Meteorológiai esélylatolgatások

Én is számolok egy szárazabb verzióval is, szándékomban állt megírni a legutóbbi hozzászólásomban, csak valahogy kimaradt. Ebben az esetben az északi AC (amit Te a Keleteurópai-síkságra teszel) erõsebb lenne, Közép-európában a sekély ciklonok gyengébbek, vagy még inkább, az alacsony nyomás délebbre "csúszna", le a Balkánra, ahogy írod. Szóval tulajdonképp könnyû közös nevezõre hozni a véleményeinket, ugyanarról a dologról beszélünk.

Egyetértek veled,úgy tûnik, most egy ilyen száraz periódusban vagyunk. Meddig tart? Szerintem igazából erre csak tippelni lehet.
Álmomban sem gondoltam volna például, hogy a tavaly decemberben véget érõ rendkívül csapadékos idõszak másfél évig is eltarthat...Komoly aszály az elmúlt években 2000-ben, 2003-ban, 2007-ben volt,vagyik 3-4 évente. Ez alapján most épp egy nagyon csapadékszegény év jönne.
Bár 2009-ben, március végétõl volt szinte kereken egy 2 hónapos periódus-szórványosan az országban-, amikor annyi esõ sem esett, hogy kikeljenek a tavasz elején elvetett vetõmagok.
Most, ha ezt nézzük, pl. Jászberény környékén kb. 5 hétnél járunk.( 2009-ben június elsején érkezett abba a térségbe áztató esõ, remélem most nem kell eddig várni a földben lévõ magoknak, növényeknek.)
A következõ 10-14 napban is inkább csak konvektív csapadék esélyes,ez pedig ugye nem tudja 100% lefedettséggel " megszórni" az országot.

Én elég sok hozzászólást olvastam a nyárral kapcsolatban,és majdnem mindenki bízik abban hogy végre elindul a konvektív idõszak.Lehet hogy kivétel vagyok,de én úgy látom hogyha mostanság nem következik be valamilyen foku változás akkor egy ideig nem is fog.A májusra és a júniusra általában nem jellemzõ a tartós magasnyomás,de ha marad ez az AC tendencia,a nyár további része ezt már nemigen tudja kimozdítani.Juliustól szeptemberig az AC-nak már öngerjesztõ hatása van,minnél tovább fönnáll,annál komolyabb ciklon tudja csak legyûrni.Ilyen volt egyébként a kevésbé ismert 1983 nyara is,szinte egész Európa szenvedett az aszálytól.A fáklya 200 óra felett mindig jelez változást,de ez így megy hetek óta,tehát kéretik nem komolyan venni.
Tehát én egy hosszantartó nagyon száraz nyarat várok,de nem eseménymenteset,mert a szorványos hidegbetörések továbbra is okozhatnak heves eseményeket.
Hogy lesz e tartós kánikula az az AC helyétõl fog függeni,mert ha a Kelet -európai síkság lesz az otthona akkor k,dk áramlással nem túl meleg de kristálytiszta levegõt kapunk.Ekkor azonban ny-európa megfõ,a Balkán meg úszik a zivikben.Ha tõlünk Délre fog tanyázni az AC,akkor nekünk lesznek álmatlan izzadós éjszakáink.Én inkább az elõbbire számítok és úgy érzem nem sokat fogok tévedni,mert az elõjelek ezt mutatják.Rekordszáraz év lehet ebbõl.

Látom, nézeteink a nyárral kapcsolatban elég hasonlóak -ennek örülök. Abban is teljesen egyetértek Veled, hogy május második felének tartós nyárközépi melegeket, majdnem kánikulát kellene hozni ahhoz, hogy a havi közép a sokévi átlag fölé menjen. A hónap kifejezetten hideg idõvel indul, és nagyjából 15.-ig északeurópai magasnyomás déli peremén ék felõl áramló hûvös levegõt jelez a modell (ECMWF).
Viszont figyelembe kell vennünk, hogy a szóban forgó távprognózis Ausztriára vonatkozik, és ennek az országnak, fõképp nyugati felének teljesen más az idõjárása, mint a mienk.
Egyrészt bizonyos makroszinoptikai elrendezõdések eltérõ hatást gyakorolnak rá. Ezen felállások egyike éppen a mostani. Az északi AC elõoldalának áramlási vonalai a Kárpát-medence felett északkeleti irányúak, de Nyugat-Ausztria felett már délire fordulnak -arrafelé inkább a nyugateurópai ciklon elõoldala érvényesül. Könnyen lehet, ebben a helyzetben ott erõsen pozitív hõmérsékleti anomália van, míg nálunk ez nulla vagy negatív.
Létezik persze ennek az ellentettje is: ebben az esetben nyugatról lassú mozgású, hullámzó frontrendszer közeledik a kontinens belseje felé. Nálunk ez gyakran kifejezetten meleg, déli szeles, elõoldali idõjárát okoz. Sõt, még az elsõ hidegfront is csak mérsékelt lehûlést hoz ilyenkor. Ezzel szemben Vorarlbergben, és Svájcban ilyen esetben nagyon hideg tud lenni.
A másik különbség a tengerszint feletti magasság. Megfigyelésem szerint a magashegységekben ciklolnális, kisnyomású idõszakban mindig erõsen csökken a hõmérséklet, AC esetén pedig növekszik. Az ilyen vidék nem ismeri az anticiklonális hideg idõt. Nálunk ellenben nagyon hideg lehet a magasnyomású idõ, a feltûnõen alacsony légnyomás viszont nagyon ritkán párosul szokatlanul alacsony hõmérséklettel.

Most lapoztam fel az osztrák ZAMG hivatalos hosszútávú prognózisát, ebben az áll, hogy a május-júliust felölelõ idõszak csaknem 60%-os valószínûséggel az átlagosnál melegebb lehet, az átlagos, illetve az átlag alatti variánsok együttesen alig 40%-ot tesznek ki. Ezen belül áprilishoz hasonlóan (ott a pozitív anomália bejött nekik) a májust is az átlagosnál nagy valószínûséggel melegebbnek várják - ami valljuk be, a jelenlegi rekordhideg hónapkezdet és a valamennyi modell által legfeljebb mérsékelt meleg folytatás (kb. május 15-ig) azért egy jó adag kételkedéssel tölt el. Ahhoz azért ismételt izmos elõoldali helyzetek kellenének 15-e után, hogy ebbõl egy átlagosnál jóval melegebb május kerekedjen - ennek itt és most (egyelõre?) semmi nyomát nem látni.
Ameddig marad az egy helyben toporgó skandináv AC és a peremén északkelet felõl beszivárgó éppen hogy csak mérsékelten meleg levegõ kombinációja (alig +5 fok 850 hPA-on), addig én itt kora nyár ügyben nem sokra számítok. Nem tartom azt sem kizártnak, hogy az április 7-i eddigi T-csúcsokat csak valamikor május végén, június elején szárnyalnánk túl, annyira megtorpant, sõt részben vissza is fordult a kontinens belsejének felmelegedése - magas napállás ide vagy oda. Az általam szóba hozott szezonális elõre itt található: Link
Az én nyári várakozásaimat már egyszer leírtam, úgyhogy csak távirati stílusban még egyszer: északon tanyázó AC déli peremén gyakori HCS-k, bárikus mocsárhelyzetek, gyakori záporokkal, zivatarokkal, többnyire mérsékelten meleg idõvel - ha egy, a tavalyihoz hasonlôó 2-hetes kánikulai idõszakra futja, mint tavaly júliusban, akkor örülhetünk. Na, ez merész kijelentés, de nekem most ez így jön ki.

Összegészében az idei nyári koraõszi idõszakra egy 1997-es évet látok.

A nyár idõjárásával kapcsolatban a véleményem a következõ: van néhány alapfeltevés, melyet nagy biztonságal megkockáztathatunk. Ezen sarkalatos állítások köré szépen fel lehet építeni latolgatásainkat.

1. A nyugati áramlás gyengesége, ill. a légköri képzõdmények áthelyezõdésének vontatott üteme a továbbiakban is fennmarad. Ezen jelenségek kb. 20 éve figyelhetõk meg, s mivel nagy valószínûséggel a naptevékenység több cikluson átívelõ csökkenõ tendenciájával függnek össze, nem várható, hogy belátható idõn belül felszámolódjanak. Az idõjárási következmények:
északatlanti sorozatfrontok, és következményes hosszantartó hûvös, változékony, szeles idõ még a medárdi idõszakban sem nagyon valószínû. Ellenben két dolog nagyon könnyen elõfordulhat,nevezetesen, "beragadó" elõoldal, néhány (3-4-5) napig tartó délies légmozgás, perzselõ forróság -az érem másik oldalán stagnáló ciklon, mely lezúdít 1-2 havi csapadékmennyiséget, és ennek következtében komoly árvízi helyzet.

2. Szintén feltehetõen a naptevékenység csökkent voltából kifolyólag a térítõi magasnyomású öv relatív gyengesége. Ez ellentmond a tartós kánikulának, melynek legfõbb jellemzõje a ciklonok visszaszorulása a magas szélességekre, párhuzamosan a déli AC elõretörésével. Idén ehhez még hozzájön az északnyugat-európai anticiklonok kialakulásának hajlama, mely roppant erõsnek látszik. A lefelé szóró AO és NAO fáklyák, nemkülönben a CTS csapadékprognózisa, mely Északeurópára egyértelmû negatív anomáliát mutat a következõ 2-3 hónapra, szintén ebbe az irányba mutat. A következmények: a képbe kényelmesen belefér a sarki hidegbázis "utolsó rúgásaként" még egy erõteljes hidegleszakadás június végéig. Ezt követõen a blokkoló AC vélhetõen ény-ról é-ra helyezõdik, Skandinávia fölé. A lassú mozgású nyugat-európai teknõk ez alá "beszorulva" sekély közép-európai ciklonokká válnak -a következmény: keleties áramlású, vagy határozott áramlási irány nélküli mérsékelten meleg idõszak, gyakori, esetenként heves konvektív eseményekkel. Ezzel a tipikus nyár közepi felállással igen nagy valószínûséggel találkozni fogunk az idén.
Összefoglalva: nagyjából átlag körüli hõmérsékletû, átlagos csapadékú nyarat várok. Azonban a csapadékmennyiségben számottevõ területi különbségek lehetnek: lesznek negatív anomáliát mutató területek, de olyanok is, ahol a megszokottnál több esik. A cirkuláció jellegénél fogva újfent a keleti, északkeleti országrész járhat jobban -amennyiben ez annak tekinthetõ. Hosszan tartó szárazság, nagy aszály ellenben véleményem szerint nem lesz.
Ezen általános képen belül szinte borítékolni lehet robbanásszerû elõoldali felmelegedések, átmeneti kánikulai idõszakok felléptét már a nyár elsõ felében. Epizódszerûen a szaharai forró légtömegek is meghódíthatják Közép-Európát, ahogy ez tavaly júliusban szintén elõfordult. Szinte ugyanekkora valószínûséggel egy-két stagnáló erõsebb ciklont is feltételezhetünk, özönvíz-szerû esõkkel, árvízi helyzettel.

Nagyon örülök ennek az írásodnak. Én ugyan nem vagyok szakember, de egyenlõre merem tartani a Budapest Lõrincre március végén tett 453mm-es évi össz csapadék tippemet, decemberben kiderül a válasz. Ilyen tippverseny is fut az OMSZ-nál?
A korábbi feljegyzéseim alapján (1995-óta napi szinten) a nyári szezonra én is átlag körüli T-re számítok összességében, de a csapadékért eléggé aggódom továbbra is. Szerintem mi itt középen inkább a -25%-hoz leszünk közelebb mint a +40%-hoz. Persze Dny Ny vagy EK egész más tészta lehet. Remélem azért fotózni való látványban nem lesz hiány.

Milyen lesz az idei nyár idõjárási szempontból?

Természetesen erre a kérdésre én most sem tudom a választ.
Mindazonáltal, ahogy az elmúlt tél elõtt, most is megpróbálom csokorba szedni az elõttünk álló 3 nyári hónapra vonatkozó várakozásainkat, csak, hogy szeptemberben tudjuk, hogy min kell meglepõdnünk, avagy elégedetten dõlhetünk hátra, modván: No lám, többé-kevésbé úgy lett, ahogy mondtuk.

Többen felvetették, hogy az idei év az átlagosnál jóval szárazabb lehet, mivel van egy ilyen statisztikai megfigyelés az extra nagy csapadékú éveket követõ 1-2 évben. Vagyis a fórumozók egy csoportja nyárra is átlag alatti csapadékkal számol, ehhez nyílván átlag feletti T (vagy legalább átlag körüli T) társulna.
A CFS szezonális elõrei a tavasz folyamán többször próbálkoztak egy csapadékosabb periódussal már ami nyári csapadékot illeti az átlaghoz képest.

A legfrisebb szezonális elõrékben zanzásítva a következõt látom:
Csapadék:
Az elõttünk álló június-augusztus átlag körüli, vagy azt kissé meghaladó csapadékkal végezhet, ezen belül mintha a déli és nyugati területek inkább átlag fölött, míg az északi és keleti részek inkább átlag alatt lennének. Összefoglalva a CFS alapján a 3 nyári hónap átlag körüli csapadékúnak adódik, esetleg kissé átlag fölöttinek, a tûréshatárt én most -25, +40%-ban adom meg. (az átlagnál 25%-kal kevesebb ill. 40 %-kal több még jó elõrének számít majd) Megjegyzendõ, h az elmúlt hetekben inkább csökkentette a nyári hónapokra vonatkozó csapadékot.

Hõmérséklet:
A három nyári hónap átlag körülinek, esetleg kissé hûvösebbnek ígérkezik.

Fontos megjegyezni, h ezeket a régi CFS alapján néztem, mert az új verziónak egyelõre nem találtam európai kivágatát.

Ezek alapján a várakozások eredõje CFS-sel súlyozva:

Az elõttünk álló nyár (jún-aug) országos viszonylatban átlag körüli, vagy kissé a fölötti csapadékúnak (-25, +40%), és átlag körüli, vagy enyhén átlag alatti hõmérsékletûnek (+0.5, -0.75 fok) adódik.


A viszonyított meglepetések/meglepõdések sztem így néznek ki: CFS vs. egyes fórumozók

CFS alapján bombameglepetés lenne az átlagnál jóval melegebb nyár.(1.5 fok feletti 3 havi anomália)
Egyes fórumozó társainknak bombameglepetés lenne az átlagnál jóval hidegebb nyár.(-1.5 körüli anomáliájú vagy annál hidegebb)

A CFS alapján bombameglepetés lenne az átlagnál jóval szárazabb nyár (50% körüli vagy alatti országos csapi).

Egyes fórumozó társainknak bombameglepetés lenne átlag körüli csapadékú(+/-10%), vagy jócskán (>25%) azt meghaladó nyár.

Szeptemberben kiderül

megj.: Az OMSZ-ban fut egy tippverseny, ami a nyári absz. max-ra vonatkozik, a két szélsõ érték 34.4 és 42.1 a legtöbb tipp pedig 39 körül szór. Az elmúlt két évben a 37.2 és 36.8 volt az absz maxi...

szerk.: Dzsibzon: azt mondom, h Lõrinc dec 31-én 500 mm fölött lesz.

Örömmel olvastam kimerítõ elemzésedet. Hivatkoznom kell Mikiwan kolléga 66920. számú kommentjére: az ott szereplõ link alapján a naptevékenység, végsõ soron a nap mágneses terének ereje a 90-es évek óta lassú csökkenést mutat -tehát ciklusokon átívelõ tendenciáról van szó.
Azóta azt tapasztalni, hogy lényegesen megnõtt a forró, kánikulai nyarak gyakorisága, a telek viszont nem váltak enyhébbé, sõt, például a Dél-Alföld (Szeged) vonatkozásában a szezonális minimumok kissé csökkentek is (Floo megfigyelése).
Tehát megállapítható a kontinentalitás fokozódása az elmúlt cca 20 évben. E tény véleményem szerint szoros korrelációban van a nyugati áramlás gyengülésével, és a légköri képzõdmények csekély áthelyezõdési hajlamával.
A kontinentalitás fokozódása még feltûnöbb Nyugat-Európában. A tipikusan óceáni éghajlatú Londonban pl. már 2003 nyarán volt egy 34 fokos(!) rekord maximum, és a méteres havakat hozó, ritka kemény telek is ismétlõdõen jelentkeztek Nagy-Britanniában.
Sokat mondó, ha mindezt összevetjük nagyszüleink, dédszüleink elbeszéléseivel. Az õ fiatal koruk a múlt század elsõ felére esett, mikor ciklusokon át gyenge volt a naptevékenység. Az öregek mindig azt mondták nekem, akkor rendesen volt nyár és tél, most meg (70-es évek) olyan "összevissza idõjárás van: se nyár, se tél.

Egy alapvetõ változást mindenképpen okoz a naptevékenység változása, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni:
Mi azt tanultuk, hogy a Föld energiamérlege kb. a 35°C-os szélességi kör mentén kiegyenlített, attól az alacsonyabb szélességek felé pozitív, a magasabbak felé negatív. Ez a sarkok hûlését és a trópusok melegedését okozná, és ennek következménye a nagy földi légkörzés, ami ezt kiegyenlíti. A Föld forgása miatt fellépõ eltérítõ erõk teszik ezt a légkörzést övezetessé.
Namost, amikor a napfolttevékenység változik, akkor változik a besugárzás, s ezt a visszasugárzás csak késéssel reagálja le. Tehát egy ilyen változás alatt a kiegyenlített zóna eltolódik, ami az egyes cellákban az áramlások erõsségét befolyásolja.
Ez magyarázza a légkörzés 11 éves periódusát is, amirõl nem tudjuk biztosan, hogy van, de megfigyelhetõ gyenge effektus (állítólag).
(
Ha pedig ez így van, akkor napjainkban a trópusok felé tolódott a kiegyenlített zóna, ami a Passzát és a Szubtrópusi jet kis mértékû gyengülését okozza, ez pedig közvetve a mérsékelt övi zonális komponens kis lassulását vonja maga után. Ugyanígy ilyenkor a sarkok pedig erõsebben hûlnek, ami a poláris áramlások gyorsulását, okozza, és növeli a hõkontrasztot a polárfront mentén. Ennek következtében a polárfront erõsebben hullámzik, illetve gyakrabban alakul ki blocking is.
Ez logikus, magam is erre a következtetésre jutottam, de olvastam cikket is róla, amit sajnos most nem találok. A cikk azonban abban maradt, hogy erre csak gyenge korreláció mutatkozik a megfigyelések alapján. Az effektus nem elég erõs ahhoz, hogy egyértelmûen kimutatható lehessen. Ugyanakkor, ha az utóbbi 1-1,5 év gyakoribb blockingjai ennek köszönhetõek, akkor évtizedek óta most a legerõsebb ez a bizonyos effektus.
)
Az a kérdés, hogy ha a mostani napfotciklus után a következõ is ilyen gyenge lesz, erõsödik-e, ill. erõs marad-e továbbra is a blocking-hajlam a következõ 10-15 évben? Vagy, ha újra erõs lesz a napfoltciklus, visszaáll-e az erõsebb zonalitás?
/Igazából ez már éghajlatváltozás, csak itt merült fel a téma, bocs érte./

Így van, én is valami ilyesféle kimenetelre gondolok a következõ hónapok idõjárásával kapcsolatban -mérsékelten meleg nyár, közép-európai sekély ciklonok, konvektív események.
A naptevékenységhez még egy személyes -pontosabban családi- adalék: egyik nagyapám földrajz szakos tanár volt, 1890-es születésû. Az õ fiatal éveiben a XX. század elejének viszonylag gyenge naptevékenysége volt jellemzõ. Nagyapám mindig azt mondta, hogy Magyarország éghajlatára a legnagyobb hatással a Keleteurópai-síkság van, ezért az jellegzetesen kontinentális, hideg telû, meleg nyarú. A hetvenes évek elején, mikor figyelni kezdtem az idõjárást, általában atlantikus hatások uralkodtak. Azt gondoltam akkor, nagyot tévedett a nagypapa a kijelentésével. Most már szélesebb összefüggésbe helyezem e tényeket.

Bár úgy lenne, a mocsaras helyzetet kedvelem remélem, hogy az egész nem vált át tartós AC-ba magassági hideg áramlás mellett. Az egy szép, sztratuszos, 18 fokos nyár lenne

A nyugati áramlás tartós gyengélkedésének egyik fõ oka a lanyha napfolttevékenység lehet, azaz a következõ hetekben, sõt hónapokban is ismétlõdõ bárikus mocsárhelyzeteket tartok valószínûnek, fülledt, átlagos hõmérsékletû, gyakori helyi zivatarokkal tartíkott nyárnak nézhetünk elébe - mit mondjak, nem a nyaralók vágyálma, de jobb egyelõre nem mutatkozik.

A tendencia megerõsödni látszik, sajnos. A nyugati áramlás megszünni látszik, illetve a magassági teknõ leválni látszik az õt mozgató áramlásról, mely a K felé mozdulását okozta volna. A helyzetét a továbbiakban a peremén elvonuló és õt "eltaláló" peremteknõk befolyásolják majd, de leginkább az egyhelyben való támolygása lesz jellemzõ. A hét közepe/vége felé erõsödõ AC-befolyás is látszik, azaz a talajközelben döglõdõ frontmaradványok fölé a magasban ráadásul hideg levegõ áramlik. Azaz meleg nem lesz, helyette hideg (a szél leálltával többfelé fagyos) éjszakákkal és nemszeretem nappalokkal jellemezhetõ, unalmas semmi

Hát egyelõre ennek éppen az ellenkezõje látszik megvalósulni: legkésõbb szerdától napokon keresztül jóval az átlag alatti, hûvös, gyakran esõs idõszak látszik a fáklyán már több futás óta, azaz nyugodtan elõrehozott fagyosszentekrõl beszélhetünk. Számottevõ melegedés leghamarabb éppen az említett fagyosszentek körül látszik, de sajna az a gyanúm, hogy a hûvösebb idõjárás akár május elsõ felének szinte egészére kiterjedhet. Ebben az idõszakban a 20 fok is viszonylag ritkaságnak számíthat majd, a 25-30 fokok pedig egyelõre nincsenek napirenden.

Már pedig ez szeles, gyakran csapadékos idõjárást komoly konvektív helyzeteket eredményezhet, ha keveredési zónába kerülünk. A várható forgatókönyv azon múlik, mely hatás válik dominánsabbá, a trópusi, avagy a sarkvidéki levegõ.

Május 10. körül elérhetjük idén elõször a 30°C-ot az országban:

T850hPa: Link
Tmax2m: Link
Fáklya: Link

Egyelõre még el van szállva a fõfutás, de már több futás is adta ezt a lehetõséget.

"A térítõi magasnyomású övezet tartja uralmát." Ez így van, az azori AC a helyén van és elég fejlett. Azonban a tisztánlátás kedvéért meg kell említeni, hogy az északi anticiklonok is nagyon erõsek. Ezekben a hetekben elõszeretettel képzõdik AC a brit-skandináv térségben, idõnként Izlandot is meghódítva. E tény pedig arra mutat, hogy nemcsak a szubtrópusi levegõ van elõretörõben, hanem elég gyakran a sarkvidéki is. Ennek hatásával a következõ idõszakban számolnunk kell.

Ha már a naptevékenység a téma, érdemes áttanulmányozni ezt az oldalt:
Link
Ezek szerint a naptevékenység 2013 nyaráig ugyan erõsödik, de nem olyan mértékben, mint szokott, a 24. ciklus maximuma is jóval elmarad majd az elõzõtõl, az azt követõ ciklusok pedig még gyengébbnek ígérkeznek. Valószínûleg egy újabb kis jégkorszak felé haladunk a következõ évtizedekben. Bocs ha OFF lett a hozzászólás, de szerintem ez is hozzátartozik ehhez a témához.

Nagyon úgy tûnik, a földi cirkuláció roppant érzékenyen reagál a naptevékenység változásaira. Érdekes módon olyan véleményeket is olvasni, melyek szerint a naptevékenység hatása az idõjárásra kérdéses, sõt, elõbbi semmi befolyással sincs az utóbbira. Közel 2 éves megfigyeléseim nekem mást sugallnak.
Igaz, a két év nem hosszú idõ, de éppen a mostani nagyon hosszú és mély naptevékenységi minimum végét, és a közvetlenül utána következõ idõszakot foglalja magában. Az extremitások az egzakt tudományokban rendszerint sokkal tanulságosabbak, mint az átlaghoz közeli állapotok. Érdekes összefüggésekre irányíthatják rá a figyelmet.
Az említett idõszakban a cirkuláció enyhénszólva szokatlan mintákat követett. A térítõi magasnyomás, ill.az ahhoz tartozó azori AC hosszú idõre szinte eltûnt a térképrõl, Északnyugat-Európa felett hatalmas blokkoló anticiklonok képzõdtek, a ciklonok "beköltöztek" az alacsonyabb szélességekre, pl. Közép-Európába. Ennek volt következménye az elmúlt év átlagot közel 100%-al meghaladó csapadékösszege hazánkban.
A jet-ek gyengesége folytán a légköri képzõdmények ny-k-i vándorlása rendkívül lelassult, sõt megállt, nemegy esetben retrográd lett. Szintén a jet gyengeségének tudható be, hogy a golf-áramlat elfordult az európai partoktól, és teljesen szokatlan módon Grönland nyugati partjait melegítette. A NAO és AO értékek hosszú idõre, huzamosan negatívvá váltak.
A legfeltûnõbb -s általam indikátornak tartott- jellegzetessége e cirkulációs sémának az északatlanti minimum ciklonjainak Közép-Európába való eljutási módja. Ezek az elmúlt idõszakban a blokkoló északi AC déli peremén haladva a Földközi-tengerre jutottak, s mediciklonként jelentkeztek nélunk. Átlagos években a leggyakoribb a félblocking-szerû felállás, mikor az elõbbivel szöges ellentétben az izlandi peremciklonok az azori magasnyomás északi peremén haladva, azt megkerülve jutnak a kontinens belsejébe, méginkább a Keleteurópai síkság fölé.
Mindezek a tények jól korrelálnak azzal a hipotézissel, hogy a naptevékenység erõsödése a térítõi magasnyomás megerõsödésével jár, és vica versa.
A naptevékenység mostani erõsödésével a folyamatok visszafordultak ugyan az átlagosnak tekinthetõ állapot felé, de a fent vázolt cirkulációs séma korántsem tûnt el teljesen. A rendszeres félblocking az észak felé kerülõ peremciklonokkal visszatért, de a jet továbbra is gyenge: a légköri képzõdmények csak vánszorognak kelet felé, vagy stagnálnak. Meg kell mondjam, nem hiszem, hogy ebben belátható idõn belül változás következzen be. A kelet felé való áthelyezõdés hajlama a 90-es évek óta csökkent -mondhatni ez volt az elsõ jele a naptevékenység hosszú távú mérséklõdésének. A légköri képzõdmények stagnálásának idõjárási következményeit minden valószínûség szerint továbbra is "élvezhetjük".
Végezetül álljon itt egy szubjektív megnyilvánulás. A magam részérõl nem szeretném, ha a naptevékenység visszatérne a múlt század közepét jellemzõ szintre. A csillagász biztosan örömét leli az érdekes foltokban, kitörésekben. Én viszont az elmondottak miatt igen aggódom az ez esetben várható forró, száraz nyarak, enyhe telek miatt. Nekem más az ízlésem, s bár tudom, az idõjáráshoz hasonlóan a naptevékenység sem "kívánságmûsor", mégis, engedtessék meg, hogy az alacsony naptevékenységnek "szurkoljak".

A téritõi magasnyomású övezet tartja uralmát: kiterjedése Közép-Amerikától az Arab-félszigetig nyomon követhetõ, északi határa magasabb földrajzi szélességekre - igy a Kárpát-medencére - tolódott föl. Az idõjárási ciklonok jó ideje magas szélességeken vonulnak. A helyzet huzamosabb ideig, hosszú(-hosszú) hónapokig fennmaradhat. Ennek elsõdleges oka a naptevékenység lassú, de fokozatos erõsödése (egyre több a kisebb-nagyobb méretû napfolttcsoport központi csillagunk felszinén, egyesek oly terjedelmesek, hogy szabad szemmel is észlelhetõek). Az okozat pedig a szoláris ibolyántúli sugárzás erõsödése, amely épp a téritõi anticiklonális övezetben a legkifejezõbb.
Ebben az átlagosnál csapadékszegény helyzetben - nem nagy gyakorisággal - mediterrán ciklonok keletkeznek. További esõt inkább a helyi hatások, lokális záporok, zivatarok, jóval ritkábban pedig a hideg légcseppek fölénk jutása okozhat.
Van még valami, ami mindenképpen emlitést érdemel: idõnként a sarki övezetet elérõ szoláris részecskesugárzás is felerõsödik, melynek hatására a permanens hideg levegõ levágódó (cut-off) ciklonok formájában zúdul le jelentõsebb csapadékot, szélviharokat és komolyabb lehûlést okozva, ám ez az effajta idõromlás nem tartós, gyorsan, pár napon belül lecseng.
Az erre vonatkozó megállapitásokat nem csupán saját megfigyeléseimbõl/kútfõmbõl meritettem, a nemzetközi szakirodalom szép számmal gyarapszik, különösen az utóbbi néhány évtizedben végzett tudományos kutatásoknak tulajdonithatóan. A szakvélemények több vonatkozásban is összhangot mutatnak.
A mostani napciklus egyelõre viszonylag szegény napfolttermést produkál, ám szerkezetük több napfizikus véleménye szerint egészen különleges, ez pedig az aktiv napterületek számának akár drasztikusabb növekedésével járhat a következõ egy-két esztendõben (talán mégsem futurisztikus álom a 2013. körül várható erõteljesebb naptevékenységi maximum, ami tudományos körökben is közszájon forog).

A kommentem végén írtam, hogy a kétféle légtömeg erõviszonyai elég kiszámíthatatlanok. Abban természetesen igazad van, hogy elképzelhetõ, a Vizcaya középpontú ciklon elõoldala inkább fog hatni ránk, mint a szintén nagyon közel jövõ sarki hidegáramlás. Mégis a térképekre nézve (ECMWF operatív) az a benyomásom, hogy azok nem száraz, "fõnös" elõoldali helyzetet mutatnak. Az idõ feltétlenül változékonyra, csapadékosra fordul, ha mindez megvalósul. A hõmérséklet más kérdés, de a mostani 25-26 fokos maxiknál feltehetõen hûvösebb lesz még d-dny-i áramlás mellett is.

Ha hûvös lesz a következõ idõszak. Azzal a verzióval nem számolsz,hogy a ciklon elõoldalán olyan erõteljes lehet az áramlás,hogy nem lesz komoly lehûlés,azaz visszaszorítja a hideg légtömegeket a Kárpátokon túlra. Több futás számolt ezzel a verzióval is.

Nagyon érdekes felállást jelez az ECMWF a jövõ (máj.1.-i) hétvégére. Már a jövõ hét közepére létrejön az északnyugat-európai AC eleinte a Brit-szigetek feletti középponttal. Ez elég stabilnak bizonyul, sõt, még terjeszkedik is. Máj.1.-2.-3.-ra Skandináviától Grönlandig terpeszkedõ óriássá válik, és keleti oldalán hideglevegõ indul el ék-rõl a kontinens belseje felé. Ugyanakkor 29.-tõl a Vizcaya-öböl környékén nagy kiterjedésû, elég mély ciklon képzõdik. Az említett AC-al közös áramlása annyira felgyorsul, hogy pl. Angliában erõs keleti(!) szelek fújnak majd a kérdéses idõszakban a modell szerint. A ciklon d-dny-ról meleg, nedves levegõt sodor Közép-Európa felé. Úgy tûnik, mi az északkeleti hideg és a délnyugati meleg légtömegek keveredési zónájában leszünk. Ezen forgatókönyv szerint nem száraz hideglevegõ betörésre számíthatunk, hanem legalább idõnként csapadékos, hûvös idõszakra. Persze számításba kell venni, hogy a kétféle légtömeg erõviszonyai elég kiszámíthatatlanok az ilyen helyzetben. A nedves, fagymentes verziótól a derült, száraz, éjszakai fagyosig terjed a lehetõségek skálája. Egyvalami biztosnak látszik: a napos, nyugodt koranyárnak hamarosan vége lesz egy idõre.

Látszik, megoszlanak a vélemények az egyes intézetek között. Számos hasonló jellegû távprognózist láttam már ebben az évben, ezek egyike se mutatott jelentõs pozitív hõmérséklet és negatív csapadék anomáliát a következõ hónapokra. Általában átlag körüli értékek szerepeltek ezekben. Persze régebbi elõrejelzésekrõl van szó, és egyébként is célszerû egészséges gyanakvással fogadni a 4-5 hónapos elõréket.
Ha józanul nézzük a dolgokat, roppant valószínûnek kell tartanunk, hogy az év eltelt hónapjainak alacsony csapadékhozamai nagyon sokáig már nem lehetnek jellemzõek. Itt a következõ esetek fordulhatnak elõ:
1. Minden marad a régiben, továbbra is 10 mm körüli havi csapadékösszegek lesznek. Ezt a lehetõséget nyugodtan kizárhatjuk. A 120 mm körüli évi hozam, ha jól tudom, a sivatagokra jellemzõ.
2. A május és esetleg a június -ahogy írod - átlagos csapadékot hoz, ellenben a nyár második fele, és a szeptember újra száraz lesz. Ha így lesz, az õsz második felének és decembernek kell legalább átlagos csapadékot produkálnia.
3. A nyár egészében átlaghoz közeli hozamokat nyújt. Tekintettel arra, hogy ilyenkor a legnagyobb a levegõ abszolút nedvességtartalma és a páranyomás, s ennek folytán sokéves átlagban a csapadékmennyiség, én ezt a verziót támogatom. Az általam látott legfrissebb CFS prognózis szintén ilyesmit mutat.
A hõmérsékletre már nehezebb tippelni. Az elég valószínûnek tûnik, hogy kb. egy hét múlva jelentõs hidegöblítést kapunk, s ez nem az elsõ lesz most tavasszal. A sarki hidegbázis elég erõteljesnek tûnik, és expanziós hajlama a mérsékelt szélességek irányába adott. Ezért én úgy látom, a május, és talán még a június elsõ fele, legalábbis nem lesz szokatlanul meleg. A nyár késõbbi idõszaka persze más tészta. Július és augusztus tekintetében, nem beszélve a szeptemberrõl, most még nagy merészség lenne bármit is mondani. Esetleg a NAO, méginkább az AO index alakulása sejtethet errõl valamit. Az igazi forró nyárra az jellemzõ, hogy a ciklonok és a frontok visszahúzódnak a sarkvidék közelébe, a térítõi magas nyomás pedig kiterjed a mérsékelt szélességekre. Ezt az állapotot természetesen magas AO érték jellemzi. Legutóbbi információm az indexekrõl az, hogy a fáklyájuk lefelé szór.
A fentiekkel tartottam szükségesnek kiegészíteni a hozzászólásodat.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#35001 - 2011-04-21 09:00:04)

Átnéztem öt kutatóintézet szezonális elõrejelzéseit (NASA, NOAA, IRI, MetOffice, OMSZ) és ezek alapján az várható, hogy az idei éve az átlagosnál melegebb és csapadékszegényebb lesz. (Itt van egy közérthetõ grafikus összefoglaló Link ). A május még átlagos csapadékkal és hõmérséklettel lesz jellemezhetõ, de a nyári hónapok már átlagosnál melegebbnek és szárazabbnak mutatkoznak. Különösen a dél-alföldi területeken kell az átlagosnál melegebbre számítani (OMSZ, MetOffice). Az egyes elõrejelzések abban is egyet értenek, hogy a nyár vége, augusztus, szeptember hónapok lehetnek különösen melegek. A fenti elõrejelzéssel némileg szembe megy a NASA, NOAA elõrejelzése, amely átlagos hõmérsékletû nyarat vár.

Nálunk épp ma érte el a száraz állapotot a föld a legtöbb helyen, de a belvíz szempontjából problémás helyek még mindig nagyon sárosak: pl. a focipálya fölsõ sarkán, ami a mellette lévõ patak szintjénél pár centivel mélyebb, még mindig állt a víz. A röplabdapályán a homok még szintén nem száradt ki, pedig csak 10-20 cm mély és föl van kapálva. Így ez a fáklya jót jelent a sportéletnek, gyorsan javulnak a körülmények. A szántókon nincs probléma jelenleg éppen jó minõségûek a földek, de pár napon belül lehet, hogy öntözni kell majd. Szerintem az ideális lenne, hogy a jelenleg 24-étõl esélyes változás hozna nagyobb csapadékot, aztán kicsit nyugi lenne megint pár napig /bár annyira nem értek hozzá, azt tapasztaltam, hogy akkor volt jó a termés, amikor pár nap szárazságra jött egy egy napos nagyobb csapi/.
Ami fontos, hogy a szakadékok ilyenkor nagyon veszélyesek, a sok elázás-kiszáradás nagyon meglazítja a talajt. A homokbánya kinézete is nagyon átrendezõdött, több helyen nagy területen leszakadt a fal.

A gfs-re ránézve egyébként: az hagyján, hogy egyhangú a fáklya, de az esetleges változást is módosítgatja. 2-3 napja még 22-ére egy erõsebb hidegleszakadás volt látható, ez mostanra 24-éig tolódott, és sokat gyengült is, most épphogy pár tag elkezd lejjebb vánszorogni.
Az 500hPa borzasztó stabil még 216 óránál is: Link , nagyjából innentõl jelenik meg egy délkeleti ciklon esélye néhány tagnál. Jelenleg az AC-dominancia végét nem lehet látni.

Továbbra is siralmasan egyhangú a fáklya, szerintem ha ez bejön, egy ennyire hosszú száraz idõszaknak már határozott pozitív hatásai lesznek a belvizes délkeleti területeken is; ezzel szemben több területen, ahol nincs magasan a talajvíz, aszály fog kialakulni (már ha még eddig nem alakult ki...). A virágzásnak persze jól jöhet a nyugodt napos idõ, és talán a monília is kevesebb helyen üti fel a fejét a meggyfák esetében, de május elején már nagyon kellene majd egy kiadós, 2-3 napos áztató esõ, mondjuk úgy 30-40 mm-rel...

Thermometer, a vízözön utáni súlyos aszályos idõ egyszer már megmutatta magát. Lásd az 1999-es és a 2000-es évet!

Most például rendkívül egyhangú a fáklya: Link . Ez, ha minden igaz, a keddi hidegfront után teret hódító anticiklon uralmára utalhat:
Link Link Link Link
Ha azonban részletesen megnézzük (ezek most 120 órára elõre vannak), nem egyértelmû a dolog.
216 óránál ilyen határozottan kivehetõ rendszer ritkán van ENS-átlag-térképen: Link , ha viszont a szórást nézzük, hát az nagy .
A fáklya alapján a GFS-bõl most 168 óráig lehet ellátni, de a spagettik szerint már a 144 óra is elég bizonytalan: Link .
Ennél csak ritkán jobb a GFS-ENS "teljesítõképessége", tehát 300 óráig véleményem szerint ne akarjunk modellt nézni.
Ha mégis akarunk, akkor ott másfajta tudás kell, a makroszinoptika részletes ismerete nem a modellek feladata. /Ott már bejön az, hogy egy ilyen makrohelyzetbõl statisztikailag olyan, vagy amolyan alakul ki gyakrabban, stb./

A lényeg az volt, hogy a mostani GFS-futást nézve a magyarországi rácspontokon a fáklyák rendkívül csalókák most.

De még visszarakhatja, nem ártana egy áztató esõ. [esõ]

Por és szárzság van,talaj felsõ rétege ki van teljesen száradva.
Van egy olyan érzésem ez a nyár nem az esõröl fog szólni
De ki tudja utolsó szó az idõjárásé.

Eltûnt az az özönvíz a GFS-rõl? Mintha eltûnt volna. Sok az a 300 óra GFS meg állandóan variál...

Vannak idõjárási helyzetek, melyek különös nyomatékkal mutatnak rá a makrocirkuláció kifejlõdõ hajlamára, tendenciájára. Ilyennek tekintem április elsõ dekádjának folyamatait, különös tekintettel a 7.-én elõállt, csaknem rekordot döntõ melegre. Ebben az volt a figyelemreméltó, szinte anomáliás, hogy félblockingos, északnyugati légáramlású szituációban, mikor is elvileg az AC "hideg" oldalán helyezkedünk el, ritkán van ilyen bõdületes melegadvekció, és fõleg ritkán a nyári félévben. (Nem csoda, hogy jónéhányan -köztük én is- alálõttük a maxikat a tippversenyben)
Itt nyilván arról az elvileg lehetséges jelenségrõl van szó, hogy az AC hátoldalának nagytömegû meleg levegõje elfoglalja az elõoldalt is, más szóval az egész anticiklont meleg levegõ tölti ki, annak létrejöttében szinte kizárólag az észak felé törõ szubtrópusi légtömegek játszanak szerepet.
Kiindulási alapnak elfogadhatjuk, hogy tõlünk délnyugatra szokatlan erejû melegexpanzió zajlik (errõl tanúskodnak a roppant magas ibériai hõmérsékletek), mely a térítõi magasnyomású öv megerõsödésével, jó ideje nem látott aktivitásával függhet össze. Mindez szöges ellentétben áll a múlt évet jellemzõ alacsony NAO-s szituációval, mikor a térítõi magasnyomású öv (legalábbis annak hozzánk közel esõ része) szokatlanul gyenge volt.
Kijelenthetõ, hogy a mostani felállás -minimum idõleges- fordulópontot jelent ebben a helyzetben.
Mi lehet ennek következménye a továbbiakra nézve? Elõször is roppant nagy ék-dny-i hõmérsékleti gradiens Európa felett. Ez felgyorsult légmozgásokkal, viharos szelekkel jár. Csapadékkal is, de csak bizonyos feltételek mellett. Egyelõre a keveredési zóna tõlünk északkeletre van, a Kárpát-medence most közelebb fekszik a meleg anticiklonhoz (ezt jelzik is a légnyomás értékek), mint a tõle északkeletre elhelyezkedõ hideg légtömegekhez. Ha a tendencia folytatódik és "kifutja magát", a térítõi légtömegek további teret nyernek, a hideg hátrál északkelet felé, akkor nyárias, száraz tavaszvég, hõgutás, aszályos nyár elé nézünk. Ehhez most csaknem adottak a makrocirkulációs feltételek.
Azonban a dolog még nem dõlt el, a tendencia megfordulhat.
Elõfordulhat, hogy a meleg kissé visszahúzódik, a poláris légtömegek közelebb jutnak hozzánk. Ebben az esetben csapadékos, hûvösebb idõ jönne a következõ, hosszabb idõszakban.
Érdekes lesz megfigyelni, merre dõlnek majd el a dolgok. Érzésem szerint "nem eszik olyan forrón a kását", s inkább az utóbbi lehetõség fog megvalósulni: talán nem lesz a 2000 és 2006 évihez hasonló, délnyugati-anticiklonális irányítású, forró,száraz idõ. Nagyon furcsa lenne, ha közvetlenül a vízözön után súlyos aszály állna elõ.

Ez leggyakrabban akkor követezik be, ha a fronttól keletre, illetve északra egy hatalmas blokkoló anticiklon található, amely megakadályozza a front távozását a Kárpát-medencébõl, így az aztán néha 3-4 napig is itt hullámzik felettünk, míg helyben fel nem számolódik lassan.

A viszonylag gyorsan áthaladó frontokból lehulló csapi természetesen nem baj, sõt áldás - csupán az özönvízszerû esõzéstõl tartok.

Kicsit nem értek hozzá, bocsi, de lenne egy kérdésem. Az mikor derül ki egy front érkezése elõtt, hogy ez a beragadó(s) fajta, vagy átrobogós féle lesz-e? Elõre is köszi.

De azért egy optimális mennyiségû csapi az jöhet, ami nem is sok és nem is kevés. Most kellett meglocsolnom az utcai virágokat, és a mérsékelt ÉNY-i szél is szárít.

Ja, 300 óránál Viszont egy dologra azért figyelni kell: ha tartósabban a hidegebb és a melegebb léghullámok keveredési zónájába kerülünk, ez nálunk mindenképpen csapadékosabb idõjárást jelenthet. A fáklya is ennek megfelelõen viselkedik - legkésõbb április derekán viszonylag nagy a mozgolódás a csapadékgörbék terén, bár ennek megerõsítésével - mivel a java 10 napon túl van - azért még várnék. A hosszútávú prognózisok eddig az idei áprilist az átlagosnál melegebbre és szárazabbra várták, és a várható csapadékhozamok nagyban függnek a frontoktól is: átrobogó frontok esetén 5, max. 10 mm-t hozhat területi átlagban, viszont a tavalyihoz hasonló beragadó, visszatáncoló frontok bizony a tavalyihoz hasonló helyzetet (is) okozhatnának. Csak reménykedhetünk, hogy a beragadó fajtákból idén lényegesen kevesebb lesz, mint tavaly

Az új GFS futás 300óra körül kisértetiesen hasonlít a tavalyi özönvizekre [esõ]
Legalábbis az én szememmel

A tél végére kialakult makrocirkulációs kép még mindig ott "kísért" az idõjárásban: az alapfelállást ék-dny irányú AC híd jellemzi a kontinens felett, ettõl ény-ra zonalitás, d-dk-re elszórt mediciklonok. Ezen alacsony nyomású tényezõk csak idõnként és idõlegesen szólnak bele idõjárásunkba, annak magas nyomású, leszálló légmozgású jellege megmarad.
Az elõzõ kommentemben említett keleteurópai AC, mely a fenti anticiklonális híd megerõsödött részének tekinthetõ, egészen ápr. 6-ig jól nyomon követhetõ. Úgy látszik, az északkeleti blokkoló anticiklonra való hajlam még szintén ott lappang a makrocirkulációban. Ezen anticiklonnak a balkáni-égei tengeri ciklonnal közös áramlása a következõ napokban erõsen felgyorsul a Fekete-tengertõl északra. Ápr. 4-re olyan közel kerül hozzánk ez a keleti áramlás, hogy elvileg beszivároghatna a Kárpát-medencébe a kontinentális hideg (bár megítélésem szerint nem fog)
Ápr. 8.-ra a keleteurópai AC felszámolódik, ellenben a híd nyugati része kezd megerõsödni: a Brit-szigetek környékén jön létre anticiklon. Ez teljes blockingot nem tud megvalósítani, de az áramlást ény-ra fordítja felettünk. Félblockingos, ény-i irányítású helyzet néz ki 8.-a és 12.-e között. (Forrásom: ECMWF)

Végignéztem az OMSZ szinoptikus térképeit 8 napra visszamenõleg. Eléggé blockingos, meridionális áramlási képeket találtam. Európai idõjárását az atlanti partoknál felépült blokkoló AC ill. az attól keletre,a skandináv térségben elhelyezkedõ alacsony nyomás határozza meg. Ez bizony "hideg" szituációnak mondható. A tegnapi térképen azért látszott, hogy gyengül az említett anticiklon, s valamivel keletebbre helyezõdik. Az Atlanti-óceánon (de egyelõre még csak ott!) mintha zonalitás lenne kialakulóban. Emellett a skandi ciklontól keletre elterülõ AC is jelentõsen megerõsödött az utóbbi 2 napban. Ez nyilván lassítja majd a légköri képzõdmények kelet felé haladását, és legalábbis egy darabig fenntartja a meridionális áramlási képet keleten. Hát kíváncsi vagyok, mi lesz ebbõl a következõ 1-2 hétben.

Snowhunter, Ferri: örömmel olvastam legutóbbi kommentjeiteket. Szakasztott ugyanígy látom a távolabbi kilátásokat én is: száraz, átlagosnál kissé melegebb vagy átlagos április és május -aztán júniusban átlagos hõmérséklet és csapadék, gyakori konvektív események. Jó látni, hogy másoknak is megegyezõ irányba járnak a gondolatai.

Nagyon fontos a következõ két hónap idõjárása, a tavalyi víztenger és nedvességgel teli talaj a bárikus mocsárhelyzetek és a folyamatos peremciklonok folyamatos ismétlõdése közepette felerõsítette a zivatar-generátort, így sokszorozta meg a hozamokat, hasonló elven mint 1999-ben.
A mostani szerényebb csapadékhozamú hónapok (ami nekem nem meglepetés, megvizsgálva a százéves idõsorokat, megállapítható, hajlamos efféle kiegyenlítõdésre a klímánk) a belvizes területek nagyságát nagyságrendekkel csökkenti, ahogy a talaj víztelítettségét is.
Így alapból kisebb konvektív alapfeltétel alakul ki, a tavaszi hónapokban.

A fordulópont szerintem is június lehet, akkor kezdõdhet nedvesebb idõszak, ám a tavalyinál nagyságrendekkel szerényebb jelleget - átlagos körüli anomáliákat - várok.

Ugyanez érvényes - bár csekélyebb mértékben - a májusra, míg a június az osztrák klímaszakértõk szerint nagyjából átlagosnak mutatkozik (ez közvetetten sekély ciklonokra, intenzívebb zivatartevékenységre, illetve bárikus mocsárhelyzetekre utalhat). Elnézést, hogy két hsz.-ban írtam le, de késõn mentettem el a hozzászólás szerkesztését.

Íme az osztrákok friss szezonális elõréje: végigzongorázva az egyes hónapokat arra a következtetésre juthatunk, hogy az április igen nagy valószínûséggel az átlagosnál melegebbnek ígérkezik: Link

Véleményem szerint is a nap UV sugárzásának elnyelõdése a magaslégkörben, és a térítõi magasnyomású öv következményes megerõsödése az egyik mechanizmus, mely által a naptevékenység hat a földi idõjárásra.
A sarki magaslégkört bombázó napszélrõl a tiédtõl eltérõ elképzelésem volt: azt feltételeztem, hogy ennek hõvé alakuló mozgási energiája a felsõ légrétegeket melegíti, ezáltal valamilyen fénytörési (ill. "hõ törési") jelenség útján növeli a hõ visszasugárzását a felszín irányába. Tehát, a gyenge napszél erõs kisugárzást eredményez a pólusokon, és vica versa. Meg kell mondjam, ez utóbbi elképzelésemet -legalábbis az Arktisz vonatkozásában- nem látom igazolva. A térítõi magasnyomású öv erõsödése a naptevékenység arányában viszont fölöttébb valószínû. Tanulságos volna a NAO és AO értékek több évtizedes grafikonjait egybevetni a napfoltciklusokkal.
A kb. két hete a fórumon közzétett grafikonok szerint a naptevékenység még mindig elég alacsony, s lehet, a maximum se lesz valami eget rengetõ. Ha így lesz, és helytálló az elméletünk, akkor az idõjárás blocking hajlama, és a zonalitás gyengesége -ha mérsékeltebb formában is- de marad. Még tél végén, tavasz elején is csak epizódjai fordultak elõ a zonalitásnak, ellenben hosszasan fordultak elõ blokkoló anticiklonok.
Az biztos, tartós magasnyomású, száraz idõszakban vagyunk most. De ez a tény önmagában nem jelent átlagnál melegebb tavaszt, hõhullámos nyarat. Többszörös tapasztalatom szerint az átlagosnál hidegebb teleket stabil idõjárású, napsütéses, de nem túl meleg tavaszelõ követi (ezért a kijelentésemért majd engem fognak szidni egyesek). Szerintem idén is errõl van szó. Az AC dominancia idõvel valószínûleg gyengülni fog, egyáltalán nem elképzelhetetlen átlagos csapadékú és hõmérsékletû késõtavasz és nyárelõ.

Egyébként már nekem is feltünt, hogy az itteni hõhullámok valamilyen kapcsolatban vannak az ITCZ helyzetével. Ha az északabbra helyezõdik, akkor számíthatunk mi nagy hõségre. Mondjuk az sem mindegy, hogy melyik része:

2003-ban Nyugat-Afrikában voltak heves esõzések, áradások - akkor Nyugat-Európa (Franciaország) kapta telibe a meleget.
2007-ben Szudánban voltak áradások - akkor dõlt meg nálunk az abszolút hõmérségleti rekord!
2010-ben Pakisztán úszott - és az Oroszoknál volt soha nem látott hõség.

Ezekbõl a példákból is látszik, hogy valamilyen tele-kapcsolatanak lennie kell ezek között a távoli jelenségek között! Tahát, ha áradásokról kapunk híreket Szudánból, akkor készülhetünk mi is...

Folytatom.
2.) A CD-anyag: VIII. Természet-, Mûszaki és Gazdaságtudományok Alkalmazása Nemzetközi Konferencia. Szombathely, 2009. május 23. Benne: Kósa-Kiss Attila "A naptevékenység és az idõjárási ciklonok megjelenése a Kárpát-medencében". A cikket villanypostán kérésre el tudom juttatni. Sajnos, nem tudom, hogyan kell "link"-en itt megjeleniteni. A tanulmány magyar nyelven olvasható.

Link

Szia Kosakiss! Azt akarom kérdezni hogy ezek a napfoltok növekedésének, csökkenésének a tendenciája mennyi idõnként változik és ha tudod akkor mikor kezd megint csökkenni.