Meteorológiai esélylatolgatások

Ez egy futás, még nem valószínû forgatókönyv. Ugyanis eleinte északon, majd északkeleten is egy hosszú magasnyomás alakul ki ami nem engedi a hûvös szeleket a kontinens belsejébe. Az ECMWF azzal a gondolattal játszott el, hogy ezt a ciklonok széttörik 25. körül. Viszont figyelemre méltó északon a hidegbázis gyors növekedése. Ez okozhat már kellemetlen meglepetést akár szeptember elsõ napjaiban is. Addig ha minden jól megy kisebb frontok érintenek mindössze, ennek ellenére marad a többnyire száraz, napos, meleg nyári napok sorozata idõnként kánikulával. Azonban még 25. is messze van, picit erõsebb ciklon vagy gyengébb anticiklon és borulhat minden, már idén átvert egyszer az idõjárás júliusban:-)

Az ECM legfrissebb futásán elõször körvonalazódik egy markánsabb hf aug. 25. körül, nekem kicsit a szituáció hasonlít a tavalyi évszakváltóra, de idén ezt még nem nevezném annak...

Továbbra is tartom a szeptember 10-12 -i idõpontot mint évszakváltót... Inkább 12.. 8

Az a mondat csak egy kis fricska volt részemrõl, egy innen már törölt "párbeszéd" utózöngéjeként. Ferde tükör az elvakult szubjektivitásnak.

A részletek egy másik témakörbe tartoznak, ám ha már %-okban vesszük a dolgot: szerinted hány %-os esélye van egy "kis jégkorszak" bekövetkezésének, és kb. (+- 3 év) mikor kezdõdne ez?

Nos, a 17-i frontból 15-16 lesz, a 22-i frontból pedig 20-21, de asszem ennyi belefér ezen az idõtávon.

Mindkettõ elég gyengének ígérkezik, tehát ezt is sikerült eltalálni, ám úgy néz ki, hogy a "megérzés" nem lesz teljesen helytálló, mert nem mérsékelten meleg idõ lesz, hanem majdhogynem kánikula. A közelgõ kis jégkorszak ellenére.

Tehát:

1. A mai/holnapi frontátvonulást fokozatos melegedés követi, de igazából kedden-szerdán sem kell dideregnünk. Pénteken tetõzik a melegedés, ekkor biza akár a 20 fokos T850 is bejöhet az országba, így aztán a 35 fok bõven meglehet néhány helyen.

2. Valószínûleg a hétvégi frontot sem fogjuk évtizedekig emlegetni, utána pedig ismét nyár lesz, legalább 26-ig. Ezen idõszakban szintén fennáll a 35 fokos abszolút max. lehetõsége, de ere már nem vennék mérget.

3. 27-28 környékén valószínûleg ismét jön egy front, hogy utána mi lesz, arról nekem kétféle elképzelésem van:

a.) ez a front sem lesz komolyabb, mint társai, távoztával ismét kapjuk az afrikai meleget, lévén a makrohelyzet jelentõsen nem változik, vagyis azori AC, északatlanti ciklonok, a többit meg látjuk már hetek óta; erre 60-70 %-ot adok;
b.) az azori AC ÉK felé húzódik, a Brit-szigetek környékére és észak felõl komolyabb, mondjuk a júliusival egyeztethetõ hidegöblítést kap a kontinens középsõ része; erre 30-40 %-ot adok; ebben az esetben jó pár hûvösebb nap összejöhetne, ám még akkor sem írnám le a nyarat, nem fogadnék rá, hogy az évszakváltás bekövetkezne augusztusban.

Ez az ÉVF-s dolog csak játék, bárki szabadon eljátszhat ezzel, nincs definíciója. Én azért bízok benne, h így vagy úgy, de lesz legalább egy kis -akár csak a talajon analizálható- gyenge hf, ami mögött már nem lesz olyan meleg a következõ 8 hónapban, mint az elõtte lévõ két napon. Nem lepõdnék, meg ha a késõbbiekben a 27-e utáni ens kép kedvezne ennek a bizonyos frontnak. Mindemellett minél tovább kitart a masszív átlag feletti T-vel jellemzett idõ, annál nagyobb eséllyel lehet egy aug végi szept eleji front évszakváltó. Azt pedig tudjuk, h a melegnek mindig egy front a vége, vagy így, vagy úgy...

A laikusok bátorságával én még merészebben fogalmazok
Jó esélyt látok arra, hogy 1994-hez és 2003-hoz hasonlóan szeptember 15-e utánra maradjon az ÉVF. Ha lesz egyáltalán, mert 10 évenként elõfordul, hogy nincs is markáns ÉVF, csupán fokozatosan az egyre kevesebb napsütéses óra hatásaként csökken a Tmax és a napi átlag.
Ilyen helyzetekben akár októberig is elhúzódhat a váltás, ahogy Lász-kolléga a visszatekintõ fórumban 1932-re és 35-re felhívta a figyelmet.
Ráadásul 94-ben és 2003-ban - az utóbbi 22 év során ebben a két esztendõben volt csupán szeptember 2. felében a váltás - augusztus 15-én elég hasonló makrohelyzet alakult ki.
Összefoglalva:
Még korai bármit kijelenteni, de egyre nagyobb az esélye a szeptemberi ÉVF-nak, amit statisztika, makrohelyzet-összehasonlítás és a jelenlegi fáklya is támogat. Ennek ugyan még mindig csupán 30-40 %-ot adnék, ám ez már nagyon magas ahhoz képest, hogy múlthéten augusztus 26-28-a közötti idõszak tûnt esélyesnek

Egyelõre nagyjából elégedett vagyok a latolgatásaimmal Link ill. Link .

Tegnap elkezdõdött, az a -talán- szezonzáró- kisebb-nagyobb megbicsaklásokkal tarkított- több helyen kánikulai sorozat aminek még nem nagyon látjuk a végét. Idõnként és helyenként a forró(Tmax:~35 fok) nap(oka)ot sem zárom ki.
Az elõrejelzések alapján 25-27-ig nem valószínû az ÉVF érkezése, és addig túlnyomórészt átlag fölött vagy max átlag körül lesz a T. AC, gerinc, érintõ ( vagy inkább "súrolós" ) frontokal tarkított idõ a legvalószínûbb. Emiatt -ha jelentõs változás nem áll be a makroképben- nagy, tartós esõzés nem valószínû.

Ha jelentõs változás nem áll be akkor az augusztus bizonytalan mértékben, de átlag fölötti T-vel és átalag körüli(+/-10%) vagy átlag alatti csapadékkal(átlag 70-80%-a körül) végezhet. A csapiban természetesen a szokásos óriási területi szórás mellett. A nyár(jún+júl+aug) így enyhén pozitív T anomálival (tipp: +0.5..+0.8 fok), míg a csapadék átlag körül(90-100% között) végezhet. Az idõjárás a változtatás jogát fenntartja!

Örülök, hogy bejönni látszik Thermometer kolléga egyik régebbi latolgatása, miszerint az augusztus elsõ harmadában újfent jelentkezõ masszív lehûlés megnöveli a hónap második felében, illetve utolsó harmadában jelentkezõ meleghullámok valószínûségét. A modelleket áttanulmányozva ennek igen nagy a valószínûsége: a holnapi gyenge hidegfront után egy hosszabb meleg idõszak alakul ki, amelyet csak szombaton szakíthat meg átmenetileg egy gyenge hidegfront. A meleg, egy-egy napon igen meleg jó eséllyel kitarthat augusztus 25-ig, esetleg 26-ig, egy komoly makroszinoptikus átrendezõdést bevezetõ hó végi hidegfront - ami még egyelõre nem látszik a modelleken - a rohamosan csökkenõ napállás és az egyre hosszabb éjszakák miatt már valóban évszakváltó jellegû lehetne. Makroszinoptikus váltás híján a késõ nyári, lassan indián nyárba átmenõ idõ akár szeptember elsõ napjaiban is kitarthatna, ám a szokásosnál is nagyobb szórás miatt ezzel kapcsolatban még korai lenne részletesebb fejtegetésbe bocsátkozni.

Én az évszakváltó front helyett annak örülök, hogy tartósabban meleg, nyári idõ is kialakulhat a hét végére és jövõhéten is kitarthat! Nem kizárt kánikula sem... szóval remélem meg lesz a 35 fok minimum!
Örülnék, ha most szokna rá az idõjárás a Közép-Európán felhúzódó gerincekre, mert akkor jó esélyel a szeptember is meleg és nyárias lehet!

Korainak korai, de azért már "valami van". Augusztus legutolsó napjaira markáns ciklont mutat a GFS Skandináviától északkeletre, és erõsödõ AC-t Grönland fölött. Ezért tõlünk messze északra északira fordul az áramlás, az izotermák dél felé kiöblösödnek. Eléggé hasonlít ez a felállás az egy évvel ezelõttihez, ami karakteres évszakváltó hidegfrontot hozott. Persze mindez nagyon messze van, de a gyanút felkelti. Figyelni kell a további futásokat.

Bár egyelõre a fáklya alapján korainak tartom, hogy évszakváltó frontról beszéljünk. Szerintem augusztus 26-a elõtt ez nem fog bekövetkezni. Messzebbre pedig még nem lehet látni.
Érdekességként felteszem a visszatekintõbe az évszakváltófrontok érkezését 1979 óta.

Ez a 30-40 % ravasz
Azt jelenti, hogy nagy valószínûséggel nem akkor lesz!
Azzal viszont egyetértek. Szerintem egyre nagyobb a valószínûsége, hogy szeptemberre kitolódik. Erre utal a fáklya is.
Tavaly 28-án jött az évszakváltó front, amely olyan jól sikerült, hogy nem csupán hõségnap, de még nyári nap sem volt ezt követõen az ország nagy részén. Ritkán szokott 2 egymást követõ évben ez bekövetkezni

Augusztusi pozitív hõmérséklet-anomáliához aránylag tartós melegre lenne szükség a hónap második felében. Lehet, hogy így lesz, de én nem tenném le rá a Nagyesküt.

A modellek aug. 20. utánra mutatott helyzetei bizonytalanok, mint a kutyavacsi. Ami az ECMWF -en a következõ 10 napra látszik, az nem árulkodik extra melegekrõl. 15.-én ugyan fölénk kerül a 16 fokos terület 850 hpa-n, ami napsütés esetén hõségnapot jelent, de már 16.-án lehûlés veszi kezdetét, 18.-ra a Kárpát-medencétõl nem messze északkeleti irányban cikloncentrumot mutat a modell, a hátoldalon fölénk bejön a 8 fokos T850. Ezután 21.-ig norvég-tengeri AC, tõle keletre az említett, távolodóban levõ ciklon, a kettõ között tartós északias áramlás -a 16 fokos izoterma továbbra is a Balkánon. Mindez aránylag stabil, mérsékelten meleg idõt sejtet.
Ennyit tud a modell. Meg kell mondanom, nekem is van olyan sejtésem, hogy ennek a nyárnak a "municiója" még nem fogyott ki. A hónap legvégén, szeptember elején nem lenne meglepetés egy kis ráadás strandidõ. Azonban az 1992 eset megismétlõdése szerintem illuzórikus. Akkor éppen olyan megdönthetetlen hõség-anticiklon terpeszkedett fölöttünk, mint tavaly az oroszoknál. Ennek felépülése hosszas folyamat volt, mely már július végén elkezdõdött. Az idén ilyenrõl szó sincs.

A CFS is köti az ebet a karóhoz, keményen ragaszkodva augusztus pozitív anomáliájához: Link Az elsõ dekád teljesítménye után ehhez már valóban komoly, tartós meleghullámra lesz szükség. Persze a "komolyságot" az augusztus második felére vonatkozó, immár lefelé tartó átlagokhoz kell viszonyítani: ilyenkor már 30-32 fokos T(max)-ok mellett is jókora pozitív anomália jöhet össze, különösen, ha az érkezõ levegõ nem túl száraz, és a hosszabbodó éjszakákon sem hûl le túlságosan a levegõ.

Az új GFS futások alapján mintha az körvonalazódna, hogy az idei nyár nagy dobása most kezdõdik? Szezoncsúcs augusztus közepe után már nem túl valószínû, 1992 es kivétel erõsíti a szabályt! de a futás több napon át is 34-35 ös Tmaxokkal kacérkodik 20 ától...
Nos akkora a bizonytalanság hogy erre igazán alapozni nem lehet, de azért az augusztusi pozitív anomália elég valószínû, és a hónap közepéig ez az anomália nem volt pozitív.
Az idei nyár leginkább a 96 osra emlékeztet, mint ahogyan a tavalyira is, csak akkor a 96 ossal szemben a nyár végi kánikula elmaradt, bár igaz augusztus 18-27 ig az addigiakhoz képest viszonylag kiegyensúlyozott meleg idõ volt a 22 i hidegfronttól eltekintve. Azért május 5 óta a tavalyihoz képest valamicskét enyhébbek voltak a kilengések, ez azért a napi max görbéken jól lekövethetõ. Ami szembeötlõ, hogy idén mostanra mintha jócskán visszaszorult volna a hidegmag, és legkésõbb még a következõ röpke 20 napban lenne esély ezt learatni, reméljük nem is vész kárba.
Mondjuk a 96 os õszt, amit pocsék ideje miatt rémálmaimba kívántam a tavalyi messze alúlmúlta, reméljük idén ez nem fog megismétlõdni, szerintem jó eséllyel pályázunk egy 1997 es szeptemberre vagyis még szept közepéig néhány erõs hidegfront között lehet akár 30 fok is , utána viszont fagyni fog

Erre a szórásra én is kiváncsi lettem. Persze én nem értem be az elmúlt néhány évvel.
Egészen 1856-ig néztem vissza: Link

-----------------------------------
Ahogy közeledik a következõ melegebb idõszak, az is látszik, hogy ez se lesz hosszabb 2-3 napnál, akárcsak az utolsó. 16-án egy kisebb lehûlés vethet véget a rövid hõségnek. Talán 15-e lesz a hónap legmelegebb napja, de még lehetnek meglepetések a hónap vége felé. Az átlagnál kb. 1°C-kal melegebb augusztusra számítok most.

Itt van némi fogalomzavar.
A zonális áramlás épp nem segít a nyálkás idõszak kialakulásának, hisz az egy dinamikus áramlási rendszer. Ahhoz bizony anticiklon kell, fõként hogy felettünk legyen. Ha nyugati vagyis zonális az áramlás akkor enyhe de viszonylag tiszta a levegõ, sorozatos frontok miatt, és a két front közötti gerincen van anticiklon, így egy-egy napra lesz nyálkás az idõjárás, erre viszont simán emlékezhetsz. Ami még ezt segítette, (és itt jön képbe az összetett dolog) hogy az anticiklon délen míg a zonális áramlás északon húzódott, így fölénk enyhe de lassú légmozgású levegõ áramlott, ezek viszony tényleg kedvezõek a nyálkás, szürke idõjárásnak. Abban igazad van, hogy ez is egyfajta zonális áramlás, de nem a klasszikus ami nálunk szép tavaszi idõt okoz télen is, ejj de jók azok:-) 2006-07-es tele klasszikus, idõnként nyálkával, de enyhe, sokszor tiszta óceáni levegõvel megspékelve folyamatos melegrekordokkal.
A kedvencem volt ami szintén szép zonális áramlás az 1989 decembere, ejj több mint két hétig szinte tavasz több alkalommal 20 fok feletti rekorddal. Kint fociztunk rövid gatyában azon év decemberében, szép nyugati áramlás miatt:-) Lehetett szinte napozni is ebben az évben. Mit nem adnék egy olyan télért idén is hmmm!:-)
Az biztos, hogy az áramlási rendszereknek van egy periodikus váltakozása, hol erõsödõ nyugati szelekkel, hol erõsebb kontinentális, olykor erõsebb mediterrán beütéssel. Sokat foglalkoztam ezekkel és igen ez létezik, az elmúlt 120 évben amit visszanéztem. Azonban most még számomra káosz a kép, hogy miként fogunk változni. Meglátjuk.

Úgy tûnik, az 5-ei(! 5 nappal ezelõtti ) latolgatás nem rossz eddig: Link hisz a gyors visszamelegdés, már borítékolható, sõt hamarabb jön, már 12-tõl. A latolgatás további része már akkor is nagy bizonytalansággal volt terhelve (meddig tart, milyen erõsségû lesz), hisz most már jobban látjuk, h 16-a környékén jöhet egy front amelynek erõssége, érkezése bizonytalan, ezt követõen pedig ismét visszamelegedés is lehet. A júliusi kánikula 7-tõl tartott 19-ig, idõnkénti frontokkal visszavetve, a mostani szakasz 12-13-tól tarthat 16-ig, de kisebb-nagyobb(?) megbicsaklásokkal akár 20-21-ig is, sõt netán még tovább is, de az továbbra sem valószínû, h új szezonrekord születne ezen idõszak alatt, sõt a rosszabb forgatókönyvek alapján ezek a megbicsaklások nem kisebb lennének, hanem tartósabb (2-4 napos) átlag alatti T-t is hozhatnak.

Az ÉVF-ot most 21 és 25 közötti idõszakra teszem, 30-40%-os valószínûséggel!

Bár ez inkább a Globális jelenségek vagy az Éghajlatváltozás rovatba illik, de mivel ide írtad a kommentedet, itt is fûzöm hozzá a gondolataimat (modik remélem, megértõk lesznek).
Véleményem szerint nagyon fontos jelenség az, amit leírtál, ha van éghajlatváltozás vagy ingadozás, akkor ez nyilván oda tartozik.
Igen, a zonalitás határozottan ritkább lett, fõképp, ha a 70-es, 80-as évekkel teszünk összehasonlítást. Illetve, kissé finomítani kell ezt a megállapítást oly módon, hogy a zonalis légáramlás nem hatol olyan mélyen a kontinens belsejébe. Az Atlanti-óceán fölött most se ritkák a nyugatias légpályák. Fölöttünk, s még inkább tõlünk keletre, ezzel szemben leggyakrabban meridionális áramlások uralkodnak. Tulajdonképp érthetõ a dolog: a zonalitásnak nemcsak idõbeli, de térbeli eloszlása is van. A ciklogenezis a polárfrontnak Izlandhoz közel esõ részein folyik elsõsorban, az itt képzõdött fiatal ciklonokban az örvényesedés kezdeti stádiumban van, a polárfront zonális légmozgásai még nem váltanak meridionálisra. Ahogy múlik az idõ, a ciklonban növekszik az örvénylés, lassacskán megjelennek a meridionális áramlások, s közben a légörvény kelet felé mozdul el. Mire a szárazföld belseje fölé ér a ciklon, az áramlási kép már meridionális.
E folyamatot törvényszerûnek látom: európai viszonylatban keleten gyakoribb a meridionalitás, nyugaton a zonalitás. Az általad említett változás kulcsa, hogy a ciklonok kelet felé való vándorlása erõsen lelassult, ezért már nyugaton örvényesednek, a gyakori meridionalitás területe nyugatabbra jött. Hogy mitõl lassult le a légköri képzõdmények áthelyezõdése, az jó kérdés. Én bizonyos idõbeli egybeesések nyomán arra gyanakszom, hogy a tartósan csökkent naptevékenység áll a háttérben (a légkörfizikai mechanizmus is felderített). Persze lehet, hogy nem ez a fõ, vagy az egyetlen ok. A lényeg, hogy véleményem szerint egyhamar nem fog megszünni a ciklonok stagnálási hajlama, s ezzel együtt a meridionális áramlásokra való hajlam. Ennek hétköznapi idõjárásra gyakorolt hatásai nagyok: nagyobb ingadozások a hõmérséklet-menetben, gyakoribb tartós csapadék, vagy szárazság. Ezeket a változásokat leírták már mások, de általában a "globális felmelegedés" számlájára írták. Íme, a meglátásom szerinti igazi ok.

Közeledik a melegebb idõszak, de ez elõreláthatóan nem lesz zavartalan vagy kifejezetten forró. Aug. 15-én és 19.-én kerül fölénk a 16 fokos T850 izoterma. 15. elõtt, 15. és 19. között, ill. 20.-án elég távol maradnak a Kárpát-medencétõl a "hõségizotermák".
15.-re és 19.-re egyaránt gyenge hidegfront néz ki. A Derick-féle "júliusival összemérhetõ hosszúságú és erõsségû" hõhullám már csak augusztus 20.-a után alakulhatna ki, azonban nyár legvégén ilyennek a valószínûsége kicsi.

Én nem tudom hogy ez egy érzés vagy valóság, de vagy tavaly tavalyelõtt december 10-12-e óta megváltozott minden egy hirtelen váltással.
Gyakorlatilag nincs tartós zonalitás, folyamatos blokkoló helyzetek alakulnak ki, ez az elkövetkezõ hónapokban is fennáll, akkor az õsz se lesz eseménytelen.
Bármely modellt nézzük továbbra is folyamatos blokkoló helyzetek alakulnak ki.
Link
Link

Érzéki csalódás vagy valóban ez a régen oly jellemzõ unalmas zonális helyzetek tartósan nem alakulnak ki? Esetleg ha meg tudná valaki szerezni az elmúlt évek Péczely/Károssy féle makroszinoptikus kódjait lehetne látni.

Ennek talál legjellemzõbb mozzanata az õszi tartós ködös nyálkás idõ, amelyet kimondottan a zonalitás segít elõ. Gyerekkoromban rengeteg ilyen unalmas nap volt, az elmult 2 évben gyakorlatilag ilyen sem alakult ki.


Ami fölöttébb érdekes az utolsó ilyen hosszú idõszak vége egy dátumhoz köthetõ méghozzá ehhez: Link

Ettõl az idõponttól azt lehet mondani hogy 1-1,5 hétnél tovább nem alakult ki zonális idõszak.
Jó lenne megnézni az elmúlt években az 5 vagy 10 napos hõmérséklet szórás értékeit.
Logikusan gondolkodva a zonális idõszakokban a napi közepek szórása csekély, blokkoló helyzetek esetében logikusan több. Ha megvannak a szórásértékek grafikonra kell felvinni és megnézni ezek alakulását. Olyan kíváncsi lennék az eredményre.

Folytatva a sort:

08.12.-: úgy tûnik, hogy a legalább 5-7 napot meg lehet toldani legalább 10 napra. A mérsékelten meleg idõszakot megzavaró frontok ideje is sejthetõ már. Az egyik 17-e körül jöhet, a másik pedig meglátásom szerint valamikor 08.22. körül. Ezek egyike sem várható erõsnek, valószínûleg nem okoznak majd jelentõs lehûlést és a csapadék is csak elszórt formában érkezhet. Szerintem nem ezek lesznek az évszakváltó frontok!

Most jön a megérzés kategória: a 2. ("22-i") front után ismét visszaáll a mérsékelten meleg idõ.

Most valóban úgy tûnik, h megúszhatjuk a tartósan itt tekergõ HCS-et és a gyors visszamelegedés a legvalószínûbb 14-15-e után. Néhány kérdés azért marad:
-milyen erõsségû lesz
-meddig tart majd ez a kánikulai (szezonzáró??) periódus
- szeptember kioszt-e néhány (vagy több) kárpótlási jegyet (30 közeli/körüli napot) a nyárban csalódott embereknek
A közelgõ hõhullám véleményem szerint jó eséllyel összevethetõ (tartósság és erõsség szempontjából) lehet majd a júliusival, noha szezonrekordra nem számítok, persze egyértelmûen ki sem zárom.
Viszont a bizonytalan idejû, erejû hõhullámot lezáró hidegfrontot már komolyan kell "leszázalékolnom", hisz ekkortól minden front potenciálisan esélyes az "évszakváltó címre"(ami továbbra is csak egy szubjektív bohókás kategória, viszont kõkemény definíciója van, ezért könnyen lehet bukni vele). Ami érdekes, h ilyen front egyelõre nem látszik aug 20-21-ig...

Valóban, a jövõ hét elejére esedékes hidegfront mögött gyorsan AC épül ki a kontinens felett. Augusztus 15-én már eléggé megközelítenek a "hõségizotermák" (16 ill. 20 fokos 850 hpa-n) Nagyon úgy néz ki, hogy a hónap második felében itt a "pótnyár". Megnéztem a GFS "ûrtávlatit" is: aug. 21-ig nem ad számottevõ hidegadvekciót -így aztán legalább egy hét strandidõ elég valószínûnek látszik. Érdekesség, hogy a GFS 20-án és 21-én hurrikánt mutat nagyon északon: a labradori partoknál, majd Grönland déli csücskénél. Kialakulása esetén közvetett módon lehet, hogy hatással lesz Európa idõjárására.

Látom, hogy javában folyik a nyártemetés és a még igen messzi tél esélyeinek latolgatása, ám én még nem állok be a gyászolók sorába :-)
A Skandinávia feletti középpontú ciklon jó 4-5 napra visszahozza a július 2. feléhez hasonló "októberi", sõt jellegét tekintve talán inkább áprilisinak mondható szeles, viszonylag hûvös, záporokkal tarkított idõt. Utána viszont . amennyiben egy,a kelet-európai AC által blokkolt HCS meg nem keseríti a továbbiakban az életünket - az azori AC sikeresen pótvizsgázhat, és a jövõ hét végétõl, legalábbis néhány napra, visszahozhatja a kellemes nyári idõt. A most frissülõ ECM szépen mutatja ezt a tendenciát, habár az üdítõ gerincdesszert kontra fekete teknõleves csata valószínûleg véglegesen csak valamikor a jövõ hét közepén dõl el - reméljük az elõbbi javára

Átgondoltam én is, igazatok van. Ha alul érkezik a hideg, akkor is kiélezõdik a T-különbség a határréteg tetején, de akkor van igazán hideg alul.
Ha nedves, relatíve "meleg" levegõ kezd el alulról hûlni, az is elég lehet ahhoz, hogy kifagyjon a víz. A lényeg, hogy a nagy nedvességtartalom valahogyan belekerüljön a jóvbal hidegebb levegõbe.

Igen, erre én is tisztán emlékszem, ekkor a zárt ködbõl hirtelen nyílt köd lett és így tudott létrejönni a gyémántporos halókomlexum, de ehhez sötétben elég csak a gyenge köd is. Mind ez 12.29-én következett be, valamikor ekkor támadt be északról a hideg. De elég hozzá a -5°C is azért.

Mikor hideg fölé meleg érkezik az a hidegpárna! Ha gyors a melegedés akkor átkeveri a levegõt és enyhe idõt okoz kiugróan magas hõmérsékletekkel. ilyenkor nemhogy gyémántpor nincs de még gyémánt esõ csepp se sok:-) Ez a legszebb ilyenkor alakulnak ki jó kis rekord melegek, mivel a légkör ilyen esetben teljesen tehetetlen és a telítettségi állapot egyszerre kiszárad. Ez bizony 15 fokokat okoz fõként a fõnös Alpokalján ááá meseszép is ez:-)
A gyémántpor úgy alakul ki ahogy Ádám írja jó kis lábas, száraz, kemény hideg kell hozzá, legalább -8, -10 fok körüli 850hPa-os levegõ, és a talajon derült, száraz idõ, a legjobb ha -15 fok alatt vagyunk. Lásd Lappföld. Olykor persze elég ha -5 -8 fok van de ahhoz jó kis kifagyás szükségeltetik.

"Elég erõs áramlás már átkeverheti /ezek a tipikus gyémántpor-hullásos helyzetek, amikor az alsó hideg fölé meleg nedves levegõ érkezik, és elkezd keveredni."

Ez nem így van. A gyémántporhoz hideg, relatíve száraz idõ kell, nem pedig átkeverõ meleg áramlás. Gyémántpor leginkább akkor van, amikor ÉK felõl kapunk száraz, lábas hideget. Derült ég, nagyon erõs éjszakai lehûlés, felhõk sehol.

Mint pl. tavaly december végén, amikor jöttek a gyémántporos fotók: Link

A jégtakaró minden évben szeptemberben éri el minimumát, így szerintem még az októbert is minimum meg kell várni. A minimumbeli értéket hiába hasonlítjuk össze a többi évivel, a grafikonok alapján utána úgyis a többi évivel nagyjából együtt fog futni az idei.

"Az õsz elsõ felében (szeptember és október eleje) elõforduló tartós elõoldali szituáció magasnyomással párosulva, délies légmozgásokkal érdekes módon gyakran von maga után zonális, enyhe telet."
Szerintem ez a normális, hiszen az õszi délnyugati áramlások a polárfront környékén kiélezik a hõkontrasztot, az emiatt ott beinduló erõs nyugati áramlások a tél elsõ felében gyakran meghatározóak, viszont gyakran a tél végére alakul ki blocking a Rossby-hullámzás miatt.

"elõoldali szituációk ... szintén magas hõmérsékletet okozhatnak a téli hónapokban."
Háát, azért télen szeret kialakulni hidegpárna. A téli félévben a napi sugárzási egyenleg kisugárzás-többletû, így egy gyengébb áramlás a hegyeken átkelve a Kárpát-medence fölé kúszik, miközben a talajon megülepedõ légréteg hûlni kezd, és kialakul a hidegpárna. Elég erõs áramlás már átkeverheti /ezek a tipikus gyémántpor-hullásos helyzetek, amikor az alsó hideg fölé meleg nedves levegõ érkezik, és elkezd keveredni /. Egyszóval az elõoldal nem garancia a magas hõmérsékletekre.

Ha statisztikai alapon nézem, akkor átlag körüli, vagy annál hidegebb tél jöhet, és ezt én is a hideg telek "csoportos" elõfordulására alapozom. Ami még megerõsíthet ebben, az a gyenge naptevékenység, de ezt azért csak félve mondom.

A télre latolgatni még most is korai kissé. Véleményem az, hogy augusztus vége a legkorábbi idõpont, amikor valami mondható errõl azon az alapon, hogy ekkor már megfigyelhetõ, hogy reagál a sarki hidegbázis maradványa a hosszabbodó éjszakákra: van e hajlama a gyors növekedésre, expanzióra. Ha a hónap utolsó dekádjában a poláris légtömegek erõs beáramlása következik be, ez legalábbis felveti a gyanúját egy átlagos, vagy annál hidegebb télnek (ld. tavalyi év).
A nyár megelõzõ része legfeljebb nagyon halvány sejtést tesz lehetõvé a télre vonatkozólag.
Elmondható, hogy tartósan forró idõ esetén, ha nagy a pozitív anomália, a kifejezetten hideg tél valószínûsége kicsi (ld. 2000, 2006 és 2007). De nagyjából átlagos hõmérsékletû tél így is elõállhat (ld. 2003)
Az õsz elsõ felében (szeptember és október eleje) elõforduló tartós elõoldali szituáció magasnyomással párosulva, délies légmozgásokkal érdekes módon gyakran von maga után zonális, enyhe telet. Ellenkezõleg, az ilyenkor bekövetkezõ poláris hidegbetörések ugyanúgy értékelendõk, mint a már említett augusztus végiek.
Az õsz második fele teljesen más lapra tartozik. Ilyenkor az élénk légmozgások, gyakori frontátvonulás a zord tél ellen szól -átlagosat, vagy annál enyhébbet vetít elõre. Ellenkezõleg, a huzamosan magasnyomású, csendes, ködös késõõsz felveti a hideg tél lehetõségét, mert ezesetben a sarki hidegbázis felépül, s nem "elpocsékolódik".
Tanulságos megfigyelni az egymást követõ telek jellegét. Az állapítható meg, hogy a kifejezetten zord teleket 3- 4-5-6 éves "blokkok" veszik körül, melyeken belül enyhe nemigen van, csak átlagos vagy annál hidegebb ( pl. 1963-tól 69-ig, 1978-tól 1981-ig, 1983-tól 1986-ig, 2001-tõl 2004-ig és természetesen 2009/10, 2011/11 -??). Kivétel itt is akad: 1994/95 enyhe tél volt, 1995/96 hideg, 1996/97 úgyszintén elég hideg, de már az 1997/98-as újra enyhe.
Egzaktabb vizekre evezve láthatjuk, hogy az AO és NAO indexek még mindig inkább nulla körül, vagy negatív tartományban "szeretnek" tartózkodni, ez (feltéve, hogy az állapot fennmarad) ellene mond a kifejezetten enyhe télnek. A nyugatias légmozgások ímmár krónikus gyengélkedése hasonlóképpen a tartós zonalitás kiváltotta enyhe tél ellen szól, de itt már gondolni kell elõoldali szituációkra is, melyek szintén magas hõmérsékletet okozhatnak a téli hónapokban.
A CFS átlagos vagy átlagnál hidegebb téli idõszak között ingadozik jó ideje.
Fentieken kiki elgondolkodhat, konklúziót is levonhat (bár jobb, ha vár ezzel cca november elejéig).

És egy rekord meleg mondjuk 2006-07-es tél:-) Aztán jöhetne a nyár újra!

Sajnos már elõrelatolgatni nem merek ekkora bukás után, no de mégis picit:-) Vicces volt a július minden szépen indult erre meghalt az Azori, a mocsok!:-) Senki sem gondolta volna ezt, de neki sikerült elvéreznie nyár közepén. Hatalmas lekváros buktát okozva ezzel nekem:-)
Augusztusra már csak óvatosan, sajnos nincs erõs anticiklon így már nagy hõhullámra én sem számítok, ( remélem megcáfol megint és megerõsödik) így maradhat az átlagos nyár, talán azért picivel felette. 20. után már bármi jöhet lehet 1992-es esztendõ hõségekkel, de lehet a tavalyi év is, hogy be kellett fûteni. Meglátjuk, mindenesetre két hét volt igazi ebbõl a nyárból, no meg talán a mostani 5 nap lesz az, aztán kiderül! Igaz még lehet szép õsz, de egy beragadás meg a makacs ködök áá már nem az igazi, de a reményhal szép víziélõlény:-)