Meteorológiai esélylatolgatások
Utóbbi megállapításod az "energiadús" télrõl telitalálat. Pontosan az ilyen anticiklonális, "anergiás" idõszakok szokták szülni a késõbbi nagy hidegeket, havakat -ha a makrocirkuláció egyébként alkalmas erre. Úgy látom, most alkalmas rá, s ez a viszonylagos csend alighanem a tél "második felvonását" megelõzõ "szünetnek" felel meg.
1996 januárja volt ilyen: a hónap második felében, enyhe idõszak után a mostanihoz hasonló nyomáseloszlás jellemezte Európát. Mindenfelé AC-k voltak, keleten nagy hideg, nálunk tipikus magasnyomású csendes, száraz, mérsékelten hideg idõ. Aztán lett ebbõl a hónap végére, február elejére olyan hideghullám, hogy azóta is emlegetem. Persze azt nem állítom, hogy most is így lesz (1995/96 nem igazán jó referencia, mivel szokatlanul kemény tél volt).
1996 januárja volt ilyen: a hónap második felében, enyhe idõszak után a mostanihoz hasonló nyomáseloszlás jellemezte Európát. Mindenfelé AC-k voltak, keleten nagy hideg, nálunk tipikus magasnyomású csendes, száraz, mérsékelten hideg idõ. Aztán lett ebbõl a hónap végére, február elejére olyan hideghullám, hogy azóta is emlegetem. Persze azt nem állítom, hogy most is így lesz (1995/96 nem igazán jó referencia, mivel szokatlanul kemény tél volt).
Szeretem, amikor a modellek utólag erõsítenek meg. Mert bármikor befigyelhet egy ilyen:
Link
Ennyit a satnya télrõl
ESÉLY van.
Link
Ennyit a satnya télrõl
ESÉLY van.
Eddig úgy tûnt, a brit AC leépül, helyét jóval alacsonyabb légnyomás veszi át, tõle kissé É-ra lennének a ciklonok. Nos, ez lett a vége: Link Brit blocking, ameddig a szem ellát? Ez az elmúlt néhány nap pálfordulása a modelleken! Az izlandi minimum sem olyan vad már, valamint a skandi AC is érdekes módon eddig nem volt acélos, most sokat erõsített rajta hosszabb távon a GFS. Link Link nocsak-nocsak. Thermometer ezt még olyankor mondogatta, amikor nyoma sem volt AC-nak, sõt ciklonok vadásztak arrafelé - erre tessék, felvillant az esély, ENS szinten: Link . Persze, lehet siránkozni és sírni a hóhiány miatt, de a téli idõhöz adott a makrofelállás és volt olyan szerencsénk, hogy ebbõl téli idõ is lett. Egy átlagos tél néhány medivel szokott elmúlni, felébõl nem is csak hó esik... Az elmúlt két évben szoktunk hozzá ehhez a dömpinghez, és kicsit fájó a visszaszokás, ennyi az egész. Szépen lassan teljesen kiveszik az (északi) zonalitás a hosszabb távú elõrejelzésekbõl, és marad a kemény, téli makrofelállás. Az, hogy ebbõl hó legyen, nagyon sok és komplex dolgoknak kell szerencsésen együttállniuk, persze siránkozni meg f.kázni a telet természetesen egyszerûbb. Megvan a lehetõség, a fáklya nem csontszáraz (nem láttatok netán AC-s hidegpárna-fáklyát?) - bármi lehet még ebbõl február közepéig. (Sajnos?) azonban a nyugatias szellõknek hosszú ideje nyoma sincs a hosszabb távú elõrékben, helyette megjelentek ilyen kemény É-i hidegelárasztások, ÉK-i lábas hidegek (melyeknek tehát jelenleg nagyobb az esélye, mint a nyugati szellõknek - mivel utóbbira napok óta nincs példa-futás).
Amit furcsállok, hogy a medik hoznak csak nagy csapadékot, ezek az ÉNy-ról lefûzõdõ ciklonok nem? Korábbi telekrõl annyi emlékem van, amikor klasszikus, kiszámítható Ény-DK, vagy Ny-K-i mozgású csapadékrendszerek pakoltak az országban 2-10 cm havat. Link Mert ez nem néz ki rosszul, de eléggé elnyújtott idõben.
Az elõrejelzések természetesen megint változhatnak, hiszen ha ilyen fordulatra képesek voltak, semmi nem zárja ki, hogy mégis nagyobb erõket ismerjenek fel az óceánon, és lebontsák az AC-falakat. Hozzátenném, nekünk az az ideális, ha gyenge a légkör, nincs tele energiával: Ha erõs az áramlási rendszer, mindig masszív elõoldalakat kapunk, ritka az "energiadús" tél. Ez az ideális helyzet télen (analízis: Link ), csak a medi-pályákat nem mákoltuk össze. Része kis medencénk pofás idõjárásának
Amit furcsállok, hogy a medik hoznak csak nagy csapadékot, ezek az ÉNy-ról lefûzõdõ ciklonok nem? Korábbi telekrõl annyi emlékem van, amikor klasszikus, kiszámítható Ény-DK, vagy Ny-K-i mozgású csapadékrendszerek pakoltak az országban 2-10 cm havat. Link Mert ez nem néz ki rosszul, de eléggé elnyújtott idõben.
Az elõrejelzések természetesen megint változhatnak, hiszen ha ilyen fordulatra képesek voltak, semmi nem zárja ki, hogy mégis nagyobb erõket ismerjenek fel az óceánon, és lebontsák az AC-falakat. Hozzátenném, nekünk az az ideális, ha gyenge a légkör, nincs tele energiával: Ha erõs az áramlási rendszer, mindig masszív elõoldalakat kapunk, ritka az "energiadús" tél. Ez az ideális helyzet télen (analízis: Link ), csak a medi-pályákat nem mákoltuk össze. Része kis medencénk pofás idõjárásának
Elõljáróban gratulálok azoknak az elemzõknek, akik elõször pendítették meg jónéhány nappal ezelõtt az északnyugati irányítás lehetõségét. Bevallom, gyanakvással fogadtam a gondolatot, de nekik lett igazuk. Gyanakvásom és furcsállásom annyiban nem bizonyult teljesen alaptalannak, hogy megvalósult ugyan az északnyugati irányítás, de erõs anticiklonális "felhanggal". Pont ennek a "felhangnak" volt köszönhetõ az érkezett hidegfront viszonylagos gyengesége, és a várt csapadék elmaradása.
Egyébként érdekes szituáció ez, megéri néhány szóval kitérni rá. Ilyenkor ék-dny hõmérsékleti gradiens van Európa felett, a hideg és meleg légtömeg határvonala ény-dk-i.
Ezen a határvonalon "gördülnek le" a ciklonok északnyugatról délkeletre.
Északkelet-Európában, valamint az atlanti partoknál anticiklonok vannak. Olyan a szituáció, mintha a polárfront vett volna fel az elméleti k-ny lefutás helyett ény-dk-it. Ennek oka külön fejtegetés tárgya lehetne, most ne menjünk bele.
Fentiekbõl következik, hogy a ciklon hideglevegõje nagyrészt keletrõl, míg meleglevegõje fõképp nyugatról származik. Még a hátoldali ény-i áramlásban is megmutatkozik e kettõsség: a magasban északkeleten lényegesen hidegebb van, mint délnyugaton, az izotermák szinte párhuzamosak az izobárokkal. Magyarországon belül a kis távolság ellenére is észrevehetõ a hõmérséklet-különbség: ebben a helyzetben kifejezett ény-i áramlás mellett az ék-i országrész télies idõjárású, esetenként elég sok hóval -ezzel szemben dny száraz és sokkal enyhébb.
A "hogyan tovább?"-ra a következõket lehet mondani: itt éppúgy ciklon-sorozatról van szó, mint klasszikus zonalitás esetén, csak a ciklonok nem nyugatról, hanem északnyugatról érkeznek. Jelen állás szerint hétfõre várható, hogy ény felõl alacsonyabb nyomású légtömegek érnek el minket. Az most még kérdés, fognak-e érinteni minket további ciklonok.
Az biztos, ezen alapfelállás két irányba fejlõdhet tovább:
1. Minden egyes ciklon és hidegfront több és több hideglevegõt mozgat, mígnem az utolsó hf ránk húzza az északkeleti hideg nagy részét. Ezzel blocking jön létre, a cirkulációs kép átalakul. A ciklonaktivitás -ha megmarad- a déli térfélre kerül át, és mediciklonokat generál.
2. Az atlanti partoknál levõ AC visszahúzódik dél felé, a kép a tiszta zonalitás felé módosul. Az addigi ény-i áramlás ny-dny-ra vált, az idõ melegszik.
Fentiek közül jelen pillanatban az elsõt tartom valószínûbbnek.
Egyébként érdekes szituáció ez, megéri néhány szóval kitérni rá. Ilyenkor ék-dny hõmérsékleti gradiens van Európa felett, a hideg és meleg légtömeg határvonala ény-dk-i.
Ezen a határvonalon "gördülnek le" a ciklonok északnyugatról délkeletre.
Északkelet-Európában, valamint az atlanti partoknál anticiklonok vannak. Olyan a szituáció, mintha a polárfront vett volna fel az elméleti k-ny lefutás helyett ény-dk-it. Ennek oka külön fejtegetés tárgya lehetne, most ne menjünk bele.
Fentiekbõl következik, hogy a ciklon hideglevegõje nagyrészt keletrõl, míg meleglevegõje fõképp nyugatról származik. Még a hátoldali ény-i áramlásban is megmutatkozik e kettõsség: a magasban északkeleten lényegesen hidegebb van, mint délnyugaton, az izotermák szinte párhuzamosak az izobárokkal. Magyarországon belül a kis távolság ellenére is észrevehetõ a hõmérséklet-különbség: ebben a helyzetben kifejezett ény-i áramlás mellett az ék-i országrész télies idõjárású, esetenként elég sok hóval -ezzel szemben dny száraz és sokkal enyhébb.
A "hogyan tovább?"-ra a következõket lehet mondani: itt éppúgy ciklon-sorozatról van szó, mint klasszikus zonalitás esetén, csak a ciklonok nem nyugatról, hanem északnyugatról érkeznek. Jelen állás szerint hétfõre várható, hogy ény felõl alacsonyabb nyomású légtömegek érnek el minket. Az most még kérdés, fognak-e érinteni minket további ciklonok.
Az biztos, ezen alapfelállás két irányba fejlõdhet tovább:
1. Minden egyes ciklon és hidegfront több és több hideglevegõt mozgat, mígnem az utolsó hf ránk húzza az északkeleti hideg nagy részét. Ezzel blocking jön létre, a cirkulációs kép átalakul. A ciklonaktivitás -ha megmarad- a déli térfélre kerül át, és mediciklonokat generál.
2. Az atlanti partoknál levõ AC visszahúzódik dél felé, a kép a tiszta zonalitás felé módosul. Az addigi ény-i áramlás ny-dny-ra vált, az idõ melegszik.
Fentiek közül jelen pillanatban az elsõt tartom valószínûbbnek.
Nem beszélsz badarságokat, most jó helyzet van ennek a kialakulásához.
Gyorsan átnéztem a makrócirkulációs rendszerek elhelyezkedésének a gyakoriságát, és bizony ezek a rendszerek legnagyobb arányban az év folyamán februárban jelenek meg. Hozzánk kelet-délkelet felõl lábas hideg áramlást hozva, nem hiába volt néhány kegyetlen február az elmúlt 100 éveben, bizony ezek a rendszerek visszatérõ vendégek. A másik gyakori típus a nyugati áramlás, de közel sem olyan mértékben mint januárban és novemberben, amikor is kimagaslóan megnõ ennek a valószínûsége, szépen lekövette ezt eddig a téli félév. Még van egy, a mediterrán ciklon valószínûsége, ami szintén gyakori fõként az elsõ felében, így a nagy havazások kialakulása is. Nem hiába, február szépre is sikeredhet a téli intermezzokat kedvelõk számára.:-)
Figyeljük tovább, és meglátjuk, hogy mi sül ki.:-)
Persze van még több forgatókönyv, de a statisztikák alapján februárra ez a jellemzõ nagyobb részben.
Gyorsan átnéztem a makrócirkulációs rendszerek elhelyezkedésének a gyakoriságát, és bizony ezek a rendszerek legnagyobb arányban az év folyamán februárban jelenek meg. Hozzánk kelet-délkelet felõl lábas hideg áramlást hozva, nem hiába volt néhány kegyetlen február az elmúlt 100 éveben, bizony ezek a rendszerek visszatérõ vendégek. A másik gyakori típus a nyugati áramlás, de közel sem olyan mértékben mint januárban és novemberben, amikor is kimagaslóan megnõ ennek a valószínûsége, szépen lekövette ezt eddig a téli félév. Még van egy, a mediterrán ciklon valószínûsége, ami szintén gyakori fõként az elsõ felében, így a nagy havazások kialakulása is. Nem hiába, február szépre is sikeredhet a téli intermezzokat kedvelõk számára.:-)
Figyeljük tovább, és meglátjuk, hogy mi sül ki.:-)
Persze van még több forgatókönyv, de a statisztikák alapján februárra ez a jellemzõ nagyobb részben.
Az indexek hatalmas szórásban vannak, van néhány kimenet:-)
Azt jó régóta figyelem, hogy azért a modellkimenetelek és az indexek szórása szoros kapcsoltban áll egymással, azt hiszem nem mondtam újat ezzel.
Arra viszont nagyon jó volt a blokking idõszak, hogy figyeljem a viselkedésüket, és bizony ok-okozati kapcsolatot vélek felfedezni, mégpedig úgy, hogy az indexek minden egyes frissülés után visszarendezõdést mutatnak a már szélsõséges kimenetelû modell számításokat követõen, és ez fordítva is igaz. Tehát ha egy szélsõséges elõrejelzés látszik akkor óriási szórással bírnak, akár magasnyomás, vagy nagyon alacsony vagy nagyon magas hõmérsékletû dinamikus levegõ vagy alacsony lassú mozgású. A rendszer nagyon képlékeny és sérülékeny és az elõrejelzése is.
Szóval mivel ezek szorosan együtt mûködve állják meg a helyüket ezért külön-külön nem érdemes foglalkozni velük. Mondom nem szentírás csak egy hosszú megfigyelés eredménye.
Igaz ez nagyjából tudható volt, de mégis is folyamatosan nézve az összefüggéseket számomra egyértelmû a kép.
Azt jó régóta figyelem, hogy azért a modellkimenetelek és az indexek szórása szoros kapcsoltban áll egymással, azt hiszem nem mondtam újat ezzel.
Arra viszont nagyon jó volt a blokking idõszak, hogy figyeljem a viselkedésüket, és bizony ok-okozati kapcsolatot vélek felfedezni, mégpedig úgy, hogy az indexek minden egyes frissülés után visszarendezõdést mutatnak a már szélsõséges kimenetelû modell számításokat követõen, és ez fordítva is igaz. Tehát ha egy szélsõséges elõrejelzés látszik akkor óriási szórással bírnak, akár magasnyomás, vagy nagyon alacsony vagy nagyon magas hõmérsékletû dinamikus levegõ vagy alacsony lassú mozgású. A rendszer nagyon képlékeny és sérülékeny és az elõrejelzése is.
Szóval mivel ezek szorosan együtt mûködve állják meg a helyüket ezért külön-külön nem érdemes foglalkozni velük. Mondom nem szentírás csak egy hosszú megfigyelés eredménye.
Igaz ez nagyjából tudható volt, de mégis is folyamatosan nézve az összefüggéseket számomra egyértelmû a kép.
Az AO index elkezdett lefelé szórni:
Link
Látszik rajta ami a globál modelleken is, hogy ismét hidegelárasztások várhatóak. A NAO index tegnaphoz képest nem változott.
Valószínûbb tehát, hogy marad a blokkingba hajló idõjárás.
Link
Látszik rajta ami a globál modelleken is, hogy ismét hidegelárasztások várhatóak. A NAO index tegnaphoz képest nem változott.
Valószínûbb tehát, hogy marad a blokkingba hajló idõjárás.
Link a ZAMG szezonális elõre szerint március végéig az átlagosnál kissé hidegebb vagy átlagos hõmérséklet várható az Alpok keleti oldalán összességében, hónapokra lebontva.
Épp írni akartam, hogy ez a 2. GFS futás (00Z), mely hatalmas skandi-ÉK-i AC-t ad, jelentõs ÉK-i, talajmenti hidegelárasztással, 384 órára még medi is lenne belõle, mindez egészen langyos (-10 körüli) T850-ek mellett. Egy biztos, az eddig stabilan felfelé induló fáklya már megint lefelé szór, pl. Budapest: Link Ez így magában persze kevés, kell hozzá egy bélyegkép is: Link P4 P6 P7 P19 P20 ad skandi, ÉK-i AC-t, gondolom hidegelárasztással, de van érdekes módon klasszikus brit blocking is: P0 P1 P3 P8 P10 P15. Zonalitást mutat a.... hát igazából talán a P2 P14, P7 is veszélyes, de a P7-en pl. a nagy É-i AC nem engedi bejönni az egyébként stabilan nagyon alacsony izlandi minimumot - ott valószínûleg nem lesz AC, ez szinte biztos. Hiszen 384 órára(!) vett átlaguk Link is kisebb 990 hPa-nál, pedig mindegyik máshova számolja a központot, ez nagyon alacsony... Viszont az AC-híd 1025-ös értéke is figyelemreméltó, az már önmagában egy kövér AC.
Ezek alapján a néhány napja sejtetõ zonalitást mégsem lenne kedvem most már körvonalazni, hiszen a jelek arra mutatnak, hogy az idõjárás megint megtréfálja a racionálisan latolgatókat, és visszahoz mindenféle meridionális helyzetet. Legyünk õszinték, a brit nyomásfáklya Link néhány napja nem ilyen képet festett. A NAO index nem lehet nagyon negatív, mert Izland környékén végig komoly ciklonok lesznek, az AO meg lehet, hogy nem is miattunk szór felfelé (ha jól tudom, az egész északi félteke indexe - igaz, mi se húzzuk le).
Thermometer-nek bizony bejöhet ez az ÉK-i elárasztás - régen láttam ilyet, és ismét lehetne korizni (a kevés csapadék is "adott" lehet).
Mindezeket egybevéve ha ez így alakul, akkor igényes, rendezett téli idõjárásunk lehet februárban (tehát ha FIX és BIZTOS lenne ez a felállás, akkor LEHETNE jó februárunk. Hatványozott bizonytalanság hatványozott bizonytalansága ).
Ezek alapján a néhány napja sejtetõ zonalitást mégsem lenne kedvem most már körvonalazni, hiszen a jelek arra mutatnak, hogy az idõjárás megint megtréfálja a racionálisan latolgatókat, és visszahoz mindenféle meridionális helyzetet. Legyünk õszinték, a brit nyomásfáklya Link néhány napja nem ilyen képet festett. A NAO index nem lehet nagyon negatív, mert Izland környékén végig komoly ciklonok lesznek, az AO meg lehet, hogy nem is miattunk szór felfelé (ha jól tudom, az egész északi félteke indexe - igaz, mi se húzzuk le).
Thermometer-nek bizony bejöhet ez az ÉK-i elárasztás - régen láttam ilyet, és ismét lehetne korizni (a kevés csapadék is "adott" lehet).
Mindezeket egybevéve ha ez így alakul, akkor igényes, rendezett téli idõjárásunk lehet februárban (tehát ha FIX és BIZTOS lenne ez a felállás, akkor LEHETNE jó februárunk. Hatványozott bizonytalanság hatványozott bizonytalansága
).
Csak érdekességképpen: a 2000-2010 ig február elején 7 télen volt blocking, 3 télen félblocking, 1 télen zonalitás. Ami talán még érdekesebb, hogy 2000 ben volt utoljára jellemzõ február elején a zonalitás, amikor is január ezen szakaszában a mostanihoz hasonló áramlás (magas légnyomás a Brit-szk. fölött) volt a jellemzõ: Link . Majd február elejére zonalitás alakult ki, mely kezdetben anticiklonális nyugati irányításban mutatkozott meg: Link . Február közepe táján félblockingos jelleget mutatott, Közép-Európában csapadékosra fordult az idõ: Link . Majd visszaált a zonalitás, késõbb pedig dny-i irányítás vette kezdetét február végén: Link . Mindezt azért írtam le, mert tekintve a mostani felállást, és a modellek által felvázolt jövõképet, hasonló áramlási viszonyokra, makrocirkulációs felállásra számítok februárra: kezdetben hidegpárna, majd jelentõs enyhülés.
A friss GFS szerint még a végén neked lesz igazad!
Nagyon messze van, de most elõször húzza le ÉK felõl a kontinentális hideget.
Bár csak egy lehetõség, és egy futás a sok közül, de régóta masszívan emlegeted, hát most ha ûridõben is de megjelent!
Nagyon messze van, de most elõször húzza le ÉK felõl a kontinentális hideget.
Bár csak egy lehetõség, és egy futás a sok közül, de régóta masszívan emlegeted, hát most ha ûridõben is de megjelent!
Óvatos vagyok én eléggé. Túl régóta figyelem az idõjárást ahhoz, hogy ne tudjam: a keletrõl jövõ hatások az esetek döntõ hányadában nagy hátrányban vannak a nyugatról jövõkhöz képest.Amit leírtál, elfogadom -sokszor láttam már ígéretesnek kinézõ kelet-európai hidegtömegek megtorpanását, visszahúzódását.Azt, hogy nem tudták elérni a Kárpát-medencét, noha itt voltak a tõszomszédságban, vagy ha elérték is, nem okoztak jelentõs, vagy hosszantartó lehûlést. De néhány nagyon szép ellenpélda is akad, igaz, nem sok.
Olyat most se állítottam, hogy a kérdéses hidegtömeg a közeljövõben fölénk áramlik. Csupán annyit szerettem volna jelezni, hogy a dolgok jelen állása mellett a lehetõség adott, érdemes rá odafigyelni. A kérdéses területen erõs AC és -30 fok körüli T2m-ek vannak (ez nem minden télen fordul elõ), mi pedig hosszabb enyhe idõszak után vagyunk, mikor elõreláthatólag hátoldali szituációk fognak uralomra jutni.
Ami a tél további menetét illeti, hosszú távon minden hozzászóló a zonalitás elõretörését valószínûsítette, ( természetesen a modellek alapján ). Lassan olybá tûnt, le is írhatjuk a februárt, mert az feltehetõleg ny-dny-i áramlásos, enyhe idõt hoz majd. Szerettem volna ráirányítani a figyelmet egy olyan, jelenleg nagyon is létezõ tényezõre, mely ennek ellentmond, és érvényre jutása homlokegyenest ellenkezõ következményekkel járna.
Még annyit el kell mondani, hogy sokéves tapasztalat alapján a tiszta zonalitásra való hajlam a tél második felére általában csökkenni szokott. Még ha decemberben, januárban "üvöltõ" zonalitás volt is, az február elejére rendszerint félblockinggá módosult.
Tiszta zonalitást februárban én még talán nem is láttam. Elõoldali február volt néhányszor.
A többi esetban vagy kontinentális irányítás, szárazföldi anticiklon, vagy pedig ismételt hidegleszakadások jelemezték ezt a hónapot.
Olyat most se állítottam, hogy a kérdéses hidegtömeg a közeljövõben fölénk áramlik. Csupán annyit szerettem volna jelezni, hogy a dolgok jelen állása mellett a lehetõség adott, érdemes rá odafigyelni. A kérdéses területen erõs AC és -30 fok körüli T2m-ek vannak (ez nem minden télen fordul elõ), mi pedig hosszabb enyhe idõszak után vagyunk, mikor elõreláthatólag hátoldali szituációk fognak uralomra jutni.
Ami a tél további menetét illeti, hosszú távon minden hozzászóló a zonalitás elõretörését valószínûsítette, ( természetesen a modellek alapján ). Lassan olybá tûnt, le is írhatjuk a februárt, mert az feltehetõleg ny-dny-i áramlásos, enyhe idõt hoz majd. Szerettem volna ráirányítani a figyelmet egy olyan, jelenleg nagyon is létezõ tényezõre, mely ennek ellentmond, és érvényre jutása homlokegyenest ellenkezõ következményekkel járna.
Még annyit el kell mondani, hogy sokéves tapasztalat alapján a tiszta zonalitásra való hajlam a tél második felére általában csökkenni szokott. Még ha decemberben, januárban "üvöltõ" zonalitás volt is, az február elejére rendszerint félblockinggá módosult.
Tiszta zonalitást februárban én még talán nem is láttam. Elõoldali február volt néhányszor.
A többi esetban vagy kontinentális irányítás, szárazföldi anticiklon, vagy pedig ismételt hidegleszakadások jelemezték ezt a hónapot.
Kicsit nem árt óvatosan bánni azzal az északkeleti hideggel. Abban igazad van, hogy produkálhat ilyen hirtelen átrendezõdéseket, de ne felejtsük el, hogy a kontinentális eredetû hidegmagok elsõsorban a planetáris határrétegben vannak jelen (a szibériai maximum vastagsága is csak az alsó 2-2,5km-es rétegre terjed ki). Fölötte a nagytérségû áramlások, fõleg az 500hPa-s rétegtõl magasabban, függetlenek maradhatnak az ilyen anticiklon jelenlététõl. A fölé kerülõ hidegcseppek elsõsorban azért gyengülnek, mert a középsõ rétegekben az anticiklon fölött megindul a leáramlás, ami anticiklonális irányba forgatja a hidegcseppet, ami így gyorsabban töltõdik.
Csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy nem mond ellent a kelet-európai anticiklon a zonalitásnak, zonális áramlás esetén a jet mélyen behatolhat az anticiklon fölé. Ha a jet viszont behullámozódott, vagy lelassult, akkor viszont már egy blocking kialakulására jelentõsen rásegíthet.
Csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy nem mond ellent a kelet-európai anticiklon a zonalitásnak, zonális áramlás esetén a jet mélyen behatolhat az anticiklon fölé. Ha a jet viszont behullámozódott, vagy lelassult, akkor viszont már egy blocking kialakulására jelentõsen rásegíthet.
Az északkelet-európai AC az 1045 hepájával most is ugyanott van -sem alakját, sem kiterjedését nem változtatta számottevõen tegnap óta. Van benne -31 fokos T2m is, ami ugye már nem semmi, még azon a vidéken sem. A hosszú ideig változatlanul fennálló, vagy ki-kiújuló légköri képzõdményekre mindig oda kell figyelnünk. Tudom, a modellek hosszú távon ennek az AC-nak meggyengülését, keletre húzódását mutatják. De az is igaz, éppen az ék-i hidegfelhalmozódás alkalmas arra, hog bizonyos mennyiséget elérve hirtelen átrajzolja, teljesen "felülírja" az addigi áramlási képet. Jó példa erre 2006 januárja, mikor sokáig megenyhülõ idõrõl szóltak a jelentések, miközben északkeleten növögetett a hidegraktár. Aztán egyik napról a másikra úgy fordult az áramlás, hogy minden megindult dny-ra. Olyan hõmérsékletzuhanást produkált, amilyenre 1979 jan. 1. óta nem volt példa. Tehát, figyeljük csak az OMSZ szinoptikai térképeinek jobb felsõ sarkát!
Ezt mibõl gondolod?
Csak azért kérdezem, mert a legtávolabb ellátó modell sem számol a blocking kialakulásával, illetve a zonalitás is 200 órán túl mutatkozik meg.
Egyelõre még a jelenlegi idõszakot követõ zonalitás (?) esélye is kérdéses, nemhogy még az utána következõ blocking...
Csak azért kérdezem, mert a legtávolabb ellátó modell sem számol a blocking kialakulásával, illetve a zonalitás is 200 órán túl mutatkozik meg.
Egyelõre még a jelenlegi idõszakot követõ zonalitás (?) esélye is kérdéses, nemhogy még az utána következõ blocking...
Erõteljes hidegmag áthelyezõdés várható a hónap végén, ez generálhat erõsebb ciklonokat, azonban kétlem, hogy tartós zonalitás ki tudna alakulni, hiszen ez átmeneti állapot. Az áthelyezõdés befejezõdése után megint visszaállhat a blokking.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20212)
Ezt Te nézted be, semmi társalgó jellegû hozzászólás nem volt, nézd vissza a legutóbbiakat.
Link
Ebben meg semmi vészes nincs, JoeJack jól mondta, de még átlag alatt is fut a fáklyaátlag. Magas légnyomás: Link
Hozzátenném, már nem is olyan biztos az óceáni AC-összeomálás, nézzük:
Brit-szk.: Link
Tõlük jóval Ny-ra: Link
Izland: Link
Azori-térség: Link
Mindenhol látszik a február elejére idõzíthetõ leépülés, de gyengébb formában, nem is beszélve arról, hogy a GFS nagyon sok fennmaradó blockingos helyzetet "közöl" mostanság, sok É-ÉNy-i ciklonnal és további hidegöblítésekkel.
240 órára elõre: Link
ECM 240 óra skandi AC: Link Valami hasonló a friss GFS-en is van, de nem az a.. rendes AC. Ezzel együtt nálunk hidegpárnát vár és a friss is ugyanez (06Z): Északi pályán a ciklonok, nálunk AC. Olyan szép zonalitást 2-3 napja nem lehet fellelni a GFS-en.
Link
Ebben meg semmi vészes nincs, JoeJack jól mondta, de még átlag alatt is fut a fáklyaátlag. Magas légnyomás: Link
Hozzátenném, már nem is olyan biztos az óceáni AC-összeomálás, nézzük:
Brit-szk.: Link
Tõlük jóval Ny-ra: Link
Izland: Link
Azori-térség: Link
Mindenhol látszik a február elejére idõzíthetõ leépülés, de gyengébb formában, nem is beszélve arról, hogy a GFS nagyon sok fennmaradó blockingos helyzetet "közöl" mostanság, sok É-ÉNy-i ciklonnal és további hidegöblítésekkel.
240 órára elõre: Link
ECM 240 óra skandi AC: Link Valami hasonló a friss GFS-en is van, de nem az a.. rendes AC. Ezzel együtt nálunk hidegpárnát vár és a friss is ugyanez (06Z): Északi pályán a ciklonok, nálunk AC. Olyan szép zonalitást 2-3 napja nem lehet fellelni a GFS-en.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20211)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20210)
Én viszont igen meglepõdnék egy ÉK-i szibériai eredetû hideg beáramláson ebben a helyzetben Februárban.
Lehet, hogy lesz még egy pár felvonása a télnek, de nem úgy néz ki, hogy az "orosz mackó" ellátogat hozzánk az idén!
É-Ény irányítás most a legvalószínûbb a hónap hátra lévõ részében, ami könnyen Február elsõ dekádjában Nyugatira válthat, ha minden modell futást figyelembe veszünk.
Lehet, hogy lesz még egy pár felvonása a télnek, de nem úgy néz ki, hogy az "orosz mackó" ellátogat hozzánk az idén!
É-Ény irányítás most a legvalószínûbb a hónap hátra lévõ részében, ami könnyen Február elsõ dekádjában Nyugatira válthat, ha minden modell futást figyelembe veszünk.
Egy hétre visszamenõleg végignéztem az OMSZ Európára vonatkozó szinoptikus térképeit ( a valós helyzetet). Bizony, ez az ék-i AC konzekvensen ott van mindegyiknek a jobb szélén. A legutóbbi napokban erõsödött is, már az 1045 hpa-s izobár is megjelent -27 fok T2m mellett (az európai Oroszország északi részére vonatkozik, ilyen hideg legutóbb decemberben volt ott). Az igaz, az AC nem felénk terjeszkedik, hanem a Fekete-tenger felé. Mindenesetre úgy látszik, vannak "próbálkozásai", s megléte nem vágy és fantáziálás kérdése, hanem nagyon is kézzelfogható valóság. Érthetetlen, a modellek miért "gyilkolják meg" 300 óra fölött. Egyáltalán, mennyire vehetõ komolyan az ilyen "ûrtávlati" futás?
Mindemellett úgy érzem, ez a tél még nem "lefutott ügy". Most aránylag unalmas a makrocirkulációs kép, AC helyezkedik el felettünk, és a küszöbönálló változás sem fog érzésem szerint úgy istenigazából "belecsapni a lecsóba." Az idõjárásnak ez a lomhasága (jó magyarsággal "langzám" volta) egyébként nagyon jellemzõ nálunk január közepére. Ez a helyzet azonban február elejére nyilván változni fog, lesznek gyorsabb légmozgású idõszakok is. Hogy ezt tiszta zonális, esetleg félblockingos áramlási kép fogja-e jellemezni (ahogy jelenleg kinéz), vagy valami más, az szerintem még nem dõlt el teljes egyértelmûséggel.
Én kiadósabb é-ék-i hidegelárasztáson se lepõdnék nagyon meg.
Mindemellett úgy érzem, ez a tél még nem "lefutott ügy". Most aránylag unalmas a makrocirkulációs kép, AC helyezkedik el felettünk, és a küszöbönálló változás sem fog érzésem szerint úgy istenigazából "belecsapni a lecsóba." Az idõjárásnak ez a lomhasága (jó magyarsággal "langzám" volta) egyébként nagyon jellemzõ nálunk január közepére. Ez a helyzet azonban február elejére nyilván változni fog, lesznek gyorsabb légmozgású idõszakok is. Hogy ezt tiszta zonális, esetleg félblockingos áramlási kép fogja-e jellemezni (ahogy jelenleg kinéz), vagy valami más, az szerintem még nem dõlt el teljes egyértelmûséggel.
Én kiadósabb é-ék-i hidegelárasztáson se lepõdnék nagyon meg.
Tudom, hogy azt írtad, de én nem is az ÉNy-i AC várakozásaidat kérdeztem (azt csak alátámasztottam ), hanem inkább az ÉK-i AC-hatást említettem... Ez a skandi-orosz AC egyszeráen nem akar még csak megjelenni sem, pedig a feltételek adottak, erre utaltam - mert sokszor emlegeted, hogy ideje lenne már 
A kontinensre húzódó AC gyakori helyzet, amit a modellek most adnak, de ott is inkább a brit-azori AC a ludas, nem a K-ÉK-i AC-k egyike.
), hanem inkább az ÉK-i AC-hatást említettem... Ez a skandi-orosz AC egyszeráen nem akar még csak megjelenni sem, pedig a feltételek adottak, erre utaltam - mert sokszor emlegeted, hogy ideje lenne már A kontinensre húzódó AC gyakori helyzet, amit a modellek most adnak, de ott is inkább a brit-azori AC a ludas, nem a K-ÉK-i AC-k egyike.
Az ény-i blokkoló AC leépülése nem is kérdés, épp ezzel kezdtem a hozzászólásomat. Ha lesz még tartósabb blocking a télen, azt valószínûleg az ék-i (skandináv, északorosz) AC fogja megvalósítani. Persze az is elképzelhetõ (egyelõre efelé hajlik a dolog), hogy az anticiklonok behúzódnak a kontinens centrumába, a zonális áramlás a frontjaival messze északon halad. Ezesetben nálunk hidegpárnás, száraz idõ uralkodna esetleges szárazföldi hideg beszivárgással az alsóbb légrétegekben -erre próbáltam utalni az elõbb.
Igazai, "klasszikus" zonalitást, atlanti irányítású idõjárást sorozat-frontokkal egyelõre nehezen tudok elképzelni.
Igazai, "klasszikus" zonalitást, atlanti irányítású idõjárást sorozat-frontokkal egyelõre nehezen tudok elképzelni.
Sokat emlegeted az ÉK-i szibériai AC terjeszkedését, de erre a GFS hosszabb távú futtatásai kivétel nélkül nemet mondtak... A nyomásfáklyák is jelzik (pl. Moszkva, Link ), hogy igazán AC-hatás nem fog tudni érvényesülni. Nem tudom, február közepére felerõsödik-e, mert minden alapja meglenne - egyre többet pedzegetett hidegmag-átcsoportosulás, elképesztõ mennyiségû (70+ cm) hó... Ha pedig felettünk AC lenne, egy esetleges zonális-északi zonális irányítás sem zavarna annyira be.
384 órára (!) így néz ki a fáklya-átlag: Link Nagyon erõs (985 hPa az átlag???) É-i zonális irányítás, ennek már rég köze sincs a blockinghoz. Link Szép lassú leépülés. Brit AC sokkal érdekesebb: Link
384 órára (!) így néz ki a fáklya-átlag: Link Nagyon erõs (985 hPa az átlag???) É-i zonális irányítás, ennek már rég köze sincs a blockinghoz. Link Szép lassú leépülés. Brit AC sokkal érdekesebb: Link
Most már vitathatatlan a makrocirkulációban mostanában beállt változás ténye. A változás elég tartósnak tûnik, és lényege a következõ:
Az eddig nagyon jellemzõ északatlanti (Izland környéki) AC gyakorlatilag felszámolódott. Ezzel egyidõben jelentõsen megerõsödött az utóbbi idõben harmatgyenge azori maximum. Emellett a szibériai-keleteurópai magasnyomás is erõsödött -Észak-Oroszországban is megjelent az 1040 hpa-s izobár. Érdekes módon az izlandi minimum nem erõsödött különösebben feltûnõen.
Az Atlanti-óceánon történtek nálunk mindenképp a zonalitás felé billentik a mérleg nyelvét, mégis, kifejezett zonális áramlás létrejöttére Közép-Európában nem számítok, tekintve az elég erõs ék-i AC-t, és az azori AC idõnkénti észak felé, a Brit-szigetek irányába való terjeszkedését.
Úgy tûnik, félblocking-szerû szituáció fog fennállni, mely elmehet a kvázi zonalitás irányába, méginkább a teljes blocking felé. Bár a modellek a nyugatias légmozgás erõsödését valószínûsítik Észak-Európában a következõ idõszakra, mégis úgy látom, nálunk AC dominancia valószínû szárazföldi irányítással. Atlantikus vagy szubtropikus légtömegek beáramlására belátható idõn belül elég kevés esély mutatkozik.
Az eddig nagyon jellemzõ északatlanti (Izland környéki) AC gyakorlatilag felszámolódott. Ezzel egyidõben jelentõsen megerõsödött az utóbbi idõben harmatgyenge azori maximum. Emellett a szibériai-keleteurópai magasnyomás is erõsödött -Észak-Oroszországban is megjelent az 1040 hpa-s izobár. Érdekes módon az izlandi minimum nem erõsödött különösebben feltûnõen.
Az Atlanti-óceánon történtek nálunk mindenképp a zonalitás felé billentik a mérleg nyelvét, mégis, kifejezett zonális áramlás létrejöttére Közép-Európában nem számítok, tekintve az elég erõs ék-i AC-t, és az azori AC idõnkénti észak felé, a Brit-szigetek irányába való terjeszkedését.
Úgy tûnik, félblocking-szerû szituáció fog fennállni, mely elmehet a kvázi zonalitás irányába, méginkább a teljes blocking felé. Bár a modellek a nyugatias légmozgás erõsödését valószínûsítik Észak-Európában a következõ idõszakra, mégis úgy látom, nálunk AC dominancia valószínû szárazföldi irányítással. Atlantikus vagy szubtropikus légtömegek beáramlására belátható idõn belül elég kevés esély mutatkozik.
Elsõ: vicceltem
Második: Na jó, azért nem teljesen. Néhány napja minden joggal pedzegettem a blocking végét és leszóltál, hogy csak óvatosan, 240 óra fölé nem szabad nézni (mettársalgó-események). Pontos idézethez sajnos nincs idõm, de szerintem emlékszel is. Még én voltam a pesszimista zonalitás-kedvelõ
Megjegyezném, akkor arra hivatkoztál, hogy épp egy blocking-futás futott be (pontosabban AC felettünk), de most meg azt írtad, hogy 1-1 futás kivételével adta a blockingot január 5-8 körül, ettõl függetlenül még valószínû. Most pont ugyanez kezd lenni a helyzet...
Ám még mindig nem garancia semmi semmire valami erõs zonalitásra, szerencsére
Második: Na jó, azért nem teljesen. Néhány napja minden joggal pedzegettem a blocking végét és leszóltál, hogy csak óvatosan, 240 óra fölé nem szabad nézni (mettársalgó-események). Pontos idézethez sajnos nincs idõm, de szerintem emlékszel is. Még én voltam a pesszimista zonalitás-kedvelõ
Megjegyezném, akkor arra hivatkoztál, hogy épp egy blocking-futás futott be (pontosabban AC felettünk), de most meg azt írtad, hogy 1-1 futás kivételével adta a blockingot január 5-8 körül, ettõl függetlenül még valószínû. Most pont ugyanez kezd lenni a helyzet...
Ám még mindig nem garancia semmi semmire valami erõs zonalitásra, szerencsére 
Miért kéne szõnyeg alá söpörnöm? Soha sehol nem mondtam, hogy örökké fog tartani a blocking.
SÕT, kb 5 kommentben leírtam, hogy sem a tartósságát, sem a ránk való hatását nem láttam (10 nappal ezelõtt).
Ezért vitáztam anno olyan sokat, mert már akkor sem tetszett, hogy amikor kijelent az ember egyetlen konkrétumot (makrováltás lesz), akkor páran azt is az ember szájába adják, hogy az hónapokig fog tartani is HRHI-t fog okozni.
Úgy látszik, hiába ír le az ember bizonyos dolgokat
És ha már itt tartunk, amiket anno leírtam, kb. mind bejöttek, most mégis az van sugallva, hogy én szõnyeg alá söpörnék dolgokat... no comment.
Kutyusmaci: igen, most hidegpárna és fagyos idõ néz ki a blocking Európa belsejére csúszása után, de ez még nagyon bizonytalan.
Rudolfking: ok. Csak szeretném tényleg egyértelmûsíteni, hogy az hangzik vissza, (már amikor idézik az ember), ami ténylegesen el is hangzott. Ez nekem valamiért fontos, ki tudja, ilyen heppem van Nem veled van gond idézési probléma terén amúgy sem
SÕT, kb 5 kommentben leírtam, hogy sem a tartósságát, sem a ránk való hatását nem láttam (10 nappal ezelõtt).
Ezért vitáztam anno olyan sokat, mert már akkor sem tetszett, hogy amikor kijelent az ember egyetlen konkrétumot (makrováltás lesz), akkor páran azt is az ember szájába adják, hogy az hónapokig fog tartani is HRHI-t fog okozni.
Úgy látszik, hiába ír le az ember bizonyos dolgokat
És ha már itt tartunk, amiket anno leírtam, kb. mind bejöttek, most mégis az van sugallva, hogy én szõnyeg alá söpörnék dolgokat... no comment.
Kutyusmaci: igen, most hidegpárna és fagyos idõ néz ki a blocking Európa belsejére csúszása után, de ez még nagyon bizonytalan.
Rudolfking: ok. Csak szeretném tényleg egyértelmûsíteni, hogy az hangzik vissza, (már amikor idézik az ember), ami ténylegesen el is hangzott. Ez nekem valamiért fontos, ki tudja, ilyen heppem van
Nem veled van gond idézési probléma terén amúgy sem
Ugyanez igaz most is, a blocking fennmaradása közel esélytelen, a legtöbb hosszútáv újraéledõ ciklonaktivitást jelez elõre ránk húzódó (volt) blokkoló AC-val, vagy a teknõ-helyzet fokozatos elõoldalba fordulásával. A mostani ezek egy keveréke... A magas légnyomás hozzánk szinte garantálható Link
Az óceáni fáklyákat nézzétek meg, mind teljesen egyértelmû leépülést vár. Pl. az óceán közepe: Link Ezt már Donnie se söpörheti szõnyeg alá
Az óceáni fáklyákat nézzétek meg, mind teljesen egyértelmû leépülést vár. Pl. az óceán közepe: Link Ezt már Donnie se söpörheti szõnyeg alá
Január végén leépülni látszik a blokking, de lehetséges az hogy itt ne legyen enyhülés??Lehetséges az hogy inverzióval megússzuk az enyhülést?
Igen, még jó, hogy volt az a vita anno, ebbõl is látszik, hogy a makrováltást akár simán 10 napra elõre is meg lehet fogni:
Link
Link
Már állíthatom, megvalósul: Link , konkrétan: Link
A kijelentõ módot azért engedtem meg, mert letisztult egy bõ hetes hideggel párosult blocking-idõszak, azaz a kemény téli idõ.
Azaz a többekkel együtt alkalmazott 10napon túli körvonalazások a kritika ellenére tudnak jó beválása is mûködni, noha nagyfokú tapasztalati-faktor kell hozzá, az pedig csak hosszú évekkel lehet megszerezni.
A következõ:
Az átlagnál hidegebb idõszak 10nap körüli lehet, már ami a szabad-légkörre is vonatkozik.
A talaj mentén tovább folytatódhat, lévén egy igazi, valódi fagyos hideg-párna valósulhat meg a hó végétõl, így a hó végén újra esedékes óceáni mozgolódás jellege a közép-európai konzerválódást láttatja velem.
A kijelentõ módot azért engedtem meg, mert letisztult egy bõ hetes hideggel párosult blocking-idõszak, azaz a kemény téli idõ.
Azaz a többekkel együtt alkalmazott 10napon túli körvonalazások a kritika ellenére tudnak jó beválása is mûködni, noha nagyfokú tapasztalati-faktor kell hozzá, az pedig csak hosszú évekkel lehet megszerezni.
A következõ:
Az átlagnál hidegebb idõszak 10nap körüli lehet, már ami a szabad-légkörre is vonatkozik.
A talaj mentén tovább folytatódhat, lévén egy igazi, valódi fagyos hideg-párna valósulhat meg a hó végétõl, így a hó végén újra esedékes óceáni mozgolódás jellege a közép-európai konzerválódást láttatja velem.
Ha újra kéne latolgatnom, akkor nagyobb esélyt adnék zonalitásra. A tendenciák szépen haladnak. Minden nappal egy picivel jobb esélye van, hogy vége szakad a tartós blockingnak.
Az OMSZ "jelenidõ" térképein pár napja már elég alacsony hõmérsékletek és magas légnyomás "figyel" az ék-i sarokban (Észak-Oroszország). Véleményem szerint ennek az idõjárási tartománynak a viselkedése fogja meghatározni a "jövõt" -ami alatt január végét, és február elsõ felét értem.
Elképzelhetõ, hogy ezen idõszak kontinentális irányítású, igazi zord téli idõt hoz.
Nagyjából hasonló valószínûséggel feltételezhetõ, hogy változékonyabb, kissé enyhébb (tehát átlagos hõmérsékletû), de azért téli jellegû idõszak elé nézünk.
Amit most elég valószínûtlennek tartok, az a tavaszias idõ folytatódása, vagy rövid idõn belüli visszatérése.
Elképzelhetõ, hogy ezen idõszak kontinentális irányítású, igazi zord téli idõt hoz.
Nagyjából hasonló valószínûséggel feltételezhetõ, hogy változékonyabb, kissé enyhébb (tehát átlagos hõmérsékletû), de azért téli jellegû idõszak elé nézünk.
Amit most elég valószínûtlennek tartok, az a tavaszias idõ folytatódása, vagy rövid idõn belüli visszatérése.
Ez valóban így van, és pont ez a kulcsa a következõ hetek idõjárásának. Ha a dny felé nyomuló hideg légtömegek mennyisége elég nagy, akkor kitöltik a kontinens túlnyomó részét, a ciklontevékenységet "leszorítják" a mediterrán térségbe. Ennek eredménye nálunk havas, hideg idõ, keleties légmozgással.
Másrészt a hidegtömeg megállítja, blokkolja az északatlanti minimum ciklonjait felénk való mozgásukban.
Ha a kontinentális hideglevegõ mennyisége csekély, vagy átmeneti expanzió után visszahúzódik ék-re, úgy nem lesz képes megállítani az említett ciklonokat, ezek hatása érvényesül Közép-Európában. Ebben az esetben valóban gyakori frontátvonulás, dny és ény között ingadozó áramlás, s legjobb esetben is vegyes halmazállapotú, nem túl bõ csapadék jellemezné az idõjárást -azaz nem térne vissza a nagy tél. E két véglet mellett köztes kimenetelek is elképzelhetõek.
Másrészt a hidegtömeg megállítja, blokkolja az északatlanti minimum ciklonjait felénk való mozgásukban.
Ha a kontinentális hideglevegõ mennyisége csekély, vagy átmeneti expanzió után visszahúzódik ék-re, úgy nem lesz képes megállítani az említett ciklonokat, ezek hatása érvényesül Közép-Európában. Ebben az esetben valóban gyakori frontátvonulás, dny és ény között ingadozó áramlás, s legjobb esetben is vegyes halmazállapotú, nem túl bõ csapadék jellemezné az idõjárást -azaz nem térne vissza a nagy tél. E két véglet mellett köztes kimenetelek is elképzelhetõek.
Pontosan. Ez a meridionális áramlási kép -kisebb megszakításokkal- lassan 1,5 éve tart. Amit megfigyeltem, és már leírtam az az, hogy amikor az északi félgömbön erõs a felmelegedés (március-tól kb. májusig) van a legnagyobb esély, az áramlási kép jelentõs megváltozására. Ehhez hozzátartozik hogy minden idõjárási jellegnek van egyfajta "tehetetlensége" is. Ezért nem is egyik naprol a másikra fog megváltozni a meridionális jelleg, hanem fokozatosan, egyre gyakoribb zonális áramlással.
Nem is volna baj. Megváltozhatna igazán az éghajlatunk ebben a fene nagy globális felmelegedésben (sic), a meridionális felállás a sokévi átlag szerint éppen áprilisban a leggyakoribb, (áprilisi bolondidõ) pedig ilyenkor már a vak koldusnak sem hiányzik, minden épeszû ember a melegre, kitavaszodásra vár. Tehát felcserérõdhetne januárral, amikor statisztikusan több a zonális helyzet, mint tavasszal.
Ezt a kérdést ugye Te sem gondoltad komolyan? Egyébként ha a megfigyeléseim helytállóak, a tavasz zöme, zonális áramlás jegyében telik majd el (ez persze nem zárja majd ki, hogy pár napra meridionális áramlás alakuljon ki). De erröl majd májusban verifikálok. Egyébként a zonális áramlás ugyebár nem feltétlenül jelent száraz idõt, hiszen megkülönböztetünk 3 féle zonális áramlást: anticiklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, ciklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, illetve egy, az utóbbi években ritka, ún. délies-nyugati irányítású idõjárási helyzetet. Az elsõ száraz, a második típus már nedves végkimenetelû, a harmadik típus -bár elég ritka- kiadós esõket szokott okozni. A legjellemzõbb statisztikailag az elsõ típus, ezzel együtt a februárt az átlagosnál még csapadékosabbnak várom, majd a tavasz folyamán a csapadék mennyisége már csökkenõ tendenciát mutathat. Jajj. Nem akartam ennyire elõreszaladni. Feltételes mód, ezen elemzést a megfigyeléseim, és a nyers logika alapján írtam.
Egyébként ha a megfigyeléseim helytállóak, a tavasz zöme, zonális áramlás jegyében telik majd el (ez persze nem zárja majd ki, hogy pár napra meridionális áramlás alakuljon ki). De erröl majd májusban verifikálok. Egyébként a zonális áramlás ugyebár nem feltétlenül jelent száraz idõt, hiszen megkülönböztetünk 3 féle zonális áramlást: anticiklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, ciklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, illetve egy, az utóbbi években ritka, ún. délies-nyugati irányítású idõjárási helyzetet. Az elsõ száraz, a második típus már nedves végkimenetelû, a harmadik típus -bár elég ritka- kiadós esõket szokott okozni. A legjellemzõbb statisztikailag az elsõ típus, ezzel együtt a februárt az átlagosnál még csapadékosabbnak várom, majd a tavasz folyamán a csapadék mennyisége már csökkenõ tendenciát mutathat. Jajj. Nem akartam ennyire elõreszaladni. Feltételes mód, ezen elemzést a megfigyeléseim, és a nyers logika alapján írtam. 
"a zonális áramlás egyre gyakoribbá, tartósabbá válhat"
Mikorra várod a legerõsebb napjait?
Mikorra várod a legerõsebb napjait?
Azért érdemes megnézni hogy a fáklyák mit mutatnak. Budapest: Link Szeged: Link
Jól látható, hogy kb. 4 napon át az átlagnál általában hidegebb lesz T 850 hPa-s szinten, és többszöri csapadék (zömében hó) várható. Így várhatóan hóréteg is kialakul, mely az átlagnál hidegebb 850 hepás hõmérséket mellett, még csapadékos idõjárással is, az átlagosnál hidegebb idõt okozhat. Majd ezt követõen a magasban már enyhülés kezdõdhet, evvel együtt anticiklonális dominancia veszi kezdetét, mely fagyos idõt, egyre gyakoribb zúzmarás ködfoltokat okozhat, és csak lassú, nagyon lassú enyhülésre enged következtetni. A január tehát még viszonylag minimális pozitív anomáliával zárhat az ország 3/4-én.
Jól látható, hogy kb. 4 napon át az átlagnál általában hidegebb lesz T 850 hPa-s szinten, és többszöri csapadék (zömében hó) várható. Így várhatóan hóréteg is kialakul, mely az átlagnál hidegebb 850 hepás hõmérséket mellett, még csapadékos idõjárással is, az átlagosnál hidegebb idõt okozhat. Majd ezt követõen a magasban már enyhülés kezdõdhet, evvel együtt anticiklonális dominancia veszi kezdetét, mely fagyos idõt, egyre gyakoribb zúzmarás ködfoltokat okozhat, és csak lassú, nagyon lassú enyhülésre enged következtetni. A január tehát még viszonylag minimális pozitív anomáliával zárhat az ország 3/4-én.
Egyetértek. Én is hasonlóan látom az esélyeket, talán a magam részéröl annyit hozzátennék, hogy Én a következõ idõszakban, a meridionális-zonális áramlás váltakozását, és sajna többszöri csapadékot várok, a zonális áramlás egyre gyakoribbá, tartósabbá válhat, így fokozatos enyhülést várok (értsd: a Februárt már az átlagosnál enyhébbnek valószínûsítem ÖSSZESSÉGÉBEN).
A január eleje óta fellelhetõ tendenciák mit sem változtak az elmúlt másfél hétben tapasztalthoz képest. Az utóbbi idõszakban gyökeres változásokon ment keresztül az Északi-Félgömb légkörzése, ami egyrészt a hidegmagok átrendezõdésébõl adódik.
A decemberben megszokott masszív anticiklon Grönland térségében, illetve a meglehetõsen szétszórtan elhelyezkedõ hidegmagok (gyakori sarkköri magasnyomások) Link folyamatos mozgásban tartották a észak-déli irányban lefolyó hõcseréket a mérsékelt szélességeken, viszont az utóbbi másfél hétben megmutatta az idõjárás, hogy pillanatok alatt képes radikális változásokra.
Az AO index kb. 2 nap múlva éri el a maximumát, amikor a számunkra kérdéses térségben egy masszív hidegmag összpontosul Link , ami átmeneti jelleggel megerõsítette a nyugatias jellegû áramlásokat (fõként Európa felett). Régen látott vendégként visszatért a tõlünk nyugatra megtalálható két fontosabb akciócentrum (azori maximum, izlandi minimum), amiknek a periódikus megerõsödése-gyengülése határozhatja meg a következõ hetek idõjárását.
A november végén masszívan elveszett tényezõk tehát ismét erõre kaptak.
A modellekre nézve joggal tevõdik fel a kérdés, hogy hogyan tovább?
Véleményem szerint a másfél éve tartó (fõként a téli félévet birtokába kerítõ) tartós blocking idõszak gyengülni látszik, talán meg is szûnik majd (esély 50%).
A régóta fellelhetõ bizonytalanság továbbra is fennáll, de javarészt úgy néz ki, hogy az átmenetileg gyengülõ izlandi minimum 8-10 nap múlva ismét erõre kaphat, ami meglehetõsen bizonytalan helyzetet teremthet az elõttünk álló átlagos téli idõjárás után.
Legfontosabb kérdés az, hogy az óceán felett kiteljesedõ masszív anticiklon mit reagál a visszaerõsödõ izlandi ciklonaktivitásra?
Elõfordulhat akár masszívabb hidegpárna, mert hasonló esetekben nem ritka, hogy tartósabban ragad anticiklon a kontinens közepére..., esetleg kezdetét veheti masszívabb északnyugati irányítás... vagy esetleg további blocking sem zárható ki. Százalékos esélyekben így gondolom (január 25-27. után):
Félblocking (periódikus enyhülések, lehülések): 50%
Masszív (több, mint 5 napig fennálló) anticiklon a kontinens felett (tõlünk északra zonális jelleg): 30%
Átmeneti zavar után visszaálló blocking: 15%
Már majdnem tiszta zonalitás: 4%
Klasszikus zonalitás: 1%
Persze a hidegpárnás anticiklon is blockingnak számít, viszont azt külön venném a megszokott blocking berendezkedésektõl, mert a többihez képest non sence idõjárást okoz.
A decemberben megszokott masszív anticiklon Grönland térségében, illetve a meglehetõsen szétszórtan elhelyezkedõ hidegmagok (gyakori sarkköri magasnyomások) Link folyamatos mozgásban tartották a észak-déli irányban lefolyó hõcseréket a mérsékelt szélességeken, viszont az utóbbi másfél hétben megmutatta az idõjárás, hogy pillanatok alatt képes radikális változásokra.
Az AO index kb. 2 nap múlva éri el a maximumát, amikor a számunkra kérdéses térségben egy masszív hidegmag összpontosul Link , ami átmeneti jelleggel megerõsítette a nyugatias jellegû áramlásokat (fõként Európa felett). Régen látott vendégként visszatért a tõlünk nyugatra megtalálható két fontosabb akciócentrum (azori maximum, izlandi minimum), amiknek a periódikus megerõsödése-gyengülése határozhatja meg a következõ hetek idõjárását.
A november végén masszívan elveszett tényezõk tehát ismét erõre kaptak.
A modellekre nézve joggal tevõdik fel a kérdés, hogy hogyan tovább?
Véleményem szerint a másfél éve tartó (fõként a téli félévet birtokába kerítõ) tartós blocking idõszak gyengülni látszik, talán meg is szûnik majd (esély 50%).
A régóta fellelhetõ bizonytalanság továbbra is fennáll, de javarészt úgy néz ki, hogy az átmenetileg gyengülõ izlandi minimum 8-10 nap múlva ismét erõre kaphat, ami meglehetõsen bizonytalan helyzetet teremthet az elõttünk álló átlagos téli idõjárás után.
Legfontosabb kérdés az, hogy az óceán felett kiteljesedõ masszív anticiklon mit reagál a visszaerõsödõ izlandi ciklonaktivitásra?
Elõfordulhat akár masszívabb hidegpárna, mert hasonló esetekben nem ritka, hogy tartósabban ragad anticiklon a kontinens közepére..., esetleg kezdetét veheti masszívabb északnyugati irányítás... vagy esetleg további blocking sem zárható ki. Százalékos esélyekben így gondolom (január 25-27. után):
Félblocking (periódikus enyhülések, lehülések): 50%
Masszív (több, mint 5 napig fennálló) anticiklon a kontinens felett (tõlünk északra zonális jelleg): 30%
Átmeneti zavar után visszaálló blocking: 15%
Már majdnem tiszta zonalitás: 4%
Klasszikus zonalitás: 1%
Persze a hidegpárnás anticiklon is blockingnak számít, viszont azt külön venném a megszokott blocking berendezkedésektõl, mert a többihez képest non sence idõjárást okoz.
Link
Ide is beillesztem, elvégre ide való 600 fáklyából egy hurokfilm, az elmúlt 3 év modellfutásai (télen!).
Ide is beillesztem, elvégre ide való
600 fáklyából egy hurokfilm, az elmúlt 3 év modellfutásai (télen!).
Nagy kérdés ebben a helyzetben, hogy a délebbre kerülõ ciklonok mennyire lesznek délebbre. Ez ugyanis a nagy térségû keleties áramlások területét meghatározza. Ha túlságosan fönt maradhatnak, a ciklonokkal egy vonalban lévõ hullámzó áramlások zónájába kerülhetünk, ahol a ciklonok elõ- és hátoldalán délnyugatias ill. északnyugatias áramlások mentén melegebb ill. hidegebb léghullámok áramlanak a ciklonok közötti területekre. (Ettõl a területtõl északra húzódik majd a kontinentális eredetû hideg légtömegek déli határa.) Ebben a helyzetben pedig a ciklonok pontos helyzete is erõsen meghatározó lesz hazánk idõjárására nézve.
(Most nem néztem modelleket, ezt csak, mint kiegészítést, teszem hozzá .)
(Most nem néztem modelleket, ezt csak, mint kiegészítést, teszem hozzá
.) Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat