Meteorológiai esélylatolgatások

Évszakváltó frontnak még szerintem is korai lenne,de a jövõ hét az szépen megy a levesbe úgy néz ki! Link
A fáklya alapján a GFS számol a hidegcseppel,ahogy te is megemlíted,az pedig nagyon nem lenne jó nyár szempontjából!Link
Még két ilyen hét mint az elmúlt,és páran a kardjukba dõlnek!
Nekem mondjuk tökéletes a 20-25 fok(és mellesleg a vargánya is jobban szereti),de akkor már kicsi lesz az esély,egy igazi bemelegedésre szerintem!

A milyen lesz az idei nyár címû -május eleji- kérdés részverifikációja (becslés): azért ide írom, mert még nincs vége és folyamatban van a dolog így nem Visszatekintõ.

jún+júl: +0.4/0.5 körüli T anomália (jún. kevéssel egy fölött, júl. 0 alatt), míg a csapadék 110-115% körül áll ebben a két hónapban, vagyis eddig a statisztika nyelvén ennél átlagosabb nyár szinte már nem is lehetne. Igazából az átlag erre képes Most már minden az augusztuson múlik.

Nagyon úgy tûnik, h 9-ig elõbb átlag körül, majd határozottan (bár szezonrekordot nem veszélyeztetõ módon) átlag fölött leszünk T tekintetében, míg a csapadék meglehetõsen kérdéses, de úgy tûnik, h inkább alatta leszünk a sokévi átlagnak(országos szinten legalábbis). 9-e környékén relatíve "erõs" lehûlés érkezik, majd a hûvös levegõ ki tudja meddig idõzik fölöttönk; ha a teknõbõl HCS lesz és itt ragad akkor sok jóra nem számíthatunk. Ha a teknõbõl nem szakad ki HCS ill. nem alakul át azzá felettünk vagy a közelünkben, akkor jó eséllyel 4-6 nappal megúszhatjuk ezt a történetet. Mivel nyáron (fõként ilyenkor) nem igazán határozott a globális magassági áramlási mezõ, így van esély a beragadásra (kontinens fölötti ragadásra), amely már 7-8 napon túli "mindig a 4.-5. napon jön a javulás" címû már jól ismert, de alacsony nézettségû szappanopera lenne

Mindenesetre így, vagy úgy a 9-e környéki frontnak 5%-nál többet nem adok évszakváltó szempontból, hisz túl korai a lehûlés, így aug utolsó harmadában, vagy szeptemberben jöhet a definícióm szerinti évszakváltó front. Persze ez csak egy latolgatás, lehet, h nem így lesz...

Jó hír, hogy a mostani melegebb periódust lezáró hidegfront késik, és csak valamikor 9-e tájékán vonul át. Viszont ami rosszabb, az utána kirajzolódó hidegebb periódus sokkal elnyújtottabb, mint ahogy eddig látszott, és a visszamelegedés igencsak vontatottnak ígérkezik. Ennek oka az évszakhoz képest igen mély és tartós Skandinávia feletti KP-ú ciklon, amely a kontinens nagy részét hideg óceáni "lehellettel" árasztja el. Ez alól ismét a Kelet-európai síkság képez majd kivételt, esetleg a mediterrán térség déli része. Ennek fényíben igazat kell, hogy adjak Thermometer kollégának - ha egyáltalán még lesz kánikulai periódus, ez talán majd csak augusztus végén, szeptember elején érkezik meg, 2008-hoz hasonlóan.

Igen, ez az! Bizonyos tények vetették fel annak lehetõségét, hogy az erõs naptevékenység gátolja a hõkisugárzást a sarkvidékeken -úgymint: szokatlanul nagy jégborítottság és hidegbázis az Antarktiszon a legutóbbi napfoltminimum idején, vagy a Kis Jégkorszak maga, mint a Maunder-minimum valószínû következménye. Én is a részecskeáramlásra gyanakodtam, mert ez kizárólag a pólusok környékét érinti. Addig jutottam el, hogy ennek kinetikus energiája hõvé alakul valahol a magaslégkörben, és az így létrejött melegebb légréteg felel a csökkent hõkisugárzásért (valamiféle hõsugárzás-visszaverõdési alapon?)
Most már látom, nem errõl van szó. Amit leírtál, teljesen korrekt, ugyanis a sarkok lehûlésének, jegesedésének kardinális tényezõje az akadálytalan kisugárzás. Ráadásul itt pozitív visszacsatolásról, öngerjesztõ folyamatról van szó: a lehûlés hideg anticiklonokat generál, azok pedig derült, kisugárzásnak kedvezõ idõt okoznak. Természetes, hogy e visszacsatolást bármilyen felhõsödés, csapadékképzõdés lehetetlenné teszi.
A Maunder-minimum féle hosszú inaktivitási periódusok tehát elvileg lehûlést, jegesedést okoznak a sarkvidékeken, ugyanakkor a nyugati áramlás erejének csökkenését a mérsékelt szélességeken. Az atlanti hatás eljelentéktelenedése Európában meleg nyarakhoz vezet, ugyanakkor a nagyobb sarki hidegbázis zord teleket okoz. Ezen, a klímában jelentkezõ éles különbség megnyilvánul az évi középhõmérséklet görbe instabilitásán, mely jól nyomon követhetõ a XVIII. század végére, XIX. század elejére vonatkozó grafikonon (ld. Éghajlatváltozás rovat)

Mikiwan: egy szóval nem állítottam, hogy jelenleg erõs a naptevékenység. Sõt, az utóbbi hetekben alig volt napfolt. Mindössze arról van szó, hogy valamit növekedett az aktivitás ezekben a napokban, de ez -véleményem szerint- nem változtat a mostani ciklus rendhagyó jellegén.

S hogy a "köznapi" idõjárásról is ejtsünk néhány szót: még mindig erõs skandináv ciklont, dinamikus ény-i áramlást mutat az ECMWF a hét legvégére, jövõ hét elejére. Nagyon úgy néz ki, hogy augusztus eleje már nem hoz hõségidõszakot. Kissé szokatlan ez a forgatókönyv, mert éppen e hónap elsõ kétharmada szokta hozni a legtartósabb melegeket. Egyre inkább úgy látom, hogy késõi (esetleg szeptember elejére átnyúló) "pótnyárral" számolhatunk.

Szép napot! A leirottak hátterében empirikus/megfigyelésekkel igazolt és elméleti bizonyitékok szolgálnak.

Nem túlzottan messzemenõ követeztetések ezek?

Egyelõre csak érdekességként említem meg, de ami még esetleg befolyásolhatja az augusztus 15. körüli idõszakot, az az Emily hurrikán(?), illetve annak extratrópusivá alakuló maradványa, de mivel maga a trópusi ciklon még ki sem alakult (jelenleg formálódik a Kis-Antilláktól keletre, de szerintem még kell neki egy-két nap, hogy egyáltalán trópusi vihar legyen), így nehéz megmondani, hogy pontosan milyen és mekkora befolyással lehet majd Európa idõjárására.
Mindenesetre a GFS az elmúlt napokban már minden futásban adta, de volt olyan futás, amiben Amerika partjainál maradt, míg valamelyikben Közép-Európában landolt a belõle kifejlõdõ ciklon. A legtöbb modell alapján Florida környékén fordulhat majd észak-északkelet felé: Link De ilyen idõtávnál még simán benne lehet annyi tévedés is, hogy a végén az USA-ban landol majd.

Erõs naptevékenység? Az elmúlt napokban valóban több lett a napfolt csillagunk felszínén, de attól még ez nem tekinthetõ "erõs"-nek, csupán az eddigi rettentõ gyengéhez képest kevésbé gyenge. Ettõl függetlenül ez a ciklus továbbra is jóval elmarad a korábbiaktól.
Ha megnézed a spaceweather.com weboldalt, ott azt látod, hogy : sunspot number 128. De ha megnézed az elõzõ ciklus idõszakait, bõven találsz 300 feletti tartományokat is. Na az az Erõs Naptevékenység, emberek.

Igen! nagy valószínûséggel ilyesmi helyzet lesz.
Link

Jómagam így látom:

1. 08.02-07: mérsékelten meleg idõ, szerdát kivéve elszórt záporokkal, zivatarokkal. Nem biztos, hogy fokozatos lesz a melegedés, mert szerda, csüt. környékén ÉK felõl kapunk egy szolid hidegbeszivárgást. Ha máshol nem is, de ÉK-en tuti lesz hatása.

2. 08.07-08: a markáns HF érkezése, átvonulása, jelentõs lehûléssel, helyenként akár heves zivatarokkal.

3. 08.08-12: hûvös és az idõ elõrehaladtával szárazodó idõ. A kettõ együtthatójaként a szélleállás után hideg hajnalok, a hidegrekordot sem zárnám ki.

4. 08.12-: legalább 5-7 nap mérsékelten meleg idõ, de ekkor már 1-2 gyenge front is érinthet minket, záporokkal, zivatarokkal megspékelve.

5. Hogy azután mi lesz, az már csak fikció, de a fenti hullámzást és a CFS havi elõrejelzését figyelembe véve mind hõmérsékletileg, mind csapadékilag átlagos augusztusra számítok, engem nagy meglepetésként érne az átlagtól való jelentõs eltérés mindkét paraméter esetében. Az ÉNy-i irányítás miatt a csapadék területi eloszlását is "normálisnak" gondolom, azaz DNY-ÉK-en több, az ÉNY-i szélcsatornában és DK-en kevesebb.

Átnézve az elõrejelzési térképeket, az alábbi meglátásom van a következõ 10-14 napra (sajnos a hétfõ-szerda mérsékelten meleg elõre jobban bejött, mint a "betör a meleg már hétfõn" verzió):

A vasárnap - hétfõi front továbbra is tartja magát, elõtte jó kis zivatarlehetõségekkel Link . Maga a skandináv ciklon és egy csapadékmezõ-kivágat: Link és Link

A front elvonulása után azért mutatnak visszamelegedést is a modellek, bár kedden szerintem max. 20-25 fok lesz. Kedden kezd kiépülni egy magasnyomású öv az Azori-szigetektõl egészen hazánkig, a szerdai állapot itt látható: Link

Aztán persze - menetrendszerûen - újabb (ezúttal dániai központú) ciklon frontja érkezne, pénteken haladna át (elõtte az elõoldalon és a magasnyomás okán meleg, akár 30 fok felett is), jobb esetben csak érintene minket: Link

Utána újra melegedés látható, érdekesség az ûridõben, egy nbr-i anticiklon: Link

Remélem azért tudnak a gyerekek fürdeni a Balatonban augusztus 14-ig.

Szép estét! Erõs naptevékenység (ami sok és nagy méretû foltcsoportot jelent a napfelszinen) idején nem csak a szoláris ibolyántúli sugárzás intenzivebb, hanem a Nap külsõ mágneses terébe kijutó, görbült pályán haladó napplazma is. Utóbbi mindig és csakis a pólusoknál éri el bolygónkat. A sztratoszférát valamelyest felmelegiti, eközben ott örvények képzõdnek, azok pedig kapcsolódnak a troposzférikus ciklonokhoz. Naptevékenységi maximumkor túlnyomórészt a sarkkör táján idéz elõ a trópusokon ismert hurrikánokat, amelyek igen hidegek, rettenetes szelek fújnak - de végül is a magas szélességeken tombolnak, nem jutnak lejjebb. Amikor a napfoltok belsõ, kompakt magja, az umbra tartósan, egy-két héten át a Föld átmérõjének a kétszeresét - kb. 25 ezer kilométert - meghaladja, akkor a poláris ciklon hidegfrontjával akár Észak-Afrikáig is lejuthat, ahogyan természetesen hozzánk, a Kárpát-medencébe, "rossz" idõt, nagyobb csapadékot, erõs, viharos szelet és jelentõs lehûlést okozva. (Az ilyen jellegû napfoltok meglehetõsen ritkák, s hatásuk nálunk nem tart 3-4 napnál tovább - a téma kedvenc kutatási területem az 1970-es évek eleje óta.) A napplazma - az ismertetett jelenségek miatt - valóban akadályozza/akadályozhatja a terresztrikus hõkisugárzást kimondottan a pólusokon. (Tapasztalatom szerint az idõjárásunkat befolyásoló naphatás jóval rövidebb idõ, 10 nap, legtöbb 15 nap alatt már bekövetkezik.)

Köszönöm, hogy kisegítettél, és megírtad a térítõi AC-k erõsebb naptevékenységben való kiterjeszkedésének az okát: tudomásom szerint is a szoláris UV sugárzás növekedésérõl, ózont generáló hatásáról és abban való elnyelõdésérõl van szó.
Valóban az a kérdés, hogy a tevékenység erõsödése epizódszerû, vagy tartósabb lesz-e. Az nyilvánvalónak látszik, hogy a szoláris hatások késleltetve jelentkeznek az idõjárásban. Ha tartósan több lesz a napfolt, ennek befolyásával nyár legvégén, õsz elején számolhatunk. Egyelõre az (idõlegesen?) visszaesett aktivitás következményeit látjuk, és a modellek szerint még látjuk is több napon keresztül.
Egy kérdés: van tudomásod olyan mechanizmusról, melynek révén az erõs naptevékenység akadályozza a hõkisugárzást a pólusokon?

A naptevékenység erõsödõben van, jelenleg háram valóban hatalmasnak vagy legalább jókorának nevezhetõ foltcsoport található a Nap felszinén, a fotoszférán. Egyidejûleg. (Forrás pl. a www.spaceweather.com friss honlap fõoldala, balra fent a napkoronggal.) A legvalószinûbb ilyenkor, hogy a szubtrópusi anticiklonok lassan északabbra (vagy a déli féltekén délebbre), magasabb földrajzi szélességi területekre húzódnak fel. Ennek az egyenlitõt érõ, erõsödõ szoláris ibolyántúli sugárzás az oka. Következménye pedig Kárpát-medence-szerte fokozódó délies áramlás száraz, meleg idõjárással. Kérdés: vannak-e vagy sem újabb nagy foltcsoportok központi csillagunk hátoldalán. Ami az emlitett idõjárási helyzet tartósságát vagy éppen megszûnését jelentheti.

Most még nincs gond, igaz hûvös az idõ. A negatív indexek a grönlandi maximum jelenlétét jelentik ebben az estben. Részben ez az amerikai hõhullám miatt van, részben pedig a gyenge ciklontevékenység miatt az Óceánon. Nálunk a hûvös idõt a meggyengült Azori anticiklon okozza, és az, hogy nagyon kint van az Atlanti-Óceán felett. Ha ez a kontinens felé araszolna kb 500 km-t már mást lenne leányzó fekvése, de így sajnos utat enged az északnyugati áramlásoknak amik szerencsétlen estben csapadékot is hoznak magukkal. A másik kellemetlen hatás amit tavaly is eljátszott az idõjárás, hogy a tõlünk keletre erõs hõmérsékleti kontraszt alakult, ki illetve a Kelet-európai-síkságon makacs hõhullám van és ott is anticiklon tevékenykedik. Mi a kettõ közt szenvedünk kb 2 hete, és nincs egyelõre ami elkotorja innen. Pedig milyen szépen alakul a július elsõ fele, és sikerült ezt elrontani ejj:-)
Ha a tél közeledtével is így marad akkor kell elgondolkodni a tüzelõ beszerzésén:-)
Ha visszanézem az adatokat, akkor a 60-as 70-es években is valami hasonló játszódott le, és a nyarak nagy része így telt el mint az elmúlt két hetünk. Borzalmas lehetett:-) Hûvös nyarak, esõvel kisebb hõhullámokkal. Nincs is sok rekord érték abból az idõszakból, illetve van, csak hideg:-)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#61517)

Igen, az AAO=Antarctic Oscillation Link Link

Mi ez az AAO, a déli félteke AO-ja (AntArctic Oscillation)? Ha igen, akkor változásai a mi idõjárásunkra is kihatnak. Az AAO, AO és NAO egységes globális mechanizmusnak a részei. (Nem véletlen, hogy az AO és a NAO is enyhén lefelé tendál mostanában) Ezek az indexek a cirkulációs cellák erõviszonyait fejezik ki, nevezetesen a sarki magasnyomásét és a térítõi magasnyomásét. (A NAO-hoz tartozó izlandi minimum ebben a relációban másodlagos, a sarki és térítõi AC-k függvénye, mint minden mérsékelt övi ciklon)
Elméletem szerint e cellák erõviszonyai (s ezen keresztül az indexértékek) nagyon jól korrelálnak a naptevékenységgel. Erõs tevékenység csökkenti a kisugárzást a sarkokon (hipotézis), növeli a besugárzást a térítõkön (ez tudományosan igazolt) - gyenge tevékenység ellenkezõ hatást fejt ki: a megnövekedett kisugárzás miatti lehûlés megerõsíti, kiterjeszti a poláris magasnyomást, a gyengébb térítõi besugárzás miatt az ottani magasnyomás visszahúzódik az egyenlítõ irányába. Ennek a következõk lesznek a cirkulációs hatásai: a szubarktikus alacsony nyomású öv délebbre helyezõdik, a mi szélességünkön gyakoribbak lesznek a ciklonok. A poláris légtömegek beáramlásának valószínûsége -fõleg télen- megnõ. Az AO, NAO, és az AAO(?) értéke alacsony. További következmény: a futóáramlás, és általában a nyugatias áramlások ereje lecsökken, mivel a térítõi magasnyomású légtömegek visszahúzódása miatt a coriolis erõnek kevesebb "alapanyag" áll rendelkezésére. A légköri képzõdmények kelet felé való mozgása ezért lelassul, ezek gyakran "beragadnak" felettünk.
Ugye, ismerõsek a fenti jelenségek a most végetért(?) mély naptevékenységi minimum idejébõl?
Még egy sokat sejtetõ tény: kb. fél éve a tevékenység dinamikus növekedésbe kezdett. Nem sokkal ezután a NAO és AO is megindult felfelé, egy idõre pozitív tartományba is került. Ennek megfelelõen a mi szélességünkön AC dominancia keletkezett az azori maximum megerõsödésével. Néhány hónapos csapadékszegény idõszak vette kezdetét.
Májusban azonban a naptevékenység növekedése megtorpant, sõt, visszájára fordult -információim szerint azóta stagnál. S lám, némi késleltetéssel az indexek megint süllyedni kezdtek, és megjelentek fölöttünk a ciklonok olyannyira, hogy az év eddig eltelt részének csapadékösszege már meghaladja a sokéves átlagot. Hogy mit hoz a közeljövõ, még persze kérdéses. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérnie a naptevékenység alakulását annak, aki hosszútávra óhajt latolgatni. Jelen nézetem szerint ez nagyon jó indikátora a makrocirkulációs állapotnak.

Anarki: a remény hal meg utóljára
Ne nagyon reménykedj pozitív értékekben.

Az AAO a Föld déli féltekének az idõjárását határozza meg valamelyest...
Nálunk az AO-t kell nézni, ami egyelõre ugyan negatív, de nincs nagyon kirívó értéke...
Egyébként így sem bíztató a tartós nyári idõ szompontjából, hiszen további csapadékos és hûvös idõjárás lehetõségét veti fel, csak átmeneti melegedésekkel. Én remélem, hogy télre mindkét index pozitívba vált.

Link
Nem a legjobb ómen a nyár hátralévõ részére...

De ami nagyon durva,az ez: Link
Valami magyarázat, valakitõl?

A friss GFS-futások is ezt erõsítik, ahogy látom, augusztus 7-e körül érhet el minket az általad említett ciklon, de jó esetben csak érint, illetve ÉK felé távozik.

Addig (augusztus 4.) is valóban újra meg újra regenerálódik a teknõ, legközelebb csütörtök -pénteken, majd vasárnap-hétfõn.

A hõmérséklet azonban már - remélhetõleg - inkább a 20-30 fok közötti tartományban lesz.

Így van, az ECM immár több futás óta mutatja a nyári visszaváltás lehetõségét: az eddig rendszeresen regenerálódó közép-európai teknõ a jövõ hét elején várhatóan gyengül és távolodik térségünktõl. Ugyanakkor hosszú idõ után a Brit-szigetek felett kialakulhat egy ciklon, melynek elõoldalán Közép-Európában délnyugatira fordulhat az áramlás, és a 15 fokos izoterma 850 hPa szinten ha nem is lesz elég hõhullámra, de az évszaknak megfelelõ 25-30 fokos meleget azért tartogat a tarsolyában. A teljesség kedvéért megemlítem a cseh met. szolgálat 30 napos elõréjét (július 20-augusztus 20.), amely éppen augusztus elsõ harmadára valószínûsíti a legkedvezõbb, csupán helyi zivatarok által megszakított idõt. Mindent egybevetve fõleg augusztus elsõ fele, illetve közepe még tartogathat jó néhány igazi nyári napot, sõt a kevéssel 30 fok feletti értékek is visszatérhetnek, ám az idei nyár csúcspontján valószínûleg túl vagyunk már.

Szegény Azorink picit megroggyant és meggyengült az elmúlt idõszakban, így a hõhullámokat okozó forró légtömeg sem tudott fölénk helyezõdni. A július 2 hetét okozó forró légtömegek elvándoroltak, így utat engedtek a hûvös, nedves léghullámoknak. Megmondom õszintén ekkor jelentõs lehûléssel nem számoltam, így a 2 fokos pozitív várásom sem jön össze, 1-1,5 fok körüli pozitív anomália fogja zárni a hónapot.
A teknõ és a hidegcsepp szépen fölénk helyezõdött, pedig északabbra van a pályája ilyenkor, bizony ha az egyik rendszer bukik akkor magával rántja a másikat is.
Mi is volt az oka? Stabilnak látszott, de mégsem volt az, az egyik ok, hogy a magasnyomású rendszer nem kapott kelõ támogatást az északról érkezõ frontoktól, túlságosan északra tolta azokat. A másik, hogy a forró légtömeget túlságosan keletre távolította el magától, így a fent maradása nem volt hosszan tartó.
Most egy változatos idõszak alatt vagyunk és bizony ez tarthat még a hét végén és a jövõ hét elsõ napjaiban is, de fokozatosan emelkedik majd a hõmérséklet. Péntek táján ismét egy nedvesebb légtömeg fogja elrontani a hét végének az idõjárását kissé, de talán annyira nem, bár szombat is záporosnak látszik.
A következõ hét második felétõl ismét jöhet a meleg légtömeg, mert vissza rendezõdés látszik, illetve a jelei, igaz nagyon messze van még. Én még számítok hõhullámra, igaz ez a sok csapadék már annyira nem kedvez kialakulásuknak, és már augusztusban a rendszer könnyen megbillenhet, sajnos közeleg az õsz, de ez így van rendjén. A száraz és a nedves légtömegek fogják eldönteni a felmelegedés mértéket, várhatóan olyan nagy hõhullám már nem tud kifutni mint a júliusi, de egy-egy hét még benne vagyon a pakliban, ha jól keverjük õket:-)
Meglátjuk, még van több mint egy hónap, bár a nyár átlag felett fog zárni ez is biztos.

Remek,végre meleg nyári idõ lehet az elsõ diagram szerint végig szinte 15 fokon fut T850-en. Sõt, Nyugat-Európában a tagok egy része augusztus elejére hõhullámmal kacérkodik,ami elõbb-utóbb minket is szokott érinteni valamilyen módon. Elég volt ennyi õsz bõven most,jöhet a meleg szeptemberig.

Nyilván nem kõbevésett ábrák, de azért elgondolkodtató:
Link
Link
Ha így mennek tovább a dolgok, lehet,hogy elég gyatra nyarunk lesz... mindössze 2 hét igazi, vérbeli kánikulával - az is július közepén.

A 2000 utáni évtized átlagosnak mondható éves csapadékmennyiségei után 2010-ben csaknem ezer milliméter csapadék hullott Magyarországon. Ezzel a tavalyi volt az elmúlt több mint egy évszázad legcsapadékosabb éve - derül ki az MTI által közölt, a Központi Statisztikai Hivatal által készített statisztikából.





Könnyen lehet, hogy idén újabb rekordot könyvelhetünk majd el, hiszen a metnet.hu adatai szerint idén az eddigi csapadékmennyiség 50-100 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot, ami 600-650 milliméter.
ATV-s oldal elõrejelzése...No comment

ECMWF is mutatta a bárikus mocsarat július utolsó napjaira. Az északeurópai AC által irányított idõjárás ha nem is gyakori, de nem is kivételes a nyári idõszakban -az elõbbivel együtt a nyárközép tipikus helyzetei.
Ezekben a helyzetekben az a leglényegesebb, hogy hiányzik a magasban a melegadvekció, sõt, relatíve hûvös levegõ szivárog ide északkeletrõl. Ezért, ha a levegõ nedvességtartalma kielégítõ, szinte minden nap délutáni zivatarok vannak, továbbá, éjszaka kellemesen lehûl a levegõ.
Az elképzelhetõ legszebb nyári idõnek tartom az ilyet, kár, hogy általában nem tud tartóssá válni.

A GFS nem elõször kacérkodik azzal a forgatókönyvvel, miszerint a jelenlegi aktív ciklonális irányítás helyét július vége felé elõbb egy báriukus mocsárhelyzet venné át, majd augusztus elsõ napjaira tõlünk északra egy AC alakulna ki, mi pedig annak a déli peremén legalább néhány napig élvezhetnénk a viszonylag száraz, az átlagosnak megfelelõ kellemes nyári idõt, napközben 25-30 fokos csúcsokkal. A makacs északi magassági áramlás a jövõ hét nagy részére még jellemzõ lesz, így a nyaralók szempontjából július hátralevõ része valószínûleg a "levesbe" megy, de ugyanúgy, ahogy Tél tábornoknak februárban, sõt március elején is szokott lenni még jó néhány emlékezetes alakítása, ugyanúgy a nyarat sem lehet leírni csak azért, mert történetesen a kellõs közepén 2 hetes "szabadságot" vesz ki

Igen, vannak hasonlóságok a tavalyi évvel. Közbevetõleg megjegyzem, hogy egymás melletti évek idõjárása sokszor kísérteties hasonlóságot mutat (ld. például a tavalyi és tavaly elõtti robbanásszerû enyhülés karácsonykor). Az okokon érdemes mélyebben elgondolkodni.
Szóval, egy éve is nagyjából ilyenkor kezdõdött a hõség, idõtartama hasonló volt. Hogy pár fokot rávert az idei hõhullám a tavalyira, az elég lényegtelennek látszik, talán az akkor nedvesebb talajra, párásabb alsó légrétegekre vezethetõ vissza a különbség.
De tagadhatatlan az is, hogy differencia van bõven a múlt év és a mostani között. Úgy tûnik (s erre hónapokkal ezelõtt felfigyeltem), mintha a tavalyi cirkulációs állapot "birkózna" egy gyökeresen mással, melyet AC dominancia és kevés csapadék jellemez. Egyszer az egyik, másszor a másik kerekedik felül, szárazság váltakozik özönvizekkel, és országon belül is nagyon kiélezett a csapadékeloszlás. Jelenleg az látszik, mintha a nedvesebb "stílus" felé billenne a mérleg nyelve.
Fentiek miatt az a véleményem, hogy "benne van a pakliban", július legvégére, augusztus legelejére sem tér vissza a kánikula. Frontokkal tarkított, nem túl meleg idõ augusztus elsõ dekádjában simán elképzelhetõ, ahogy utaltam is rá legutóbbi kommentemben. Ebben az esetben a hónap végén, szeptember elsõ napjaiban lenne még egy hõségperiódus. Ezt aligha fogjuk megúszni, a nyár még tartogat "keményvonalas" meleget a tarsolyában. A kérdés, hogy 2-3 héten belül bekövetkezik, vagy csak augusztus második felében. Az sem lehetetlen, hogy augusztus elején lesz néhány hõségnap, majd a hónap közepi hûvösebb idõ közbejöttével a hónap legvégén szintén egypár.

A 67195 ös hsz ban veled egyetértésben részleteztem, hogy az év ebben a szakában ha északi áramlással kicsit (kiürül) a hidegmag, az biztosítja augusztusban a nyugodt kánikulai idõjárást, persze tavaly ez nem így történt, de nem is volt azori magasnyomás, kicsit késõbb is volt, és most egy kicsit acélosabb volt a hõség.

Sok tekintetben azonban hasonló az idei év a tavalyihoz, így arra is lehet számítani, hogy nem lesz annyira nyugalmas az augusztus, lassú lesz a feltöltõdés ami átmeneti bárikus mocsarat eredményezhet és valamikor a hónap 8-15 között tetõzõ hõséget. Talán augusztus legvége és szeptember elsõ 1-2 napja tartogathatnak kellemes nyugodt nyári napokat még, de ekkor is várok amolyan nyárvégi csapadékszegény esti hõzivatarokat.

Július legutolsó napjaiban a kontinens felett a ciklontevékenység csökkenése látszik és némi melegedés 850 hpa-n. Addig a legfeljebb mérsékelten meleg, változékony idõ biztosra vehetõ. Megjegyzem, hosszú évek tapasztalata alapján július harmadik dekádjában egyáltalán nem ritka néhány esõs, hûvösebb nap, mely éles ellentétben áll a megelõzõ 10 nap, 2 hét hõségeivel -nincs tehát ebben semmi meglepõ. A tapasztalat azt is mutatja, hogy e hûvösadvekciós periódus elmúltával a nyár legnyugodtabb, egyenletesen meleg hetei veszik kezdetüket. A modell "látótávolságának" határán most is ennek kezdeménye látható. Legvalószínûbb a nyári, meleg, anticiklonális idõjárás kb. augusztus közepéig, kétharmadáig. Ezután feltehetõleg újra hûvösebb,de legalábbis mozgalmasabb idõszak következik -persze ez még nagyon-nagyon a jövõ zenéje.
Elképzelhetõ kissé módosított forgatókönyv is, miszerint a július végén meginduló felmelegedés vontatott, gyenge, frontoktól megszakított lesz, és egyhamar nem tér vissza az igazi hõség. Ekkor megtörténhet, hogy augusztus második fele, vége lehûlés helyett egyre forróbb idõt hoz, s végre akkor lesz betyáros meleg. A betyáros, de legalábbis meglehetõs meleg szerintem mindenképp jelentkezik még a nyáron, a kérdés, hogy néhány héten belül, vagy csak az évszak legvégén találkozunk vele újra.

Az Északkelet-Európa feletti, illetve az azori AC közé egy ciklonrendszer ékelõdött be, és ez a makroszinoptikus helyzet csak igen lassan változik majd. A két AC közt fennálló teknõ ugyanis ismételten regenerálódik, a magassági áramlás tartósan északnyugati, északi marad, így számottevõ melegedésre csupán a jövõ hét második felében számítok - erre is csak abban az esetben, ha az azori AC határozottabban benyúlik a kontinens belsejébe és az áramlás is fokozatosan nyugatira, délnyugatira váltana. Amit jelenleg szinte kizártnak tartok, az az Északkelet-Európa feletti meleg térhódítása a Kárpát-medencében, illetve a július elejihez hasonló látványos, gyors visszamelegedés. Én inkább az évszakos átlagnak megfelelõ fokozatos visszatérést tartom lehetségesnek július vége felé, augusztusról pedig még túl korai bármit is mondani - bár a 300 óra feletti GFS reményhalra (július 29. 06 óra UTC) biztosan vevõ lennék

A Balaton is az országban van, így ott sem vár az elõrejelzõ másmilyen idõt, mint amit feltüntetett. Egyébként nem véletlenül nincs ez a prognózis részletesebben lebontva tájegységekre, és nem véletlenül korlátozódik 5 napra: ez az a térbeli felbontás és idõtáv, amire még megbízható elõrejelzés készíthetõ. (Nincs ember és modell, aki megbízhatóan kijelenthetné, hogy pl. egy 5 nap múlva bekövetkezõ, záporos, változékony idõben a Balatonnál, az Alpokalján vagy északkeleten lesz nagyobb eséllyel zápor, vagy hol lesz 24 és hol 26 fok...)

Ha biztosabbnak látszik a helyzet, akkor egyébként ott szokott szerepelni az 5 napon túl valószínû folytatás rövid leírása is.

Ez országos és csak 5 napos.
Ha lehet rá vállalkozni egy részletesebb kellene, ez a norvég oldal (yr.no) vagy mi jelentõsen elbizonytalanított õszies prognózisával.

Hogy a megbízhatóan elõrejelezhetõ távon belül mi várható, azt itt mindig megtalálod: Link

Egy Balatoni elõrejelzést kérnék július 22-31 idõszakra, amennyiben már elõrejelezhetõ nyaralás céljából. Köszönöm.

Nyugat-Dunántúli fáklya: Link egészen rendkívüli folytatás következhet. Csapadék szokás szerint elég bizonytalan,de talán most van némi remény számottevõ esõre. De ami érdekes,hogy az év ezen szakaszában,ennyire stabil blocking helyzet fel tudjon állni és tartósan hüvõsebb idõ legyen majd. Augusztus még remélem hoz majd jó pár meleg napot,mert utána már lassan majd hûvös szelek járnak.

kiigazításként a tavalyi nyár említéséhez, hogytavaly a hõségmag tõlünk keletre, a kontinens belsejében halmozódódott fel, és mindig ÉK felõl tudott csak ránk húzódni gyakorlatilag májustól; a július 25-i hidegfront szinte végleg kiszorította a nyarat a a Dunántúlról, majd augusztus 27 i az egész országból, de hangsúlyozom, a Júliusi HF betörése akkor nem számolta fel a hõséget, hisz épp rajtunk akadt el, és ez a tendencia határozta meg az õsz elejét is, csakhogy utána már nem volt lehetõsége keletrõl újra ránk terjedni, az idei nyár félzónális-félblockingos kilengései közt talán kicsit "emlékezik" a szitura, hogy ÉK en halmozódik a meleg (skandináv kánikula), de azért most az azori térségbõl is van/lesz rendes utánpótlás.

Nem vagyok szaki, de úgy látom, hogy meglehetõsen korai hõhullámról van szó, nem csoda, hogy konnyedén estek el a rekordok... ezt most én inkább ómennek tekinteném az idei nyár szempontjából, vagyis, hogy valószínû a pozitív anomália a következõ idõszakra... ráadásul ha július hátralevõ részében vagyis 15- e után változékonyabbra is fordulna a helyzet, és a hónap vége táján 25-27 körül a GFS által felvázolt forgatókönyv szerint hidegcsepp lenne felettünk, utána pedig "lassan töltõdõ" nyomásmezõ, majd elõoldal, az épp a jelenlegi hõséget megelõzõ idõszakot mintázná, és megint sokat kivenne a hidegbázisból, augusztus elejére nem tudom mire futná még az erejébõl... Augusztusban, ha a megelõzõ idõszak mozgalmas gyakori frontokkal, általában tapasztalataim szerint eleve nyugodtabb idõszak szokott lenni, (július közepén betörõ hûvosebb idõszak mindig csak átmeneti, ha elõtte már volt jelentõsebb kánikulai szakasz, július 2-3. harmadában tetõzõ hõségidõszak esetén viszont épp augusztus elejére szakad ránk a hidegbázis pl. 2007, 1993 vagy akár tavaly is). Mindezt összevetve a hónap fordulójától illetve augusztus nagyjából elsõ harmadára esélyesnek látok legalább egy hasonló de inkább ennél stabilabb, elhúzódóbb hõségidõszak kialakulását is, ami idõ alatt azért bármi megeshet még, és mégha lokálisan nem is állít már be 39 fokos szezoncsúcsot(itt tényleg magas a léc), de kemény vetélytársa lehet majd a mostani idõszaknak...

Akkor még nem látszott a modelleken a tartósan extrém meleg. Ezt a mostanit kb. tegnapelõtt tette be, addig én max 32-33°C körüli csúcsokat láttam a modelleken (elszámítva néhány, akkor még kilógó futást/tagot). Ugyanez volt a helyzet a jövõ hét közepi meleggel, bár ezt most elõbb megfog(HAT!)ják a modellek. A tendencia az volt, hogy a most hétfõi, illetve a 16-ai hidegfrontok továbbra is erõsebb lehûléseket hoznak. Mások azt mondták, szembemenve jónéhány modell akkori futásaival is, hogy elõbb-utóbb ezek a frontok északabbra szorulnak; õk nyertek .