik. Mindez a fõ jég"táblán" mutat növekedést: Link

Szemmel láthatólag jóval erõsebb és koraibb a hófelhalmozódás mint tavaly Szibériában.A jégborítottság sincs elmaradva.Úgy néz ki ez a tényezõ már meglesz egy esetleges hideg,vagy átlagos télhez.:Link

A mostani GFS szerint a következõ két hétben sem lenne semmilyen komolyabb változás!Sõt 384 óráig nem ad egyáltalán csapadékot!Link

Pozitív AO mellett én nem várok tartós változást. Ha így marad a dolog, akkor maximum átmeneti változásra és csapadékszegény folytatásra számítok.

Így már teljes a kép . Általában valamely akciócentrum képes ezen erõhatás elõidézésére, télen a hidegmagok esetén a zonális áramlást a szibériai anticiklon blokkolja. Ugyanakkor nem feltétlenül szükséges azonnal meridionálisra kanyarító erõhatás. A zonális áramlás az anticiklontól nyugatra elõször csak lassul, miközben a hõkontraszt növekszik. A hõkontraszt növekedésével pedig a már lassuló légtömeg északi részérõl indulhat meg a hideg dél felé az AC peremén, amely a következõ, nyugat felé lévõ ciklont kimélyíti. Mélyülõ ciklon pedig a Coriolis-erõ miatt eleve lassul.
A szibériai anticiklon a stabil határréteg hûlésével alakul ki, aztán terjeszkedik. Erre a hófelhalmozódás segít. Erõs õszi zonalitás esetén sok ciklon magassági örvényként ráfut az AC-ra, akkor ritkább a nagy havazás az AC-tól nyugatra, így lassabban terjeszkedik. Ekkor Európában egész télen zonális maradhat az idõjárás. Ha a zonalitás Kelet-Európában valami miatt gyengébb, akkor erõsebb lehet a hófelhalmozódás Nyugat-Szibériában, így könnyebben terjeszkedik az AC, nálunk ekkor elsõsorban a tél második fele lehet igen hideg, havas. Elõtte a zonális idõszakban persze erõsödik a hidegmag a sarkkörön túl, így az az extrém hideg zúdulhat ránk. (Anyukám elbeszélései alapján is) ilyesmi lehetett a 87-es tél.

Ezek mind olyan jelek (van ezer más is, amik akár ellentmondóak is lehetnek), melyek a tél késõbbi alakulása szempontjából meghatározóak lehetnek, ezekre érdemes október közepétõl odafigyelni. A Kelet-Európai zonális áramlások gyengeségének okozóit most nem tudnám megmondani, de a Fekete-tenger ill. a Barents-tenger és a Kara tenger hõmérsékleti viszonyai valószínûleg erõsen befolyásolják (szerintem Snowhunter ezért választotta utóbbit "célterületnek" , bár én még nem láttam tõle errõl részletes magyarázatot).

Így van, mind az ECM, mind a GFS október 5-e után alapvetõ fordulatot mutat az eddig megszokott makroszinoptikus elrendezõdéshez képest. A nagykiterjedésû anticiklontól északra gyors hidegfelhalmozódás veszi kezdetét, és ez a hideg légtömeg fokozatosan dél felé terjeszkedik. Az áramlás átmenetileg zonálissá válik, viszont az Izland térségébõl Skandinávia irányába vonuló ciklonok egyike viharciklonná válik, a Brit-szigetek feletti középpontú anticiklon észak felé terjeszkedik, ami megteremtheti a feltételeket az idei õsz elsõ komolyabb hidegöblítéséhez. Ez persze csak az egyik lehetséges forgatókönyv, és a fáklya alapján nem is a legvalószínûbb, de számottevõ esélyt látok arra, hogy az eddigi eseménytelen idõjárásnak október elsõ hete folyamán vége szakadjon, és a fokozódó észak-déli hõmérsékleti kontraszt felpörgesse az észak-atlanti csigagyárat. Érdekes lesz tovább figyelni az események alakulását, hogy egyelõre csak egy átmeneti kilengésrõl lesz-e szó, alapetõen folytatódó AC-dominancia mellett, vagy tartós makroszinoptikus átalakulás veszi kezdetét, és az eddigi alapetõen késõ nyárias idõjárás végérvényesen átadja a helyét az õsznek, annak minden kellékével.

A modelleket elnézve a jövõ hónap elején gyökeresen meg fog változni Európában a makroszkopikus elrendezõdés.

Még egy gondolat (folytatva az okfejtésedet): ha nagyon alacsony hõmérsékletû a hideglevegõ és kiterjedt a hidegmag, akkor az anticiklonális görbület kicsi, és nagy a nyomásgradiens. Ekkor a határsebesség nagy, a hideg légtömeg gyorsan mozog az izobár mentén, azaz többnyire zonálisan. Irányváltoztatáskor tehát nagy lesz a gyorsulás, és ehhez nagy erõhatás szükséges. Az ilyen hatás nem egykönnyen áll elõ, eszerint az extrém hidegfelhalmozódás csakugyan zonálisan tartja egy ideig az áramlást.

Köszönöm a kiegészítést és javítást, számomra nagyon tanulságos volt. Lehetséges, hogy a második effektus tényleg nem létezik, de az is lehet, én fejeztem ki rosszul magam. Ezért még egyszer nekifutok, megpróbálom más oldalról megfogni, amire gondolok.
Ha nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel a poláris régióban, úgy megnõ a nyomásgradiens, és ezzel együtt az áramlás sebessége is, mely a coriolis erõ eltérítõ hatása következtében nagyjából párhuzamos a szélességi körökkel (északon keleties hidegáramlás, délen nyugatias melegáramlás)
Az áramlási sebesség megnövekedtével az egymással szemben haladó légtömegek határán örvénylések jönnek létre. Ezek növekednek, kimélyülnek, és mérsékelt övi ciklonokká válnak -ezáltal a kezdetben zonális áramlások meridionálisakká lesznek: a hideglevegõ alacsonyabb szélességekre jut el, a meleg pedig magasakra.
Úgy gondolom, hogy miközben a zonális áramlás meridionálisra vált, óriási tömegû levegõ mozgásállapota (sebességének iránya) változik meg. A tehetetlenség törvénye szerint ehhez tetemes erõ szükséges.
Minél nagyobb tehát a hideglevegõ tömege, annál nagyobb a tehetetlensége, annál nehezebb a kezdeti szélességi kör menti mozgását délkör mentire változatatni. Valami ilyesmire gondoltam a második effektus esetében. Egyébként gyakorlati megfigyelés is ezt sugallja: két esetre emlékszem, amikor kivételesen nagy mennyiségû és alacsony hõmérsékletû levegõ halmozódott fel a közelünkben: 1978 december legvége, ill. 1987 január eleje. Mindkét esetben elég vontatott volt a nyugati áramlás északira fordulása. A hideglevegõ a Kárpátok északi lábánál állt, és nálunk még pár napig tomboltak a nyugati, délnyugati szelek.

"ha ezek kialakultak, szintén kumulatív módon megakadályozzák egy ideig a nagy tömegû, szélességi kör mentén egyre jobban felgyorsuló hideglevegõ délre fordulását."
Ez így nem teljesen állja meg a helyét. Az anticiklonnak sajátja, hogy benne a szél nem lehet akármekkora, a geosztrofikus megoldás egy bizonyos szélsebesség fölött komplex gyorsulást ad, ami kvázi azt eredményezi, hogy a szél átfúj az izobárokon és az anticiklon leépül. Ezen kívül a planetáris Rossby-hullámok is automatikusan gerjednek, annál gyorsabban, minél erõsebb a zonális áramlás. Tartós és erõs zonalitás kialakulásához a térítõi anticiklonok szokásosnál erõsebb volta mindenképpen szükséges. Így tehát szerintem az elsõ effektus az, ami a légkörben zajlik.

(Ott, ahol az izobárok ciklonálisan görbülnek, ott elvileg akármekkora szél lehet, anticiklonális görbület esetén létezik az a bizonyos határsebesség, ami még párhuzamosan fúj az izobárral. Minél erõsebb a görbület, annál kisebb ez a határsebesség. A határsebesség pedig meghatározza az izobárra merõleges irányban a nyomás-gradiens maximumát is. Ha kell, és sikerül is, késõbb le is vezethetem, fejbõl nem emlékszem a képletekre és nem is találtam meg õket most.)

Értem, Köszi!

Ami a telet illeti, nálam is még mindig az enyhe térfélen áll a mutató, állítson bármit a CFS, melynek prognózisait én se veszem Szentírásnak.
Viszont tény, hogy az elõjelek alapján nõtt egy másféle forgatókönyv -blockingos, szárazföldi-sarki irányítású téli idõszakok valószínûsége. A "végtelenített" elõoldal csendben kimúlt, s belátható idõn belül nem is várható a visszatérése. Az ilyen csendes "föhnende" tapasztalatom szerint mindig felhívja a figyelmet makroszinoptikai korszakváltás lehetõségére. Az októberi idõjárás meglátásom szerint perdöntõ lesz a továbbiak szempontjából. Könnyen lehet, hogy sem déliszeles, átlag feletti hõmérsékletû, sem pedig északi áramlásos, hideg nem lesz ez a hónap. Ha marad, ill. visszaáll a zonális tengelyû szárazföldi AC, attól északra nyugati áramlással ( nálunk száraz, csendes idõ -kezdetben napsütés, késõbb tartós ködök) akkor a hidegmagok hajlamosak lesznek megerõsödni.
Érdekes kérdés, vajon a zonális áramlási kép vezet a sarki hideg felhalmozódásához, vagy fordítva: a felgyülemlett hideg tartja fenn a zonalitást, s nem engedi (legalábbis jó ideig) meridionálisra váltani az áramlásokat. Úgy gondolom, mindkét effektus mûködik: a mérsékelt szélességek zonális áramlásai segítik a poláris hideg anticiklonok kialakulásának öngerjesztõ folyamatát. És viszont: ha ezek kialakultak, szintén kumulatív módon megakadályozzák egy ideig a nagy tömegû, szélességi kör mentén egyre jobban felgyorsuló hideglevegõ délre fordulását.
A hidegmag kialakulásának öngerjesztõ folyamatában nagy adag véletlenszerûség is van, ez tény. Ezért egész biztosat a tél várható idõjárásáról talán még novemberben sem mondhatunk. Annyi bizonyos, hogy nagy telek esetén elõzményként szinte mindig megtaláljuk az erõs, zonális anticiklont Közép-Európa felett (bár kivétel persze van: pl. 1981/82). A változékony, szeles, meridionális õszközép és késõ õsz viszont nagyon gyakran téli napforduló körüli zonalitással, enyhe idõvel társul.
Ha némileg egzaktabb módon is megpróbáljuk megfogni a dolgot, akkor megnézhetjük az AO és NAO indexet. Úgy látom, ezek egyelõre nem mondanak ellent hidegebb fajta tél kialakulásának. Igaz, jelenleg gyengén pozitív mindkettõ, és a fáklya sem mutat erõsebb süllyedést, azonban, ha a görbék menetét megfigyeljük, látjuk, hogy az enyhe pozitivitás hullámhegy tetején állt elõ. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a görbék az elkövetkezõ hónapokban újra, esetleg ismételten a negatív tartományba kerülnek.

Az, hogy kinek mi jó tél szempontjából az erõsen szubjektív. De most nem megyünk bele, mert én egy enyhe nyugati télnek örülnék a legjobban:-)
Segítek, még itt van ezen az oldalon jó kis visszatekintések, át lehet nézni, mikor voltak a legkeményebb hídégbezúdulások mik okozták, mi volt a kiváltó ok, és mi kellett hozzá.
Egy klasszikust belinkelek és a többit nézegesd érdemes vele foglalkozni.
Link
Link
850hPa-os térképet és egy 500hPa-os térképet látsz.
Azért ez a kedvencem mert félelmetes hóvihar volt és a kontinens legalacsonyabb hõmérséklete ekkor alakult ki -58,1 fok. Ja és itt látható, talán egyedül -40 fok körüli 850hPa-os szinten a kontinens felett, igaz az még a decemberi képnél van itt: Link

Okés értem! Amúgy megnéztem a nyomásfáklyát is de csak a Stockholmit. az nem volt ilyen "vészes" mint a helsinki-i Szóval akkor csak a 00z és a 12z a lényegesebb. Köszi a választ ezzel máris okosabb lettem egy kicsit De ugye a "jó" tél szempontjából nekünk az lenne a jó ha maradna ez a helyzet és erõsödne a hideg mag. Jut eszembe, akkoris tud erõsödni ha É-i zonalitás van nem? Vagy mi neki a legkedvezõbb?

Még az messze van, meglátjuk. Ajánlom, hogy a nyomási-fáklyát is vedd figyelembe.
Pl itt van Helsinki:
Link
Itt latható, hogy a tagok többsége nem támogatja a magasnyomást oktober 3-5 közötti idõszakban, ami nagyjából az amit belinkeltél. Így valószínû, hogy ez a futás hibával terhelt lesz, de kis esély még mindig van rá, hogy ez a fõfutás, amit látsz megvalósuljon. Figyelni kell a többi futást és kiderül mit hoz a jövõ, persze más modelleket is.
Azt ajánlom neked, hogy azt is mérlegeld, hogy milyen futást nézel, ebben a futásban csak nyers adatok vannak.
Itt vannak az éjféli felszállások: Link
Ezek mind-mind befutnak és a modelleket ezekbõl a kiinduló adatokból dolgoznak, mivel reggel 6-os felszállás nincs vagy csak ritkán, vagy országként eltérõen lehet, így a nyers futás nagyobb hibával terhelt lehet. Nem azt mondom, hogy mindig rossz de nagyobb a valószínûsége.
Még egy jó tanács, ha tendenciát nézel akkor nagy csalódás nem érhet:-)

Értem, szóval akkor is Skandi. Nos, és most néztem a 06 os GFS futást és úgy emlékszem eddig nem volt olyan hogy 200 óra felett is legyen Skandináv anticiklon, de szerintem most van vagyis ez annak tûnik.
Ez 192 óra: itt még csak kialakulóban van.Link
ez már 240 Link kialakult és rámászott a skandináv szigetre csak annyi lenne a kérdés hogy ilyen volt eddig is kilátásban?

No-no nem kötekedni ám!:-) Igaz még nem alakul ki de 99,999% esély van rá, hogy kifog. A központi légnyomásra gondoltam, igaz az is lehet, hogy 1030 hPa körül lesz, de ez is erõsnek számít.
Az is igaz, hogy nem skandi, inkább németalföldi de a fõ makrocirkulációs helyzetek miatt ezt skandinak hívjuk. Egyébként a várható kialakulása a Skandináv-félsziget délnyugati peremén, Dánia és az Északi-tenger keleti vidéken lehet valahol. Majd a ciklonok kényszerítõ hatása következtében délebbre helyezõdik át. Ez okozhatja nálunk az átmeneti hidegöblítést, egy ciklon hátoldalán beérkezõ hûvös léghullám. Viszont Északkelet-Európában kiterjedt fagyok lesznek, helyenként akár -10 fok alá is csökkenhet a hõmérséklet.

Hali! amirõl beszéltek Ac. az nem az aminek a közepe Németország É-i felén lessz? Már az is Skandináv Ac.? Nem értek hozzá csak úgy kérdem

Ki tudott alakulni? Még nem alakult ki...
Majd akkor kialakul, ha nem lesznek ilyen erõs ciklonális hatások, amire jó esély van, de ez még jövõ idõ. A realitás egyelõre az, hogy jó esetben egy 1030 hPa körüli anticiklon kialakulhat, legalábbis az ENS-ek alapján ez látszik.. és ez is elég bizonytalan.
Gondoltam, hogy páran túl hamar örülnek a skandináv anticiklonnak, de mostmár tényleg jó esélye van igazi õszi idõjárás kialakulásának.

Szerencsére egyre inkább az látszik, hogy a skandináv anticiklon csak átmenetileg erõsödik meg. Majd szétesik, porrá darabladik, a ciklonok szétnyomják és felszámolják. Majd folytatódik az azori "orr" effektus. Hazánkat érintõ ciklonokkal, olykor frontokkal, átmeneti kevés csapadékkal. Persze egy-egy iylen ciklon mindig elõfordulhat mint ami a héten is volt, átmenetileg jelentõs csapadékkal, ez nem látható elõre. A hét közepén viszont egy hûvösebb fuvallat hatásra az elsõ fagyok kialakulnak majd várhatóan az igazi fagyzugokban. Zabar és társai október elsõ napjaiban elkönyvelhetik az idény elsõ negatív értékét. Majd egy újabb melegedés, gerincesedés veszi kezdetét. Valószínûnek tartok egy átlag feletti október elsõ felét, sok napsütéssel, 20-25 fok körül késõ nyárias értékekkel. Helyenként beragadó ködmezõvel, sajnos az idõ elõrehaladtával ezzel is muszáj számolni, de ez inkább 20. után lehet a jellemzõ. Meglátjuk, tehát átmeneti lehûlés majd újbóli felmelegedés várható. Még mindig erõs ciklontevékenység!
Egy biztató a télszeretõknek azért van, hogy egy ilyen erõs anticiklon, 1035 hPa körül légnyomással kitudott alakulni iylen aktív ciklonális hatások mellett is. Ez még akár más irányba is billenheti a telet, egyelõre viszont ennek kevesebb az esélye véleményem szerint.

Én ezt továbbra sem venném komolyan. Egyszerûen nem megbízható. A nyári hónapokat fõként augusztust átlag alatti volt rajta és a szeptember is átlag körül és hihetetlen negatív átlag alatti október. Mostanra sokat változott október, lesz még enyhébb is. Mivel egyelõre nem változik jelentõsen kép, kb 8 napig, így szeptember bõven átlag felett fog zárni kb 2-3 fokot bukott a modell, de lehet van az 4 fok is. Nem mindegy 4 fokos bukás mondjuk decemberben. A -2 fok avagy a +2 fok, egybõl máshogy fekszik a gyermek. Szóval óvatosan, csak és kizárólag tendencia szintjén érdemes egy hónapra elõre figyelni. Ez egy egyéni vélemény, nem más. Ennek ellenére lehet egy átlag alatti tél, nincs kizárva! Egyelõre az átlag feletti télre áll a zászló és nem azért mert én ezt szeretném. Ha mást látok azt is leírom, és a változtatás lehetõségét is fenntartom:-)

Meg kell hogy mondjam, az idõjárás nyár végi, õsz eleji viselkedése alapján eddig inkább enyhe, nagyrészt elõoldali-zonális télre számítottam. Most azonban, látva a CFS által következetesen mutatott negatív hõmérsékleti anomáliát, valamint a legfrissebb idõjárási történések fényében némileg "visszatáncoltam" ettõl a véleménytõl.
Makacsul tartja magát ugyanis a mérsékelt szélességeken magas nyomással, attól északra zonalitással jellemezhetõ áramlási kép. Ha nem következik be hamarosan makroszinoptikai fordulat, s októberben, novemberben is ilyen marad a cirkuláció, akkor könnyen lehet, a CFS prognózisa beválik.
A kulcs a hosszasabb blocking hiánya, a zonális áramlási muszter fennmaradása. Ha a következõ hetekben sem jön létre tartós meridionalitás, úgy északon megerõsödnek a hidegmagok -ilyen áramlási kép mellett ez szinte kivétel nélkül megtörténik.
Persze ez még nem jelent automatikusan hideg, téli idõt nálunk, de bekövetkeztének valószínûségét mindenképp növeli.

Kíváncsian várom a telet, a CFS-t szoktam megnézni és bizony nagyon stabilan átlag alatti telet vár Európában fõleg ÉK-európában, nagy kilengései nincsenek.
Link
Link
Link

Ilyen helyzet tartós ÉK-K-i áramlás esetében jöhet létre, azaz nálunk AC peremi helyzettel.


Ezt támasztja alá a csapadék anomália elõrejelzés.
Link

Északon kevesebb hó, a mediterrán délebbi területeken több csapadékkal.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#67377)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#67376)

Az augusztus közepi észrevételem szeptember eleji körvonalassá erõsítése megerõsítõdik, he-he!

Az elmúlt napokban ténykedõ ciklonális csapadék is a medencei jelleget mutatta, ahogy érkezett be medencébe, esett is szét.

A hónap csapadékmérlege: Link
Hasonlít az augusztusira: Link

A következõ két hetes idõszakra bármely rácspontra ugyanez jön ki, mint az ittenire: Link

Az Ac-dominancia is erõsödik.

Ebben meglátásom szerint novemberig nem várható érdemi változás.

Utána viszont továbbra is tartós AC-uralom látszik, a gfs-ens jelenlegi futása alapján a nyomásban 27-étõl lehet változás, de front legkorábban 29-én érhet el, de mindennek kicsi a valószínûsége. Azért ritkán látni olyat az ens-átlagtérképen, hogy 384 óránál zárt 1020hPa-as izobár legyen valahol Link . Persze az AC helyzete nem mindegy a konkrét idõjárás szempontjából, emiatt van a 27-étõl kezdõdõ szóródás a nyomás-fáklyán, s ennek következményeképpen a T850-esen is szóródás van 29-étõl.
Egyszóval, 29-éig a mostanihoz hasonló száraz idõjárásra számítok. A pénteki gyenge HF mögött átmenetileg néhány fokot visszaesik a hõmérséklet, majd visszamelegszünk a ma és holnap várható szintre. (Itt nálunk ez a hétvégén 21, 22, majd azután 24, 26°C-os hõmérsékleteket jelent kb.) A HF mögött kiszáradó levegõben viszont a mostani 12, 14°C-os éjszakák után ide a völgyekbe visszatér a "hideg", elõfordulhatnak 5°C alatti éjszakák is.

Az már garantált. Minden modell adja a száraz HF-et, de szerintem már nem megy lentebb a most prognosztizált, országosan 5-10 fok közötti tartományból.

Hétvégére Link mintha máris alakulna valami, ez elõzõ fáklyákon is felfedezhetõ a kis döccenõ csak szerényebben. Kíváncsi leszek a következõ futás tovább erõsíti-e majd?!