Meteorológiai esélylatolgatások

Mindig örömmel olvasom a hozzászólásaidat, mert az "átlagembernek" pl: nekem is teljesen érthetõ és rengeteget lehet belõle tanulni.
A lényeg hogy a tél még nem zárta be a boltot.

Elõfeltevések: A mostani idõjárási helyzet tipikusan két akciócentrum egyensúlyán alapuló, "szkanderezõ" szituáció. Stacionárius állapot jött létre, még akkor is, ha jelenleg a hideg felé billent is a mérleg nyelve. Ez az állapot elég hosszasnak ígérkezik, mert a két akciócentrum hatásával sokáig számolnunk kell, és ezek erõviszonyaiban sem várható lényeges eltolódás. Nézzük, hogy miért: az említett centrumok természetesen a szibériai maximum és az északatlanti minimum. A szibériai maximum egyelõre fejlettsége csúcsán van, nyugat felé terjeszkedtében létrehozott egy nagyon stabilnak tûnõ északkelet-európai anticiklont. Az anticiklonban a vastag hótakaró és a derült ég által kifejlesztett kisugárzási öngerjesztés érvényesül. E circulus viciosust csak a rövidülõ éjszakák és hosszabbodó nappalok elõidézte energiamérleg -eltolódás lesz képes széttörni. Ebbõl adódóan a hideg AC felszámolódására vagy nagymértékû visszahúzódására március közepénél elõbb nemigen lehet számítani.
Hasonló a helyzet az északatlanti minimummal is. Tél végén az észak-déli hõkülönbség viszonylag kicsi, mert már az alacsonyabb szélességek is lehûltek (ld. Földközi-tenger). Ezért felgyorsuló zonális áramlatoknak, és azok beörvényesedésének nincs meg a táptalaja. A ciklontevékenység egyelõre csipkerózsika-álmát alussza -feléledni akkor fog, mikor az emelkedõ napállás miatt felmelegedõ déli tájak kiélezik majd a hõkülönbséget: szintén március közepe táján. Ekkor az atlanti ciklonok legyõzik a szárazföldi AC-t, a légmozgások várhatóan felgyorsulnak felettünk.
Ezután nézzük, mit mutat a modell. A tegnap esti ECMWF futás március 2.-ig (addig lát el) végig stabilan adja az északkeleti anticiklont Skandináviától keletre. Az idõszak vége felé kissé közelebb jön a ciklontevékenység a szárazföld centrumához, mögötte viszont megerõsödik és észak felé terjeszkedik az azori AC. Ez keleten összekapcsolódik a skandináv anticiklonnal, így végre az Északi- tengertõl az Uralig terjedõ, zonális magas légnyomású terület áll elõ (Vojejkov-tengely?) Ettõl északra, Észak-Skandináviában atlanti-óceáni légtömegek áramlanak ny-ról k-re. Tulajdonképp hatalmas MASZFEJ-nek foghatjuk fel a helyzetet: északon enyhe óceáni légtömegek, míg délen kontinentális hideglevegõ.
Milyen következményekkel járhatnak e folyamatok a mi idõjárásunkra nézve? Elõször is, számottevõ meleg advekció a mutatott cirkulációs sémában kizárt. Hidegadvekció lesz, de elég gyenge. Jó, mérsékelten hideg idõk néznek ki ebbõl. Az elmúlt hetek száraz idõszaka sem valószínû, hogy most érne véget: bár a mediciklonok ott "portyáznak" a Földközi-tengeren, nem várható, hogy középpontjukkal fölénk tudnának helyezõdni. Következésképp a csapadék elég kevésnek ígérkezik a következõ cca 10 napra, de ahol esik, ott nagy valószínûséggel hó lesz. Köszönhetõen az AC közelségének, a légmozgások elég gyengék maradnak. (Bizonytalansági tényezõnek ott vannak a szeszélyes mediciklon-pályák. Ha valamelyik mégiscsak északabbra téved, az keresztülhúzza a fenti latolgatásokat. Ekkor lehetne melegadvekció, sok csapadék, de intenzivebb hidegelárasztás is ciklonpályától függõen.)

Nagyon szépen, stabilan együtt vannak a modellek 180 órán belül:
Link
Ritkán látni ilyen összhangot. Az ECMWF és a GFS sem ugrott el mostanában egymástól jelentõs mértékben, tehát ez most olyan helyzetnek ígérkezik, amit a modellek könnyebben fognak körvonalazni, kisebb lehet talán a szórás. Akkor viszont 240 órára enyhülésben lehet részünk (-10rõl lehûlés februárban nem gyakori): Link Link (GFS és ECM link 216 óra környékére). Ez természetesen azzal indokolható, hogy nem tud összezáródni az AC-híd: 240 órára az ENS tagokon is Link egyértelmûvé válik a tendencia, miszerint szétzabálják a skandináv anticiklont. Igazság szerint már néhány napja össze kellett volna omlania, ha hiszünk kb. egy hete az elõrejelzéseknek, mégsem tette, de mennyire nem! Link (0 órára elõre!)
Most viszont úgy tûnik, nagyobb erõk lendülhetnek mozgásba Link és ûzhetik el a tõlünk É-ra elhelyezkedõ hideg levegõt (850 hPa-on). Utána (jellemzõen 204 óra felett) is nagy az egyetértés, ránk tolódó anticiklonban és ezt megkerülõ ciklonok tõlünk messze É-ra (majdnem É-i zonalitás). Moszkva nyomásfáklyája el is bizonytalanodik (és a T is emelkedik): Link
Ezzel együtt fontos számolnunk tehát azzal, hogy a nagy lehetõség, a Hari-Seldon-féle verzió majdhogynem be is jött (sõt, a hidegelárasztás telitalálat), de havas szitut megint nem sikerült kisajtolni belõle, és a nagy téltámadást egy lengyel ciklon húzta el elõlünk majd egy brit-spanyol-mediterrán útvonalú ciklon nyomta be a meleget... Ekkora zakót se gyakran lehet látni

Anarki: Szép összefoglalása az esélyeknek, nagyon tetszik és egyetértek vele! Annyi talán, hogy az azori AC erõsödése is borítékolható (brit nyomásfáklyák: Link Link kicsi a szórás), kérdés persze, meddig tud É felé terjeszkedni (ránk nagyban hatással lehet a mértéke). Kétségtelen, szépen simulnak a fáklyák hosszabb távon is.

Nos, én úgy vélem, hogy ez a "komolyabb" tél bõ 1 hétig uralkodhat el, utána viszont gyökeres, tavaszias fordulatot vehet idõjárásunk. Jelenlegi számítások szerint ugyanis a skandináv - 2-3 nap múlva már inkább a kelet-európai - anticiklon jelentõsen visszahúzódni látszik kelet felé, hiszen az izlandi minimum erõsödése nem teszi lehetõvé további ámokfutását Európán belül.
Kialakulhatna Vojejkov-tengely is, de nem fog, mert véleményem szerint nincsenek hozzá optimális feltételek... túl erõsre várható a ciklonaktivitás. Innentõl kezdve 3 verziót tudok elkülöníteni:

1. Az azori anticiklon megerõsödésével, illetve a keleti magasnyomás részleges hatásával számolva rendkívül dinamikus hidegleszakadásokra számíthatunk az 1 hét utáni idõszakban, amik jórészt konvektív vegyes halmazállapotú csapadékkal járhatnak hazánkon belül (GFS verzió). Hiába -5 fok körüli 850-en a T, de az óceánt megjárt légtömegek talajszinten már okozhatnak 3-10 fokos maxokat. Nyugaton-délen fõleg záporokat, északon-északkeleten hózáporokat. 35%

2. Az izlandi minimum olyan mértékben megerõsödik, hogy eleinte nem sok teret enged az azori magasnyomásnak, így a beerõsödõ zonális áramlások enyhe levegõt pumpálnak felénk, ami az ország nagyobb részén kellemes enyhe idõjárást jelenthetne, de északkeleten folytatódna az undormány köd enyhén pozitív Tmaxokkal. Majd idõvel az elsõ pontban felvázolt lehetõség lép életbe. 50%

3. Bár a kelet-európai anticiklon visszahúzódik, de hatással lesz ránk olyan tekintetben, hogy az dinamikusan erõsödõ ciklonaktivitás olyan hidegleszakadást generál, hogy abból mediterrán ciklon is lehet, ami hozhatna komolyabb mennyiségû havat is (fõként az ország nyugati részére), de amennyiben az azori anticiklon túlságosan ráhúzódik a kontinensre, ebbõl is csak gyors hidegleszakadás lenne. 15%

Nagyjából az összes verzióban benne van a havazás esélye is, viszont megmaradását csak átmenetinek tekintem!

Igen tipikus a tavasz közeledtével ez a nagy területen szakadozott -5ös izoterma: Link Link az ilyen jellegû elõrejelzések már leginkább a tavasz hírnökeinek tekinthetõek. Amennyiben hasonló helyzetek elõállnak, onnantól kezdve már tényleg csekély esélyt látok téli idõre, viszont szebb hózáporoknak még mindig lehet örülni.
Magyarán szólva én úgy gondolom, hogyha a következõ 7-9 napban nem várható semmi extra, akkor a továbbiakban már gyakorlatilag gyök-kettõre redukálódott a komoly téli helyzet esélye.

Ideális esetben a meteorológiai tavasz kezdetével be is fog köszönteni a tavasz!

Szerintem a Vojejkov tengely kialakulásának nem szükségszerû elõfeltétele a Balti-tenger befagyása.Annál inkább feltétele viszont ,hogy a kelet-európai síkságon nagy mennyiségû hideg levegõ halmozódjon fel. Emiatt van az ,hogy ilyen barometrikus tengely csak a téli félévben tud kialakulni. Gyakorlatilag,ha az azori és a szibériai maximum összekapcsolódik és AC-hidat alkot ,már Vojejkov tengelyrõl beszélhetünk.


"A Szibériai-maximum csak télen hat Európa éghajlatára. Ennek oka, hogy a nagy kiterjedésû
eurázsiai szárazföld belseje erõsen lehûl és télen a szélrendszerek délre tolódásával a sarki szelek leszálló ága éri el Szibériát. A kettõ együttes következményeképpen egy magas nyomású központ alakul ki, amely Európára is idõnként erõsen hat. Nyáron ez az anticiklon nem alakulhat ki, hiszen
egyrészt a sarki szelek Északra tolódnak, másrészt a szárazföld a tengerekhez képest erõsebben
felmelegszik és a felmelegedõ levegõ pedig felemelkedik. " Link

Link Itt jól látszik, meddig lóg a hideg (és hó és jég) határa, ez pont elegendõ ahhoz, hogy ne engedje a zonális irányítást sem létrejönni - egy itt képzõdõ AC felborítana egy nyugati irányítást - jó példa erre, hogy gyakorlatilag ízekre szedi az egyébként nagyon erõs és nagyon agresszív izlandi cikloncsaládot, kénytelen volt erejének egy részét a mediterráneumba (és így mediciklonhoz hasonló formában hozzánk) küldeni. Tippem szerint amíg itt marad az AC-hajlam (hiába játszik a GFS giga-ciklonokkal ezen a térségen, kevésbé hihetõ), addig nem lehetséges tartós, garantálható enyhülés. Ránk húzódó AC azért más tészta, abból koratavasz meglehet, de a "veszély" nem lenne messzire.
Ezzel az erõs AC_hajlammal mintha hadilábon állnának a 180 óra feletti elõrejelzések, folyamatosan korrigálnak az idõ közeledtével (ld. Thermometer feltevései, szépen igazolódgatnak). Ezzel persze valószínûleg elbuktunk egy mediterrán ciklont is, hiszen az AC keleti oldalán létrejövõ keveredés tõlünk messze DK-re alakulhat. Ami elõny, az néha hátrány Ezért hát téli idõjárást kedvelõk: tessék néha szurkolni a nyárért epekedõknek és enyhébb verzióknak is, különben unalmas lesz ez a tél "Túl-gyõzni" meg nem jó, ld. ránk telepedõ AC

Vojejkov tengely csak akkor tud kialakulni, ha a Balti-tenger befagy. Ez teszi lehetõvé az AC híd oly mértékû felépülését, hogy a Norvég-tenger felõl semmilyen ciklon ne tudja kettévágni.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26569)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#2656

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26567)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26566)

Koratavaszi,napos, szélcsendes idõ nagy napi hõingadozással (-1,-2 fok reggel, 10-12 fok kora délután) akkor alakulna ki, ha nagyon közel lenne hozzánk az AC középpontja, az advekció egy ideig szünetelne.
A következõ idõszakra ellenben tõlünk ék-re levõ anticiklon ígérkezik, így még ha anticiklonáris hatások dominálnának is, keletrõl szüntelen szivárogna a Keleteurópai- síkságot kitöltõ nagyon hideg levegõ. Ennek erõsebb éjszakai fagyok, és lényegesen gyengébb nappali felmelegedés (derült idõ ellenére) lenne a következménye. A gyenge hidegadvekció miatt hideg légpárna létrejötte kevéssé valószínû (kedvezõ feltételek mellett még létrejöhetne). Bizonytalansági tényezõként ott van a szinte minden modell által mutatott mediterrán ciklontevékenység. Ez adott esetben számottevõ csapadékkal, teljesen más jellegû idõjárással lepne meg.

Az ilyenkori és a januári AC-k között nem tartom olyan nagynak a különbséget, mindkettõ okozhat tavaszias és télies hõmérsékleteket. Elsõsorban attól függ, hogy mennyire ülepszik meg a hideg levegõ, milyen erõs lesz a hidegpárna, illetve, hogy a környezõ ciklonokkal együtt milyen erõs áramlások uralkodnak. Ha most leesne néhány centi (elég 2-3 is) összefüggõ hó, majd nyugalomba jutna a levegõ, akkor is ugyanakkora esélye lenne hidegpárna kialakulásának, mint januárban. Annyival nem magasabb a napállás még szerintem.

Ebben a helyzetben eléggé képtelenségnek tartom, hogy úgy alakuljon ki az AC-híd (ha kialakul), hogy a hideg levegõ északkelet felé visszahúzódjon. Ehhez skandináv ciklon kéne, aminek nem nagyon látom esélyét. Ellenkezõ esetben azonban a hideg délnyugat felé indulna el, a meleggel akarna keveredni-cserélõdni, ami normális is. Ehhez fekete-tengeri, vagy mediterrán ciklonok kellenek. Ennek következménye lenne, hogy az AC-híd északabbra alakuljon ki.

Szóval annak ellenére, hogy a modellek azt mutatják, hogy akár fölöttünk is kialakulhat /ebben így igazad is van/, én személy szerint ennek nem tartom nagy esélyét. Erre pedig az lehet bizonyíték a holnapra esedékes csapadékok megjelenése a modelleken, illetve ezzel összefüggésben, hogy a mediterrán térségtõl északabbra is kialakulhatnak már a modellek szerint ciklonális görbületek (ld. még: met4ever), amik 3 napja nem voltak még ott.

Sõt! Ha netán rajtunk alakulna ki az AC-híd, akkor sem vagyok benne biztos, hogy nem lesz hidegpárna, hisz már tegnap biztosan volt, és gondolom azóta is van inverziós réteg, ami alatt folyamatosan hûl a levegõ. Ma mi épphogy fölé mentünk a fagypontnak. Ez számomra azt jelenti, hogy nem lesz tavaszias idõjárás abban az esetben sem, ha rajtunk alakulna ki az AC-híd.

A GFS nagyon gyakran vizionált ránk húzódó AC-t, amit egy belsõ-skandináv nyomásfáklyával Link és budapesti nyomásfáklyával Link támasztanék alá. Ezen felül ott van még a dél-brit régió: Link ahol blokkoló AC képzõdhet. Azaz a hatalmas AC-híd felettünk is végezheti, ez viszont januárban hidegpárnát, most kellemes, egész kora tavaszias idõt is tartogathat. Egy anticiklonos -5 környéki T850-nek már köze sem lenne a télhez, de még a télies idõjárás is csak jóindulattal. Persze elég 1-200 km-rel É-abbra lévõ AC-híd és olyat borulhat az egész, hogy országos terítés is lehet hó terén. Zseniális, különleges idõszak és rosszul nem lehet kijönni belõle!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26565)

Es a friss 00 UTC-s ECMWF futasban is: Link

Mind az operativben, mind pedig az ens. atlagban. Mindkettoben delre mediterran ciklonnal...
Kozben mara tovabb csokken a Tmax. Jol indulunk neki a holnap kezdodo magassagi enyhulesnek.

Vojejkov tengelyre hajazó helyzet a BOM modell 00z futásán is : Link

Az ECMWF tegnap esti futását végignézve nagyon hasonló következtetésekre jutottam, meg is írtam a társalgóban. A blokkoló AC délkeletre mozdul ugyan, de nem gyengül, sõt. Skandinávia nyugati részén csökken ugyan a légnyomás, de nem azért, mert a zonalitáshoz tartozó ciklonok érik el -hanem, mert a délkeletre mozduló AC hátoldalán alacsonyabb izobárok nyomulnak arra a területre. A Kárpát-medence viszont az erõs orosz AC hatása alatt maradna, ez további keleti hidegbeszivárgást, átlagnál hidegebb (sõt vastag hótakaró esetén jóval hidegebb) idõjárást jelentene nálunk febr.25. után is.

Nagyon érdekes folytatást vázol fel - eltérõ részletekkel, de szinte megegyezõ végkifejlet mellett - a GEM és az ECM. A blokkoló hideg AC ugyan várhatóan pár száz km-rel keletebbre húzódik, blokkoåó hatása viszont továbbra is érvényesül, így a nyugat felõl érkezõ ciklonok délebbi pályára szorulnak és peremciklonként (ECM-verzió), vagy peremciklonból mediterrán ciklonná átalakulván (GEM), délkelet felé mozdulnak el. Mindkét helyzet nem kevés havat tartogat(hat) a tarsolyában! Az azori AC ezt követõen összekapcsolódhat az immár Kelet-Európa felett elhelyezkedõ egykori skandináv anticiklonnal, így egy Voejkov, vagy arra hajazó hatalmas AC-híd jönne létre, kiterjedt északkeleti kontinentális hideg áramlással kontinensünk nagy részén. Amennyiben 20-23-a között nagyobb mennyiségû hó vezetné be ezt a késõ téli idõszakot, bizony akár jócskán március elsõ felébe benyúló, elhúzódó, kemény éjszakai fagyokkal kísért periódus, az idei szezon harmadik HRHI-ja is bõven az esélyes forgatókönyvek között szerepel. A csillagászati tél utolsó harmadának egy része (lehet, hogy jó része?) tehát hamisítatlan téli idõ jegyében telhet. Ezen csupán a¼ újra beinduló zonalitás vagy egy tartós ciklon elõoldali helyzet változtathatna, de egyelõre én egyiknek sem vélem felfedezni a nyomát a modellfutásokban, így nálam a késõ téli, akár hetekig tartó periódus a befutó.

Az elozo hetvegen a medencebe bearamlott hideg levego "ulepedese" folyamatban van. Ez jol latszik a tegnaphoz kepest csokkeno Tmax-okon is (a tegnapi +1,+5 fokos Tmax utan ma -1,+3 fok jellemzo, leginkabb kevessel 0 fok felett), de sokatmondo a ma 12 UTC-s bp-i felszallas is: Link

Kb 850 hPa-nal kezdodik egy meg nem tul vastag inverzio. Efelett eszaknyugati az aramlas, mig ezalatt, mar teljesen elvallva a magasabb retegektol keleties aramlas jellemzo. Erre az also, hideg legretegre fog majd felsiklani az enyhe levego delnyugatrol, es ha megmarad az also legreteg mar most is tapasztalhato elvalasa a felsobb retegektol, akkor nem lesz jelentos lekeveredes, igy 0, +1 fokos T850 eseten is lehet majd havazas. (ha pedig vastagabb legreteg lesz pozitiv homerskletu az inverzio felett, akkor havas eso, fagyott eso, onos eso, eso az egyeb viszonyoktol fuggoen...)

Ez az egyik eset, amire emlékszem, a másik 1973-ban volt. A gyakoriság ebbõl jól látszik.

Egy tipikus száraz nagy hidegre emlékszem -bár ez inkább visszatekintõ, ezért elnézést is kérek érte-, 1991 januárjának végén. Akkor egy kifejezetten enyhe, már-már meleg január végi nap után (28.) rendkívül drasztikus lehûlés vette kezdetét, két nap leforgása alatt közel 15-20 fokot esett vissza a hõmérséklet (igazi, "vegytiszta" kontinentális hidegelárasztás volt). Emlékszem, hogy az OMSZ-es elõrejelzések nem szóltak másról, mint -15, -20 fokos éjszakákról (a hómentes felszínek ellenére), és ált. -3, -8 fokos nappalokról. Bár ezt a nagy hideget tetemes mennyiségû hóesés követte (Budapesten kb. 40 cm hó esett le febr. 8-9-én), de ez egy átmeneti enyhülésnek volt köszönhetõ, amit egy mediterrán ciklon okozott...

"Növöget" a skandi AC, középpontjában már megjelent az 1035 hpa-s izobár is. Tõle keletre az egyik állomás -37 fokot mért ma, ez sem hagyható figyelmen kívül. Az atlanti ciklonok továbbra is erõsek, de egyhelyben "topognak" (a napokban tényleg volt retrográd mozgás is). A fenti AC és a keleteurópai ciklon közös áramlási rendszerében a felgyülemlett hideg elárasztja a tõlünk északra és keletre fekvõ területeket. A gyors hátoldali áramlás valóban keletre esik Közép-Európától, ennek ellenére a hideg eljutott az Északi-Kárpátokig, mondhatni, a "küszöbön áll".
Úgy tûnik, az atlanti ciklontevékenységgel egy idõre csak mint mediterrán ciklon generáló tényezõvel kell, hogy számoljunk.(az alacsony nyomású terület már Észak-Afrika nyugati részéig ér le, ezzel párhuzamosan az azori AC visszahúzódott a kontinens centrumából.)
Nagyon jelentõs makroszinoptikai változás ez az elmúlt (január elejével kezdõdõ)
idõszakhoz képest. Úgy tûnik, mintha valamennyit visszaléptünk volna a régi idõjárási éra felé, azzal a különbséggel, hogy most skandi AC a blokkoló, nem brit.
Mi következhet mindebbõl a mi idõjárásunkra nézve? Azt könnyebb megmondani, hogy mi nem: hosszan tartó tavaszias idõszak, idõ elõtt jött koratavasz biztos nem. Ezt az északeurópai hideg és a mediterrán ciklontevékenység kettõse szinte kizárja. Ezt leszámítva a fagypont körüli, hószegény "szöszmötölésektõl" a nagyhavas, farkasordító idõjárásig terjedõ skálában kell gondolkodnunk. Könnyû lenne azt mondani, hogy valami "köztes" kimenetel a legvalószínûbb. Könnyû, de nem biztos, hogy helytálló. A mediterrán ciklontevékenység mindenesetre kulcsa lesz az egésznek. Jelenleg nincs valamire való ciklon a Mediterráneumban, de könnyen lehet, ez csak átmeneti állapot. Most nagyon célszerû lesz dél felé is nyitva tartani a szemünket. A szerdától esedékes T850 emelkedés akár még jól is jöhet annak a számára, aki a havat szereti. Kissé még mindig "lagymatag" a légkör, és látványos dolgokhoz azért felgyorsult légmozgások, mélyebbre süllyedt légnyomás szükséges.
Ha tõlünk dny-ra kimélyülne a ciklon, az persze "felhúzná" hozzánk az enyhe levegõt, de a hátoldal rövidesen rapidan ránk dönthetné a Kárpátokon kívüli hideget, s akkor nagy lenne a valószínûsége számottevõ havazásnak is.
A hóesés témájához még annyit, hogy hosszas megfigyeléseim szerint elég jó korreláció van a kibontakozó hideghullám komolysága, és a lehulló hómennyiség között. Ha a hideg "komolyan gondolja" a dolgot, rendszerint tisztességes havazás is van. Ellenkezõleg: ha nagyon nem akar havazni, az mindig felveti, hogy nem lesz erõs, tartós lehûlés.(A száraz nagy hidegre is vannak példák, de ez kifejezetten ritka)
Persze itt megjelenik a "tyúk-tojás" problematika: azért esett sok hó, mert nagy hideg készült jönni, vagy ellenkezõleg: a vastag hótakaró miatti erõs lehûlés tette zorddá az idõt.

Valóban a beenyhülés (ezzel számolni kell,délen szerintem is esélyes) határa bizonytalanná teszi az egészet, de én mindig a legfrissebb adatokat,képeket nézem, a modellek futásai legalább fél napos adatokból dolgoznak.Perpill Rómában és Madridban 4 fok, Palermoban 6 fok van. Szerintem a Mediterrán ilyenkorra már annyira lehûl, hogy nem tud olyan brutális enyheséget hozni onnan egy ciklon (ha nem bika erõs,mint már volt rá példa akár 960-980-al)mint decemberben vagy januárban.A kelet-európai hideg is február elején még ereje fénykorában van.A februári közép csak azért nem hidegebb nálunk a decembernél,mert a napállás magasabb,ha süt akkor erõsebben melegít.De ha nem süt,sokkal hidegebb van.Most a Skandináv-hg.,Kárpátok és a Fekete-t.partja a határa a brutál hidegnek.Már Lengyelo. és Románia -5-10 fokok,Ukrajna -15 körül,Skandinávia és Oroszo. pedig -20-40-ig lehûlt. A makacs orosz ciklon ontja már délebbre is a havat és pumpálja a hideget a Kárpátok felé.A télen még ilyen hidegbázis nem volt.A medi ciklonok szerintem hoznak enyheséget,de nem lesz délnyugati,inkább keleties áramlás felettünk.Valóban nem a ciklonközpont fog csapadékot adni nálunk,hanem felsiklások,torlódások és konvergenciák sorozata.Éppen ezért lesz a hó túlsúlyban, mert a két légtömeg közül egyik sem fog felettünk triumfálni,csak folyamatos háborúzgatásuk tart egy hétig.Ha az AC hidege gyõzne,akkor lenne 2 centi hó mellett -15 fok átlagban,mint 2006-ban.Ha egy medi jönne,akkor brutál vegyes csapadék lenne 2 napig aztán esetleg enyhülés és olvadás,ahol lesz belõle egy kis hótakaró. Egyiktõl sem örömködne senki, de az elõzõ változat 1-2 hét szép télzárást hozhatna. Aztán márciusban jöjjön a tavasz !

Szó mi szó, az említett elõoldali megenyhülés (szerda-csüt-péntek) nagyon kritikus. Ha csak 850 környékén történne, akkor még az sem lenne baj, ha az ország nagy részén kevéssel 0°C fölé menne a hõmérséklet. Átkeverés hiányában ez nem érvényesülne az alsó légrétegekben, így azok maradhatnának kevéssel 0°C alatt, kivéve a felszíni T-ket napközben. Így a csapadék még könnyen áthûthetné a 850 körüli pozitív (nem túl vastag!) légréteget, majd pedig a felszín közeli levegõt is lehûthetné.

Ha erõsebb az elõoldali megenyhülés és/vagy átkeveréssel érkezik, akkor persze simán az esõ felé billen a mérleg, és aztán, ahogy írod, csak lassan mehetne át a csapadék a hidegbeáramlással hóba.

Az elõzõ hozzászólásomban feltételeztem, hogy a hétvégi hidegfront után beáramló hideg levegõnek elég a 3-4 nap az elõoldali enyhülés elõtt ahhoz, hogy "megülepedjen", és erre mintegy majd felsiklik az enyhe levegõ 850 környékén, és nem igazán tud majd lekeveredni, illetve a 850 hPa körüli enyhülés mértéke sem lesz túl jelentõs.
Ehhez képest a friss 12 UTC-s ECMWF ens. átlag IS kicsit erõsítette az enyhülés mértékét, és a modell szerint esély van arra is, hogy az alsó légrétegekben is érvényesüljön az enyhülés valamelyest.

Így ez alapján is csökkentek az esélyek, viszont az alsóbb légrétegek beenyhülésében koránt sem vagyok biztos annyira, mint amennyire a modellek várják, és ez azért bonyolíthatja a dolgot. Itt van még aztán a csapadékhûtés kérdése, ha elég alacsony lesz a harmatpont...

Az korántsem baj, ha a modellek nem látnak csapadékot már a hidegbeszivárgásos összeáramlásos idõszakban, mert szerencsére még nem minden folyamatot tudnak leírni, így pl. akkor is lehet csapadék ha nem várják

Az a baj, hogy az elõoldal olyan mértékû enyheséget szállít fölénk, ami könnyen az egész országot pozitívba viheti ( Link ), innen pedig a hátoldalra kerülés + intenzív csapi lehetne csak hóban végzõdõ történet. Erre pedig nagyon kevés az esély, mert addigra a modellek szerint elfogy a csapadék és gyors hidegelárasztás sem lesz - éppen ma említettem a mettársalgóban a lehetséges "bárikus pattot", azaz a ciklonáris görbület, ahogy Te írod. Annyi esélyünk van, hogy ilyenkor valóban jóval magasabb a csapadékhajlam, mint egyébként (alacsony a nyomás is), így egy karácsony környéki beragadó csapi is lehet talán itt-ott. Amire én esélyt látok, az a kezdeti havazás, ha jó napszakra esik, akkor szép havas, fehér tájakat lehet majd fotózni az ország ÉK-i harmadán. Utána ebbõl a síkvidék nagy részén esõre számítok... Ezt nem egy modell vagy ENS állapot adta, hanem napokon át sok-sok GFS és ECM (illetve most már GEm GME NGP stb.) futás. Nyilván volt egy-két kedvezõbb verzió (és egy-két latolgató, aki elhitte, majd késõbb a modellek pontatlanságának alapjául szolgáltatta, ahelyett, hogy... mindegy is) - de volt egy-két szörnyû felállás is. Ilyen szerintem a 12Z futás a GFS részérõl, ez lenyomja az összes modellt, még Budapestre is +2 fölé viszi a T850-et, ezt azért sokallnám én is. Lassan itt a 18Z, meglátjuk.
Még valami: Addig nem lesz talajmenti szivárgás, amíg nem kerülünk a hátoldalra (azaz az AC és a medi hátoldalának közös áramlásába), akkor viszont gyorsan szárad a levegõ, ahogy írod - ez viszont így pont, hogy nehezen jár csapadékkal - Link a GFS ENS egy tagja sem lát belõle semmit (vagyis hát nem sokat).

Jó kis elemzés, köszönjük Ebben a mondatban a link végére becsúszott egy vesszõ, azt vedd ki, ha még bírod, ha nem, akkor egy moderátor segítségét kérjük: "Szombatra középpontjával már Görögország felett valószínûsíti az 50 ens. tag átlaga: Link míg a Kárpát-medence fölött..."
[megtörtént. - witch]

Egyetértve Bakonyvár "víziójával" egy kis megvilágítás a ma 00 UTC-s ECMWF ensemble átlag mezõk segítségével:

A skandináv anticiklon legalább 1 hétig való fennállása már valóban eldöntöttnek néz ki, így szemünket a mediterrán térség ciklonális aktivitása felé fordíthatjuk...

Szerdára az atlanti ciklon peremén Franciaországtól délre már peremciklon kezd kialakulni a Földközi-tenger felett: Link

Csütörtök 00 UTC-re: Link a peremciklon már közelebb ér a Kárpát-medencéhez, elõoldalán délnyugat felõl a magasban enyhe levegõ siklik fel az itt lévõ megülepedett hidegre, ami többfelé okozhat már csapadékot. A halmazállapot még kérdéses, de 850 hPa-on délen 0, északon -4°C körülinek jelzi az ens. átlag., úgyhogy ha nem lesz túl vastag a pozitív réteg, akkor akár még a 0°C-os T850-û helyeken is lehet hó (havas esõ, ónos esõ...)
Amennyiben persze vastagabb lesz a pozitív hõm. réteg, akkor az esõ felé billen fõleg a déli területeken a halmazállapot.

Péntekre: Link már teljes egészében kialakult a mediterrán ciklon önálló nyomásközépponttal, Korzikához közel. Ekkorra kicsit már 850 hPa-on is csökken a hõmérséklet csütörtökhöz képest, és ha hozzávesszük a felszínközeli keleti, észekkeleti áramlást, amely megcsapolja a Kárpátokon túli nagyon hideg levegõt, akkor a csapadék halmazállapota egyre inkább szilárd lehet már a déli országrészben is.

A skandináv anticiklon stabilan a helyén marad, ezért a mediterrán ciklon nem tud a Kárpát-medence irányába elmozdulni, csak kelet felé. Szombatra középpontjával már Görögország felett valószínûsíti az 50 ens. tag átlaga: Link , míg a Kárpát-medence fölött az anticiklon déli peremén jellegzetes ciklnális görbület kezd kialakulni, ami a medencében összeáramlást és havazást eredményezhet.

A hideg levegõ fokozatosan, lassan, északkeletrõl illetve a Kárpátokat megkerülve északnyugatról szivárog be a Kárpát-medencébe, ami az összeáramlást és az ezáltal kiváltott csapadék tartósságát elõsegítheti. Vasárnap 00 UTC-re: Link a tényleges mediterrán ciklon már messze jár törökország felett, miközben az anticiklon peremén még mindig ciklonális görbület és egy kis alacsonynyomású középpont látható felettünk.

A vázolt kép nem sokat változna a következõ hét elsõ napjaiban sem, hétfõ: Link kedd: Link szerda: Link
A ciklonközéépntok messze délen, délkeleten vannak, miközben a Kárpátokat körülfolyó hideg levegõ keltette konvergencia sajtolhatja tovább kifelé a nedvességet a levegõbõl a medencében.

Összességében tehát a ma 00 UTC-s ECMWF ensemble átlag alapján (ami vélhetõleg az ens. tagok túlnyomó részének véleményével egyezik meg ezesetben), a hét második felétõl több napos, ismétlõdõ csapadék alakulhat ki az anticiklon déli peremén, ami a kezdeti esetleges vegyes halmazállapot után egyre inkább havazásnak tûnik az ország egészén.

Az intenzitás (kisebb korzeteket és idõszakokat kivéve) valószínûleg nem lesz túl erõs, de a tartósság okán többfelé akár jelentõs hóréteg is kilakulhat, amit a talajon érkezõ fagyos levegõ is erõsen támogat.

(Úgy látom nem mûködik még az új oldalon a linkek tükrözése, ezért elvesznek hamar a belinkelt ábrák. Így kénytelen voltam kimenteni a képeket és ezeket belinkelni...)

A GFS nagyon ragaszkodik a kövér skandi AC-hez ( Link ), szemben a tagokkal: Link Addig egyik sem kecsegtet komoly hóeséllyel, amíg felénk is tolódik, ennek esélye pedig egészen komoly Link . A konvergenciás-összeáramlásos-hidegcseppes havazások már nem fognak megmaradni hosszabb távon, mint januárban vagy esetleg decemberben, hiszen napközben azért olvadozgat majd. Cserébe egy ránk telepedõ AC kellemes T2m-ehez hoz nappal, éjjel viszont még csípni fog a fagy (lévén szivárgó, talaj menti hideg is jöhet). Link (Balaton környéke kb.) Egy -10-et is közelítõ T2m min, és +5 feletti Tmax könnyen meglehet az ország nagy részén, ha valóban létrejön a skandi AC híd, vagy inkább pajzs, maximum nem ilyen táposan: Link Kevésbé változékony idõ felé tendál most a GFS a Kárpát-medencét illetõen.

Szerintem a legújabb analíziseken és a mûholdakon jól látszik,hogy a szokatlanul mély (940 körüli) atlanti szörnyek retrográd mozgást vettek fel.Nem hogy kelet felé tartanának, hanem É, sõt Ény,vagyis Grönland felé.A frontálzónáik csak arra jók,hogy egy kis lefûzõdéssel Közép-Európában felhõs,kissé enyhülõ és csapadékos idõt okozzanak.A Grönlandtól Mauritániáig nyúló front meg csak kinyúlik és majd szétszakad és déli felén egy ciklon lesz.Valójában a skandi AC eldõlt, hogy triumfál a ciklonok felett, magyarul megtízóraizza a zonalitást.Már csak az a kérdés,hogy a jövõ héten jövõ Med mennyire kever ránk enyhe levegõt,vagyis a hó vagy az esõ kerül túlsúlyba.Mivel a hidegbázis erõs, erõsödik felettünk a keleties áramlás, én egy a télen egyedülálló esélyt látok egy országos,az utóbbi 1-2 évben nem tapasztalt méretû havazásra.

Ez a Barents-tengeri AC felõl nyúlik le, ha végig pörgetem, de igazad lehet. Bár ez a futás nem kicsit nyugatra viszi Izlandról a ciklonokat. Bennem az volt, hogy a Norvég-tengeren a zonalitás még úgy ahogy erõs lesz. Nem tudom, hogy az izlandi ciklonaktivitás valóban ennyire gyengül-e. Most úgy tûnik, igen: Link . Így az AC a hegyekig elnyúlhat simán. Mondom, még átnézem részletesen a futásokat, de szerintem holnap délelõtt a 0Z-seket. Most már azért csak el kéne indulni a bálba, ami 8-kor kezdõdött

Annyiban nem értünk egyet, hogy a skandi AC ne alakulhatna ki és terjeszkedhetne - hiszen már kialakult, és nem kis területen! 45 órára elõre: Link
A friss GFS esélyeirõl pedig ennyit: Link messze magasabban fut, mint a tagok (skandi AC fáklya).

Jó okfejtés.

A kiterjedt hótakaró és a felette kialakuló hideg levegõ hosszabb távon egy öngerjesztõ folyamat révén egyre magasabbra törõ anticiklonális mezõt alakít ki, ez Szibériában a leggyakoribb, szinte általános, kontinensünkön (az orosz-síkon és Skandináviában) több feltétel egyezése kell ehhez.
Ez az egészt neveztük el triviálisan hûtõszekrény-effetusnak.

Ezt erõs atlanti áramlás felszámolhatja, ám ha ez átmenti, azonnal újra képzõdik, és a zavarmenetes állapot hosszától függõen erõsödik.

Ezeket a folyamatokat a modellek csak közvetett módon érzékelik, emiatt jogos észrevételed, hogy ingáznak.
Ahogy egy általános Ac-gerinc kialakulása elõtt jó néhány nappal, az akkori bizonytalansághoz hasonlóan.

Ez most iskolapéldához méltó módon zajlik, emiatt engedjük meg mostanában néhányan, a fenti tényezõkkel is kalkulálók - a bizonytalanság ellenére - a biztosabb körvonalazást.

A jövõ hétvégi skandináv anticiklon erõsségének és helyzetének kérdésérõl elég beszédes, ha megnézzük az ECMWF ensemble átlag nyomásmezõjét mondjuk jövõ szombat (febr.19) 00 UTC-re az utóbbi három 00UTC-s futásból:

(bal oldal ens. átlag, jobboldal operatív)
Febr. 10. 00 UTC-s futás: Link

Febr. 11 00 UTC-s futás: Link

Febr. 12. 00 UTC-s futás: Link

Az elsõn a jövõ szombati skandináv anticiklon már határozottan ott van, bár még súlyponjával keletebbre, és 1020 hPa-os nyomással jellemezve az ens.átlagban.
A következõ 00 UTC-s futásban az anticiklon súlypontjával ráhúzódik a skandináv-félszigetre és a tagok átlaga már nagy területre 1025, kisebb területre 1030 hPa feletti nyomást valószínûsít.
A mai futásban pedig tovább erõsödik a Skandináv-félsziget felett az említett anticiklon.

Miközben a skandináv anticiklon erõsödik, ugyancsak erõsödik (mélyül) a Földközi-tenger keleti medencéjében található ciklon, a kezdeti 1015 hPa-ról 1000 hPa-os központi nyomásúvá az 50 ens. tag átlagában!

Vagyis futásról futásra növekszik a különbség a két rendszer középponti légnyomása között, így a közös áramlási rendszerükben a ciklon hátoldalán egyre erõsebb az áramlás északkelet felõl, így egyre határozotabb hidegelárasztást valószínûsít.

Nekem ezek alapján már egyre meggyõzõbbé kezd vállni, hogy az antlanti ciklonok egy idõre pihenõre kényszerülnek majd, és a Kárpát-medencét északkelet felõl a felgyülemlett hideg levegõ akár egészen hideg része is eláraszthatja.
Ami még igen kérdéses: a kialakuló mediterrán ciklon pontos kiterjedése és pályája, így a lehulló csapadék mennyiségének eloszlása illetve halmazállapota a jövõ hét második felében...

Én pedig azt vettem észre, hogy a Kelet-európai-síkság nyugati részére szakadó hidegtömeg a legerõsebben akkor jelenik meg, amikor az északkeleti (tehát nem skandináv) anticiklontól délre ciklon jelenik meg. Ez szívja ki az AC alól délnyugat felé a hideget. (Az AC magától nem tudja általában megmozgatni a körülötte lévõ levegõt.)
A gond az, hogy az északkeleti AC a határrétegben van jelen, így fölötte akár erõsebb áramlások is lehetnek, a hidegbázis akkor is többnyire stabil marad. Ahhoz, hogy ne legyen ott a hidegmag, az kell, hogy az anticiklon "megszûnjön", vagyis inkább, hogy létre se jöjjön. Ennek szerintem kicsi az esélye most már, annyira hidegek vannak ott. A Thermometer által leírtak lehetnek szerintem a jövõbeliek ott, vagyis egy-egy ciklon alatt a kisugárzás gyengülése miatt enyhül csak a levegõ, késõbb visszahûl.

Mindamellett a skandi AC-s verziók így nálam valamelyest kisebb valószínûséget kapnak, ott az óceán közelsége nehezíti az egyébként ott is jelenlévõ hófelszín felett az AC kialakulását. Az AC széle szerintem max Finnország közepéig juthat, itt lehet az a 2-300km széles sáv, ahol a ciklonok frontjai megállnak.
A tagok egyébként eléggé együtt ugráltak, nem váltak nagyon ketté, vagy csak ritkán.

Az egyébként jóval bonyolultabb, honnan szerzünk ciklont a Fekete-tengerhez . Jónéhány gfs futás (op és tagok) szerint a következõ hidegleszakadás során (tehát kb. ma vagy holnap) generálódik mediterrán jellegû ciklon Bulgária térségében, ez erõsödhet meg a hidegmagtól délre. Asszem az ECM és a GEM op 1-2 futása adott messze nyugatról érkezõ ciklont, illetve voltak, amik a ma reggeli HF-et adó ciklont vitték az AC alá, ám e két verzió számomra kevésbé valószínûnek tûnik.

Ez leginkább találgatás, modellelemzéshez most nem volt kedvem, tehát inkább emlékezetbõl mondtam, hogy eddig hogy nézett ki a helyzet. Szóval lehet, hogy változni fog a dolog. Még utánanézek késõbb, este, vagy holnap.

Nahát, ez egy egészen megfontolandó érv! Ugyanis a hidegleszakadások és az enyhébb futások blokkokban jelentkeznek eddig. Volt egy kevés elárasztásos, ami erõs skandi AC-t várt (emlékeztek, a -20 alatti T850-ek zsinórban), és valamivel több, ami meg nem éppen. Ez csak az operatívra igaz, a tagok szerintem jóval korlátozottabban használnak ilyen eszközöket, mint hóborítottság, kárpát-medencei köd (ld. T2m), stb. Most épp enyhe "periódust" élhetünk ezek szerint.
Viszont gondolom a modellek igen összetettek ahhoz, hogy egyetlen érvvel meg tudjuk ezt magyarázni. Például a skandináv térséget most semmi sem zavarja, rendkívül alacsony T-k vannak ott (és egy batárom épp ott sífut egy hetet ), mégsem akarják a modellek erõsítgetni az AC-hatást, sõt ciklonokat csempésznek idõvel föléjük.
Az ENS tagok végre frissültek (mit keresnek lent: Link ), és megvan az ok: Link olyasmit vázolnak, amit az operatív is adott hajdanán: erõsödgetõ elnyújtott AC. Ennek helyzete nem mindegy, mert felettünk semmit sem ér (É-i zonalitás, vagy hideg-érintés), tõlünk DK-re meg nagy enyheséget hoznának, ellenben ha ÉNy-ra lenne a Kárpát-medencétõl, dõlne a hideg, mint egy ECM verzión. Link Ehhez viszont (most) 180 óra környékén nyerni kéne azt az átkozott csatát
A GEM is ellát addig, õ bizony szétforgácsolja ezt az anticiklont. Bár érdekesen: Link tulajdonképpen nem is marad sehol érdemi anticiklon (majdnem klasszikus zonalitásba torkollhat).

Azon gondolkodom, hogy a modellek állandó ingadozásában a skandi AC-kontra atlanti minimum tekintetében nem játszik-e fõszerepet az északkeleti vastag hótakaró. Tudjuk, a szárazföld téli idõjárásában döntõ tényezõvé tud válni. Ezekben a napokban általában északkelet felé figyelek, de már a tavalyi télen is megfigyeltem a következõket: ha ciklon éri el a Skandináviától keletre fekvõ területet, ott a hideg hirtelen megenyhül (pl. -25 fokról felemelkedik -10-re) Aztán 1-2 nap múlva, ha a ciklon távozott vagy feltöltõdött, újra -25 fok van, vagy még hidegebb. Szerintem egyértelmû, mi játszódik le: a felhõs ég és a csapadék gátolja a kisugárzást (plusz enyhébb levegõ érkezik a magasban), ezért a melegedés. Mindeközben vastag friss hótakaró képzõdik, jó levegõs, hõszigetelõ. Igy aztán a ciklonáris hatás megszûntével a kiderülõ ég alatt még mélyebbre száll a hõmérséklet, mint amilyen annak elõtte volt. És a kisugárzás, a lehûlõ felszíni légréteg erõsíti az AC-t. Mindez elég gyakran, 2-3 napos idõközökben követi egymást.
Kérdésem: elképzelhetõ-e, hogy ez a gyors váltakozás készteti a modelleket a "billegésre" a skandi AC erejét, és azon keresztül Európa idõjárását illetõen?

Azóta volt néhány GFS futás, és több esetben is a ciklon gyõzött, teljesen elsöpörve a skandináv AC-t - volt, hogy a hideget is kitolta a térségbõl. A 00Z is ilyen lett, a 06Z-n még 192 óránál is folyik a csata, de meggyengült az AC-oldal. Úgy tûnik, a belviszályok (kis ciklonok az AC belsejében) vereséget eredményeznek, s a fõerõk hanyatt-homlok menekülnek Link Ny-Szibériába. Ezzel együtt pedig beindulhat a klasszikus É-abbi zonalitás.

Erre a lehetséges szcenárióra gondoltam : azori AC , 192 : Link ill. 240 óránál : Link

A megerõsödött, É-ra tolódott azori AC a brit AC, nem? Egyetértek Veled, nem azért írom, csak tegnap is említetted így a társalgóban.

Itt is megemlíteném : számolni kell az azori AC-val is,ha a jövõ hét második felében körvonalazható makroszinoptikus váltás esélyeit,irányát vizsgáljuk!
Amennyiben az megerõsödik és északabbi pályára tolódik, meghátrálásra késztetheti az atlanti ciklont ill. segítségére sietne a skandináv AC-nak a a csatában. Ez esetben nem lenne kérdés a harc végkimenetele : az atlanti ciklon visszavonulót fújna...ezt követõen pedig egy AC-híd jönne létre,mintegy kettészelve Ék/Dny tengelyen a kontinens nyugati ill.keleti felének idõjárási jellegét.

Érdekes lehet figyelni a GFS futásokat, mert olyanok, mint a pisztolylövések egy céltáblára (amit Anarki nekünk szépen fel is parcellázott ). Mindegyik futás egy-egy verzió felé billenti a mérleg nyelvét, melynek eléggé szélsõséges megnyilvánulásai is tapasztalhatóak a 384 órás elõrejelzés 1-1 intevallumában. Lásd a 00Z erõs zonális jellegû eredményét, vagy a mostani, 06Z kemény hideget vizionáló hatását. Szerintem a legnagyobb csata, ahol a skandi AC és a legerõsebb izlandi minimum összecsap, most 160-180 órára látható. Ennek a párharcnak az eredményétõl függ az ez utáni idõjárás. Ha a skandi AC picit is meggyengül, nekünk azzal "vége", elkapnak a délies áramlások. Ha túléli, mi csak akkor lehetünk esélyesek (akár nem is kevés, ld. Snowhunter) hidegre.
Itt sorakoznak fel a hadseregek: Link
Lefûzõdõ ciklonos elõcsatározások: Link
A fõerõk egymásnak feszülnek: Link
A skandi AC meghátrál: Link
De ez csak csel volt, tõrbe csalta az izlandi ciklont: Link (1050 hPa a hátországban!)
A gyõzelem nem is kérdéses: Link ki javára dõlt el.
Ez csak egy futás, de szerintem ez lesz a kritikus szakasz (160-180 óránál van most). A 00Z totális gyõzelmet vizionált az izlandi minimum javára, az elõtte lévõ 3 szintén vereséget. A tagok nagy része is látja a csatát: Link sõt a 06Z szerint sokuk támogatja is az anticiklonáris gyõzelmet Link A tél utolsó nagy csatájára készülünk, kérdés, át tudja-e venni Európa irányítását.

Az 1.verziót jövendöltem közvetetten tegnap is, annak látom legnagyobb esélyét, az öngerjesztõ folyamatok révén.

Az izlandi ciklonaktvitás ugyanis erõs marad nagy eséllyel: Link
Ez harcban lesz skandináv Ac-vel: Link
A nyugat-európai szárazföldi térség mutatja, az Ac-tengely öngerjesztõ folyamata révén bizony nyeri a párharcot (francia és német): Link és Link

Anarki!

Ez a futásod eléggé téliesre sikeredett!
Gyakorlatilag 90%-ot adsz annak hogy valamilyen formában téli idõ lesz. Vagy száraz hideg, vagy havas, kevésbé hideg. Na kívánom valamelyik jöjjön be!

Figyelem! A következõ hozzászólás szubjektív véleményt tartalmaz!

A skandináv anticiklon már jórészt biztos tényezõnek számít a következõ 10 napban: Link a két nagyobb hidegmag a Kelet-Európai síkságon, illetve Grönland térségében helyezkedik majd el. A tõlünk keletre lévõ hideg erõssége javarészt biztosnak látszik: Link , a Grönland térségében lévõ hidegmag várhatóan gyengülhet az elõttünk álló idõszakban: Link
Fontos megjegyezni, hogy a biztosnak kinézõ skandináv anticiklon mellett ismét a tõlünk északnyugatra lévõ ciklonaktivitás fogja meghatározni az idõjárásunkat, tehát Tél Tábornok úgy táncol, ahogy az izlandi minimum fütyül.
Az óceánon lévõ ciklonok erõssége fogja tehát 100%-ban meghatározni, hogy a kontinentális hideg mennyire hatol be a kontinensbe. Mint tudjuk: az északnyugati ciklonaktivitás erõsségének felmérése jelentheti az egyik legnagyobb problémát a modelleknek. Valamelyest a skandináv anticiklon kiterjedése is mérvadó lehet.

Ettõl függõen kb. 4 féle kimenetet lehet valószínûsíteni:

1. Adott (viszonylag erõs) izlandi ciklontevékenység és nagyra kiterjedõ skandináv anticiklon mellett a ciklonok a mediterrán térségbe érve mediterrán ciklonokat generálnak, azonban a két hidegmag közé beszorult anticiklon hazánktól messze, déli pályán tarja a ciklonokat. Ebben az esetben jönne a hideg, de javarészt szárazon, illetve az azori anticiklon nem tudna labdába rúgni. ( 40% )

2. Adott (viszonylag erõs) ciklonaktivitás mellett kevésbé masszív skandináv anticiklon várható, így a mediterrán térségbe érkezõ ciklonok már számunkra is megfelelõ pályán felkanyarodva (akár több hullámban is) komoly havazásokat okozhatnak. Ez egy elég hófúvásos verzió. Eleinte kifejezetten tartalmazhatna elõoldalakat is vegyesvágott csapadékkal. ( 25% )

3. Intenzív ciklonaktivitás mellett a skandináv anticiklon nem bírja az ostromot, így a keleti hidegbázis keletre tolódna, illetve beindulnának újra a zonális jellegû áramlások. ( 10% )

4. A ciklonaktivitás legyengül olyan mértékben, hogy az azori anticiklon felerõsödik, ami késõbb anticiklonális hidat képez a skandináv magasnyomással, így megnyílik az északkeleti légcsatorna és nyakunban találjuk a felhamozódott hideg nagyobb részét. Ebben az esetben a Fekete-tenger környékén egy masszív ciklon alakulhatna ki, aminek akár kisebb-nagyobb mértékben is hatása alá kerülhetünk. ( 25% )

Most átnéztem a modelleket (elsõsorban az enseket). A mostani futások ismét azt erõsítik meg bennem, amit már 3-4 napja gondolok, hogy a hideg levegõ a Kelet-európai-síkságon keresztül inkább tõlünk keletre szakad le. Ennek nyugati oldalán szinte minden esetben száraz az idõjárás. Most is, a leszakadó hideg által generált "medi" valahol Bulgária környékén alakul ki. Csapadék inkább csak az ország keleti, északkeleti részében lehet (határa szerintem a Zemplén-Debrecen illetve a Börzsöny-Szeged vonalak között lehet a legnagyobb eséllyel). A határvonal attól függ, mennyire gyorsan halad a ciklon kelet felé, pontosabban, mennyire tud visszahajlani ránk az okklúziója. A halmazállapot valószínûleg szilárd lesz.
Fõleg az ország délnyugati része, de késõbb akár az egész ország is, a hideg mögött az óceáni ciklonrendszerek hatására délnyugat felõl felnyúló melegnyelvben lehet, ahol anticiklonális hatások érvényesülhetnek.
Amire figyelni kell a nyugat felõl érkezõ légtömegek esetén, az a 96 óránál megjelenõ peremciklon az óceán fölött egészen délen; az ecmwf egyenesen szubtrópusi ciklonná erõsíti, és 120 órára el is érné Spanyolországot, a többi modell északabbra számolja, gyengébbnek és lassúbbnak. De a lényeg, hogy a Földközi-tenger középsõ medencéjében kialakuló átmeneti bárikus mocsárra hasonlító területbe belefuthat, és ott esetleg újra megerõsödhet. Ha át tud jönni rajta, mint egy mediciklon, akár nálunk is okozhat csapadékot. Ennek esélye jelenleg kicsi, de nem elõször jelent meg, 2-3 nap múlva tisztázódhat le, hogy csak ijesztgetés, illetve ha nem, akkor valóban nálunk okoz-e csapadékot.
Mindenesetre én jelenleg ebben a szituban látom a leginkább csapadékos helyzetet az ország nagyobb részén.

Annyiban egyet tudok érteni, amennyiben véleményem szerint sem várható a közeljövõben dinamikus hidegelárasztás, rapidan kialakuló hideghullám. Az azori AC továbbra is túlontúl erõs, benyúlik a szárazföld centrumába. A légnyomás középértéke már régóta elég magas nálunk, ritkán süllyed, akkor is keveset és vontatottan (ezzel függ össze a rendkívül szárazzá vált idõjárás) Az azori magasnyomás, karöltve a roppant aktív észak-atlanti ciklonokkal, bizonyos nyugatiáramlás-hajlamot testesít meg, mely valóban ellentmond a kontinentális hidegelárasztásnak. Tapasztalati tény, hogy a komoly hidegelárasztások alacsony légnyomású idõszakok végén következnek be -s hol van most alacsony légnyomás?
Nos, ez a dolgok egyik fele. A másik, hogy északkeleten elég nagy területen igazi hideg van, -30 fokot megközelítõ vagy elérõ értékekkel. Ha egy-egy nyugatról besodródó ciklon fel is emeli a hõmérsékletet Észak-Oroszországban, egy-két napon belül újra ott a nagy fagy. Szinte tapintható a kiterjedt hótakaró hûtõ hatása. Abban tökéletesen igazad van, hogy az északkeleti hidegfelhalmozódás nem jelent okvetlen zord telet nálunk. Sokszor láttam már olyat hosszú amatõr "pályafutásom" alatt, hogy az ilyen hidegtömeg végül nem terjeszkedett, vagy nem felénk terjeszkedett, nem tudott átlépni a Keleti-Kárpátokon. Ha el is ért végül hozzánk, hatása néhány napra korlátozódott. Úgyhogy világos, a bizonyos társaink részérõl mostanában megnyilvánuló télváró optimizmus könnyen keserû csalódással végzõdhet.
Mindennek ellenére, ha tartós lesz az északkeleti hidegpool, valami hatásával azért számolnunk kell. Jelenleg azt látom a legvalószínûbbnek, hogy patthelyzet alakul ki a kontinentális és óceáni hatások között. Lehet, nem fog betódulni a Kárpát-medencébe a rendkívüli kontinentális hideg, és nem fog megismétlõdni 1929, 1956 vagy 1986 februárja. Viszont a zonalitás sem fog tudni -elõreláthatólag- szabadon érvényesülni. Az óceáni léghullámok az északkelet-európai AC nyugati oldalán kénytelenek lesznek északra fordulni, direkte aligha érnek el hozzánk. A magam részérõl kitartó, kelet és dél között ingadozó légmozgást várok a következõ hosszabb idõszakra (ahogy néhány napja írtam, zonalitás helyett keleti, ill. déli tipusú blockingot valószínûsítek)
Mit jelent ez az idõjárás kézzelfogható tényeire nézve? Jelenthet elõoldali szituációt fõnszerû déli szelekkel. Azonban nem feltétlenül és kizárólagosan ezt. Ha az északi AC kissé nyugatabbra mozdul, akkor annak peremén a hidegnek jelentõsebb része "lecsorog" hozzánk. Ebben az esetben megélénkülõ széllel száraz, hideg levegõ ér el minket, komoly éjszakai fagyokat okozva. Ha ilyen szituációban mediterrán ciklon alakul ki, lehet regionális, de talán még országos havazás is (a nagyobb hóesések szinte mindig keleties légmozgás mellett alakulnak ki)
Szóval összefoglalva: továbbra is inkább kontinentális hatások érvényre jutását várom, de komolyan számolok az általad felvetett patthelyzettel is -úgy tûnik, a "két világ" közötti egyensúly kényes lesz. (természetesen Rudolfking elõzõ kommentjére reagáltam)