Meteorológiai esélylatolgatások

Télen feltétlenül, de nyáron éppen ellenkezõleg. A brit AC csak a nyugati áramlást blokkolja, és utat nyit az észak-déli pályáknak. Nyáron pedig a szaharai meleg erõsebb a sarki "hidegnél"

Erõs brit AC? Az inkább a hûvös légtömegeknek nyit utat. Éppen ellenkezõleg: a szaharai forróságnak egy erõs brit ciklon tudna utat nyitni, délkelet-európai magas nyomással párosulva.

Csak óvatosan azzal a kánikulával, mert egyre több jelét látom a Szahara beköszöntének!
Július elejére egyre északabbra tolódhatnak a ciklonpályák, és akkortájt könnyen kialakulhat egy erõs brit AC, amely utat nyithat a szaharai melegnek.
Ezek persze egyelõre részben csak spekulációk, ám bekövetkezése esetén akár a 2008-as rekordmelegek is ostrom alá kerülhetnek!
Az egyetlen biztató, hogy lesz még idén december!

Ezek az adatok sem éppen arra engednek következtetni, hogy rövid idõn belül kitör a "szahara" nálunk:
Link
Link
Amúgy mellékesen öröm nézni õket, csak azok a fránya felfelé görbék ne lennének a végén...

Úgy látszik, a roppant bosszantó "hétvégi idõromlások" korszaka jött el megint. Ráadásul most a jövõ hétfõre is kifejezetten szeles, hûvös idõ néz ki. Aztán szerdától melegedés, a már tárgyalt 2-3 napos elõoldali "hõhullám" -és szombatra újra itt a hidegfront.
A mostani áramlási muszter nagyon jellegzetes és stabil: erõs grönland-izlandi AC és szintén erõs azori magasnyomás, e kettõ idõnkénti összekapcsolódásából óriási, meridionális tengelyû anticiklon híd az északi Atlantika fölött. Ezt néha kettészakítják a ciklonok, melyek dny-ról ék-re haladva elõször a Brit-szigetek, majd Skandinávia fölé helyezõdnek. Az elsõnek említett pozició nálunk elõoldali helyzetet, melegedést eredményez, míg a második ény-ra forduló áramlást, lehûlést -és ez ismétlõdik szinte szabályos idõközönként.
Ezen áramlási kép olyan makacsnak látszik, hogy véleményem szerint -ha valamennyire módosult formában is- július elejéig is fenn fog maradni. A GFS 192 órán túli szinoptikus térképei szintén ezt erõsítik, méghozzá a "skandináv ciklon-brit AC" változatot.
Akárhogy is, most már biztosnak látszik, hogy a tartós hõség júliusra marad, azon belül inkább a 2. dekádra képzelhetõ el a kitörése (egyébként ez így is természetes). A modellek "nem látnak el" odáig, ez az én privát tippem. Egyelõre nem látszik stacionárius dél-közép európai anticiklon, mely elõoldali-magasnyomású szituációt, igazi hõhullámot okozna. A mostani helyzetnek kézenfekvõ továbbfejlõdése, hogy az északatlanti AC Északeurópa fölé helyezõdik. Ebben az esetben anticiklonális, gyenge keleties légmozgású tartósan szép nyáridõ venné kezdetét.

Hát a modelleket nézegetve (elsõsorban ECM és GFS) én azt olvasom ki, hogy ebben a hónapban rövid felmelegedés (elõoldal) kb. 30 °C pár napig, aztán hidegfront, lehûlés 20°C körülre, majd minden kezdõdik elõlrõl. Olyan 7-10 napos periódosokban mindezek. Tartós hõhullámtól egyenlõre szerintem nem kell tartani, ahhoz nem látom a modelleken a nagy, tartós anticiklont Dél-Európa felett.

Hát, egyelõre elég "sápadt" az ECMWF izoterma térképe, a narancs szín meg a vörösök a Mediterráneumban és Észak-Afrikában vannak. Jún. 16.-án látszik kis jóindulattal elõoldalinak nevezhetõ szituáció, a brit ciklon valamivel "feljebb húzza" a meleget Közép-Európára, de már 17.-én az alacsony nyomás Skandinávia fölé kerül, az Északi-foktól Angliáig 1000 hpa-s területet mutat a modell (mondjuk, ez érdekes -mostanában nem tudtak ilyen depressziók a Skandináv-félszigetig eljutni, némi kétkedés van bennem)
Ennek az északeurópai ciklonrendszernek déli oldalán újra elér minket a hûvösebb levegõ jún. 18-19.-re.
De teljesen igazad van: ma ezt mutatja a modell, holnap kicsit (nagyon) más verziót tálal majd fel. A 2-3 napos "hõhullámok" nagyon is elképzelhetõek júniusban is, átmeneti elõoldali áramlásokhoz kapcsolódva. Én a tartós hõségre (legalább egy hét) gondoltam azt írván, hogy ebben a hónapban ilyen vélhetõleg nem lesz. Bár tudom, csínján kell bánni az ilyen kijelentésekkel, fõleg 2006 júniusa óta. Mindenesetre azt kell mondjam, meglepõdnék, ha 20.-ig hõségnap fordulna elõ nálam (ebben a szezonban még nem volt!), és borzasztóan meglepõdnék, ha több hõségnap lenne.

Egyébként kíváncsi vagyok, hogy a modellek - fõleg a GFS - hû marad-e önmagához, azaz pld. pár nappal ezelõtt több futáson keresztül kemény hõhullámot tett be a jövõ hét 2. felére (ECM részben koppintotta), majd ejtette a fonalat és fogadni mernék rá, hogy kellõ pillanatban visszatér ehhez. (negáció negációja) Ezért az általad említett 2-3 napos hõhullámok bármikor beüthetnek, pld. a jövõ hét 2. fele számomra ebbõl a szempontból még egyáltalán nem lefutott téma.

Egyetértek, a hõhullámok is a "semmibõl" tudnak itt teremni, ha eljön az idõ. Mégis van olyan érzésem, hogy az idén júniusban nem kell számolnunk tartós hõségidõszakkal, talán még július elsõ napjaiban sem, de aztán...
A nyár közepe szinte garantáltan hoz majd "harapós" meleget, mikor csak a véletlenen múlik, megáll-e a felmelegedés 30 egynéhány foknál, vagy megközelíti a 40-et. Az elmondható, hogy az atlanti hatás az elmúlt évekhez hasonlóan idén is elég gyenge, a ciklonok csak vánszorognak kelet felé, vagy stagnálnak. A hûvös, nedves óceáni légtömegek ezért nehezen jutnak el hozzánk, és a nyár közepén túl ez nyilván még fokozottabban így lesz. Viszont az a tény, hogy az AC dominanciában az északi anticiklonoknak jelentõs részük van, számomra azt sugallja, hogy szubtropikus hatások mellett (helyett) ezen a nyáron inkább szárazföldiekkel fogunk találkozni. Meleg lesz bõven, de az igazán tartós "buta" hõséget talán megússzuk.

Elég végigzongorázni áz aktuális modellfutásokat - ciklonok sorozata kezd nyugatról kelet felé mozogni, köztük egy-egy átmeneti AC-ék. Az áramlás Dny és Ény közt ingadozik, ugyanúgy a fáklya is eléggé hullámzik. Az ECM ugyan inkább félblocking felé hajlik, de nem ez a jellemzõ kimenetel.

Kifejtenéd? Már hogy mibõl látod a medárdi idõszakra jellemzõ klasszikus nyugati/északnyugati irányítást.

Érdekes, hogy szinte "a semmibõl" kezd összejönni a medárdi idõszakra jellemzõ klasszikus nyugati/északnyugati irányítás, amely legalább 1-2 hétig el is tarthat. Nyilván ezt érzékelteti az osztrák 3 hónapos hosszútávú elõre, amely többé-kevésbé átlagos júniust, viszont azt követõen egy igen meleg júliust vetít elõre. Jellegtelen kezdet után a nyár azért sokszor csúcsformára tudja járatni magát, azaz a most kezdõdõ mérsékelten meleg idõszak még semmit sem árul el az idei nyár egészérõl.

Nézetem szerint az elmúlt néhány nap hõkiugrása csak "ijesztgetés" volt a nyár részérõl -sokszor így van ez a júniusi hõcsökkenés elõtt. A modellek alapján kijelenthetõ, hogy hosszabb, mérsékelt felmelegedésû idõszak jön. Kánikula június utolsó dekádja elõtt nemigen jelentkezik, sõt, megkockáztatható: tartós nagy meleg, sorozatos hõségnapok e hónapban nem lesznek.

A választ az idõjárási visszatekintõbe írom!

Figyelemre méltó elképzelést fejtettél ki, érdeklõdéssel olvastam. Határozott véleményem van nekem is az elõttünk álló nyárról, pontosabban annak elsõ felérõl. Más oldaláról fogom meg a dolgokat, mégis bizonyos mértékig egyetértek veled. Annyi biztosnak látszik, ezen a nyáron s
em fogunk fázni.(Egyébként mikor is volt utoljára hûvös nyár, talán a 80-as évek derekán?)
Az idõjárás tavaszi, ill. jelenlegi viselkedését alapul véve, általánosságban melegebb és szárazabb nyár ígérkezik a tavalyinál. Holott tavaly is volt egy kemény hõhullám júliusban, s a nyár középhõmérséklete sem maradt el a sokévi átlagtól.
Tehát borítékolni lehet a hõhullámot, hõhullámokat. Nagy tétben fogadnék rá, lesz a következõ hónapokban másodfokú hõségriasztás, valószínûleg többször is.
Viszont szélsõségesen tartós (a 2006 nyárihoz hasonló), vagy rekorderõs (mint 2007-ben) hõségre egyelõre nem számítok. Ennek oka, hogy elég erõsnek látom az északeurópai anticiklonokat, nem lehet azt mondani, hogy a déliek általában fejlettebbek lennének ezeknél. Márpedig ezen AC-k erõviszonyai jól reprezentálják a sarki és szubtrópusi légtömegek egymáshoz mért viszonyát. (Tulajdonképp az AO és NAO indexek is ilyesmit fejeznek ki) Az északeurópai magasnyomás nyáron meleg, de nem forró idõjárással, mérsékelt konvekcióval és keleties légáramlásokkal jár. Úgy látom, ez a szituáció gyakori lesz ezen a nyáron.
A forró légtömegek északafrikai térhódítását egy ideje figyelemmel kísérem. Ezek izotermái szinuszhullámként vonulnak át Észak-Afrikán ny-ról k-re, s közben adott esetben a hullámhegy Európát is eléri.Jelenleg úgy látom, a hullámok keleten (Egyiptom, Szaúd-Arábia) erõsödnek meg igazán, nyugatabbra mérsékeltebb az idõ. Tekintve a coriolis erõ jobbra térítõ hatását, ez a meleg most a Fekete-tenger vidékét, Kisázsiát "fenyegeti".

Nagyon érdekes téma! Egy apró pontosítás: Szerintem a linkelt ábrákon látható ITF nem azonos az ITCZ-vel. Hisz az utóbbi a nevébõl is adódóan inkább egy többszáz kilométer széles öv, terület (Intertropical Convergence Zone), míg az ITF ennek a sávnak a határvonala, azaz frontvonalként is értelmezhetõ. Ez a névbõl is adódik: Intertropical Front. Az viszont furi, hogy akkor miért nincs elkülönítve fogalmilag az északi és déli ITF.

A távkapcsolatról pedig: szerintem teljesen logikus!

Egy korábbi hozzászólásomban már írtam, hogy vélelmezhetõ (táv)kapcsolat lehet az ITCZ helyzete és az északi-félteke hõhullámai között: Link Úgy gondolom, hogy Magyarországra az Afrikai ITCZ keleti részének lehet hatása. Az ITCZ tavasztól kb. augusztus elejéig észak felé vándorol. Idén eddig mindkét szektor a nyugati és a keleti is le volt maradva a sokéves helyzetéhez képest (a nyugati rész kevéssel: Link , a keleti rész viszont jobban: Link )
Május utolsó dekádjára viszont szépen ledolgozta az eddigi lemaradást, fõleg a keleti rész ami mostmár jóval északabbra jár az átlagos helyzetéhez képest: Link Kíváncsian várom a folytatást, hogy a következõ idõszakban hogyan alakul az ITCZ helyzete. Véleményem szerint, ha a továbbiakban is északabbra fog elhelyezkedni az átlaghoz képest, akkor jó esélyünk lehet tartós hõhullámokra a nyár közepére.

Jún. 10.-e után a meridionális tengelyû atlanti AC középen kettészakad, és a résbe nyugatról "beerõltetik magukat" a ciklonok. De ezek nemigen közelítik meg a kontinenst, általában Izland hosszúságán maradnak, ill. 17.-e táján érik el Brit-szigeteket. Közép-Európában kis nyomásgradiens, jellegtelen áramlási kép néz ki -mindez párosulva az északkelet-európai AC-al, sekély légörvényt, ill. bárikus mocsárt valószínûsít. Ebbõl kifolyólag mérsékelt meleg, záporos-zivataros idõ feltételezhetõ. Jún. 17.-e táján az óceán fölött zonalitás látszik, a brit ciklon elõoldalán pedig az északafrikai meleg elárasztja Ibériát és Dél-Franciaországot. Ûrtávlatban (GFS szerint) úgy tûnik, ezen atlanti zonalitásból nem lesz nálunk félblocking, ény-i áramlás, hanem újfent az észak-északkelet- európai AC-k erõsödnek meg: marad a jellegtelen áramlási kép Közép-Európa felett, illetõleg leginkább k-ék-i légmozgások mutatkoznak.

Medárd után egy jó ideig ha nem is tipikus medárdi, de az eddigieknél mindenképpen ñéhán fokkal hûvösebb, mérsékelten meleg idõszak a legvalószínûbb. A délnyugat-Európa felett halmozódó meleg levegõnek egyelõre kevés esélye van hozzánk eljutni, amíg csak a szem ellát, inkább északias marad az áramlás, illetve jövõ hét elején egy magassági hidegcsepp is kialakulhat, úgyhogy a csillagászati tavasz hátralevõ részében (mindenképpen azonban a jövõ hét második feléig) kánikulára kevés esélyt látok.

Jövõ hét elsõ felében valóban elõoldalon lehetünk. Csapadék szempontjából lesznek szerencsés helyek,de az figyelemre méltó hogy a modellek futásról futásra csökkentik a csapadékot,az idõtáv miatt egyelõre csak érdekesség miatt említem,de GFS pl. a Dél-Dunántúlra alig ad csapadékot erre az idõszakra. A hét közepéig a hõmérsékletben nem várható lényeges változás,majd a hét második felére az ekkora már jelentõsen meggyengült és az óceán felé elmozduló ciklonok hidegfrontja,hozhat egyelõre kérdéses mértékû lehûlést. A GFS szerint alig éreznénk meg ezt,az ECM-JMA duó szerint erõsebb front érkezhet,de tartós komoly lehûlés így sem várható. Üveggömb tartományban pedig,két dolog látszik. Egyrészt a hideg tartalékok ezzel az akcióval elég jelentõsen kiürülnek északon,másrészt mind az óceán felett,mind a szárazföldön nagy területen AC dominancia látszik kiépülni. Tehát június második felére újra helyi hatásoktól függõ, összességében nyugodt,száraz és az átlagnak megfelelõ vagy afeletti hõmérsékletû idõt tartok most a legvalószínûbbnek.

Ha bejönnek a számítások, akkor jövõhéten egy teknõ(?) elõoldalán leszünk. A gfs és az ECM is ezt mutatja. A hét közepén szép kis durvulás lehet, akár MKR-ek is kialakulhatnak éjszakába nyúlóan. Az idei év egyik legígéretesebb helyzete ami jövõhéten készül.

Figyelmet érdemel az elmúlt hónapokban tapasztalt ellanyhulás után újra teljes erõvel jelentkezõ meridionalitásra, amely a Grönlandtól a Brit-szigeteken és Közép-Európán keresztül az Urál-térségig jellemzõvé kezd válni és az elõrejelzési térkpek szerint ez a muszter a következõ hetekben is fennmaradhat. Nálunk eléggé tartósnak látszik a ciklonális elõoldali helyezet, amely kedvez az intenzív konvektív csapadék-képzõdésnek. Az ECM a releváns modellek közül szinte egyedül hátoldali megoldásokkal is kacérkodik, ám a meridionalitásra való hajlamot ez sem kérdõjelezi meg. Hogy a nyár egészére ez mit jelenthet majd, arra késõbb biztosan visszatérek majd.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16615)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16614)

A GFS ûrtávlatban északnyugat-európai, ill. skandi anticiklonokat mutat, fölöttünk ék-i áramlással. Ez mérsékelten meleg, konvektív jellegû idõjárást valószínûsít. Persze, az igen hosszú idõtáv miatt mindez a helyén kezelendõ.

Tulajdonképpen igazad van abban, hogy a Brit-szigetek térségében található alacsony nyomás nem képes kelet felé elmozdulni, sõt az idõszak legvégére retrográd lesz. De az izotermák jún.5. és jún.10. között következetesen a kontinens belseje felé mozdulnak el továbbra is. Ez csak azzal magyarázható, hogy a stagnáló ciklonok szokása szerint a hátoldali hûvös levegõ egy része átjön az elõoldalra. Ezenközben 6.-án és 7.-én az afrikai forró levegõ a Balkánon át csakugyan megközelít minket, nyilván praefrontális szituáció alakul ki dk-i széllel, melyet 8.-9.-10.-én hûvösebb levegõ beáramlása követ ny-dny-ról. Jún. 11.-re a hidegáramlás megszûnik, és a retrográd mozgó brit ciklon kezdi "felhúzni" a nagyon meleg levegõt délrõl.
Hogy ez hova fejlõdik majd, az ECMWF-en nem látszik, lehet, meg kéne nézni a GFS-t 192 órán túl.

A friss GFS és a ECM futás(!) egyöntetûen a második variáció mögé állt be,mivel a hideg leszakadása után az alacsony nyomású térség mindkettõn "elkezd hátrálni" nyugat felé,így erõsen feltételes módban teret engedhet majd az afrikai melegnek. Addig biztos sokszor változik,de érdekes most az összhang.

Elismerem, tényleg nem csípem a nagy meleget. Nyilván van valamennyi szubjektivitás a vélemény-alkotásomban, különben valószínûleg nem látogatnék egy amatõr meteorológiai fórumot. Azonban ha megnézed az ECMWF geopotenciál-T850 térképeit, nem lehet nem észrevenni, hogy jún.5.-tõl jún.11.-ig az izotermák folytonos, erõs mozgásban vannak a kontinens belseje felé, a hûvös levegõ bizony felénk "menetel". Innen a feltételezés, hogy az idõszak végére jelentõsebben lehûl az idõ, nagyobb valószínûséggel a Dunántúlon.
A medárdi KÜN egyébként se tarthat örökké, és tapasztalat szerint kétféle kimenetele lehet:
1. A fülledt meleg, záporos-zivataros napokat advektív lehûlés követi. Azaz eleinte csendesesõs, szeles idõszak áll elõ, majd az idõjárás (átmenetileg) megnyugszik.

2. A KÜN elõoldali helyzetben szûnik meg, kiszáradás és felmelegedés következik. Ez esetben kánikulai napoknak nézünk elébe, s könnyen kialakulhat az az állapot, amit én "szupernyárnak", "ötödik évszaknak" nevezek: 32-37, 33-38, sõt 34-39 fokos maxik, perzselõ napsütés, igen erõs UV sugárzás.

Jelen helyzetben engedtessék meg nekem annyi (tényekkel megtámogatott) szubjektivitás, hogy az elsõ lehetõséget tarthassam valószínûbbnek.

Szerencsére kellemesebbnek tûnik a folytatás,hideg szemmel nézed kicsit mindig a dolgokat. Az ECM ens és a GFS tagok szerint,valóban elöntheti a hûvösebb levegõ a Brit-szigetek térségét,de nálunk Közép-Európában ez belátható idõn belül 8-10 napban jelentõs lehûlést mostani állás szerint nem tartogat,ugyanakkor azzal egyetértek,hogy állandósulhat a KÜN a következõ idõszakban.

Úgy látom, hogy a jelenlegi Anw helyzetbõl június 5-re egy jellegtelen nyomási mezõ alakul ki. Ez, mivel a hõmérséklet is alacsonyabb lesz feltehetõen eseményben gazdag konvektív idõszak lehetõségét rejti magában itt-ott konvergenciás jelenségekkel megfûszerezve.

Az alapjaiban "hideg" szituáció, (ti. az Atlanti-óceán felett hatalmas, meridionális AC, a ciklonok ettõl keletre) lassan hõmérsékleti szempontból is érvényre jut jún. elsõ dekádjának végére. Jún. 5-tõl a hûvösebb légtömegek megállíthatatlanul tért nyernek: a Brit-szigetek és a Csatorna környékérõl jún. 11.-re Közép-Európáig jutnak el. Tehát a kérdéses idõszakban gyakori záporok-zivatarok, és a vége felé az eleinte elég magas hõmérsékletek most úgy tûnik, jelentõsen visszaesenek. Az észak-afrikai forróság néhány napig fenyeget ugyan, de aztán a nyugati irányú magassági áramlás másfelé tereli, visszahúzódik dk-re, egyelõre a közelünkbe se jön. (Forrás: ECMWF)

Köszi szépen, Lász!!!

Annyi kiegészítést szeretnék, hogy a napfordulóig még van kb. 3 hét, és ugye a nyári átlaghõmérsékleti maximum még csak ez után, júliusban áll be. Tehát, ha marad a jelenlegi HF-megközelítgetõs szitu, akkor júniusban ezek elõtt várhatóan egyre jobban fel tud majd melegedni a levegõ, ennek következtében hevesebb zivatarok, nagyobb területû (nem feltétlenül szervezett, hanem mondjuk CMKR) zivatarrendszerek alakulhatnak ki, amelyek jellemzõi, hogy az egyes zivatarcellákat kiterjedt "csendes esõs" zóna köti össze, ami a kis területen jelentkezõ nagy eltérések mellett az éppen "szívó" területeken is lead egy alap csapadékmennyiséget.
(A szervezettebb konvekcióhoz a jelenleginél jobb feltételek kellenek egyéb dolgokban is, pl. közelebbi HF, nagy térségû konvergencia, megfelelõ szélnyírás, stb.)

Teljesen logikusnak tartom. Igen, minden bizonnyal mindkettõnk megállapítása helyes, az esetek kb. 90%-ában be is válik.

Én azt mondom Neked, hogy belátható idõn belül, kb 10 nap ciklonális hatás, ergo országos esõ, csendes esõ, nem lesz. Viszont sok-sok zápor, zivatar igen, amibõl valószínû, hogy az ország legnagyobb része fog kapni, több-kevesebb csapadékot. Mivel ezek konvektív rendszerek, ezért kis térségen belül is jelentõs eltérések lesznek csapadék terén. Ezt megmondani, hogy hol mennyi? Lehetetlen, de ezt Te is tudod. Egyelõre holnap jól néz ki, többfelé lehet jelentõsebb mennyiség is véleményem szerint, és a hét többi napja sem rossz. Ha még a holnapihoz hasonló egy-egy gyenge front meg-meg "rugdossa" a légrétegeket, akkor tényleg lehetnek kiterjedtebb csapadékrendszerek, de ez csak fikció, elképzelés, meglátjuk mi lesz a holnapi napból.
Hosszabb távon sem látszik jelentõs változás, helyi hatások dominanciája látható és válhat valóra, hogy ezek szárazak avagy nedvesek lesznek azt a jövõ mondja meg számunkra.

Engem az izgatna, hogy lesz-e idén jó esõs medárdos nyárelõ? Áldás lenne a leendõ gombatermésre...

Van ebben valami. Ha a térítõi magas nyomás nagyon erõs és kiterjedt, az gyilkolja a ciklonokat a közepes szélességeken (nálunk), de ugyanakkor a hurrikán-övezetben is. Én a téllel kapcsolatban figyeltem meg, hogy ha sok õsszel a hurrikán, elég gyakran hidegebb fajta tél van nálunk (gyenge térítõi AC miatt a hidegleszakadások délebbre érnek).

Én is figyelem szubtrópusi forró légtömegek "mocorgását", vészjóslóan gyülekeznek. De két dologról ne feledkezz meg: távoli tájak erõs felmelegedése avagy lehûlése nem jelent automatikusan szélsõséges hõmérsékletet nálunk. Végsõ soron a cirkuláció milyensége szabja meg, hogy ezen extrém tulajdonságú légtömegek eljutnak-e hozzánk.(A cirkulációt meg a hõmérséklet eloszlás befolyásolja, úgyhogy bonyolult egy dolog ez!)
Tavaly például rendkívüli hõség volt a Közép-Keleten és Észak-Indiában. Mi mégsem éreztünk ebbõl semmit (bezzeg az oroszok!)
A másik, hogy a mi afrikai eredetû hõhullámaink a Szahara nyugati és középsõ részérõl indulnak ki, a coriolis-erõ jobbra térítõ hatása miatt. Hõség ügyben elsõsorban ezeket a területeket kell figyelnünk. Most inkább keleten mutatkozik a meleg zöme: Líbiában, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában.

Június elsõ harmadában régen látott forró levegõ önti el Észak-Afrikát és a Földközi-tengert, ez alapvetõen meghatározhatja június és a nyár idõjárását.

Amondó vagyok hogy az idei nyár az átlagosnál csapadékosabb, átlag körüli hõmérsékletû lesz. Egyrészt: az év eddigi része az átlagnál csapadékszegényebb volt. Másrészt megfigyeléseim szerint amikor az északi hemiszférán erõs a trópusi ciklon aktivitás, olyankor nálunk csapadékosabb az idõjárás. Ezt a szezont erõsnek várják a szakemberek.

Egyébként a vitánk azért nem dõl el, mert (most már úgy látszik), valahol a kettõnk által vázolt kép között egy középút fog kialakulni, már elõttem is írtátok: a hideg levegõ valahol hozzánk nagyon közel fog megállni . Ennek én csak örülök, mert lesz látvány, várom már a konvektív eseményeket (holnap már kezdõdhet). Van még egy-két viharvadász a faluban, akik fényképezni is tudnának, lehet, hogy szervezünk valamit, ha arra érdemes lesz a dolog. De ehhez az elõrejelzés készítése igazából a rövidtáv feladata lesz majd. Mindenesetre, ha szerencsénk van, akár jó hosszan is eltarthat ez a KÜN, egyelõre benne van a pakliban. Mondjuk a sok csapi nem lenne jó, a röpiszezon is kitûnõ eddig, kifogástalan a homok minõsége . (Bocs az óhajtozásért .)

Gyors mozgású ciklon, átsöprõ hidegfront nincs, és úgy gondolom, belátható idõn belül nem is lesz. Ennek okaival elég hosszasan foglalkoztam ezen rovatban, aztán "átmoderáltak" az Éghajlatváltozásba (egyébként teljes joggal). A naptevékenység az elmúlt pár hétben váratlanul visszaesett, alig voltak foltok. És már jelentkezik is a blocking, északra helyezõdnek az AC-k, megy lefelé az AO és a NAO. A naptevékenység idõleges visszaesésének hatása egy ideig biztosan érzõdik majd a makrocirkuláción. Meridionális áramlási képek valószínûek, alig mozduló légköri képzõdmények, "szkanderezõ" szituáció a hûvös és meleg légtömegek között. Ennek megfelelõen, ha megjön a csapadék, elég gyakran eshet, mert sokáig fognak örvényleni Közép-Európa fölött a sekély ciklonok, hidegcseppek.

Azért az mindenképp figyelemre méltó, hogy minden héten egy-egy hõhullámmal több napig eljátszanak a modellek. Aztán se szó, se beszéd nem igazán lett belõle semmi, a mai és a holnapi nap is még a múlt héten szépen 30 fok körülinek nézett ki, most meg épp verjük alulról a 30 fokot, sõt többfelé az sem lesz meg. Én is itt várok a szép 3-as kezdõdõ értékre de nincs és csak nincs meg, május is picit csalódást okoz ha holnap sem alakul ki:-)
Megmondom õszintén én is egy erõsebb elõoldalt vártam, ma-holnapra, de a vártnál sokkal gyengébb, sõt a hideg levegõ sokkal erõteljesebb lett. A többi várakozásom, hogy változékony és picit alacsonyabb hõmérsékletû idõ jön, többé-kevésbé megállja a helyét.
És most ismét egy elõoldal következhet, egy hét múlva. Bizony szépen látszott a Brit anticiklon kialakulása és a teknõ okozta változékonyság a kontinensen.
Ez azt jelenti számomra, hogy a nyár elsõ hónapjának elsõ 10 napja többnyire meleg, de jó dunsztos idõvel fog eltelni, sok-sok konvektív eseménnyel.
Ne tévesszen meg senkit a fáklya, ilyen nincs és nem is lehet! Két hét szinte állandó hõmérséklet, biztos vagyok a hullámzásban, fel-és lehe-e-e, ahogy Pom-pom is mondta:-) A kis mesei kitérõ után azt tudom mondani, hogy tartós ciklonális hatás, és országos csapadéknak az esély csekély, egyelõre.
Még egy érdekesség, teljes mértékben jellegtelen a Európa nyomási mezeje, nincs markáns ciklon gyors mozgású hidegfront, olyan állóháborúra emlékeztet a dolog, ezért sincs erõs hõhullám és erõs lehûlés sem, amíg ilyen marad, addig helyi hatások irányítják az idõjárást, illetve a magas napállás, és az anticiklonban fokozatosan emelkedõ hõmérséklet. Ez biztosítja a nyarat számunkra olykor több, néha pediglen kevesebb záporral, zivatarral.

Hogy a várható 26-28 fokos maxi milyen meleg, az épp olyan kérdés, mint a viccbeli: ti. hogy 3 hajszál sok vagy kevés (fejen kevés, levesben sok). Azt hiszem, belefér a "mérsékelt" kategóriába, tekintve az elmúlt évek 33-38, 34-39 fokos kánikuláit.
Az nyilvánvaló, hogy ilyen áramlási irány mellett hozzánk kontinentális levegõ érkezik, mely ebben az évszakban nyári hõmérsékletû, de nem forró. Más lenne az ábra, ha valóban nyugateurópai teknõ elõoldalán lennénk. Ez könnyen "felránthatná" hozzánk a forró északafrikai levegõt.

Szerintem június 3-5. között az átlagnál 2-3 fokkal melegebb, elszórt konvekcióval tarkított idõ valószínû. Hogy ez kicsit meleg, vagy nagyon meleg, az minden bizonnyal egyéni beállítás kérdése.

ÉK-i áramlás...sokat nem mérsékel, ha ÉK-Eu. fölött melegebb levegõ lesz, mint az Ibériai-fsz. fölött. Link

A jún. 3-4-5. idõszak általad felvázolt jellegével most se értek egyet. Azt írod, kifejezetten meleg idõ néz ki sok csapadékkal, és végig a nyugateurópai teknõ elõoldalán leszünk. Az ECMWF vonatkozó szinoptikai térképei azonban mást mutatnak (legalábbis a tegnapi állapot szerint). Északnyugat-európai AC mutatkozik, fölöttünk é-ék-i légmozgás. Ez nyáron nagyjából mérsékelten meleg idõt, nem túl nedves levegõt jelent -ezért kellemesen hûvös éjszakákat, és szórványos záport-zivatart napközben.
Ferri kollégával való egyetértésem a jún.6.-val kezdõdõ idõszakra vonatkozott. Akkor majd pár napig lehet, hogy tényleg olyan idõ lesz, amilyet alább vázoltál: elõoldali szituáció, meleg, nedves levegõ beáramlása, és a nagy függõleges hõgradiens miatt erõs konvekció.

Tegnap este ugyanezt írtam szinte,laikusabb szemmel,akkor a kolléga még nem értett egyet.