Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ha nem lenn ott a Földközi-tenger hanem szárazföld akkor a passzát leszálló ága gyakorlatilag az összes ciklont kivégezné ami dél felé tart. Így a ciklonhoz nélkülözhetetlen a tenger jelenléte. Nyáron pont a szárazföldi hatás miatt tud csak ritkán képzõdni mediterrán ciklon. A többi stimmel, ez nagyon hiányozna:-)
Joe: abban neked teljesen igazad van, hogy északkeleti-keleti hidegáramlásoknál a mediciklonok általában tõlünk messze dk-re alakulnak ki, és elõszeretettel az Al-Dunánál, ill. a Román-Alföldön okoznak kiadós havazásokat, nagy hófúvásokat.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.
Közben tovább elemeztem a szeptember és decemberi összefüggést. Többnyire arra jutottam, hogy a kontinentális irányítású években nagyjából a prediktor jó eséllyel a múltban is használható volt. Sajnos hóadatok nincsenek vagy hiányosnak mondható.
A prediktor teljesen használhatatlan a zonális típusú éveknél. A 10-es és 70-es években borult de nagyon. Akkor csapadékos hûvös nyarakat és szeptembert rendszerint enyhe nyálas december és többnyire tél követte. Gyakorlatilag egy Brit típusú idõjárás uralkodott akkor. Bizony fõként abban a 2 évtizedben található ez meg. A többi most már 24 évtizedben, illetve ebbõl a fent említett 2 volt nagyon kivétel, így a 22 évtized a szám, nem az volt a jellemezõ.
Még boncolgattam a nagyon extra ha lehet így mondani kontinentális évtizedekben, ebbõl markánsan 3 évtized volt és talán a mostani nagyon hasonló. Ilyen volt 1780-1790, 1880-1890, és 1940-1950. Valamint a mostani lehet ilyen. Itt természetesen minden típusú évtizednél van átfedés nem kell bele menni itt a lényeg nem ez. Azonban írok egy példát, 1935 és kb 1953 stb, még az is természetes, hogy ezekben is volt nyugati típusú év avagy fele-fele, ilyen-olyan.
Tehát az extra kontinentális évtizedekben a prediktor, úgy 50-50%-ban mûködik. Egyszóval szignifikánsan nem lehet rá mondani biztosan. Mert kiemeltem az extra hideg decembereket és megnéztem a nyár végét és szeptembert, többnyire nagyon meleg és bizony száraz volt, de mondom ez nagyjából a felében van, vagy volt így. Itt természetesen a hófelhalmozódást csak részletiben ismerjük a régi idõkbõl meg egyáltalán nem, vagy nagyon hiányosan.
Néhány példa következzen, az extra kontinentális 3 évtizedbõl, a fõvárosra:
1788 szeptember jó meleg 18,0 fok, december roppant zord -7,5 fokos közép, prediktor itt nem mûködött.
1889 szeptember hûvös esõs 13,0 fokos közép és 100 mm csapadék hullott, december -5,0 fokos közép, hozzá száraz idõ 25 mm többnyire hó esett. A prediktor mûködött.
1948 17,9 fokos átlagon felüli szeptember és száraz 13 mm csapadékkal, és -3,6 fokos december, szintén száraz 25 mm hócsapadékkal. A prediktor nem mûködött.
És amit tudunk 2001-es év 14,6 fokos szeptember csapadékos 85 mm hullott és egy száraz de hideg december társult -4,3 fokos középpel, itt ismét jó a számítás.
Tehát ha összegzem, akkor a zonális években felborult. A kontinentális években aránylag jól mûködik a számítás, az extra szélsõségesen kontinentális évtizedekben szintén kevésbé mûködik. Azonban itt van, hogy igen, ezek valószínû véletlen kimentelek.
Most egy kontinentális évtizedben vagyunk így a prediktor megállja a helyét, de kivétel mindig lehet. Hogy idén mi lesz......
Itt Hari Seldonnak köszönetet kell, hogy mondjak, hisz szép tanulmány, és leszögezem nem ellene, hanem mellette érveltem és remélem neki is ha olvassa segítettem picit ezekkel.
A prediktor teljesen használhatatlan a zonális típusú éveknél. A 10-es és 70-es években borult de nagyon. Akkor csapadékos hûvös nyarakat és szeptembert rendszerint enyhe nyálas december és többnyire tél követte. Gyakorlatilag egy Brit típusú idõjárás uralkodott akkor. Bizony fõként abban a 2 évtizedben található ez meg. A többi most már 24 évtizedben, illetve ebbõl a fent említett 2 volt nagyon kivétel, így a 22 évtized a szám, nem az volt a jellemezõ.
Még boncolgattam a nagyon extra ha lehet így mondani kontinentális évtizedekben, ebbõl markánsan 3 évtized volt és talán a mostani nagyon hasonló. Ilyen volt 1780-1790, 1880-1890, és 1940-1950. Valamint a mostani lehet ilyen. Itt természetesen minden típusú évtizednél van átfedés nem kell bele menni itt a lényeg nem ez. Azonban írok egy példát, 1935 és kb 1953 stb, még az is természetes, hogy ezekben is volt nyugati típusú év avagy fele-fele, ilyen-olyan.
Tehát az extra kontinentális évtizedekben a prediktor, úgy 50-50%-ban mûködik. Egyszóval szignifikánsan nem lehet rá mondani biztosan. Mert kiemeltem az extra hideg decembereket és megnéztem a nyár végét és szeptembert, többnyire nagyon meleg és bizony száraz volt, de mondom ez nagyjából a felében van, vagy volt így. Itt természetesen a hófelhalmozódást csak részletiben ismerjük a régi idõkbõl meg egyáltalán nem, vagy nagyon hiányosan.
Néhány példa következzen, az extra kontinentális 3 évtizedbõl, a fõvárosra:
1788 szeptember jó meleg 18,0 fok, december roppant zord -7,5 fokos közép, prediktor itt nem mûködött.
1889 szeptember hûvös esõs 13,0 fokos közép és 100 mm csapadék hullott, december -5,0 fokos közép, hozzá száraz idõ 25 mm többnyire hó esett. A prediktor mûködött.
1948 17,9 fokos átlagon felüli szeptember és száraz 13 mm csapadékkal, és -3,6 fokos december, szintén száraz 25 mm hócsapadékkal. A prediktor nem mûködött.
És amit tudunk 2001-es év 14,6 fokos szeptember csapadékos 85 mm hullott és egy száraz de hideg december társult -4,3 fokos középpel, itt ismét jó a számítás.
Tehát ha összegzem, akkor a zonális években felborult. A kontinentális években aránylag jól mûködik a számítás, az extra szélsõségesen kontinentális évtizedekben szintén kevésbé mûködik. Azonban itt van, hogy igen, ezek valószínû véletlen kimentelek.
Most egy kontinentális évtizedben vagyunk így a prediktor megállja a helyét, de kivétel mindig lehet. Hogy idén mi lesz......
Itt Hari Seldonnak köszönetet kell, hogy mondjak, hisz szép tanulmány, és leszögezem nem ellene, hanem mellette érveltem és remélem neki is ha olvassa segítettem picit ezekkel.
"Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta"
ÉK-i, lábas hideg beáramlásánál ez egyáltalán nem szokatlan, sõt, a száraz verzió a gyakoribb. Mediciklon meg pláne nem tud képzõdni, ill. nem ott ahol kellene (hanem inkább DK-Európában). A minket eltaláló medik 99 %-a úgy képzõdik, hogy ÉÉNy felõl jön egy HF, amin az Alpok hullámot vet. Ha nem lenne ott a hegység, tized ennyi mediciklonunk nem lenne.
ÉK-i, lábas hideg beáramlásánál ez egyáltalán nem szokatlan, sõt, a száraz verzió a gyakoribb. Mediciklon meg pláne nem tud képzõdni, ill. nem ott ahol kellene (hanem inkább DK-Európában). A minket eltaláló medik 99 %-a úgy képzõdik, hogy ÉÉNy felõl jön egy HF, amin az Alpok hullámot vet. Ha nem lenne ott a hegység, tized ennyi mediciklonunk nem lenne.
A Meteorológiai Társalgóban szóba került 1997 októbere és a rá következõ néhány hónap, úgy mint a "puskaporát ellõtt" tél jellegzetes esete. Én inkább azt a nevet adnám az idõszaknak: 'a téli félév, mikor minden rosszul sült el'
Mint látni fogjuk, ettõl függetlenül is nagyon figyelemre méltó õszrõl van szó, ha másért nem, az október végi nagy hideg miatt.
Az események így kezdõdtek:
Link
Link
így folytatódtak:
Link
Link
majd így végzõdtek:
Link
Link
Közben volt egy ilyen kép is:
Link
Az ország északkelet kétharmadát elfoglalta a -10 fokos T850 terület! Igazi téli izoterma térkép. Ráadásul, ahogy a hõmérsékleti mintázat is mutatja, sarki-szárazföldi hidegbeáramlás volt, mikor a T2m nem haladja meg jelentõsen a T850-et.
Nézzünk ezután néhány történetet a hideg idõszakból, ahogy én emlékszem rájuk:
Az okt. 25. és okt. 30. közötti napok egyikén hivatalos ügyben Pesten jártam. Tökéletesen felhõtlen idõ volt aznap, gyenge légmozgás, és már jócskán 1030 hpa fölötti légnyomás.(Eszerint 28-ról, vagy 29-rõl beszélünk) Kora délután is csak nagyjából 1-2 fok lehetett a huzamos napsütés ellenére, s a zuglói kertes mellékutcán, melyen végighaladtam, az árnyékban vastagon befagyott tócsák terpeszkedtek. Jégcserepet rugdostam a járdán -mintha január lett volna.
Másnap reggelre pedig -9 fokra süllyedt a hõmérséklet Gönyûn. Azóta se láttam ilyen korai, ilyen alacsony minimumhõmérsékletet.
Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta, azaz, hogy nyoma sem volt mediciklon képzõdésnek a hidegelárasztás alatt. Erre a kérdésre rögtön visszatérek.
Mint látni fogjuk, ettõl függetlenül is nagyon figyelemre méltó õszrõl van szó, ha másért nem, az október végi nagy hideg miatt.
Az események így kezdõdtek:
Link
Link
így folytatódtak:
Link
Link
majd így végzõdtek:
Link
Link
Közben volt egy ilyen kép is:
Link
Az ország északkelet kétharmadát elfoglalta a -10 fokos T850 terület! Igazi téli izoterma térkép. Ráadásul, ahogy a hõmérsékleti mintázat is mutatja, sarki-szárazföldi hidegbeáramlás volt, mikor a T2m nem haladja meg jelentõsen a T850-et.
Nézzünk ezután néhány történetet a hideg idõszakból, ahogy én emlékszem rájuk:
Az okt. 25. és okt. 30. közötti napok egyikén hivatalos ügyben Pesten jártam. Tökéletesen felhõtlen idõ volt aznap, gyenge légmozgás, és már jócskán 1030 hpa fölötti légnyomás.(Eszerint 28-ról, vagy 29-rõl beszélünk) Kora délután is csak nagyjából 1-2 fok lehetett a huzamos napsütés ellenére, s a zuglói kertes mellékutcán, melyen végighaladtam, az árnyékban vastagon befagyott tócsák terpeszkedtek. Jégcserepet rugdostam a járdán -mintha január lett volna.
Másnap reggelre pedig -9 fokra süllyedt a hõmérséklet Gönyûn. Azóta se láttam ilyen korai, ilyen alacsony minimumhõmérsékletet.
Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta, azaz, hogy nyoma sem volt mediciklon képzõdésnek a hidegelárasztás alatt. Erre a kérdésre rögtön visszatérek.
Veszprémben szeretnek ilyen hatalmas nyár végi felhõszakadások lenni. Sajnos, az évszámokra és a pontos hozamokra nem emlékszem, de több évben is elõfordult itt 120 mm környéki napi csapadékmennyiség, ami azért eléggé elképesztõ.
Veszprémben:
Nyár összesen 55.2+13+95.3=163.5 mm
Ebbõl aug. végén egy nap alatt 82.5 mm!
Szeptember eddig 12.6 mm.
Éves eddigi 667 mm.
A fõ gond az, hogy idõben rendkívül szeszélyes a csapadék eloszlása.
Ezt az is bizonyítja, hogy júniusban egy-egy napon (22 ill. 24-én) volt 10 ill. 21 mm, valamint júliusban is egy napon (19-én) 10 mm, a hónapok többi napjaira alig jutott csapadék.
Nyár összesen 55.2+13+95.3=163.5 mm
Ebbõl aug. végén egy nap alatt 82.5 mm!
Szeptember eddig 12.6 mm.
Éves eddigi 667 mm.
A fõ gond az, hogy idõben rendkívül szeszélyes a csapadék eloszlása.
Ezt az is bizonyítja, hogy júniusban egy-egy napon (22 ill. 24-én) volt 10 ill. 21 mm, valamint júliusban is egy napon (19-én) 10 mm, a hónapok többi napjaira alig jutott csapadék.
Nálam 95,2 mm...
A júniusi 65 mm-t, 21,0 mm-es július és 9,2 mm-es augusztus követte...
A szeptember eddig 2,1 mm-es...
A júniusi 65 mm-t, 21,0 mm-es július és 9,2 mm-es augusztus követte...
A szeptember eddig 2,1 mm-es...
Nem a magasabb hegyek csapadékáról beszéltem, pláne nem Kékestetõ csapadékáról, csupán a saját mérõhelyem adatait szerettem volna közreadni. A fapusztulást azért említettem meg, mert elszomorító látványt nyújtottak a község határában pusztuló fák (tölgyesek is!) a múlt hétvégi kirándulásom során.
Ha az OMSZ honlapján visszapörgetem a tenziométerrel mért talajnedvességeket, akkor jól látható, hogy a Kékesen augusztus végén is 70% felett volt a 0-100cm-es talajréteg relatív nedvességtartalma. Ez egyáltalán nem utal olyan aszályos körülményekre, amely mellett tömeges fapusztulás is jelentkezhet.
A nyári szárazság által erõsen sújtott Közép-Duna vidéken és a fõvárosban 25-35 százalék között mozgott csupán a 0-100cm-es relatív talajnedvesség, és még ez sem váltotta ki az õshonos vagy a hazai klímához hasonló csapadékellátottságú vidékek fáinak tömeges kiszáradását. Egyes haszonnövényeink persze - pl. a kukrica - komoly károkat szenvedtek, de ezek öntözés nélkül a nagy Alföld csapadékviszonyai között lényegében nem is termeszthetõek biztonsággal.
A nyári szárazság által erõsen sújtott Közép-Duna vidéken és a fõvárosban 25-35 százalék között mozgott csupán a 0-100cm-es relatív talajnedvesség, és még ez sem váltotta ki az õshonos vagy a hazai klímához hasonló csapadékellátottságú vidékek fáinak tömeges kiszáradását. Egyes haszonnövényeink persze - pl. a kukrica - komoly károkat szenvedtek, de ezek öntözés nélkül a nagy Alföld csapadékviszonyai között lényegében nem is termeszthetõek biztonsággal.
Viszonylag sokszor megfordulok a Mátrában egy-egy év folyamán, de akármit is mondanak, az idei év semmiképpen sem tekinthetõ aszályosnak odafent.
Elég rápillantani Kékestetõ havi csapadékösszegeire (mm):
jan: 73 - feb: 111 - márc: 149 - ápr: 46 - máj: 152 - jún: 106 - júl: 1 - aug: 66. Külön felhívnám az erdészet "óriási aszályt kiáltó" munkatársainak figyelmét arra a tényre, hogy a 2013-as évben eddig 704mm esõ esett a Mátra legmagasabb pontján, de a hegyek között sokfelé, pl. az 550 méteren fekvõ Mátraalmáson is 700mm körül tart az eddigi éves összeg. Összehasonlításképpen tavaly 12 hónap alatt alig 500mm csapadék hullott a Mátrában, míg az 1951-2000 közötti átlag Mátraalmáson 760mm, Kékesen pedig 830mm körüli. 8 hónap leforgása alatt ezt már megközelítettük, év végére pedig megértésem szerint Kékes bõven 900mm felett, de akár 1000mm körül is zárhat.
Véleményem szerint az észlelt fapusztulásokat - legalábbis õshonos fajtákét biztosan nem - magyarázhatjuk a csapadékhiánnyal, hiszen a Mátrában kb. június 25. és augusztus 10. között 45 napon át tartott a kiadósabb (10mm+) esõ nélküli idõszak, miközben ezt megelõzõen bõségesen volt csapadék, így az altalaj sem lehetett kiszáradva.
Egyes fafajok esetében, különösen így van ez a Mátrában teljes mértékben tájidegennek számító luc-, fekete- és vörösfenyvesekkel - az aszályon kívül számos tényezõ kiválthatja az állomány "tizedelõdését". Az erdészetnek pedig ezt nálunk sokkal jobban tudnia kellene, de manapság sajnos õk is a "könnyebb utat" választva, inkább az éghajlatváltozásra való ujjal mutogatást választják és egyes sajtóorgánumoknak kellõen szenzációhajhász cikkekben nyilatkoznak újra és újra.
Elég rápillantani Kékestetõ havi csapadékösszegeire (mm):
jan: 73 - feb: 111 - márc: 149 - ápr: 46 - máj: 152 - jún: 106 - júl: 1 - aug: 66. Külön felhívnám az erdészet "óriási aszályt kiáltó" munkatársainak figyelmét arra a tényre, hogy a 2013-as évben eddig 704mm esõ esett a Mátra legmagasabb pontján, de a hegyek között sokfelé, pl. az 550 méteren fekvõ Mátraalmáson is 700mm körül tart az eddigi éves összeg. Összehasonlításképpen tavaly 12 hónap alatt alig 500mm csapadék hullott a Mátrában, míg az 1951-2000 közötti átlag Mátraalmáson 760mm, Kékesen pedig 830mm körüli. 8 hónap leforgása alatt ezt már megközelítettük, év végére pedig megértésem szerint Kékes bõven 900mm felett, de akár 1000mm körül is zárhat.
Véleményem szerint az észlelt fapusztulásokat - legalábbis õshonos fajtákét biztosan nem - magyarázhatjuk a csapadékhiánnyal, hiszen a Mátrában kb. június 25. és augusztus 10. között 45 napon át tartott a kiadósabb (10mm+) esõ nélküli idõszak, miközben ezt megelõzõen bõségesen volt csapadék, így az altalaj sem lehetett kiszáradva.
Egyes fafajok esetében, különösen így van ez a Mátrában teljes mértékben tájidegennek számító luc-, fekete- és vörösfenyvesekkel - az aszályon kívül számos tényezõ kiválthatja az állomány "tizedelõdését". Az erdészetnek pedig ezt nálunk sokkal jobban tudnia kellene, de manapság sajnos õk is a "könnyebb utat" választva, inkább az éghajlatváltozásra való ujjal mutogatást választják és egyes sajtóorgánumoknak kellõen szenzációhajhász cikkekben nyilatkoznak újra és újra.
A nyár csapadéka összesen 113,3 mm lett a következõ megoszlásban:
június - 67,8 mm
július - 10,5 mm
augusztus - 35,0 mm
Sajnos súlyos mezõgazdasági károkat okozó, az erdõséget is megtizedelõ szárazság alakult ki, akárcsak az elõzõ 2 évben.
Szeptemberi csapadék eddig 5,8 mm.
június - 67,8 mm
július - 10,5 mm
augusztus - 35,0 mm
Sajnos súlyos mezõgazdasági károkat okozó, az erdõséget is megtizedelõ szárazság alakult ki, akárcsak az elõzõ 2 évben.
Szeptemberi csapadék eddig 5,8 mm.
És közepek 14,8, 0,5, 0,4 -2,3 fok, február tényleg kitett magáért. A többi átlag körül volt, úgy, hogy a szeptember 1,52 fokos 10 éves negatív anomáliát produkált.
Arra az 1990-91-es télre én is kiválóan emlékszem (errõl már kb. két éve beszélgettünk is a Hosszútávúban...). Bár a január nem volt akkora durranás, viszont a február maga volt a tökély! 
Mutatok még egy szeptembert, mely remek hidegelárasztásokat hozott -1990 szeptemberérõl van szó.
Az elõzmények augusztus 3. dekádjára nyúlnak vissza:
Link
Link
Látható a több középpontú északkelet-európai ciklonrendszer, és ezzel összefüggésben a 0 fokos izoterma benyomulása Oroszország európai területének északi részébe.
A nulla fokos terület ezután meglepõen makacsul "beköltözött" Északkelet-Európába:
Link
Link
Link
Link
Link
Az is jól megfigyelhetõ, hogy a tartósan helyben maradó északkeleti hûvös légtömeg hûtõ hatást gyakorol Közép-Európa, ezen belül a Kárpát-medence környékére is.
Az igazi lehûlés azonban szept. 10-tõl kezdõdött brit AC és északkelet-európai ciklon közös áramlási rendszerében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Szept. 13-án már a 3-4 fokos T850 területében van az ország, a 0 fokos izoterma Lengyelország közepéig nyomult le.
Ez a hidegfront jellemzõen csupán kevés, záporszerû csapadékot adott, s átvonulása után hamar változóan felhõssé, nagyrészt napossá vált az idõ.
Azonban az élénk északnyugati szélben délutánonként mindössze 17-18 fokig emelkedett a hõmérséklet, az éjszakák pedig igencsak csípõsek voltak.
A következõ napokban a magasban kismértékû melegedés következett be, azonban az ország ezzel együtt is az 5 fokos izoterma környékén maradt. Tartósan hûvös õszi idõ köszöntött be hazánkban.
Link
Szept. 15-tõl megismétlõdött a kontinens középsõ területeinek hidegelárasztáa egy, a brit AC peremén legördülõ ciklon hátoldalán:
Link
Link
Link
Link
Az északi áramlásos idõszak kitartott a hónap kétharmad részében, s csak ezután váltott zonálisabbra a cirkuláció:
Link
A változás azonban nem erõs elõoldali melegedést, hanem mélyre süllyedõ légnyomást, s sok esõt hozott.
1990 szeptembere egyébként "klaszikus" példája a hátoldali, változékony és hidegelárasztásos kora õsznek, melyet szintén változékony, gyakran hóeséses, és az átlagosnál valamivel hidegebb december követett.
Az elõzmények augusztus 3. dekádjára nyúlnak vissza:
Link
Link
Látható a több középpontú északkelet-európai ciklonrendszer, és ezzel összefüggésben a 0 fokos izoterma benyomulása Oroszország európai területének északi részébe.
A nulla fokos terület ezután meglepõen makacsul "beköltözött" Északkelet-Európába:
Link
Link
Link
Link
Link
Az is jól megfigyelhetõ, hogy a tartósan helyben maradó északkeleti hûvös légtömeg hûtõ hatást gyakorol Közép-Európa, ezen belül a Kárpát-medence környékére is.
Az igazi lehûlés azonban szept. 10-tõl kezdõdött brit AC és északkelet-európai ciklon közös áramlási rendszerében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Szept. 13-án már a 3-4 fokos T850 területében van az ország, a 0 fokos izoterma Lengyelország közepéig nyomult le.
Ez a hidegfront jellemzõen csupán kevés, záporszerû csapadékot adott, s átvonulása után hamar változóan felhõssé, nagyrészt napossá vált az idõ.
Azonban az élénk északnyugati szélben délutánonként mindössze 17-18 fokig emelkedett a hõmérséklet, az éjszakák pedig igencsak csípõsek voltak.
A következõ napokban a magasban kismértékû melegedés következett be, azonban az ország ezzel együtt is az 5 fokos izoterma környékén maradt. Tartósan hûvös õszi idõ köszöntött be hazánkban.
Link
Szept. 15-tõl megismétlõdött a kontinens középsõ területeinek hidegelárasztáa egy, a brit AC peremén legördülõ ciklon hátoldalán:
Link
Link
Link
Link
Az északi áramlásos idõszak kitartott a hónap kétharmad részében, s csak ezután váltott zonálisabbra a cirkuláció:
Link
A változás azonban nem erõs elõoldali melegedést, hanem mélyre süllyedõ légnyomást, s sok esõt hozott.
1990 szeptembere egyébként "klaszikus" példája a hátoldali, változékony és hidegelárasztásos kora õsznek, melyet szintén változékony, gyakran hóeséses, és az átlagosnál valamivel hidegebb december követett.
Még megnézet az szintén zonális 10-es éveket ami a 70-es évekhez hasonlított. És a hazánk leghûvösebb szeptembere ami 1912-es volt fõvárosban 11,0 hónap közepe, csak, hogy tudjuk olyan 16 fok körüli a szeptemberi közép. Szóval jó hûvös volt ehhez egy igen enyhe december jött 1,2 fokos középpel. Igaz akkor a 10 éves közép decemberre 1,62 fok volt sóval az egyik legenyhébb decemberi évtized volt, csak hozzávetõlegesen az elmúlt évtized decembere mindössze 0,59 fok volt a fõvárosban. Az elmúlt 3 év decembere mindössze 0,1 fok volt.
A legmelegebb szeptembert is megnéztem és az a 1947-es volt 20,4 fokkal, itt a nyár nem akart véget érni soha és ehhez bizony enyhe december párosult 1,5 fokkal teljesen kilóg az évtizedes decemberi átlagból miszerint akkor -0,27 fok volt a 10 éves középértéke.
És itt máris elérkeztünk a klímához, hogy 10 éves változások milyen hatalmasak egyes hónapokra lebontva. Még két értek, illetve 4, az 1910 és 1920 közötti szeptemberek közepe a fõvárosban 15,2 fok volt, míg 1940 és 1950 között az egyik legmagasabb 17,61 fok. Ehhez képest a decemberek 1,62 fok és bizony -0,27 fok a két évtized adata, látható, a meridionális és a zonális hajlam az évtizedek között.
Most az elmúlt évtized adata 16,47 fok tehát nem a legmelegebb, és 0,59 fok tehát nem a leghidegebb, de ez már mint tapasztaltuk a meridionális évekhez áll, illetve korszakokhoz közelebb.
Remélem segítettem valamit:-)
A legmelegebb szeptembert is megnéztem és az a 1947-es volt 20,4 fokkal, itt a nyár nem akart véget érni soha és ehhez bizony enyhe december párosult 1,5 fokkal teljesen kilóg az évtizedes decemberi átlagból miszerint akkor -0,27 fok volt a 10 éves középértéke.
És itt máris elérkeztünk a klímához, hogy 10 éves változások milyen hatalmasak egyes hónapokra lebontva. Még két értek, illetve 4, az 1910 és 1920 közötti szeptemberek közepe a fõvárosban 15,2 fok volt, míg 1940 és 1950 között az egyik legmagasabb 17,61 fok. Ehhez képest a decemberek 1,62 fok és bizony -0,27 fok a két évtized adata, látható, a meridionális és a zonális hajlam az évtizedek között.
Most az elmúlt évtized adata 16,47 fok tehát nem a legmelegebb, és 0,59 fok tehát nem a leghidegebb, de ez már mint tapasztaltuk a meridionális évekhez áll, illetve korszakokhoz közelebb.
Remélem segítettem valamit:-)
Természetesen én sem gondolom, hogy a Hari-féle prediktor abszolút érvényû -nyilván jócskán van ellenpélda is a múltból. Egyébként azt Hari is megírta, hogy ez az összefüggés fõleg az utóbbi néhány évtizedet jellemzi. A megelõzõ kis klímakorszakokban nyilván nem teljesen olyanok voltak a légköri folyamatok, mint mostanában. S szinte biztosra vehetõ, hogy a nem is távoli jövõben is módosulni fognak a makrocirkuláció bizonyos tulajdonságai.
Mindenesetre a hetvenes évek második felétõl, mikortól elég pontos emlékeim vannak az õszi-téli idõjárásról és annak összefüggéseirõl (elsõsorban ezt figyelem) az én tapasztalataim teljesen alátámasztják a Hari által elõadottakat. A magas indexû koraõszök, mikor a magas nyomások, magas geopotenciálok tartósan a szárazföld felett tartózkodnak, míg az alacsonyak az észak-atlanti térségben, mindig gyanúsak enyhe télközépre -és vica versa. Szinte ordítóan eklatáns példája ennek a 2000 és 2001-es év ellentétpárja.
Nem dicsekvésképpen, de én tapasztalati alapon már jóval azelõtt megsejtettem ezt az összefüggést, hogy a Hari cikkét olvastam volna.
De örülök annak is, hogy Te számos ellenpéldát hoztál fel, hiszen ez teljesebb, helyesebb összefüggésbe helyezi a dolgokat.
Mindenesetre a hetvenes évek második felétõl, mikortól elég pontos emlékeim vannak az õszi-téli idõjárásról és annak összefüggéseirõl (elsõsorban ezt figyelem) az én tapasztalataim teljesen alátámasztják a Hari által elõadottakat. A magas indexû koraõszök, mikor a magas nyomások, magas geopotenciálok tartósan a szárazföld felett tartózkodnak, míg az alacsonyak az észak-atlanti térségben, mindig gyanúsak enyhe télközépre -és vica versa. Szinte ordítóan eklatáns példája ennek a 2000 és 2001-es év ellentétpárja.
Nem dicsekvésképpen, de én tapasztalati alapon már jóval azelõtt megsejtettem ezt az összefüggést, hogy a Hari cikkét olvastam volna.
De örülök annak is, hogy Te számos ellenpéldát hoztál fel, hiszen ez teljesebb, helyesebb összefüggésbe helyezi a dolgokat.
A tél sorsáról semmit nem tudunk még egyelõre. A Hari Seldon prediktorai mint tudomány nagyon jó, de igazából rövid távú még a bizonyítása és arra lettem figyelmes, hogy a zonális idõszakban pl a 70-es években nem állják meg helyüket. Igaz akkor nem tudunk a hófelhalmozódásról, illetve a végkifejletrõl csak.
Hûvös és csapadékos 1971 szeptember és rendkívül zonális enyhe decembere vagy 1976 hûvös szeptember rengeteg csapadékkal északnyugati áramlással és enyhe decembert von maga után kivétel a hónap közepén néhány napos hidegelárasztás, de ilyen volt 1972 is, vagy 1960.
Ellenben a 1940-es években röpködtek ezek az enyhe meleg szeptemberek és bizony nagyon gyorsan fordult zordra a december. Pedig olyan áramlás jellemezte az idõszakot mint most. pl 1946 jó forró nyári hónap a fõvárosban 0,0 mm csapadékkal és jött egy kemény zord december még durvább január és zord február, de ilyen volt 1948 száraz meleg szeptember és rendkívül hideg december. Itt a hófelhalmozódást nem ismerjük de tény ezek erõsen kivételes évek voltak és sok-sok ilyen évet tudok pro és kontra. Tény pl 1949-ben már megállja helyét és 1950-1951 és 1953-ban is.
Hûvös és csapadékos 1971 szeptember és rendkívül zonális enyhe decembere vagy 1976 hûvös szeptember rengeteg csapadékkal északnyugati áramlással és enyhe decembert von maga után kivétel a hónap közepén néhány napos hidegelárasztás, de ilyen volt 1972 is, vagy 1960.
Ellenben a 1940-es években röpködtek ezek az enyhe meleg szeptemberek és bizony nagyon gyorsan fordult zordra a december. Pedig olyan áramlás jellemezte az idõszakot mint most. pl 1946 jó forró nyári hónap a fõvárosban 0,0 mm csapadékkal és jött egy kemény zord december még durvább január és zord február, de ilyen volt 1948 száraz meleg szeptember és rendkívül hideg december. Itt a hófelhalmozódást nem ismerjük de tény ezek erõsen kivételes évek voltak és sok-sok ilyen évet tudok pro és kontra. Tény pl 1949-ben már megállja helyét és 1950-1951 és 1953-ban is.
A tél sorsa még egyáltalán nem dõlt el, lehet ilyen is, olyan is. A jelenlegi körülmények még nem determinálják azt.
Talán egyvalamit lehet már most figyelni, és drukkolni neki, -ti. hogy ne legyen tartósan anticiklonális-elõoldali, déli, délkeleti áramlásos, huzamosan száraz és túl meleg szeptember és október-elõ.
Az ilyen idõjárás ugyanis nagy valószínûséggel zonális, enyhe télközepet von maga után (ld. Hari Seldon írását a decemberi prediktorról a Hosszútávúban)
A témában érdemes átfutni a GFS archívum térképeit elsõsorban 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 vonatkozásában, ugyanis ezek voltak az elmúlt évtizedek legkomiszabb, megdönthetetlen télközepi zonalitást hozó enyhe telei.
A közelmúlt érdekesebb õszi szituációiról rendszeresen fogok ezután is írni ezen fórumrovatban, bár ezek "hideg" helyzetek lesznek. A "melegekre" nem áll rá a kezem.
Talán egyvalamit lehet már most figyelni, és drukkolni neki, -ti. hogy ne legyen tartósan anticiklonális-elõoldali, déli, délkeleti áramlásos, huzamosan száraz és túl meleg szeptember és október-elõ.
Az ilyen idõjárás ugyanis nagy valószínûséggel zonális, enyhe télközepet von maga után (ld. Hari Seldon írását a decemberi prediktorról a Hosszútávúban)
A témában érdemes átfutni a GFS archívum térképeit elsõsorban 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 vonatkozásában, ugyanis ezek voltak az elmúlt évtizedek legkomiszabb, megdönthetetlen télközepi zonalitást hozó enyhe telei.
A közelmúlt érdekesebb õszi szituációiról rendszeresen fogok ezután is írni ezen fórumrovatban, bár ezek "hideg" helyzetek lesznek. A "melegekre" nem áll rá a kezem.
Akkor jelenlegi fáklya alapján úgy tûnik nem lesz rossz a tél, mi a véleményed errõl?
Szép északi hidegelárasztás 1981 szeptemberének derekáról:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ha még a szept. 14-i izobár térképet is elõvesszük:
Link
akkor jól megfigyelhetõ a polárfronti ciklontevékenység dél felé való terjedése, és az ezzel kapcsolatban a 16-án a Keleti-Kárpátokon kívül, részben a Fekete-tenger felett másodlagosan létrejött 1005 hpa központi légnyomású ciklon.
Ez egy nappal késõbb (17-re) 1000 hepásra mélyült ki.
A ciklon hátoldalán erõs, viharos széllel igen hûvös levegõ árasztotta el hazánkat, ahogy a T850 izoterma-térképek is mutatják.
Azokban napokban eleinte jórészt borult, esõs, hûvös idõ volt. Majd a front eltávolodásával felhõátvonulásos, száraz, de továbbra is igen hûvös.
Az erõs szeptemberi hidegbetörés jól beleillett 1981 õszének, és a rá következõ télnek rendkívül mozgalmas, gyakran csapadékos, erõsen szeles, többnyire az átlagosnál hidegebb "stílusába"
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ha még a szept. 14-i izobár térképet is elõvesszük:
Link
akkor jól megfigyelhetõ a polárfronti ciklontevékenység dél felé való terjedése, és az ezzel kapcsolatban a 16-án a Keleti-Kárpátokon kívül, részben a Fekete-tenger felett másodlagosan létrejött 1005 hpa központi légnyomású ciklon.
Ez egy nappal késõbb (17-re) 1000 hepásra mélyült ki.
A ciklon hátoldalán erõs, viharos széllel igen hûvös levegõ árasztotta el hazánkat, ahogy a T850 izoterma-térképek is mutatják.
Azokban napokban eleinte jórészt borult, esõs, hûvös idõ volt. Majd a front eltávolodásával felhõátvonulásos, száraz, de továbbra is igen hûvös.
Az erõs szeptemberi hidegbetörés jól beleillett 1981 õszének, és a rá következõ télnek rendkívül mozgalmas, gyakran csapadékos, erõsen szeles, többnyire az átlagosnál hidegebb "stílusába"
Ma nálam a hónap elsõ nyári napján egyben megvolt az év eddigi lagnagyobb hõingású napja.
+6,2 fokról 26 fokra melegedett a hõmérséklet, így a hõingás 19,8°C volt.
Tudom ez nem egy nagy kaland egy igazi napos, de fagyzugos hely értékeihez képest.
2007 március óta jegyzem az adatokat. Azóta a legnagyobb hõingású nap itt 2011 május 6-án volt 22,2°C-szal. Tmin: -1,5°C; Tmax: 20,7°C.
+6,2 fokról 26 fokra melegedett a hõmérséklet, így a hõingás 19,8°C volt.
Tudom ez nem egy nagy kaland egy igazi napos, de fagyzugos hely értékeihez képest.
2007 március óta jegyzem az adatokat. Azóta a legnagyobb hõingású nap itt 2011 május 6-án volt 22,2°C-szal. Tmin: -1,5°C; Tmax: 20,7°C.
Bizony biztosan rossz a legmelegebb amit talán õk is elismernek az a 41,2 fok 1841 júli 15-én mért európai hõhullám idején de lehet az is csak 39 fok bár akkor sokfelé mértek nagyon magas értéket.
Ezzel nem kell foglalkozni azonban egy másik lehetõség, hogy nem is biztos, hogy rossz, illetve nem ott volt. Hisz akkoriba sok-sok angol gyarmat volt és sajnos ez bizony olykor összekeveredett a tényleges királyság területén mért értékekkel. Így ez ha pl Afrikában mérték ( ami ebben az estben elõfordulhat ) nem nagy kaland, mert ez a lehetõség fennáll. A bécsújhelyi hó tuti valami magasabb csúcson volt így ez sem nagy kaland, de az elrendezõdés nem rossz.
Az abszolút 58,0 fokot amit Líbiában mértek, ( és tavaly törölték, mivel ott lehetetlen ilyen magas érték, jogos volt a törlése ), szóval azt is valami katona olvasta le, és bizony jegyezte fel, de az hõmérõházban mért érték volt, így az sem tuti dolog ha pl a kedves kis hódító túl sok mazsola bort ívott, így a 38 fok könnyen lehet 58 fok is:-)))))))))))))
Amíóta foglalkozom vele rendszeresen azóta ezeket a fals értékeket jó szaglással ki lehet szûrni illetve gondolkodni, hogy mi is lehetett ténylegesen a valóság.
Ezzel nem kell foglalkozni azonban egy másik lehetõség, hogy nem is biztos, hogy rossz, illetve nem ott volt. Hisz akkoriba sok-sok angol gyarmat volt és sajnos ez bizony olykor összekeveredett a tényleges királyság területén mért értékekkel. Így ez ha pl Afrikában mérték ( ami ebben az estben elõfordulhat ) nem nagy kaland, mert ez a lehetõség fennáll. A bécsújhelyi hó tuti valami magasabb csúcson volt így ez sem nagy kaland, de az elrendezõdés nem rossz.
Az abszolút 58,0 fokot amit Líbiában mértek, ( és tavaly törölték, mivel ott lehetetlen ilyen magas érték, jogos volt a törlése ), szóval azt is valami katona olvasta le, és bizony jegyezte fel, de az hõmérõházban mért érték volt, így az sem tuti dolog ha pl a kedves kis hódító túl sok mazsola bort ívott, így a 38 fok könnyen lehet 58 fok is:-)))))))))))))
Amíóta foglalkozom vele rendszeresen azóta ezeket a fals értékeket jó szaglással ki lehet szûrni illetve gondolkodni, hogy mi is lehetett ténylegesen a valóság.
Az akkori árnyékolási technikák mellett persze hogy 44 fok volt, egy mai mûszerrel nem annyi lett volna.
Ez szinte képtelenség június 22-én Angliában 44 fok, az olyan, mintha nálunk 50 fok lenne.
A GFS térkép nem tudom hogyan készül, gondolom a két méteres adatokhoz rendelik hozzá, de ez alapján 23 fok lehetett Link
A régi adatok esetén én mindig kétkedõ vagyok, mert biztos hogy finoman fogalmazva kevésbé mértek és árnyékoltak megfelelõen.
Ez szinte képtelenség június 22-én Angliában 44 fok, az olyan, mintha nálunk 50 fok lenne.
A GFS térkép nem tudom hogyan készül, gondolom a két méteres adatokhoz rendelik hozzá, de ez alapján 23 fok lehetett Link
A régi adatok esetén én mindig kétkedõ vagyok, mert biztos hogy finoman fogalmazva kevésbé mértek és árnyékoltak megfelelõen.
Érdekes adatok, de azért nem ártana egy kicsit átgondolni némelyiket:
Angliában 44 fokot max. napon mérhettek, ugyanis az õ abszolút rekordjuk a legendás 2003-ból származik; az értéke pedig 38,5 °C. Azért ez se semmi!
Angliában 44 fokot max. napon mérhettek, ugyanis az õ abszolút rekordjuk a legendás 2003-ból származik; az értéke pedig 38,5 °C. Azért ez se semmi!
De 1887. június 22. is alkotott: miközben Dél-Angliában 44 fokot is mértek, Bécsújhelyen hó esett. Uff... Milyen batár erõs magasnyomású gerinc kellett ehhez!
Az 1888-1891 közti idõszak telei legendásak. Ritka hidegleszakadásokkal: 1888 július(!) 12. Angliában hó esik, októberben Szicíliában havazik. 1890 november 4-én Tuniszban hó, decemberre befagy a Fekete tenger. 1891 január: hóviharok Algírban!
Az 5-ös izoterma szeptember elsején a Balkán közepéig szaladt le 1978-ban, ahogy a képen látható. Az aug. 31-én kora délután érkezõ hidegfront ijesztõen örvénylõ felhõzetet hordozott, hatalmas volt a turbulencia a felsõ légrétegekben. Gyõrben, a Mosoni-Duna partjáról figyeltem a sötét, kavargó felhõk vonulását.
Nem egészen 2 hét múlva az idõjárás "még rátett egy lapáttal" Nézzük meg ezt:
Link
Link
Itt még csak elkezdõdik a hidegleszakadás, figyeljük a folytatást:
Link
Link
Erõsen kimélyült ciklon középpontjával a Fehér-tenger felett, hátoldalán téliesen alacsony geopotenciálú terület Svalbardtól északra. Ugyanezen a területen -15 fok alatti T850.
Egy nappal késõbb:
Link
Az ország a 3 és az 5 fokos izoterma között van. Ez a hidegfront csak kevés felhõt hordozott, csapadék nem volt. De mögötte ritka erõs lehûlés játszódott le. Szept. 14-én az egész napos, zavartalan napsütés ellenére is mérsékelt északi szélben mindössze 14 fokig melegedett fel Gyõrben a levegõ.
Az ember nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek az õszi hidegelárasztásos helyzetek ezt elõlegezték meg:
Link
Link
Nem egészen 2 hét múlva az idõjárás "még rátett egy lapáttal" Nézzük meg ezt:
Link
Link
Itt még csak elkezdõdik a hidegleszakadás, figyeljük a folytatást:
Link
Link
Erõsen kimélyült ciklon középpontjával a Fehér-tenger felett, hátoldalán téliesen alacsony geopotenciálú terület Svalbardtól északra. Ugyanezen a területen -15 fok alatti T850.
Egy nappal késõbb:
Link
Az ország a 3 és az 5 fokos izoterma között van. Ez a hidegfront csak kevés felhõt hordozott, csapadék nem volt. De mögötte ritka erõs lehûlés játszódott le. Szept. 14-én az egész napos, zavartalan napsütés ellenére is mérsékelt északi szélben mindössze 14 fokig melegedett fel Gyõrben a levegõ.
Az ember nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek az õszi hidegelárasztásos helyzetek ezt elõlegezték meg:
Link
Link
Íme egy szép, drasztikus "évszakváltó" hidegfront a nem is nagyon távoli múltból:
Link
Link
Szeptember 9-én még változóan felhõs idõ volt mérsékelt délnyugati széllel, nagyjából 25 fokos maximummal. Megjegyzem, hogy ez a nap az utolsó volt abban kifejezetten meleg sorozatban, mely abban az évben augusztus 3. harmadában vette kezdetét. Aug. 20. után nemhogy le nem hûlt, de erõsen felmelegedett az idõ 1977-ben.
Aztán szept. 10-én már ezt a képet látjuk:
Link
Link
Igazán érdekes volt az a nap. Reggel erõsen felhõs égre, 20 fok körüli hõmérsékletre keltünk. Akkoriban gimnazista voltam Gyõrben, nyolcra mentem be az iskolába elsõ órára.
Valamikor fél kilenc tájban egy hatalmas felhõ borította be az eget északnyugatról, esti sötétség lett. Rövidesen szakadni kezdett a zápor, és olyan viharos ény-i szél kerekedett, hogy csak úgy porzott a víz a háztetõkrõl, szinte ködös lett tõle a levegõ.
A mellettem ülõ gyerek halkan megszólalt: 'Szodoma és Gomorra'
Tényleg végítélet hangulata volt annak az idõnek. Azonban a zápor talán ha fél órát tartott, de az ég késõbb is borult maradt, a szél erõs, és még délben is csepergett az esõ. A hõmérséklet a reggeli 19-20 fokról kora délutánra 12 fokra esett vissza.
Abban az évben szept. 10-e után pár nappal már talajmenti fagyok voltak az országban, nem is csoda:
Link
Látható, hogy az 5-ös izoterma a Balkán déli részéig szaladt le, és a nullás elérte az Északkeleti-Kárpátokat.
Link
Link
Szeptember 9-én még változóan felhõs idõ volt mérsékelt délnyugati széllel, nagyjából 25 fokos maximummal. Megjegyzem, hogy ez a nap az utolsó volt abban kifejezetten meleg sorozatban, mely abban az évben augusztus 3. harmadában vette kezdetét. Aug. 20. után nemhogy le nem hûlt, de erõsen felmelegedett az idõ 1977-ben.
Aztán szept. 10-én már ezt a képet látjuk:
Link
Link
Igazán érdekes volt az a nap. Reggel erõsen felhõs égre, 20 fok körüli hõmérsékletre keltünk. Akkoriban gimnazista voltam Gyõrben, nyolcra mentem be az iskolába elsõ órára.
Valamikor fél kilenc tájban egy hatalmas felhõ borította be az eget északnyugatról, esti sötétség lett. Rövidesen szakadni kezdett a zápor, és olyan viharos ény-i szél kerekedett, hogy csak úgy porzott a víz a háztetõkrõl, szinte ködös lett tõle a levegõ.
A mellettem ülõ gyerek halkan megszólalt: 'Szodoma és Gomorra'
Tényleg végítélet hangulata volt annak az idõnek. Azonban a zápor talán ha fél órát tartott, de az ég késõbb is borult maradt, a szél erõs, és még délben is csepergett az esõ. A hõmérséklet a reggeli 19-20 fokról kora délutánra 12 fokra esett vissza.
Abban az évben szept. 10-e után pár nappal már talajmenti fagyok voltak az országban, nem is csoda:
Link
Látható, hogy az 5-ös izoterma a Balkán déli részéig szaladt le, és a nullás elérte az Északkeleti-Kárpátokat.
Köszönöm szépen a válaszokat. 
Lász kollégához csatlakozván én is csak azt tapasztalom, hogy azok, akik a '60-as, '70-es és '80-as években voltak fiatalok (pl. a szüleim), mindig a sokkal mérsékeltebb nyarakat hozzák fel viszonyításként a mostaniakhoz; viszont a nagyszüleim már sokkal másképp emlékeznek vissza, amikor példéául a '30-as vagy a '40-es évek nyarairól mesélnek...
Lász kollégához csatlakozván én is csak azt tapasztalom, hogy azok, akik a '60-as, '70-es és '80-as években voltak fiatalok (pl. a szüleim), mindig a sokkal mérsékeltebb nyarakat hozzák fel viszonyításként a mostaniakhoz; viszont a nagyszüleim már sokkal másképp emlékeznek vissza, amikor példéául a '30-as vagy a '40-es évek nyarairól mesélnek... 
Nos, ezt a kérdést már nagyon sokszor feltettem, sok helyen. Soha senki még csak közelítõleg elfogadható választ nem tudott adni arra, hogy miért nem az UTÓBBI 30 évhez (idén például 1982-2012) viszonyítunk.
Gondolom, a mai számítógépes háttérrel nem lenne ezt nagyon nehéz végrehajtani.
Szerk.: így van, én is ezt néztem, a Te adataidnál érdekes módon már 1 °C lefaragásra került.... Az ajánlást értem, ám az eredeti kérdés továbbra is megválaszolatlan.
Gondolom, a mai számítógépes háttérrel nem lenne ezt nagyon nehéz végrehajtani.
Szerk.: így van, én is ezt néztem, a Te adataidnál érdekes módon már 1 °C lefaragásra került.... Az ajánlást értem, ám az eredeti kérdés továbbra is megválaszolatlan.
Úgy tudom (teljesen biztos, nem vagyok benne), h ez WMO ajánlás (mármint a 30 év, de sztem ha több az nem baj, de legalább ennyi kell), a cikkbõl viszont kiderül, h a 71-00-s átlag még alacsonyabb volt, mint a 81-10-es mert utóbbinál 1 fok alatti az anomália, míg elõbbinél 1.4 fölötti.
szerk: a pontos választ nem tudom, a tippem, h kell néhány év az átálláshoz, kiértékeléshez. Nagy mennyiségû adatról van szó, az érthetõ, h nem rögtön 2011-tõl már mindenütt az elmúlt 30 év van, de hogy ez pontosan mennyi idõ arról gõzöm sincs. Sajnos azt sem tudom, h a 71-00-sra mikor álltak át a 2000-es évek elején vagy közepén. ill. évkönyvekre, beszámolókra is gondolhatunk, ahol nem sok értelme lenne ha egyik évben ehhez a másikban már ahhoz hasonlítanának, de a lényeg, én nem vagyok klimatológus, így nem látok bele a "mûhelytitkokba" ill. nem is kutakodtam, kérdezõsködtem ezen irányba. Antibulvár talán erõl többet tud.
szerk: a pontos választ nem tudom, a tippem, h kell néhány év az átálláshoz, kiértékeléshez. Nagy mennyiségû adatról van szó, az érthetõ, h nem rögtön 2011-tõl már mindenütt az elmúlt 30 év van, de hogy ez pontosan mennyi idõ arról gõzöm sincs. Sajnos azt sem tudom, h a 71-00-sra mikor álltak át a 2000-es évek elején vagy közepén. ill. évkönyvekre, beszámolókra is gondolhatunk, ahol nem sok értelme lenne ha egyik évben ehhez a másikban már ahhoz hasonlítanának, de a lényeg, én nem vagyok klimatológus, így nem látok bele a "mûhelytitkokba" ill. nem is kutakodtam, kérdezõsködtem ezen irányba. Antibulvár talán erõl többet tud.
Az idei nyárral kapcsolatos a köv. cikk is: Link .
A beszámoló szerint az idei volt a 10. legmelegebb nyár 1901 óta. Az a dolog újfent felvet kérdéseket (legalábbis nálam), hogy az ún. normálértékeket miért "csak" az 1971-2000-es idõszak átlagból számítják...
A beszámoló szerint az idei volt a 10. legmelegebb nyár 1901 óta. Az a dolog újfent felvet kérdéseket (legalábbis nálam), hogy az ún. normálértékeket miért "csak" az 1971-2000-es idõszak átlagból számítják...
Elérkezett ennek a verifikációja: Link
Döbbenetes bukás, nem középiskolás fokon!
A hõmérséklet a 81-10-es átlaghoz képest majd + 1 fokos pozitív anomáliát hozott, de így is ez a kisebb bukta, mert a tartomány teteje 0.5 fok volt.
A csapadék 60% alatt (vagy max körül) végzett ez már tisztességes döbbenet, mert errõl nem szóltak a szezonális elõrék, itt a megcélzott tartomány a 90-130% volt.
Összességében átlag körüli vagy kissé hûvösebb ill. átlag körüli vagy kissé csapadékosabb nyár helyett, az átlagosnál kissé melegebb, de jóval szárazabb nyarunk volt.
Döbbenetes bukás, nem középiskolás fokon!
A hõmérséklet a 81-10-es átlaghoz képest majd + 1 fokos pozitív anomáliát hozott, de így is ez a kisebb bukta, mert a tartomány teteje 0.5 fok volt.
A csapadék 60% alatt (vagy max körül) végzett ez már tisztességes döbbenet, mert errõl nem szóltak a szezonális elõrék, itt a megcélzott tartomány a 90-130% volt.
Összességében átlag körüli vagy kissé hûvösebb ill. átlag körüli vagy kissé csapadékosabb nyár helyett, az átlagosnál kissé melegebb, de jóval szárazabb nyarunk volt.
1949-ben azért 20. körül elég közel volt hozzánk, északkeleten ekkor voltak már fagyok: Link
De a 0 fokos izoterma nagyon nehéz, hogy nyáron leszaladjon, júniusban még oké, de ilyenkor sok esély nincs rá. Igazából magassági hidegcseppek hozhatják meg, hideg leszakadásnak nagyon erõsnek is speciálisnak kell lenni, így ez számomra nem meglepõ hanem egyértelmû.
Azt viszont sokat írtam, hogy a nagyon régi idõs emberek akik a 70-es évek elõtt voltak fiatalok vagy már idõsebbek az emlékeznek a mostanihoz hasonló klímára. Az évek elõrehaladtával már természetesen kevesen vannak de még vannak közöttünk. Õk elmondhatják, hogy mi a nyár és a tél.
Sajnos a kutatok és az OMSZ is kitalálta, hogy a 70-es évekhez kell hasonlítani mindent, de miért? Nem tudom, hisz hazánk abnormális klímája az volt és sokak döbbentére a mostani a normális, mivel, nem Skóciába élünk. Se nyár, se tél, ez nálunk csak a 10-es években és a 70-es években volt jellemzõ az 500 év tanulmányozása során, a többiben bizony nem, hanem a mostani akár tetszik akár nem.
Sokan pl ezt tudnák, hogy napokig voltak ilyenek augusztus végén:-)))
Link
És még szeptember 10 körül is tartott a hõhullám, immáron több hónapja és ebben a sorozatban pl augusztus 11 is így nézett ki, néhány hidegfront ugyan becsúszott, de de kb 1 hónapig tombolt a forróság egyhuzamban és nem akart véget érni:
Link
Majd szeptember 10:
Link
Ekkor augusztus végén pl Kecskeméten 41,2 fokot mértek és többfelé voltak 40 közeli hõmérsékletek.
Aztán 1887-1888 évfordulóján ez következett:
Link
Link
Ezekrõl fantasztikus adatok vannak meg pl Felvidéken Árvaráralján -36,7 fokot mértek.
Az év nálunk így nyitott, hogy
Budapest -21,6 fok Nyíregyháza -28,6 fok Eger -24,0 fok Szálka -22,0 fok stb, szóval, ezek voltak az igazi kontinentális évek sorozatban:-)
De a 0 fokos izoterma nagyon nehéz, hogy nyáron leszaladjon, júniusban még oké, de ilyenkor sok esély nincs rá. Igazából magassági hidegcseppek hozhatják meg, hideg leszakadásnak nagyon erõsnek is speciálisnak kell lenni, így ez számomra nem meglepõ hanem egyértelmû.
Azt viszont sokat írtam, hogy a nagyon régi idõs emberek akik a 70-es évek elõtt voltak fiatalok vagy már idõsebbek az emlékeznek a mostanihoz hasonló klímára. Az évek elõrehaladtával már természetesen kevesen vannak de még vannak közöttünk. Õk elmondhatják, hogy mi a nyár és a tél.
Sajnos a kutatok és az OMSZ is kitalálta, hogy a 70-es évekhez kell hasonlítani mindent, de miért? Nem tudom, hisz hazánk abnormális klímája az volt és sokak döbbentére a mostani a normális, mivel, nem Skóciába élünk. Se nyár, se tél, ez nálunk csak a 10-es években és a 70-es években volt jellemzõ az 500 év tanulmányozása során, a többiben bizony nem, hanem a mostani akár tetszik akár nem.
Sokan pl ezt tudnák, hogy napokig voltak ilyenek augusztus végén:-)))
Link
És még szeptember 10 körül is tartott a hõhullám, immáron több hónapja és ebben a sorozatban pl augusztus 11 is így nézett ki, néhány hidegfront ugyan becsúszott, de de kb 1 hónapig tombolt a forróság egyhuzamban és nem akart véget érni:
Link
Majd szeptember 10:
Link
Ekkor augusztus végén pl Kecskeméten 41,2 fokot mértek és többfelé voltak 40 közeli hõmérsékletek.
Aztán 1887-1888 évfordulóján ez következett:
Link
Link
Ezekrõl fantasztikus adatok vannak meg pl Felvidéken Árvaráralján -36,7 fokot mértek.
Az év nálunk így nyitott, hogy
Budapest -21,6 fok Nyíregyháza -28,6 fok Eger -24,0 fok Szálka -22,0 fok stb, szóval, ezek voltak az igazi kontinentális évek sorozatban:-)
Egy érdekesség 1944-bõl -nézzük meg ezt a "téli blockinghelyzetet", mely augusztus 26-án állt elõ:
Link
Link
Döbbenetes kelet-európai "zöld banán", nemde?
Amit hiába kerestem a Kárpát-medence környékén, azt megtaláltam a Fekete-tengertõl északra:
ti. a majdnem a mi szélességünkig lenyúló 0 fokos T860 izotermát.
Magyarázatképpen a kontinensen kelet felé növekvõ meridionalitás-hajlam kínálkozik.
Egy nappal késõbbi kép, ez is milyen "beteg":
Link
A hideglevegõ szinte az Égei-tengerig lejutott, a mediterrán Isztambul fölött 5 fokos T850, míg a Kárpát medence fölött 15 fokos!
Link
Link
Döbbenetes kelet-európai "zöld banán", nemde?
Amit hiába kerestem a Kárpát-medence környékén, azt megtaláltam a Fekete-tengertõl északra:
ti. a majdnem a mi szélességünkig lenyúló 0 fokos T860 izotermát.
Magyarázatképpen a kontinensen kelet felé növekvõ meridionalitás-hajlam kínálkozik.
Egy nappal késõbbi kép, ez is milyen "beteg":
Link
A hideglevegõ szinte az Égei-tengerig lejutott, a mediterrán Isztambul fölött 5 fokos T850, míg a Kárpát medence fölött 15 fokos!
Kicsit úgy jártam, mint az egykori alkimisták: amit kerestem, azt nem találtam meg, de helyette találtam számos érdekes dolgot.
Teljes terjedelmében végigböngésztem ugyanis a GFS térképarchívumát (1871-ig visszamenõleg), hogy megtudjam: vajon elõfordult-e ezen idõ alatt, hogy a 0 fokos T850 izoterma elérte Magyarország határait augusztus 25. környékén.
Az elsõ meglepetés: az archívum szerint ilyen eset nem fordult elõ, még megközelítõleg sem.
Néhány száz kilométernél jobban nem közelítette meg északról a Kárpát-medence környékét a nullás izoterma, s ez is csak pár esetben.
A másik meglepetés: az ember hajlamos azzal a prekoncepcióval élni, hogy a múlt század eleje, méginkább az 1800-as évek vége, a mostaninál hidegebb klímakorszak volt, ergo, ott találunk majd nagyon alacsony augusztus végi izotermákat. Ehelyett erre bukkantam:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A XIX. és a XX. század fordulója környékén kiemelt 11 évbõl 7 esetben 15 fok, vagy annál több volt a T850 hazánkban. A feltételezhetõ huzamos napsütés mellett ez bizony legalább 30 fokos maximum hõmérsékleteket jelent. Holott kortársaink többségének az a tapasztalata, hogy aug. 20-val rendszerint elromlik az idõ, és utána már ritka a nagy hõség.
Az én 1893-as születésû nagyanyám ezt másképp tudta. Emlékei szerint kislány korában a Szent István napi ünnepségeken olyan meleg szokott lenni, hogy az alkalomra díszmagyart öltött urak majdnem szétfolytak. A nagyi, úgy látszik, jól emlékezett.
Egyébként általános benyomásom az, hogy a közel 100 évvel ezelõtti hõmérséklet-eloszlás, az izoterma térképek lényegében nem különböznek a maiaktól a vizsgált idõszakban -globális felmelegedés ide vagy oda.
Talán-talán száz éve egy hangyányival gyakrabban érte el a Skandináv-félszigetet és a Brit-szigeteket a 0 fokos terület augusztus végén, mint manapság szokta, de lehet, ez se szignifikáns különbség.
Teljes terjedelmében végigböngésztem ugyanis a GFS térképarchívumát (1871-ig visszamenõleg), hogy megtudjam: vajon elõfordult-e ezen idõ alatt, hogy a 0 fokos T850 izoterma elérte Magyarország határait augusztus 25. környékén.
Az elsõ meglepetés: az archívum szerint ilyen eset nem fordult elõ, még megközelítõleg sem.
Néhány száz kilométernél jobban nem közelítette meg északról a Kárpát-medence környékét a nullás izoterma, s ez is csak pár esetben.
A másik meglepetés: az ember hajlamos azzal a prekoncepcióval élni, hogy a múlt század eleje, méginkább az 1800-as évek vége, a mostaninál hidegebb klímakorszak volt, ergo, ott találunk majd nagyon alacsony augusztus végi izotermákat. Ehelyett erre bukkantam:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A XIX. és a XX. század fordulója környékén kiemelt 11 évbõl 7 esetben 15 fok, vagy annál több volt a T850 hazánkban. A feltételezhetõ huzamos napsütés mellett ez bizony legalább 30 fokos maximum hõmérsékleteket jelent. Holott kortársaink többségének az a tapasztalata, hogy aug. 20-val rendszerint elromlik az idõ, és utána már ritka a nagy hõség.
Az én 1893-as születésû nagyanyám ezt másképp tudta. Emlékei szerint kislány korában a Szent István napi ünnepségeken olyan meleg szokott lenni, hogy az alkalomra díszmagyart öltött urak majdnem szétfolytak. A nagyi, úgy látszik, jól emlékezett.
Egyébként általános benyomásom az, hogy a közel 100 évvel ezelõtti hõmérséklet-eloszlás, az izoterma térképek lényegében nem különböznek a maiaktól a vizsgált idõszakban -globális felmelegedés ide vagy oda.
Talán-talán száz éve egy hangyányival gyakrabban érte el a Skandináv-félszigetet és a Brit-szigeteket a 0 fokos terület augusztus végén, mint manapság szokta, de lehet, ez se szignifikáns különbség.
Idén sem alakult ki fagyos és hõségnap kombináció, elvileg simán lehet a -2,9, és 28,9, meg a 0,6, 30,4 fok egész jó, picit kell még mozdulni ide-oda és csak kiszurkoljuk már:-)
Látom augusztus 8 ütõs volt, szinte mindenhol és nálam is akkor volt csúcs 38,1 fokkal és Bakonyba is 36,9 fok volt. Kékestetõ is behúzta a hõségnapot, 30,4 fokkal.
Augusztus nálam a vége miatt nem lett kiemelkedõen meleg, mindössze 21,67 fokos átlag jött ki, korrekció nélkül egyelõre. A 4 értékes átlagokból számolva, a 24 órás sem sokkal térhet el, de még nem számoltam utána. Az utolsó 11 nap nagyon lehúzta, hisz 20 fok alatt alakult a napi közép érték ebben az idõszakban. Így a nagyon meleg hó elejét jó hûvös utolsó napok követték.
A csapadék mennyisége sem sokkal tér el az átlagtól 35,1 mm hullott, de csak az utolsó 5 napban, elõtte július 5-ig szinte semmi nem volt, így nagyon jól jött a felfrissülés. A sokévi átlag nálam 50 mm körül van mivel itt elõttem soha nem mértek így ezek csak hozzávetõleges adatok,de kb ennyi az annyi:-)
Még egy szép szám, illetve 2 szép szám. A 24,0 fokos minimum ettõl csak 2010 júliusában mértem magasabb éjszakai hõmérsékletet és a 38,1 fok amely szintén nem a legmelegebb volt, mert 2003 augusztus 14 ezt felülmúlta akkor 38,6 fok volt nálam.
A nyárról késõbb majd:-) Valószínû, hogy jó kis kilengésektõl eltekintve nincs is messze egy hosszú adatsor átlagától az idei.
Látom augusztus 8 ütõs volt, szinte mindenhol és nálam is akkor volt csúcs 38,1 fokkal és Bakonyba is 36,9 fok volt. Kékestetõ is behúzta a hõségnapot, 30,4 fokkal.
Augusztus nálam a vége miatt nem lett kiemelkedõen meleg, mindössze 21,67 fokos átlag jött ki, korrekció nélkül egyelõre. A 4 értékes átlagokból számolva, a 24 órás sem sokkal térhet el, de még nem számoltam utána. Az utolsó 11 nap nagyon lehúzta, hisz 20 fok alatt alakult a napi közép érték ebben az idõszakban. Így a nagyon meleg hó elejét jó hûvös utolsó napok követték.
A csapadék mennyisége sem sokkal tér el az átlagtól 35,1 mm hullott, de csak az utolsó 5 napban, elõtte július 5-ig szinte semmi nem volt, így nagyon jól jött a felfrissülés. A sokévi átlag nálam 50 mm körül van mivel itt elõttem soha nem mértek így ezek csak hozzávetõleges adatok,de kb ennyi az annyi:-)
Még egy szép szám, illetve 2 szép szám. A 24,0 fokos minimum ettõl csak 2010 júliusában mértem magasabb éjszakai hõmérsékletet és a 38,1 fok amely szintén nem a legmelegebb volt, mert 2003 augusztus 14 ezt felülmúlta akkor 38,6 fok volt nálam.
A nyárról késõbb majd:-) Valószínû, hogy jó kis kilengésektõl eltekintve nincs is messze egy hosszú adatsor átlagától az idei.
Gyõrszemere-Nagyszentpál állomás 2013 Augusztus havi mért értékek:
Havi középhõmérséklet: 22 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 14.5 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 29.5 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 7.2 °C (16.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 39.9 °C (8.)
Legnagyobb napi hõingás: 21.8 °C (16.)
Havi összes csapadék: 25.7 mm
Legcsapadékosabb nap: 12.7 (27.)
Csapadékos napok száma: 13
Jelentõs csapadékú napok száma: 1
Zivataros napok száma:5
Forró napok száma: 7
Hõségnapok száma: 13
Nyári napok száma: 25
Ködös napok száma: 1
Fõterminusokból számított értékek:
Átlaghõmérséklet: 21,44 °C
Relatív légnedvesség: 77,18 %.
Relatív légnyomás: 1016,4 hPa
Havi középhõmérséklet: 22 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 14.5 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 29.5 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 7.2 °C (16.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 39.9 °C (8.)
Legnagyobb napi hõingás: 21.8 °C (16.)
Havi összes csapadék: 25.7 mm
Legcsapadékosabb nap: 12.7 (27.)
Csapadékos napok száma: 13
Jelentõs csapadékú napok száma: 1
Zivataros napok száma:5
Forró napok száma: 7
Hõségnapok száma: 13
Nyári napok száma: 25
Ködös napok száma: 1
Fõterminusokból számított értékek:
Átlaghõmérséklet: 21,44 °C
Relatív légnedvesség: 77,18 %.
Relatív légnyomás: 1016,4 hPa
2013. augusztus a töbrök tükrében. Bükk-fennsík, Nagymezõ.
T átlag: 13,78 °C.
T min. átlag: +2,66 °C.
T max. átlag: 24,44 °C.
Absz. T min.: -4,9 °C. (16.)
Absz. T max.: 32,0 °C. (8.)
Absz. hõingás: 36,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 8,6 °C. (31.)
Legmagasabb napi átlag: 18,375 °C. (5.)
Napi átlagok hõingása: 21,78 °C.
Legalacsonyabb T max.: 17,0 °C. (26-án és 27-én)
Legmagasabb T min.: 11,9 °C (29.)
Napi legnagyobb hõingás: 31 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 6 °C. (29.)
Fagyos nap: 9 db.
Nyári nap: 14 db.
Hõségnap: 4db.
Augusztus hónap is a változatosság jegyében telt a Bükkben.
Ha csak 0,1 fokkal is, de megdõlt az eddig legmagasabb hõmérséklet a méréseink kezdete óta.
Ezt ezentúl +32 fokban jegyezhetjük. Az továbbra is száraz idõjárásának köszönhetõen a hõmérséklet napi ingása nagy, illetve igen nagy volt.
Ez látszik a jelzõ számokban is.
A fagyos napok száma 9, amíg a nyári napok száma 14 db. A közös bennük, hogy 5 napon keresztül ez napi menetben fordult elõ, azaz egy napon belül volt 0 foknál hidegebb, és 25 foknál melegebb a töbrökben.
A hónap közepén 15-tól 20-ig minden reggel fagyott. A hónap legalacsonyabb hõmérsékletét is ekkor mérhettük. -4,9 fokkal.
16-án hajnalban a Fennsíkon "kóboroltunk" egy páran, hogy ezt megörökíthessük.
Errõl írtam a hónapban pár sort, a visszatekintõben megtalálható.
Link
18-án a hõmérséklet napi hõingása meghaladt a 30 fokot, egészen pontosan 31 fokkal zárta napot.
A nyári napok sorozata augusztus 20-án ért véget.
Azóta a Fennsíkon nem volt 25 fokot elérõ, vagy meghaladó hõmérséklet.
Bár szeptemberben ezt még nem lehet kizárni, hogy nem fordul majd elõ 1-2 napon, de sokkal többet már nem igazán várok. Az éven így eddig 32 napon volt 25 fokot meghaladó hõmérséklet a töbrökben. Ebbõl 6 nap volt mikor a 30 fokot is meghaladta hõmérséklet.
A havi középérték a 13,78 fokos értékével ép megfelel az elmúlt 4 év átlagának.
A fagyos napok száma az éven 146 napra nõtt, ami azért szeptembertõl belehúz majd. A minimumok átlaga továbbra is negatív tartományban van a maga -2,04263 fokos értékével. Az éves középérték pedig +6,11 fokon "áll".
Tegnap a leolvasás elõtt, hajnalban lõttem pár új képet.
Hogy is mondják...ja.
"A nyugalom megzavarására alkalmas képek vannak feltéve, így megtekintése csak saját felelõsségre, de ajánlott."
Link
T átlag: 13,78 °C.
T min. átlag: +2,66 °C.
T max. átlag: 24,44 °C.
Absz. T min.: -4,9 °C. (16.)
Absz. T max.: 32,0 °C. (8.)
Absz. hõingás: 36,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 8,6 °C. (31.)
Legmagasabb napi átlag: 18,375 °C. (5.)
Napi átlagok hõingása: 21,78 °C.
Legalacsonyabb T max.: 17,0 °C. (26-án és 27-én)
Legmagasabb T min.: 11,9 °C (29.)
Napi legnagyobb hõingás: 31 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 6 °C. (29.)
Fagyos nap: 9 db.
Nyári nap: 14 db.
Hõségnap: 4db.
Augusztus hónap is a változatosság jegyében telt a Bükkben.
Ha csak 0,1 fokkal is, de megdõlt az eddig legmagasabb hõmérséklet a méréseink kezdete óta.
Ezt ezentúl +32 fokban jegyezhetjük. Az továbbra is száraz idõjárásának köszönhetõen a hõmérséklet napi ingása nagy, illetve igen nagy volt.
Ez látszik a jelzõ számokban is.
A fagyos napok száma 9, amíg a nyári napok száma 14 db. A közös bennük, hogy 5 napon keresztül ez napi menetben fordult elõ, azaz egy napon belül volt 0 foknál hidegebb, és 25 foknál melegebb a töbrökben.
A hónap közepén 15-tól 20-ig minden reggel fagyott. A hónap legalacsonyabb hõmérsékletét is ekkor mérhettük. -4,9 fokkal.
16-án hajnalban a Fennsíkon "kóboroltunk" egy páran, hogy ezt megörökíthessük.
Errõl írtam a hónapban pár sort, a visszatekintõben megtalálható.
Link
18-án a hõmérséklet napi hõingása meghaladt a 30 fokot, egészen pontosan 31 fokkal zárta napot.
A nyári napok sorozata augusztus 20-án ért véget.
Azóta a Fennsíkon nem volt 25 fokot elérõ, vagy meghaladó hõmérséklet.
Bár szeptemberben ezt még nem lehet kizárni, hogy nem fordul majd elõ 1-2 napon, de sokkal többet már nem igazán várok. Az éven így eddig 32 napon volt 25 fokot meghaladó hõmérséklet a töbrökben. Ebbõl 6 nap volt mikor a 30 fokot is meghaladta hõmérséklet.
A havi középérték a 13,78 fokos értékével ép megfelel az elmúlt 4 év átlagának.
A fagyos napok száma az éven 146 napra nõtt, ami azért szeptembertõl belehúz majd. A minimumok átlaga továbbra is negatív tartományban van a maga -2,04263 fokos értékével. Az éves középérték pedig +6,11 fokon "áll".
Tegnap a leolvasás elõtt, hajnalban lõttem pár új képet.
Hogy is mondják...ja.
"A nyugalom megzavarására alkalmas képek vannak feltéve, így megtekintése csak saját felelõsségre, de ajánlott."
Link
2013 nyári csapadékösszege Váralján: 97,5 mm
2013. június 42,6 mm
2013. július 25,4 mm
2013. augusztus 29,5 mm
A mérések kezdete [1901] óta az idei nyár a 2. legszárazabb volt Váralján. Ennél csak 1961 nyarán hullott kevesebb csapadék, akkor 95,6 mm volt az évszakos összeg. Link
A legcsapadékosabb hónap, a június is csak 42,6 mm-rel zárt, ezzel új minimumrekord született. Az eddigi rekordot az 1988-as nyár tartotta, akkor a legcsapadékosabb nyári hónapban 47,4 mm csapadék esett. Link
Idén nyáron minden hónap 25 mm feletti, július volt a legszárazabb, 25,4 mm-rel, amivel alulról nézve a 32. a 2013-as nyár. Az eddigi legszárazabb nyári hónap az 1911-es július volt 2 mm-es havi összeggel, a második a 2012-es augusztus 4,2 mm-rel. Idén annyira nem is látszik a szárazság, amikor nagyon kellett, mindig esett egy kevés esõ. Link
Az adatsorból nagyon kilóg 1999, amikor a legszárazabb nyári hónap csapadéka is 134,9 mm volt. Ezen kívül még 1940 volt 100 mm felett, 105 mm-rel.
Az év eddig 512,2 mm-nél tart. Átlag, 750 mm köré várható ez az év.
2013. június 42,6 mm
2013. július 25,4 mm
2013. augusztus 29,5 mm
A mérések kezdete [1901] óta az idei nyár a 2. legszárazabb volt Váralján. Ennél csak 1961 nyarán hullott kevesebb csapadék, akkor 95,6 mm volt az évszakos összeg. Link
A legcsapadékosabb hónap, a június is csak 42,6 mm-rel zárt, ezzel új minimumrekord született. Az eddigi rekordot az 1988-as nyár tartotta, akkor a legcsapadékosabb nyári hónapban 47,4 mm csapadék esett. Link
Idén nyáron minden hónap 25 mm feletti, július volt a legszárazabb, 25,4 mm-rel, amivel alulról nézve a 32. a 2013-as nyár. Az eddigi legszárazabb nyári hónap az 1911-es július volt 2 mm-es havi összeggel, a második a 2012-es augusztus 4,2 mm-rel. Idén annyira nem is látszik a szárazság, amikor nagyon kellett, mindig esett egy kevés esõ. Link
Az adatsorból nagyon kilóg 1999, amikor a legszárazabb nyári hónap csapadéka is 134,9 mm volt. Ezen kívül még 1940 volt 100 mm felett, 105 mm-rel.
Az év eddig 512,2 mm-nél tart. Átlag, 750 mm köré várható ez az év.
2013 augusztus Szolnok-Kelet- Alcsi : Havi összesítés:
Havi csapadék: 80.4mm
Csapadékos napok sz. : 7db ( 13.-a, 14.-e, 21.-e, 25.-e, 26.-a, 28.-a, 29-e)
Zivataros napok száma: 4 db
Havi legalacsonyabb minimum hõmérséklet:11.8°c (31.-e)
Havi legmagasabb maximum hõmérséklet: 38.3°c (08.-a)
Havi legmagasabb minimum hõmérséklet : 22.1°c (04.-e)
Havi legalacsonyabb maximum hõmérséklet: 22.4°c (28-a)
Nyári napok száma: 25 db
Hõségnapok száma: 15 db
Forró napok száma: 5 db
Fagyos napok száma:0 db
Ködös napok száma: 0 db
2013. Júliusi csapadék: 2.5mm
2013. Júniusi csapadék:66.3mm
2013. Májusi csapadék: 77.6mm
2013. Áprilisi csapadék: 39mm
2013. Márciusi csapadék: 130.5mm
2013. Februári csapadék: 63.5mm
2013. Januári csapadék: 54.5mm
2013. évi csapadékösszeg augusztus 31-ig : 512.9mm
Havi csapadék: 80.4mm
Csapadékos napok sz. : 7db ( 13.-a, 14.-e, 21.-e, 25.-e, 26.-a, 28.-a, 29-e)
Zivataros napok száma: 4 db
Havi legalacsonyabb minimum hõmérséklet:11.8°c (31.-e)
Havi legmagasabb maximum hõmérséklet: 38.3°c (08.-a)
Havi legmagasabb minimum hõmérséklet : 22.1°c (04.-e)
Havi legalacsonyabb maximum hõmérséklet: 22.4°c (28-a)
Nyári napok száma: 25 db
Hõségnapok száma: 15 db
Forró napok száma: 5 db
Fagyos napok száma:0 db
Ködös napok száma: 0 db
2013. Júliusi csapadék: 2.5mm
2013. Júniusi csapadék:66.3mm
2013. Májusi csapadék: 77.6mm
2013. Áprilisi csapadék: 39mm
2013. Márciusi csapadék: 130.5mm
2013. Februári csapadék: 63.5mm
2013. Januári csapadék: 54.5mm
2013. évi csapadékösszeg augusztus 31-ig : 512.9mm
2013 nyara nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)
Átlaghõmérséklet: 20,65+24,26+23,16= 22,69 °C. (20,8 °C.)
T min. átlag: 15,39+17,88+17,55= 16,94 °C.
T max. átlag: 26,08+30,58+29,78= 28,81 °C.
Absz. T min.: 9,2 °C. (06.01.)
Absz. T max.: 39,9 °C. (08.08.)
Nyári absz. hõingás: 30,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 13,6 °C. (06.03.)
Legmagasabb napi átlag: 30,5 °C. (07.29.)
Napi átlagok hõingása: 16,9 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 19,1 °C. (08.18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,5 °C. (06.25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,0 hPa. (06.01.)
Legmagasabb légnyomás: 1026,0 hPa. (07.08.)
Nyári nap: 16+31+25= 72 db. (54)
Hõségnap: 8+19+15= 42 db. (13)
Forró nap: 3+3+6= 12 db. (0)
Zivataros nap: 7+3+3= 13 db. (20)
Jégesõs nap: 1+0+0= 1 db.
Nyári csapadék: 42,5+12,0+29,1= 83,6 mm. (187,3 mm.)
Csapadékos nap: 13+4+8= 25 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 7+3+7= 17 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3+1+2= 6 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,8 mm. (08.27.)
Az átlagnál csaknem 2 °C-kal melegebb és sokkal szárazabb (44,6 %) nyár volt. Bár a tavalyi nyarat nem érte utol, de így is az elmúlt 50 év 5. legmelegebb és 3. legszárazabb nyara volt az idei.
Sok volt a napsütéses órák száma és megdõlt az általam -és az adataim alapján valaha Siófokon- mért legmagasabb hõmérséklet. Az új rekord 39,9 °C.
Átlaghõmérséklet: 20,65+24,26+23,16= 22,69 °C. (20,8 °C.)
T min. átlag: 15,39+17,88+17,55= 16,94 °C.
T max. átlag: 26,08+30,58+29,78= 28,81 °C.
Absz. T min.: 9,2 °C. (06.01.)
Absz. T max.: 39,9 °C. (08.08.)
Nyári absz. hõingás: 30,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 13,6 °C. (06.03.)
Legmagasabb napi átlag: 30,5 °C. (07.29.)
Napi átlagok hõingása: 16,9 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 19,1 °C. (08.18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,5 °C. (06.25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,0 hPa. (06.01.)
Legmagasabb légnyomás: 1026,0 hPa. (07.08.)
Nyári nap: 16+31+25= 72 db. (54)
Hõségnap: 8+19+15= 42 db. (13)
Forró nap: 3+3+6= 12 db. (0)
Zivataros nap: 7+3+3= 13 db. (20)
Jégesõs nap: 1+0+0= 1 db.
Nyári csapadék: 42,5+12,0+29,1= 83,6 mm. (187,3 mm.)
Csapadékos nap: 13+4+8= 25 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 7+3+7= 17 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3+1+2= 6 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,8 mm. (08.27.)
Az átlagnál csaknem 2 °C-kal melegebb és sokkal szárazabb (44,6 %) nyár volt. Bár a tavalyi nyarat nem érte utol, de így is az elmúlt 50 év 5. legmelegebb és 3. legszárazabb nyara volt az idei.
Sok volt a napsütéses órák száma és megdõlt az általam -és az adataim alapján valaha Siófokon- mért legmagasabb hõmérséklet. Az új rekord 39,9 °C.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat