Meteorológiai esélylatolgatások
Szerintem teljesen felesleges ilyen konkrét kimenetekben gondolkozni. Február 17. körül sem jött be. Tiszta lottó az egész.
Valóban távoli még konkrét medi-ben gondolkodni,de latolgatni már érdemes, mert a friss modellekben is erõs mozgolódás mutatkozik,a tegnap reggelihez képest mindenképpen mozgalmasabb,és tényleg Hari-s "télkatarzis" lehetõsége is tapasztalható. Az atlanti blocking biztosnak látszik,ezzel megvan a lehetõsége többszöri hideg leszakadásra is. Nagy kérdés azonban, hogy mennyire nyugatra jön le, és az estleges ciklonpálya mennyire vesz célba minket,vagy megint a mediterráneum mostanában jól "bejáratott" pályáin halad. A fölénk helyezõdésnek most már könnyebb lehet a valószínûsége,mivel a É- Keleti Ac- gyengülhet, illetve odébb húzódik. A fákjákon ismét nagy a szórás-nehéz Tavasz tündér élete... 
Link 300 óra feletti mediciklonra apellálni elég merész dolog, de természetesen megvan ennek is az esélye. 
Szivárognak a részletek Tél Tábornok március idusi idõjárás átalakító Téll Kálmán Tervérõl/megszorító csomagjáról (kinek-kinek beállítottsága szerint):
Három akciócentrum szerepel a tervekben: a Skandináv-félsziget fölé sodródó hatalmas ciklont a Kelet-Európa, illetve a kint az óceán fölött idõzõ anticiklonok szorítják harapófogóba. A ciklon hátoldalán a Földközi-tenger nyugati medencéjébe lefolyó egyre hidegebb levegõ ott ciklonokat generál, és ezek egyikének hátán, nemzeti ünnepünkön vonulna be fehér lován a Tábornok hazánkba.
Három akciócentrum szerepel a tervekben: a Skandináv-félsziget fölé sodródó hatalmas ciklont a Kelet-Európa, illetve a kint az óceán fölött idõzõ anticiklonok szorítják harapófogóba. A ciklon hátoldalán a Földközi-tenger nyugati medencéjébe lefolyó egyre hidegebb levegõ ott ciklonokat generál, és ezek egyikének hátán, nemzeti ünnepünkön vonulna be fehér lován a Tábornok hazánkba.
Érdekes volt ma este hazaérve nézegetni a modelleket. Napokig úgy tûnt, hogy egyértelmû, és folyamatos felmelegedés lehet kilencedike után, de most ez a dolog megrendülni látszik.
A teknõ eddig messze nyugatra nézett ki, azonban a GFS, és az ECMWF is arra utal, hogy keletebbre is kialakulhat a keleti AC elgyengülése miatt. Ennek következménye minden csak nem tavasz, inkább utó-télnek nevezném. Meglátjuk, hogy a folyamatok merre mennek tovább. Egy biztos a bizonytalanság ennek a lehetõségnek a megjelenése miatt megugrott:
Link
A teknõ eddig messze nyugatra nézett ki, azonban a GFS, és az ECMWF is arra utal, hogy keletebbre is kialakulhat a keleti AC elgyengülése miatt. Ennek következménye minden csak nem tavasz, inkább utó-télnek nevezném. Meglátjuk, hogy a folyamatok merre mennek tovább. Egy biztos a bizonytalanság ennek a lehetõségnek a megjelenése miatt megugrott:
Link
Lász, ne legyél már mindig ilyen telhetetlen! Legyen az idõjárás március elsõ feléhez hû, nem kell már itt áprilisi v. nyári idõt várni!
Ha ehhez képest hût egy kicsit a fáklya, szerintem akkor is kellemes hõmérsékletek lehetnének. Ha a mostani idõszakból indulunk ki, akkor a tél nem olyan biztos. Szem elõtt kell tartani, hogy az ország nagyobb részén nincs télies idõjárás, max a déli országrészben, illetve átmenetileg a középsõ országrészben is volt, amíg el nem olvadt. Ha laikusként beleolvasok a met. társalgóba, akkor másról sem lehet olvasni, mint a télrõl... holott ha jobban szétnézünk, akkor ez nem minden országrészre igaz az utóbbi napokban...
A következõ napokban az ország nagyobb részén kellemes tavaszi idõjárás várható, amit egy átmeneti hidegöblítés valószínûleg mérsékelni fog 5-6 fokkal.
Ami a távoli jövõt illeti, ott minden megtörténhet. Nyilván lehet átmeneti hó is, de legnagyobb eséllyel átlaghoz közeli hõmérsékletekkel egy bizonytalan csapadékhozamú idõjárás veheti kezdetét.
Legyen az idõjárás március elsõ feléhez hû, nem kell már itt áprilisi v. nyári idõt várni! Ha ehhez képest hût egy kicsit a fáklya, szerintem akkor is kellemes hõmérsékletek lehetnének. Ha a mostani idõszakból indulunk ki, akkor a tél nem olyan biztos. Szem elõtt kell tartani, hogy az ország nagyobb részén nincs télies idõjárás, max a déli országrészben, illetve átmenetileg a középsõ országrészben is volt, amíg el nem olvadt. Ha laikusként beleolvasok a met. társalgóba, akkor másról sem lehet olvasni, mint a télrõl... holott ha jobban szétnézünk, akkor ez nem minden országrészre igaz az utóbbi napokban...
A következõ napokban az ország nagyobb részén kellemes tavaszi idõjárás várható, amit egy átmeneti hidegöblítés valószínûleg mérsékelni fog 5-6 fokkal.
Ami a távoli jövõt illeti, ott minden megtörténhet. Nyilván lehet átmeneti hó is, de legnagyobb eséllyel átlaghoz közeli hõmérsékletekkel egy bizonytalan csapadékhozamú idõjárás veheti kezdetét.
ÓÓ persze 246589 óránál, de sajnos ott a második hideg hullám lehetõsége a hét második felére, ECMWF is is támogatja, igaz egyelõre gyenge formában. Az átlag alatti idõszak is nyúlt egy keveset rajta. Meglátjuk, a fáklya sokat fog változni negatív irányba, szerintem, bár ne legyen igazam!
Nem változtam meg cél a 40 fok, csak próbálom elfogadni, hogy a tél nem akar kikotródni innen!
Nem változtam meg cél a 40 fok, csak próbálom elfogadni, hogy a tél nem akar kikotródni innen!
De még mennyire mást, végre valami márciusi idõjárásra emlékeztetõ a jellege, jópár tag kacérkodik a tartósabb tavaszias idõvel.
Pont ezért nem linkeltem semmit sem, mert félrevezetõ a fáklya de nagyon, figyeld csak meg. A mostani is már mást fog mutatni valószínû.
Végre! Épp javasolni akartam Tél tábornoknak, hogy ugyan ne menjen sehova, itt kellemes hideg és hó mániákus népek élnek és egész évben nagy havat és jeget akarnak látni!:-)
A viccet félretéve van az írásodban némi igazság, sõt több is mint amit én szeretnék, de ebben nincs szerelem:-)
Bizony a blokking hajlam továbbra sem csitul, és ameddig ez lesz bizony a sarki hidegleszakadások örvendeztethetnek bennünket. Direkt nem linkelek semmit hisz a bizonytalansági faktor a fáklya ellenére óriási.
Olykor több tag és több modell is mutogat nyugat-európai hidegelárasztást, olykor kelet-európait néha minket is megcsap a szele sajnos. Ameddig a tendencia nem változik addig én nem bízom a tavaszban, mondom ezt mint fõ 40 fok szeretõ:-)
Igaz néhány tagnak a koponyája megbillent mikor betett egy gyönyörû zonális áramlást vagy egy déli 25 fokot, no azért kérem szépen ezek a blöffök!:-)
Egyelõre legyünk túl a dráma tagozat következõ elõadásán a vasárnapi napon, aztán majd meglátjuk mit hoz a jövõ!
A viccet félretéve van az írásodban némi igazság, sõt több is mint amit én szeretnék, de ebben nincs szerelem:-)
Bizony a blokking hajlam továbbra sem csitul, és ameddig ez lesz bizony a sarki hidegleszakadások örvendeztethetnek bennünket. Direkt nem linkelek semmit hisz a bizonytalansági faktor a fáklya ellenére óriási.
Olykor több tag és több modell is mutogat nyugat-európai hidegelárasztást, olykor kelet-európait néha minket is megcsap a szele sajnos. Ameddig a tendencia nem változik addig én nem bízom a tavaszban, mondom ezt mint fõ 40 fok szeretõ:-)
Igaz néhány tagnak a koponyája megbillent mikor betett egy gyönyörû zonális áramlást vagy egy déli 25 fokot, no azért kérem szépen ezek a blöffök!:-)
Egyelõre legyünk túl a dráma tagozat következõ elõadásán a vasárnapi napon, aztán majd meglátjuk mit hoz a jövõ!
BREAKING NEWS
Megbízható források jelentik, hogy az idei március 15-i ünnepségekre Magyarországra látogat Tél Tábornok. Programja egyeztetés alatt. Részletek késõbb.
Megbízható források jelentik, hogy az idei március 15-i ünnepségekre Magyarországra látogat Tél Tábornok. Programja egyeztetés alatt. Részletek késõbb.
Természetesen a légkör sokkal bonyolultabb szisztéma annál, hogy ilyen "olcsón" meg lehessen úszni a hosszútávú elõrejelzést. De így van ez minden természettudománynál: sémákat adunk, mechanizmusokat állítunk fel, melyek természetesen a dolgok leegyszerûsítésével járnak. Kihangsúlyoztam a kommentemben, hogy amit állítok, csupán hipotézis. Amellett az én egyéni véleményem, amely meglátásom szerint elég jól korrelál a tényekkel. Persze, ettõl még nem biztos, hogy helytálló.
Nyilvánvaló (hiszen mindnyájan tapasztaltuk), hogy a mostani, rendkívüli naptevékenységi minimum egybeesett (pontosabban, volt valamennyi latenciaidõ) szokatlan makrocirkulációs minták megjelenésével, olyanokkal, melyek messze nem voltak jellemzõek pl. a 90-es évekre. Nem kell messze menni: nézzük meg az elmúlt év összcsapadékát! Az emberi elme olyan, hogy ha két rendkívüli esemény egymáshoz idõben közel fordul elõ, akkor ok-okozati összefüggést feltételez közöttük.(Igaz, ez nem mindig jön be: klasszikus logikai hiba a "post hoc ergo propter hoc -utána, tehát a következtében" gondolkodásmódja)
Ellenben az én teóriám,legalábbis elvileg, lehetséges. Ennek fényében nagy érdeklõdéssel várom az elkövetkezõ hónapok idõjárását. Az amatõrködésben épp az a szép és kellemes, hogy a profi szakmával okvetlenül együttjáró rigorózusság mellõzésével foglalkozhat a témával.
És most a közeljövõ idõjárásáról: az ECMWF tegnap esti futása szerint a tõlünk északra elhelyezkedõ AC-tól még északkabbra elhelyezkedõ zonális áramlás hétvégére meridionálisra vált, és ránk szakad a sarki hideg. A kontinensen eddig végighúzódó AC híd keleti része leépül, helyét gyors é-ény-i áramlás foglalja el. Ez egész híd -legalábbis virtuálisan- nyugat felé mozdul: egyik centruma a Brit-szigetek fölött lesz, a másik messze kint az óceánon, szinte az amerikai partoknál. Persze ez képtelenség, de úgy néz ki, mintha a Vojejkov tengely "kisétálna" az Atlanti-óceánra. Ezen atlanti anticiklon-zónától északra eleinte erõs ciklontevékenység folyik (de ez már nem hat ránk), majd "lecseng", és az óceánon meg a kontinensen is szokatlan erõs AC uralom látszik márc. 10. körül. Úgy tûnik, hogy a légmozgások átmeneti megélénkülése és idõleges hidegadvekció után az idõjárás visszatér magas nyomású "formájához". Mivel tipikus anticiklonális idõszakban vagyunk, nem elképzelhetetlen, hogy a hétvégi T850 csökkenés a talajon paradox módon 1-2 napos melegedésre vezet. A modell mediciklon képzõdést nem mutat, és mivel a hideget ránk húzó ciklon középpontja tõlünk messze, északkeleten lesz, az idõjárás száraz jellege valószínûleg megmarad a következõ 1 hétben.
Nyilvánvaló (hiszen mindnyájan tapasztaltuk), hogy a mostani, rendkívüli naptevékenységi minimum egybeesett (pontosabban, volt valamennyi latenciaidõ) szokatlan makrocirkulációs minták megjelenésével, olyanokkal, melyek messze nem voltak jellemzõek pl. a 90-es évekre. Nem kell messze menni: nézzük meg az elmúlt év összcsapadékát! Az emberi elme olyan, hogy ha két rendkívüli esemény egymáshoz idõben közel fordul elõ, akkor ok-okozati összefüggést feltételez közöttük.(Igaz, ez nem mindig jön be: klasszikus logikai hiba a "post hoc ergo propter hoc -utána, tehát a következtében" gondolkodásmódja)
Ellenben az én teóriám,legalábbis elvileg, lehetséges. Ennek fényében nagy érdeklõdéssel várom az elkövetkezõ hónapok idõjárását. Az amatõrködésben épp az a szép és kellemes, hogy a profi szakmával okvetlenül együttjáró rigorózusság mellõzésével foglalkozhat a témával.
És most a közeljövõ idõjárásáról: az ECMWF tegnap esti futása szerint a tõlünk északra elhelyezkedõ AC-tól még északkabbra elhelyezkedõ zonális áramlás hétvégére meridionálisra vált, és ránk szakad a sarki hideg. A kontinensen eddig végighúzódó AC híd keleti része leépül, helyét gyors é-ény-i áramlás foglalja el. Ez egész híd -legalábbis virtuálisan- nyugat felé mozdul: egyik centruma a Brit-szigetek fölött lesz, a másik messze kint az óceánon, szinte az amerikai partoknál. Persze ez képtelenség, de úgy néz ki, mintha a Vojejkov tengely "kisétálna" az Atlanti-óceánra. Ezen atlanti anticiklon-zónától északra eleinte erõs ciklontevékenység folyik (de ez már nem hat ránk), majd "lecseng", és az óceánon meg a kontinensen is szokatlan erõs AC uralom látszik márc. 10. körül. Úgy tûnik, hogy a légmozgások átmeneti megélénkülése és idõleges hidegadvekció után az idõjárás visszatér magas nyomású "formájához". Mivel tipikus anticiklonális idõszakban vagyunk, nem elképzelhetetlen, hogy a hétvégi T850 csökkenés a talajon paradox módon 1-2 napos melegedésre vezet. A modell mediciklon képzõdést nem mutat, és mivel a hideget ránk húzó ciklon középpontja tõlünk messze, északkeleten lesz, az idõjárás száraz jellege valószínûleg megmarad a következõ 1 hétben.
Azért ott volt egy erõsen nyugati 2006/2007-es tél talán ellenpéldának: Bár akkorra minimalizálódott a naptevékenység (ergó hatása valószínûleg ugye késõbb érvényesülhetett csak), ellenben akkor olyan mintapélda-nyugati áramlás volt, hogy csúnya viharciklonok is voltak, melyek végigszelték a kontinenst. S nem idõszakos, hanem konkrétan egy teljes télnyi jelleggel. Persze ez önmagában még nem tudja borítani az amúgy jól alátámasztott érvelésedet, csak figyelmeztetõ jel: A helyzet most nem garancia (pl. 2011/2012 /nyarára/õszére/telére), csak tendencia, körvonalazás (ami az idei télre maximálisan mûködött), hiszen nagyon-nagyon nagyléptékû folyamatok ezek (gondolom).
A megfigyelések alátámasztják a magas nyomású öv visszahúzódását. Ennek pedig valóban lehet következménye a csapadékosabb idõ.
A jég adatok feltehetõen azért nem tükrözik a napállandó csökkenését, mert az óceánok és tengerek nagyságrendekkel lassabban reagálnak a bejövõ napenergia csökkenésére.
A jég adatok feltehetõen azért nem tükrözik a napállandó csökkenését, mert az óceánok és tengerek nagyságrendekkel lassabban reagálnak a bejövõ napenergia csökkenésére.
Az általad felvázolt logika tetszetõs. De a tengeráramlatok alapvetõen a hidroszféra legnagyobb tehetetlenségû folyamatai közé tartoznak.
A sarki jégre vonatkozó adatokat nemigen tudom értelmezni. Az biztos, hogy a térképek semmi "extrát" nem mutatnak, noha az össz-jégborítottsági grafikon lent jár a pincében. A Kara-tengert a Fehér-tengerrel összekötõ jéghíd kialakult, Grönland keleti partjai mentén is egész délre lenyúlik a tengeri jégtakaró. Emlékszem, tél közepén az volt a kérdés, szélességében növekedve ez a jégnyelv eléri-e az izlandi partokat. Nem tudom, végül is bekövetkezett-e a ritka esemény.
Ami érdekes és tanulságos, az a Grönland nyugati partja és az attól keletre esõ területek között mutatkozó különbség. Keleten átlagos mennyiségû, vagy annál több a jég,míg nyugaton,ahogy írod, mélyen átlag alatti. Ez jól egybevág a golf-áramlat hosszabb ideje tapasztalható gyengeségével, ill. azzal, hogy elkanyarodik észak felé, a Baffin-öböl irányába. Arra lehet gyanakodni, hogy ezek a jelenségek összefüggenek az elhúzódó és szokatlanul alacsony napfoltminimummal. A feltételezett mechanizmus a következõ: alacsony naptevékenység-csökkent UV sugárzás-a felsõ légkör hõcsökkenése a térítõknél-gyengülõ térítõi magasnyomás- lassuló jet,gyengébb nyugati áramlások-lassuló golf-áramlat.
Különösen feltûnõ a jet hosszú távú gyengélkedése. A légköri képzõdmények stagnálása, sõt retrográd mozgása teljesen közönséges már jó ideje. Régebben elõfordult, hogy egy ciklon pár nap alatt megtette az Izland-Keleteurópa útvonalat, frontjai gyorsvonati sebességgel száguldottak át a kontinensen. Manapság ilyeneket nem látunk. A légköri képzõdmények "beragadási" hajlama kb. 20 éve figyelhetõ meg. Érdekes, hogy szintén a 90-es évek elejétõl kezdve detektálják a nap mágneses terének gyengülését.
Természetesen mindez hipotézis. De eljátszhatunk a gondolattal: mi lesz akkor, ha a feltételezés helytálló. A naptevékenységre vonatkozó grafikonok azt mutatják, hogy az még most, a maximumhoz közeledve is meglehetõsen gyenge. Ha a csúcspont is ilyen "harmatos" lesz, és valóban mûködik a fenti mechanizmus, akkor azt várhatjuk, hogy a térítõi magasnyomás rendellenes megerõsödésével jellemzett felállások nem, vagy csak ritkán fordulnak elõ. Pl. télen nem lesz tartós 1040 hpa-s délnyugati magasnyomás dühöngõ nyugati áramlásokkal. Nyáron viszont lesznek sekély közép-európai ciklonok sok konvektív eseménnyel, annak megfelelõen, hogy a térítõi magasnyomás visszahúzódásával erõsödik a ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken. A NAO és AO index, ha emelkedik is, nem fog, legalábbis huzamosan, az egekbe szökni. A mostani csapadékszegény idõszak pedig átmeneti lesz.
Hát, most nincs más hátra, mint figyelni, hogy ezekbõl a feltevésekbõl mi válik valóra.
A sarki jégrõl még annyit, egyre valószínûbb, hogy nem nagyon van közvetlen összefüggés a jégkiterjedés és a mi téli idõjárásunk között. 2006 januárjában brutális északkeleti hidegelárasztás érte Európát, Oroszországban rekordhidegek voltak. Mindez gyengécske jégborítás mellett. Ellenpéldát nem tudok mondani, de biztos van ilyen is.
Ami érdekes és tanulságos, az a Grönland nyugati partja és az attól keletre esõ területek között mutatkozó különbség. Keleten átlagos mennyiségû, vagy annál több a jég,míg nyugaton,ahogy írod, mélyen átlag alatti. Ez jól egybevág a golf-áramlat hosszabb ideje tapasztalható gyengeségével, ill. azzal, hogy elkanyarodik észak felé, a Baffin-öböl irányába. Arra lehet gyanakodni, hogy ezek a jelenségek összefüggenek az elhúzódó és szokatlanul alacsony napfoltminimummal. A feltételezett mechanizmus a következõ: alacsony naptevékenység-csökkent UV sugárzás-a felsõ légkör hõcsökkenése a térítõknél-gyengülõ térítõi magasnyomás- lassuló jet,gyengébb nyugati áramlások-lassuló golf-áramlat.
Különösen feltûnõ a jet hosszú távú gyengélkedése. A légköri képzõdmények stagnálása, sõt retrográd mozgása teljesen közönséges már jó ideje. Régebben elõfordult, hogy egy ciklon pár nap alatt megtette az Izland-Keleteurópa útvonalat, frontjai gyorsvonati sebességgel száguldottak át a kontinensen. Manapság ilyeneket nem látunk. A légköri képzõdmények "beragadási" hajlama kb. 20 éve figyelhetõ meg. Érdekes, hogy szintén a 90-es évek elejétõl kezdve detektálják a nap mágneses terének gyengülését.
Természetesen mindez hipotézis. De eljátszhatunk a gondolattal: mi lesz akkor, ha a feltételezés helytálló. A naptevékenységre vonatkozó grafikonok azt mutatják, hogy az még most, a maximumhoz közeledve is meglehetõsen gyenge. Ha a csúcspont is ilyen "harmatos" lesz, és valóban mûködik a fenti mechanizmus, akkor azt várhatjuk, hogy a térítõi magasnyomás rendellenes megerõsödésével jellemzett felállások nem, vagy csak ritkán fordulnak elõ. Pl. télen nem lesz tartós 1040 hpa-s délnyugati magasnyomás dühöngõ nyugati áramlásokkal. Nyáron viszont lesznek sekély közép-európai ciklonok sok konvektív eseménnyel, annak megfelelõen, hogy a térítõi magasnyomás visszahúzódásával erõsödik a ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken. A NAO és AO index, ha emelkedik is, nem fog, legalábbis huzamosan, az egekbe szökni. A mostani csapadékszegény idõszak pedig átmeneti lesz.
Hát, most nincs más hátra, mint figyelni, hogy ezekbõl a feltevésekbõl mi válik valóra.
A sarki jégrõl még annyit, egyre valószínûbb, hogy nem nagyon van közvetlen összefüggés a jégkiterjedés és a mi téli idõjárásunk között. 2006 januárjában brutális északkeleti hidegelárasztás érte Európát, Oroszországban rekordhidegek voltak. Mindez gyengécske jégborítás mellett. Ellenpéldát nem tudok mondani, de biztos van ilyen is.
Az biztos, hogy tartósabb tavaszias idõjárás az izlandi minimum támogatása nélkül nagyon nehezen meg bonyolultan tud felállni, míg ha ott egy AC csücsül, akkor pedig nehéz megúszni a téli idõjárást Kétségkívül vannak kivételek és tanulságos esetek (ld. elmúlt néhány hét), csak ugye ilyenkor le kell vetkõztetni kicsit a feldíszített tél-értékeléseket: Medi-elõoldalakkal, vagy éppen elmaradt ciklonokkal nem szabad számolni, AC hidegpárnát is jól kell elhelyezni, mert az is gyakori hiba, hogy az egyébként makrofelállásokban csodálatos és ritka hosszú helyzeteket nem kíséri szerencsés és egyéb finom (pl. összeáramlásos) helyzet, akkor hirtelen sokak szemében "mehet a kukába". Ezt a gondolkodásmódot pedig nem nehéz most alátámasztani: Decemberben elképesztõ "szerencséink" havas helyzeteink adódtak, január-február (inkább utóbbi) pedig jellemzõen a kimaradt helyzetek és a ritka, de mégsem szerencsés makrofelállások ideje volt.
Ezzel inkább csak kiegészíteni akartam, amit mondtál: Az idõjárás sosem ilyen egyszerû, hogy NAO index, vagy itt egy AC, ott egy ciklon, s ennek végeredménye könnyen nagyon távol kerülhet a valóságtól.
Egyébként köszi a linket, nagyon jó, be is raktam a könyvjelzõk közé
De egy kis hosszútáv is Budapestre: Link (sajnos nem volt idõm így télen fejlesztgetni
) - látszik rajta, hogy lesz lehûlés, de csapadékot egyik nagyobb modell sem számol (a kisebbek pedig még nem nagyon látnak el odáig). Cserébe az összes modell bemozdult 48 óra környékén. Még valami: Szinte "biztos" az idõjárás 200 óra felett: Nem jellemzõ mostanában a nagyon kiugró futás fölfelé vagy lefelé.
Hoppá, ez is tanulságos lehet néhányunknak, akiket félrevezethetett a modellek viselkedése a nagy északi hideg idején (és egyesek ezzel jól le is hordták a modelleket, mintha azok tehetnének róla, vagy besértõdhetnének...): Ha a kis medencénk ilyen hideg-meleg levegõ ütközõzónájává alakul át (és alakult is, hatása is lett végül), akkor bizony a térségünk T850 szórása nagyon megugrik, mondhatnám bizonytalanabb lesz az elõrejelezhetõ hõmérséklet fölénk. Lévén most 4-500 km-rel arrébb tolódott az AC-középpont Franciaország felett hosszútávon? És? -4 helyett lesz -2-es T850, hú... Viszont ha egy ilyen AC-tolódás van akkor, amikor egy adag hideg kerülgeti a Kárpátok vonulatait: Mindjárt más lesz a helyzet, mindjárt össze-vissza ugrál a fõfutás, és ugrálnak a tagok is a fáklyán (és a fáklyák között is (az átlag)!!).
Kétségkívül vannak kivételek és tanulságos esetek (ld. elmúlt néhány hét), csak ugye ilyenkor le kell vetkõztetni kicsit a feldíszített tél-értékeléseket: Medi-elõoldalakkal, vagy éppen elmaradt ciklonokkal nem szabad számolni, AC hidegpárnát is jól kell elhelyezni, mert az is gyakori hiba, hogy az egyébként makrofelállásokban csodálatos és ritka hosszú helyzeteket nem kíséri szerencsés és egyéb finom (pl. összeáramlásos) helyzet, akkor hirtelen sokak szemében "mehet a kukába". Ezt a gondolkodásmódot pedig nem nehéz most alátámasztani: Decemberben elképesztõ "szerencséink" havas helyzeteink adódtak, január-február (inkább utóbbi) pedig jellemzõen a kimaradt helyzetek és a ritka, de mégsem szerencsés makrofelállások ideje volt.Ezzel inkább csak kiegészíteni akartam, amit mondtál: Az idõjárás sosem ilyen egyszerû, hogy NAO index, vagy itt egy AC, ott egy ciklon, s ennek végeredménye könnyen nagyon távol kerülhet a valóságtól.
Egyébként köszi a linket, nagyon jó, be is raktam a könyvjelzõk közé
De egy kis hosszútáv is Budapestre: Link (sajnos nem volt idõm így télen fejlesztgetni
) - látszik rajta, hogy lesz lehûlés, de csapadékot egyik nagyobb modell sem számol (a kisebbek pedig még nem nagyon látnak el odáig). Cserébe az összes modell bemozdult 48 óra környékén. Még valami: Szinte "biztos" az idõjárás 200 óra felett: Nem jellemzõ mostanában a nagyon kiugró futás fölfelé vagy lefelé.Hoppá, ez is tanulságos lehet néhányunknak, akiket félrevezethetett a modellek viselkedése a nagy északi hideg idején (és egyesek ezzel jól le is hordták a modelleket, mintha azok tehetnének róla, vagy besértõdhetnének...): Ha a kis medencénk ilyen hideg-meleg levegõ ütközõzónájává alakul át (és alakult is, hatása is lett végül), akkor bizony a térségünk T850 szórása nagyon megugrik, mondhatnám bizonytalanabb lesz az elõrejelezhetõ hõmérséklet fölénk. Lévén most 4-500 km-rel arrébb tolódott az AC-középpont Franciaország felett hosszútávon? És? -4 helyett lesz -2-es T850, hú...
Viszont ha egy ilyen AC-tolódás van akkor, amikor egy adag hideg kerülgeti a Kárpátok vonulatait: Mindjárt más lesz a helyzet, mindjárt össze-vissza ugrál a fõfutás, és ugrálnak a tagok is a fáklyán (és a fáklyák között is (az átlag)!!). 
Meglepõnek én sem mondanám, de érdekes, és szerintem szép példa arra, hogy az erõs izlandi minimum nem feltétlenül egyenlõ a közép-európai enyheséggel még a téli félévben sem. (Szerintem többségünk átesett azon a korszakon, mikor azt hitte, hogy az élet ennyire egyszerû.)
Mindenféle friss grafikon a napfoltszámról, ami csak szem-szájnak ingere: Link
Az egyértelmû, hogy a maximumtól még messze vagyunk. A kezdõdõ "élénkülés" jeleit szerintem egyelõre nem érdemes az idõjárásban keresnünk: a Nap és a légkör között kapcsolatot keresõ elméletek közös tulajdonsága, hogy a hatás hosszú (több éves) távon érvényesül.
Az egyértelmû, hogy a maximumtól még messze vagyunk. A kezdõdõ "élénkülés" jeleit szerintem egyelõre nem érdemes az idõjárásban keresnünk: a Nap és a légkör között kapcsolatot keresõ elméletek közös tulajdonsága, hogy a hatás hosszú (több éves) távon érvényesül.
A naptevékenység alakulásáról van esetleg egy frissülgetõ grafikonod? Keresgettem, de olyan adatsorokat találtam csak, amik 2008-cal bezárólag jelezték az elmúlt évek naptevékenységét. Akkortájt lehetett az (elhúzódó) minimum is. Kíváncsi lennék, mennyire erõsödik mostanság.
Ilyen komoly, nagyléptékû értelmezésekhez még kezdõ vagyok, de néhány adat (csak úgy, semmi párhuzamosság, vagy értelmezés): Link A jégkiterjedtség egészen alacsony. Link Majdnem minden idõk (utóbbi 30-40 év) legkisebb kiterjedtsége van ezen hónapban. A Kara- Barents és Grönlandi-tenger kiterjedtsége átlagos, de a Link Baffin-öböl nagyon jégszegény stílusa még kitart most is, nagyon kevés hátrányt dolgozott le. Link Link Sokáig lefolyt a jég Grönland K-i partjain.
Ilyen komoly, nagyléptékû értelmezésekhez még kezdõ vagyok, de néhány adat (csak úgy, semmi párhuzamosság, vagy értelmezés): Link A jégkiterjedtség egészen alacsony. Link Majdnem minden idõk (utóbbi 30-40 év) legkisebb kiterjedtsége van ezen hónapban. A Kara- Barents és Grönlandi-tenger kiterjedtsége átlagos, de a Link Baffin-öböl nagyon jégszegény stílusa még kitart most is, nagyon kevés hátrányt dolgozott le. Link Link Sokáig lefolyt a jég Grönland K-i partjain.
Ez így is van, ahogy írod -azonban nincs ebben semmi meglepõ. Emlékeim szerint roppant gyakori kimenetele a dolgoknak, hogy a hideg idõszak kelet-északkeleti beszivárgással kezdõdik, aztán észak-északnyugatról direkt ránk szakadó sarki légtömegekkel folytatódik.
Talán érdemes megemlíteni azt is, hogy épp az aktivizálódó izlandi minimum lehet majd felelõs a hétvégére várható hidegöblítésért. Ha ez (bár most Izland szigetétõl némileg ÉNy-ra tolódva) nem gyártaná az erõs ciklonokat, akkor a Vojejkov-tengelyt alkotó anticiklonunk a napállás emelkedésével békésen, fokozatosan gyengülhetne, miközben nálunk a fagyos éjszakákat egyre enyhébb nappalok követnék. Most viszont jönnek az atlanti ciklonok: északról megkerülik az Ac-t, majd Kelet-Európára ráereszkedve annyira megnövelik az Ac peremén a nyomáskülönbséget, hogy ez leránt hozzánk egy nagy adagot a sarkvidéki hidegmagból. Lásd a térképet: Link - visszapörgetve kiderül, hogy az észak-oroszországi 990 hPa-os ciklon bizony az izlandi "csigagyár" terméke, amit az Ac kerülõútra kényszerített.
Igen, január elején történt valami. A változás lényege jól meghatározható: megszûnt a makacs, kiújuló brit blocking -illetve, tekintettel az északkeleti blokkoló AC megjelenésére, azt is mondhatnánk, keletebbre helyezõdött.
Ezzel párhuzamosan megerõsödött a sokáig szinte hiányzó azori maximum. Valamelyest talán az izlandi minimum is aktívabbá vált (bár ezt nem éreztem különösebben feltûnõnek). Ez utóbbiak eredõjeképp kétségtelenül a zonalitás irányába mozdultak a folyamatok, de annak mértéke még az átlagos télre jellemzõt se érte el meglátásom szerint, nemhogy a zonális telekét. Például, igazi atlanti "futószalag", sorozatfrontok a télen egyáltalán nem is voltak. A hiányzó, ill. a kontinens keleti peremére szorult hidegleszakadások és a megerõsödött azori AC együttes hatására a mediterrán ciklontevékenység erõsen lecsökkent, legalábbis az elõzõ állapottal összehasonlítva.
Az utóbbi hetekben a januári helyzet is módosult annyiban, hogy újra teret nyert a blocking és a meridionális áramlási képek, de most északkeleti blokkoló anticiklonnal. Az azori magasnyomás visszahúzódott a kontinens centrumából, és újra megjelentek a mediterrán ciklonok.
Jelenleg itt tartunk. S hogy mit hoz a jövõ? -elég nehéz tippelni rá. Észrevételeddel ellentétben nem kerülte el a figyelmemet a zonalitás erõsödése. Ez, -különösen a több, mint egy évig tartó, gyakorlatilag zonalitás-mentes idõszak után- elég feltûnõ.
Azonban azt, hogy a nyugati áramlás gyakoriságának növekedése tendenciává válik, még korai kijelenteni. Azt majd a tavaszi hónapok fogják, bizonyos mértékig, megmutatni. Az biztos, hogy az idõjárásban hosszútávú kiegyenlítõ mechanizmusok mûködnek: hosszú meridionalitás nagy valószínûséggel a zonális áramlási képek irányába billenti a mérleg nyelvét, és viszont. Érdekes momentum a naptevékenység alakulása is. Az elhúzódó, rendkívül alacsony minimum egybeesése a szokatlan áramlási musterekkel sokat sejtetõ. Bár talán merész kijelentés egy amatõrtõl, aki nem légkörfizikus, de azért megkockáztatom: úgy tûnik, hogy az alacsony naptevékenység a térítõi magasnyomású öv gyengülésével, a szubarktikus alacsony nyomás délebbre helyezõdésével, a westdrift csökkenésével, alacsony AO és NAO értékekkel jár.
Ha ez így van, célszerû lesz odafigyelnünk a naptevékenység alakulására. Ez jelenleg növekszik, azonban hogy eléri-e azt az aktivitást, ami a múlt század közepének-végének maximumaira volt jellemzõ, avagy az 1800-as években szokásos nívón marad, még kérdés. Mindenesetre roppant érdekes lesz a hemiszférikus cirkuláció megfigyelése ennek tükrében.
Ezzel párhuzamosan megerõsödött a sokáig szinte hiányzó azori maximum. Valamelyest talán az izlandi minimum is aktívabbá vált (bár ezt nem éreztem különösebben feltûnõnek). Ez utóbbiak eredõjeképp kétségtelenül a zonalitás irányába mozdultak a folyamatok, de annak mértéke még az átlagos télre jellemzõt se érte el meglátásom szerint, nemhogy a zonális telekét. Például, igazi atlanti "futószalag", sorozatfrontok a télen egyáltalán nem is voltak. A hiányzó, ill. a kontinens keleti peremére szorult hidegleszakadások és a megerõsödött azori AC együttes hatására a mediterrán ciklontevékenység erõsen lecsökkent, legalábbis az elõzõ állapottal összehasonlítva.
Az utóbbi hetekben a januári helyzet is módosult annyiban, hogy újra teret nyert a blocking és a meridionális áramlási képek, de most északkeleti blokkoló anticiklonnal. Az azori magasnyomás visszahúzódott a kontinens centrumából, és újra megjelentek a mediterrán ciklonok.
Jelenleg itt tartunk. S hogy mit hoz a jövõ? -elég nehéz tippelni rá. Észrevételeddel ellentétben nem kerülte el a figyelmemet a zonalitás erõsödése. Ez, -különösen a több, mint egy évig tartó, gyakorlatilag zonalitás-mentes idõszak után- elég feltûnõ.
Azonban azt, hogy a nyugati áramlás gyakoriságának növekedése tendenciává válik, még korai kijelenteni. Azt majd a tavaszi hónapok fogják, bizonyos mértékig, megmutatni. Az biztos, hogy az idõjárásban hosszútávú kiegyenlítõ mechanizmusok mûködnek: hosszú meridionalitás nagy valószínûséggel a zonális áramlási képek irányába billenti a mérleg nyelvét, és viszont. Érdekes momentum a naptevékenység alakulása is. Az elhúzódó, rendkívül alacsony minimum egybeesése a szokatlan áramlási musterekkel sokat sejtetõ. Bár talán merész kijelentés egy amatõrtõl, aki nem légkörfizikus, de azért megkockáztatom: úgy tûnik, hogy az alacsony naptevékenység a térítõi magasnyomású öv gyengülésével, a szubarktikus alacsony nyomás délebbre helyezõdésével, a westdrift csökkenésével, alacsony AO és NAO értékekkel jár.
Ha ez így van, célszerû lesz odafigyelnünk a naptevékenység alakulására. Ez jelenleg növekszik, azonban hogy eléri-e azt az aktivitást, ami a múlt század közepének-végének maximumaira volt jellemzõ, avagy az 1800-as években szokásos nívón marad, még kérdés. Mindenesetre roppant érdekes lesz a hemiszférikus cirkuláció megfigyelése ennek tükrében.
Mindenképpen érdekes, hogy az elõzõ téli szezonnak még jóformán El Ninoban vágtunk neki: Link illetve maradt a továbbiakban is: Link Link Link
Májustól, június elejétõl kezdett fordulni a kocka: Link aztán a továbbiakban: Link Link Link Link
Ahogy a térképek között is látszik a különbség: Link
Õszintén szólva a La Nina hatásokat nem igazán tartom felelõsnek. Erõs La Ninában ugyanis a december ugyanolyan jól sikerült, mint a tavalyi szezonban, pedig akkor nem volt La Nina. Sõt, még a makrohelyzetek is szakasztott ugyanolyanok voltak.
Szembetûnõ viszont, hogy január elsõ napjaitól a másik két index (AO, NAO) drasztikus változásokon esett át. Leginkább az AO index masszív növekedése a mérvadó, aminek köszönhetõen a szibériai maximum sem lett olyan erõs, mint ahogy az egyébként lehetett volna. Kialakulhatott volna itt a kemény tél, de valami közbejött.
Szimplán csak a hidegmagok elhelyezkedése változott meg, ami gyökeresen megváltoztatott mindent (legalábbis a véleményem szerint). Hogy ez miért következett be? Azt nem tudom, mert nekem ez már magas
Májustól, június elejétõl kezdett fordulni a kocka: Link aztán a továbbiakban: Link Link Link Link
Ahogy a térképek között is látszik a különbség: Link
Õszintén szólva a La Nina hatásokat nem igazán tartom felelõsnek. Erõs La Ninában ugyanis a december ugyanolyan jól sikerült, mint a tavalyi szezonban, pedig akkor nem volt La Nina. Sõt, még a makrohelyzetek is szakasztott ugyanolyanok voltak.
Szembetûnõ viszont, hogy január elsõ napjaitól a másik két index (AO, NAO) drasztikus változásokon esett át. Leginkább az AO index masszív növekedése a mérvadó, aminek köszönhetõen a szibériai maximum sem lett olyan erõs, mint ahogy az egyébként lehetett volna. Kialakulhatott volna itt a kemény tél, de valami közbejött.
Szimplán csak a hidegmagok elhelyezkedése változott meg, ami gyökeresen megváltoztatott mindent (legalábbis a véleményem szerint). Hogy ez miért következett be? Azt nem tudom, mert nekem ez már magas
Valóban, de vannak magabiztos elõrék, elõrejelzõk és dm-ek/ 
/. Most éppen 24 óra kellett, hogy megdõljenek azok a magabiztos elõrék és modellek, melyek semmiféle csapadékesélyt nem emlegettek 1 hétig: fél országban esik a hódara, szemcsés hó az AC-peremi inverziós felhõzetbõl.A napsütéses 5 fok helyett itt 0 fokban sûrûn esik és hólepel van. Éjjel már a mediciklon felhõzete is megérkezhet délre. Minden lehet itt, csak jóidõ a legkevésbé...
/. Most éppen 24 óra kellett, hogy megdõljenek azok a magabiztos elõrék és modellek, melyek semmiféle csapadékesélyt nem emlegettek 1 hétig: fél országban esik a hódara, szemcsés hó az AC-peremi inverziós felhõzetbõl.A napsütéses 5 fok helyett itt 0 fokban sûrûn esik és hólepel van. Éjjel már a mediciklon felhõzete is megérkezhet délre. Minden lehet itt, csak jóidõ a legkevésbé... 
Elõször is gratulálok ahhoz, hogy mindvégig magabiztosan kitartottál a szibériai maximum megerõsödésében, és annak Európára gyakorolt hatásában. Ugyanakkor engem meglepett az elõjelek és a december után az izlandi minimum viszonylagos erõre kapása, pont amikor már gyengülnie kellett volna, szerintem ez igencsak közrejátszott abban, hogy legalábbis Közép Európában nem következett be az "évszázad tele" 
. Noha minden feltétel adott volt már december végétõl, bizony kicsit várni kellett a szibériai maximum hatásaira. Történt valami januárban, ami foglalkoztat, amire nem tudok rájönni. Szerintem a kulcs valahol az amerikai partoknál, esetleg a La nina hatásokban keresendõ, de nem tudom. Nem egészen értek egyet azzal, hogy az izlandi minimum nem volt képes hatása alá vonni Európa idõjárását. Egészen sokáig akadályozta a szibériai maximum térnyerését, egyben jelentõsen akadályozta a garantáltan változékony téli idõt eredményezõ brit blokkok felépülését. Jelen tartós átlag alatti idõjárás folyamatosságát is egy "szerencsés" együttállás valósítja meg, a keleti AC után-mellett felépülõ bloking személyében. A januári események azért foglalkoztatnak, mert egy trend látszott megtörni akkor, amikor tél tábornok szinte nyerõ helyzetbõl indulhatott, talán eme változás, amennyiben hosszabb távú folyamatokat is érinthet, egy fogódzó lehet a következõ hónapok idõjárására, csak jó lenne tudni, mi is történt. Elemzésedet érintve ezért nem lépnék át nagyvonalúan a januári-februári zonális jellegû intermezzok felett.
. Noha minden feltétel adott volt már december végétõl, bizony kicsit várni kellett a szibériai maximum hatásaira. Történt valami januárban, ami foglalkoztat, amire nem tudok rájönni. Szerintem a kulcs valahol az amerikai partoknál, esetleg a La nina hatásokban keresendõ, de nem tudom. Nem egészen értek egyet azzal, hogy az izlandi minimum nem volt képes hatása alá vonni Európa idõjárását. Egészen sokáig akadályozta a szibériai maximum térnyerését, egyben jelentõsen akadályozta a garantáltan változékony téli idõt eredményezõ brit blokkok felépülését. Jelen tartós átlag alatti idõjárás folyamatosságát is egy "szerencsés" együttállás valósítja meg, a keleti AC után-mellett felépülõ bloking személyében. A januári események azért foglalkoztatnak, mert egy trend látszott megtörni akkor, amikor tél tábornok szinte nyerõ helyzetbõl indulhatott, talán eme változás, amennyiben hosszabb távú folyamatokat is érinthet, egy fogódzó lehet a következõ hónapok idõjárására, csak jó lenne tudni, mi is történt. Elemzésedet érintve ezért nem lépnék át nagyvonalúan a januári-februári zonális jellegû intermezzok felett. 
Szerintem az a szó hogy "biztos", nem ismert a meteorológiában.
Hát ez is igaz, kétségtelen,néha 2-3 napra is bebukjuk a tutinak tûnõ felállásokat is. A jelen AC-azomban -ahogy azt Thermométer szépen levezette- picit másként viselkedik-tartóssága pedig pont a nagyon nagy homogén hófelszin miatt is kifejezett. A vastag hótakaró felett ugyanis a besugárzás növekedése csak igen mérsékelt energia többletet jelent. Sokat emelkedik ugyanakkor ez az energiaszint a délebbi szélességeken, ezeken a területeken rohamosan erõsödik a besugárzás, a talaj is jobban átmelegszik "-halmozódik" a meleg levegõ, és teret nyer elõbb utóbb észak felé is, hogy meghozza a tavaszt.
Nagyon tanulságos idõjárási helyzetet hozott a tél vége sokunk számára. A tanulságok a következõkben foglalhatók össze:
1. Az atlanti ciklontevékenység az évnek ebben a szakában törvényszerûen gyenge. Az izlandi "szörnyûségesek", ha idõlegesen meg is jelentek, nem voltak képesek hatásuk alá vonni idõjárásunkat. Látszik, hogy a zonalitás beindulására ebben az idõszakban roppant csekély az esély, fõleg úgy, hogy ilyen böszme blokkoló AC van északkeleten.
2. Még érdekesebb a modellek ingadozása AC-ügyban. Az északkeleti anticiklont elég sokáig ritmikusan erõsítették-gyengítették, míg végül 1055 hepás monstrum lett belõle. Nagyon úgy tûnik, hogy az ilyen északkelet-európai AC kialakulása öngerjesztõ folyamat. Ha átmenetileg fel is éled az atlanti ciklontevékenység, és az enyhébb, nedves légtömegek eljutnak északkeletre, az csak arra jó, hogy gyarapodjon a hóréteg, és az újból kiderülõ ég mellett erõsödjenek a fagyok, erõsödjön az AC. Paradox módon az óceáni hatás "próbálkozásai" ilyenkor a hidegpool-t erõsítik. Az "ördögi kört" csak a magasabb napállás, hosszabbodó nappalok képesek széttörni. Úgy látszik, a szárazföldi hideg ezen öngerjesztésével nehezen tudnak mit kezdeni a modellek. Talán jobb is ilyen esetben a jelenidejû szinoptikai térképeket figyelni napról-napra (ha nem is a modellek helyett, de legalább a mellett!)
A jövõt illetõen a következõket lehet elmondani: a mostani felállás klasszikus Vojejkov-tengelynek tekinthetõ. Ez az óceáni légtömegeket távol tartja a kontinens centrumától, azok messze északon vonulnak, míg hozzánk kelet felõl hideg levegõ szivárog az AC déli peremén. Az ilyen helyzet stabil, és amíg az északkeleti anticiklon jelentõsen meg nem gyengül, vissza nem vonul, fenn is fog maradni. Egyetértek az elõzõ kommentekben leírtakkal, hogy március 10.-e elõtt alapvetõ változás nem várható a makrocirkulációban. Körülbelül ekkorra ér el a napállás olyan fokot, hogy a megbillenõ energiamérleg átrajzolja az áramlásokat Európa felett.
Azonban nem kell félni, unatkozni addig se fogunk. A Vojejkov-tengely nyeregpontján most is van mozgolódás: egy atlanti peremciklon északról benyomakodott a tengelybe, és tegnap kettéválasztotta a keleteurópai és azori AC-t. Az a tendencia, hogy az ilyen, az anticiklonális hídon átpréselõdött légnyomási depressziók a Földközi-tengerre kerülnek. Még nyugat-európai ciklon korukban, vagy pedig késõbb mediciklonként, hatással lehetnek a mi idõjárásunkra. Tegnapelõtt és tegnap reggel viszonylag gyors (bár csak kismértékû) légnyomás süllyedésnek voltunk tanúi, a felhõzet is megnövekedett dél felõl. Látszik, nem lehet kizárni azt, hogy hogy az alapvetõen magasnyomású, hideg periódusban változékonyabb, esetleg csapadékot hozó napok is elõforduljanak.
Ferri: jó néhány nappal ezelõtt azt írtad, lesz még vastag jég a tavainkon ebben a szezonban.
Meg kell mondjam, nem mertem nagyon bízni ebben. Bár a mi teleink olyanok, hogy hajlamos "a végén csattanni az ostor", de hogy ennyire a végén, azon én is meglepõdtem. Most hallom a rádióban, hogy a siófoki jégpályát újra megnyitották!
1. Az atlanti ciklontevékenység az évnek ebben a szakában törvényszerûen gyenge. Az izlandi "szörnyûségesek", ha idõlegesen meg is jelentek, nem voltak képesek hatásuk alá vonni idõjárásunkat. Látszik, hogy a zonalitás beindulására ebben az idõszakban roppant csekély az esély, fõleg úgy, hogy ilyen böszme blokkoló AC van északkeleten.
2. Még érdekesebb a modellek ingadozása AC-ügyban. Az északkeleti anticiklont elég sokáig ritmikusan erõsítették-gyengítették, míg végül 1055 hepás monstrum lett belõle. Nagyon úgy tûnik, hogy az ilyen északkelet-európai AC kialakulása öngerjesztõ folyamat. Ha átmenetileg fel is éled az atlanti ciklontevékenység, és az enyhébb, nedves légtömegek eljutnak északkeletre, az csak arra jó, hogy gyarapodjon a hóréteg, és az újból kiderülõ ég mellett erõsödjenek a fagyok, erõsödjön az AC. Paradox módon az óceáni hatás "próbálkozásai" ilyenkor a hidegpool-t erõsítik. Az "ördögi kört" csak a magasabb napállás, hosszabbodó nappalok képesek széttörni. Úgy látszik, a szárazföldi hideg ezen öngerjesztésével nehezen tudnak mit kezdeni a modellek. Talán jobb is ilyen esetben a jelenidejû szinoptikai térképeket figyelni napról-napra (ha nem is a modellek helyett, de legalább a mellett!)
A jövõt illetõen a következõket lehet elmondani: a mostani felállás klasszikus Vojejkov-tengelynek tekinthetõ. Ez az óceáni légtömegeket távol tartja a kontinens centrumától, azok messze északon vonulnak, míg hozzánk kelet felõl hideg levegõ szivárog az AC déli peremén. Az ilyen helyzet stabil, és amíg az északkeleti anticiklon jelentõsen meg nem gyengül, vissza nem vonul, fenn is fog maradni. Egyetértek az elõzõ kommentekben leírtakkal, hogy március 10.-e elõtt alapvetõ változás nem várható a makrocirkulációban. Körülbelül ekkorra ér el a napállás olyan fokot, hogy a megbillenõ energiamérleg átrajzolja az áramlásokat Európa felett.
Azonban nem kell félni, unatkozni addig se fogunk. A Vojejkov-tengely nyeregpontján most is van mozgolódás: egy atlanti peremciklon északról benyomakodott a tengelybe, és tegnap kettéválasztotta a keleteurópai és azori AC-t. Az a tendencia, hogy az ilyen, az anticiklonális hídon átpréselõdött légnyomási depressziók a Földközi-tengerre kerülnek. Még nyugat-európai ciklon korukban, vagy pedig késõbb mediciklonként, hatással lehetnek a mi idõjárásunkra. Tegnapelõtt és tegnap reggel viszonylag gyors (bár csak kismértékû) légnyomás süllyedésnek voltunk tanúi, a felhõzet is megnövekedett dél felõl. Látszik, nem lehet kizárni azt, hogy hogy az alapvetõen magasnyomású, hideg periódusban változékonyabb, esetleg csapadékot hozó napok is elõforduljanak.
Ferri: jó néhány nappal ezelõtt azt írtad, lesz még vastag jég a tavainkon ebben a szezonban.
Meg kell mondjam, nem mertem nagyon bízni ebben. Bár a mi teleink olyanok, hogy hajlamos "a végén csattanni az ostor", de hogy ennyire a végén, azon én is meglepõdtem. Most hallom a rádióban, hogy a siófoki jégpályát újra megnyitották!
Valóban, de azt sem kell elfelejteni, hogy a fél országot betakaró 2 napos havazást sem látta elõtte 3-4 nappal senki( én sem 
, de esélyét majd 2 héttel elõtte már emlegettem). Honnan lehetnénk most biztosak abban,hogy mi lesz 3 napon túl ?
, de esélyét majd 2 héttel elõtte már emlegettem). Honnan lehetnénk most biztosak abban,hogy mi lesz 3 napon túl ?
Azért ne általánosíts, nem mindenki tartott 18. körül sem brutál atlanti ciklonoktól! Sõt, magam is épp ellenkezõleg vártam a helyzetet. S ha tetszik ha nem ez be is jött. Annyira, hogy még most is köszöni szépen- jól van a telet makacsul kitartó AC ! Legalább Március 9.-ig egyértelmû - átlag alatti idõnk lehet, a mediterráneumból az ott garázdálkodó ciklonok pedig nem tudnak érdemben beleszólni az idõjárásunkba. Legfeljebb érintik a kárpát medencét, és továbbra sem látszik felénk jelentõsebb csapadék. Ráadásul a hét végén újabb immár nedvesebb, de hideg légtömeget kapunk a nyakunkba -hózáporokkal. /-6-7-8-a fagyosnak ígérkezik,aztán talán 10-körül megcsillan a remény... (néhol még friss havon??)
Valahogy a mai idõjárás nem igazodott a tudományos elvárásokhoz. A különbözõ idõpontokban készült és különbözõ modelleket preferáló elõrék egységesen ide 5-8 fokokról szóltak és ma 0,9 volt a maximumon. Ha országosan nézem: a körzetiben(14óra) -2 és +4 fok volt jellemzõ és egy 6 fok (Szécsény).Egyedül Pest-Nógrád tudott pár 4-6 fokot felmutatni, a jellemzõ a 0 fok körüli érték volt. Itt egész nap borús idõ volt a zavartalan napsütés helyett és már rég leírtam: ha süt a nap akkor van ereje, de ha nincs, akkor téli lehet az idõ még ilyenkor.Ha a 18-a táján készült okfejtéseket nézzük : még mindenki brutál atlanti ciklonoktól tartott, pedig ezek tökéletesen megbuktak és az ilyenkorra már tönkrevertnek hitt AC büszkén virít. Ráadásul most újból leszakadt egy enyhe légtömeg a Grönlandra menekült ciklonokról és ez genovai ciklonkét megkerüli az AC-t.Felhõzete már Szlovéniában okoz csapadékot és kis szerencsétlenséggel holnap délnyugaton idõjárásformáló lehet. Ezzel persze bukna a semmi csapadék egy hétig kórus elképzelése. Teljesen bizonytalan mostanában a modellek által várt jövõ, csak az látszik biztosnak, hogy a tavasz nem a hivatalos idõben fog megjönni...
Röviden még kiegészíteném Salo hasznos okfejtését egy józan paraszti magyarázattal: ne felejtsük el, hogy március eleje lesz, azaz egyre inkább megyünk bele a magasabb napállású, tavaszi idõszakba.
És ilyentájt azért már nehezebben marad meg az országos ködfelhõzet. Ahogy Ferri szokta gyakran emlegetni, kb. november közepétõl február közepéig van az igazi hidegpárna-szezon.
És ilyentájt azért már nehezebben marad meg az országos ködfelhõzet. Ahogy Ferri szokta gyakran emlegetni, kb. november közepétõl február közepéig van az igazi hidegpárna-szezon.
(
Nem valószínû. Nem túl egységes a Kárpát-medence pl. hóborítottság terén, ilyen körülmények között pedig nehezen alakul ki hidegpárna, s a levegõ is kicsit száraznak tûnik hozzá. Ebben a helyzetben általánosságban is jóval nehezebben alakul ki ködpárna. Ha sokfelé be is ködöl reggelre, az délután könnyen fölszakadhat, tartósabban csak a hegységek völgyeiben, illetve a hómezõk belsejében (jelenleg délkeleten) maradhat meg.
Bár rövidtávon, és középtáv elején anticiklonális hatások lesznek, annak peremvidékén attól dinamikusabb idõjárás lehet, hogy ködpárna fejlõdjön.
A gfs-ens brit blockinggal számol, de a tagok már jó korán egész Közép-Európára nagy bizonytalanságot adnak, mivel nem egységesek abban, hogy a brit AC kelet felé mennyire terjed ki.
Másképp fogalmazva: hétvégén hidegleszakadás várható (esélyét 65-75% közé teszem)
), ennek helye azonban erõsen kérdéses. Legnagyobb valószínûsége annak van (ha bekövetkezik), hogy tõlünk kissé keletre, minket inkább csak érintve, a Kelet-európai-síkság nyugati részére érkezik meg (de az utolsó tag pl. egészen nyugatra, Franciaországra várja)
Ilyen helyzeteket nem nagyon szokott tartósan ködös idõjárás megelõzni.
Csapadékról azért nem nyilatkoznék, mert ha bekövetkezik a hidegleszakadás, könnyen lehet utána mediterrán ciklon. Bár ha tõlünk keletre szakad le a hideg, akkor mi valószínûleg abból sem kapunk sokat. Ráadásul most Nyugat-Európa fölött átmenetileg kimondottan ciklonális irányítás van.
)
Nem valószínû. Nem túl egységes a Kárpát-medence pl. hóborítottság terén, ilyen körülmények között pedig nehezen alakul ki hidegpárna, s a levegõ is kicsit száraznak tûnik hozzá. Ebben a helyzetben általánosságban is jóval nehezebben alakul ki ködpárna. Ha sokfelé be is ködöl reggelre, az délután könnyen fölszakadhat, tartósabban csak a hegységek völgyeiben, illetve a hómezõk belsejében (jelenleg délkeleten) maradhat meg.
Bár rövidtávon, és középtáv elején anticiklonális hatások lesznek, annak peremvidékén attól dinamikusabb idõjárás lehet, hogy ködpárna fejlõdjön.
A gfs-ens brit blockinggal számol, de a tagok már jó korán egész Közép-Európára nagy bizonytalanságot adnak, mivel nem egységesek abban, hogy a brit AC kelet felé mennyire terjed ki.
Másképp fogalmazva: hétvégén hidegleszakadás várható (esélyét 65-75% közé teszem)
), ennek helye azonban erõsen kérdéses. Legnagyobb valószínûsége annak van (ha bekövetkezik), hogy tõlünk kissé keletre, minket inkább csak érintve, a Kelet-európai-síkság nyugati részére érkezik meg (de az utolsó tag pl. egészen nyugatra, Franciaországra várja)
Ilyen helyzeteket nem nagyon szokott tartósan ködös idõjárás megelõzni.
Csapadékról azért nem nyilatkoznék, mert ha bekövetkezik a hidegleszakadás, könnyen lehet utána mediterrán ciklon. Bár ha tõlünk keletre szakad le a hideg, akkor mi valószínûleg abból sem kapunk sokat. Ráadásul most Nyugat-Európa fölött átmenetileg kimondottan ciklonális irányítás van.
)
Úgy látom, az atlanti blocking tartósnak ígérkezik, nem számítok márciusi tavaszra. Majd áprilisban.
Ez ÉK-en mindenképpen hosszú tél lesz, nem (csak) a lehullott hó mennyisége, nem (csak) az éppen aktuális átlagértékektõl való eltérés , nem (csak) a napsütéses órák száma, az enyhe - kemény idõk periódusa, az eltéréseik és még sok egyéb számít. Szerintem a legfontosabb, hogy a tél hamar kezdõdött, december elején már több napos hótakaró, az utóbbi húsz év egyik leghavasabb - hidegebb decembere, majd az átlagos körüli, január, február átlagos hóviszonyokkal, a tél átlag fölötti hótakaróval. A hõösszeg október közepe óta (sõt még hamarabb), na azt kellene megnézni, fûtés szempontjából igencsak érezhetõ. De érzi a természet is, ha hirtelen ránkszakadna a jó idõ , akkor sem érné utol magát március közepénél hamarabb, márpedig még legalább egy hét hideg idõ jön. Ezt nevezik hosszú télnek, és még csak nagyon sok hó, és extra hideg sem volt. A mostani jégviszonyaink igencsak eltérnek a sokévi átlagtól, márpedig a jég nehezen olvad, lehet hogy még március 15. - én találunk jeget? Persze vannak ennél még durvábban hosszú telek, pl 86, 87, 96...
Õszintén szólva: Link ezt végiglapozva nem mindig február végén jön a jó idõ. Nekem ez igen véletlenszerûnek hat. Van, hogy február elején van egy melegebb periódus, de van, hogy a február eleje hideg, illetve a vége enyhébb. A 2008-as 20 fok pedig a maga nemében is szélsõség, ahogy az ábrán is látszik. Ráadásul a 2008-as amúgy is egy szélsõségesen meleg tél volt januártól számolva.
Miért is lett szubjektív? Ezek tények, semmit nem írtam ami arra utalt volna szerintem. Tény, márciusban simán elõfordul az ilyen sõt, ez a jellemzõ, hogy hidegleszakadások vannak! Viszont az nem amit írtál, hogy ilyenek kell lenni egyáltalán nem. Sõt az elsõ kellemes idõ már február végén jelentkezik és nem csak 2007-ben hanem rendszeresen, 2008 Baján a mai napon 20,8 fok volt és sorolhatnám. Az elsõ mandula fák már átlagosan virágozásnak indulnak ilyenkor.
A tavainkon most szép jég van, azonban ilyenkor már jégmentesnek kell lennie, ami elõfordulhat, hogy 5-6 nap múlva korizhatóak lesznek ami szintén nem minden éveb adatik meg, sõt ritkán, így egyáltalán nem értek egyet azzal amit írsz.
Viszont a friss futás is esélyt ad egy nyugati áramlás kialakulásának, szerencsére ez nem az elsõ ilyen eshetõség, így érdemes csemegézni ezzel a gondolattal, és talán Tél tábornok fehér fogai is kihullanak már hamarosan:-)
A tavainkon most szép jég van, azonban ilyenkor már jégmentesnek kell lennie, ami elõfordulhat, hogy 5-6 nap múlva korizhatóak lesznek ami szintén nem minden éveb adatik meg, sõt ritkán, így egyáltalán nem értek egyet azzal amit írsz.
Viszont a friss futás is esélyt ad egy nyugati áramlás kialakulásának, szerencsére ez nem az elsõ ilyen eshetõség, így érdemes csemegézni ezzel a gondolattal, és talán Tél tábornok fehér fogai is kihullanak már hamarosan:-)
Nos, ez igencsak szubjektív.
Kicsit vizsgálódva az utóbbi 10 évben... egyáltalán nem voltak ritkák a hasonló jellegû télies periódusok március elsõ felében. Ez alól egyedül 2007. márciusa képezhet kivételt, de az egy szélsõséges eset volt, ami erõsíti a szabályt! Sõt egyáltalán nem volt ritka az sem, hogy március végére kaptunk el egy-egy nagyobb hidegleszakadást.
Összességében nézve ezek teljesen normális dolgok, sõt... az lenne szélsõséges, ha márciusban nem lennének kemény hidegleszakadások. Tehát ami engem illet, el kell könyvelnem, hogy ez hozzá tartozik a kora tavaszi idõjáráshoz. Talán egy-két nap télies periódus márciusban még jöhet, jöhet akár kiterjedtebb havazás is, hiszen valahogy revánsot kell venni azért a 2-szer megdõlt, illetve egyszer beállt Tmax rekordért télen.
Én úgy gondolom, hogy minden a rendes kerékvágásban halad a kitavaszodás felé.
Általánosságban márciusban nagy volt az anticiklonális dominancia az azori térségben, illetve nem volt ritka az sem, hogy ez a britekre is kiterjedt. Akadt még grönlandi anticiklon, illetve még skandináv is, de javarészt sok volt az anticiklon a kontinens felett vagy annak környezetében. Az utóbbi 10 évet vizsgálva ez is megszokott nyomási jellemzõ volt márciusban.
Lehet, hogy a sok rosszul sikerült tél akkora lelki összeomlást okozott sokunkban, hogy ezekre a teljesen átlagos márciusi történésekre úgy tekintünk, mintha világmegváltás lenne a Tél Tábornok részérõl
Kicsit vizsgálódva az utóbbi 10 évben... egyáltalán nem voltak ritkák a hasonló jellegû télies periódusok március elsõ felében. Ez alól egyedül 2007. márciusa képezhet kivételt, de az egy szélsõséges eset volt, ami erõsíti a szabályt!
Sõt egyáltalán nem volt ritka az sem, hogy március végére kaptunk el egy-egy nagyobb hidegleszakadást.Összességében nézve ezek teljesen normális dolgok, sõt... az lenne szélsõséges, ha márciusban nem lennének kemény hidegleszakadások. Tehát ami engem illet, el kell könyvelnem, hogy ez hozzá tartozik a kora tavaszi idõjáráshoz.
Talán egy-két nap télies periódus márciusban még jöhet, jöhet akár kiterjedtebb havazás is, hiszen valahogy revánsot kell venni azért a 2-szer megdõlt, illetve egyszer beállt Tmax rekordért télen. Én úgy gondolom, hogy minden a rendes kerékvágásban halad a kitavaszodás felé.
Általánosságban márciusban nagy volt az anticiklonális dominancia az azori térségben, illetve nem volt ritka az sem, hogy ez a britekre is kiterjedt. Akadt még grönlandi anticiklon, illetve még skandináv is, de javarészt sok volt az anticiklon a kontinens felett vagy annak környezetében. Az utóbbi 10 évet vizsgálva ez is megszokott nyomási jellemzõ volt márciusban.
Lehet, hogy a sok rosszul sikerült tél akkora lelki összeomlást okozott sokunkban, hogy ezekre a teljesen átlagos márciusi történésekre úgy tekintünk, mintha világmegváltás lenne a Tél Tábornok részérõl
No nézzük, hogy a Tél tábornok fehér foga miként tudja megsarcolni Tavasz anyó zöld szoknyáját?:-)
Egyelõre ami látszik, hogy jelentõs korai kitavaszodás nem látszik:-)
Sajnos a makacs hidegbázis ugyan gyengül átmenetileg, de nem adja fel, valamelyik irányból ostromolnia kell Európa középsõ részét.
Kedden már március vagy mi a szösz, de az idõjárás ezt nem veszi tudomásul, még szerencse, hisz nem lenne olyan jó és izgalmas mint amilyen:-)
A mostani enyhébb levegõ után ismét hidegebb, majd ismét egyre hidegebb léghullámok érkezhetnek hozzánk.
Most: Link
A hét közepén: Link
Link
A modellek egyet értenek benne, hogy északkelet felõl ismét hideg levegõ szivárog be hozzánk.
Majd egy ciklon áramlási rendszerében észak-északnyugati lesz az áramlás, természetesen újabb hideg légtömeggel.
Link
Link
Link
Link
A modellek ismét együttesen jelzik a Brit anticiklon lehetõségét, ezzel utat nyitnak a fekete avagy a fehér lyuknak észak felõl:-)
Nálunk ez dinamikus de egyértelmûen téli idõt eredményez akár nagyobb hóesés is kialakulhat ezekbõl a szituációkból.
Azért a tavasz váróknak, szóval nekem is van némi reménysugár, miszerint ez az északnyugati irányítású dolgok gyakran váltanak nyugati zonális, illetve délnyugati irányításba, remélhetõleg március közepén ez már az igazi tavaszt is elhozhatja. Valószínû, hogy az északkeleti irányítás véget ért, és ezzel jön elõ a fény messze az alagút végén:-)
Néhány nyugati fáklya is kezdi beadni a derekát egy nyugati irányítású eredmény tükrében.
Link
Link
Link
Tény nagyon-nagyon messze van, de látszik valami rajtuk.
Néhány index a végére:
Link
Link
Link
Link
Egyelõre a lehetõség ezeknél is adott, hogy mi lesz belõle majd elválik.
Véleményem összegezve kb két hét tél, lesznek fagyos éjszakák, sõt hó is az ország nagy részén akár az elsõ hózivatar is kialakulhat:-) Csak, hogy a konvektív idõszak kedvelõinek is legyen némi öröm.
Aztán talán tavasz is eljön 10. után, meglátjuk:-)
Egyelõre ami látszik, hogy jelentõs korai kitavaszodás nem látszik:-)
Sajnos a makacs hidegbázis ugyan gyengül átmenetileg, de nem adja fel, valamelyik irányból ostromolnia kell Európa középsõ részét.
Kedden már március vagy mi a szösz, de az idõjárás ezt nem veszi tudomásul, még szerencse, hisz nem lenne olyan jó és izgalmas mint amilyen:-)
A mostani enyhébb levegõ után ismét hidegebb, majd ismét egyre hidegebb léghullámok érkezhetnek hozzánk.
Most: Link
A hét közepén: Link
Link
A modellek egyet értenek benne, hogy északkelet felõl ismét hideg levegõ szivárog be hozzánk.
Majd egy ciklon áramlási rendszerében észak-északnyugati lesz az áramlás, természetesen újabb hideg légtömeggel.
Link
Link
Link
Link
A modellek ismét együttesen jelzik a Brit anticiklon lehetõségét, ezzel utat nyitnak a fekete avagy a fehér lyuknak észak felõl:-)
Nálunk ez dinamikus de egyértelmûen téli idõt eredményez akár nagyobb hóesés is kialakulhat ezekbõl a szituációkból.
Azért a tavasz váróknak, szóval nekem is van némi reménysugár, miszerint ez az északnyugati irányítású dolgok gyakran váltanak nyugati zonális, illetve délnyugati irányításba, remélhetõleg március közepén ez már az igazi tavaszt is elhozhatja. Valószínû, hogy az északkeleti irányítás véget ért, és ezzel jön elõ a fény messze az alagút végén:-)
Néhány nyugati fáklya is kezdi beadni a derekát egy nyugati irányítású eredmény tükrében.
Link
Link
Link
Tény nagyon-nagyon messze van, de látszik valami rajtuk.
Néhány index a végére:
Link
Link
Link
Link
Egyelõre a lehetõség ezeknél is adott, hogy mi lesz belõle majd elválik.
Véleményem összegezve kb két hét tél, lesznek fagyos éjszakák, sõt hó is az ország nagy részén akár az elsõ hózivatar is kialakulhat:-) Csak, hogy a konvektív idõszak kedvelõinek is legyen némi öröm.
Aztán talán tavasz is eljön 10. után, meglátjuk:-)
A friss futásokat elemezgetve egyre nyilvánvalóbb: A tavasz jócskán várat még magára. Kb- március 5.-ig nagyon együtt vannak a tagok, a "visszaenyhülés" is csak átmenetinek látszik. Hát igen, az az óriás AC- ilyenkortájt még igen csak makacs tud lenni, s amíg az ott van... A mediterrán térség lesz a keveredési zóna, csapadék is ott várható nagyobb mennyiségben. Nálunk úgy néz ki,folytatódik az AC-irányítás, és vele az átlag alatti -télies idõjárás.
Így igaz, egy nyugat-európai teknõ melegszektorában márciusban már bármikor kialakulhat 1-2 napos >15 fok feletti kellemes idõjárás, úgyhogy kiegészítésképpen: latolgatásomat úgy gondoltam, hogy tartósabb, azaz 3 napot meghaladó kifejezetten tavaszi idõszakra a mostani kiindulási helyzetet alapul véve csak március utolsó harmadában számítok
"(az elsõ 15-20 fokokkal pedig lehet, hogy még akár egy jó hónapot is kell majd várnunk)"
Ezt a mondatot leszámítva reálisnak tûnik amit írsz. Kellett volna még egy "tartós" szó a 15-20 fokos idõ elé, mert akárhogy nézzük, egy-két nap erõs elõoldal bármikor befigyelhet ebben a térségben, ami márciusban akár már 20-25 fokokkal is simán járhat - átmenetileg.
Ezt a mondatot leszámítva reálisnak tûnik amit írsz. Kellett volna még egy "tartós" szó a 15-20 fokos idõ elé, mert akárhogy nézzük, egy-két nap erõs elõoldal bármikor befigyelhet ebben a térségben, ami márciusban akár már 20-25 fokokkal is simán járhat - átmenetileg.
A meteorológiai tavasz elsõ napjaiban döntõen anticiklonális hatásokra számítok kontinensünk nagy részén. Ez alól csupán a mediterrán térség képez kivételt, ahol továbbra is mediterrán ciklon-tevékenység várható. A makroszinoptikus helyzet jellegét tekintve késõ-télies marad: Kelet-Európa felett továbbra is egy nagyméretû AC helyezkedik el majd, amely idõnként összekapcsolódik a Brit-szigetek felé terjeszkedõ másik AC-központtal. Az AC-hidat északnyugat felõl várhatóan idõnként ciklonok szakítják meg, amelyek hátoldalukon egy-egy újabb adag hideg levegõt húznak le magukkal = az aktív med-tevékenység középtávon biztosítottnak látszik. A MASZFEJ (makroszinoptikus fejreállás) jellemzõen keleti- északkeleti áramlást eredményez, ami középtávon (legalább március 10-ig) szinte kizárja a kitavaszodás esélyeit. Határozott tavaszi fordulatra, a késõ téli idõjárási helyzet megszûnésére leghamarabb március 3. hetében számítok (az elsõ 15-20 fokokkal pedig lehet, hogy még akár egy jó hónapot is kell majd várnunk). Analógia: 2006: elég visszapörgetni az akkori térképeket.
Az mindenesetre emlékeim szerint többször elõfordult, hogy lábas hideggel kezdte az idõjárás, aztán észak felõl egyenesen ránk szakadó hideg légtömeggekkel folytatta. A mediciklonok viselkedése persze még kérdéses, de az elég biztosnak látszik, hogy a következõ kb. 2 hetes idõszakban átlagnál alacsonyabb (legfeljebb átlagos) hõmérsékletek lesznek.
Érdekesek ezek a mediterrán ciklonok. Azt tudni kell, hogy felkanyarodó ciklonpályák leginkább akkor fordulnak elõ, amikor nincs AC-híd a Kelet-európai-síkság északnyugati részén és Skandinávián át nyugat felé, hanem egy anticiklon nyugati széle van a síkság területén. Ugyanis, mivel ezek kis területû ciklonok, egy nagy, stabil AC-t ritkán "bontanak meg". (Egyébként a gfs-fõfutás 48 órásra: Link már Vojejkov-nak mondható lehet, hisz az AC-híd nyeregpontjában, Franciaországban is már 1020hPa fölötti nyomást jelez, s tõle délnyugatra ciklontevékenység van.) Szóval a mediterrán ciklonok arra szeretnek kanyarodni, amerre az anticiklon tereli õket. Ezért brit és kelet-európai AC-k közötti területen mind az ómega-helyzet, mind a leszakadó ciklon esetében gyakran a Balkán-fsz. térségében észak felé kanyarodnak a medik. Egyéb esetben (Rex-típusú blocking és Vojejkov-tengely esetén, a többinél igen ritka a mediciklon kialakulása) a mediciklonok rendszerint a Földközi-tenger térségében maradnak.
A mostani, Vojejkov-hoz igen közeli helyzetben jellemzõen az Égei-tenger térségében szokott kialakulni mediterrán ciklon, ami az AC-híd fennállásáig ott is marad. Ez tényleg tipikus jellemzõje a Vojejkov-tengelynek, azonban a mostani helyzetben ez mintha kicsit sérülne. Egyelõre ugyanis a klasszikus mediterrán ciklon keletkezé folyik, vagyis inkább a Földközi-tenger középsõ medencéjében jelent meg a ciklontevékenység, és pl. a gfs szerint 72 óránál már nem is marad értelmes ciklon: Link .
De az egész AC-híd furán viselkedik. Részben magyarázható ez az erõs izlandi minimummal. Ez ugyanis általában gátja egy erõs AC-híd kialakulásának. Most is, az AC-híd nyeregpontja északkelet felé halad, míg az azori ac északabbra tolódik, és gyengül is. 96 óránál a gfs szerint: Link .
Mit jelenthet ez hosszú távon?
A fõfutás újra erõsíti a már brit AC-t 144 órától, 168 óránál pedig az AC-híd nyeregpontja már 1030hPa Dánia mellett: Link . Ettõl délre viszont újra szardíniai mediterrán ciklon lesz.
Az elõzõekbõl is látszik talán, meg ebbõl is, hogy ez egy, a klasszikusnál Vojejkov-tengely esetében megszokotthoz képest jóval dinamikusabb, ezáltal talán egyben instabilabb makroszinoptikus berendezkedés. Az ens átlaga is ezt támogatja: Link (168 óra), a tagok nagy része is hasonló, de az látszik, hogy az izlandi minimum erõssége és az esetleges (klasszikus) mediterrán ciklonok is nagy bizonytalanságot okoznak. Szórátérkép: 96h: Link , 144h: Link . 168 órás bélyeg: Link . Az alapfelállás nagyjából ugyanaz, de a nyeregpont és a mediciklonok helye térben 1-2000km sugarú területen belül mozog a tagokon.
144 óránál az ecmwf az AC-híd szétszakadását várja. Fõfutás: Link Ens átlag: Link . A szórástérképrõl is hiányoznak a klasszikus mediciklonok: Link . Mint ahogy a többi modell is, többségük egy brit ac-s blockingot vár.
Miért mondtam, hogy érdekesek a mediciklonok? Nos, a gfs az egyetlen, aki viszonlag tartós Vojejkov-tengelyt vár. Ennek ellenére nem mutat megerõsödõ égei-tengeri ciklont, hanem gyenge kivitelben, és kissé nyugatabbra adja. Ezzel a többi modellhez közelít, melyek (már amelyik vár mediciklont) a klasszikus Olaszország-környéki ciklonokkal számolnak. Ezek pedig brit ac-s blockingot várnak a gfs-sel ellentétben.
S hogy befejezzem a ciklonpályákról elkezdett gondolatot is: most ugyan úgy tûnik, a közelünkben lévõ medi nem kanyarosik föl, köszönhetõen az AC-hídnak, a többi, jövõben várható mediciklont már kissé északabbra adják a modellek (bár azért nem minden kimenet). Ebbõl szintén inkább az AC-híd szétszakadására következtetek.
Összefoglalva tehát: az AC-híd nem lesz igen tartós, egy hét után az erõs izlandi minimum ciklonjai áttörhetik, majd brit blocking alakulhat ki. Ez kizárná a tartós melegedét, mivel elõbb északkeletrõl száraz hideg, majd északnyugatról váltakozó nedvességtartalmú, de még mindig nem meleg levegõ érne el. Utána a brit ac kiépülésével észak felõl ismét egyre hidegebb, eleinte nedves levegõ szakadna ránk. Aztán (ezúttal felkanyarodó) mediciklon is jöhet, de ez már elég bizonytalan, s ez adott esetben hozhat némi visszamelegedést is. Fáklyát szándékosan nem mutogatok, az számomra nagyon csalókának tûnik ebben a helyzetben.
A mostani, Vojejkov-hoz igen közeli helyzetben jellemzõen az Égei-tenger térségében szokott kialakulni mediterrán ciklon, ami az AC-híd fennállásáig ott is marad. Ez tényleg tipikus jellemzõje a Vojejkov-tengelynek, azonban a mostani helyzetben ez mintha kicsit sérülne. Egyelõre ugyanis a klasszikus mediterrán ciklon keletkezé folyik, vagyis inkább a Földközi-tenger középsõ medencéjében jelent meg a ciklontevékenység, és pl. a gfs szerint 72 óránál már nem is marad értelmes ciklon: Link .
De az egész AC-híd furán viselkedik. Részben magyarázható ez az erõs izlandi minimummal. Ez ugyanis általában gátja egy erõs AC-híd kialakulásának. Most is, az AC-híd nyeregpontja északkelet felé halad, míg az azori ac északabbra tolódik, és gyengül is. 96 óránál a gfs szerint: Link .
Mit jelenthet ez hosszú távon?
A fõfutás újra erõsíti a már brit AC-t 144 órától, 168 óránál pedig az AC-híd nyeregpontja már 1030hPa Dánia mellett: Link . Ettõl délre viszont újra szardíniai mediterrán ciklon lesz.
Az elõzõekbõl is látszik talán, meg ebbõl is, hogy ez egy, a klasszikusnál Vojejkov-tengely esetében megszokotthoz képest jóval dinamikusabb, ezáltal talán egyben instabilabb makroszinoptikus berendezkedés. Az ens átlaga is ezt támogatja: Link (168 óra), a tagok nagy része is hasonló, de az látszik, hogy az izlandi minimum erõssége és az esetleges (klasszikus) mediterrán ciklonok is nagy bizonytalanságot okoznak. Szórátérkép: 96h: Link , 144h: Link . 168 órás bélyeg: Link . Az alapfelállás nagyjából ugyanaz, de a nyeregpont és a mediciklonok helye térben 1-2000km sugarú területen belül mozog a tagokon.
144 óránál az ecmwf az AC-híd szétszakadását várja. Fõfutás: Link Ens átlag: Link . A szórástérképrõl is hiányoznak a klasszikus mediciklonok: Link . Mint ahogy a többi modell is, többségük egy brit ac-s blockingot vár.
Miért mondtam, hogy érdekesek a mediciklonok? Nos, a gfs az egyetlen, aki viszonlag tartós Vojejkov-tengelyt vár. Ennek ellenére nem mutat megerõsödõ égei-tengeri ciklont, hanem gyenge kivitelben, és kissé nyugatabbra adja. Ezzel a többi modellhez közelít, melyek (már amelyik vár mediciklont) a klasszikus Olaszország-környéki ciklonokkal számolnak. Ezek pedig brit ac-s blockingot várnak a gfs-sel ellentétben.
S hogy befejezzem a ciklonpályákról elkezdett gondolatot is: most ugyan úgy tûnik, a közelünkben lévõ medi nem kanyarosik föl, köszönhetõen az AC-hídnak, a többi, jövõben várható mediciklont már kissé északabbra adják a modellek (bár azért nem minden kimenet). Ebbõl szintén inkább az AC-híd szétszakadására következtetek.
Összefoglalva tehát: az AC-híd nem lesz igen tartós, egy hét után az erõs izlandi minimum ciklonjai áttörhetik, majd brit blocking alakulhat ki. Ez kizárná a tartós melegedét, mivel elõbb északkeletrõl száraz hideg, majd északnyugatról váltakozó nedvességtartalmú, de még mindig nem meleg levegõ érne el. Utána a brit ac kiépülésével észak felõl ismét egyre hidegebb, eleinte nedves levegõ szakadna ránk. Aztán (ezúttal felkanyarodó) mediciklon is jöhet, de ez már elég bizonytalan, s ez adott esetben hozhat némi visszamelegedést is. Fáklyát szándékosan nem mutogatok, az számomra nagyon csalókának tûnik ebben a helyzetben.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat