Meteorológiai esélylatolgatások

Azért a hideg-várakozások egyelõre alaptalanok, már ha "csak" a modelleket nézzük. Egyelõre még 384 órán belül is csak néhány tag kacérkodik ismételt sarki elárasztás esélyével. Ami miatt mi ütközõzónába - és ezzel együtt többnyire az enyhe oldalra kerültünk, az a ciklonáris irányítás le nem lassulása. Ez megfigyelhetõ mind a brit-, mind az izlandi zónában. Link Link Ezek a fáklyák nap mint nap mást és mást tudnak mutatni (180 óra felett), még tendenciózusan is, szóval azt, hogy most emelkedik, vagy éppen csökken, nem nagyon lehet alapul venni. Viszont jócskán 200 óra felett van. Látszik, hogy most mindkét akciócentrum aktív, nem is tud letörni hozzánk a sarki hideg, pedig jókora adag és nagyon elindult (mert a skandi AC-t se vonhatja kétségbe senki Link . Azért, mert sok hideg van tõlünk É-ra, nem garantálja semmi, hogy ránk is kell szakadnia. A ciklonok mozgása ráadásul pont szerencsétlen felettünk, kb. így tudtuk egyedül megúszni a hideget. Ezt persze lehet, hogy néhányan a bölcs elõrelátásuknak tudják majd be, vagy valamiféle gyõzelemként tekintenek rá, de õk figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy egy különösen éles hõmérsékleti kontrasztot hozó sarki eredetû hideg lecsorgásáról beszélünk, ami itt a mi szélességünkön majdhogynem egy mediterrán ciklon bizonytalanságával bír (bírt). Tanulságos volt lekövetni a fáklyát, s jól látszik rajta, hogy nem szedett ki semmilyen lehûlést (pedig hónapok vagy évek múlva (sõt, lehet, hogy már most is) mindenki ezt fogja hinni), csupán a "szokásos módon" szórt egy ilyen helyzetben. Elkezdett január vége felé lefelé szórni, volt, hogy minden tag lent volt, volt, hogy mindegyik fent, körülbelül a várakozásaimnak megfelelõen: Link (már ezt a hozzászólást is sikerült valakinek úgy félreértenie, hogy azt hitte, hogy biztosra veszem a lehûlést, hehehe - pedig ott az esély, 5-10%, bár január 31-én). Mindezt nem azért sejtettem elõre, mert szuper képességekkel rendelkezem, csak (ahogy sokan mások hozzám hasonlóan: Derick, Snowhunter...) emlékeztem hasonló eseményekre, amikor ugyanezen végigmentünk mindannyian latolgatók . Láttunk olyat, hogy 72 órára lezuttyanó T850 tûnt el a szemünk láttára (jó 15-20 fokot zuhant minden tag és mégsem lett belõle semmi). Ez egy ilyen idõjárási helyzet...
Visszatérve a jövõképre, ha lesz_zuhéj az atlanti csigagyártól várja a skandi AC letolódását, akkor viszont mikor szûnik meg a csigagyár? Nos, bátran mondhatom, hogy 240 órán belül ennek kicsi az esélye (legalábbis egy brit blokk kialakulásának mindenképpen). Addig viszont még lehet télies helyzet, bár korántsem az egyesek által a kiragadott fáklyákba beleálmodottak. Ilyenkor már egy igazi nappali havazáshoz, megmaradó hóval, jó -5 alatti T850 kell (eltekintve egy-két meredek és speciális helyzettõl), amire valljuk be, egyelõre kevés esély van (úgy, hogy csapi is férjen mellé). Egy újabb téli szitu felállásához megint napokat kell várnunk és óvatosan latolgatnunk (brit blokk, skandi AC, kelet-európai AC-híd, stb.) - ezzel viszont könnyen kiérhetünk a február 28-ig tartó meteorológiai télbõl. Elképesztõ, hogy ez a tél makrofelállásban olyan lehetõségeket tartogatott, hogy akár az évszázad tele lehetett volna, ám szerencsétlen (makroléptékben mérendõ) "nüanszok" miatt sokaknak (a január-február eleje nekem is) eseménytelen, télszegény szakaszként marad majd meg. Olyan blokkingot és skandi AC helyzeteket puskáztunk el, amikre néha teleket kell várni, nem heteket...
Nyilván még nincs vége a történetnek, érdekes latolgatnivaló még akad néhány hétig, aztán viszont jön az ingoványos terület, a zivatarszezon, ami... hát szóval, nem a kedvenc elõrejelzendõ témám
Egyébként, amikor lehúzták rólunk néhány éve a hideget, akkor "véletlenül" nyugatra tolták az egészet az események elõtt 72 órával. Nos - most is tolhatnának egy nagyot rajta nyugat felé, lenne ám pislogás meg meglepetés Csakhogy azóta szerintem sokat fejlõdött az idõjárás-elõrejelzés. Modellek terén.

Néhány napja szinte ugyanezen gondolatokat jegyeztem be ide, jó most újra"látni" már letisztulóban a nagy Ék-európai hideg felhalmozódás tényét. Egy ilyen hatalmas kiterjedésû hideg légtömegnek - február második dekádjában - már a közelsége is kiválthat hevesebb idõjárási helyzeteket. Sõt! Az erõsödõ napsugárzás okán a mediterráneum is plusz potenciált gyûjt. Ez a két légtömeg közti kontrasztot napról napra csak növeli, és ha keveredési zónába kerül a jó öreg kárpátmedencénk akkor aztán végképp bizonytalan, de semmiképpen sem eseménytelen lehet idõjárásunk!! Egyébként pont az ilyen helyzetek a leg nehezebben megfoghatóak a modellek számára is. Az ilyen felállások adhatnak évkönyvek emlékezetes eseményeihez is alapot. - ( Vagy nem...)

A vastag kelet-európai hótakaró megszülte ott a februári nagy hidegeket. Úgy látszik, olyan mennyiségû hideglevegõ gyûlik össze északkeleten, ami mindenképp nagyon komolyan veendõ, ha nem döntõ tényezõ Európa idõjárása szempontjából a következõ hetekben. Szinte biztosra vehetõ, hogy valamilyen mértékben hatással lesz idõjárásunkra. A változás menetrendje még nem teljesen világos, a lehûlés erõssége is vita tárgya. Véleményem szerint kicsit késõbb jön majd a vártnál, hidegrekordok se biztos, hogy dõlnek majd. DE most is tartom, hogy a hónap közepe-második fele szárazföldi-sarki irányítású lesz, esetleges mediciklonos havazásokkal. Véleményemet az északkeleti hidegfelhalmozódás tényére alapozom, ill. arra, hogy az atlanti ciklontevékenység várhatóan gyengülni fog.

Igen, értem amire célzol, csak én a "legtéliesebb" jelzõt az alatt értettem, ami a várható makro elrelndezõdés okán, igen csak esélyes a mediciklon gyártásra, illetõleg a hatalmas mennyiségû hideg légtömeg közelsége sem elhanyagolható tényezõ.
Persze billenhet a mérleg, mert, egyelõre nagyon pengeélen táncolós.
Én úgy gondolom ez a bizonyos mérleg nyelve, bármely irányba is, de 1-2napon belül billen. Na én akkor borítékolom is...(maximum arcomra fagy a vigyor)

Részben egyet értek a véleményeddel, de a százalékos esélyekkel nem. Nem akarok itt semmit túlmagyarázni, de az indexeket áttekintve én nem várok kemény dolgokat, pláne nem a legtéliesebb periódust.
Ha a GFS-bõl indulok ki, akkor az igazi mézesmadzag mindig 200 óra környékén és a felett helyezkedik el.
És ha jobban belegondolsz, akkor a Hari Seldonos mézesmadzag verzióval is így állunk, ugyanis február 15-17. között már jó eséllyel nem várható komolyabb durvulás. A kedves modellek szokásukhoz híven üveggömb tartományban tartják az érdekes történéseket (leszámítva ezt az igen csak rövidnek kinézõ hideghullámot február 12. környékén, ami 5 nappal ezelõtt még a legûberbrutálabb hidegleszakadásnak nézett ki a fáklyákon országon belüli rácsponton!!!!! ).
Nem vitatkozok a ténnyel, hogy a komoly hideg országunkhoz közel lesz, de én a legtéliesebb periódus esélyét 80% helyett kb. 10%-ra teszem. Voltak ennél a helyzetnél jóval ígéretesebbek is a szezonban.
A legnagyobb esélyt egy átlagos (regionálisan átlag alatti) idõjárásban látom, ami idõszakos havazásokkal, illetve vegyes halmazállapotú csapadékkal járhatna hazánkban.
Ahogy írtam, a komoly telet sem zárom ki, de esélyét nem adom magasra. Az ilyen "biztos vagyok benne" kifejezésekkel nagyon megütheti a bokáját az ember. Emlékezzünk csak vissza pl. a legutóbbi mediterrán ciklonra január harmadik felében (csak úgy pörgött a társalgó a 25-30 centi havaktól) vagy azokra a parákra, amikor a komoly téli periódusokat hosszabb-rövidebb brutális beenyhülések tarkították meg.

Továbbra is biztos vagyok benne, hogy az idei tél "legtéliesebb" periódusa áll elõttünk.
Továbbmegyek: Ha az Atlanti csigaoffenzíva Oroszország fõlé tereli a Skandináv AC-t, illetve Kiépül a Nyugat-európai block, az számomra legalább a március elsõ felének az idõjárását is megpecsételné, egy esetleges jó irányú hidegleszakadás akár Fekete-tengeri ciklonnal is járhatna.
Röviden az én várakozásaim, hogy Február 20.-tól csapadékosra fordul az idõjárás, több hullámban sarkvidéki levegõvel, mediterrán ciklonokkal, eseménydús idõjárással.
Ennek százalékosított értéke 80%.---(Véleményem szerint)

Ollálá, köszönöm szépen!!

Link Azaz a bal menüben az ENS (Ensembles) menüpont alatt. GFS és a NAEFS 40 tagja érhetõ el, utóbbinak a bélyege sajnos nem.
Itt még érdemes lehet nézelõdni: Link "cartes" az rendes térképeket jelent, "diagrammes" nyilván a fáklyákat, ez a "moyennes" pedig átlagolt, középértékeket és eltéréseket jelent, ha nem tévedek nagyot.

Ezt a fajta bélyeget hol lehet elérni a wetterz.-on? A gfs-en kívül más modell bélyegeit is ellehet érni itt?

Link
Fantasztikus, ott van az összes tagon a hideg (semmi nyálas zonalitás meg ilyenek) 216 óránál is, de ez így van 140 órától 380 óráig. Ki tudja, addig hova hullámzik a hideg-meleg határ, mennyi csapadéknak kell kiesnie belõle a hõmérsékleti kontraszt okozta ciklonok miatt. Elhúzódó állóháborúnak néz ki, már csak az kérdés, a harcvonal melyik oldaláról szemléljük

Hát a friss futások nekem megint csak megerõsítik egy jelentõs téli fordulat lehetõségét. A lehülés már -már borítékolható, a mértéke Ék-en akár Hari-S "stílusú" is lehet. Míg Dny-on jóval szelídebb. Legalábbis eleinte, de felsejlik 19-20.körül keveredési zóna,és Med is. Mely akár nyugatnak hozhatna havat, és hamisítatlan telet. A szórás most 20.-a környékén igen jelentõs... NIncs ez még lefutva kérem! CSATA lesz ebbõl mindenképpen!

Aztán lehet, hogy nemsokára Hari Seldon átírja mindazt, amit a modell nélküli elõrejelzés idõkorlátairól tudni véltünk.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#24902)

Link Ha ez a hidegfront nem talál ide, én egyhuzamban megeszek három kalapot
Az az igazság, szemmel maximum 12 órára lehet elõrejelezni, gyakorlatilag még mûholdképekrõl is. Talán okleveles meteorológusok egy-egy részletes európai adatsorból és mozgó mûholdképbõl néhány napra elõre tudnak jelezni (hiszen 50 éve nem volt GFS, mégis volt idõjárás-elõrejelzés), de erre amatõrök képtelenek. Azét puskázunk ilyen fölösleges és megbízhatatlanul szóró modellekbõl, mint a GFS meg ECM. Az idõjárás egy nagyon-nagyon összetett rendszer, amit elõre megjósolni nem nagyon lehet. A modellek egy elképesztõen leegyszerûsített "modelljei" a valóságnak (különben a világ összes számítógépe számolna millió évekig, hogy kiköpjön egy hat órás elõrejelzést), mégis elég összetettek ahhoz, hogy 72 órára egészen pontos elõrejelzést adjanak. Mûködésük amatõrök számára ugyanolyan bonyolult (pedig egyszerûbbek az idõjárás megértésénél, nem? ). Csak hangosan gondolkodom, de én így képzelem el.
Az 50-es évek elején a numerikus elõrejelzéseket kitaláló fickó begyûjtött rengeteg adatot, az összes rácspontra meghatározta (kézzel) a kiinduló értékeket, majd ezeket (függõlegesen és vízszintesen is sok rácspont, 3 dimenzió!) 1-2 év alatt megoldotta (hõtani, sugárzási, fizikai differenciálegyenleteket kell csupán megoldani, semmi ördöngösség), hat órára elõre. Azt hitte, kudarcot vallott, hiszen 6 óra alatt több száz hPa-okat változott a hõmérséklet, néhány rácsponton 40-60 fokot zuhant a hõmérséklet, stb. Egyszóval "nem kicsit" elszámolta Kurdarcnak ítélte meg és felhagyott a projekttel, pedig ez lett késõbb alapja a numerikus modelleknek (GFS, társai), csak az emberkézzel nehezen számítható és összetett, idõigényes egyenleteket a mindenkori csúcstechnológia csúcsát képviselõ számítógépekre bízták. Õk kevesebbet hibáznak, nem nagyon fáradnak el és egy picit gyorsabbak is
Ezt a történetet Meteorológia (2 kredit, szabadon választható) tanárom mesélte, amibõl négyes lettem, életem legcsúnyább szégyene
Egyszóval a közép- és hosszútávút hagyjuk az (emberek által fejlesztett) gépekre, még a meteorológusok is támpontként veszik figyelembe, hát még mi amatõrök, akik bedõlnek néhány holmi fáklyának meg szubjektívan, szelektíven jegyzik meg az éppen aktuális GFS-forgatókönyvet

Ez az azori anticiklonról talán le is szakad majd, abban az esetben pedig biztosan nem fog sokáig élni. Egy anticiklon kialakulását a termikusan homogén felszín segíti, mivel akkor tud kialakulni, ha az áramlások nagyon gyengék. Termikusan inhomogén felszín fölé kerülve a belsejében beinduló áramlások elkezdik kissé átrendezni a nyomási mezõt. Ez tovább erõsíti az áramlásokat az új kis kp-k között. Ekkor pedig a magasabb nyomású központok felõl kifelé fog fújni a szél a súrlódás miatt, ami szétzilálja a nagy AC központját (átmeneti "bárikus mocsárra" hasonlító helyzet). Ezen kívül pedig a kijjebb begyorsuló áramlások súrlódás nélkül is egy sebességhatár fölött elkezdenek "átfújni" az izobárokon (Anticiklonban nem fújhat akármekkora szél, szemben a ciklonnal).
A skandi AC hátránya éppen az lehet, hogy a határrétegben kezd el kialakulni, a közép-troposzférában esetleg át is fúlhatna fölötte a zonális áramlás is. Ezt a modellek általában nehezen fogják meg. Így azonban arra számítok, hogy ha kialakul, akkor az onnan amíg él, nem mozdul el. Az azori AC visszahúzódásával esetleg hatása alá kerülünk, de szerintem keleti, rosszabb esetben akár délkeleti áramlás is lehet belõle nálunk.

Egyszóval, én éppen azért nem hinném, hogy stabil maradna nálunk az azori orr, mert eddig hideg volt. Az AC-k szeretnek saját talajukon maradni, mozogni csak nagyon lassan szoktak, s azt is úgy, hogy szinte semmi légcsere nincs a környezetével. Ha emiatt nagy hõkülönbség alakul ki mellette, ott elõbb-utóbb ciklogenezis szokott beindulni, ami visszaveti az AC-t.

Ez a HF nekem tetszik, bár ha nem lenne csontszáraz a levegõ, az lenne az igazi. Viszont épp azért, mert az azori orr van most felettünk, sehol nem számítok a stratus beálltára. A meleg fogja szerintem addigra kitölteni a Medencét. Bár ez már végképp csak tipp.

Pedig nagyon úgy tûnik, hogy jön.

Link --> Link

Link --> Link

Link --> Link

És ez már csak 2 nap, tehát elég nagy a valószínûsége. Teljesen száraz HF lesz, viszont nagy a jelentõsége, mert szétbombázza a kedden már kialakulóban lévõ hidegpárnát. Ha ez nem jönne, akkor megint beállna a stratus. Tulajdonképpen egész erõs front ez, hiszen 10 fokos lehûlést okoz a magasban.

Azt mondjuk el tudom képzelni, hogy felétek ÉK-en beáll a stratus, ennek esélye ott van a széltérképeken ismét.

Hát, nem tudom, lehet túl amatõr vagyok és hülyeséget mondok, de a Metoffice európai mûholdas animációját látva nekem ez a délnyugat-európai anticiklon (Azori-maximum hatása?) stabilizálódni látszik: Link
Ha pedig az Azori ide beül, nehezen tudom elképzelni, hogy jövõ hét közepén továbbáll. Márpedig az utóbbi hetek mindent átható hideg idõjárása után nagy esélyt adok rá ,hogy beül. Ugyanis ha a fölénk helyezõdõ magas nyomású levegõ melegebb, mint a talajunk, akkor nálunk lehûlve még magasabb lesz a légnyomása, nehézkesebbé válik (szemben a skandináv AC-nal, ami nálunk megenyhül és továbbáll). Persze, ehhez az is kell, hogy az Azori rendesen fölénk helyezõdjön, amire nagy esélyt látok. Ezért elképzelhetõnek tartom, hogy jövõ hét közepén nem jön semmilyen front.

Az AC Franciaországig nem fog lehúzódni, helyette egy érdekes nyereghelyzetbe kerülünk: A Skandináv Ac, az Azori AC, a Grönlandi viharciklon és a Törökország feletti sekély mezõ határán. Azt követõen azonban, a hónap 2. felében rusnya nagy tél következhet, csapadék nélkül.

Az általad felvázolt kép végeredményben hasonlít az ECMWF febr.15.-re vonatkozó elõrejelzéséhez a következõ különbségekkel: a modell az AC középpontját délebbre teszi -az európai Oroszország középsõ része fölé, a Fekete-tengertõl északra. A délnyugati nyúlványa hiányzik, és az anticiklon hátoldalának d-dny-i áramlása sokkal mélyebben hatol a kontinens belsejébe, köszönhetõen az Atlanti-óceánról benyomuló ciklonszörnynek, melynek bölcsõje szintén a labradori partoknál ringott. A mediterrán ciklont szintén mutatja a modell, nagyjából az általad megjelölt helyen.
Érzésem szerint e két kép között a vízválasztó az északatlanti ciklontevékenység erõssége. Ha ez kisebb lenne, mint amit a modell feltételez, valószínûleg az elsõként említett felállás valósulna meg -és ezt a kimenetelt én sem tartom a legkevésbé sem lehetetlennek.

Hofélia: a modell által 15.-re mutatott kép is azt sejteti, hogy addigra az atlanti ciklonok aktivitása már csökken.

Ebben reménykedem magam is, bár a jelen modellfutások szembemennek most is az Ac- tartós megerõsödésével- Én is az általad vázolt variációt vélem valószínûbbnek. Ék-en ritkán látható homogén területi eloszlású, és hatalmas egybefüggõ vastag hótakaró van felhalmozódva, ez pedig igenis erõsíti Skandi Ac-kialakulása estén az egész térség további Ac -dominanciáját,és a hidegbázist is. A Skandi Ac- kialakulása után az átmeneti ciklon ostromot követõen-az óceáni ciklongenezis mérséklõdésére számítok. (Amcsi-hidegmag felszámolódhat).

15-16-ára én valami ilyesmivé várom az idõjárási helyzet fejlõdését:

Link

Azaz a jelenlegi modell-számításokkal szemben a skandináv AC drasztikus megerõsödését, a magasnyomás délnyugat felé terjeszkedését, Ék-DNY-i teknõt, és Földközi-tenger nyugati medencéjébe lefolyó hideg hatására mediterrán ciklon kialakulását.

Viszont, akkor amit észrevettem, csak köszönni tudom, mármint hogy írásaim gondolkodásra késztetnek.
Bizony a véleményünk eredõje ugyanaz, a következõ hetek idõjárását eldöntõ csata szemtanúi lehetünk a héten.
Az elmúlt futások összevisszasága is jelzi, még messze nincs lefutva a dolog, sokváltozós még az egyenlet.

Szerk.: Lám, Laci már vázolt is néhányat, bizony modellek egy-két visszacsatolást és esetleges kapcsolódási pontot nem láthatnak.

Én csak ezekre annyit tudok mondani, hogy a vak is meglássa, vagy nem:-)

No de figyeljünk oda, itt igazából 3 nagy akciócentrumot különböztetünk meg és ezeknek az eseményeknek a mozgolódása adja meg a hidegleszakadás helyét, irányát és mértékét.
Az egyik, hogy az azori anticiklon északra mozdult, így a ciklonok pályáját kibillentette a nyugati-keleti irányból egy délnyugati-északkeleti irányba. Mivel a Skandináv-félszigeten és a Kelet-európai-síkságon hatalmas hó halmozódott fel így az anticiklon kapásból kitud alakulni, mivel hideg van, a bázisa is megvan, így tartóssága is meglehet.
A másik a ciklonok erõsségé mozgása kint az óceánon, ha ezek tartják azt az irányt amit most, akkor az skandináv anticiklon tudják lökdösni északkelet felé, és mivel az azori ac északabbra van így a skandináv anticiklon kapcsolta létrejöhet, no nem kell Voejkovra gondolni, de ezek a kapcsolatok meghatározhatják a hidegelárasztást. Mivel északon mozognak a ciklonok, így a hideg légtömeggel ezek vándorolnak kelet-délkelet felé, húzva-rántva maguk után a hideg levegõt.
Tehát ha az anticiklon egy északkeleti-délnyugati irányt mutat akkor ránk, illetve nyugatra szakadunk le hidegileg, ha a ciklonok képesek bármerre ezt eltéríteni, úgy változik a hidegleszakadás mértéke, és iránya. No ezért van sok-sok változó, egymásnak ellentmondó futás.
Egyébként Seldonunk valami ilyesmit várhat, aminek igencsak megvan az esélye, így nem szabad elvetni.

Elõzõ kommentemben utaltam rá, hogy lehet, nem a mediterrán ciklontevékenység hozza délnyugatra az északkelet-európai hideget, hanem éppen fordítva: a hideg délnyugati terjeszkedésének a következménye a megélénkülõ déli ciklonaktivitás (szóval ebben nincs vita köztünk) Mindenesetre a déli nyomásfáklyák lefelé mozdulása a Snowhunter-féle 1. verzió valószínûségét növelné, ha másért nem, azért, mert magas déleurópai légnyomás mellett aligha képzelhetõ el nálunk tartós ék-i légáramlás.
Szóval északatlanti ciklon kontra skandi anticiklon "párharc" lesz. Valószínûleg ezt a kettõsséget mutatják a bizonytalankodó modellek. A következõkben halkan monologizálok, mindenfajta egzakt megalapozottság nélkül: mi van, ha mégsem dõlnek el a dolgok most a hétvégén? Ha a cikloncsalád egy különösen erõs tagja átmenetileg tényleg "hidegre teszi" a skandi AC-t, de aztán a ciklonaktivitás gyengülésével az mégis dominánssá lesz Európa fölött? A labradori ciklogenezis már jó ideje elképesztõen erõs (minden bizonnyal a szintén makacs hudson-öbli hidegmag következtében) Az ember hajlamos azt gondolni, hogy belátható idõn belül a hidegmagok átrendezõdése miatt ez a ciklonaktivitás csökkenni fog.

Véleményeddel alapvetõen egyetérek, hiszen az "izlandi minimum", meg a "skandi AC", továbbá a "mediterrán ciklonok" nem szuverén, egymástól független szereplõi a makrocirkulációnak, hanem ezek hemiszférikusan, talán globálisan is, szervesen összefüggenek egymással. Nyilván, ha erõs marad az észak-atlanti ciklontevékenység, és a gyenge skandináv AC nem lesz képes azt tartósan távoltartani Észak-Európától, akkor nem lesz számottevõ európai hidegelárasztás, és mediciklonok sem -és vica versa.
Azt is teljes mértékben aláírom, hogy a jövõ hét második felének, végének történései fogják meghatározni a tél hátralevõ idejének idõjárási jellegét (talán még március elsõ felét is)
Amit elég valószínûnek tartok, hogy az ímmár egy hónapja tartó magas nyomású idõszak után erõre kapnak a ciklonális hatások, az eddig eléggé nyugodt légkör "mozgásba jön". Hogy ez hõmérsékletileg mit jelent majd (csapadék minden bizonnyal több lesz, ha csak kevéssel is, az eddigieknél) még kérdés. Jóval átlag feletti hõmérsékletekre mindenesetre nem számítok, az átlagos,vagy az alatti hihetõbbnek tûnik a számomra.

Szeretem a hozzászólásaidat, elkezdem miattuk nézegetni a térképeket egyesével, mozgásokat, meg minden. Nehogy kötekedésnek vedd, halovány szándéka sincs bennem ilyesminek!..
Abban egyetértünk, hogy a ciklon erõssége döntõ lehet: Ha erõs, széttöri az AC-t, ha gyengébb valamennyivel, akkor viszont az AC miatt még tovább gyengül. Az elsõ képeden ez szerintem látszik is (bár az AC nem túl erõs), hogy a ciklonok szétesve, 970 és afeletti központokkal vergõdnek.
Nyilván egy ciklon-anticiklon csatának leszünk szemtanúi, aminek kimenetele nagyon nagy különbségeket okoz Közép-Európa idõjárásában. Látszik is: Hol sok tag zuhan a mélybe (elsõ eset), hol csak néhány néz le, vagy alig 1-2 (második eset, ez megy most). Mivel azonban az idõpont felé közeledve csökken az elõrejelzés bizonytalansága, utóbbi verzió valószínûbb - ha nem is döntõ mértékben.
Jajj de szép idõjárási helyzet

Ejha, látom kedvelt szokásod bármit is írok, valamiben ellent mondani, he-he!

A viccet félretéve:

Tegnap déli futás, az elõbbi írásomba lévõ 1.verzió: Link
Ma reggeli futás, 2.verzió: Link

A nyomáskülönbség hasonló, mivel a cikloncsalád elsõ tagja még nem erõs és mély, csupán a család erejét jelzi pályavonala.

Mondom a kulcs a cikloncsalád erõsségében rejlik, ez az elsõ még hét közepi ciklon kontinensre húzódásának mértékében mutatkozik meg.
A továbbiak már a következõ ciklonok lesznek.

Véleményem szerint azért nem elhanyagolható az izlandi nyomásfáklya, mert a nyomáskülönbség, ami Izland és Skandinávia között létrejön, nem lehet túl erõs: A skandináv anticiklon akkor tud teret hódítani, ha visszatartja az izlandi térségben kimélyülõ ciklonokat, viszont akkor a középpont nem lesz olyan erõs (voltak rá modellfutások, 990-980 hPa a központ, az is Grönland felett, vagy Ny-abbra. Ha a második verzió jönne be (amit említesz és a modellek másfél napja vázolják), a mély központ mindig Izland környékén fog összpontosulni, a lefûzõdõ-továbbhaladó ciklonok törnék össze a skandi AC szívét. Valahogy így: Link majd Link
Szerintem az biztos, hogy tartósan (2-3 nap+) nem tud komoly nyomáskülönbség fennállni a két térség között, lévén az uralkodó áramlás nyugati, erõs ciklon letolja az AC-t, erõs AC felemészti a ciklon erejét. Utóbbira mostanában nincsen már példa, talán a tegnap esti ECM és a tegnapelõtti GFS futások között akadt 1-1.

Thermometer: A mediterrán térség nem olyan, hogy a tenger fölé érkezõ hideg levegõ hatására mélyül ki a ciklon, majd a tõle ÉNy-É-ÉK-re lévõ anticiklonok nyomási mezõjének megfelelõen kanyarodik fel (a Ny-i uralkodó irány miatt) É-ÉK-K felé? Elõoldalán nyilván hoz meleget, hátoldalán meggyorsítja a hidegbeáramlást (talajszinten is). Szerintem önmagában nem befolyásolja a hidegbeáramlás helyzetét. Hiszen ha nem lenne Földközi-tenger, a hideg sokkal tovább "löttyenne", mígnem el nem fogy az ereje... Mint Észak-Amerika középsõ és nyugati részein.
Számunkra egy Ny-ra helyezõdött skandi AC és nyugatra leszakadó hideg lenne jó keveredési zónával (december 25 pl.: Link természetesen itt se skandi AC, se izlandi gigaciklon nem volt) - viszont a GFS most olyan helyzetet mutogat, melyben annyira keletre megy, hogy tulajdonképpen nem is érint minket. Ebbõl mediciklon már aligha lesz A vége pedig az is lehetne, ahonnan elindultunk: Link Ez már-már a tavaszodás jele is lehet: Erõlködõ tél, stabilizálódó izlandi minimum. S valóban nem csapadékos, Anarkinak lett igaza.

Elírás volt, bocsánat. 2 hét akart az lenni

A következõ 2 hónapban? Azért ez elég merész.
Igazából a lehetõséget nem vetem el, de én nem számítok bazi nagy télre ebben a maradék idõszakban. Persze ez szubjektív kifejezés. A kulcs tényleg a ciklonaktivitás erõsségében lesz.

Az izlandi nyomásfáklya most másodlagos, hiszen ha a Labrador felõl érkezõ cikloncsalád adott lesz a következõ tényezõktõl függetlenül:
1: A cikloncsalád gyenge lesz, a skandináv Ac az elõzõ két napon mutatott módon, Közép-Európa felé kialakuló meredeken észak-déli irányú gerincet képez és térségünkre tolja rá a hideget, ezzel párhuzamosan a ciklonok Izland felé lesznek nyomva = alacsony légnyomás a szigeten.
2: A cikloncsalád masszív lesz, akkor a mai modellek által mutatott módon Skandinávia felõl nem engedi kialakulni az észak-déli irányú magas-nyomású gerincet, akkor a hideg légtömeg kelet felé tolódik és a kiterjedt és erõs alacsony-nyomású mezõ az egész óceáni térségben mélyre viszi légnyomást = a szigeten is.

A kulcs magában cikloncsalád erõsségében lesz, szerintem most másodlagos a Földközi-tenger szívóereje, hiszen az egész folyamat északabbra dõl el.
Ez jövõ hét második felében kialakuló folyamat az egész hónap idõjárási jellegét fogja nagy eséllyel eldönteni.

Ha a skandináv AC nyugatra tolódik akkor bazi nagy tél lesz a következõ 2 hónapban, ugyanis akkor valószínûleg nyugatabbra szakad le a hideg, és akkor bizony jönnek a mediterrán ciklonok. Ezt, hogy hol lesz a skandináv AC, kb hét legvégére, jövõ hét elejére tudjuk csak meg.

Az izlandi nyomásfáklya is arra utal, hogy nem nagyon "akar" ény-i blokkoló AC kialakulni, ill. a skandináv magasnyomás is bajosan terjeszkedik nyugat felé (bár 7. táján van egy kiugrás, és a hónap közepétõl valami halvány emelkedõ tendencia -mégis, az egész lent van a pincében) Ebben a helyzetben véleményem szerint a skandi AC ereje mellett döntõ lesz a mediterrán ciklontevékenység megléte vagy hiánya -végeredményben, hogy mennyire lesz "hajlandó" az azori maximum meggyengülni, lehúzódni rólunk.
A "szakadékba zuhanó" moszkvai hõmérsékleti fáklya -ha megvalósul- azért szinte biztos gyakorol Közép-Európára valamekkora hûtõ hatást.

Az ilyen, ék felõl közeledõ hidegtömeg esetén a helyzet (egyik) kulcsa a mediterrán ciklontevékenység, pontosabban, a "déli térfél" ciklonaktivitása. Ilyenkor a blokkoló AC nem tõlünk ény-ra, hanem é-ék-re alakul ki, így a dél felé törõ hideglevegõ gyors áramlású része tõlünk messze keletre helyezkedik el. Ebben a helyzetben a déli ciklonrendszer szívó hatására, légáramlást gyorsító effektusára is szükség van, hogy a hidegtömeg dny felé mozduljon, és ne dk-re, Ázsia felé terjeszkedjen. Vagy talán fordítva: a mediterrán ciklontevékenység felerõsödése arra utal, hogy az északi AC déli peremén a hidegtömeg zöme nyugat felé fordult. Jelen helyzetben lehet, hogy érdemes figyelni a déli nyomásfáklyákat is. Mi errõl a véleményed?

Említettem ennek a lehetõségét is, hogy a skandináv AC nem bír elég nyugatra kialakulni: Hiába próbált a GFS olyan sûrû izobárokat felvázolni, hogy a Wetterzentrale térképek majdnem fehérek voltak Izland és a Skandiván-fsz. között, egyszerûen túlságosan irreális volt. Az anticiklon 180 órán belül kialakul, fel is erõsödik, de (könnyen lehet, hogy az Észak-Amerikára szakadó hideg miatt) az Izland környékén generálódó nagyon erõs ciklonok szétrobbanthatják vagy felénk tolhatják. Így a hideg nem hogy az ECM szerint vázolt nyugatra, hanem keletre szakad le, amire két dolog is jellemzõ: Alig érint minket (Lehet, hogy DNy-ra be sem figyel -5 alatti T850) valamint száraz lesz. A hidegbetörések keleti peremén vannak a havas helyzetek, a nyugati, lévén AC keleti oldalán csorog le, AC hatás miatt nem hordozza magában a keveredés lehetõségét. Ez sem a jövõ, amit írok (milyen fordulatokat látunk mostanában?!), hanem amit tegnap vagy tegnapelõtt körvonalaztam, annak egy modellek által felvázolt (és érdekes, tanulságos kimeneteket produkáló) lefolyása van ma.
Skandináv nyomásfáklya: Link
Izland: Link
Csemege, Moszkva: Link
Ha a téltámadásnak ezen verziója sem tud igazán kialakulni, akkor az utolsó lehetõségek egyikét vesztegethetjük el - ismét. Cserébe volt néhány nap hidegpárna zúzmarával és most épp +9.0 °C van - kellemes!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#2421

Érdekes ez a Skandináv AC. Annak ellenére tûnik kiépülni, hogy Labradornál stacioner viharciklon alakul ki. Mégsem látok jelenleg brutális hidegleszakadást a térségünkre, egy érdekes nyereghelyzet miatt.

Nem (volt) véletlen a közel 30°C-os szórás a fáklyán. A bizonytalanság továbbra is óriási. A biztosnak látszó lehûlés mellett, egyelõre egy kevésbé zord verzió (csak "hideg lenyalások") tûnik "befutónak".

Egész jól néz ki
Link
A fáklya 25 fokos szórása sem semmi.
Egy hülye modell, a GEM: Link
Egy lassú modell, a NOGAPS: Link
Egy kóstolgató modell, a NAEFS: Link
Ha valóban lesz még esélye a lehûlésnek, vagy valamilyen formában bekövetkezik, kézenfekvõ bizonyíték lehetne 180-tól 384 óráig a GFS fölénye. Ez egyébként nem meglepõ, a GEM régen 72 órára elõre sem látott nagy hidegbetöréseket Tõlünk ÉK-re egyébként az is igaz, hogy mindkét fáklyán (GEM, NOGAPS) több mozgolódást lehet találni. NOGAPS meg ugye a nem ránk tekeredõ medinél volt pontatlan. Finom idõjárási elõrejelzési helyzet hosszabb távon, ez biztos

Igen, ne általánosítsunk!

A MET társalgó egy része állíttatta, a pontosság kedvéért.

Úristen, mi ez az óriási zuhanás febr.8-án a fáklyán? Én meg már beleéltem magamat, hogy tavasz.
Egyébként ez a hideg, ami hát talán jönni fog, végig ott volt eddig is a modelleken, csak hát északon. Kialakulni látszik a skandináv AC, ami szépen ránkzúdítja majd a sarkot, a potenciál meg meg volt rá eddig is. Újracsak a tél javára billent az a bizonyos "mérlegnyelv". Tanulság meg ebbõl az, hogy megintcsak az idõjárás kitol velünk és az ellentettje jön be, ami eddig látszott. Úgy látszik, hogy ez a tél a váratlan pálfodulásokról szól. Rudolfking is rámutatott egyébként arra, hogy gyanúsan nagyon lelognak az egyes tagok a fáklyán. Igaza lett, elismerésem.
Hó most nem látszik, viszont január közepén sem látszott, hogy havazni fog majd január 3. dekádjában. Peremciklon, hidegcsepp és újra fehér minden.
Hogy latolgatás is legyen, ez a helyzet huzamosabb ideig is képes lesz majd fennálni. Elég erõs AC néz ki Skandináviára, ami azért annyira könnyen nem adná meg magát. Ha hó is hullana valamibõl, elképzelhetõ, hogy a Tmin pik-pak lezuhan majd -20/-25 °C-ra.
Azt hiszem nem viszek virágot a Tél sírhelyére, amit a met.társalgo állítatta még valamikor január 11-én. Elfagyna.

A gfs-en 240 óra fölött megjelentek a med-ek is hmmmmm... de szép álom ez egyelõre.

Úgy látszik, hogy mégiscsak felépül egy Skandináv AC mely hatására a téli folytatás alapfeltétele, a hideg adott lehetne. Persze kérdés még ennek a hideg leszakadásnak a majdani pályája... Északi nyomásfáklya Link
Ennek ellenére én azt mondom, egy igazi télhez hó is kell! Itt egy fáklya rácspontomhoz közel Link Nos, bár 10-e után néhány tag megmozdul de egyelõre túl nagy csapadékot nem prognosztizál. Január jóval átlag alatti csapadékmennyiséggel zárt nálam, vajon folytatódik majd a csapadékszegény idõ esetleg majd fordul a kocka? Ebben a hideg elárasztásban sok minden benne lehet... Mindenesetre a szezonális modellek a következõ hónapokra nem várnak eget verõ csapadékhozamokat Link Link A hõmérséklet alakulását már legalább egy hete így jelzi Link Link február hideg, majd szumma-szummarum átlagos hõmérsékletek. Ebbõl szárazabb de hideg február vizionálható. Remélhetõleg (ha már hideg lesz), azért némi havat is látunk majd... Hajrá medik, hajrá hcs etc.

Az a bizonyos "fekete ló" /skandináv giga AC + északkeleti kontinentális hideg/ egyszeriben lõtávolságba került. Amennyiben ez a makrocirkulációs helyzet kialakul, én elég hosszú életet jósolok neki, azaz akár február 25-ig. Ez lenne - és minden bizonnyal lesz is - a tél 3. HRHI-je és amennyiben a hideg levegõ nyugalomba jut, akár az egész téli szezon legkeményebb fagyos éjszakái is bekövetkezhetnek legkésõbb február 3. hetében. Nagy havazás egyelõre nem látszik, viszont az AC délkeleti peremén magassági hidegcseppek, helyi konvergenciák simán összehozhatnak néhány cm-t, arról már nem is beszélve, ha idõvel egy-egy med is bejönne. Összefoglalva tehát a Tél köszöni és jól érzi magát, és tudjátok hogy van az: akinek a halálhírét keltik, az még sokáig fog élni :-)

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#23840 - 2011-02-03 07:08:1

Hm...könnyen lehet,hogy még 1 hétig sem tart az enyhe,tavaszias idõ : É-Ék felõl bezúdulhat a hideg,a jövõ hét 2.felében. Persze nem kizárt,hogy a fagyos levegõ java tõlünk K-re megy majd,ez esetben akár némi K-Ny megosztottság is lehetne hazánkban, hõmérsékletileg.
Nagy kérdés,hogy csapadékkal,minket érintõ ciklonnal járna-e a késõbbiekben ez a hideg elárasztás,talán Fekete-tengeri ciklon kialakulására van esély egy ilyen helyzetben ,de én egyelõre inkább száraz hideget valószínûsítek.

Még egy -talán szokatlan- adalék, néha érdemes odafigyelni az ilyen apró jelekre: a tegnapi, északról érintõ hidegfront után a légnyomás alig emelkedett, 1030 hpa közelében maradt. A "betegesen" zonális teleken ilyen esetben a barométer az "egekbe szokott menni" -1040 hpa-ra, vagy afölé. Ebbõl azt a következtetést vontam le, hogy a zonalitásnak nincs valami baromi ereje, lehet bízni a makrocirkulációs kép átalakulásában.