Meteorológiai esélylatolgatások

Egy netes forrás: agu.org
"Sunspot abundance linked to heavy rains in East Africa" AGU (American Geophysical Union) Paul Smith's College
AGU Release No. 07-19, 6 August 2007

Szkennelési lehetõség hiányában megadom egy-egy Sopronban, illetve Szombathelyen konferenciakötetben, illetve CD-n megjelent cikkemet. Ime:
1.) XXV. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai Szeminárium elõadásainak anyagaiból. Sopron, 2006. november 6-8. Sopron, 2007 (a kötet megjelenésének helye és ideje) Benne: Kósa-Kiss Attila: Lehetséges kapcsolat bizonyos napfoltok és idõjárási ciklonok között. 71-77. oldalak.
2.) A szombathelyi konferenciáét kicsit késõbb.

Nincs egy szkennelt példányod? Szerintem sokakat érdekelne, hogy miként jutottál ezekre a következtetésekre. Nem akarlak feleslegesen tornáztatni, ha a cikkeidben benne vannak a válaszok.

Szakirodalmat (tudományos szakfolyóiratokat) ajánlhatok. Ha van bármilyen egyéb konkrét kérdésed, szivesen válaszolok. Akár itt, akár privát üzenetben. Legyen szép napod, Nándi!

Neten elérhetõ forrás?

Mindazok véleményével egyetértek, miszerint az elkövetkezendõ hónapokban az átlagosnál melegebb idõ tûnik a legvalószinûbbnek. Ennek alapvetõ okát azonban az egyre növekvõ naptevékenységben (pontosabban napfolttevékenységben) látom. Öt évtizede csaknem teljesen öt napciklust vizsgáltam meg, az empirikus tapasztalatom pedig arra mutat, hogy a macimális naptevékenység (=sok napfolt, azaz aktiv napfelszini terület) idején a szubtropikus anticiklonok magasabb földrajzi szélességekre kerülnek, az extratropikális ciklonok pályája pedig a sarkkörök közelében helyezkedik el, aminek elsõdleges oka a földi egyenlitõt érõ erõteljesebb, szoláris eredetû ibolyántúli sugárzás.
Másfelõl viszont a pólusokra - kisebb gyakorisággal - a földi mágneses övezet mentén a napszél részecskéi is bejutnak, amely a sztratoszféra idõleges felhevitésével örvények keletkeznek (ezek a kutatások alapján szorosan kötõdnek a troposzférikus ciklonokhoz), ennek eredményeként pedig ciklonális görbülettel hideg levegõ halmozódik fel és jut le alacsonyabb földrajzi szélességekre. Ez a folyamat - többek között a Kárpát-medencében - 2-3 napos idõromlást (esetenként bõséges csapadékot, jelentõs lehûlést, heves szeleket) okoz.
Ha általában száraz, meleg idõ lesz is, azért esõre is számitanunk kell. [esõ]

Ezzel együtt a mediterrán térségben (és még nálunk is) csapadékszegénynek: Link Ennyi már mindenképpen elegendõ kell, hogy legyen a belvíz sújtotta országrészeknek, májusra akár gondok is lehetnek a kevés csapadékkal.

Az Általad elmondottakat látszik megerõsíteni a közép- és hosszútávú térképes prognózis is: Link . Persze, helyén kell kezelni, meg bármikor fordulhat a kocka, de a közeljövõ (április) tényleg elég melegnek tûnik-most. Mindenesetre, a nyár már nem néz ki annyira vérmesen melegnek, olyan átlagos környéki értékek olvashatók le jelen pillanatban...

Kicsit hosszabb távon vizsgálódva igen szép elõjelek mutatkoznak felmelegedés szempontjából. Január közepétõl nyilvánvaló átrendezõdések történtek a sarki hidegmag szerkezetében: Link mondhatni helyreállt a megszokott nyomási elrendezõdés az Északi-Félgömbön. A ciklonok északra, gyakori anticiklonok délre. Feltûnõ módon azóta az átlagostól jóval kevesebb csapadék hullik... és valószínûnek tartom, hogy a következõ idõszakban is ez lesz a jellemzõ.
A blockingra emlékeztetõ makrokép a következõ napokban változni fog: Link amikor Izland környékére ismét masszív ciklonok telepednek, illetve eleinte az azori magasnyomás is aktívnak látszik majd. Az indexek sajátos állása miatt, illetve mivel Kelet-Európa igen hajlamosnak látszik a felhúzódó gerincek, magasnyomás képzõdésére, valószínûnek tartom hogy masszívan enyhe légtömegek áramoljanak délnyugat-dél felõl a kontinensünk felé, illetve tõlünk keletre. A még meglévõ hótakaró szerintem hamar fel fog számolódni keleten.

Nekem az a véleményem, hogy a nyárból igen hamar fogunk kapni egy jókora ízelítõt, ugyanis már aprilis elsõ felében sem zárom ki annak lehetõségét, hogy több napra átléphesse a 25 fokot a hõmérséklet az ország döntõ részén.
Mivel a helyzet sajátossága magában hordozza a nyugat-európai teknõk kialakulását, ezért azt is gyanítom, hogy a kemény konvektív szezonból is hamar kapunk ízelítõt, feltéve, ha elég masszív enyhe levegõ szivárog fel délnyugatról.
Nem érzem azt, hogy nagy esélye lenne komoly hidegnek a továbbiakban, sõt... szerintem jóval átlag feletti enyheség várható és továbbra is csapadékszegény idõszak lehet. Április elsõ harmada után lehet ebben max. változás.
A tavalyival még csak össze sem lehet hasonlítani a mostani áramlási rendszereket..., valami mást fogunk kapni az elõzõ évhez képest. Ez már most nyilvánvaló. Ha hosszabb távon maradnak a mostani tendenciák, akkor nyáron tartós, intenzív hõhullámokra számítok majd.
Bocsánat a Dávid Mihálykodásért!

A modellek többsége, valamint az ENS-átlagok arra utalnak, hogy március végén és április elsõ napjaiban kellemes hõmérsékletû, igazi tavaszi idõszak a legvalószínûbb folytatás. A jövõ hét elsõ napjaiban megerõsödik az izlandi minimum és Európa nagy része felett egy zonális jellegû nyugati-délnyugati áramlás alakul ki, amellyel váltakozó nedvességtartalmú, ám enyhe léghullámok érkeznek térségünkbe. Ennek köszönhetõen mérséklõdik az eddigi nagymértékû hõmérsékleti amplitúdó, az éjszakai fagyok egyre nagyobb területen szûnnek meg, így a táj délnugatról északkelet, illetve a síkvidéktõl a hegyvidékek felé haladva egyre nagyobb területen borul virágba, illetve ölt pompás üde zöld tavaszi köntöst.

Én azért még várnék ezzel 7-8 napot...

Április elején meglehet az idei elsõ nyári nap:
T850hPa Link Tmax2m Link fáklya Link

Szombaton várhatóan elér minket egy gyors mozgású hidegfront, azonban a hideg levegõ java várhatóan Lengyelország felett marad. A hideg száraz és az enyhe mediterrán légtömeget elválasztó frontzóna viszont (friss ECM operatív) országunk déli része felet hullámot vethet, ami nem jó hír lenne a belvíz súlytotta megyéknek. Én viszont arra számítok, hogy a mostanihoz hasonlóan ez is csak egy átmeneti hidegöblítés lesz, amit március legvégén, április elején egy újabb melegebb idõszak válthat fel. Tél Tábornok idõnkénti átmeneti portyái még jó pár hétig esedékesek, ahhoz azonban sok mindennek stimmelnie kellene március vége felé, hogy egy-egy mutatóba érkezõ hó-vagy graupelzápornál síkvidéken többre fussa egyre lankadó erejébõl.

Félblockingot, részint anticiklonális, részint ény-i irányítású helyzeteket mutat az ECMWF a március 29.-ig terjedõ idõszakra. Egy azori-brit AC északi végét kerülgetik az izlandi minimum peremciklonjai, így érnek a Skandináv-félsziget fölé. Tény, hogy ebben az alapfelállásban bõven benne van a teljes blocking létrejöttének lehetõsége -az, hogy az említett AC észak felé terjeszkedve megállítsa az Észak-Európa felé irányuló nyugati áramlást, és a tõle keletre elhelyezkedõ, Skandinávia középpontú ciklon megerõsödve ránk húzza a sarki hideget. Ez 25.-én majdnem meg is történik, azonban a hideglevegõ nem felénk mozog, hanem a Keleteurópai-síkság irányába -az áramlási vonalak fölöttünk ny-ény irányúak maradnak, nem fordulnak északira. A következõ ígéretes helyzet márc.29.-én áll elõ: ebbõl is lehet hidegelárasztás, de hogy ténylegesen lesz-e, nem derül ki, mert az általam figyelt modell 30.-31.-ig már nem "lát el".

Valószínûbb, hogy általános lehûlésre, és kis jégkorszakra készülhetünk, legkésõbb 2035-re.
Link
Link

Érdekes kilátások akár már a következõ nyári szezonra is: Link

Felmerült a mostaninál erõteljesebb hidegfront lehetõsége hónap vége felé. A GFS-GFS ENS, ECMWF ENS, GEM is számol ennek lehetõsével. Meglátjuk hova fejlõdik a dolog, mindenesetre emiatt benne van még egy hózáporos helyzet. Persze ilyenkor már nehezebben tud délre jutni hideg, és simán elcsúszhat kelet felé a dolog, meglátjuk...

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1037)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1036)

A ma reggeli ECMWF hosszabb távon sem mutat igazi "hideg" helyzeteket. A most kialakult skandináv AC elõoldala túlságosan keletre van tõlünk ahhoz, hogy az ott áramló hideglevegõ közvetlenül elérhessen minket. Ehhez hozzájárul, hogy ez az anticiklon valóban elég gyorsan kelet felé mozdul, a hozzá tartozó hidegleszakadást még távolabb viszi Közép-Európától.
Ezután, a hétvége táján valóban alakulni kezd az atlanti-parti AC, de ahogy elnézem, az csak félblockingot tud megvalósítani: Közép-Európa fölött é-ék-re fordulnak az áramlási vonalak, de a levegõ a Skandináv-félszigetrõl áramlik felénk, nem direkt a sarkvidékrõl. Az AC észak-északnyugati oldalán pedig jókora zonalitás látszik mindvégig. Azért azt észre kell venni, hogy az atlanti-parti AC nem vándorol kelet felé, csak "vonaglik" -változtatja az alakját, mint az amõba. Jövõ hét közepén majdnem behúzódik a kontinens centrumába, de aztán retrográd mozgásba kezd, kivonul az óceánra. Mindeközben nem alakul ki tipikus meridionális áramlási kép, de érzésem szerint a dolog a kés élén táncol, a félblocking és a kifejlett északi tipusú blocking között: bizony "benne van a pakliban", hogy az észak-európai nyugatias légmozgás egyszercsak északira vált, és ránk zúdul a hideg. Azonban a modell szerint ez március 26.-ig nem következik be.
Személyes véleményem az, hogy a légköri folyamatok tehetetlensége folytán nem tud a skandináv blocking ilyen gyorsan brit blockingra váltani. De a tendencia valóban ez: lassacskán afelé a tipikusan tavaszi felállás felé fordulnak a dolgok, mikor a nyugat-európai AC elõoldalán sarki-tengeri léghullámok érik el egymás után a mi térségünket, változékony, szeles, záporos-hózáporos idõjárást okozva. Az ilyen tipusú idõjárással a közeljövõben szinte biztos találkozunk majd.
Még annyit hozzá kell tennem, én egyelõre nem látom, hogy a légköri képzõdmények stagnálási, retrográd mozgási hajlama tendenciaszerûen csökkenne. A modell szerint is a már csaknem fölénk ért brit AC jó nagyot lép visszafelé az óceán irányába a jövõ hét végére.

Túl részletesen ugyan nem figyeltem, de a következõ a helyzet szerintem:
Érdekes lehetett megfigyelni, hogy február végétõl, az ilyenkor általában némileg erõsödõ zonális áramlások hatására, ha ki is alakult erõsebb anticiklon, az nem nagyon maradt egy helyben, hanem kelet felé kezdett mozogni (ellentétben a téli "leragasztott" AC-kal).
/Ez a folyamat klimatológiailag is erõs ilyenkor márciusban (vagyis fõleg az óceáni, brit, és még a skandi AC-k egyre inkább kelet felé mozdulnak, akkor is, ha a blocking-hajlam nagyrészt megmaradt), az izlandi minimum erõsödése miatt. Ha eléggé blockingos volt a tél, akkor a termikus változások miatt szinte biztosan erõsödni fog az izlandi minimum, mint ahogy meg is tette idén is./
E folyamat jövõbeli folytatódását még a NAO, AO, stb változásai "normalizálódásai" is alátámasztják valamennyire.

Én ilyenkor, tavasz elején a kialakuló AC-kra mindig így nézek, a zonalitásnak ilyenkor szinte kutya kötelessége némileg erõsödni, legalábbis akkor, amikor a tél ennyire blockingos volt. Ez pedig csökkenti az egy helyben álló AC-k kialakulásának valószínûségét. Az AC kialakulhat ugyan, de az nagyobb valószínûséggel megmozdul kelet felé. Ugyanakkor nem valószínûtlen az álló AC sem, határozott esélye van neki is, szóval inkább amolyan dilemma ez.
Ráadásul, bár nagy tapasztalatom nincs, de mintha az ECMWF ezeket a folyamatokat jobban kezelné, mint a GFS. Úgyhogy személy szerint a február vége óta történõ változások miatt én éppen az ECMWF-verziónak adnék kicsit nagyobb esélyt.
(Mivel nem néztem át túl részletesen a modelleket, elképzelhetõnek tartom, hogy késõbb változhat az álláspontom, de talán csak holnapután este tudok részletesen foglalkozni vele.)

Március 2. felének idõjárását a Nyugat-Európa felett kialakuló kiterjedt anticiklon viselkedése döntõ mértékben befolyásolhatja. A modellek többsége abból indul ki, hogy az AC fokozatosan kelet felé mozog, így az elõoldalán beáramló hidegebb levegõ utánpótlása hamar megszûnik, és legkésõbb 25-e körül ismét kellemesen meleg tavaszi napoknak nézhetünk elébe. Ezzel szemben a GFS konokul kitart a brit blocking/félblocking alaphelyzet mellett, ami bizony sorozatos hidegöblítéseket jelentene gyakorlatilag a hónap végéig. Az eddigieket figyelembe véve inkább a hûvösebb szcenáriót tartom valamivel valószínûbbnek (habár nem a GFS által jelzett mértékben), bár a helyzet letisztulására legalább péntekig/szombatig biztosan várni kell majd.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1035)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1034)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1033)

Én 24-ig a következõ 10 napban sehol még 0-hoz közeli reggeli T-mint se látok, legalább is az ECM-et elemezgetve, GFS-t meg persze nem is nézek ilyen célra. Nem igazán hiszem hogy a következõ 10 napban fagyoskodni fogunk. Totál kellemes hõmérsékletek várhatóak, 8-12 C kellemesnek mondható március második felében, ha áprilisban lépkednénk akkor azért az már mondhatni h hûvöskés! Más kérdés a csapadék, az bizony lesz, ez az egyetlen dolog ami rontani fogja a dolgot.Illetve itt van vasárnap, talán itt ott még hó pelyheket is látunk majd 7-8 C mellet?

Kíváncsi leszek, hogy a GFS vagy ECMWF verzió jön-e majd be?
A GFS ugyanis jóval hidegebb, mint az ECMWF. Benne van a pakliban a tartósabb átlagon aluli hideg, viszont nem minden modell mutatja egybehangzóan.
Ha a miskolci ECMWF-t nézem, akkor 1-2 nap átlag alatti, de amúgy átlagos, ill. átlag feletti hõmérsékletek lennének: Link tekintve azt a nem elhanyagolható tényt, hogy az átlagos Tmaxok csak március utolsó harmadában szoktál átlépni a 12 fokot: Link ehhez képest brutális kitavaszodás volt az utóbbi napokban.

A GFS persze ettõl hidegebb. A hõmérsékleti fáklyából persze az jön le, hogy ott sincs teljes egyetértés, ugyanakkor a fõ és kontrol futás szépen egymáshoz simul a lehülés idõpontjában.

Bizony hosszú, az átlagnál hidegebb idõ jöhet a következõ 2 hétben, reggel fagypont körüli minimumok, délután pedig 10°C körüli maxok.Nagyjából a hónap vége felé jöhet a következõ tavasziasabb idõszak, ezt a fáklyán már jelzi is néhány tag, a következõ napokban aztán kiderül, mi lesz belõle.

Olybá tûnik nekem, hogy ez még csak kóstoló lesz, prezentálja az idõjárás, hogy milyen is lehet majd a nyár. Szerintem ezután a ciklon után visszaállhat még az AC dominancia a kontinensen, de ahogy döglõdik a zonális áramlási rendszer, az AC egyre inkább északra kerülhet teret adva a déli sekély ciklonoknak és hidegörvényeknek.

Olybá tûnik nekem, hogy az elmúlt két és fél hónap száraz idõjárása átmeneti tünemény volt csupán, lassanként visszatérünk a szokásos kerékvágásba: mediterrán ciklonok, makacs cut-off hidegörvények, okklúziós frontok - egy jó ideig ismét ezek lesznek a fõszereplõk a légkör színpadán. Az idõjárásnak van egyfajta "emlékezete", elõszeretettel ismétli, folytatja önmagát, a tehetetlenség, a megmaradás egyfajta sajátossága, mely mostanság különösen erõsnek tûnik. Különleges idõket élünk, egyre jobban hiszek benne, hogy globális skálán is nagy váltás van folyamatban körülöttünk, az AMO generálta "globális felmelegedés" véget ért, a Nap továbbra is takaréklángon: hideg szelek, új idõk jönnek.

Nekem is az a véleményem, hogy a hûvös idõjárás akár március végéig kitarthat. Az, hogy csapadékhozamban mit fog produkálni ez az idõszak, az számomra még nem tisztázott, viszont az ensembléket megnézve... a jövõheti ciklont leszámítva nem várható túlzottan sok csapadék véleményem szerint.

Teljesen normális mozzanat idõjárásunkban a márciusi lehülés. Én emlékszem olyan áprilisi napokra is, amikor ugyancsak hózáporok tarkították az idõjárást. Számomra már megvolt az évszakváltás, én nem tekintem a következõ hosszabb idõszakot télzárónak. Ha csak az ECMWF-bõl indulok ki Link , akkor közel az átlagnak megfelelõ, illetve pár fokkal alatti idõszak veheti kezdetét (persze a GFS ennél kicsit hidegebbet ad). A mostani idõszak viszont nem márciushoz illõ, sokkal inkább április végi idõjárást idéz. Úgy látszik, hogy idõjárásunkban már hosszú idõ óta nem létezik átlagosnak megfelelõ idõ, sokkal inkább a durvább szélsõségek uralkodnak.
Pár hózáporra még vevõ vagyok, habár a mostani idõjárás is tetszetõs!

Így van, egyre inkább úgy néz ki, hogy a napéjegyenlõség közeli idõpontja ellenére még a mostani enyhe idõszak sem a tartós kitavaszodás elõhírnöke. Az új skandináv AC és annak elõoldalán leszakadó hideg már napok óta valószínû volt, ám továbbra is fenntarom, hogy EZ a hidegleszakadás nem vagy csak közvetve, igen legyengített formában érint majd bennünket. Viszont érdemes felfigyelni középtávon az északnyugati irányítás lehetõségére, amely Grönland/Izland térségébõl hideg, labilis légtömegeket szállíthat többek között a Kárpát-medence térségébe is. A tavasz elsõ hete tehát akár meghozhatja a tipikus "télzáró" heves hó- és graupelzáporokat, így sajnos komoly esély van arra, hogy a tavasz leghamarabb valamikor csak március 25-e után, vagy a hónap legvégén jusson újra szóhoz. A vegetációs idõszak kezdete a sokéves átlaghoz képest jó néhány hetet késhet - bár áprilisban biztosra vehetõ, hogy a késést majd gyorsan behozza.

ECMWF legújabb verziója szerint a nyugat-európai teknõ nemigen változtatja pozícióját, cikloncentrumai az atlanti partvidéken maradnak, hátoldala messze kint lesz az óceánon. Március 15.-vel viszont jelentõs átrendezõdés veszi kezdetét: már 15.-én megjelenik a Skandináv-félsziget felett egy komoly AC, mely a következõ napokban tovább erõsödik. Ennek elõoldalán, az északorosz ciklonnal közös áramlási rendszerében hideglevegõ indul el Kelet-Európa, és részben Közép-Európa felé. Ezzel egyidõben a nyugateurópai teknõ maradványaként a Földközi-tenger nyugati medencéjében létrejött ciklon is kimélyül, és kissé felénk mozdul. Ez könnyen együtt járhat az idõjárás csapadékosra fordulásával, élénk keleties légmozgás kíséretében. Az észak-európai nagy AC erõteljes mediterrán ciklontevékenységgel párosulva a téli félév "hideg" helyzetei közé tartozik, meglátjuk, hogy most, a tavasz küszöbén hõmérsékleti szempontból mit hoz. A modell mindenesetre azt mutatja, a hideg lassan "lecsorog" dél-délnyugatra, 15.-e és 20.-a között a -5 fokos T850 is erõsen megközelít minket. 20.-tól 22.-ig pedig rövid zonális epizód után egy skandináv ciklon hátoldala látszik befolyásolni idõjárásunkat, az atlanti partoknál kiépülõ és észak felé terjeszkedõ anticiklonnal. Tehát úgy fest, komoly hidegtartalékai vannak még az északi sarkvidéknek, és ezek "próbálkoznak" is a déli irányú expanzióval. A mostani elõoldali helyzet a déli áramlással igencsak tiszavirág életûnek látszik.

ECMWF alapján úgy tûnik, a melegedést hozó déli szeles, elõoldali szituáció március 13.-án és 14.-én fog fennállni. Az azt okozó gyenge nyugat-európai teknõ 15.-re szétesik, a "derekát" jól "befûzi" a nyugat és keleteurópai AC, majd zonális magasnyomás alakul ki tõlünk északra, késõbb inkább északkeleti középponttal. A teknõ déli része mediciklonként él tovább a Földközi-tenger nyugati medencéjében, az északi nem szól bele az idõjárásunkba.
Mindezek következményeként a kezdetben elég élénk déli légmozgás mérséklõdik, és keletire fordul.
Mindeközben maradnak a meglehetõsen magas légnyomásértékek, a légkörben továbbra sem mutatkozik valami nagy dinamika. A kérdés, hogy mindez milyen idõjárás változással jár majd nálunk. A déli áramlás biztos, hogy meleget hoz, de még nem teljesen világos, lesz-e visszahûlés és mekkora, mikor az áramlás majd keletire fordul. A 17-18-19.-re mutatott makrokép télen komoly hõmérsékletcsökkenéssel járhatna, fõleg, ha Kelet-európa hideglevegõvel kitöltött. Viszont a nagy lábashidegek kora lassan lejár. Az elõrejelzett T850-ek nem nagyon alacsonyak, de tudjuk, a kontinentális hideglevegõben kisebb a gradiens, mint a tengeriben. A legvalószínûbb, hogy az erõs melegedés után némi hõmérséklet csökkenés, de napos, "príma" tavaszi idõ jön, enyhe nappalokkal, kissé csípõs éjszakákkal, gyenge k-dk-i légmozgással. Azért van egy momentum, ami elgondolkodtató. A modell már harmadik napja mutatja az AC zóna északkeleti részének erõsödését, erõs anticiklon kialakulását Skandináviától keletre. Az AC-tól délkeletre viszonylag gyors áramlásokat ad, ami arra utal, hogy a még nagyon "izmos" északkeleti hidegtömeg délnyugat felé mocorog, és ebben a mozgásában kérdés, meddig jut el.

Ez igaz lehet, de az idõjárás hosszú távú kiegyenlítõdése globálisan, hatalmas léptékben érvényesül igazán, tehát az, hogy egy kis térség kis részének egyik mérõpontján milyen adatot mérhetünk majd két egymást követõ évben, az teljesen hidegen hagyja még a kiegyenlítõdõ folyamatokat is.
Eddig a meridionális irányítás és a sokféle mediterrán ciklon miatt bõvelkedtünk csapadékban. Változatos idõjárásunk van, így hát el tudok képzelni többféle, nagy csapadékkal járó idõjárási helyzetet is, ami azért átrajzolhatja az ilyen hosszabb távú elõrejelzéseket.
Érdekes, hogy tavaly az év közepén fordult az El Nino La Nina-ba, mégis egész évben csapadékos volt az idõ.

A fáklya Link bíztató. Legalább március 15.-éig folyamatos melegedést mutat. Azt követõen lassú lehülés kezdõdhet, legalább is 850 hPa-s szinten. Hogy ez talajon mennyire érzõdhet majd, az még több dolog függvénye. Mindenesetre Én tartós, téli periódusra már nem számítok, inkább csak egy-két hidegfrontra, melyek esetleg még okozhatnak hózáporokat is. De az már nem igazi tél. Egy szó mint száz: csütörtöktöl megérkezik tavasz tündér.

Az elmúlt év rekord csapadékából csak egyetlen dolgot lehet igen nagy valószínûséggel megjósolni : azt, hogy a jelen évben nagyon kicsi az esélye az újabb rekordot döntõ csapadékos évnek. Pl. Szeged, 1999/2000 : Majd 50 év csapadék maximumát az elmúlt évszázad minimuma követte : 738/203 mm. Debrecen : az elmúlt évszázad 1970-es abszolút maximumát 3 aszályos év követte. Az 1936-1944 csapadékos periódus 1940-es, ill. 44-es maximumát átlagosnál csapadékosabb év követte. Ez meg inkább már klímaváltozás téma : Az elkövetkezõ évben, néhány évben sok minden elõfordulhat : Lehet, hogy a Balaton minden emberi beavatkozás ellenére kiönt, elönti a partközeli nyaralókat, de az is lehet, hogy néhány éven belül újra fel lehet szántani a Balaton medrét, mint néhány éve, ha jól emlékszem, Fonyód környékén, vagy szekérrel át lehet menni Siófokról Tihanyba a Balaton medrén keresztül, mint már elõfordult. A magyar írott történelemben elõfordult valahol, hogy kilenc hónapig egyetlen csepp esõ sem esett. Ez lehet ugyan, hogy túlzás, de az nem, hogy kilenc hónapig ÉRDEMI esõ nem esett. A rendelkezésre álló OMSZ és a korábbi írott adatok átbogarászása sok mindenre példát és ellenpéldát, esetleg néhány kérdésre választ is adhat, de kinek van erre ideje, energiája, pénze, stb ? Ha ne adj' Isten kiderülne, hogy az ilyen rekordok periódusa mondjuk 6, vagy 12 napciklus, nem biztos, hogy szeretném megérni a következõt...

Maximális tisztelettel mindenkinek : Lujó

Értem!

Példaként fel lehet hozni 1974 rendkívül esõs õszét: különösen az október hozott rendkívüli csapadékmennyiséget. A tél viszonylag száraz volt, de sem a tavaszi, sem a nyári hónapokban aszály nem lépett fel.

Nem gyõzöm hangoztatni, hogy az idõjárásban hosszú távú kiegyenlítõ hatások érvényesülnek, ez biztosítja a klíma viszonylagos állandóságát. Ennek megfelelõen várható, hogy a tavalyi év csapadék-kiugrása után szárazabb idõszak jön, átlagos, de inkább átlag alatti mennyiségekkel.
Azonban korántsem arról van szó, hogy a vízözönt okvetlenül aszály követi. Lehet, hogy a nyári hónapok csak kevéssel lesznek szárazabbak az átlagnál. Sõt, idõlegesen átlagos, esetleg átlag feletti hozamok is elõfordulhatnak. A lényeg, hogy elkövetkezõ hosszabb idõszak mérlege valószínûleg negatív lesz csapadék tekintetében.

Nos, igen, beválni látszik a 3 napja prognosztizált ECM-forgatókönyv, szerencsére. Azonban eléggé "pengeél" (volt?) a helyzet, hiszen a mi várható melegünket a Gibraltártól Ny-ra örvénylõ és veszteglõ, elaggott ciklonnak köszönhetjük, ami további aggulása során is nekünk kedvezõ helyzetet teremt. Az elõoldalán már most megindult a meleg légtömeg Afrika felõl, azonban a ciklon öregedése miatt a légtömeghatár nem aktív, így a folyamatok lassan zajlanak le. Csütörtökre a É-on kialakulóban lévõ ciklon a Brit-szigeteket elérve már viharciklon lesz, de az öreg atlanti ciklon mindenféle, felénk irányuló ciklonmozgást, és ezzel atlanti hidegbetörést meggátol. A hét végére már nagyon öreg "ciklonunk" még mindig elég erõs lesz ahhoz (és még mindig nem mozdul egy tapodtat sem), hogy továbbra is biztosítsa nálunk a tartós DNy-ias áramlást, a hideg légtömeg szinte kötelezõen bekövetkezõ támadása a ciklon okán a K-atlanti térségre zúdul, ez pedig - logikus módon - nálunk még jobban erõsíti majd a D-ire forduló áramlást. Az egészhez most már csak az kell, hogy a gibraltári ciklon is elolvassa az elõréket és megnézze a modelleket, hogy tudja, hogyan kell viselkednie

Ezek szerint nagy, vagy legalábbis növekvõ az esélye egy aszályos tavasznak, esetleg nyárnak is?

Az általad leírtakkal alapvetõen egyetértve azokkal kapcsolatban a következõ vélemény alakult ki bennem: a várható néhány napos zonalitás nálunk feltehetõleg észrevétlen marad az AC dominancia miatt. Ezt követõen valóban elég élénk délies légmozgás látszik kialakulni nálunk a kelet felé távozó AC hátoldalán, de at ECMF szerint ez csupán epizódszerû lesz. Márcis 15.-re a kelet és nyugateurópai anticiklonok közé szorult, keskeny és gyengülõ teknõ elõoldala már túl is jutott rajtunk. 16.-tól pedig erõs keletskandináv AC kialakulását mutatja a modell, melynek elõoldalán hideg levegõ árasztja el Észak-Oroszországot. Az a hidegáramlás természetesen messze keletebbre lesz tõlünk, semhogy közvetlenül hathasson ránk, de az Ac déli peremén csakugyan könnyen beszivároghat hozzánk az északeleti hideg, annál is inkább, mert a Földközi-tenger nyugati medencéjében szimultán megjelenõ ciklon arra "szívóhatást" gyakorol. Szóval, az általad feltételezett hidegbeszivárgást nemcsak a vastag északkeleti hótakaró valószínûsíti, de a modell is mutatja.
Mindemellett érdekes hosszútávú tendencia a magas légnyomásértékek szinte állandó uralma. Ez január elején kezdõdött, azóta tart. Az ingadozások hullámvölgyei 1013 hpa környékén vannak, a hullámhegyek meghaladják az 1030 hpa-t. Az is jellegzetes, hogy mindezt nem egy bizonyos Ac okozza, mert kezdetben az azori, késõbb a szibériai maximum jutott érvényre nálunk. Egyelõre semmi jele, hogy az idõjárás nagyon határozott anticiklonális jellege meg akarna változni. Következésképp -véleméyem szerint- a közeljövõben minden idõjárási történés tompított, "legömbölyített" formában fog jelentkezni. Semmi rendkívüli (viharos szelek, szélsõséges hõmérséklet-ingadozás) nem várható, hacsak az igen száraz idõ nem tekinthetõ annak.

Az általam eredetileg vártnál mintegy egy héttel korábban most már szinte biztosra vehetõ az évszakváltó makroszinoptikus helyzet kialakulása: a vasárnap hajnal átvonult hidegfront nyomában képzõdött AC kelet felé helyezõdik, az azt kitöltõ sarkvidéki levegõ helyébe a hét közepétõl elõbb a magasban, majd a talajközeli rétegekben is egyre enyhébb légtömegek érkeznek. Az átmeneti, 1-2 napos zonalitást elõoldali helyzet váltja fel: déli, délnyugati áramlással meleg levegõ érkezik, amely várhatóan a hét végén, illetve a jövõ hét elején meghozza az elsõ koratavaszi idõszakot, északkeleten 10-13, nyugaton, délnyugaton 15 fok körüli, vagy 1-2 fokkal azt meghaladó nappali csúcshõmérsékletekkel. A folytatásban sem látszik immár téli visszarendezõdés esélye, bár a mostanihoz hasonló hidegöblítésekre, illetve kelet felõl beszivárgó hûvös kontinentális légtömegek beszivárgására - tekintettel a hatalmas oroszországi, illetve skandinávia hótartalékokra - a következõ hetekben azért még bármikor számíthatunk. 1 szó mint száz: ÉLJEN A TAVASZ

Hm, én most eltérõ véleményen leszek, de hangsúlyozom, hogy elsõsorban a Ny-i országrészre vonatkoznak a várakozásaim A jövõ hét végéig nagyjából két forgatókönyv körül mozognak a lehetõségek. A közeljövõ tisztázottnak látszik: a Grönland környéki rendszer (poláris front) melegfrontja által okozott melegbetörés a közép-atlanti térségben egy éket alakít ki (mely a teknõ ellentéte ), az ék elõoldalán hosszan elnyúló hidegfront (teknõ) pedig ÉNy-Európából térségünk felé indul, vasárnapra virradó éjszaka a magasban már markáns lehülést okozva. A lehülés mértéke akár még komoly síkvidéki havazáshoz is elegendõ lenne, ám térségünk a teknõ anticiklonális peremén fog elhelyezkedni, így a csapadék mennyisége jelen állás szerint nem lesz számottevõ - de minél K-ebbre esik egy terület, annál nagyobb lesz az esély komolyabb mennyiségre; a Közép-Dunántúl szerintem már a csapadékosabb területek közé tartozhat majd. A teknõ keddre már É-Afrika partjainál jár majd, nálunk pedig kétesélyessé válik a várható helyzet. ECM azzal számol, hogy az Izland környéki viharciklon elõbb egy változékony Ny-i irányítást okoz, majd az áramlás olynnyira megváltozik, hogy a hosszúhullámú komponensek egyre inkább Ny felé mozognak majd - ez pedig nálunk kétjegyü enyheséget okozhatna a jövõ hét végére, lévén hogy tartós D-i szeles helyzet állna elõ. GFS nem így látja a dolgot, a hosszúhullámú komponensek nem mennek sehova, marad a változékony Ny-i irányítás. Azonban ez a verzió sem járna téli hideggel. A következõ napokban érdemes lesz figyelni tehát a hosszúhullámú komponensek alakulását, ugyanis ezek "döntenek" a teknõ és az ék helyzetérõl és így a DNy-i meleg és az ÉNy-i hideg légtömegek versengésérõl is.

utó-tél? Tél-utó, nem?

Úgy látom, hogy a blocking döntõen meghatározza a márciust is. Emiatt ne számítson senki nagyon 10+ fokokra. A hó közepén erõsen valószínûnek látom, hogy téliesre fordulhat még az idõ.

Számomra nem hasonlít: Link innentõl kezdve már rá lehet fogni egy fél üveg whisky után: Link
Persze túlzásokkal meg elnézéssel elmegy a dolog.
A legérdekesebb az, hogy mindig olyan eseménysorozatot vár, ami kicsiny országunk télfanatikusai szempontjából mindig a lehetõ legoptimálisabb, legálomszerûbb helyzeteket mutat be. Azért érdemes mindenképpen megnézni, mert attól már csak rosszabb lehet!

A makrokép amit 5-e(!) körül skiccelt egész szépen bejött : Link kis túlzással még most is ez van, a hideg erõssége természetesen nem jött be. A lottótól azért ez messze van.

66841: Persze volt egy 4-5 napos csúszás, és nem 16-17-én alakult ki a brutál AC dominancia, de mint fenn írtam, azt õ 5-én(!) sikccelte(!) és a folyamatot jól látta, nem zonalitás lett, nem meridionális helyzet, hanem a jó öreg AC telepedett rá a kontinens nagy részére. Sztem ez nem csak vakszerencse volt, vagy lottózás...mindezt csak arra írtam, h kapásból lelottóztad, mintha vadmarhaságot várt volna, pedig csak szélsõségesen valószínûtlen dolgot várt , de pl. maga a makrokép ami esetleg azt is hozhatta volna, amirõl õ álmodozott, úgy ahogy de bejött. Magyarán Hari S-t általában osztani kell 2-vel, vagy 3-mal, de azért a meglátásai nem feltétlenül rosszak, vagy lottókategóriák, akkor ha helyükön kezeljük õket.