Meteorológiai esélylatolgatások
Legalább egy évet, idén erre vajmi kevés az esély, ld. 66897, 03.30.
Igen, a bárikus mocsárhelyzetek esélye magas, fõleg június 1 után, hiszen Kelet-Európában és Oroszország fölött nem látszik felépülni komolyabb AC. Azonban az is igaz, hogy az 1999-es jellegû bárikus mocsár helyzetekre még várni kell..
Teljesen egyetértek, abszolút a naptevékenység határozza meg közvetetten is az idõjárásunkat. Elég gyengus maximum lesz a mostani (várhatóan 2013 júniusában), a NASA jelenlegi elõrejelzései alapján kb. 58 %-a lesz az elõzõ maximumnak, ami elég durva visszaesés. Néhány éven belül komoly változások várhatók a föld idõjárásában, 2010 csak ízelítõ volt... 
Nagyon sokáig voltak negatív tartományban az indexek, az igaz. A sokéves grafikonok azt mutatják, hogy a pozitív és negatív fázisok váltakozásának periódusideje nemigen lehet ennél hosszabb. Tehát most pozitív fázisnak kell(ene) következnie. Valószínûleg így is lesz, de könnyen elképzelhetõ, hogy nulla közeli, vagy gyengén pozitív értékek lesznek jellemzõek, nem fognak az indexek nagyon felugrani. Van egy olyan gyanúm, hogy ezen értékek szorosan összefüggenek a naptevékenységgel. Erõs tevékenység - magas index, és viszont. Ha a napfoltmaximum valóban mérsékelt lesz (most talán úgy tûnik), akkor eszerint az elképzelés szerint az indexek is viszonylag alacsonyak maradnak. Hát kíváncsi vagyok a továbbiakra.
A nyár lehet valamivel szárazabb az átlagosnál, de sokkal szárazabb aligha. Ez statisztikailag valószínûtlen. Az év elsõ 5 hónapjában az ország legnagyobb részén kis jóindulattal a 100 mm-t érte el a csapadékmennyiség. Ha a nyári hónapokra is ezek a viszonyok volnának jellemzõek, úgy augusztus végére 160 mm körül lenne a csapadék összege. Elég esõsnek kellene lennie az év maradék 4 hónapjának, hogy ne "sivatagi" eredménnyel zárjuk 2011-et. Ekkora fordulat õszre nem várható: ha a magas páranyomású nyár nem képes esõt produkálni, akkor a sokkal kisebb abszolút páratartalom hogy csináljon özönvizet õsszel? Tehát valószínûnek látszik, hogy a nyári csapadékmennyiség legalábbis nem lesz mélyen az átlag alatt.
A hõmérsékleti viszonyokat tekintve lehet ugyan átlagnál melegebb, de mivel az azori AC mellett az északi magasnyomás is szerepet kap, véleményem szerint jobbára mérsékelt melegre van kilátás, idõnként persze hõségidõszakokkal megspékelve. De olyan hosszas forróságra azért nem számítok, amilyen 2003-ban vagy 2006-ban volt.
A május végi kánikulát az ECMWF egyelõre nem támogatja.
A nyár lehet valamivel szárazabb az átlagosnál, de sokkal szárazabb aligha. Ez statisztikailag valószínûtlen. Az év elsõ 5 hónapjában az ország legnagyobb részén kis jóindulattal a 100 mm-t érte el a csapadékmennyiség. Ha a nyári hónapokra is ezek a viszonyok volnának jellemzõek, úgy augusztus végére 160 mm körül lenne a csapadék összege. Elég esõsnek kellene lennie az év maradék 4 hónapjának, hogy ne "sivatagi" eredménnyel zárjuk 2011-et. Ekkora fordulat õszre nem várható: ha a magas páranyomású nyár nem képes esõt produkálni, akkor a sokkal kisebb abszolút páratartalom hogy csináljon özönvizet õsszel? Tehát valószínûnek látszik, hogy a nyári csapadékmennyiség legalábbis nem lesz mélyen az átlag alatt.
A hõmérsékleti viszonyokat tekintve lehet ugyan átlagnál melegebb, de mivel az azori AC mellett az északi magasnyomás is szerepet kap, véleményem szerint jobbára mérsékelt melegre van kilátás, idõnként persze hõségidõszakokkal megspékelve. De olyan hosszas forróságra azért nem számítok, amilyen 2003-ban vagy 2006-ban volt.
A május végi kánikulát az ECMWF egyelõre nem támogatja.
Teljesen korrekt, de ha megnézed, jan. végétõl máj. elejéig elég sokat volt pozitívban mind az AO, mind a NAO. Anarki grafikonjain szerintem ez látszik. S ez látszik a mostani makrocirkuláció milyenségén is, mert legyünk õszinték, ez az erõs azori maximummal és az Izland körül kóválygó ciklonokkal bizony magas NAO-s ízû.
Most valóban lefelé tendálnak az indexek, kíváncsian várom, mikor mutatkoznak majd ennek cirkulációs következményei.
Még egy dolog: nem találod úgy, hogy az indexértékek elég jól korrelálnak a naptevékenységgel, mely most kissé csökkenni látszik (legalábbis megtorpant a növekedése)?
Most valóban lefelé tendálnak az indexek, kíváncsian várom, mikor mutatkoznak majd ennek cirkulációs következményei.
Még egy dolog: nem találod úgy, hogy az indexértékek elég jól korrelálnak a naptevékenységgel, mely most kissé csökkenni látszik (legalábbis megtorpant a növekedése)?
Igen ám, de közel 1,5 éves tendencia zárult le, és most az elmúlt hónapok hozták meg a pozitív indexeket. Valószínû, hogy most inkább kiegyenlített, vagy gyengén pozitív indexeket fogunk látni, de télrõl még bármit is mondani nem lehet.
A nyárról annál inkább, de ezt leírtam lejjebb és tartom, hogy szárazabb-melegebb nyárra lehet számolni idén.
Az Azori jó, stabil állapotban van és egyre forrósodik a Afrika északi fele valamint a közel keleti régió is, igaz továbbra sincs meg az 50 fok, de 48 már igen, ami már nagyjából megfelel a várakozásnak, sõt Egyiptomot és a Szaúdi részt is nyaldossa már a hõség 40, 45 fokkal, így már hõtartalékok megvannak. A kontinensen az anticiklon az úr, így a benne áramló levegõ egyre melegebb, ha a tendencia marad, akkor a nyárra nem lehet panasz. Természetesen helyi záporok, zivatarok lesznek, sõt lehetnek kimondottan mocsaras helyzetek is, de a nyár szárazabb mivoltját véleményem szerint ez nem fogja befolyásolni.
Még egy gondolat, hamarosan az elsõ igaz országos hõhullám beteszi a lábát valószínû, többfelé 30 fok feletti tartománnyal. Akár május utolsó, június elsõ napjaiban is elõfordulhat ez. Tény, még kissé képlékeny a dolog, meglátjuk:-)
A nyárról annál inkább, de ezt leírtam lejjebb és tartom, hogy szárazabb-melegebb nyárra lehet számolni idén.
Az Azori jó, stabil állapotban van és egyre forrósodik a Afrika északi fele valamint a közel keleti régió is, igaz továbbra sincs meg az 50 fok, de 48 már igen, ami már nagyjából megfelel a várakozásnak, sõt Egyiptomot és a Szaúdi részt is nyaldossa már a hõség 40, 45 fokkal, így már hõtartalékok megvannak. A kontinensen az anticiklon az úr, így a benne áramló levegõ egyre melegebb, ha a tendencia marad, akkor a nyárra nem lehet panasz. Természetesen helyi záporok, zivatarok lesznek, sõt lehetnek kimondottan mocsaras helyzetek is, de a nyár szárazabb mivoltját véleményem szerint ez nem fogja befolyásolni.
Még egy gondolat, hamarosan az elsõ igaz országos hõhullám beteszi a lábát valószínû, többfelé 30 fok feletti tartománnyal. Akár május utolsó, június elsõ napjaiban is elõfordulhat ez. Tény, még kissé képlékeny a dolog, meglátjuk:-)
Érdekesen alakul mostanság a makrocirkuláció: az azori magasnyomás erõs és stabil, a ciklonok Izland és a Brit-szigetek térségében grasszálnak, csak néha érintik Skandináviát.
Hozzánk az azori növeszt "orrokat". Holott tudtommal nemrégiben még lefelé tendált a NAO.
Fenti helyzetnek megfelelõen Közép-Európa fölé meleg légtömegek érkeznek, a hõmérsékletek az átlagnál magasabbak.
Mindamellett a modell (ECMWF) hosszabb ideje skandi anticiklonokkal is kacérkodik. Ez mindenesetre arra mutat, hogy az északi hideglevegõ "próbálkozik" a dél felé terjedéssel, de a hidegleszakadások csíraállapotban maradnak: az áramlási vonalak csakhamar újra nyugatira fordulnak, a hideglevegõ a Keleteurópai-síkság felé mozog, hozzánk nem jut el.
Az a privát véleményem, hogy az északi AC-k szöszmötölése oda vezet majd, hogy a közeljövõben a magasabb szélességek nyugati áramlása tartósabban északira fordul, és a sarki hidegbázis maradékából mi is jót kapunk a nyakunkba. Véleményem szerint a mostani meleg idõszaknak nem óceáni, hanem viszonylag száraz sarki levegõ betörése vet majd véget (különös tekintettel a keletre jottányit se mozduló északatlanti ciklonokra). A légköri képzõdmények most is csak vánszorognak kelet felé, vagy retrográd mozognak.
Anarki: az általad mutatott AO és NAO grafikonok választ adnak a mostani cirkulációs hajlamokra. A tél idõjárására következtetni azonban szerintem most még korai. Érdekelne, hogy magas indexértékek mellett nem fordul-e elõ átlagos, vagy annál hidegebb tél (szerintem igen, itt legfeljebb valószínûségekrõl lehet szó).
Hozzánk az azori növeszt "orrokat". Holott tudtommal nemrégiben még lefelé tendált a NAO.
Fenti helyzetnek megfelelõen Közép-Európa fölé meleg légtömegek érkeznek, a hõmérsékletek az átlagnál magasabbak.
Mindamellett a modell (ECMWF) hosszabb ideje skandi anticiklonokkal is kacérkodik. Ez mindenesetre arra mutat, hogy az északi hideglevegõ "próbálkozik" a dél felé terjedéssel, de a hidegleszakadások csíraállapotban maradnak: az áramlási vonalak csakhamar újra nyugatira fordulnak, a hideglevegõ a Keleteurópai-síkság felé mozog, hozzánk nem jut el.
Az a privát véleményem, hogy az északi AC-k szöszmötölése oda vezet majd, hogy a közeljövõben a magasabb szélességek nyugati áramlása tartósabban északira fordul, és a sarki hidegbázis maradékából mi is jót kapunk a nyakunkba. Véleményem szerint a mostani meleg idõszaknak nem óceáni, hanem viszonylag száraz sarki levegõ betörése vet majd véget (különös tekintettel a keletre jottányit se mozduló északatlanti ciklonokra). A légköri képzõdmények most is csak vánszorognak kelet felé, vagy retrográd mozognak.
Anarki: az általad mutatott AO és NAO grafikonok választ adnak a mostani cirkulációs hajlamokra. A tél idõjárására következtetni azonban szerintem most még korai. Érdekelne, hogy magas indexértékek mellett nem fordul-e elõ átlagos, vagy annál hidegebb tél (szerintem igen, itt legfeljebb valószínûségekrõl lehet szó).
Nem lenne valami jó ,de a mostani zonalitásnak van-e köze annak ,hogy Grönlandon átlagosnál hidegebb van ,mint az elmúlt években?
Egy átlagosan havas tél lehetõségérõl se feledkezzél meg: Link ! 
Errõl majd írok egy véleményt a blogomba, ha már van! Lehet még a mai nap folyamán
Hopsz! Nem elhanyagolható változások: Link ebbõl még akár szép zonalitás is lehet télre!
Negatív NAO eseten nem csupán az jellemzõ, hogy É-on anticiklon alakul ki, inkább úgy mondanám, hogy az idõjárást meghatározó akcióközpontok ellanyhulnak, emiatt aztán gyengül a nyugati irányítás, ill. délebbre is húzódik, a mediterrán térségben csapadékos idõt okozva (azaz ha úgy tetszik, a mérsékelt égövben, a Ráktérítõtõl északra). Közép-Európára ez csupán közvetetten, esetleges mediciklonok révén van hatással. És ami még fontos: a NAO fõként a téli idõszak idõjárására van hatással, mivel egyeb tényezõkkel is összefügg. A meleg idõszakban nem ennyire pregnáns a hatása.
Lenne egy kérdésem:Minek köszönhetõ a mostani csapadékos idõjárás a Rák-terítõtõl északra?Negatív NAO esetén Anticiklonok alakulna ki északon?(mostani NAO Link már átlagos szinten van ,de mégsem alakult még ki csapadékos idõjárás Közép-Európában)
Nem állítanám, hogy nincs nagytérségû áramlás. Csak nagyon lassú és kacskaringós. Illetve a bárikus mocsárhelyzetet általában olyan helyzetek elõzik/szakítják meg, amelyekben északnyugat, nyugat felõl nedves levegõ érkezik Európa fölé.
A bárikus mocsár helyzet több féleképpen is értelmezhetõ:
1. sokközéppontú, kontinensnyi kiterjedésû, alacsony nyomású, sekély légköri képzõdmény
2. összetett bárikus nyereghelyzet.
Viszont valószínûleg van egy légnyomási tartomány, ami közé beszorítható. Én ezt 1010 és 1020 hpa közé tenném - már ami hazánkat illeti. Hiszen a nyereghelyzethez kellenek körülöttünk a sekély központok. Az is megfigyelhetõ, hogy a bárikus mocsárhelyzet legjellegzetesebb példái olyan makroszinoptikus helyzetben áll elõ, amikor 1020 hpa-nal nagyobb nyomású területek nincsenek Európában és még a közelében sem. Ilyen volt az ominózus 1999-es év július 3-án is: Link
A viszonylag homogén alacsony légnyomásból következik az is, hogy kimélyült ciklonok sincsenek ilyen periódusokban. A legszembetûnõbb az, hogy Kelet Európában nem érvényesülnek ilyenkor a kontinentális hatások: nagy légnyomás, száraz idõ.
A bárikus mocsár helyzet több féleképpen is értelmezhetõ:
1. sokközéppontú, kontinensnyi kiterjedésû, alacsony nyomású, sekély légköri képzõdmény
2. összetett bárikus nyereghelyzet.
Viszont valószínûleg van egy légnyomási tartomány, ami közé beszorítható. Én ezt 1010 és 1020 hpa közé tenném - már ami hazánkat illeti. Hiszen a nyereghelyzethez kellenek körülöttünk a sekély központok. Az is megfigyelhetõ, hogy a bárikus mocsárhelyzet legjellegzetesebb példái olyan makroszinoptikus helyzetben áll elõ, amikor 1020 hpa-nal nagyobb nyomású területek nincsenek Európában és még a közelében sem. Ilyen volt az ominózus 1999-es év július 3-án is: Link
A viszonylag homogén alacsony légnyomásból következik az is, hogy kimélyült ciklonok sincsenek ilyen periódusokban. A legszembetûnõbb az, hogy Kelet Európában nem érvényesülnek ilyenkor a kontinentális hatások: nagy légnyomás, száraz idõ.
Ebben igazad van, de szerintem nem teljesen ugyanarról beszélünk. Én nem említettem, hogy hogyan alakult ki a mocsárhelyzet, hanem amikor már kialakult, akkor nem mindegy, hogy nedves-e a levegõ. A mocsárhelyzet a nedvességtõl függetlenül is kialakulhat (bár tényleg jobban szeret nedves légtömegben kialakulni), a nedvesség a benne lévõ zivatarok erõsségét befolyásolja elsõsorban.
Egy adott terület körül, ha ott éppen bárikus mocsárhelyzet van, biztosan nincs nagytérségû áramlás, e nélkül pedig nem szállítódik nedvesség az adott területre.
Szárazabb légtömegben a bárikus mocsárhelyzetben kialakuló zivatarok szeretnek nagy
szélviharokat és nagyméretû jegeket produkálni. Tavaly, amikor extrém nagy volt a nedvesség, a zivatarok nagyon nagy többsége ehelyett a felhõszakadásokkal hívta fel magára a figyelmet. Az elõbbi két heves esemény akkor jelent meg, amikor a középsõ légréteg a nyár közepén egy átmeneti kisebb makrováltás miatt kiszáradt. Az alacsony szintû nedvesség megmaradása miatt a zivatarok száma és erõssége nem csökkent. Az is megfigyelhetõ volt (bár ennek okát nem tudom), hogy a nyár elsõ felében a nagy villámintenzitású zivatarok rengeteg felhõvillámmal voltak jellemzõek, míg attól a váltástól kezdve a lecsapókat szóró zivatarok váltak gyakoribbá.
Bár ez visszatekintõ is lehetne, azért is írtam, hogy amikor zivataros helyzeteket latolgatunk, érdemes az elõzményekre odafigyelni, hogy milyen heves események várhatóak nagyobb valószínûséggel. A 20-ától kezdõdõ idõszakban én a heves szélviharokkal járó zivatarok felbukkanását várom nagyobb valószínûséggel. De igazából ezt csak a rövidtávban és a riasztásokban lehet igazán elõrejelzni, ilyen távlatból azért necces.
Egy adott terület körül, ha ott éppen bárikus mocsárhelyzet van, biztosan nincs nagytérségû áramlás, e nélkül pedig nem szállítódik nedvesség az adott területre.
Szárazabb légtömegben a bárikus mocsárhelyzetben kialakuló zivatarok szeretnek nagy
szélviharokat és nagyméretû jegeket produkálni. Tavaly, amikor extrém nagy volt a nedvesség, a zivatarok nagyon nagy többsége ehelyett a felhõszakadásokkal hívta fel magára a figyelmet. Az elõbbi két heves esemény akkor jelent meg, amikor a középsõ légréteg a nyár közepén egy átmeneti kisebb makrováltás miatt kiszáradt. Az alacsony szintû nedvesség megmaradása miatt a zivatarok száma és erõssége nem csökkent. Az is megfigyelhetõ volt (bár ennek okát nem tudom), hogy a nyár elsõ felében a nagy villámintenzitású zivatarok rengeteg felhõvillámmal voltak jellemzõek, míg attól a váltástól kezdve a lecsapókat szóró zivatarok váltak gyakoribbá.
Bár ez visszatekintõ is lehetne, azért is írtam, hogy amikor zivataros helyzeteket latolgatunk, érdemes az elõzményekre odafigyelni, hogy milyen heves események várhatóak nagyobb valószínûséggel. A 20-ától kezdõdõ idõszakban én a heves szélviharokkal járó zivatarok felbukkanását várom nagyobb valószínûséggel. De igazából ezt csak a rövidtávban és a riasztásokban lehet igazán elõrejelzni, ilyen távlatból azért necces.
Egyetértek azzal, hogy a nedves talaj erõsítheti a bárikus mocsárhelyzetet. Annak az esélye viszont szinte nulla, hogy egy felálló bárikus mocsárhelyzet a száraz talaj miatt ne jöjjön létre. Hiszen ez a nyomási elrendezõdés valójában alapvetõen nedves légtömegekben alakul ki, amelyek páratartalma javarészt nem helyi eredetû.
A tipikus bárikus mocsárhelyzeteket megvizsgálva az látszik, hogy a Kárpát medence feletti légtömegek valójában óceáni eredetûek ilyenkor is, csak sok irányváltással és meglehetõsen lassan érik el hazánkat.
A tipikus bárikus mocsárhelyzeteket megvizsgálva az látszik, hogy a Kárpát medence feletti légtömegek valójában óceáni eredetûek ilyenkor is, csak sok irányváltással és meglehetõsen lassan érik el hazánkat.
ECMWF szerint a jelenlegi félblocking a jövõ héten északi zonalitássá fajul, az áramlási vonalak Labradortól a Kola-félszigetig szelik át az óceánt ill. Észak-Európát. Azonban ahogy mostanában lenni szokott, a nyugati légmozgás nem tart sokáig: már 21.-én kezd az áramlás meridionálisra fordulni. Skandinávia fölött, ill. Izlandtól nyugatra ciklon mélyül ki, Izlandnál gyenge magasnyomás jelenik meg. A skandináv ciklon és az Izlandi AC közös áramlásában sarki hideglevegõ indul el a kontinens belseje felé. A hidegáramlástól nyugatra igen erõs anticiklon épül ki a Skandináv-félsziget és a Balti-tenger fölött. Ennek következtében a hidegáramlás keletre kényszerül, Oroszországon át halad a Fekete ill. a Kaszpi-tenger irányába. Végül az említett AC délkeletre helyezõdve Nyugat-Oroszország és Ukrajna fölé kerül.
Mi következik mindebbõl a számunkra? Az északi zonalitás ideje alatt fölöttünk anticiklon lesz, gyenge dny-i áramlással. A magas napállással párosult sok napsütés, ill. a magasban áramló meleglevegõ folytán a hét közepe felé koranyári idõ ígérkezik. A hétvége idõjárása a délkelet felé törõ sarki légtömegek miatt már sokkal bizonytalanabb. A modell nem elsõ alkalommal mutatja, hogy a hideg zöme a Kárpátokon kívül, a Keleteurópai-síkság felé tart. De az is látszik, hogy az AC déli peremének ék-i áramlása valamennyit szinte biztos behoz az országba. A kérdés: mennyit?
Itt két véglet lehetséges: a május elejihez hasonló száraz hidegbetörés talajmenti fagyokkal, ill. az észrevehetetlenül gyenge hidegadvekció. A látott képek alapján az elsõ lehetõséget elég valószínûtlennek gondolom. Azonban legalábbis a hét közepihez viszonyítva valamennyivel hûvösebb idõ néz ki a hétvégére. A lehûlés -már amennyiben jön- szárazon, vagy nagyon kevés esõvel érkezik.
Ezúttal megnéztem a GFS-t is, méghozzá annak 192 órán túli részét. Az ûrtávlat miatt a látott dolgok a helyükön kezelendõk, bár amit mutat, az a mostani felállás egyenes folytatásának tekinthetõ. Szinte végig anticiklonális híddal számol a modell, mely a Brit-szigetektõl az Urálig húzódik. Mi ennek az irdatlan magasnyomású övnek a déli peremén helyezkednénk el. 300 óra táján ez középen kettészakad, és az északatlanti hûvös légtömegek a nyugati AC fél elõoldalán utat találnak Közép-Európába. Ugyanakkor az is látszik, hogy Észak-Afrikának és a Közép-Keletnek Salo által hiányolt bemelegedése az idõszak legvégén erõteljesen beindul. Különösen a Kaszpi-tó térsége melegedik fel nagyon. Ezek az adatok az európai monszun beindulása elõtti állapotot mutatnak. Ha a fenti forgatókönyv fog érvényesülni, úgy a május második fele elég száraz lesz, de június elejére nedvesebbre fordul az idõ.
Mi következik mindebbõl a számunkra? Az északi zonalitás ideje alatt fölöttünk anticiklon lesz, gyenge dny-i áramlással. A magas napállással párosult sok napsütés, ill. a magasban áramló meleglevegõ folytán a hét közepe felé koranyári idõ ígérkezik. A hétvége idõjárása a délkelet felé törõ sarki légtömegek miatt már sokkal bizonytalanabb. A modell nem elsõ alkalommal mutatja, hogy a hideg zöme a Kárpátokon kívül, a Keleteurópai-síkság felé tart. De az is látszik, hogy az AC déli peremének ék-i áramlása valamennyit szinte biztos behoz az országba. A kérdés: mennyit?
Itt két véglet lehetséges: a május elejihez hasonló száraz hidegbetörés talajmenti fagyokkal, ill. az észrevehetetlenül gyenge hidegadvekció. A látott képek alapján az elsõ lehetõséget elég valószínûtlennek gondolom. Azonban legalábbis a hét közepihez viszonyítva valamennyivel hûvösebb idõ néz ki a hétvégére. A lehûlés -már amennyiben jön- szárazon, vagy nagyon kevés esõvel érkezik.
Ezúttal megnéztem a GFS-t is, méghozzá annak 192 órán túli részét. Az ûrtávlat miatt a látott dolgok a helyükön kezelendõk, bár amit mutat, az a mostani felállás egyenes folytatásának tekinthetõ. Szinte végig anticiklonális híddal számol a modell, mely a Brit-szigetektõl az Urálig húzódik. Mi ennek az irdatlan magasnyomású övnek a déli peremén helyezkednénk el. 300 óra táján ez középen kettészakad, és az északatlanti hûvös légtömegek a nyugati AC fél elõoldalán utat találnak Közép-Európába. Ugyanakkor az is látszik, hogy Észak-Afrikának és a Közép-Keletnek Salo által hiányolt bemelegedése az idõszak legvégén erõteljesen beindul. Különösen a Kaszpi-tó térsége melegedik fel nagyon. Ezek az adatok az európai monszun beindulása elõtti állapotot mutatnak. Ha a fenti forgatókönyv fog érvényesülni, úgy a május második fele elég száraz lesz, de június elejére nedvesebbre fordul az idõ.
Így van.
A bárikus mocsárhelyzet egy nyomási elrendezõdés, kialakulásában a talajnedvesség nem játszik szerepet. Hogy hogyan alakul ki, lentebb írtam (én tartom, hogy ez gyakran visszatérõ folyamat lehet nyáron). A mocsárhelyzetben pedig, mint tudjuk, lokális (vagy mezo-) skálán alakulnak ki szét- és összeáramlási zónák. Az utóbbiakban a konvekciót segíti a konvergencia, mint egy kényszer. A talajedvesség itt jön be:
Minél nedvesebb a talaj, annál többet párologtatnak a növények, és ebben bizony igen nagy különbségek vannak; ez a nedvességkonvergencia mértékét is erõsen befolyásolja, valamint pusztán a több nedvesség az általa alacsonyabbra hozott kondenzációs szint segítségével nagy mértékben tudja növelni a labilitást.
Idén a konvektív események eddig szinte rendre csalódást keltettek (talán egy kivétellel). Meggyõzõdésem, mint ahogy pár esetben egyértelmûen ki is derült, hogy ennek egyik fõ oka a rendszeresen száraz alsó légréteg volt. Amíg ezen nem segít egy igen komoly, tartósan fennálló MNSZ, ami idehozza a Földközi-tengert, addig itt szerintem nem lesz jelentõs konvektív esemény. Ráadásul az állandó közeli AC-k miatt esélyünk sem volt tartós erõs DNY-i áramlásra sem eddig, nem hogy MNSZ-re.
A másik megfigyelésem, ami már globális téma:
Tavaly is és idén is tavasszal rendkívül gyenge az iráni minimum. Ez a már melegedõ Közel-Kelet és a még hideg Szibéria közötti hõkontraszt hatására alakul ki a tavasz második felében, és júniusban is még aktív. Erõs szívó hatása erõsíti a zonális áramlásokat Európa fölött. Ilyenkor ismét gyakori a viharciklon, mely a nagy szelet azonban nem az alacsony nyomása miatt, hanem gyors mozgása miatt hozza (szóval a nyomásemelkedés a HF mögött ekkor is gyors, csak más okból). Jellemzõje még, hogy a már meleg levegõre ráfutó hidegfront heves konvektív eseményeket tud produkálni. A májusi squall line-ok leggyakrabban ehhez az eseményhez köthetõk.
Minél jobban melegszik tavasszal a Közel-Kelet, annál erõsebb tud lenni ez a ciklon, és annál erõsebb Európában a zonalitás. A tavalyi és idei feltûnõ gyengesége következménye lehet annak, amit lász említett, hogy ezek a területek kevésbé melegednek most. Tavaly más volt a helyzet, a sokáig aktív Fekete-tengeri ciklonok ideje korán bemelegítették Szibéria déli részét, tehát szintén kicsi volt a hõkontraszt, ezért volt gyenge akkor az iráni ciklon.
Ha ez a helyzet marad, akkor idõjárásunk jellegében a nyárra nézve a mostanihoz hasonló lesz, meleg, száraz (azért a mostani 25-28 fokok a jelenlegi makrohelyzethez képest inkább átlagosnak mondhatóak, ám júliusban ugyanehhez a helyzethez a 35°C körüli Tmax értékek a szokásosak), olykor – bár nem a legütõsebb – konvektív eseményekkel tarkított.
A bárikus mocsárhelyzet egy nyomási elrendezõdés, kialakulásában a talajnedvesség nem játszik szerepet. Hogy hogyan alakul ki, lentebb írtam (én tartom, hogy ez gyakran visszatérõ folyamat lehet nyáron). A mocsárhelyzetben pedig, mint tudjuk, lokális (vagy mezo-) skálán alakulnak ki szét- és összeáramlási zónák. Az utóbbiakban a konvekciót segíti a konvergencia, mint egy kényszer. A talajedvesség itt jön be:
Minél nedvesebb a talaj, annál többet párologtatnak a növények, és ebben bizony igen nagy különbségek vannak; ez a nedvességkonvergencia mértékét is erõsen befolyásolja, valamint pusztán a több nedvesség az általa alacsonyabbra hozott kondenzációs szint segítségével nagy mértékben tudja növelni a labilitást.
Idén a konvektív események eddig szinte rendre csalódást keltettek (talán egy kivétellel). Meggyõzõdésem, mint ahogy pár esetben egyértelmûen ki is derült, hogy ennek egyik fõ oka a rendszeresen száraz alsó légréteg volt. Amíg ezen nem segít egy igen komoly, tartósan fennálló MNSZ, ami idehozza a Földközi-tengert, addig itt szerintem nem lesz jelentõs konvektív esemény. Ráadásul az állandó közeli AC-k miatt esélyünk sem volt tartós erõs DNY-i áramlásra sem eddig, nem hogy MNSZ-re.
A másik megfigyelésem, ami már globális téma:
Tavaly is és idén is tavasszal rendkívül gyenge az iráni minimum. Ez a már melegedõ Közel-Kelet és a még hideg Szibéria közötti hõkontraszt hatására alakul ki a tavasz második felében, és júniusban is még aktív. Erõs szívó hatása erõsíti a zonális áramlásokat Európa fölött. Ilyenkor ismét gyakori a viharciklon, mely a nagy szelet azonban nem az alacsony nyomása miatt, hanem gyors mozgása miatt hozza (szóval a nyomásemelkedés a HF mögött ekkor is gyors, csak más okból). Jellemzõje még, hogy a már meleg levegõre ráfutó hidegfront heves konvektív eseményeket tud produkálni. A májusi squall line-ok leggyakrabban ehhez az eseményhez köthetõk.
Minél jobban melegszik tavasszal a Közel-Kelet, annál erõsebb tud lenni ez a ciklon, és annál erõsebb Európában a zonalitás. A tavalyi és idei feltûnõ gyengesége következménye lehet annak, amit lász említett, hogy ezek a területek kevésbé melegednek most. Tavaly más volt a helyzet, a sokáig aktív Fekete-tengeri ciklonok ideje korán bemelegítették Szibéria déli részét, tehát szintén kicsi volt a hõkontraszt, ezért volt gyenge akkor az iráni ciklon.
Ha ez a helyzet marad, akkor idõjárásunk jellegében a nyárra nézve a mostanihoz hasonló lesz, meleg, száraz (azért a mostani 25-28 fokok a jelenlegi makrohelyzethez képest inkább átlagosnak mondhatóak, ám júliusban ugyanehhez a helyzethez a 35°C körüli Tmax értékek a szokásosak), olykor – bár nem a legütõsebb – konvektív eseményekkel tarkított.
Abban teljesen igazad van, hogy a száraz, napsütéses nyár nálunk hûvös nemigen lehet, sõt, rendszerint igazi melegeket hoz. Ellenkezõleg: borult, esõs idõ esetén 25 fokot elérõ, vagy meghaladó hõmérséklet alig képzelhetõ el nálunk (és a miénkkel megegyezõ földrajzi szélességen). A nagy nyári meleg kialakulásához okvetlenül szükséges a tartós, zavartalan napsütés.
Azonban a magasnyomású, napos idõn belül is különbségek vannak: ha középeurópai AC elõoldalán, vagy északeurópainak déli peremén vagyunk, szárazföldi levegõ áramlik fölénk. Ez lehet nagyon meleg (30+/- néhány fokos maxik), de kifejezetten, sõt szélsõségesen forró nem szokott lenni (35 és 35+). Ha az északi AC elõoldalán gyenge hidegadvekció is zajlik, akkor a hûvös-kontinentális levegõbõl mi is részesülünk, és esetleg csak 25 fok körüli felmelegedések vannak (tudom, ez ritka -de vannak rá példák). Ráadásul a kontinentális levegõ száraz, benne viszonylag alacsony a hõérzet, valamint a hûvöskés éjszakák is nagyon kellemessé teszik az ilyen nyáridõt.
Ellenben ha észak felé törõ szubtrópusi levegõ alakít ki dél-délkeleteurópai magasnyomást, egészen más a helyzet. Ekkor valóban perzselõ, 40 fokhoz közelítõ forróságok alakulhatnak ki (pl. 2007 júliusa) A gyilkos erejû besugárzás miatt a talaj annyira felmelegszik, hogy még aránylag csekély páratartalom mellett is 20 fok feletti minimumok vannak. Az ilyen idõ igazán elviselhetetlen!
Összefoglalava azt mondhatjuk, hogy az anticiklonális, száraz-napos nyár tartós északias vagy keleties légmozgás mellett roppant kellemes, "ideális" (még ha mezõgazdasági szempontból nem is a legjobb). Déli légáramlás mellett ugyanez -leszámítva a strandolók szempontjait- kész katasztrófa.
Azonban a magasnyomású, napos idõn belül is különbségek vannak: ha középeurópai AC elõoldalán, vagy északeurópainak déli peremén vagyunk, szárazföldi levegõ áramlik fölénk. Ez lehet nagyon meleg (30+/- néhány fokos maxik), de kifejezetten, sõt szélsõségesen forró nem szokott lenni (35 és 35+). Ha az északi AC elõoldalán gyenge hidegadvekció is zajlik, akkor a hûvös-kontinentális levegõbõl mi is részesülünk, és esetleg csak 25 fok körüli felmelegedések vannak (tudom, ez ritka -de vannak rá példák). Ráadásul a kontinentális levegõ száraz, benne viszonylag alacsony a hõérzet, valamint a hûvöskés éjszakák is nagyon kellemessé teszik az ilyen nyáridõt.
Ellenben ha észak felé törõ szubtrópusi levegõ alakít ki dél-délkeleteurópai magasnyomást, egészen más a helyzet. Ekkor valóban perzselõ, 40 fokhoz közelítõ forróságok alakulhatnak ki (pl. 2007 júliusa) A gyilkos erejû besugárzás miatt a talaj annyira felmelegszik, hogy még aránylag csekély páratartalom mellett is 20 fok feletti minimumok vannak. Az ilyen idõ igazán elviselhetetlen!
Összefoglalava azt mondhatjuk, hogy az anticiklonális, száraz-napos nyár tartós északias vagy keleties légmozgás mellett roppant kellemes, "ideális" (még ha mezõgazdasági szempontból nem is a legjobb). Déli légáramlás mellett ugyanez -leszámítva a strandolók szempontjait- kész katasztrófa.
Kialakulhat ám egészen más nagyságrendet képvisel ha száraz és ha nedves/vizes a medence.
Feltétele nem, de segíteni sokat segít neki. Tény, kell egy makrocirkulációs elrendezõdés, és ehhez egy megfelelõ talajnedvesség, fõként a fenti 50 cm-nek kell lennie telítettnek. Majd ok-okozati kapcsolatok és akkor egész nyári idõszak a monszuné lesz, lásd 1998-1999-2010. Az idei nem lesz, mivel az elsõ 4 hónap csapadéka nem érte el ezt a szintet de még meg sem közelítette, így a jó feltétel nem adott most. Most az áramlás nem errõl szól így én száraz nyarat várok, vagy közel átlagost, de semmi rekord csapadék kialakulásra nem számítok. ( Nem összekeverendõ a heves felhõszakadásokkal, az biztos lesz és lehet 1 óra alatt néhol 50-100 mm is, de most nem errõl beszéltem ).
Én hasonlóságot a tavalyi orosz nyárral kapcsoltban azért hoztam, mert az anticiklon ami ott igen befolyásoló tényezõ volt most szépen épp Európa középsõ és északi vidékein tanyázik, ezért a ciklonok délkeleten és északnyugatin valamit északkeleten vonulnak, nálunk utat engednek a déli áramlásoknak. Ha ez nem változik akkor nálunk igencsak forró nyár jön. Abban sem vagyok biztos, hogy május végén ne legyen hõhullám, a elrendezõdés kedvezõ. Az is igaz, hogy még hûvös Afrika északi vidékei, de a szaharai forróság szépen nyomul észak felé, abból kaphatunk.
Felettünk nem is olyan meleg a levegõ mégis 25-28 fokok volta ma az országban. Bizony a száraz magasnyomás, magasan jár a Nap és egy kis melegadvekciós folyamat elég is volt ehhez.
Ezt gondoljuk el júniusban-júliusban amikor igazi magas a nappállás és ez a folyamat van felettünk valamit egy száraz idõszak, akkor szépen repkednek majd a 35 fokok. Ez természetesen most még fikció, de latolgatás a nyárra, ha nem változnak az elõjelek és nem lesz más az elrendezõdés. Itt elég ha az antiakció-centrum 200 km-t mozdul észak felé és máris a ciklonok vonulása minket is érint, igen és ez is bármikor bekövetkezhet.
Mondom a jelen állapotból indulok ki, nem törvényszerû, de a valószínûsége most nem elhanyagolható. Meglátjuk, várom a folytatást:-)
Én hasonlóságot a tavalyi orosz nyárral kapcsoltban azért hoztam, mert az anticiklon ami ott igen befolyásoló tényezõ volt most szépen épp Európa középsõ és északi vidékein tanyázik, ezért a ciklonok délkeleten és északnyugatin valamit északkeleten vonulnak, nálunk utat engednek a déli áramlásoknak. Ha ez nem változik akkor nálunk igencsak forró nyár jön. Abban sem vagyok biztos, hogy május végén ne legyen hõhullám, a elrendezõdés kedvezõ. Az is igaz, hogy még hûvös Afrika északi vidékei, de a szaharai forróság szépen nyomul észak felé, abból kaphatunk.
Felettünk nem is olyan meleg a levegõ mégis 25-28 fokok volta ma az országban. Bizony a száraz magasnyomás, magasan jár a Nap és egy kis melegadvekciós folyamat elég is volt ehhez.
Ezt gondoljuk el júniusban-júliusban amikor igazi magas a nappállás és ez a folyamat van felettünk valamit egy száraz idõszak, akkor szépen repkednek majd a 35 fokok. Ez természetesen most még fikció, de latolgatás a nyárra, ha nem változnak az elõjelek és nem lesz más az elrendezõdés. Itt elég ha az antiakció-centrum 200 km-t mozdul észak felé és máris a ciklonok vonulása minket is érint, igen és ez is bármikor bekövetkezhet.
Mondom a jelen állapotból indulok ki, nem törvényszerû, de a valószínûsége most nem elhanyagolható. Meglátjuk, várom a folytatást:-)
Van, hogy nem lehet tudni, máskor meg nagyon is lehet sejteni. Most pont olyan korszakban vagyunk, mikor történhetnek váratlan fordulatok, elég nagy a bizonytalanság. A meridionális áramlási képekkel, blockinggal jellemezhetõ éra néha-néha meginogni látszik, de alapjában véve egyelõre tartja magát. Én is inkább blokkoló AC-k uralmára tippelek a következõ hónapokban. Azonban ott vannak a bizonyos "megingások", melyek révén ha átmenetileg is, teljesen átrajzolódhat a cirkulációs kép. Bár most még a mérsékelten meleg nyár tûnik esélyesnek, a szubtrópusi anticiklonok váratlan megerõsödése, észak felé terjeszkedése hozhat meglepetés-hõhullámokat (ilyen még tavaly júliusban is elõfordult) 
Szerintem a bárikus mocsárhelyzet kialakulásának nem feltétele a talaj telítettsége.
2007 májusában is voltak fagyok, júliusban mégis sikerült rekordmagas hõmérsékletet összehozni. Ennyire nem lehet tudni, hogy mi lesz. Majd kiderül.
Ennyire nem lehet tudni, hogy mi lesz. Majd kiderül.
A tavalyi orosz nyárral kapcsolatban: meggyõzõdésem, hogy ennek elõzménye éppen az az indus-völgyi (tkp. közel és közép-keleti) nagy forróság volt, amirõl az imént írtál. Ott és akkor valamiért roppant felmelegedett a levegõ. A másik összetevõje a dolognak a nyugati légmozgások többször emlegetett gyengesége. Ennek folytán tudott az indiai forró légtömeg retrográd elmozdulni é-ény felé. Ha erõsek a nyugatias áramlások, nincs az a hõhullám, mely Észak-Indiából a Keleteurópai-síkságra képes eljutni. Az észak felé terjedésbe "besegítettek" a középeurópai ciklonok, melyek nálunk a rengeteg esõt okozták. Ezek elõoldalukon még jobban "meghúzták" észak felé a melegtömeget, így az az Északi-Urálig, a sarkkör közelébe is eljutott. Szinoptikai és egyéb szempontból is unikum volt a tavalyi orosz nyár, megérdemelné a bõvebb elemzést és a konklúzió levonását.
Ehhez hasonló jelenség csírái sem mutatkoznak most -ahogy megállapítottad. Sõt, Észak-Afrika is, ahonnan a mi hõhullámaink rendszerint kiindulnak, hûvösebb, mint tavaly ilyenkor. Ebbõl persze legkevésbé se következik, hogy nálunk durva hõhullám nem lesz a nyáron. Az cirkulációban néha nagyon gyorsan ki tudnak alakulni dolgok. Csak annyit mondhatunk, hogy most még nem látszik seholsem olyan extra meleg, mely elõzményéül szolgálhatna az egy évvel ezelõtti keleteurópai "pokolhoz" hasonló hõségnek.
Egyébként az a tény, hogy még május elején is erõs hidegadvekció ért minket, számomra elég mérsékelt tavaszvéget, nyárelõt sejtet. Szinte biztos, hogy idén nem lesznek kánikulák május második felében, de valószínûleg még a napfordulóig sem. Hogy aztán mi lesz, milyen fordulatot vesz esetlegesen az idõjárás, még a jövõ zenéje.
Ehhez hasonló jelenség csírái sem mutatkoznak most -ahogy megállapítottad. Sõt, Észak-Afrika is, ahonnan a mi hõhullámaink rendszerint kiindulnak, hûvösebb, mint tavaly ilyenkor. Ebbõl persze legkevésbé se következik, hogy nálunk durva hõhullám nem lesz a nyáron. Az cirkulációban néha nagyon gyorsan ki tudnak alakulni dolgok. Csak annyit mondhatunk, hogy most még nem látszik seholsem olyan extra meleg, mely elõzményéül szolgálhatna az egy évvel ezelõtti keleteurópai "pokolhoz" hasonló hõségnek.
Egyébként az a tény, hogy még május elején is erõs hidegadvekció ért minket, számomra elég mérsékelt tavaszvéget, nyárelõt sejtet. Szinte biztos, hogy idén nem lesznek kánikulák május második felében, de valószínûleg még a napfordulóig sem. Hogy aztán mi lesz, milyen fordulatot vesz esetlegesen az idõjárás, még a jövõ zenéje.
Bizony az idei év teljesen más mint a tavalyi volt. Véleményem szerint ez a tendencia folytatódni fog. Azonban a csapadék mennyiség kissé talán kiegyenlítõdik, hisz az akciócentrumok (itt a magas nyomást értem ) északabbra kerülnek hazánktól, illetve ott van az azori ami valamiért nem képes olyan erõt kifejteni mint ami elvárható lenne tõle. De ettõl még a nyár milyensége száraz lesz.
Más érdekes dolog is van, mégpedig az Arab tábla és Afrika északi vidékei nem képesek olyan nagyon melegedni mint amit ilyenkor elvárhatnánk azoktól a vidékektõl. Jó, van néhol 45 fok körüli csúcs, de az Indus-völgye, Kuvait, Szaúd-Arábia, Szahara északi vidéke ezeket az értékeket máskor már ontják magukból, sõt 50 fokos csúcsok is elõfordulnak májusban. Most nem ez a jellemzõ többnyire 40 fok körül jártnak. ( No ott sem igazi már a nyár):-) Ez valószínû hatása lesz, hogy a napunk gyengélkedõn van, így a felmelegedés mértéke kisebb, illetve késõbb indulhat be. Tavaly az Indus völgye a holtak dombja májusban 53,5 fokos csúcsot hozott, most közelébe sem vagyunk.
Nálunk gyakori, most a szárító északkeleti légáramlás április és május nagy részében is ez volt/van eddig. Ha ez a makroszinoptikus elrendezõdés marad, akkor egy szárazabb és egy melegebb nyárral nézünk farkasszemet idén.
A talaj adottságai egyelõre nem kedvezõek a mocsár helyzet kialakulásához. Ehhez aktívabb nyugati légkörzés kéne ami nem látszik, illetve mindig kinéz egy csapadékosabb néhány nap, de ez kevés.
Tartom azt, hogy idén mi könnyen juthatunk a tavalyi orosz nyárhoz, forrósággal és szárazsággal. Természetesen ez változhat, hisz bármikor beindulhat egy ellenkezõ légkörzés, de én most ennek nagyobb valószínûséget adok mint bármi másnak. Még egy másik dolog, hogy a gyakori északnyugati frontok is ezt teszik lehetõvé, hisz az ilyen irányú légtömegek, csak átmeneti csapadékot hoznak, inkább száraz, szeles frontok ezek. Tipikus a száraz nyár hírnökei, olykori csapadékkal, de igazi nyári idõvel, átmeneti lehûlésekkel:-)
Más érdekes dolog is van, mégpedig az Arab tábla és Afrika északi vidékei nem képesek olyan nagyon melegedni mint amit ilyenkor elvárhatnánk azoktól a vidékektõl. Jó, van néhol 45 fok körüli csúcs, de az Indus-völgye, Kuvait, Szaúd-Arábia, Szahara északi vidéke ezeket az értékeket máskor már ontják magukból, sõt 50 fokos csúcsok is elõfordulnak májusban. Most nem ez a jellemzõ többnyire 40 fok körül jártnak. ( No ott sem igazi már a nyár):-) Ez valószínû hatása lesz, hogy a napunk gyengélkedõn van, így a felmelegedés mértéke kisebb, illetve késõbb indulhat be. Tavaly az Indus völgye a holtak dombja májusban 53,5 fokos csúcsot hozott, most közelébe sem vagyunk.
Nálunk gyakori, most a szárító északkeleti légáramlás április és május nagy részében is ez volt/van eddig. Ha ez a makroszinoptikus elrendezõdés marad, akkor egy szárazabb és egy melegebb nyárral nézünk farkasszemet idén.
A talaj adottságai egyelõre nem kedvezõek a mocsár helyzet kialakulásához. Ehhez aktívabb nyugati légkörzés kéne ami nem látszik, illetve mindig kinéz egy csapadékosabb néhány nap, de ez kevés.
Tartom azt, hogy idén mi könnyen juthatunk a tavalyi orosz nyárhoz, forrósággal és szárazsággal. Természetesen ez változhat, hisz bármikor beindulhat egy ellenkezõ légkörzés, de én most ennek nagyobb valószínûséget adok mint bármi másnak. Még egy másik dolog, hogy a gyakori északnyugati frontok is ezt teszik lehetõvé, hisz az ilyen irányú légtömegek, csak átmeneti csapadékot hoznak, inkább száraz, szeles frontok ezek. Tipikus a száraz nyár hírnökei, olykori csapadékkal, de igazi nyári idõvel, átmeneti lehûlésekkel:-)
A tavalyira úgy gondoltam, hogy az idei igen csekély légköri szufla miatt nem várom a tavalyihoz mérhetõ (50mm-en felüli országos átlaghozamok) extrém hozamokat és gyakori ismétlõdésüket.
A légköri szuflára írom: Elõoldal és elõoldal között óriási lehet a különbség (a talaj vízállapota és légköri nedvesség teljesen ellentétes állapotú, mint tavaly), és újra és újra beragadó ciklonokkal se számoltunk.
A légköri szuflára írom: Elõoldal és elõoldal között óriási lehet a különbség (a talaj vízállapota és légköri nedvesség teljesen ellentétes állapotú, mint tavaly), és újra és újra beragadó ciklonokkal se számoltunk.
Most néztem a modellt: a félblockingot stabilan adja, de úgy látszik, az idõ múlásával ez nem a teljes blocking irányába halad, ellenkezõleg -a brit AC retrográd mozog, és legfõképpen dél felé. A 20.-a környéki mediciklonokat se mutatja most már. A tavalyi özönvíz megismétlõdésének valószínûsége tehát roppant csekély.
Európa idõjárása átalakulóban van: az eddig állandóan meg-megújuló Skandinávia feletti középpontú AC megszûnik. Ezzel egyidejûleg Izland és Skandináva felett egy több középpontú ciklonrendszer alakul ki. Az említett ciklonrendszer, valamint a Brit-szigetektõl nyugatra megerõsõdõ AC közös áramlási rendszerében több hullámban hûvös óceáni levegõ árasztja el elõbb Nyugat- majd Közép-Európa nagy részét. A hûvös és a jelenleg még hazánk idõjárását is alakító melegebb levegõt elválasztó vonal mentén egy hullámzó frontrendszer alakul ki, amely szombattól napokon keresztül meghatározza majd idõjárásunkat. A jövõ hét nagy részében változékony, átlagos, a csapadékos helyeken átlag alatti hõmérsékletekkel jellemzett idõ a legvalószínûbb folytatás. Az ûrtávlatban (20-a után) továbbra is elég határozott felmelegedés látszik, de ez pld. annak következménye is lehet, hogy a teknõ tengelye tõlünk nyugabbra kerül, és mi az elõoldali nedves, meleg légtömegek hatása alá kerülünk - ez minden bizonnyal egy jókora adag energiát vinne a légkörbe, ami komoly zivatarok kialakulásával is járhatna. Mindenesetre a szinte kontinensnyi méretû AC-k ideje egyelõre lejárni látszik, és az idõjárási helyzet inkább egy jócskán elõrehozott Medárdra emlékeztethet majd (avagy a fagyosszentek 2. felvonására), csak a sok felhõ miatt ezúttal - remélhetõleg - fagy nélkül.
A tavalyi évre nem is gondoltam, ezért emeltem ki az évszázados árvizeket. Tehát: 1997. július, 1999. május, 2002 augusztus, 2007 szeptember
Nyuli, Snowhunter: Mindkettõtökkel egyetértek. A makrocirkuláció valóban nagyon kezd hasonlítani a tavalyihoz, fõleg a 20.-ra mutatott kép a genovai ciklonnal. De az is igaz, egyelõre kevés a "szufla" a légkörben. A légnyomás ismét 1030 hpa közelébe szaladt fel, a front elõtti mélypontja viszont nem bírta elérni az 1000 hpa-t.
Azonban figyelembe kell venni, hogy egymást követõ évek idõjárási eseményei nemegyszer szinte napra pontosan megismétlõdnek. (A miértre a Globális jelenségek-ben próbáltam magyarázatot adni)
A légkör dinamizmusa most még kicsi, de nem tudhatjuk, így lesz-e a közeljövõben is (jobb lenne!) A légnyomás viselkedése a következõ napokban mindenesetre sokat elárul majd a kilátásokról.
Azonban figyelembe kell venni, hogy egymást követõ évek idõjárási eseményei nemegyszer szinte napra pontosan megismétlõdnek. (A miértre a Globális jelenségek-ben próbáltam magyarázatot adni)
A légkör dinamizmusa most még kicsi, de nem tudhatjuk, így lesz-e a közeljövõben is (jobb lenne!) A légnyomás viselkedése a következõ napokban mindenesetre sokat elárul majd a kilátásokról.
Ráadásul figyelemre méltó, hogy az utóbbi évek "évszázados"-árvízhelyzeteit hasonló idõjárási felállás idézte elõ - lefüzõdõ atlanti teknõ/hidegcsepp, elõoldalon napokig heves zivatarok, amúgy pedig körbevezetett okklúzió és heves esõzések. Érdemes visszanézni, mert most is nagyon hasonló helyzet ígérkezik.
A jövõ hét nagy kérdése, hogy a hétvégi bárikus mocsár szerû helyzet áll-e be több napra, vagy a vasárnap-hétfõn lefûzõdni látszó hidegcsepp kiadós csapadékot adó, akár több napig is "vendégszeretetünket" élvezõ ciklonná fejlõdik. Az Atlanti óceán felett felépülõ, vasárnaptól szerdáig kulmináló Ac az utóbbi verziót erõsíti. Az nagyjából biztos, hogy a jövõ hét nem lesz száraz és nem lesznek koranyári maximumok. 
Még egy kis mellékes, amivel mintha nem mindenki lenne tisztában:
A nyári félévben, nagyjából április közepétõl szeptember elejéig a mi szélességeinken az energiamérleg pozitívba fordul (napos idõszakban a napi besugárzás nagyobb, mint az éjszakai kisugárzás). Ez télen fordítva van. Ezért téli AC-s helyzetekben hûl a levegõ, kialakul a hidegpárna (akkor is, ha nem jött ide hideg máshonnan). Nyáron viszont, ha jött is ide hideg, és megülepedett, akkor is elkezd visszamelegedni. Ennek következtében a rajta kialakuló AC struktúrája elmosódik, konvergencia zónák jelennek meg, kialakul a bárikus mocsárhelyzet. Nyáron tehát nem lehet Közép-Európa felett 3-4 napnál tovább tartó AC. Tõlünk északra azonban igen, és többen írták is, hogy e nyáron ennek a helyzetnek a gyakori ismétlõdését várják.
Az északi AC-s helyzetek nyáron, fõleg, ha Nyugat-Európa fölött ciklon is van, nemcsak az AC déli peremén kialakuló mocsárhelyzet miatt, hanem egy, a ciklon és az AC közötti sáv déli végén kialakuló nagytérségû konvergencia miatt is komoly konvektív események lehetõségét hordozza magában. Nem beszélve az ilyenkor a magas légkörben gyakran kialakuló hidegcseppekrõl.
Emlékeim szerint az 1995-ös és az 1999-es nyár is ilyen volt: Link Link
Egyszóval, ha AC-uralom lesz Európában, akkor én is legnagyobb valószínûséggel a fenti helyzetre számítok nyáron. Azonban szerintem '95-ös, '99-es (vagy a tavalyi) nyarakat legfeljebb csak megközelíteni fogja tudni az idei nyár a konvektív események szempontjából. Beragadó ciklonra, mint amilyenek tavaly tavasz végén, nyár elején voltak, most nem látok akkora esélyt, az azori AC idén a tavalyihoz képest erõsebbnek tûnik, ami miatt a ciklonok inkább a Fekete-tenger, vagy a Dél-Balkán környékén lehetnek nagyobb valószínûséggel, illetve eleve ritkábban alakulnak ki. Azonban Nyugat-Európa fölött gyakrabban lehet ciklonális irányítás.
Aztán majd meglátjuk.
A nyári félévben, nagyjából április közepétõl szeptember elejéig a mi szélességeinken az energiamérleg pozitívba fordul (napos idõszakban a napi besugárzás nagyobb, mint az éjszakai kisugárzás). Ez télen fordítva van. Ezért téli AC-s helyzetekben hûl a levegõ, kialakul a hidegpárna (akkor is, ha nem jött ide hideg máshonnan). Nyáron viszont, ha jött is ide hideg, és megülepedett, akkor is elkezd visszamelegedni. Ennek következtében a rajta kialakuló AC struktúrája elmosódik, konvergencia zónák jelennek meg, kialakul a bárikus mocsárhelyzet. Nyáron tehát nem lehet Közép-Európa felett 3-4 napnál tovább tartó AC. Tõlünk északra azonban igen, és többen írták is, hogy e nyáron ennek a helyzetnek a gyakori ismétlõdését várják.
Az északi AC-s helyzetek nyáron, fõleg, ha Nyugat-Európa fölött ciklon is van, nemcsak az AC déli peremén kialakuló mocsárhelyzet miatt, hanem egy, a ciklon és az AC közötti sáv déli végén kialakuló nagytérségû konvergencia miatt is komoly konvektív események lehetõségét hordozza magában. Nem beszélve az ilyenkor a magas légkörben gyakran kialakuló hidegcseppekrõl.
Emlékeim szerint az 1995-ös és az 1999-es nyár is ilyen volt: Link Link
Egyszóval, ha AC-uralom lesz Európában, akkor én is legnagyobb valószínûséggel a fenti helyzetre számítok nyáron. Azonban szerintem '95-ös, '99-es (vagy a tavalyi) nyarakat legfeljebb csak megközelíteni fogja tudni az idei nyár a konvektív események szempontjából. Beragadó ciklonra, mint amilyenek tavaly tavasz végén, nyár elején voltak, most nem látok akkora esélyt, az azori AC idén a tavalyihoz képest erõsebbnek tûnik, ami miatt a ciklonok inkább a Fekete-tenger, vagy a Dél-Balkán környékén lehetnek nagyobb valószínûséggel, illetve eleve ritkábban alakulnak ki. Azonban Nyugat-Európa fölött gyakrabban lehet ciklonális irányítás.
Aztán majd meglátjuk.
Valóban, máj. 16.-ra (hétfõ) nagyon jó konvektív szituációt mutat az ECMWF. Észak-Itália fölött ciklon alakul ki, melynek hideglevegõje a magasban átnyomakodik a hátoldalról az elõoldalra.
A következõ napokban is elõoldalon maradunk, mert az összes légköri képzõdmény (beleértve az északnyugat-európai AC-t) igen fegyelemreméltó módon retrográd mozog. 18.-án Izland és a Skandináv-félsziget között kezdõdõ hidegleszakadás mutatkozik. Hogy ez kifejlõdik-e, még kérdés. Ha igen, könnyen mozoghat az Atlanti-part irányába, mert az utóbb említett térképen a hátoldali áramlási vonalak ék-dny lefutásúak. De az is lehet, elér minket a hideg légtömeg.
A következõ napokban is elõoldalon maradunk, mert az összes légköri képzõdmény (beleértve az északnyugat-európai AC-t) igen fegyelemreméltó módon retrográd mozog. 18.-án Izland és a Skandináv-félsziget között kezdõdõ hidegleszakadás mutatkozik. Hogy ez kifejlõdik-e, még kérdés. Ha igen, könnyen mozoghat az Atlanti-part irányába, mert az utóbb említett térképen a hátoldali áramlási vonalak ék-dny lefutásúak. De az is lehet, elér minket a hideg légtömeg.
Jövõ hétvégétõl beindul az MNSZ szezon, ami bizony komoly konvektív eseményeket hozhat és igaz nyárias meleget. Röviden ennyi...
1999 nyara nem hagyott maradandó nyomot az emlékezetemben -annál inkább a rá következõ tél. Az tuti jó volt. Viszont a '95-ös nyár éppen olyan felállást hozott, amirõl az elõbb írtam. Az északi AC a középeurópai ciklonokkal alacsony AO-s szituációt sejtet. (Nem tudom, esetleg vissza tudná nézni valaki az 1995-ös indexértékeket?) El tudom képzelni, tényleg negatívban volt, mégpedig tartósan, az AO és a NAO, mert a 95/96-os tél jellege szintén erre utal.
Az indexek tudtommal jelenleg lefelé tendálnak - elõszeretettel képzõdnek északi AC-k, az atlanti ciklonok nem haladnak kelet felé.
Az indexek tudtommal jelenleg lefelé tendálnak - elõszeretettel képzõdnek északi AC-k, az atlanti ciklonok nem haladnak kelet felé.
Hát szerintem az biztos, hogy a bárikus mocsár helyzetre igaz, hogy határozott áramlási irány nélküli, és hogy konvektív idõszak. Ennek iskolapéldája az 1999-es év nyara volt, amikor heteken keresztül vissza-vissza térõ jelenség volt. Emlékszem: A felhõk helyzete órákig nem változott, emiatt mozaikszerûen óriási mennyiségû esõk estek.
Nómenklatúrai kérdéseken szerintem nem sok értelme van idõzni. A "bárikus mocsárhelyzetnek" pontos definicióját még sohasem olvastam. Felteszem, arról a szituációról van szó, mikor "helyi hatások" irányítják az idõjárást, "helyi" záporok, zivatarok alakulnak ki.
Azonban tapasztalatom szerint még ilyen helyzetben is mindig van gyenge hidegadvekció a magasban. Ez rendszerint északi AC déli peremén valósul meg keleties lépgmozgással. Az ettõl délre örvénylõ sekély ciklon felhõzónái rendszerint kivehetõk a mûholdképen, ezek napközben megvastagszanak, ahogy a melegedõ földfelszín folytán megjelennek a függõleges kiterjedésû felhõk. Persze elõfordulhat, a ciklon nagyon gyenge, még konvektív csapadék sincs -de ettõl függetlenül az alaphelyzet a fentiekben vázolt. Lényegében ugyanarról beszélünk.
Azonban tapasztalatom szerint még ilyen helyzetben is mindig van gyenge hidegadvekció a magasban. Ez rendszerint északi AC déli peremén valósul meg keleties lépgmozgással. Az ettõl délre örvénylõ sekély ciklon felhõzónái rendszerint kivehetõk a mûholdképen, ezek napközben megvastagszanak, ahogy a melegedõ földfelszín folytán megjelennek a függõleges kiterjedésû felhõk. Persze elõfordulhat, a ciklon nagyon gyenge, még konvektív csapadék sincs -de ettõl függetlenül az alaphelyzet a fentiekben vázolt. Lényegében ugyanarról beszélünk.
Igen,bármikor fordulhat a kocka és újra csapadékosra vált az idõjárás.Kérdésként is tettem fel, hogy vajon meddig tart ez a száraz periódus.
Egy "semmibõl" egyszer csak feltûnõ és itt beragadó ciklon is bármikor benne van a nyári hónapokban is a pakliban vagy épp egy hideg légörvény.
Ugye az utóbbi is keletebbre lett számolva, most pegig csak nézzük, hogy egy jó 3-4 megyényi kiterjedésû, komoly csapadéktömb épp keresztül szeli kis hazánkat és 10-15 mm-el megszórja az ország felét.
Viszont ez sem 100%-ban fedi le az országunkat.
Egy "semmibõl" egyszer csak feltûnõ és itt beragadó ciklon is bármikor benne van a nyári hónapokban is a pakliban vagy épp egy hideg légörvény.
Ugye az utóbbi is keletebbre lett számolva, most pegig csak nézzük, hogy egy jó 3-4 megyényi kiterjedésû, komoly csapadéktömb épp keresztül szeli kis hazánkat és 10-15 mm-el megszórja az ország felét.
Viszont ez sem 100%-ban fedi le az országunkat.
"A következõ 10-14 napban is inkább csak konvektív csapadék esélyes,ez pedig ugye nem tudja 100% lefedettséggel "megszórni" az országot."
Lám, egy nap alatt is mennyit fordulhat a kocka... ebbõl is látszik, hogy a nyárra vonatkozó latolgatásokkal végképp érdemes óvatosan bánni.
[esõ]
Lám, egy nap alatt is mennyit fordulhat a kocka... ebbõl is látszik, hogy a nyárra vonatkozó latolgatásokkal végképp érdemes óvatosan bánni.
[esõ]
"határozott áramlási irány nélküli mérsékelten meleg idõszak, gyakori, esetenként heves konvektív eseményekkel?" Az bárikus mocsár nem? Egyébként szerintem a trendeket figyelembe véve ennek kicsi az esélye. Szerintem az ACn helyzetek fognak egész nyáron dominálni gyakori keleties áramlást hozva.
Még csak annyit hogy az ország számos területén nem érték el a 100mm csapadékot sem,és ha valami csoda közbe nem jön akkor május közepéig ez nem is lesz meg.Hét és fél hónap alatt kéne kb.500mm csapadéknak esnie ilyen elõjelekkel.Ez azt jelenti,hogy innentõl kezdve minden hónapnak jócskán túl kellene teljesítenie önmagát.Ilyen légköri felállás esetén még Medárd is elmaradhat,vagy csak igen harmatosan lesz jelen.
Nem véletlenül említette Thermométer az egyik beírásában,hogy az AC-nek meghatározóbb szerepük van mint,az alacsony nyomásu képzõdményeknek.Csak azért foglalkozunk vele keveset mert uralma alatt eseménytelen,monoton az légkör és ezt a legtöbb fórumozó nem szereti.
Persze helyi zivatarok kialakulnak majd ilyen körülmények között is,hiszen az AC létrejötte után pár nappal egyre fülledtebbé válik a levegõ és ez elõsegiti a helyi események kialakulását,de ez mindig csak nagyon kis területre korlátozódik(fõleg a Bakony és az Északi középhegység)és nem nagyon lesz jelentõsége.
Nem véletlenül említette Thermométer az egyik beírásában,hogy az AC-nek meghatározóbb szerepük van mint,az alacsony nyomásu képzõdményeknek.Csak azért foglalkozunk vele keveset mert uralma alatt eseménytelen,monoton az légkör és ezt a legtöbb fórumozó nem szereti.
Persze helyi zivatarok kialakulnak majd ilyen körülmények között is,hiszen az AC létrejötte után pár nappal egyre fülledtebbé válik a levegõ és ez elõsegiti a helyi események kialakulását,de ez mindig csak nagyon kis területre korlátozódik(fõleg a Bakony és az Északi középhegység)és nem nagyon lesz jelentõsége.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat