Meteorológiai esélylatolgatások

Említettem már egy megelõzõ hozzászólásomban, hogy az idõ elõrehaladtával a sarki hidegbázis erõsödése, ill. a karibi hurrikán-szezon lecsengése eltolodást idézhet elõ a "cirkulációs tartományok" határaiban. Lehetséges, hogy az atlanti tartomány a ciklon elõoldalakkal nyugatabbra szorul, és a keleteurópai hatása alá kerülünk, melyet skandináv AC és az attól keletre örvénylõ ciklon befolyása jellemez. A felfelé tendáló északi nyomásfáklyák legalábbis felvetik ennek reális lehetõségét.
Tapasztalati tény, hogy a "nagyon jól bejáratódott", "begyökeresedett" makrocirkulációs szisztémákat rendszerint csak a napállásban, az energiamérlegben bekövetkezett változások tudják kibillenteni az egyensúlyukból.

A megfigyeléseim szerint ez teljesen esélytelen, hogy hosszú ideig iylen maradjon a fáklya. Ezt a kimentet valószínû, a hogy a ciklon által létrehozott "hibás" légkör és annak egy szintén "hibás"futássorozata csinálta. Holnaptól várhatóan hullámzásba kezd a fáklya. Ugyanis az alapfelállás egyelõre nem változik. Ferrinek viszont abban igaz van, hogy a Skandináv anticiklon hajlam fokozódik, több futásban láttam, sõt a tagok is megerõsítik azt.
Pl Helsinki nyomási görbéje: Link
vagy Stockholmé: Link
Látszik, hogy ott is magasnyomás körvonalazódik. Ha ez így van akkor sem maradhat iylen a fáklya mivel vagy elõoldalon lehetünk ha túl keleten van az anticiklon, avagy hátoldalt is kaphatunk fõként akkor ha még egy ciklon is leránt hidegebb levegõt.
Az viszont számomra már egyértelmû, hogy az elsõ kiterjedt fagyok a Kelet-európai-síkságon bekövetkeznek október elején! Hogy ebbõl mi mit kapunk? No azt egyelõre csak az égiek tudják:-)
Meglátjuk, hogy tendencia lesz vagy átalakulás, avagy semmi nem lesz belõle, mert a ciklonok erõsnek bizonyulnak.

Igen figyeltem,hogy egy-két tag pedzegette ezt a lehetõséget tegnap-tegnapelõtt,de igen kicsi rá az esély!Sajnos!
A valószínûbb hogy szinte egész európában(kivéve persze É és ÉNY)magasnyomás fog uralkodni,és jobbára csak a helyi hatások érvényesülnek majd!Link

Az elmúlt 2 hónapban nagyon sokszor lehetett látni ilyen fáklyát. Könnyen lehet, hogy a mostani is pont annyi ideig, kb. 1-2 napig lesz ilyen kiegyenlített, mint elõdjei. EGY DEKA pénzt sem tennék fel rá, hogy 2 hétig végig 10 fok körül marad a T850.

Ez mind igaz, ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy szeptember legvégén a tartós AC-hatás mellett bekövetkezhet egy olyan variáns is, miszerint Skandinávia felett egy új, AC épül ki, elõoldalán pedig a Kelet-Európa felett kimélyülõ ciklon közös áramlási rendszerében viszonlag hideg levegõ indulna meg dél felé. Ezzel a gondolattal az ECM pár néhányszor eljátszadozott, de az ENS, illetve a többi modell inkább a szeptember végéig kitartó hátoldali helyzet mellett tette le a voksát. Bárhogy is alakul majd a dolog, csapadék a mostani med elvonulása után a hónap végéig EGY DEKA sem látszik. (Bevallom, elég ritkán látni a ma reggelihez hasonló fáklyát, mint a 00 UTC GFS budapesti fáklyája).

Holnaptól másfél hét biztos unalom vár ránk,(kivéve Floo-t,valamint a pára és köd kedvelõket)hûvösebb reggelekkel,kellemes kora õszi nappalokkal,sok napsütéssel!Link
Ahol most nem esik érdemleges csapadék,ott folytatódik a szárazság!Link ,de ahol esik is esõ jól ott is újra számolni kell a talaj kiszáradásával!Link
Hogy mikor fog változni a felállás kérdéses,de az idei tendenciát ha figyeljük,akkor jó esélyünk van egy kellemes szept.végre és okt. elejére,sajnos további kevés csapadékkal!

Arra lettem volna kíváncsi, hogy ha az elmúlt fél évbe esett volna a téli félév, akkor milyen telünk lett volna?
A sok anticiklon és felettünk tartózkodó meleg levegõ miatt gondolom sok hidegpárnás idõszak lett volna.
Ha az elkövetkezõ 2 hét (már amilyennek most látszik) decemberben vagy januárban lenne, tuti kis sem látnánk a ködbõl.
Így most igazi õszi idõ lesz, reggel ködfoltokkal (biztosan sok szép ködös kép születik majd), ha kitartana tovább mint 2 hét, azt sem bánnám.

Végignézve a hónap második felére a nyomásfáklyákat egész Európában,továbbra is "eseménytelen" idõ lehet a jellemzõ,sõt ez a helyzet a kontinens nagy részére kiterjedhet. A holnap érkezõ front után a következõ 7-10 napban ciklonok illetve alacsony nyomású terület Izland környékén,illetve az idõszak vége felé ÉK-i síkságot megcsippentõ hidegebb levegõ nyomán Oroszország északi részén várható csak. Gyakorlatilag Dublintól Stockholmon át,egészen Kijevig egy hatalmas AC épülhet fel majd. Egyértelmû,hogy ezzel nálunk lényegében folytatódna a késõ nyáriasan kellemes meleg idõ,egyre hûvösebb éjszakákkal és sajnos minimális csapadékkal. Egyetértek az elõttem szólókkal abban hogy az utóbbi hónapokhoz,évhez képest úgy tûnik kezd ébredezni a zonalitás és a tél szempontjából nagyon érdekes lehet,hogy valóban tendencia lesz-e ez és ha igen milyen hosszú lesz,bár az utóbbi évek alapján ha egy idõjárási helyzet "beállt" egy kaptafára akkor nagyon hosszú idõ kellett,hogy abban változás legyen. Mindenesetre ez a késõ nyárias szeptember nagyon feladta a leckét az õsz további hónapjainak, hogy ne pozitív anomáliával zárjanak összességében majd.

A met. társalgóban írtam 2-3 napja (#66035), hogy az ezen a héten kissé megerõsödõ blocking-hajlam miatt az extratrópusi ciklonok távolabb maradhatnak Európától, s ennek következtében hatása a Kárpát-medencében már nem biztos, hogy érezhetõ lesz.
Az erõsödõ blocking-hajlamot most már nem csak a magassági áramlási mezõ változása, hanem az (egyelõre még vonuló) közép-európai anticiklon is alátámasztani látszik. A mögötte Nyugat-Európára szakadt ciklon mögött újabb kisebb gerinc lesz, ami a következõ, nagyjából három nap múlva esedékes ciklont már kint tartja az óceánon. Bejönni látszik tehát a teória. Az egyes rendszerek mozgása fölöttünk, illetve Európa fölött szerintem egyértelmûen lassult, lassulni fog a napokban. Ha folytatódik a tendencia, akkor a jövõ hét közepétõl akár erõsebb blocking is kialakulhat, ugyanakkor vissza is fordulhat a folyamat (további extratrópusi ciklonok érkezése esetén). A jelenlegi gfs az utóbbit támogatja, de az összes modellt és csak az egyes ens-eket átnézve is legfeljebb 55-45% különbséget merek adni.

A GFS "ûrtávlati" is mutatott tegnapi futásában hasonló képet szeptember utolsó napjaira: brit AC, tõle keletre hidegörvény éppen a Kárpát-medence felett. Úgy látszik, ilyen felállás lehetõségét is magában hordja a mostani makrocirkuláció.

Most hosszú idõ után elõször nyílik lehetõség arra, hogy az ország nagy részén jelentõs, legalább 5-10 mm esõ hulljon. Nem a szokásos északon elvonuló ciklon hidegfrontja érint minket, hanem egy magassági hidegörvénybõl kivált peremciklon féle, és ezek frontjai. Ezt jobban nem tudom megfogalmazni valami ilyesmi látszik:-) Biztosan pontosítanak a modellek addig. Az azori "orr" meggyengül kissé így teret enged a ciklonális hatások délebbre jutásának. Még talán egy szállítószalag is segít záporok, zivatarok kialakulásában. Majd egy jó 1005 hPa körüli ciklon is fölénk helyezõdik, akár országos csendes esõt okozva. Meglátjuk, rég volt ilyen és egyben izgalmas helyzet is.
Vasárnap viszont jó esély van egy újabb melegrekordra is. Délen-délkeleten 16-17, esetleg 18 fok körül leszünk 850-es szinten. A rekord 34,4 fok 1961 Túrkeve, ez könnyen dönthetõ. Ma Szegeden 16 fok körül jártunk és Baja 33,6 fokot mért gyanítom néhol volt magasabb érték is.
Izgalmas napok lesznek és talán jelentõs csapadék áztatja szomjazó földeket, van reális esély rá. Figyeljük a tendenciákat.

Teljes tisztelettel vagyok az elõttem szólók véleménye iránt: én is úgy látom, hogy az elõoldali felállások már idõjárási korszakot alkotnak. Igen erõs a hajlam erre a makroszinoptikai képre, pár napon belül nyilván nem fog megváltozni.
Hogy ehhez a hurrikánoknak köze van: egész biztos. Jó ideje figyelem már az elõrejelzési térképeken, hogy mire blokkoló AC tudna kialakulni északnyugaton, mindig becsúszik egy újabb depresszió az amerikai partok felõl, s tovább tart a zonalitás -nálunk gyakori elõoldal.
Mindehhez járul a fejlett, és felénk minduntalan "orrokat" növesztõ azori anticiklon. A nyugat-délnyugatról folyton "becsusszanó" magasnyomás miatt érnek el gyengén a frontok, ezért nincs számottevõ esõ és ezért nem tudnak az alacsonyabb izotermák dél felé tért hódítani.
Ennyi az én "látleletem", s ez tökéletesen egybevág az utolsó két hozzászóló által leírtakkal.
Azzal ellenben nem tudok egyetérteni, hogy a mi idõjárásunkat hosszabb távon csak és kizárólag az Északatlantika történései határozzák meg. Igaz, ennek hatása alapvetõ, de korántsem kizárólagos. Elõfordulhat -itt lényeges a feltételes mód!- szóval, bár ennek még semmi jele, de elméletileg elõfordulhat, hogy hidegmagok erõsödnek meg a Jeges-tenger Európához közeli részén. Ha a felhalmozódott hideglevegõ dél felé indul, az legalább átmenetileg átrajzolhatja a makrocirkulációs képet annak ellenére, hogy délnyugatról még jönnek-jönnek az extratrópusi ciklonok. Egy brit vagy skandináv blokkoló AC megállítaná az atlanti depressziók felénk tartó láncolatát, vagy délebbi pályára kényszerítené azt. Ilyen kimenetelre mutató makroszinoptikai képek idõrõl-idõre felbukkannak a modellekben, emögött nyilván reális történések, ill. azok "csírái" húzódnak meg.
Hogy mennyire nem egyszerû az élet, arra példa a felemlített 1974/75-ös téli szezon. Az igaz, hogy abban az évben is meleg volt a koraõsz, majd enyhe lett a tél, de a kettõ között októberben párját ritkító csapadékmennyiséget mértek, s általában nagyon hûvös is volt az idõ (a Kékesen már a hónap közepén havazott). Mindez persze jól megfelel az általam felállított kategóriáknak -határozottan 1. típusú év volt.

Pontosan! Nagyon som iylen hullámzó évet elemeztem ki és bizony ez nem egyik percrõl a másikra ér végét. A pálya látható, hogy azon mennek, vonulnak ami nálunk újabb és újabb gerincet okoznak, magas hõmérsékletû levegõvel. Tény, az idõ elõrehaladtával ezek alacsonyabbak lesznek, azonban vissza-vissza térnek megújulva. Az, hogy meddig tart? Jó kérdés, extrém esetben akár március-áprilisig is eltartott, lásd 1974-75-ös tele, vagy az 1950-51-es tél. Meddig tart a szezon? Ez is nagy kérdés iylen estben, minél tovább annál kisebb esély van a markáns tél kialakulására, no persze, ha ez a pálya marad ami most van. Ezekhez az idõszakokhoz nagyon hasonló az idei év. A tél hullámvasúttal ment el akkoriban, gyakori frontátvonulás, alig hó, és összességében átlag feletti tél. No de ne menjünk messze, én is azt mondom egyelõre októberig biztosan nem ér véget. Aztán majd meglátjuk a folytatást.

Nehéz nem észrevenni a kapcsolatot az atlanti trópusi ciklonok és az Európába fölkúszó afrikai hõáradatok között. Amíg tart a hurrikánszezon, szerintem érdemi változás nem lesz idõjárásunkban. A TC-kbõl alakuló extratrópusi/viharciklonok, ill. a belõlük képzõdõ további mérsékelt övi ciklonok szépen tekerni fogják maguk elõtt a meleget, frontjaik csak átmeneti hidegöblítéseket okoznak. A fáklya pár napra mindig kisimul, hogy aztán visszatérjen rá a hullámvasút.

A mostani hõhullámot Katia, a következõt Maria utódai okozzák és a modelleken már látszanak a következõ atlanti kezdemények, melyek könnyen lehet, hogy ismét a kitaposott úton haladnak majd.

Ez a változékony, összességében inkább nyárias, de fokozatosan gyengülõ melegekkel tûzdelt sorozat akár novemberig is eltarthat, de október elejéig mindenképp jó esélyt látok rá, hogy ne változzon a kép.

Évszakváltó frontok dõltek, (vagy mégsem, hiszen adott idõszakot tekintve az év végéig a szezoncsúcsok: 39.2, 36.5, 34.5.) A biztos, h. lassan a mai és szerdai frontokkal átkerülünk a tipikus szeptember végi vénasszonyok nyarába (1990, 1993, 2003, 2006, 2009), hisz van rá esély, hogy többségében maradjanak a nyári hõmérsékletek ~25 fok, de országosan már 30 fokos, vagy afeletti maximumokat nem könyvelhetünk el. A hét fordulóján, vagy azt követõen még nem kizárt, egy - egy 30-32 közötti maximum a déli végeken a makrofelállás miatt, de országosan nem ez lesz jellemzõ, és az éjszakák is 7-10 fok körüli értékeket hoznak majd a front elõtti napok kivételével.
Egyetlen kellemetlensége az idõszaknak a szárazság, de ennek ellenére fülledt és párás levegõ, az allergiaszezon, a bogarak, kártevõk, szúnyogok és darazsak rendkívüli túlszaporodása

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16801)

Az, hogy augusztus végén van a legalacsonyabb hõmérséklet az természetes, és ekkor már az alacsony légnyomás alatt is az van ilyen érték. Egyébként a hónap folyamán 24 napot volt 1015hPa fölött a légnyomás Grönland belseje felett, a maximuma 1035hPa körül volt, azt hiszem ez anticiklon uralomnak nevezhetõ. Így a jégkiterjedés a környezõ tengereken nem volt elhanyagolható. A belsõ jégmezõ emelte a légnyomást és segített az egyensúlyi állapot megtartásában így az anticiklon uralom nem csökkentette, hanem egyensúlyban tartotta környezõ vizek jégkiterjedését. Így nyári félévben nem csökkent az anticiklon uralom alatt sem, ezért írtam, hogy ciklontevékenység szedte szét a jeget, fõként a nyár második felében, kivétel, ahol anticiklon helyezkedett el, erõs hidegmagokkal körbefogva. De nézzük meg a déli féltekét mim is zajlott le, ugye ott tél van így a ciklonok nem segítenek a jégképzõdésben. És mi is történt? Antarktisz körül cirkuláló szelek, a ciklonok hatásra nem a tartották meg a belsõ világ keményen fagyos idõjárást. No vicces ilyet mondani -60 fok körül:-) de ez a helyzet, hisz nem volt kiemelkedõen alacsony hõmérséklet az ottani viszonyokhoz képest, és -80 fok sem volt. A ciklonok amik idén erõsek voltak szépen kiszippantották a a fagyos levegõt elárasztva hol Ausztráliát, vagy épp Dél-Amerikát, de még Wellingtonban is volt fagyhullám és havazás. A jégkiterjedés még mindig átlag felett van, de a tavalyi szinthez képest amikor anticiklon dominancia volt igencsak megcsappant.
Link
Ekkor több alkalommal -80 fok alá csökkent a hõmérséklet és helyi rekord is született -84,6 fokkal Concordia kutatóállomáson.
Én csak ezekre utaltam az írásomban:-)

Az, hogy úgy látszik, vége van a szokatlan blocking-uralomnak, még nem jelenti azt, hogy most meg ugyanolyan kifejezett,tartós zonalitás következik. Lehet, nagyjából egyensúlyban lesz a kettõ, vagy pedig átmeneti zonális idõszak után megint blockingos lesz az idõjárás. A makrocirkuláció meridionális avagy zonális jellege érzésem szerint nagyban függ a naptevékenységtõl (erõs tevékenység-zonalitás, gyenge tevékenység-meridionalitás). Lehet, ez nem közvetlenül a napfoltszámtól, hanem a nap mágneses terének erõsségétõl függ.
Az El Nino-La Nina jelenség, a sarki jég, a hidegmagok elhelyezkedése mind figyelembe veendõ tényezõ a téllel kapcsolatban -azonban ezen tényezõk relatív súlyát én sem tudom megítélni.
Amit tudok, az a már említett séma: 1. zolnális-elõoldali koraõsz-meridionális, hidegleszakadásos késõõsz- zonális télelõ,télközép 2. hidegleszakadásos koraõsz- zonális késõõsz -hidegleszakadásos télelõ, télközép
Természetesen ez séma, nem kötelezõ tiszta formában érvényesülnie, s nem is mindig jön be.
Azonban több évtized megfigyelései alapján bizton állítom, ez nagy vonalakban érvényes.
Mind emögött a hidegbázis erõsségét, kifejlõdésének sebességét, valamint a Namias-ciklusokat sejtem.
Az idei év fenti szempontból 1.-es típusúnak tûnik (egyelõre). Azaz viszonylag meleg, száraz õszelõ, korai, de hamar kiengedõ fagy, zonális, enyhe télközép, a zord idõ esetleges visszatérése január végén, februárban.

Ádám és Laci,
Ez így van, a direkt ciklonális aktivitás szimpla fizikai folyamatok miatt gátló tényezõk.

Amirõl én beszélek, a klasszikus zonalitás, ez esetben a sarki régió gyakran az advekciós területtõl északra helyezkedik el, a stabil, hideg ilyenkor konzerválódik a térségben.
Emiatt mondják, hogy zonalitás segíti jégképzõdést.

A grönlandi augusztus messze nem volt Ac-uralom alatt, a hónap leghidegebb napjaiban a légnyomási helyzet: Link

Az AC-uralom a téli félévben segíti a növekedési folyamatot, nyáron ennek ellentettje az igaz.

Tetszik a párbeszéd.

A õszi idõszakban már segít, de se nyáron, se télen nem. Nyáron azért nem mert a ciklonokkal nagy mennyiségû hõtranszport keletkezik a térség fölött, ezek szállítják a meleg levegõt és cserében délre juttatják a hideget ezért törik szét a jeget, ennek a legnagyobb alakítása augusztusban van amikor a maximum alakul ki hõmérsékletileg az északi hemiszférában, erre utaltam. Az õszi ciklonaktivitás azért segít, mert a meleg légtömeg már nem tud annyira feljutni a sarkokig ellenben a hõszállítás megmarad, így a hideg légtömeg még fent marad, de már oszlik szét a sarkok környezetében és pesrze hûl is a levegõ így a jég termelõdik ez kb szeptember vége október eleji idõszak. Télen mikor beáll a jég maximuma sajnos egy jól irányzott ciklonaktvitás széttöri a jeget, fõként ha nagyon erõs zonális áramlás alakul ki mély ciklonokkal és erõs szelekkel.
Az elsõ gondolatomra jó példa az állandó Grönland feletti anticiklonra idén nyáron, és bizony a körülötte lévõ tengeren elég nagy volt végig a jégmezõ, lásd linket. Ezek felett erõs hidegmag volt a térségben és most is az van, néhány állomás a térségbõl. Szép igaz?:-)
Link
Link
Link
Link
Link
Sajnos maradtak ki adtok de jól látható az anticiklon hatás.

Szerintem a ciklonok egész évben a jégtakaró ellen mûködnek, hiszen a hatáskörzetükben lévõ erõsebb légmozgás, valamint az általa keltett hullámok a jég töredezését vonják maguk után.

A sarkokon pedig nyáron is nagyon alacsony a napállás, így aztán egy AC alatt bõven növekedhet hidegmag, a 24 órás nappal ellenére.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16800)

A ciklontevékenység épp segíti a jégfolymatok alakulását.
Visszanézve nyár második felét épp az AC-k általi meridionális helyzetek és az abban foglalt erõs térképileg függõleges hõkicserélõdés volt az ok (mindössze egy hétig volt ciklonális tobzódás, aug. elsõ felében).
Ez a nyári félévben a kopást, a téli félévben pedig a növekedést segítik (persze az AC-k helyzetének függvényében), azaz az egész évet felölelõ diagramokon a jégkiterjedés erõs ingadozását.

Ami látható, hogy a második legalacsonyabb jégkiterjedés várható idén.
Link
Ez köszönhetõ a ciklonok tevékenységének ami igencsak beindult a nyár végére. Ez a mindképp La Nina lesz méghozzá egy erõs fajtából várhatóan, igaz ez is csak találgatás. Ha ezek megvalósulnak akkor Amerikát betemeti a hó sokszor, illetve lesznek délre eljutó hidegleszakadások a mediterrán ültetvényekben sok-sok kárt okozva, narancs stb. Itt még ez mindig nem jelent semmit, ha a kontinensen anticiklon hajlam van, akkor maximum ránk nyomja a ciklontevékenység az anticiklont és jó párnánk lészen, a hideg fajtából!:-)
Viszont ha ez folytatódik ami most vagyon akkor könnyen lehet egy igen kellemes enyhe tél hazánk területén, ez is benne van a pakliban. Azonban ha ismét nagy hó halmozódik fel északon akkor várhatóan könnyen átrendezõdik Európa légköri helyzete, és nálunk is kialakulhat ez zord tél. Sok-sok tényezõtõl függünk még, korai bármilyen irányba jósolni most mert ez jóslás kategória nem más egyelõre.
Ami most várható további frontok közben gerincesedés, és folytatódik a hullámvasút véleményem szerint. Lehûlés, majd erõs felmelegedések váltják egymást. Olykor hideg-melegrekordokkal. Ez mikor változik meg jó kérdés, lehet, hogy csak valamikor október elején addig marad a változékony kevés csapadékkal tarkított idõjárás, gyakori frontátvonulással kísérve.

Némileg eltúlzottságot vélek felfedezni az AO, NAO adatsorokban: Link Link , illetve az utóbbi pár hónapban és elõrejelzésben: Link Link ami azok mértékét illeti.
Szerintem jóindulattal sem voltak ilyen alacsony, illetve magas indexek.

Elrugaszkodva a részletektõl viszont látszik, hogy a ciklonális tevékenység a sarkok környékére koncentrálódva, az anticiklonok pedig mérsékelt szélességeken voltak jellemzõek. Ebbõl következõen relatíve kevés hidegleszakadás volt jellemzõ, inkább csak idõszakos frontok rondították a hétvégékek elég nagy sikerrel.

Úgy néz ki, hogy legalább átmenetileg változhat a helyzet, aztán majd meglátjuk. Nem tudom tudományosan alátámasztani, de véleményem szerint a nagy "makro-periódusok" leginkább a téli félévben (amikor erõsödnek a hidegmagok) szoktak megváltozni, ha egyáltalán megváltoznak. A szezonális elõrék szerint La Nina lesz, ami Amerikában hideg havas idõvel szokott járni. Hatásai ránk csak közvetve vannak, tehát majd meglátjuk.
Szerintem a globális feltételek még mindig a blockingnak kedveznek jobban, de ezt majd nyilván meglátjuk, hogyha híznak a hidegmagok. Sokat beszéltünk a napfolt tevékenységrõl is, az is ezt támasztaná alá. A jégborítottság is lassan alulmúlja az eddigi nagy minimumot. Ember legyen a talpán, aki ebbõl valamit is kihoz. Hiába van ez a sok közvetett tényezõ..., az idõjárás tesz rá magasról.

Egyébként feltünõ módón még nem repkednek az "ezer év óta nem látott hideg tél következik" cikkek. Vagy erre még pár hónapot várni kell? Eléggé felsültek a brit és egyéb kutatók a témában. Lehet nem mernek véleményt formálni.

Nagyon úgy tûnik, hogy a blocking és a meridionális áramlási képek 2 éves uralma véget ért.
A korszakváltás már január elején megkezdõdött, ezt jelezte a szinte folytonos AC dominancia a következményes csapadékhiánnyal. Július végén, augusztus elején a régi éra utolsó fellobbanásaként a tavaly nyárira emlékeztetõ cirkuláció alakult ki, de ez nem tartott sokáig. A hónap végére visszatért az anticiklonok uralma, méghozzá a roppant fejlett azorié. Az általad említett "orrosodás" nekem is feltûnt, alig látunk ezekben a napokban olyan szinoptikai térképet, melyen azori orr ne lenne jelen. Ugyanakkor az izlandi ciklontevékenység is rég látott mértéket ért el.
Nem hiszem, hogy a fenti, frissen kialakult és igen erõsnek imponáló makrocirkulációs hajlam belátható idõn belül megváltozzék. Valószínûleg az eddig uralkodó idõjárási jelleg "ellenhatásáról" van most szó.
Ebbõl következõleg arra számítok, hogy elõoldali szituációk és nyugatias áramlások váltakozása jellemzi majd az elkövetkezõ heteket (hónapokat?). Természetesen elõ fog fordulni másfajta áramlási kép is, találkozunk majd blockinggal és hidegleszakadással, de összességében nem ez lesz a jellemzõ.
Az ilyen típusú évek sajátossága a nyárias õszelõ után október közepén-végén, november elején átmenetileg hidegre forduló idõ. Ez idén is könnyen elõfordulhat, érdemes lesz figyelni rá. A mostani õszkezdet mindenesetre erõsen emlékeztet 1997-re, 2000-re, 2006-ra. Hogy a kétféle idõjárási forgatókönyvben (ti. elõoldali-zonális koraõsz, meridionális, hidegleszakadásos késõõsz, zonális tél - ezzel szemben hidegleszakadásos koraõsz, zonális késõõsz, blockingos, hidegelárasztásos tél) "van valami", arra elég sok jel utal. Legjellemzõbb példa erre két, egymás melletti év õsze és tele: 2000-rõl és 2001-rõl van szó. Nem idézem fel a történéseket, mert ez a Visszatekintõbe való -ha érdekel, nézz utána.

Nekem az tûnt fel, hogy amióta megerõsödött a trópusi ciklonaktivitás az Atlanti-óceánon, azóta rég látott erõsségû zonális irányítás vette kezdetét Európa északi felében-kétharmadában, mely területnek mi a déli peremén helyezkedünk el. Véleményem szerint erõs összefüggés van a két esemény között. A délnyugat felõl érkezõ extratrópusi ciklonok az izlandi minimumba ütközve azt nagyon megerõsítik, így délnyugat felõl erõs melegbeáramlás zajlik Közép-Európában. Aztán a ciklon kelet felé mozdul, hidegfrontja mögött jelentõsen visszaesik a hõmérséklet.
Egyszóval: jelenleg a zonális irányításra jellemzõ idõjárás zajlik hazánkban, azzal a különbséggel, hogy a frontok közötti melegedések az ilyenkor szokásosnál erõsebbek. Amíg a trópusi ciklonaktivitás az óceánon ilyen erõs marad, addig véleményem szerint ez az idõjárás folytatódni fog.

Augusztus közepétõl jellemzõen a Közép-Európán felhúzódó többé-kevésbé tartós gerincek voltak jellemzõek. Változást a következõ héten várok ebben, amikor lezárulhat az augusztus közepe óta tartó tendencia. Talán az azori anticiklon kicsit erõre kaphat, viszont az északnyugatra található hidegmagok tartják az izlandi minimumot. Link Link augusztus közepe óta most teremtõdött meg az esély arra, hogy komolyabb hõtranszport játszódhasson le a mérskelt szélességeken, ám ez még mindig elég zsengének mutatkozik, illetve nagy a szórás.

Röviden összefoglalva: a két indexbõl arra következtetek, hogy az eddig gyakori délies jellegû áramlásokat északnyugatias irányítás váltsa fel. Tehát jövõhéttõl akár tartósabban õszre emlékeztetõ idõjárás törhet ránk.

Egyébként nem a tudatlanságodból erednek a kérdések, hanem baromi hülyén fogalmaztam meg a hozzászolást!

Egy kérdés, ami alapvetõen a tudatlanságomból ered, de mivel be akarom pótolni ezen hiányosságokat felteszem...
Szóval írod, hogy többek között a kevés csapadékot a gyenge, fél blocking-nak a beorrosodó azori AC-nek tulajdonítod, ez rendben van...
Valamint, a változást jövõ héttõl várod, ami a gerincesedés lenne.
Felvázolod hogy hosszabb távon: " továbbra is relatíve kevés csapadék és fokozatosan, nem túl drasztikusan csökkenõ hõmérséklet" -et lehet várni, valamint
"Grönland és Amerika északkeleti területein koncentrálódnak a hidegmagok, ami számunkra inkább zonális, fél-blocking jellegû idõvel kecsegtetne"
Szóval kérdezem én, akkor hol a változás?, mikor maradna a fél-blocking....
Illetve a gerincesedés is ugyanolyan jellegû idõjárást hozna mint a fél-blocking? Persze nem teljesen...
Egyébként öröm olvasni ezeket az elemzéseket, ezek a legjobb írások, úgyhogy minél gyakrabban!

Itt reagálva Thermometer meteorológiai társalgós válaszára:

Már augusztus elsõ harmadában intenzív jelei voltak a gerincesedére való hajlamnak. Ennek köszönhetõen hosszas kánikulák és elhúzódó nyár volt jellemzõ augusztus közepétõl, illetve a következõ pár napban is átlagon felüli hõmérsékletek lehetnek.

Hogy meddig marad ugyanez a helyzet?

Véleményem szerint a következõ napokban lassú változás indulhat el. Tényleges évszakváltást (az én kritériumrendszerem szerint) csak a jövõhéten várok. Erre utalnak a különbözõ makroindexek (AO, NAO), bár hozzá kell tenni, hogy nem ez lesz az utolsó átlagon felüli meleg idõszak a következõ egy-két hónapban.

Január közepe óta csaknem (!) országos szinten jellemzõnek mondható az átlagon aluli csapadékhozam. Ahol az átlagot közelítjük, ott is rendkívül hektikus idõbeli eloszlásban van a csapadék.
Ezt a relatíve gyenge blocking hajlam számlájára írom, ugyanis az utóbbi 3-4 hónapra jellemzõ helyzetek a beorrosodó azori anticiklonok jegyében teltek el, magyarul a fél-blockinghoz voltak közelebb (ha az utóbbi idõszak gerinceit nem számoljuk). Persze egy-egy periódus akad, ami kivétel, de javarészt ez volt a helyzet. Ezek télen max. átmeneti lehüléseket és néhány centis, 1 nap alatt elolvadó hótakarókat tudnának produkálni az északi országrészben.

A viccelõdés egyébként jogos így a negyedik évszakváltó front után. Az északon erõsödõ hidegmagok elhelyezkedésén nagyon sok múlhat a következõ hónapokban. Jelenlegi kiinduló adatok alapján úgy néz ki, hogy Grönland és Amerika északkeleti területein koncentrálódnak a hidegmagok, ami számunkra inkább zonális, fél-blocking jellegû idõvel kecsegtetne.

Vagyis a következõ idõszakban: továbbra is relatíve kevés csapadék és fokozatosan, nem túl drasztikusan csökkenõ hõmérséklet a hasonló idõszakokkal járó kisebb hõmérsékleti hullámzásokkal (idõszakos frontok).

Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy milyen telünk lesz....

A tavalyi példából kiindulva elmondható, hogy a tél kellõs közepén is lehet teljes pálfordulás. (hidegen és havasan induló december, majd melegrekordos és eseménytelen január, február (illetve annak végén egy kis téllel)) Most viszont egy olyan periódusban vagyunk, ami ha kitart egész télen, akkor nem sok élvezetnek hódolhatnak majd a havas tél szerelmesei.

Tudom itt sok eretnekségnek nyilvánított dologról szó van, mint pl.: ciklikusság, periódusosság...., de lehet mégis van benne valami?!

Hangoljunk!:-) Vasárnap és hétfõ ígéretes, hétfõ igaz kesébbé, de rászámoltam a front várható csúszását, és az utolsó szó jogán a kemény bemelegedést a Tiszántúl déli felére!:-)
Vasárnapi dönthetõ értékek:
33,8 fok 1905 Orosháza, Budapest 32,7 fok 1928,
Hétfõi: 34,2 fok 1905 Kecskemét, és 1930 Szeged, Budapest 32,6 fok 1947,
850hPa-on akár a 18 fokot is megcsíphetjük, és a déli részeken közel lesz a 20 fokos izoterma is, kis szerencsével elérhet minket és egy szép forró napot is kihozhatunk belõle.
Hajrá nyár, és nem feladni még októberben sem:-)

Az idõszak végén ott a hûlõ tendencia döntõen. Legalább ez az eszünkbe juttathatja végre az õszies idõt, (bár ezek után, hogy a nyár alig bír elcsitulni, várjuk ki a végét, talán már vége lesz ) ha csapadék nem is nagyon lesz.

Tovább szárazodott: Link
Mondjuk én a csapadékra kihegyezve vizsgálok mindent (aggasztó jelek láthatóak újra a falu határában) .

Fogalmam sincs, hogy az elmúlt napokban milyen meridionalitást adott az ECMWF (nem értem rá figyelni), de most határozottan felfigyeltem én is a következõ 10 napra jelzett brutális zonalitásra: ciklonok északi pályán kelet felé mozognak, mélyen behatolva a kontinensre, délnyugaton (azori) anticiklon, a kontinens középsõ részét idõnként érintõ frontok, de semmi leszkadásra való hajlam. És ezt nem csak az operatív ECMWF, de az ECMWF ensemble is valószínûsíti. A fáklyákon is jól látható a hullámvasútjelleg, gyors felmelegedésekkel és átmeneti lehûlésekkel 850-en.

Ami a hétvégét (ill. jövõ hét elejét) illeti, simán benne van egy erõsebb átmeneti felmelegedés is a dologban, mert a markáns ciklonoknak délrõl van mit felszippantaniuk még, mielõtt még a hátoldara kerülnénk.

Hétfõ 00 UTC a ma 00UTC-s ECMWF futás alapján, T850 (jobb: operatív, bal: ens.átlag):
Link

Az operatívban ekkorra a 20 fokos izoterma is megjelenik déli határainknál, és ugyanez a meleg gerinc meg van az ens.átlagnál is 16-18 fokos T850-nel a Kárpát-medencében. Csodásan látszik az ens. átlagon is a gyors hullámzás: a nyugatról közeledõ átmeneti hátoldal után már ott van az újabb elõoldali meleg hullám.

Kérdés persze, hogy ez meddig tart majd ki, de remélem most figyelnek a zonalitást hiányolók is

Engedtessék meg nekem, hogy most kicsit "az ördög ügyvédje" legyek. Jelenlegi állás mellett, annak alapján, amit pl. az ECMWF mutat, erõsen rekordgyanús a vasárnapi, de méginkább a hétfõi nap.
Nemritkán elõfordul, hogy bizonyos makroszinoptikai képek szabályos idõközökben kiújulnak. Azonban mindig van valamennyi eltérés is az ilyen epizódok között: teljesen azonos formában nem jön vissza, ami elmúlt.
Persze, a jó humorú cinikus erre azt mondaná: naná, hogy nem lesz ugyanolyan -jövõ hétvégén még masszívabb lesz a melegedés!
A modellek mindenesetre meg vannak zakkanva: pár napja még kifejezett meridionális áramlási képet mutatott az ECM, most meg olyan bõdületes zonalitást helyezett kilátásba jövõ hét közepére, amilyen még tél közepén se mindennapi -valahogy valószínûtlenül néz ki.
Arra gondoltam, talán a sorozatos hurrikánok, trópusi ciklonok vannak ilyen hatással a modellre.

Már én is figyeltem, a reggeli elõrejelzésbe 30 fokot raktam be, egyelõre, és nem mertem nagyon nagyot álmodni még, de majd holnaptól már tisztultabb a kép:-) Egy fincsi rekordra mindig vevõ vagyok ám:-.) Sajnos az éjszakák ronthatják el ezt, már csípõsek lesznek, így nem tudom a légkör mire lesz képes napközben. Azonban az esély kétség kívül megvan rá:-)
Hajrá nyár jó sokáig még! Viszont a frontos idõ nem ér véget, sõt hétfõtõl még változékonyabbra fordulhatunk, meglátjuk káosz a köbön:-)

Hõségre hangolva, a rekordok útján! CVXII. fejezet; 2011. rész

Még a Monarchiában méretett a 11-ei vasárnapi rekord: 33.8 1905 Orosháza, amely a jelenlegi elõrék szerint jó eséllyel megdõl. Elsõ közelítésben a tippem: 33.5 és 34.6 között lesz a Tmax ezen a napon. A bp-i is hasonló cipõben jár: 32.7 1928 Budapest belterület, ide a tippem: 32.4 és 33.2
(mj.: A szokásosnál nagyobb bizonytalanság miatt van esély arra is, h minden a fejetetejére áll, és nem a hõséget vadásszuk majd...hanem [esõ] )

Megelõztem lász-t!

Én továbbra is úgy vélem, ahogy itt is írtam (utolsó bekezdés), h esélyes egy makrokép váltás, sztem a szokásosnál jóval nagyobb szórású ENS és a modellek csapongása is ezt sejteti: Link persze ez inkább csak tapasztalati megérzés/latolgatás, nem biztos, h így is lesz. Mindenesetre a hullámvasút jó szó arra is amit mostanában a fáklyák csinálnak.

Megpróbálom összefoglalni: az eddigiekhez képest a legnagyobbb változást az egyre mélyebb atlanti ciklonok megjelenése jelenti, ami a közeledõ évszakváltás egyik tipikus jele. Fontos viszont, hogy középtávon is megmaradni látszik a meanderezõ (kanyargó), ám alapvetõen délnyugati nagytérségû magassági áramlás. Ennek hosszabb távon vagy egy brit AC, vagy egy skandináv AC-blocking vethet véget. Elõbbi megoldást szemléltetõ módon mutatja a friss ECM 12.00 UTC operatív (jövõ kedd), ám ez is inkább egy átmeneti hidegöblítésbe torkoll. Vagyis egy kicsit hullámvasút, van benne AC-komponens, érintõ peremciklon is, de ez még mindig nyár, bár apránként visszavonuló tendenciával. Aki szereti a mozgalmas késõ nyári(kora õszi idõjárást, annak biztosan csemege lesz (lehet) az elõttünk álló idõszak

(
Mondjuk a váltás való igaz, a 38°C-os csontszárazsághoz képest biztosan, nameg nincs tartós AC-uralom, de a kb. rendszeres 25-30°C közötti T kevés csapival nálam még nyárias idõjárás, még ha júliusban pl. hûvösnek is számít. Ez persze erõs szubjektivitás .
)
A váltás helyileg leginkább annyi, hogy kicsit sûrûsödnek a frontok, meg nem oszlanak szét elõttünk, mint eddig. Stelvio is ír az azori AC-ról, lehet, hogy adhattam volna neki 10%-ot is, de nem mertem.
Itt inkább a "váltás", mint fogalom képlékeny , én inkább lassú változásnak nevezném, mely elsõ lépésként a frontok megszaporodásával, és kis mértékû lehûléssel kezdõdik a következõ 1-2 héten. /Legalábbis ennek van a legnagyobb valószínûsége/.
Az is fontos ilyenkor, amikor hullámvasút a fáklya, hogy rövid idõ alatt lesz nagy a bizonytalanság, ilyenkor a gyakran elhangzó "7-10 napra jók a modellek" nem állja meg a helyét: egy 4 napon túli HF simán tud az elõrejelzetthez képest komolyabb dolgokat produkálni (pl. elmaradni ). Ha ilyen kezd el letisztázódni (pl. kialakul rajta egy peremciklon, ami napokig fölöttünk marad), az már igazi váltás lehet (rövid idõ alatt). Én legalábbis így látom .

Helyzetértékeléseddel teljesen egyetértek, de szeretném ráirányítani a figyelmet egy tényre, mely az idõjárás hosszútávú alakulása szempontjából jelentõs lehet. A Skandináv-félszigettõl északra-északkeletre elhelyezkedõ anticiklonról van szó, mely több modellfutásban is megjelent, és idõrõl-idõre jelen van hetek óta.
Ennek jelenléte arra utal, hogy Északkelet-Európában, az Ural elõterében a sarki légtömegek hajlamosak dél felé törni. Tehát, van egy másik nagy légkörzési tartomány is relatív közelségben az északatlantin kívül. Megjegyzendõ, tavaly szintén e két tartomány nyomta rá a bélyegét az õsz és a koratél makroszinoptikai képére. Az északatlanti elõoldali enyhe légtömegeket sodort fölénk, az északkelet-európai pedig sarki hideget. A hõkontraszt volt az oka a sok õszi, tél eleji csapadéknak és a csapongó hõmérséklet-menetnek.
Idén annyi a változás fentiekhez képest, hogy az északi AC és a tõle keletre elhelyezkedõ alacsony nyomás egyelõre keletebbre helyezkedik el az egy évvel ezelõtti állapothoz képest, hideglevegõje nemigen ér el minket -a mérleg nyelve az elõoldali melegáramlás felé billent. Az idõjárás érezhetõen melegebb és szárazabb a tavaly szeptemberinél.
Azonban az egyensúly ingatag. Volt néhány modellfutás, mely tõlünk ény-ra tett AC hidat, annak elõoldali hidegáramlásába helyezve minket. Könnyen lehet, hogy a sarki hidegbázis erõsödésével, és a hurrikánszezon lecsengésével egyensúly-eltolódás jön létre az északatlanti és az északkeleti akciócentrum között az utóbbi javára.
Ebben az esetben a száraz, meleg õszkezdetet jelentõs, tartós lehûlés követné szeptember vége, október eleje tájékán.

Egyetértek veled.

Egyelõre továbbra sem egyértelmû, hogy meddig tart az idei nyár
Augusztus 15-én éppen itt jeleztem, hogy nagyon hasonló a makrohelyzet, mint amilyen 1994-ben és 2003-ban volt, amikor szeptember 15-ig és 22-ig kitolódott a nyár. (3 egymást követõ napon megközelíti vagy meghaladja a 28 fokot a Tmax.)
Valamennyi esetben az azori AC okozta a nyár eltolódását, s ez idén is elég erõteljes!
Szóval az igazi évszakváltófront még odébb van!

Hmm kb azt írtad le amit én, egy hullámvasút a fáklya, ahogy az várható volt, így váltás biztosan létrejött. Ciklonok haladnak...., de ezt már írtam, egyszer-kétszer:-)
A friss fáklya:
Link
ECMWF ragaszkodik a verzióhoz, pl szombat: Link
3 front már borítékolható lassan, tény lesz köztük felmelegedés ezt nem is vitatom, de teljesen más jellegû lesz idõjárásunk, azért az a 4-8 fok közötti 850hPa-os szint bizony a völgyekben 5 fok alatti minimumot hoz, sõt a szélcsendes idõ estén Zabar az elsõ talajmenti fagyot meghozhatja. Szóval ma, csütörtök és hétfõ is frontosnak néz ki.
Jóska, sajnos a csapadék kutya vacsorája, ilyenkor nem jellemzõ ezt is értem, néhány mm lehet, de országos nagy ebbõl aligha:-(

Szépen szárazodik, ahogy illik, he-he!
Továbbra is, hosszabb idõtávra átlagolva, közép-európai Ac-uralmat látok.

Itt a gfs fáklya már pár futás óta 9-étõl erõs visszamelegedést ad, majd 13-ától kezd néhány tag újra leesni, de az is gyengébbnek látszik a mostani fronttól. A legtöbb tag ûrtávlatban csak kisebb hullámzásokat mutat /de azt összevissza és ez adja a bizonytalanságot/, így nagy valószínûséget adok annak, hogy a néhány naponta átvonuló frontok csak kisebb lehûlést hoznak, egy-másfél napra hûvös, csapadékos idõjárást, és közöttük hosszabb (3-5 mapos) melegebb, szárazabb periódus lehet, leggyakrabban 25-30°C közötti maximumokkal (front érkezésekor sem menne nagyon 22-23 alá a Tmax, front elõtt meg akár a 31-32 is meglehet - ezek az értékek inkább ide északra vonatkoznak). Ami jobban jelezheti az õszt, azok a front utáni hajnali minimumok, egy-két esetben, kis szerencsével már 5°C alá is benézhetnek a völgyek. Csapadékra szintén inkább a frontokkal együtt számítok, front elõtti napon délutáni záporokból, valamint a front mentén akár csendes esõbõl is.
Mást most nem néztem, lehet, hogy a gfs nagyon eltér a többitõl, de az alapján olyan 70%-ot adnék most a fenti verziónak, 25% körülinek adnám a tartósabb hûvöst - gyorsabb õszbe hajlást -, és azért adok 5%-ot annak is, hogy visszatér egy hosszabb melegebb periódus (nem elhanyagolható a valószínûsége, hogy az azori ac benyúlik újra, láttam tegnap két ilyen futást is).

Ugyan, én nem ezt mondtam, még októberben is lehat nyárias idõ, sõt véleményem szerint lesz is. De az 5. váltás borítékolható, sõt a csütörtöki front is! Az is tény, hogy a ciklonok, frontok elõoldalán lesz felmelegedés, és abban is biztos vagyok, hogy nyári nap is lesz, és elõfordulhat 30 fok is, de a változás ténye elkerülhetetlen. Gyakori ciklonok, nagyon mély ciklonok, nálunk gyakori frontátvonulás, így õszbe hajló szép idõre nem számítok, egy-egy napot kivéve, mikor egy elõoldali szituáció kerül elõ a kártyák paklijából:-) Igazi hullámzó idõ, úgymond frontos idõ lesz. Északon ciklonok vonulnak frontokkal, ezt a térképek megerõsítik, most is tartom, gyakran szeles, frontos idõ lesz a mai naptól kezdve, sajnos. Én örülnék a legjobban ha maradna ez a szép nyár, ami az elõzõ napokban volt jellemzõ, legalább májusig, aztán meglátjuk, hogy jön a következõ nyár:-)

Én azért nem lennék ennyire pesszimista: bár a hûvös légtömegek többször is elérik a Kárpát-medencét, de a térképeket nézve nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy szeptember 5-e után végleg búcsút intünk a nyárias napoknak. 32-33 fok ugyan már nemigen jön össze, ám az ex-hurrikánok elõoldalán a következõ 2-3 hétben többször is számítok nyárias idõszakok kialakulására, akár 30 fok közeli csúcsokkal is. Tartós õszies jelleghez blocking kellene (brit AC?), de ennek jelét egyelõre nem látom, így összességében Showhunter (és saját) verziómat tartom a legvalószínûbbnek: fokozatos átmenet az õszbe, viszonylag kevés csapadékkal

Én viszont biztos vagyok az 5. utáni váltásban. Nem igazán lehet más sajnos:-( A ciklonok nagyon erõsek lesznek a meleg légtömeget letaszítják délre rólunk. Eddig is ezt írtam, akár mit is mutatott egy-egy elszállt futás eztán is ezt írom, és ahogy látom kezd bejönni a gondolatom. Egy változékony szeles, olykor csapadékos idõjárásnak van a legnagyobb valószínûsége hétfõ utáni idõszaktól, sajnos:-(
Az ECMWF nagyjából jól fogta a dolgokat a GFS-t hagyjuk, idén egyelõre nem sokkal több mint kuka kategória!
A tegnapi hõhulláma mára a múlté!
Ez a friss fáklya:
Link
Pénteki napra a friss ECMWF futás.
Link
Meglátjuk, ne legyen igazam, nyarat szeretnék jó sokáig!:-(

Bizony, több tag (T850) a 0°C-ot nyaldossa 10-11.-én!