Külföldi időjárási események
Ezt a kettõt gondold át még egyzser semmi köze nincs egymáshoz. A nyár milyenségének nincs köze a télhez és fordítva.
Az hideg depó az izlandi minimumot mozgatja de nem azért mert Amerikára rászakad. Akkor is így van ha pl Grönland belsejébe magasnyomás uralkodik és szépen csúszik rá a hideg légtömeg Izlandra. Az izlandi minimum állandó, szinte állandóan pörög. Nálunk a tél elsõsorban a szibériai maximum következménye no ez idén gyenge maradt pedig jól indult. Van elképzelés, hogy miért de ezt bizonyítani kell. Meglátjuk.
A nyár helyi hatások általában, nincs köze a sarki pontokhoz hisz nyáron se sarki index, se sarki áramlás nincs. Ezzel egyetemben totál nem biztos, hogy száraz lesz a nyárunk.
Ha ez így marad ahogy most van akkor nagyon is nedves záporos nyár lesz, de ez még változhat.
A délnyugati nedves léghullámok ezt teszik lehetõvé, és egyelõre ez a helyzet stabilan tudja tartani magát.
Az hideg depó az izlandi minimumot mozgatja de nem azért mert Amerikára rászakad. Akkor is így van ha pl Grönland belsejébe magasnyomás uralkodik és szépen csúszik rá a hideg légtömeg Izlandra. Az izlandi minimum állandó, szinte állandóan pörög. Nálunk a tél elsõsorban a szibériai maximum következménye no ez idén gyenge maradt pedig jól indult. Van elképzelés, hogy miért de ezt bizonyítani kell. Meglátjuk.
A nyár helyi hatások általában, nincs köze a sarki pontokhoz hisz nyáron se sarki index, se sarki áramlás nincs. Ezzel egyetemben totál nem biztos, hogy száraz lesz a nyárunk.
Ha ez így marad ahogy most van akkor nagyon is nedves záporos nyár lesz, de ez még változhat.
A délnyugati nedves léghullámok ezt teszik lehetõvé, és egyelõre ez a helyzet stabilan tudja tartani magát.
Sajnos ezeket már az utóbbi években is érdemes volt feltölteni...
Egyetértek. Valami fog itt felénk is történni a nyár folyamán. Vízgyûjtõ ciszternákat,ballonokat,kiásott föld alatti tartályokat érdemes lesz feltölteni. 
Valóban rémísztõ. De nem azért mert ott hideg lesz, hanem mert ezzel mi lényegében végleg leírhatjuk ezt a téli szezont. Tanulságok azért vannak:
- A következõ egy hét is igazolni fogja, hogy az Észak-Amerikára rászakadó hideg lényegében az északi sarkról is le képes szívni a hideget, ezzel ebben a szezonban sokadjára kizárva a télies idõ kialakulását itt nálunk. Úgy tûnik, hogy van egy ilyen üzemmódja is a légkörnek, még ha ezt korábban sokan nevetségesnek is tartották. Az észak-amerikai meridionalitás ez a típusa egész egyszerûen kinyírja a telet nálunk. Nem fognám ezt egyértelmûen az Atlantikum ciklogenezisére, mert tudjuk azt is, hogy amennyiben erõs a keleti AC, akkor mindegy, mert a térségünk keleti irányítás alatt marad.
- Miközben Észak-Amerikában többször is meridionális volt az áramlási kép ezen a télen, aközben nálunk egy két hetes periódust kivéve végig zonális irányítású volt.
A sarki területek bemelegedése semmi jót nem ígér, ennek tükrében sajnos félõ, hogy mind a tavasz, mind a nyár aszályos lehet Európában, hiszen igen gyakran megkapjuk ajándékba majd a szubtrópusi magasnyomást.
- A következõ egy hét is igazolni fogja, hogy az Észak-Amerikára rászakadó hideg lényegében az északi sarkról is le képes szívni a hideget, ezzel ebben a szezonban sokadjára kizárva a télies idõ kialakulását itt nálunk. Úgy tûnik, hogy van egy ilyen üzemmódja is a légkörnek, még ha ezt korábban sokan nevetségesnek is tartották. Az észak-amerikai meridionalitás ez a típusa egész egyszerûen kinyírja a telet nálunk. Nem fognám ezt egyértelmûen az Atlantikum ciklogenezisére, mert tudjuk azt is, hogy amennyiben erõs a keleti AC, akkor mindegy, mert a térségünk keleti irányítás alatt marad.
- Miközben Észak-Amerikában többször is meridionális volt az áramlási kép ezen a télen, aközben nálunk egy két hetes periódust kivéve végig zonális irányítású volt.
A sarki területek bemelegedése semmi jót nem ígér, ennek tükrében sajnos félõ, hogy mind a tavasz, mind a nyár aszályos lehet Európában, hiszen igen gyakran megkapjuk ajándékba majd a szubtrópusi magasnyomást.
Az a rémisztõ, hogy látva az idõjárás statikusságát, akár nálunk is lehetett volna ilyen durva tél, hogy nem akarnak szûnni a hidegbetörések.
Ausztria az elmúlt 246 év 5. legmelegebb januárját tudja maga mögött.
Az 1981-2010-es évek átlagánál 3,3°C-kal volt melegebb a január.
A csapadék tág határok között szórt januárban: 3 mm Bécsújhely és 607 mm Loiblpass.
Az 1981-2010-es évek átlagánál 3,3°C-kal volt melegebb a január.
A csapadék tág határok között szórt januárban: 3 mm Bécsújhely és 607 mm Loiblpass.
Köszönjük, igazán! Régebben elfért volna a Légkör-ben is egy ilyen szenvedéllyel teli írás.
Tudsz esetleg valamilyen jelentést, írásbeli vagy képes/videós beszámolót az ugyanebben az idõben Versecen történtekrõl?
S ha már Szerbia: ma Kraljevo-ban 23.6°C volt, ami simán veri a hazai abszolút februári maximumot, de ott sem túl gyakori. A szerbiai maximumot Loznica tartja 25.6°C-kal e táblázat szerint: Link
Bulgáriában pedig nyári napot (!) regisztráltak Lovech városában (25.0°C).
Tegnap a boszniai Zenica mért 24.5°C-os maximumot.
Tudsz esetleg valamilyen jelentést, írásbeli vagy képes/videós beszámolót az ugyanebben az idõben Versecen történtekrõl?
S ha már Szerbia: ma Kraljevo-ban 23.6°C volt, ami simán veri a hazai abszolút februári maximumot, de ott sem túl gyakori. A szerbiai maximumot Loznica tartja 25.6°C-kal e táblázat szerint: Link
Bulgáriában pedig nyári napot (!) regisztráltak Lovech városában (25.0°C).
Tegnap a boszniai Zenica mért 24.5°C-os maximumot.
Szlovénia és Karintia között a Loibl-alagútnál (1093 mTszf.) egy nap alatt 160 mm csapadék esett. Az utóbbi 12 órában már fagypont alatti hõmérséklet mellett esett 70 mm csapadék.
A Dráva vízgyûjtõjén közben igen nagy mennyiségû hó halmozódott fel: 5,2 km3.
Ez csaknem tízszer annyi, mint amennyi jelenleg a Tisza vízgyûjtõjén van: 0,57 km3.
A vízügy térképe szerint helyenként 7-8 méter vastag hótakaró van a hegyekben Karinitában és Dél-Tirolban.
A Dráva vízgyûjtõjén közben igen nagy mennyiségû hó halmozódott fel: 5,2 km3.
Ez csaknem tízszer annyi, mint amennyi jelenleg a Tisza vízgyûjtõjén van: 0,57 km3.
A vízügy térképe szerint helyenként 7-8 méter vastag hótakaró van a hegyekben Karinitában és Dél-Tirolban.
Link Pörgessetek bele, 10 percnél a cunami ereje illetve a végén a hatalmas tûzvész nagyon durva!
Sziasztok!
Mintegy kis nosztalgiaként, és egyúttal lezárva magamban a 2013/2014-es téli szezont, hoztam Nektek pár elmaradt képet és egy rövid kis videót a január végi-február eleji délvidéki (Vajdaság, Szerbia) Ko¹aváról. A média-anyagot február 1-én, szombaton rögzítettem egy 25 km-es kerékpártúrán Ada-Zenta települések között. De mielõtt belekezdenék, szeretnék mutatni két szemléltetõ képet egy különös jelenségrõl az udvarunkból:
Link , Link Ezek voltaképpen ovális formájú "jégmedencék" voltak, hóval kitöltve. Ami érdekes, hogy az összes objektum nagyjából azonos nagyságú volt és egymástól szinte mértani pontosságra egyenlõ távolságra helyezkedett el. Sejtem, hogy a szél a legfõbb ludas a dologban, de nincs semmi olyan hófogó, szélárnyékoló terepgyár az udvar ezen részén (pl. kerítés, fasor..), ami indokolná ezt a szabályosságot; nyílt, betonozott terület. Ráadásul a formák mindegyike jégbõl és nem hóból volt, akkor meg a szélnek nem igazán juthatott domináns szerep... Szóval érdekes
Joejack kolléga véleménye, miszerint egy állat nyomai alatt megolvadt, majd a jeges szélben hirtelen megfagyott hóról lehet szó, tûnik most számomra a leghihetõbbnek.
Na de a túráról.. szombat délelõtt 11 elõtt kicsivel startoltam el. A szél ekkor már (vagyis még..) javában döngetett, a hõmérséklet ekkor az udvarunkban -3,1 celsiusfok volt, az ég pedig erõsen felhõs. Kiérve az Ada-Zenta közti fõútra, jeges pusztaság képe fogadott: Link , Link , Link A túra kezdeti szakaszán az erõs szél ellenére az út egészen tisztának volt mondható, csak kisebb hónyelveket lehetett itt-ott megfigyelni Link , Link . Bezzeg az út K-i szélét szegélyezõ árok mentén.. Link , Link ( az a zöld kerítés bõ egy méter magas) , Link Utóbbi képhez csak úgy szemléltetésként: lázas ásásba kezdtem, vajon leérek-e a "gleccser" aljára Kapartam, rúgtam, véstem az egyébként meglepõen kemény "deflációs" havat, de egy pont után feladtam.. nem akartam fejjel belepottyanni a gödörbe.. Eddig jutottam Link Tovább gurulva újabb szépségbe botlottam: Link Itt újabb fellángolás lett rajtam úrrá, ismét áttörési kísérletbe kezdtem, de a történelem megismételte önmagát: kudarc lett a jussom 
Sem vertikális, sem horizontális dimenzióban nem sikerült "partot" érnem, pedig ezúttal már gépesített tecnhológiát is alkalmaztam 
Link Innentõl kezdve felhagytam az ilyen irányú törekvéseimmel. Folytatva a kerekezést, egyre messzebb jutottam Adától és egyre közeledtem Zenta felé. Túl a félúton, hirtelen elkezdett egyre ködösebb és ködösebb lenni az elõttem lévõ horizont, míg végül mindent elborított a zúgó, recsegõ, tájat havas homályba burkoló, félemetes erejû hóvihar. Megérkeztem egy szélcsatorába. Érdekes, hogy igen drasztikus volt az átmenet a csatorna mindkét végén. Gyakorlatilag néhány méteren belül az addig viszonylag tiszta útburkolat megtelt kúszó, mászó, kígyózva "osonó" hófolyamokkal, az arcomon pedig elkezdtem érezni a szélben utazó milliónyi jégtû marását.. Ez az elsõ ilyen zóna nagyjából 150-200 m széles lehetett. Ezek a képek ott készültek, a szél kreatív, ám erõteljes munkáját "hirdetõ" hóformákról: Link , Link , Link Link , Link Aztán, ahogy az az ilyen helyzeteknél lenni szokott, a szélárnyéktól mentes, "sodorvonalban" lévõ területek szinte már-már hómentesre seprõdtek.. Link Ezek felett csak átsuhant a fehér köd.. és miután elhordani- való hó már nem volt, a Ko¹ava nem esett kétségbe: nekiállt a humusz röptetésének. Ez a jelenség szinte az összes képemen szépen megfigyelhetõ, hiszen a hó tetejét borító sötét színekben játszó "izé" nem más, mint a jóféle, „zsíros” vajdasági feketeföld Folytatva utamat szép lassan magam mögött hagytam az elsõ számú szélcsatornát, így némileg fellélegezhettem. Az útviszonyok egy csapásra sokat javultak, a betonon csak elvétve lehetett tapasztlni komolyabb átfúvást, vagy havas, jeges szakaszokat. Majd Zenta határában, 12 km-re Adától ismét elborította a horizontot a hóförgeteg, elértem a 2. szélcsatornát. Megpróbáltam ennek is átjutni a túlsó szélére, de úgy 500 m után visszafordultam. Egyrészt, mert még ekkor sem láttam a végét, másrészt, mert már alig éreztem az arcom és a végtagjaim, harmadrészt, mert a gépem is lemerült. Három képre azért itt is futotta: Link , Link , Link Ezeken, de különösképp az elsõ kettõn jól látszanak azok a hódombok, amik a hótúrók beavatkozása elõtt még hónyelv formában valósították meg önmagukat, átszelve a teljes útburkolatot. Ezen kupacok némelyike a nyakamig ért. Hála a közútkezelõk fáradhatatlan küzdelmének (kb. 1,5 óránként találkoztam eggyel), végül egy pillanatra sem vált járhatatlanná ez a fontos út. Pedig a szél sem adta fel egy percre sem, nyomban elkezdte visszaépíteni lerombolt "mûvét" , mint azt a 3. kép is érzékelteti ( Link )Ezek után megvettem az irányt hazafelé. Kezdetben próbálkoztam hajtani a bringát, de gyorsan rájöttem, hogy ennek árnyalatnyi értelme sincs, hiszen - kis barokkos túlzással élve - többet haladtam vissza, mint elõre, köszönhetõen az õrjöngõ szembeszélnek. Így aztán hazáig magam mellett vezettem megviselt hátasom, próbálva elkerülni azt, hogy egy-egy erõsebb szélroham alkalmával paripástul árokban landoljak Aztán, a hazaindulástól számított szûk két óra múlva végül ráemeltem elfagyott, kékes-lila kezeimet a házunk kapukilincsére Vetettem egy gyors pillantást az udvari hõmérõre, majd az órára: elõbbi -1,8 celsius-fokot, utóbbi 15.40-et mutatott. Bevallom õszintén, igencsak meglepõdtem, hogy szûk 5 órát voltam házon kívül, nagyjából ennek felére gondoltam.. de minden bizonnyal a fagyhalálhoz közeli állapotom következtében elszállt az agyam idõérzékelése Összességében felejthetetlen nap volt, soha nem éreztem még ennyire közelrõl a természet téli erejét.. Félelmetes, tiszteletre méltó és gyönyörû. Egy erõ, ami még mindig kénye-kedve szerint uralkodik rajtunk, ami még most is képes érvényesíteni az emberiségen az õstermészet erejét. Ha tetszik nekünk, ha nem. Õszintén remélem, hogy ez örökre így is marad. Végezetül, itt egy rövid kis videó-összeállítás , ami az 1. számú szélcsatornában készült: Link Jó szórakozást kívánok hozzá És ezúton is elnézést a hosszért, csak próbáltam minél többet, minél érzékletesebben átadni nektek az általam megtapasztalt élményekbõl.
Még egy kis kiegészítésnek annyit, hogy megkíséreltem utánajárni, hogy az említett szélcsatornák vajon B] miért[b] az adott helyeken és miért csak az adott helyeken alakultak ki. Ehhez a Google Earth-öt hívtam segítségül és az alábbi együttállás tûnt fel: Link (a mûholdkép természetesen a szokványos tájolású). Vagyis: mindkét említett zóna egy tõle DK-re elterülõ tisza-parti tarvágás ÉNY-i meghosszabbításában fekszik. A szélcsatornák szélessége, illetve azok egymástól való távolsága egyenesen arányos (sõt jó közelítéssel szinte meg is egyezik) az irtások szélességével, illetve azok egymástól mért távolságával (vagyis a "védõ" ártéri erdõirtások közti hosszúságával). Miután a Ko¹ava kifejezetten a felszínen, illetve az ahhoz közeli légrétegekben fújó szél, így egy akár nem túl széles (jelen esetben 50-150 m) erdõ megléte, vagy meg nem megléte is döntõ különbséget jelenthet az útviszonyokat illetõen.. Persze az út szélén elhelyezkedõ árkok, illetve kisebb bokrok, fák is érnek valamit. Ez még a szélcsatornákon belül is tapasztalható volt, de a körülményekhez képest csak árnyalatok szintjén: ezeken a helyeken némileg kisebbek voltak a hónyelvek... 
Egyébként a fenti képen látható két bekarikázott területet nagyjából középen átszelõ út mentén készültek a már korábban említett szélcsatornás képek, illetve a videó is.
Mintegy kis nosztalgiaként, és egyúttal lezárva magamban a 2013/2014-es téli szezont, hoztam Nektek pár elmaradt képet és egy rövid kis videót a január végi-február eleji délvidéki (Vajdaság, Szerbia) Ko¹aváról. A média-anyagot február 1-én, szombaton rögzítettem egy 25 km-es kerékpártúrán Ada-Zenta települések között. De mielõtt belekezdenék, szeretnék mutatni két szemléltetõ képet egy különös jelenségrõl az udvarunkból:
Link , Link Ezek voltaképpen ovális formájú "jégmedencék" voltak, hóval kitöltve. Ami érdekes, hogy az összes objektum nagyjából azonos nagyságú volt és egymástól szinte mértani pontosságra egyenlõ távolságra helyezkedett el. Sejtem, hogy a szél a legfõbb ludas a dologban, de nincs semmi olyan hófogó, szélárnyékoló terepgyár az udvar ezen részén (pl. kerítés, fasor..), ami indokolná ezt a szabályosságot; nyílt, betonozott terület. Ráadásul a formák mindegyike jégbõl és nem hóból volt, akkor meg a szélnek nem igazán juthatott domináns szerep... Szóval érdekes
Joejack kolléga véleménye, miszerint egy állat nyomai alatt megolvadt, majd a jeges szélben hirtelen megfagyott hóról lehet szó, tûnik most számomra a leghihetõbbnek. Na de a túráról.. szombat délelõtt 11 elõtt kicsivel startoltam el. A szél ekkor már (vagyis még..) javában döngetett, a hõmérséklet ekkor az udvarunkban -3,1 celsiusfok volt, az ég pedig erõsen felhõs. Kiérve az Ada-Zenta közti fõútra, jeges pusztaság képe fogadott: Link , Link , Link A túra kezdeti szakaszán az erõs szél ellenére az út egészen tisztának volt mondható, csak kisebb hónyelveket lehetett itt-ott megfigyelni Link , Link . Bezzeg az út K-i szélét szegélyezõ árok mentén.. Link , Link ( az a zöld kerítés bõ egy méter magas) , Link Utóbbi képhez csak úgy szemléltetésként: lázas ásásba kezdtem, vajon leérek-e a "gleccser" aljára
Kapartam, rúgtam, véstem az egyébként meglepõen kemény "deflációs" havat, de egy pont után feladtam.. nem akartam fejjel belepottyanni a gödörbe.. Eddig jutottam Link Tovább gurulva újabb szépségbe botlottam: Link Itt újabb fellángolás lett rajtam úrrá, ismét áttörési kísérletbe kezdtem, de a történelem megismételte önmagát: kudarc lett a jussom Sem vertikális, sem horizontális dimenzióban nem sikerült "partot" érnem, pedig ezúttal már gépesített tecnhológiát is alkalmaztam Link Innentõl kezdve felhagytam az ilyen irányú törekvéseimmel. Folytatva a kerekezést, egyre messzebb jutottam Adától és egyre közeledtem Zenta felé. Túl a félúton, hirtelen elkezdett egyre ködösebb és ködösebb lenni az elõttem lévõ horizont, míg végül mindent elborított a zúgó, recsegõ, tájat havas homályba burkoló, félemetes erejû hóvihar. Megérkeztem egy szélcsatorába. Érdekes, hogy igen drasztikus volt az átmenet a csatorna mindkét végén. Gyakorlatilag néhány méteren belül az addig viszonylag tiszta útburkolat megtelt kúszó, mászó, kígyózva "osonó" hófolyamokkal, az arcomon pedig elkezdtem érezni a szélben utazó milliónyi jégtû marását.. Ez az elsõ ilyen zóna nagyjából 150-200 m széles lehetett. Ezek a képek ott készültek, a szél kreatív, ám erõteljes munkáját "hirdetõ" hóformákról: Link , Link , Link Link , Link Aztán, ahogy az az ilyen helyzeteknél lenni szokott, a szélárnyéktól mentes, "sodorvonalban" lévõ területek szinte már-már hómentesre seprõdtek.. Link Ezek felett csak átsuhant a fehér köd.. és miután elhordani- való hó már nem volt, a Ko¹ava nem esett kétségbe: nekiállt a humusz röptetésének. Ez a jelenség szinte az összes képemen szépen megfigyelhetõ, hiszen a hó tetejét borító sötét színekben játszó "izé" nem más, mint a jóféle, „zsíros” vajdasági feketeföld Folytatva utamat szép lassan magam mögött hagytam az elsõ számú szélcsatornát, így némileg fellélegezhettem. Az útviszonyok egy csapásra sokat javultak, a betonon csak elvétve lehetett tapasztlni komolyabb átfúvást, vagy havas, jeges szakaszokat. Majd Zenta határában, 12 km-re Adától ismét elborította a horizontot a hóförgeteg, elértem a 2. szélcsatornát. Megpróbáltam ennek is átjutni a túlsó szélére, de úgy 500 m után visszafordultam. Egyrészt, mert még ekkor sem láttam a végét, másrészt, mert már alig éreztem az arcom és a végtagjaim, harmadrészt, mert a gépem is lemerült. Három képre azért itt is futotta: Link , Link , Link Ezeken, de különösképp az elsõ kettõn jól látszanak azok a hódombok, amik a hótúrók beavatkozása elõtt még hónyelv formában valósították meg önmagukat, átszelve a teljes útburkolatot. Ezen kupacok némelyike a nyakamig ért. Hála a közútkezelõk fáradhatatlan küzdelmének (kb. 1,5 óránként találkoztam eggyel), végül egy pillanatra sem vált járhatatlanná ez a fontos út. Pedig a szél sem adta fel egy percre sem, nyomban elkezdte visszaépíteni lerombolt "mûvét" , mint azt a 3. kép is érzékelteti ( Link )Ezek után megvettem az irányt hazafelé. Kezdetben próbálkoztam hajtani a bringát, de gyorsan rájöttem, hogy ennek árnyalatnyi értelme sincs, hiszen - kis barokkos túlzással élve - többet haladtam vissza, mint elõre, köszönhetõen az õrjöngõ szembeszélnek. Így aztán hazáig magam mellett vezettem megviselt hátasom, próbálva elkerülni azt, hogy egy-egy erõsebb szélroham alkalmával paripástul árokban landoljak Aztán, a hazaindulástól számított szûk két óra múlva végül ráemeltem elfagyott, kékes-lila kezeimet a házunk kapukilincsére Vetettem egy gyors pillantást az udvari hõmérõre, majd az órára: elõbbi -1,8 celsius-fokot, utóbbi 15.40-et mutatott. Bevallom õszintén, igencsak meglepõdtem, hogy szûk 5 órát voltam házon kívül, nagyjából ennek felére gondoltam.. de minden bizonnyal a fagyhalálhoz közeli állapotom következtében elszállt az agyam idõérzékelése Összességében felejthetetlen nap volt, soha nem éreztem még ennyire közelrõl a természet téli erejét.. Félelmetes, tiszteletre méltó és gyönyörû. Egy erõ, ami még mindig kénye-kedve szerint uralkodik rajtunk, ami még most is képes érvényesíteni az emberiségen az õstermészet erejét. Ha tetszik nekünk, ha nem. Õszintén remélem, hogy ez örökre így is marad. Végezetül, itt egy rövid kis videó-összeállítás , ami az 1. számú szélcsatornában készült: Link Jó szórakozást kívánok hozzá És ezúton is elnézést a hosszért, csak próbáltam minél többet, minél érzékletesebben átadni nektek az általam megtapasztalt élményekbõl.Még egy kis kiegészítésnek annyit, hogy megkíséreltem utánajárni, hogy az említett szélcsatornák vajon B] miért[b] az adott helyeken és miért csak az adott helyeken alakultak ki. Ehhez a Google Earth-öt hívtam segítségül és az alábbi együttállás tûnt fel: Link (a mûholdkép természetesen a szokványos tájolású). Vagyis: mindkét említett zóna egy tõle DK-re elterülõ tisza-parti tarvágás ÉNY-i meghosszabbításában fekszik. A szélcsatornák szélessége, illetve azok egymástól való távolsága egyenesen arányos (sõt jó közelítéssel szinte meg is egyezik) az irtások szélességével, illetve azok egymástól mért távolságával (vagyis a "védõ" ártéri erdõirtások közti hosszúságával). Miután a Ko¹ava kifejezetten a felszínen, illetve az ahhoz közeli légrétegekben fújó szél, így egy akár nem túl széles (jelen esetben 50-150 m) erdõ megléte, vagy meg nem megléte is döntõ különbséget jelenthet az útviszonyokat illetõen..
Persze az út szélén elhelyezkedõ árkok, illetve kisebb bokrok, fák is érnek valamit. Ez még a szélcsatornákon belül is tapasztalható volt, de a körülményekhez képest csak árnyalatok szintjén: ezeken a helyeken némileg kisebbek voltak a hónyelvek... Egyébként a fenti képen látható két bekarikázott területet nagyjából középen átszelõ út mentén készültek a már korábban említett szélcsatornás képek, illetve a videó is.
Nem sokat, ráadásul egy masszív hidegmag melynek a közepében 850hPa-on -40 fok alatt van hõmérséklet épp a környék felé mozoghat. Legalábbis az elõrejelzések szerint de -30 fok tuti meglesz és ez egy jó magasnyomással simán hozhatja vissza a -50 fok alatti hidegeket. Meglátjuk a vastag friss hó mire lesz képes. Szerintem ha minden úgy alakul, akkor egyik végletbõl a másikba fognak esni.
Ojmjakon sorozatban produkálta rekord magas februári hõmérsékleteit, de igen rosszul járt ezzel szegénykém. Mivel jelentõs mennyiségû hó is hullott az elmúlt idõszakban, ott már 45 cm vastag. Ergo szerencsétleneknek még tovább fog tartani a zimankó majd. A környéken igen sok hó hullott ami mindenképp növelni fogja a szibériai maximum élettartamát. Így nem hiszem, hogy örülnek ennek "enyhe" idõszaknak, hisz ezt õk is jól tudják, hogy mi is vár még majd rájuk.
Télen nyári napot regisztrálni Európában a legszebb: a spanyolországi Murciában két egymást követõ napon is 27 fok fölé ment a hõmérséklet (Ejj, egy kiadós strandolás milyen jó lenne ott a környéken, bár a tengerparton azért ennél hûvösebb van 
), de Alicantéban, ill. a Costa Brava-n, tegnap pedig Baszkföldön sem panaszkodhattak, hiszen ezeken a területeken is 20 fok felett alakult a hõmérséklet...
), de Alicantéban, ill. a Costa Brava-n, tegnap pedig Baszkföldön sem panaszkodhattak, hiszen ezeken a területeken is 20 fok felett alakult a hõmérséklet... 
Az sem szokványos február közepe felé járva Európában, hogy a napi maximum és minimum különbsége bõven pozitív érték legyen (csaknem +10°C): Tegnap az albániai Kuçovë 25.8°C-os nyári nappal rukkolt ki, ezzel szemben ma reggel a leghidegebb -16.4°C volt az észak-oroszországi Nyizsnyaja Pesa-ban.
További érdekesebb maximumok:
Tegnap,
Tirana/ALB: 25.2°C,
Danilovgrad/MNE: 23.5°C
Kraljevo/SRB: 22.5°C
Ezek 2-3 fokkal maradnak el a februári országos rekordoktól.
Ma,
Szimferopol/UKR: 21.2°C
További érdekesebb maximumok:
Tegnap,
Tirana/ALB: 25.2°C,
Danilovgrad/MNE: 23.5°C
Kraljevo/SRB: 22.5°C
Ezek 2-3 fokkal maradnak el a februári országos rekordoktól.
Ma,
Szimferopol/UKR: 21.2°C
Közben Románia nyugati részein brutális fõnös bemelegedés van. Csak úgy repkednek a 15+ fokok mindenfele! 
Nálam már délben megvolt a 17 fok, de itt nem messze több állomás is közel van a 20 fokhoz, sõt egyik helyen meg is van (kerekítve). Néhány érdekesebb T adat:
- Nagybáród (Borod), a Királyhágó tövében 20 fok,
- Pusztahollód (Holod), Vaskohsziklás (Stei), Gurahont, Tebea és Lugoj 19 fok (több dombvidéki állomás),
- Nagybánya (Baia Mare), Batos, Kõröskisjenõ (Chisineu Cris), Oravita, Resica, Káránszebes és Nagyszeben 18 fok,
- Nagyvárad (Oradea), Beszterce (Bistrita), Dumbravita de Codru (Holod mellett), Temesvár (Timisoara), Banloc és Campulung Muscel 17 fok.
Említést érdemel még a Déli Kárpátok déli hágóin tapasztalható erõteljes bemelegedés (15 fok körül), ugyanis itt alig néhány napja még jelentõs hótakaró volt (30-40 cm). Románia 2/3-ában igen meleg idõ tombol. Februárban ritkaságszámba megy az olyan idõjárási helyzet, amikor a romániai állomásokon sehol sem fagy!
Az erõs lekeveredés és a sok helyen igen komoly méreteket öltõ fõn miatt még a domb- és hegyvidéki állomások is 0 fok felett állnak. Sõt az 500 és 1000 m közötti állomásokon tucatszámra repkednek a 10-15 fokok...
Nálam már délben megvolt a 17 fok, de itt nem messze több állomás is közel van a 20 fokhoz, sõt egyik helyen meg is van (kerekítve). Néhány érdekesebb T adat:- Nagybáród (Borod), a Királyhágó tövében 20 fok,
- Pusztahollód (Holod), Vaskohsziklás (Stei), Gurahont, Tebea és Lugoj 19 fok (több dombvidéki állomás),
- Nagybánya (Baia Mare), Batos, Kõröskisjenõ (Chisineu Cris), Oravita, Resica, Káránszebes és Nagyszeben 18 fok,
- Nagyvárad (Oradea), Beszterce (Bistrita), Dumbravita de Codru (Holod mellett), Temesvár (Timisoara), Banloc és Campulung Muscel 17 fok.
Említést érdemel még a Déli Kárpátok déli hágóin tapasztalható erõteljes bemelegedés (15 fok körül), ugyanis itt alig néhány napja még jelentõs hótakaró volt (30-40 cm). Románia 2/3-ában igen meleg idõ tombol. Februárban ritkaságszámba megy az olyan idõjárási helyzet, amikor a romániai állomásokon sehol sem fagy!
Az erõs lekeveredés és a sok helyen igen komoly méreteket öltõ fõn miatt még a domb- és hegyvidéki állomások is 0 fok felett állnak. Sõt az 500 és 1000 m közötti állomásokon tucatszámra repkednek a 10-15 fokok...
Nagyon fantasztikus helyek és ez 1118 méter magasan van igaz ez pont kell ehhez nagyon erõs változáshoz:-)
Mindig nézem õket és bizony csöpög a nyálam, tuti ott leszek ilyennél egyzser az éltben:-)
Mindig nézem õket és bizony csöpög a nyálam, tuti ott leszek ilyennél egyzser az éltben:-)
A második linkednél január 31-én -0,5-ös minimum után 32,2-es maximum...elképzelem, ahogy elmegyek a határba kapálni reggel télikabát, sapka, sál, 8-9 óra körül ledobom a kabátot, marad a pulcsi, 10:30-kor pulcsi ledob, 11:30-kor rövid gatyára cserélem a hosszút, 12:30-kor pedig póló is ledob... délután ugyanebben az ütemben pedig vissza...
Ha jol tudom, az eppen rekordbeallitas. Persze lehet , hogy 1083-ban volt egyszer egy -12,08 fok, de azt meg homogenizalni kene
Már szibériai sem a régi, kemény "hõhullám" söpört végig azon a részen ahol néhány napja még -55 fok alatt volt a hõmérséklet. Pl Ojmjakon egészen -12,5 fokig enyhült, ami februárban alighanem rekord meleget, vagy rekord közelit jelenthet. A környéken ( tágabb értemben ) többfelé emelkedett -20 fok fölé a hõmérséklet és bizony komoly havazások voltak.
Link
Link
Hamarosan azonban a hidegmag erõsödik és ki is fog derülni az ég, és egy újabb -50 fokokat fog jelenteni.
Link
Link
Hamarosan azonban a hidegmag erõsödik és ki is fog derülni az ég, és egy újabb -50 fokokat fog jelenteni.
Köszönöm! Ott valóban ritka a hó, noha nem a hideg a kivételes (a havi közép kb a mi márciusunk 2.-3. dekádjának felel meg), hanem az, hogy ez csapadékkal jár. A szomszédos Kandahárban pl zord nap is elõfordult februárban. Hóstatisztikát viszont nagyon nehéz találni a térségbõl. Egy szintén kandahári 3 cm-es NOAA max vastagságot sikerült összeszednem eddig
Station Name: Kandahar
WMO Station Number: 40990
National I.D. Number:
Country: AFGHANISTAN, ISLAMIC STATE OF
WMO Region: REGION II - ASIA
Latitude: 31d 30m N
Longitude: 065d 51m E
Elevation: 1010 m
Element 10: Snow Depth (cm)
MAX_DLY (Statistic 11): Maximum Daily Value
------------------
byr: 1964
eyr: 1983
Month
------------------
Jan 0.0
Feb 3.0
Mar 0.0
Apr 0.0
May 0.0
Jun 0.0
Jul 0.0
Aug 0.0
Sep 0.0
Oct 0.0
Nov 0.0
Dec 0.0
Annual 3.0
Ann-NCDC NA
Station Name: Kandahar
WMO Station Number: 40990
National I.D. Number:
Country: AFGHANISTAN, ISLAMIC STATE OF
WMO Region: REGION II - ASIA
Latitude: 31d 30m N
Longitude: 065d 51m E
Elevation: 1010 m
Element 10: Snow Depth (cm)
MAX_DLY (Statistic 11): Maximum Daily Value
------------------
byr: 1964
eyr: 1983
Month
------------------
Jan 0.0
Feb 3.0
Mar 0.0
Apr 0.0
May 0.0
Jun 0.0
Jul 0.0
Aug 0.0
Sep 0.0
Oct 0.0
Nov 0.0
Dec 0.0
Annual 3.0
Ann-NCDC NA
Pontosan Lashkar Gah nevezetü városban
@Panther: Elnézést, igazad van. Köszönöm a javitást!
@Panther: Elnézést, igazad van. Köszönöm a javitást!
Ami még érdekes, hogy a Turáni-alföld egészére beömlött a kontinentális hideg, még Türkmenisztánban is -20 -25 fokos hideg volt, hótakaróval, ami általában meg szokta úszni ezeket a zord hidegbetöréseket. Mára már jelentõsen enyhült a hideg.
Hozzá kell tenni, hogy az Aral-tó vízfelületének hõmérsékleti pufferére már nem számíthatnak, hiszen töredékére zsugorodott, így a védõbástya megszûnt.
Hozzá kell tenni, hogy az Aral-tó vízfelületének hõmérsékleti pufferére már nem számíthatnak, hiszen töredékére zsugorodott, így a védõbástya megszûnt.
Ha már "változik a bolygó"-nál tartunk, akkor Délnyugat-Angliában is volt egy kis változás az idei téli szezonban erõsen viharos Brit szigeteken. Pár éve ezen a tengerparti szakaszon többször is elvonatoztam, most egy idõre nem igen fog itt vonat közlekedni:
Cikk, további képek és videók: Link
Cikk, további képek és videók: Link
Én ezt se tragikusnak se katasztrófának nem tartom. Normál természeti jelenség átalakította némileg a felszíni életformákat, pár fa kidõlt, megcsonkult, de 2-3 év és nyom nélkül helyreáll a természet egyensúlya...
Nem hasonlítható egy vulkánkitöréshez, ahol több 100 km^2-en pusztul el a teljes felszíni életközösség, de abszolút értelemben az sem katasztrófa, egyszerûen a bolygó változik, pár 100 év (Ami a Földnek semmi) és ugyanolyan vegetáció (vagy még dúsabb) lesz a hamuval borított helyen.
Nem hasonlítható egy vulkánkitöréshez, ahol több 100 km^2-en pusztul el a teljes felszíni életközösség, de abszolút értelemben az sem katasztrófa, egyszerûen a bolygó változik, pár 100 év (Ami a Földnek semmi) és ugyanolyan vegetáció (vagy még dúsabb) lesz a hamuval borított helyen.
Én is egy kis Szlovéniával, tragikus. Fõleg a video vége húzós. Már magyar segítség is megy asszem Velenje térségébe. Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat