Meteorológiai esélylatolgatások

És a tendencia folytatódik: az operatív futás is csatlakozott a lefelé szóró társaihoz.
Link

Azért ez is kemény: 1065 hPa-os anticiklon, nem ám valahol Szibériában, hanem a finn-orosz határ közelében: Link Szerintem ez azért árnyalatnyit gyengülni fog az idõpont közeledtével, kihatva az itteni hidegelárasztás erejére is. Persze az alaphelyzet a számítottnál valamivel gyengébb Ac-vel is ugyanez maradna, csak gyengébb légmozgás mellett, az pedig még erõsebb éjszakai lehûléseket tudna kihozni...

Bizony, a 10napon túli kegyetlen szórás is sejteti: Link
Ami nálunk hõfok ügyben, az északon légnyomás ügyében: Link
A kettõ persze összefügg...

A 10-e után kezdõdõ brutális szórás (+5 és -22°C közötti 850hPa-os T), jelentõs átalakulást sejtet. Bizony komoly TÉLI 2. dekád is számításba jöhet!!

Hallod, õszintén csodálom benned azt a bátorságot, amivel ezeket a latolgatásokat kreálod..úgy beszélsz egy általad majdnem 2 hét mulvára várt medrõl, mintha 72 órán belül lenne, holott a modelleken még a csírája sem látszik..Eleve ez az egész nagy hidegelárasztás is erõsen kérdõjeles dolog, egyáltalán nem biztos, sõõt...személyes véleményem tapasztalatok alapján az, hogy a hideg tõlünk K-re szakad majd le, mivel felettünk Ac fog terpeszkedni.. Az általad várt "brutális" hidegelárasztásnak az esélye az én olvasatomban nem több 20%-nál.

Igen, elgondolkodtató, ahogy szépen leválnak már tegnap óta a pertubált tagok az OP - ról. A zonalitást jobb ha elfelejti aki várja, már a csalódások elkerülése végett. Ez a fáklya egyszerûen nem a zonalitás fáklyája, ez bizonytalanságot, és/vagy újabb téltámadásokat sejtet, de tartós zonalitást semmiképp! Jó lesz ez az 5 - 8 nap felüdülés, egy kis enyheség, ha ÉK -en lesz egyáltalán valami a szutykos +3+5 fokon kívül. Aztán hajrá az aranyért! A Jenkik is felmorzsolják addigra a rájuk küldött hideg adagot.
Mindez az elmúlt két nap történése mondatja velem, aztán ha még hamarabb jön zima senki ne csodálkozzon!

A próféta szóljon belõled!!!

Egyre csak nõ a jövõ hétvége környéki brutál hidegbetörés esélye. Skandináv anticiklon és orosz ciklon közös áramlási rendszerében -20 fok körüli (akár -25 fokot közelítõ) hidegmaggal európai elárasztás kezdõdhet, 15-e körülre ránk húzódó mediterrán ciklonnal, amely végre az idei tél elsõ igazi, komoly országos havazásával kecsegtet. A GFS fáklyájának -15, -20 fokos tagjainak száma szépen nõ, ami szintén táplálja a reményeket.

Kis személyes verifikáció: sajnos január utolsó dekádja mégsem tudta ledolgozni a hónap közepi szörnyûséget. -0,1 fokra tudta csak levinni a bp-lõrinci havi átlagot. Hiába, a 90%-os esetekben is ott van az a fránya 10%, ami sajnos most beütött

Azt mindenesetre meg lehet kockáztatni, hogy a most kialakulóban levõ zonalitás belátható idõn belül fel fog számolódni, és nem nyúlik a "végtelenbe", mint a 2006/2007 -hez hasonló abszolút anomáliás teleken. A zonalitás a Namias-ciklusnak megfelelõen "meg fog érni", majd meridionálisabb áramlási képek jönnek létre. Hogy ezek majd mire lesznek képesek, nagy kérdés. Lehet ebbõl brit blocking -méginkább félblocking- de elképzelhetõ nagyobb kiterjedésû észak-európai AC is, skandináv-északorosz középponttal (a tegnapi nyomásfáklyák ha harmatosan is, de utaltak ilyesfélére)
Egy dolgot kevéssé tartok valószínûnek: az izlandi blokkoló AC kiújulását Nyugat-Európára szakadó hideggel. Ez az éra épp most ért véget, nem valószínû, hogy hamarosan újra jelentkezik.

Jónéhány napja látszik a lehetõsége, figyeltem is a tagokat, hiszen a GFS operatív lassan 3-4 napja zsinórban adott vagy 4-5 ilyen futást. Link Link Link Mindezek után is csak azt tudom mondani, hogy nagyon sokesélyû a dolog, de a tél visszatérésére más makrofelállásra gyakorlatilag semmi esélyt sem látok. Az AC pedig nagyon gyakran húzódott rá a kontinensre, ezzel konzerválva felettünk immár a meleg levegõt. Link Hiszen itt még semi sem dõlt el. Az is igaz, hogy Izland és Skandinávia között nem lehet 60-80 hPa különbség! Feltétlenül Ny-ra, vagy ÉNy-ra kell tolódnia az izlandi akciónak, különben nem lesz ebbõl ránk szakadó hideget is biztosítani tudó anticiklon. Az izlandi fáklya azonban veszélyesebb Link bár mintha visszafogottabb lenne a szórás-bizonytalanság (gondolom kiszámíthatóbb vidék most az). Mindezek ellenére fel merem vetni, hogy most már van esélye ennek a skandiáv dolognak, de nagyon-nagyon kevés esély, %-okban nehezen mérhetõ. Ha láttátok a GFS 300 óra feletti részét, talán érthetõbb is: Elképesztõ makrohelyzet, szinte fel van borulva az egész, nehezen tudok ilyen felállást elképzelni, maximum átmeneti szakaszként, 1 napra sem Link Ilyen izobárok letolnák az Északi-sark jegét Kínához

Teljesen egyetértek, érdemes figyelgetni a Skandináv fáklyákat (habár én már azt teszem jó pár napja), az esetleges Skandi AC ha kialakul tuti hogy hatással lesz ránk, kérdés hogy milyen mértékben. Nem adja meg magát olyan könnyen a tél az egy biztos!

3 napja pedzegettem már ezt, a GFS már 5-6 napja elkezdte mutogatni 10-11-e körülre az ÉK-i, esetleg Skandináviába átnyúló AC lehetõségét. Igaz, akkor még britek felé "nyúlt" ki.
Még a 10 napos átmeneti zonalitást is említettem Link

Gabesz: jaja, errõl meg tegnap írtam pont (+skandináv fáklya link): Link

Ezekkel együtt a jövõ heti 10+ foknak szívbõl örülük, annak fõleg, hogy száraznak néz ki indulok kocsit mosatni, remélem, nem rontom el

A nagy szórás egy ilyen Ac-felállást valószínûsít.
Az észak-európai igen erõsen növekvõ és nagyon nagy szórást mutató légnyomásfáklyákra kell vetnünk figyelmünket a következõ napokban.
Azaz a hétvégével országos jelleget kapó enyhülõ periódus egy hét körüli (6-9nap) lehet csupán.

Skandináviától ÉK-re 10. környékére egy elég nagy AC épülhet ki, aminek bizony következményei lehetnek, és akár keményebb hideget is hozhat február második felére.

Azért az ólálkodás túlzás........
Mivel masszív NY-K-i áramlási rendszer alakult ki és ettõl északra erõs hidegfelhamozódás jelenleg még Amerika a hideg egy részének energiáját "levezeti" erõs hidegleszakadás formájában. Az hogy a makrocirkulációs mezõ átalakul európa fölött ez bitos, gyakorlatilag egyik percrõl a másokra igen erõs nyugati áramlás alakul ki, amely fõleg észak-európában okozhat igen jelentõs enyhülést. Ilyen hidegleszakadásokat a JMA fog meg a legjobban hosszútûvon, azaz nagyobb eséllyel tõlünk keletebbre szakadhat le és minket csak érinthet.

Valami ilyesféle felállás mindenesetre "ott ólálkodik a kertek alatt". Gondoljunk csak a pár nappal ezelõtt Dél-Skandinávia felett megjelent kis AC-ra, mely a közép-európai gyenge ciklonnal közös áramlási rendszerében Kelet-Skandináviából ránk húzta azt a száraz hideg levegõt, mely végeredményben még mindig felettünk tartózkodik. Elõhírnöke lenne ez egy kifejezett skandi AC szituációnak?

Tegnap is volt egy ilyen hirtelen felindulás, akkor még az operatív is mellettük állt. Azóta kicsit gyengítették, most megint eljátszanak a gondolattal. Nézegettem ECMWF-nél álláslehetõségeket, lehet diplomával a kezemben megpróbálkozom ezzel-azzal, jó lenne látni egy-egy ilyen tendenciának az okát is
Viszont még most is azt mondom, amit az imént: Olyan csalókák mostanában 240 óra felett a modellek, hogy egyelõre csak mint lehetõség, változat érdemes kezelni, nem mint reális esély...
Rossmann: Erre hivatkoztam néhány napja és Gabesz is alátámasztott: Nagy havaknál gyakorta ott figyel... Tavaly volt is, január közepén, meg is hozta a havas telet.

"lehet minket nem ér el egy csipetnyi lehûlés sem. "

Egy klasszikus, legalább néhány napig fennálló Skandi AC- esetén, ha egy csipetnyi lehûlés sem érne el bennünket, az lenne a tél legnagyobb fricskája! Február elején, hatalmas kontinentális hófelszínrõl érkezõ levegõ kizárt, hogy ne okozzon térségünkben lehûlést, persze a várható átmeneti enyhe idõhöz viszonyítva. A Skandi AC a télimádók egyik nagy bálványa! Lehet atlanti szörnyeteg, egy ilyen AC távol tartja közép Európától a kellemetlenkedéseit. A legkomolyabb téli helyzeteknél is igen gyakran szerepel a synop térképen a fent említett AC típus. Mondandómat ne vedd kioktatásnak, tudom hogy te tisztában vagy vele,de ha már szóba került..

Hmm na nézzenek oda máris cáfolják a legfrissebb futások az állításomat, a fáklyák egy meredek emelkedést mutatnak és kisimulást Nyugta-Európában. Mintha meglátta volna az elõzõ írásomat és északra kényszerítik a ciklonokat, ezáltal a Skandináv anticiklon kialakulhat, igaz ez 10 nap múlva kezd esedékessé válni. Gratula, most úgy néz ki, hogy nem volt rossz meglátásod, és lehet belõle valami.
Ez már bizony egy szignifikáns emelkedés, eddig ez még nem látszott.
Link
Link
Link
Néhány északi fáklya, és bizony hideg levegõ tölti ki ezeket, hogy ránk nézve ezek mit okoznak azt korai még vertifikálni, lehet minket nem ér el egy csipetnyi lehûlés sem.
Most ezek után maradjak csendben? ÁÁ az nem az én stílusom, inkább figyelek tovább:-) Meglátjuk a következõ futásokat.
Összegezve a zonalitás kialakul, enyhülés megjön, tartóssága már ennyire nem biztos, hogy hosszú életû lesz, mint ahogy ezt eddig vártam. Kulcs, a nyugati-délnyugati anticiklon kezében vagyon, hogy mennyire képes északnak mozdulni és módosítani a ciklonok áramlási pályáját.

Nem is áltattam magam, a mai modellvilágban tisztában vagyok a beválási esélyeivel. Annyit mondtam csupán, hogy volt (és van) néhány operatív és tag-futás, ami körvonalaz ilyesmit. De ezt a zonális helyzetet sem adta senki 1 héten át, mégis hirtelen ez lett belõle. Esélyt igazán nem is latolgattam, csak felvetettem, ha kialakulna, mivel járhatna, példakánt pedig 1-2 300 órán felüli futást hoztam fel. Még a makrocirkulációs csoportokat is megadtam (Hess-Brezowsky), hogy azok alapján egyébként mekkora esélyük lenne (ha nincs modell a kézben). Sovány. Az, hogy most a tagok adják: Link Link sem jelent semmit, hiába néhány ÉK-i hideggel számoló futás még Magyarországra is: Link . Ennek esélye 240 órán belül is elképesztõen képlékeny lenne. Ésszerûbb egy moszkvai fáklya talán: Link Link Viszont májusban latolgathatjuk, akkor már sok értelme nem lenne, így hát felemlegetni csak lehet

Azért a Skandináv anticiklonnak ne áltassuk magunkat. Véleményem szerint igen csöppnyi a kialakulásának az esélye. No nem azért mert ragaszkodom a tartós enyhe verzióhoz, hanem egyszerûen azért mert szerencsétlen térség annyi, de annyi ciklon kap az arcába, hogy ennek a kialakulása ennyi ciklon között nem épp szignifikánsan magas:-)
Anticiklon van a Azori térségtõl, a Pireneusi-félszigeten át, egészen a közép-európai térségig, és ez most úgy viselkedik mint egy futószalag, simán rohangálnak a tetején a ciklonok nyugatról keletre. Így, hogy tõlünk északra magasnyomás alakuljon ki az ilyen helyzetekben a nullával egyelõ.
Igaz az északi fáklyák mutogatnak valami pöpnyi emelkedést, de ez nálunk a telet nem igen hozza vissza.
Tény leírni nem szabad, de helyén kell kezelni a dolgokat. Ha déli anticiklon picit északabbra mozdulna és módosítaná a ciklonok pályáját akkor errõl már lehet beszélni, addig nem. Meglátjuk, 10 napra ezt egyelõre kizárnám, utána bármi lehet, tél is visszatérhet akár dühöngve is, de az esélyét kevesebbre teszem most:-)
Azonban az is igaz ezen a télen az ilyen szituációk gyorsan változnak így simán rám cáfolhat minden pillanatok alatt:-) Sok-sok kérdõjel, de ez a szép az egészben.

Link Érdekes, hogy a T850 szintjén tulajdonképpen még átlag körül is leszünk. T2m már más tészta lesz, eleinte hidegpárna lehet (ha lesz), aztán meg jó kis maxik egy jó hétig is akár, ha nem tovább.
Snowhunter: Fenno-Skandináv AC-t azt nem említetted... Habár még az ENS sem látja igazán: Link sõt, kettészakadtak tulajdonképpen a tagok. lehet az egészbõl február végéig sem lesz semmi, de azért néha érdemes rá-rápillantani. Gabesz is igazolt

Bizony, 18-án már pedzegettem: Link
Könnyen megvalósulhat elsõ, körben a jövõ hét nagy részére.

Úgy látom, ez lesz a mi reményünk: A skandináv AC. A GFS 06Z-n is létre akar nagyon jönni, 300 óra felett meg is lett az eredménye. A Hess-Brezowsky-féle makrocirkulációs csoportokban ilyen a Ww, HFa, HFz, esélyük relatíve alacsony. Kíváncsi leszek rá, kap-e helyet az erõs ciklonok között.

No igen, nem sokat változtunk. Egy tartós tavaszodás látszik még mindig hosszútávon. Talán vége? Legalábbis egyre kevesebb esély nyílik, hogy a hideg fagyos idõ visszatérjen, tény, lesznek még hideg napok, de tartós havas hosszú téli idõszaknak igencsak megcsapat az esélye.
Az ECMWF egy szélsõségesen enyhe verziót vizionál most, ha az így bejön akkor közelebb leszünk a 20 fokhoz mint a 10-hez. Ami nem ritka február közepén. Volt már 5-én Szentgotthárdon 22,5 fok 2004-ben így nincs kizárva.
Amit én inkább valószínûnek tartok, hogy a jövõ héten sajnos marad a szürke hidegpárnás idõ, bizony éjjel-nappal fagyokkal. Változás ebben a hét második felétõl lehet.
Ami látható, hogy egy aktív mozgású nyugati rendszerek teret hódítanak kontinens szerte, szerintem tartósan. Ami minden, csak télies idõ nem. Igaz a szórás az indexeken most ismét lefelé irányul, de a zonális áramlást ez már nem befolyásolja, legalábbis jó 10-12 nap valószínû hogy nem, után lehet bármi még, de a március közeledtével, a napállás miatt is, a hosszú kemény hideg idõszakoknak egyre inkább vége.
Aztán március nehogy ránk cáfoljon, hisz volt már erre is példa nem is egyszer:-)
Nem is baj, elég volt a hidegbõl, több mint 40 hótakarós napom is mutatja igen remek tél volt eddig itt, és még mindig van olyan hófolt ami november 27-tõl megvan:-)

A különbözõ cirkulációs helyzeteknek általad vázolt tipizálása abszolút szabatos, ez így van, semmi kifogásom ellene. Tulajdonképp arra akartam kilyukadni elõzõ kommentjeimben, hogy ha Közép-Európa fölött mégsem gyorsulnak fel túlságosan a légmozgások, csak kevéssé épül le az AC, akkor könnyen lehet, "beragad" a hideg a Kárpát-medencébe. Hideg légpárna esetén majdnem mindegy, hogy a leszálló légmozgásokat, az inverziót milyen makroszinoptikai berendezkedés hozta létre: végeredményben létrehozhatja azt a zonális áramlásokhoz tartozó erõs dél-európai AC is, ha észak felé nyomul -erre nagyon sok példa van. A légmozgások már egy ideje nagyon lelassultak, a légkör "anergiás", s nem hinném, hogy ez rövid idõn belül a visszájára fordulna. Ezért tudom elképzelni az anticiklonális hatás "továbbélését". Az a szerencsétlen Vojejkov-tengely azért merült fel, mert a közelmúltban elég sok futás mutatott ahhoz hasonló képet, és kb. egy hete valóban egyidõben erõsödött a nyugati és az északkeleti AC. Lehet, hogy lesz majd egyszer fölöttünk viharos nyugati "szállítószalag" is, de kialakulása szerintem lassú és nehéz folyamat lesz.

Tegnap amikor turkáltam a statisztika között a legnagyobb havak után, utánna néztem persze milyen helyzetekbõl is estek...skandi Ac az skandi Ac naa

Érdekesség: A 18Z GFS ismét adja a skandi AC-t 300 óra környékétõl, tehát ismét lehet vetni egy pillantást arra az esetre, amit az elõbbiekben ecseteltem: Mi lenne, ha a skandináv térség felett megerõsödne egy AC. Nem tudom, kell-e hangsúlyoznom, de nyilván nem, mint esély latolgatom, hanem mint teória.

Bocsánat, én úgy tudom, hogy rettentõ nagy különbség van az azori orr és a Vojejkov-tengely között. Az igaz, hogy mindkettõ gátol(hat)ja a zonális áramlást. Az alapvetõ különbség az, hogy az azori orr esetén nincs összekapcsolódva a szibériai és az azori maximum, ellentétben a Vojejkov-tengellyel.
Az azori orrhelyzet esetén az anticiklontól északra akármilyen erõs is lehet a zonalitás, ám rendszerint észak-európai ciklonátvonulások jellemzõk, s a nyúlványtól keletre (általában a Kelet-európai síkság fölött) inkább félzonális jellegû áramlások uralkodnak. Ez a szibáriai anticiklont a síkság felõl "számûzi", a keletrõl érkezõ hideg légtömegek útját pedig elvágja, így az anticiklont nyugat, délnyugat felõl teljesen kitölti az óceáni eredetû meleg levegõ.
Vojejkov-tengely esetén, mint mondtam, az azori és a szibériai anticiklon összekapcsolódik. (Bár ilyenkor is van egy "nyeregpont" valahol középen, de annak is jóval magasabb a nyomása.) Ilyenkor az izlandi minimum általában (akár jóval) gyengébb, mint az azori orr esetében, viszont a tengelytõl délkeletre, az Égei-tenger, Nyugat-Törökország térségében egy erõsebb ciklon jelenik meg. Ennek a ciklonnak az erõssége (és a domborzat) határozza meg, hogy a szibériai hideg levegõ az anticiklon alatt meddig jut, illetve ebben az esetben az óceáni meleg légtömegek vonulnak vissza az Azori-szigetek felé.
Megjegyzem, a Vojejkov-tengely klimatológiailag az egyik, ha nem a legritkább makrohelyzet (csak télen fordulhat elõ); míg az azori orr elég gyakorinak számít, de jóval gyakoribb nyáron, mint télen.
Én emiatt fontosnak tartom megnevezni, hogy melyik fajta zonális tengelyû AC-ról beszélünk.
(
Link Ez most olyan felemás: megvan a török ciklon, nincs félzonális szakasz, jön is a hideg kicsit kelet felõl, de eléggé alacsony a nyomás a nyeregpontnál, még az 1020hPa-s vonal is "elszakad". Sõt, Link 24 óránál már az 1015-ös is, itt már egyértelmûen azori orrhelyzetrõl kell beszélni.
)

Ezen a fáklyán a süllyedés utáni emelkedõ tendencia, ha nem is kifejezetten skandináv AC kialakulására, de mindenesetre az izlandi minimum befolyásának csökkenésére utal a Skandináv-félsziget tekintetében -nem igaz? (Mintha a végén felfelé is szórna...)

Nem kell az ilyen elnevezéseknek túl nagy jelentõséget tulajdonítani, és azon agyalni, mennyire tekinthetõ Vojejkov-tengelynek egy bizonyos felállás, vagy mennyire nem. Már sajnálom is, hogy annyit emlegettem. A lényeg (mellesleg a Vojejkov lényege is): nagyméretû, zonális tengelyû AC, mely Közép-Európán is áthalad. Ezen AC megakadályozza, hogy az enyhe levegõt hordozó észak-atlanti ciklonok a kontinens fölé terjeszkedjenek -ezek messze északon maradnak. Ennek megfelelõen hideg, szárazföldi légtömegek uralkodnak nálunk ilyenkor.
Ezen zonális tengelyû AC nagyon jellegzetes módon megvolt az elmúlt napokban, és megvan jelen pillanatban is. Hogy ez az azori magasnyomás nyúlványa, vagy más eredetû, az északi zonalitás távoltartása szempontjából nem bír jelentõséggel.
A modellek most azt mutatják, hogy a jövõben az említett AC meggyengül, nem lesz képes útját állni a nyugati áramlásos zónák délre terjeszkedésének. Ezzel kapcsolatban ld. az elõzõ kommentemet.

Én emlékszem, hogy pár napja tényleg mutatott a GFS AC hidat, viszont az nem Vojejkov-tengely volt, hanem azori orr!
Az ECMWF ENS tipikus.

Link Sajnos amíg ez a skandináv térség nem erõsödik meg AC terén, addig bizony az izlandi minimummal összekapcsolódva valóban nem engedi majd az AC híd létrejöttét. Ha itt megerõsödik egy AC, akkor bizony borulhat ismét a makrofelállás (mint kb. most a GFS-en 300 óra felett, csak példaként). Ahogy elnéztem a régi archív képeket, az igazi télies idõk valahogy legtöbbször erõs skandi AC-vel jártak, inkább, mint brittel. A GFS ENS is enged valamiféle erõsödést sejtetni hosszabb távon, de ennek egyelõre stabil alapja még nincs. Ahogyan borult a londoni fáklya, remélem így borul majd ez is, hehehe.

Az általad linkelt térképeken is ott van mindkét AC 1025-1030 hpa-s légnyomásokkal. Csak a kettõ közé észak felõl északatlanti alacsony nyomás ékelõdik, déli oldalán nyugati áramlással. Kényes felállás ez: ha az AC-k valamivel erõsebbek, az északatlanti ciklonaktivitás valamivel gyengébb, az egészen másfajta idõt jelent a számunkra. Könnyen "beragadhat" a hideg Közép-Európába, méginkább a Kárpát-medencébe. Én ilyen kimenetelt is elképzelhetõnek tartok, mindössze ezt akartam kifejezésre juttatni.

Azt írod, most kifejezett hajlam van rá.
Statisztikailag, mert máshogy nem.

Amíg így néznek ki az ENS.-ek és ez 3 modellé, addig ennek az esélye = 0.
Link
Link
Link

ÉK.-en is vannak gondok Link

Bizony, ha változó mértékben is, de benne van! Gondolj csak az idõjárás elõzõ "sakkhúzására": az azori maximum megerõsödésére, és az 1045 hpa-s északkeleti AC-ra. A kettõ közötti híd is ki-kialakulgatott. Az ezt megelõzõ modellfutások közül is elég sok mutatott ilyesféle képeket.

"Magyarul el szeretnék oszlatni pár sztereotípiát:
- a téli enyhülés nem feltétlenül jár 100%-os hidegpárnával
- a zonalitás nem mindig hoz átlagon felüli csapadékhozamot
- az enyhülés nem jár mindig jelentõs csapadékkal (lásd január)"

Nem is értem, ezt miért kell bárkinek is bizonygatni! Abszolút egyetértek,pl. a zonalitás akár komoly aszályok elõhírnöke lehet, hiszen van hogy csak átrobognak felettünk a frontok hetekig, említésre méltó csapadék nélkül. Számtalan nagy enyhülést láttam ,amikor befordultunk elõoldalra, és semmi csapadék, hófaló szelek. Az enyhülés addig hoz (hat) hidegpárnát, amíg nincs erõteljesebb, a légkört átkavaró áramlás. Az elmúlt két télen jóformán csak ilyet láttunk, kicsit csodálkoztam is a hihetetlenül változékony téli idõjárás láttán, ami ÉK- en különösen furcsa volt.

Egyébként a valóságban így csökken az Északi-Sark környékén a levegõ átlaghõmérséklete februártól májusig. Igyekeztem két szélsõséget kiválasztani.

2007-es extrém enyhe tél (zonális): Link
2010-es hideg tél (blockingos): Link

Sajnos ez már inkább visszatekintõ.
Én úgy veszem észre, hogy a sarki hidegbázis elõbb kezd el gyengülni, mint ahogy a sarki jégtakaró csökkenni kezdene. Sõt, van egy olyan idõszak, amikor a hidegbázis már csökken, de a jégborítottság még nõ. Igaz ez nem számottevõ idõ.
Szóval Donnie, ebben a kijelentésedben igazad van. Az az elõtti viszont inkább egy szándékos belekötésnek nézett ki

Az kizárt, az én hibám volt, elnézést miatta!

Bizonyára csak én nem értettem valamit
Van itt más is: "A szezon ezen szakaszában én úgy gondolom, hogy az izlandi minimum aktivitása tendenciózusan növekedhet, hiszen az év azon szakaszában vagyunk, hogy egyre inkább az enyébb légtömegek kerülnek elõtérbe, illetve a sarki hidegbázis fokozatosan gyengül majd."
Én úgy tudom, a hidegbázis egészen márciusig erõsödik északon (ahogy a minimuma szeptemberben van), a jégborítottság is - összefüggésben vannak ugye - itt sajnos csak január végéig látszik, de látható, hogy a csökkenése nem indul még: Link egyébként meglepõen gyenge lett idén ahhoz képest, ahogy indult. Szóval ha jól emlékszem, mivel a tenger ugye sokkal lassabban melegszik/hûl, ezért van egy elég látványos késés a hidegmagok kialakulásában és felszámolódásában a naptárhoz képest. Emiatt lehet idõnként még Április második felében is akár havat hozó hidegelárasztás nálunk.
Ami itthon kompenzálja a sarki/keleti hidegbázis komoly márciusig tartó erejét, az egyrészt a magas napállás, másrészt persze a nyugati áramlás (ha van )

Díjnyertes példája annak, hogy a média miért szokott sok tényt elferdíteni!
Szelektív információgyûjtés!

"Teljesen természetes dolog, hogy egy több, mint másfél éve tartó meridionális berendezkedés nehezen ér véget"
"Minnél hosszabb ideig áll fent egy ilyen berendezkedés, annál nagyobb az esélye, hogy egyszer hiba csússzon a gépezetbe és elinduljon egy olyan folyamat, ami látszólag ellent mond az összes várható dolognak. ...
Pont ez az idõjárás szépsége, hogy akármikor változhat."

Ezt így hogy?

Amúgy pedig vannak itt emberek, akik mindig minden modellben a havas téli felállást keresik, és vannak, akik a zonalitást - sokszor még Január 10 elõtt is. És így van ez jól

A hosszútávhoz: egyetértek valamilyen szinten Thermometerrel, a brutális atlanti ciklonaktivitás mellett ránk bizony keleti hatás is fog érvényesülni jó eséllyel, elég a tegnapi JMA-t, az ECM-et de a GFSt-is nézni... amint picit csökken felettünk a hpa, az általában kelet felõl csökkent, és onnan csak hideg érkezik.... a GFS most már sokadik futás óta ad érdekes átmenetinek tûnõ félblokk-szerûségeket tõlünk épp csak nyugatra, ami idõnként felhúzódik majdnem skandináviáig. Ez nagyon komoly keleti hidegelárasztást jelentene. Még ûridõ persze, de miután 3. napja adják a hosszútávú futások, egy említést megérdemel - ha lelkesedést még nem is

Köszönöm,igyekszem minnél többet beszerezni belõle.Lenyûgözõ könyvek lehetnek.

Itt rendelhetõ: Link de én még Vissy Károly meteorológiai iskolája programjához kaptam vagy 6-7 éve Link
Anarki: Köszi szépen, utánanézek. Inkább az egyenletes(ebb) csapadékhozam téveszthet meg talán, mivel a nagy csapadékok medikre jellemzõek, amik viszont télies felállásban jönnek fel hozzánk. Utánanézek, no

Már szinte vártam a hozzászólásodat. Az OMSZ honlapján az éghajlat menüpont alatt keresd fel a 2006/2007-es téli szezon összegzését, illetve havi kiértékelésben is elérhetõek a csapadékadatok. Mint ismeretes, 2007. februárjával egy jó féléves erõteljesen csapadékszegény periódus záródott le. Bár a NAO nem volt egyértelmûen pozitív, sõt... 2006. õszén kifejezetten brutális negtaívban volt az index, de az AO javarészt egész télen pozitívban maradt. Ha megfigyeled a mostani szezont, az AO negatív fázisa jól korrelál a csapadékban bõ idõszak hosszúságával, illetve a pozitívba fordulás jó átmenettel hozta meg a csapadékszegény periódus elkezdõdését. Azt hiszem, hogy ez kimondott tény, tagadni nem igazán lehet.
A 2007. januári zonalitás szerintem remek példa arra, hogy nem okoz kiugróan magas csapadékhozamokat, legalábbis nem feltétlenül. Ami az azori anticiklon ránkhúzódását illeti, véleményem szerint (fõként az ország nyugati felén) extrémen meleg idõjárást is okozhat az fõn hatásnak köszönhetõen. Ilyen esetekben északkeleten marad meg leginkább a hidegpárna, de az ország nagyobb részén 10 fok feletti maximumokkal lehet számolni. Hasonló helyzet forduld már elõ idén is: Link

Magyarul el szeretnék oszlatni pár sztereotípiát:
- a téli enyhülés nem feltétlenül jár 100%-os hidegpárnával
- a zonalitás nem mindig hoz átlagon felüli csapadékhozamot
- az enyhülés nem jár mindig jelentõs csapadékkal (lásd január)

Errõl nyilván oldalakat lehetne gépelni, de érdemes utánanézni pár hasonló idõszaknak. Nyilván elõfordul olyan zonalitás, hogy az átlagnál több csapadék esik, de elõfordulnak bõven olyanok is, amikor az átlagnál jóval kevesebb csapadék hullik. Az anticiklonális hatások érvényesülése pedig függ attól, hogy elõtte közvetlenül milyen idõjárási helyzet volt uralkodó (enyhe légtömegek töltötték-e ki a medencét vagy hidegek), ettõl függõen okozhat az átlagtól jóval enyhébb, illetve jóval hidegebb idõjárást is. A szezon ezen szakaszában én úgy gondolom, hogy az izlandi minimum aktivitása tendenciózusan növekedhet, hiszen az év azon szakaszában vagyunk, hogy egyre inkább az enyébb légtömegek kerülnek elõtérbe, illetve a sarki hidegbázis fokozatosan gyengül majd. Ebbõl kifolyólag élezõdhet a kontraszt tõlünk északnyugatra, ami ciklonokat eredményez.

A segítségedet kérném ! Hol lehet az ilyen jellegû könyveket beszerezni? Gondolom nem egy átlagos könyvesboltba.

Én hosszú távon semmit nem tartok nagyobb ellenségnek a tél szempontjából, mint a rohamosan magasodó Napállást. Az elmúlt egy hétben a lehullott hó -3, -5 fokban úgy olvadt, mint máskor ugyenennyi plusznál. A kilátások elég vegyesek, bár én is inkább az Anarki által megfogalmazottakkal értek egyet, úgy tûnik valóban elkezdett rezegni a léc a blokkos idõszak számára. Ezek az egyre gyakoribbá váló zonális intermezzók nem a véletlen mûvei. Azon persze lehet elmélkedni, hogy ezek milyen idõjárást fognak okozni a tél hátralévõ részén és tavasszal, vagy ha nagyon messzire merészkedünk, akkor nyáron.
Én mindent összevetve nem zárok ki még téli helyzeteket, akár nagyobb havazást is, viszont ezek tartósságáról én érdemben már nem nagyon beszélnék. A tél javán túl vagyunk és ezt nem túl nagy bátorság kijelenteni.

Pedig pont az utolsó bekezdéshez szeretnék kérdést feltenni: Jellemzõen a pozitív NAO/AO és zonális irányítás okozta idõjárás bennem úgy él, mint a nyugati frontok sorozata, esõkkel és szeles, enyhe, napos és felhõs idõ váltakozásával tarkított idõjárás. Ez csak úgy lehet száraz (télen legalábbis), hogy az azori AC ránk nyúlik (mostani idõjárás). Hogyan gondolod még? Tényleg csak puszta érdeklõdés.
Egy érdekesség, a meridionális és zonális szelek Magyarországon hónapokra és irányokra bontva:
Link
Vagy épp a Péczely-féle makrocirkulációs csoportok: Link
Maga a könyv (Magyarország éghajlati atlasza) is nagyon jó olvasmány, sokaknak ajánlom

Én még mindig tartom azt, amit Ferri említett legutóbb, hogy a következõ hosszú idõszakban a blocking és a zonalitás váltakozásáról szólhat idõjárásunk. Erre utal többek között a NAO, illetve az, hogy még mindig táncolnak a modellfutások az ûridõben (vagyis 240h fölött hol erõs blockingot, hol erõs zonalitást mutatnak). A jelenleg következõ zonális szakasz tartósságát véleményem szerint már 1-jén láthatjuk. Mellesleg gyakori lehet a tartósabb félblocking is, elõfordulhat, hogy egy-egy zonálisból meridionálisba váltás viszonylag lassan jöhet létre. Ezen kívül pedig az egyes felállások erõssége, és akár tartóssága is, tág határok között mozoghat (nagyobb eséllyel márciustól inkább a zonalitás erõssége növekedhet klimatológiai okokból).
Jelenleg volt eddig egy igen rövid zonalitás (01. 08-10.), majd kb. 10 nap félblocking (ami szerintem soknak számít), most pedig 10-12 nap blocking után újra, ezúttal tartósabb zonalitás lehet. Tehát a nyitófordulón túl is vagyunk szerintem.

Nincs két-három hónapja rebesgetve. Vagyis lehet, hogy rebesgették egyesek, de én elõsször január 10. környékén vettem észre, hogy valami nagyobb változás körvonalazódik. Teljesen természetes dolog, hogy egy több, mint másfél éve tartó meridionális berendezkedés nehezen ér véget. Ilyen hosszú idõ alatt a légkörzésben létrejönnek olyan folyamatok, amik részben generálják egymást, tehát mindig meghagyják a jó esélyt arra, hogy az adott zonális vagy meridionális irányítás fennálljon a továbbiakban is (azoknak a különbözõ fajtáit is beleértve).
Ráadásul a berendezkedés által létrejött közvetett hatások (vízfelszín anomália, hó és jégborítottság) is kis mértékben befolyásolják azt, hogy az adott cirkuláció tartósabban megmaradjon.
Minnél hosszabb ideig áll fent egy ilyen berendezkedés, annál nagyobb az esélye, hogy egyszer hiba csússzon a gépezetbe és elinduljon egy olyan folyamat, ami látszólag ellent mond az összes várható dolognak. Ezekben az esetekben a kukába lehet dobni az addig kialakult helyzetet, az addig észlelt közvetett hatásokat generáló tényezõket. Akik analógiák szerint, illetve az eddig kialakult hóborítottság és egyéb tényezõk alapján szeretnék megmondani a jövõképet, azok szerintem nagyot buknak majd.

Pont ez az idõjárás szépsége, hogy akármikor változhat.

Bár nagyon messzi latolgatásnak tûnik, de nekem az a véleményem, hogyha tartósan megmarad a tendencia akkor akár egy rendkívül csapadékszegény periódus veheti kezdetét, nyáron igen brutális forróságokkal és meglehetõsen zivatarszegény szezonnal. (most azt vettem figyelembe, hogy a jövõre körvonalazott lehetõségek hónapos tendenciákban is megmaradnak)
Ezt az utolsó bejegyzésemet erõsen a helyén kell kezelni, szóval nem kérek oktatást a hosszútávú elõrejelzések bizonytalanságáról.

Antibulvár! Errõl nekem is megvan a véleményem! Viszont nem osztom meg senkivel, mert felesleges.

Így van, ahogy mondod.

Anarki: nem értem, mire valók örökké ezek a gúnyos megjegyzések... Lehet, hogy te másként ítéled meg, de egy kívülálló szemével nézve ez pontosan ugyanolyan hangulatkeltés, mint amit Salek szokott mûvelni a másik topikban. És hiába teszel mögé hatvannégy smiley-t, a tartalma akkor is ugyanaz marad.