Külföldi időjárási események

Az én projektem is tartható egyelõre, a 16-i havazást kisebb adagokban még plusz 21 centi követte az Alacsony-Tátra gerincén, és bár utána jött egy kis olvadás, arra megint ráfrissített a tegnapi nap +9 centivel.

Úgy néz ki, április utolsó hétvégéje lesz a befutó, az még 1 hónap, de reményeim szerint marad a több mint 1 méteres hóból legalább 20-30 centi.

Mindenképpen egy nyugodt, anticiklon uralta idõjárás kellene addigra, mert a gerincrégió gyakorlatilag már a legkisebb nyomási átrendezõdésnél (mindegy, hogy elõoldal vagy front) viharos szelet produkál.

Nem, abszolút nem, söt még azért is örülök neki, mert kb 2 hét múlva indulok egy 2 hetes alpesi útra: München - Berchtesgaden - Werfen - Radstadt - Schladming - Stainach - Grundlsee - Hallstatt - Bad Ischl - Salzburg útvonalon, és szerettem volna még szép havas hegyeket találni.... Szóval csak essen, essen, 1500 m felett biztosan marad akkorra is belöle, még ha újra jön is a meleg...

A hétvége alkotása:
(Szombat reggel => hétfö reggel)

Zugspitze(2962 m): 227 cm => 335 cm (+108 cm / 48 óra)
Säntis(2500 m): 267 cm => 347 cm (+80 cm / 48 óra)
Obertsdorf(812 m): 0 cm => 41 cm (+41 cm / 48 óra)

Csak nem irigyek vagyunk?!

F A N T A SZ T I K U S !!!

Eszméletlen, õrületes....

Maiskogel 870 méteren:
Link
Nem semmi intenzitás

Jó félórája figyelem és hallgatom, hogy mi történik Prága körül. Elég szép kis cella poroszkál arrafelé, néha már hallani dörgéseket is belõle! Talán itt látszik a legjobban: Link Sõt itt több kamerát is lehet látni: Link

Nos itt Stockholmban is szakad a hó. 0-1 C van. Legalább még 1x látok a havat ezen a télen.

Jó, hogy feltettem a linket mert így gyönyörû képeket láttam általad arról a vidékrõl, köszönöm. Minden nap figyelemmel kísérem az állomás életét, idõjárását, ami számomra érdekes, hogy bármekkora hó esik a vonat gond nélkül jár minden nap.

Még két-három hónapig nem is lesz vége, 1222 m magasság azért megteszi a hatását. Nagyjából 1500 m felett örök hó van arrafelé - bár elsõsorban nem az alacsony T, hanem a rengeteg csapadék miatt.

2007-ben egy júniusi, HF utáni napon bejártam az állomás környékét, nem sokban különbözött a látvány a mostanitól: Link A nap végére kisebb havazás is kerekedett, 1-2 centivel felfrissítve a hótakarót.

Ritka nap ezen a Norvég állomáson, hogy nem esik a hó. Link
Érdemes lesz rákattintani a linkre mert ott még nincs vége a télnek.

Mára tovább erõsödött a fölmelegedés, Bolzano 28.5°C-os maximuma igen figyelemreméltó, csakúgy mint a következõ adatok:
Zenica/BIH: 28.1°C
Crnomelj/SLO: 27.0°C
Locarno/SUI: 26.3°C
Ljubljana/SLO: 25.1°C - nyári nap a szlovén fõvárosban
Károlyváros/CRO: 25.5°C
Ausztriában 24.3°C volt a csúcs, a karintiai St. Andrä-ben.

Szépen teljesített ma a fõn az Alpoktol délre: Locarno, Lugano és Milano is 25 fokot, Bolzano 26 fokot ért el

Hóban gazdag túrázást kívánok! Épp nézegettem, hogy mi a helyzet a Tátrában, a Chopokon jó kis hófúvás van Link . Tegnap is és ma is voltak/vannak 150km/h feletti lökések Link , hogy ebben hogy tudnak hóvastagságot mérni, azt csak a szlovákok tudják.

Áprilisra tervezek egy télbúcsúztató, tátrai túrát, mégpedig az Alacsony-Tátra keleti bástyájára, a Király-hegyre (szoktam látni itthonról elég gyakran ).

Visszanéztem az elmúlt évek adatait és az a hónap még bõven havas a csúcsrégióban.

Ezen csak segíthet az erõre kapó északnyugati irányítás, hiszen 1600 méter fölött már a 0 fokos T850 is havazást jelent.

Friss, téli csapadékot hozott a tegnapi front is.

Lomnici-csúcs (2633 m): 62 --> 78 cm.
Chopok (2008 m): 100 --> 104 cm.
Csorba-tó (1355 m): 11 --> 29 cm.
Telgárt (901 m): 0 --> 5 cm.
Poprád (694 m): 0 --> 4 cm.
Liesek (692 m): 0 --> 4 cm.

A Magas-Tátra környéke most lényegesen jobban járt, de ezekkel a pár centis frissítésekkel még az Alacsony-Tátra hava is eléldegel egy jó darabig. Link

Óceán közelsége ide vagy oda, egészen extrém ezeket a beszámolókat olvasni onnét a messzi északi Norvégiából, konkrétan a hómentességre gondolok. Kis túlzással itt könnyebben elõfordul a hó mint arra.

Fantasztikus képek! Tudtam, hogy rengeteg csapadék volt Skóciában (is) ezen a télen, de ezt nem gondoltam volna. Nálunk ilyen magasságban is alig-alig van hó... úgy látszik, ennyit számít, hogy 500 km-rel nyugatabbra vannak, és némileg több hátoldali hideg jutott hozzájuk. Ráadásul Skóciát elérve már a keleties áramlás is elég nedvességet gyûjthet a tenger felett.

Néhány fotó a tegnapi és mai fagyos, sekély ködös reggelrõl: Link Link Link Link

A skót síterepeken meg 5 méteres a hóvastagság. 60 éve nem láttak ekkora havat.

Link

Egy kép:

Engem a Svalbard repülõtér hóvastagság grafikonja ütött szíven.
Ahogy látom egész télen nem volt 20 cm-nél vastagabb hótakaró.
Ennél még itt, a Soproni-hegységben is több volt a max. hóvastagság (22cm) pedig itt is gyalázatos volt a tél.

Bizony, nem szokványos tél volt, született is már róla elemzés: Link

Bergenben a mérések kezdete óta, vagyis 153 éve a legenyhébb volt az idei tél, 4,9°C-os középhõmérsékletével. (Hozzá kell tenni, hogy ez "csak" 3,2°C-kal enyhébb az átlagnál, itt nincs a hideg és enyhe telek között akkora különbség, mint a Kárpát-medencében.)

A rekord csapadékösszegek listájából: Link látszik, hogy a Skandináv-hegység déli végén nem egy helyen összejött az 1000 mm feletti téli összeg. Az érintett állomások a hegygerinc közelében vannak, ahol az orográfia az északit leszámítva minden áramlási iránynál segít; az ottani értékek a sokévi átlag 200-300 százalékát teszik ki. Stavangerben "csak" 450 mm-ig (177%) jutottunk, köszönhetõen a januárban jellemzõvé vált K-DK-i fõnnek. (Ez a középpontjukkal Dánia, Észak-Németország felett viszonylag lassan elvonuló ciklonok esete.)

Különleges még az északnyugati országrész rekord szárazsága. Február közepén a sarkkörtõl északra, a Norvég-tenger partján lévõ Harstadban jártam, és nagyon kíváncsi voltam a hóviszonyokra. Tényleg volt kb. 30 centi hótakaró, de gyalázatos állapotban: déli lejtõkön már csak foltokban, de máshol is annyira összefagyva, hogy nem süllyedt be az ember alatt. A helyiek aztán elmondták, hogy amit látunk, az novemberben esett, utána már csak olvadás és fagyás váltakozott... Arrafelé a január sok mérõállomáson zárt 0 mm-rel.

Szintén nem semmi a Spitzbergák enyhe tele az állandó elõoldali helyzetekkel. Az Európa legészakibb csücskétõl is 800 km-re északra fekvõ szigetek "fõvárosában" a három téli hónap középértéke -4,6°C volt, ami 10,4°C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. Természetesen ez is rekord a mérések kezdete óta. Nem csoda, hogy a Barents-tengeren kevés jég képzõdött az idén... A T-grafikon nem igényel sok kommentárt: Link

De már nagyon rátok fért (és persze a Brit-szigetekre is) a nyugodt idõjárás. Ha jól sejtem, Bergen, vagy Stavanger környékén volt olyan mérõpont, ahol a télen 1000 mm feletti csapadék hullott (különösen ott, ahol decemberben 700 mm közeli csapadékot mértek). Nem láttál még téli összesítést Norvégiából?

Az Északi-tenger fölé pedig - az idei télen nagyon szokatlan módon - behúzódott az Ac középpontja, a légnyomás Stavangerben 1038 hPa-ig kúszott fel. Nem tudom, mikor volt itt utoljára ilyen magas érték, az elmúlt egy év során biztosan nem.

A szélcsendes, derült éjszaka során ma hajnalra -0,8°C-ig hûlt a levegõ, véget vetve egy 38 napos(!) fagymentes idõszaknak. Reggel a völgyekben gomolygó, többnyire csak pár méter vastag ködpaplan, vastagon deres fû és háztetõk látványa fogadott minket.

Aztaleborult, tényleg! Miket nem csinál ott ez a ciklon az anticiklon peremén, wow

(Offenbachban épp ma este botlottam bolgár kéregetõkbe +18 fokban... )

A bolgároknál egész jó havazás van 0 fokban. Link

úgy tûnik, kapunk újabb adagot a homokból
angolosok elõnyben: Link

No comment: Link Ha így haladunk a törökbúzát lehet vetni hamarosan. Azért légy oly kedves ne úgy add elõ, mintha nálunk nem éltél volna még meg -15 - 20 fokos t850 hideg betörést... A Golf áramlat miatt pedig nem hasonlítható korrektül két azonos szélességi fokon lévõ térség , mint ahogy ezzel te is tisztában kell hogy legyél.

Azért nem szívesen tapasztalnám meg itt felénk azt a "csodát".

Nem tudok betelni, ez az Amerika csoda egy hely:
Link

Magyarországi szélesség megfelel a kanadai határtól nem messze délre.
Ezen a szélességen most is -20 fokok vannak, de még nyugaton is 0 fok alatt.

Így jártak az Alpok déli oldalán néhány régióban, most evvel kell beérnünk. Link
Különben az oldal amirõl linkelve lett elég informatív kis oldal. Link

érdekes idõ van ma limassolban kék helyett sárga az ég, szûrt napsütés van sõt a nap alig látszik pedig derült idõ van, olyan mintha köd lenne 1km a látó távolság, sat24-bõl ítélve az ok homok lehet... furcsa jelenség, az biztos

Bezzeg az Alpok déli oldalán újra hóhalmok....

Piemonte tartományból, Észak-Olaszország (friss):
Link

Na, ezért van nálunk tavasz...
Chicago tegnapelõtt:
Link

Igen, szerintem is ez a megoldás, de a cikkben is ez szerepel. A tornádóban alapvetõen nem is a szél rombol, hanem a szél által hordott törmelék funkcionál egyfajta darálóként. Ha a házak nem gyufaszálból vannak, és a levegõ sincs tele gyufaszálakkal, talán nagyobb eséllyel néznek szembe az épületek a tornádóval. Persze a gyökerestõl kitépett fák, a felkapott autók és egyéb, szabadon mozgatható cuccok továbbra se fognak lepattanni a házakról. Szóval a nagy tornádók ellen nem igazán látok rendes védelmet. A károkat, áldozatokat persze lehetne csökkenteni.

Atyaég...még manapság is vannak ilyen elmebeteg tervek?

Inkább osszák szét a lakosságnak a projekt várható költségét, és akkor nem furnérlemezbõl lesznek a házak.

100%-ig biztos vagyok benne, hogy létezik az az építési technológia kis léptékben is (családi ház méret), ami kibírja a legerõsebb tornádókat is.

Ha jól emlékszem, a Dominator 2 már járt EF4-es tornádóban és nem tört ripityára, szóval ha autónál mûködik, akkor valsz. háznál is.

Egy amerikai fizikus radikális (és bizonytalan kimenetû) ötlettel állt elõ a tornádók megelõzésével kapcsolatban. Kelet-nyugat irányú falak építését javasolja a Középnyugaton, melyek 330 m magasak, és 50 m szélesek. Ezekkel módosítaná a hideg északi eredetû levegõ beáramlási irányát, így kiiktatva az egyik legfontosabb faktort, ami a tornádókat szülõ szupercellák kialakulásának kedvez. Nem talált széleskörû támogatásra eddig Forrás:

Link

A Ewing család biztosan fázik.

Ez borítékolja nálunk a tavaszt...

Eszméletlen, amerikában továbbra is kemény tél várható:
Link

pl Észak Texas, ami nálunk Tunézia magasságában márciusban -10 fokos hõmérséklet.

Mindeközben a déli sark kompenzál: Link

Az 1950-es években joggal hihették, hogy küszöbön a következõ jégkorszak, hiszen 1930 és 1952 közt meg egyre nagyobb területet foglalt el a jég. Nagyobb léptékben kitûnik, hogy valami történt 1952-ben, mert akkor indult meg az ütemes csökkenés: Link

A folyamat ezen az ábrán látható jól: Link A (szeptemberi) minimumok egyre nagyobb ütemben múlják alul a korábbi jégkiterjedési minimumokat.

Itt pedig az északi félgömb jégdeficitje látható: Link

1997-ben jól láthatóan véget ért egy korábbi rezsim, amelyet egy átmeneti idõszak követett, majd 2007-tel beállt egy alacsonyabb kiterjedésû oszcilláció.

"... a Jeges -tenger késõ nyári jégtakarója évente mintegy 7-8%-kal csökken...."
A mûholdas megfigyelések kezdetének adatainak átlagához képest mennyivel csökkent? Az azelõtti idõbõl van e elfogadható, folyamatos adatbázis az északi félteke jégkiterjedésérõl? Lehet e képünk egyáltalán a jégtakaró természetes változásairól, hosszabb , nem pár évtizedes idõszakról?

Mindig ezzel riogatnak, de szerencsére messze nem annyiszor következik be, ahányszor ekkora hóréteg kialakul. Minden attól függ, milyen gyorsan olvad el.

Majd ha az 535 cm elolvad akkor lefagy a mosoly az arcokról..

Tavaly a teherán maximum nem volt elég ütõs, hátha idén majd. Bár egy konvektív meleg nyár még jobb lenne.

Ez nem így van most amit írtál. A jégtakarónak nemhogy a nyári de a téli idõjárásra sincs hatással hazánkra. Mivel a cirkuláció nyugati, vagy helyi többnyire, így az északi hatások nyáron nincsenek ha vannak akkor többnyire antciklonális hatást okoznak. Semmi esetre sem mászik fel az öv. 7-8% meg nem csökken max a klímakutatok agyában, hisz az is egy változó. Mint mondtam gondolt át még jó néhányszor a dolgot. Egyik évben kisebb másikban nagyobb a kiterjedés nincs szignifikáns 7-8 %-os csökkenés. Ráadásul a maximális pontját március közepén-végén éri el amikor többnyire állandó a jégkiterjedés, és onnan indul a dolog. Ha az áramlás nyugati lásd tavaly akkor a jég jobban megmarad ezáltal nem lehet hatással ránk. Ha meridionális lásd 2007-e évet akkor bizony jobban olvad de az sincs hatással ránk mivel a cirkuláció ez esetben alapvetõen észak afrikai passzát és az azori maximum, tehát megint nincs hatással ránk.
Abban van némi igazad, hogy minden mindennel összefügg, de ebben az esetben ez elhanyagolható, szignifikánsan nem mutatható ki.

Nyáron két fõ akciócentrum van eleinte a teheráni maximum ami majd minimum lesz májusa végétõl ha ez bivaly akkor lehet forró nyár, ami nyugatra tud hatolni. A másik az izlandi minimum és az azori kapcsolta, valamint az észak afrikai passzát északra húzódása. pl az 1980-as években ez az öv nagyon északra húzódott nálunk is aszályos idõt okozva és bizony a Száhel vagyis az éhségövben sok-sok ember halálát ezáltal. De mivel a 80-as években a sarki jégtakaró nyáron nagyobb volt mint most többnyire, mégsem volt befolyással hazánkra. A 70-es évek hûvös nyarait és kifejezetten enyhe teleit, valamint pl a 1940-es évek forró nyarait sem a sarki jégtakaró okozta, hanem az általam vázolt áramlási összetevõ.
Télen is két fõ maximum van a grönlandi és a szibériai, ha zonális tartósan az áramlás akkor nálunk a grönlandi lesz befolyással, mégpedig az izlandi akciócentrumot erõsítve ezzel. Ha a szibériai erõsödik meg akkor többnyire meridionális áramlást okozva, és ezáltal fog a tenger visszafagyni, tehát a jég kiterjedés nem ok hanem okozat egy folyamatnak, ezáltal hazánk idõjárására nincs is ilyen hatással vagyis elhanyagolható mértékben.

Az Északi-sark téli bemelegedése törvényszerûen hat vissza a nyári félévre is, hiszen a Jeges -tenger késõ nyári jégtakarója évente mintegy 7-8%-kal csökken. Ez nyilvánvalóan északabbra tolja a mérsékelt öv keveredési zónáját. Amely viszont a szubtrópusi magasnyomású öv északi határának északabbra tolódását eredményezi. Ily módon nagyon is van hatása a téli idõjárásnak a nyárira, pont a Jeges-tenger jégpáncáljának idõbeni és térbeli kiterjedésén keresztül.

"aközben nálunk egy két hetes periódust kivéve végig zonális irányítású volt"

Ez mondjuk nem igaz, februárban pl. semmiféle zonalitás nem volt egész hónapban. Kb. január közepe óta nincs zonalitás.

A déli blocking nem zonalitás, hiába okoz enyhe idõt.

Triglav, Kredarica. 535 cm és most újra havazik.

A -20 és + 20 fokok váltakozása úgy 0 fokos átlagot sejtet. Ez kb. olyasmi mint a mi teleink átlaga, de amikor pár éve -20 fokról itt is +20 közelébe ment két nap alatt nem tértünk magunkhoz. Ott a pocsolya túlfelén meg minden héten lehet ilyesmi...

Most Colorado Springsben vagyok, valami egesz elkepeszto itt az eghajlat. A varos 1900m-en talalhato, denvertol delre egy 100km. Amikor megerkeztunk febr. 8-an -23 fok volt este, nappali -14 fokos csucshomerseklettel.a tajat 30-35cm ho boritotta. 10-en mar +10 fok volt, a hajnali fagyok is megszuntek.12-re elolvadt a ho, es febr.15-19 kozt 20 fok volt napkozben. 19-en delutan eszak felol sotet fellegek gyulekeztek,de meg maradt a rovidgatyas ido. este orkan ereju szel, felelmetes hoviharral, kb. 10 perc alatt esett vissza 20fokot a hom. Az ejszaka elso feleben hovihar 6-8cm ho, reggelre -8 fok. 20-an egesz napos fagy.Ejszaka viharos nyugati szel, a hegyek felol (eros fonhatas), gyakorlatilag reggelre felzabalta z osszes havat. Ma olvad +6 fok van, holnapra 10fokot varnak. visszanezve az eghajlati adatsorokat atlag minden 2.evben van itt 1kb. 1 hetes nagyon hideg intermezzzo, amikor -20,-30 foko vannak, egyebkent a +10-+20 fok kozti homersekletek jellemzoek. iden ugy nez ki februar vegen is lesz egy kemeny idoszak.