Meteorológiai esélylatolgatások

Néztem az ENS-et.
De ilyen AC mellett már lehet nyugati-északnyugati áramlás is ha nem tévedek, túl nyugatra van a "rendes blocking-hoz".
GFS fõ futásán, a távlatban meg túl délre.

Az azori AC-nak kb. ott kell lennie ahhoz, hogy jó zonális irányítás tudjon kialakulni. Ez a fáklya az azori térség és Izland között van: Link Ide kellene az az AC, vagy a Brit-szk. fölé: Link itt is leépülõben.

Érdemesebb lenne az ENS térképet megnézned mielõtt linkelnél egy fáklyát:
Link
Az azori AC tartósnak néz ki:
Link
Szórás persze itt is van, de inkább AC felé hajlik.

A friss NAO lefelé szór:Link

240h után inkább megint a nyugatias irányítás felé hajlik...az ENS-en is bõven ott van a lehetõség.
Nem lesz túl tartós ez a blocking. Link
Bár a fõfutás kilóg az északi viharciklonokkal, azért nem látszik esélytelennek a dolog.

Természetesen a véletlen mûve.

Persze, nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy télen hideg van, nyáron meleg. De az
általad említett karácsonyi felmelegedés az valószínûleg a véletlen mûve. Csak mivel mindig
hideg, havas Karácsonyra várunk, ezért megmarad bennünk, ha nem jön be. És ha most az
utóbbi években sorozatban elmaradó fehér Karácsonyra hivatkoznánk, akkor meg kéne nézni
egy valóban hosszú távú statisztikát.

Az idõjárás részfolyamatai lehet, kaotikusak, de ezek summája vagy "burkológörbéje" igenis mutat szabályszerûségeket.. A fizikában, matematikában vannak ilyen paradoxikális jelenségek.
Akit ez nem gyõz meg, gondoljon az idén szinte napra pontosan, és megegyezõ formában megismétlõdött 2009-es karácsonyi felmelegedésre. ( Mintha "naptára" lenne az idõjárásnak, s ez nem egyedi eset volt, máskor is elõfordult hasonló)
Mindez a véletlen mûve lenne?

A 66528-as hozzászólásodra írtam a lenti észrevételemet.

Emlékszem én is erre a havazásos elõrejelzésre bár a következõ futás kivette.Nagyon profi volt az észrevételed,valóban ebbõl a szituból nemigen lehet havasan kijönni.Mintahogy azt is észrevettem,hogy a hosszan tartó hideg periódus szinte sosem végzõdik havazással,hiszen beáll az AC és a magasban már pozitív a hõmérséklet.Tehát ilyenkor ha csapival jön a meleg mindenképpen ónos esõvel indít.Mondom, ez csak hosszú AC után lehetséges.

Szerintem egyértelmû, hogy Hari Seldon mivel jósol: pszichohistóriával!

Mivel kaotikus rendszerrõl van szó, ezért a statisztikák még akár be is
jöhetnek, de épp úgy bejöhet az ellenkezõjük is.

A GFS és az ECM is most már ütemesen az É-ról érkezõ egyre újabb hidegöblítésekkel számol 168h felett és ez nagy örömmel tölt el. Egyik kedvenc téli idõjárásom(a nagyhavas medisorozat és a 3 napos stagfrontos havazás után) a friss, hózáporos-napsütéses enyhén szeles idõ.
Mindkét modell stabil GB környéki AC-vel számol és ez É-ról való kerülésre "kárhoztatja" az amerikai hidegleszakadás által generált ciklonokat és így azokat Skandinávia felõl, jóval hidegebb verzióban kapjuk, mint sima zonalitásnál.
A GFS 240 körül egyre nyugatabbra érkezõ hidegöblítésekkel számol Link melyek most még bizonytalan pályájú mediket generálHATNAK. Persze felfoghtjuk ezt csak mézesmadzag effektusnak is.

Még egy példa: valamelyik modell (ha jól emlékszem, a GFS) jan.11-12.-re 10-20 cm havat adott a Dunántúlra -többen erõsen meg is örültek neki. Én a magam részérõl nem, mert eleve valószínûtlennek tartottam.
Nézzük, miért. Megfigyelésem szerint amennyiben hosszan tartó, "hideg" blockingos idõszakot (fõleg, ha a vége felé magas légnyomással járt) zonális szituáció, jelentõs enyhülés vált fel, viszonylag hosszú idõ telik el, míg újra érdemi hidegelárasztás tud létrejönni. A dny-i áramlásos, alacsony nyomású idõszaknak "meg kell érnie" a következõ blocking szituációra. Ráadásul a nagyobb havazáshoz valószínûleg még meg kell várnunk a mediciklon kialakulását is. Az idõpontokat figyelembe véve, mindennek a megtörténte jan.11.-ig lehetetlennek látszott. S nem is történt meg, nem havazott a jelzett napokon. A modell azt adta, amit az egyenletei alapján adnia kellett -és hatalmasat bukott.

Az ember közel 40 megfigyelt tél (engem fõleg ez érdekel) tapasztalatával a háta mögött már érzi, mi az, ami valószínû, ami esetleg elképzelhetõ, és mi valószínûtlen. Közben persze figyeli a modellfutásokat, de elképzeléseit nem kizárólag azokra alapozza, hanem úgy fogja fel õket, mint az indikátorok egyikét, melyet figyelemmel kísér, de számításba vesz egy csomó más dolgot is. Ha nem így tenne, bizony nehezére esne eligazodni a gyorsan változó modelleredmények sokféleségében.
Például a fentiek a mostani helyzetre alkalmazva: megfigyeléseim szerint a telek nagy többsége "lyukas". Ez annyit jelent, a tél közepe, a közvetlenül a napforduló utáni idõszak (melyet valaki itt a fórumon potenciálisan a tél legértékesebb részének nevezett) téli idõjárás szempontjából nagyon gyakran "hiányzik". December végén, január elején megenyhül az idõ, azonban a hideg a hónap közepére, harmadik dekádjára visszatér, és legalább február második feléig marad. Az idei tél lefolyása alapján most már tipikusan ilyennek néz ki.
Következésképpen gyanakodva szemlélek minden olyan "prognózist", mely pl. februárra kifejezetten enyhe idõt ad. Hasonlóképp gyanakszom azokra a fáklyákra, melyek nem mutatnak jelentõsebb hõcsökkenést a hónap végére, vagy az olyan elõrejelzési térképekre, melyeken nincs blokkoló AC a megfelelõ helyeken. Egyelõre úgy tûnik, ezen megfontolások helyesnek bizonyultak.

Vagyunk itt néhányan rokonlelkek. Amint a februárról megtudok valamit, jelentem

Ezt erõsítem én is az elmúlt években, az idén meg lehet elégedve a kimenetekkel, íme az összesítés: Link

A legutóbbi, 6-i körvonalazásom is megvalósulni látszik, érkezik az újabb blocking.
A megvalósulását követõ események még igencsak kérdõjelesek, ám a hónap utolsó dekádja valóban hozhat kemény jelleget.

Nekem is vannak ilyenfajta indíttatásaim (ezt én "analóg" meteorológiának nevezem, szemben a computerek "digitális" meteorológiájával) Párszor meg is kaptam érte a magamét itt a fórumon.

1. - A modellek: Kézenfekvõ, kéznél van, egy linkkel lehet bizonyítani egy állítást. Sok modell van, sokszor futnak, van mibõl teóriákat állítani. Amatõröknek ideális.
2. - Statisztikák, adatsorok, szokásos felállások, visszatérõ jellegzetességek, stb.: Vagy salek-féle találgatás (~megérzés), vagy profi módszer lapulhat mögötte. Beválási valószínûsége sokkal kevésbé mérhetõ a modellekhez képest (épp ezért a hatékonyság szerintem nem vethetõ össze a modellek eredményeivel - teljesen mást is állítunk elõ vele). Ellenben nagyon jó, hosszú elemzéseket lehet írni belõle, Snowhunter, régebben svadasz szeretett ilyeneket felvetni, újabban Anarki is (egészen sikeresen - szerintem) próbálkozik e téren. Tõled is nagyon szívesen olvasnék egy ilyet, tudom, hogy macerás megírni (sok link, alátámasztás, makrofolyamatok, régmúlt példák, meg az a megmagyarázhatatlan intuíció), de érdekes olvasmány és tanulságos eset lehet számunkra, modellekre támaszkodóknak...
Az állatok titkát megfejtettem! Õk a múlt tél alapján készülnek fel a következõre, ahogy az ember is teszi (tette inkább, tudatalatt). Ha hideg tél volt, jobban rágyúrnak, ha enyhe tél volt, elsunnyogják, maximum meglepõdnek egy kicsit

10 napon túl nemigen hiszek semmilyen fáklya-információban (extrém esetekben 12 nap még belefér). Annál inkább a múlt faggatásában! Jobban hiszek több évtizedes adatsorok statisztikus kivesézésében, analógiákban, valószínûségekben, idõbeli távkapcsolatokban (esetenként akár 3-4 hónapra elõre is), mint egy dinamikus modell 10-12 napon túli próbálkozásaiban. Hát ennyi Idõnként elkapott a hév, és 10 napon innen is próbálkoztam itt a metneten, de ott nem lehetek elégedett a találati aránnyal, ezért úgy döntöttem, maradok hosszútávfutó.

Zsinórban a 2. futás adja 25-ére azt a genovait. Nem sámli, ilyen távból.
Hari:
De most már tényleg áruld el, mik alapján elemzel?

Szeretem a durvulást!

2011-01-07 21:57:34

Hari Seldon (Budapest XXI.)

A hideg le akar jönni hozzánk 18-a után, hogy milyen úton és szállítóeszközön, az édesmindegy. Minél késõbb érkezik, annál durvábban rúgja majd be az ajtót. Január utolsó dekádja emlékezetesnek ígérkezik, a fáklyák jelenlegi puhánysága ne tévesszen meg senkit.

A hosszútávú GFS egy ugyanolyan genovai-szerû ciklont vázol fel, mint ami 2009 december 19-én és 2010 december 18-án garázdálkodott.
Durva lenne!

Most már igen, de amikor belinkelted, akkor még teljesen egyértelmûen vízszintes volt az átlag... sokat változott az utolsó 2-3 futásban. Még most is 1010 felett van végig Aberdeen-nél a legvégén is az átlag.

22-23-án már 60hPa-s szórás van. Tehát 3-4 napig maradhat fenn biztosan. Én most a tartósságot a min. 1 hétig kitartó AC-ra értettem. Az az egyáltalán nem biztos. A tagoknak kb. a fele marad nagyjából "vízszintes", a többi kisebb nagyobb visszazuhanásokat mutat 22-23-ától. (Nem a fölsõt nézted véletlenül ?)

Olyan emlékezetes, hogy tán száz évig sem lesz ilyen! A Tiszán az 1900 - as évek eleje óta nem fordult elõ, hogy teljesen jégmentes legyen, ez a tél összehozta...Várhatsz ilyenre kb. annyi ideig, mint én a 29-es tipusú télre.

Kb. 10 napja valamiféle elmozdulást érzékelek az eddig nagyon stabil makrocirkulációs sémában. Mintha "valami készülne". Lehet, hogy tévedek, és semmi sem történik, azt se tudom, ha ez a séma összeomlik, mi lesz helyette, és mennyire lesz tartós. Mindenesetre az én bizonytalanságomat mintha lemásolná (és megerõsítené) a modellek bizonytalankodása, csapongása.

Az Aberdeeni és Dublin fáklyán mitõl nem tartós az AC? Nekem teljesen szögegyenesen vízszintesnek tûnik, magas hPA-n 18-ától....

(Ja bocs, azt nem sûrûn olvasom .)

Nyomásfáklyák: Aberdeen: Link , Dublin: Link , Reykjavik: Link , Nuuk: Link : Északnyugati AC tartóssága erõsen kérdéses.
Funchal: Link , Gibraltár: Link , Lisszabon: Link , Barcelona: Link , Ajaccio: Link , Athén: Link , Ankara: Link : Úgy tûnik, egész Dél-Európában tartós lesz a magas nyomás, események tehát e területtõl csak északabbra lehetnek.
Genf: Link , Budapest: Link , Bukarest: Link , Prága: Link , Varsó: Link : Közép-Európa ezen része nagyobb bizonytalanság mellett ugyan, de inkább az elõzõ területhez tartozhat.
Kiel: Link , Stockholm: Link , Helsinki: Link , Sodankilä : Link , Szentpétervár: Link , Moszkva: Link , Archangelsk: Link : Nagyon nagy a bizonytalanság, az erõs AC tartósabb fennmaradásától a gyors nyomásvisszaesésig minden lehet.

A szórástérkép és a spagetti alapján már kb. 144-168 óránál megáll a tudomány: Link , Link , Link .

Ez volt a gfs: ez most nekem így olyan "semmilyen" futás. Az eddigiek mintha többet láttak volna. Ez pedig az elõrejelzhetetlenséget mutatja számomra. Vagyis a 17-18-ai események folytatása még mindig nem tisztázódott le (a gfs-ben).

Igen-igen, épp ez az, emlékszel, néhány napja, amikor beszéltük, 1015 fölé se nagyon mentek futások... Kíváncsi lennék a modell-okára

Tudom igen láttam...irtam is a társalgóban!

(Azóta frissült, lejjebb szór, mint az elõzõ, mondtam is az elõbb, csak elfelejtettem belinkelni: Link .)

Én már semmit se merek a szibériai maximumról mondani, mert a végén még a latin mondás lesz rám érvényes: Si tacuisses philosophus mansisses.(Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna)
Mégis, ezen a linken jókora emelkedés, viszonylag tartósan magas légnyomásértékek láthatók (legalábbis a most esedékes hullámvölgyhöz képest)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet fejlesztések, információk (#11172)

Azt nem értem, a modellek miért nem képesek megfogni a szibériai anticiklon európai térhódítását? Sokkal kiszámíthatóbb, stabilabb, nyugodtabb rendszerrõl van szó. Az óceáni blokkoló AC helyzetét sok bizonytalan ciklon befolyásolhatja, nem beszélve a létrejötte körül adódó egyéb bizonytalanságokról, óceáni nyomásingadozások, stb. A szibériai AC esetén is sok trükkös paraméter lehet (hófedettség, havazások, hõmérsékleti rétegzõdés, kisugárzás hatásai, ilyenek), de ezek a paraméterek nem változhatnak (sokat) futásról futásra, mégis ide-oda tologatják azt a határvonalat. Link Úgy emlékszem más teleken tõlünk K-re, ÉK-re sokkal nagyobb volt a pertubációk között az összetartás.
De ez idén igaz egyéb modellekre is, gondoljunk az ECM "félbeteg" változataira. Vagy néhány Voejkov-tengelyes helyzetre

Az AO viszont az egekbe megy...nem jó elõjelek ezek akár h csûrjük csavarjuk
Link

Egyébként a vita lehet értelmetlenné válik, mert a NAO elkezdett lefelé szórni:
Link

Igazad van, bár ekkor rendkívül gyenge volt a szibériai maximum is, illetve nagyon erõs volt a zonalitás is itt nálunk: Link .
Ez: Link egyébként ugyanazon a télen volt, csak kicsit elõbb. Ezen is látszik a hatalmas változás Szilveszter körül: Link .

Aztán az általad választott 2 hónap 2db 1-hónapos szakasza: Link és Link . Óriási a különbség. A kettõ átlaga meg az, ami. Szóval ez azért még vérzik nekem .
Egyébként tényleg magas volt az AO: Link bár a tél folyamán emelkedett föl.
Most azonban az AO-fáklya elég rendesen lefelé kezdett szórni a tegnapihoz képest, ami egyelõre engem látszik igazolni (?) .

Szóval: a magas AO nem a téllel nem fér össze, hanem a szibériai anticiklonnal. A 2006/2007 és a 2007/2008-as télen is rendkívül gyenge volt az AC, ritkaságszámba menõen. Jó melegek is voltak nálunk. (Kicsit sokáig tartott utánanéznem nekem is, ezért voltam amúgy értetlen .) Jelenleg tehát számomra továbbra is úgy tûnik, hogy a zonalitás lehet átmeneti, esetleg egy blocking-zonalitás váltakozást tudok elképzelni hosszabb távon. Tartós (>1,5-2 hét) zonalitásnak nem nagyon látom esélyét.

Folytatva elõzõ kommentemet, nézzük, milyen kimenetelei lehetnek a mostani helyzetnek. Amit továbbra is szinte valószínûtlennek tartok, az a kifejlett zonalitás: Dél-Európában 1040 hepás AC-k, messze északon viharciklonok, a Brit-szigetek és Skandinávia felett dühöngõ ny-i áramlás. A félblocking, ény-i irányítás is "gyanús" a szememben, bár olyan sok futás hozta már, hogy nem hagyhatom figyelmen kívül. Ha valóban megjelenik, feltehetõleg átmeneti lesz, és nem a zonalitás felé fog továbbfejlõdni, hanem a teljes blocking irányába. Láthattunk már ilyet pl. 1992 februárjában: az Izland irányából felénk mozgó ciklon-sorozat minden egyes tagja egyre több sarki levegõt mozgatott, mígnem északi tipusú blocking fejlõdött ki mediterrán ciklonnal.
Az ék-i AC uralomra jutását se hagynám ki a számításból. A következõ napokban Kelet-Európában tekintélyes vastagságú hótakaró alakul ki, az ék-i AC megerõsödésének leglényegesebb tényezõje adott lesz.
Könnyen elképzelhetõnek tartok olyan forgatókönyvet is, hogy a mostani enyhe idõszak után január 3. dekádjára ugyan csak átlagos körülire hûl az idõ, de február elején az átlag alá megy a hõmérséklet.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet fejlesztések, információk (#11171)

Rossz következtetés, mert ki tud alakulni, ráadásul tartósan is.
A legutóbbi emlékezetes esete a 2006/2007-es tél: Link

S lehet, holnapra hatalmas harci ménné válik... A modellek folytonosan lebegtetik az ék-i AC-t: kiveszik-beteszik. Tegnap este még úgy tûnt, igen -ma reggelre: nem. Egyelõre úgy látszik, nem dönthetõ el, kifejlõdik-e a közeljövõben, hatással lesz-e ránk.
Ha a sokadik futásban megjelenõ ény-i irányítás válna meghatározóvá, az az ország nagyobb részén a tél erõlködését, vergõdését jelentené: viharos, "zegernye" idõ, záporok-hózáporok (látványhó, -ahogy én nevezem: díszhó) Vastag hótakaró, fagyos, hidegpárnás idõ már nem lenne.
Ezzel szemben továbbra is tartom, hogy lesz még ennek a télnek egy "hideg" blockingos idõszaka, teljes blockinggal, sarki-szárazföldi irányítással, mediciklonokkal. Lehet, nem lesz túl hosszú, lehet, csak februárban jön, -de jön.
Ebbõl a szempontból a NAO és az AO nem perdöntõek. Bár pontos definicióját még nem olvastam ezen indexeknek, de úgy veszem ki, az AO a globális cirkulációs cellák (sarki magasnyomású, szubarktikus alacsony nyomású, térítõi magasnyomású) erõviszonyait fejezi ki. A NAO ennek speciális, az atlanti térségre vonatkozó szelete. Jó képet adnak a globális cirkuláció alapvetõ hajlamáról, de olyat mégsem mondhatunk: emelkedik az AO, nem jön jelentõs lehûlés ( és vica versa)
A fentiek fényében nézzük, milyen kimenetei lehetnek e mostani helyzetnek. Amintemlítettem, én úgy fogom fel, a mostani enyhe periódus nem a tél "vég-elenyhülése", hanem a téli idõjárás periodicitásából származó pauza.

Továbbra is tartom, a vigyázó szemünk már egyre világosabban láthatja a megjelölt idõszaktól következõ Telet.
Annak részletei a jellege okán természetes magas bizonytalansági tényezõ (néhány száz km ide-oda az blokkoló Ac-ben és a keveredési zónától a kemény unalmas hidegen át a peremhavazásokig miden belefér) miatt még homályba vész.

Így van, az a bizonyos "fekete ló" /kelet-európai bivalyerõs AC + keleti áramlás/ jelenleg egy kiscsikóvá zsugorodott, és a tegnap általam vázolt lehetõségek közül, bizony, egyértelmûen az északnyugati irányítás /jelenleg/ a befutó. Ez összességében szépen leviszi a 850 hPA hõmérsékleti értékeket átlagosan -7 fokra, viszont igazi tél ebbõl egyelõre csupán a 4-500 m feletti térségekben néz ki, a nagy többségnek itt síkvidéken maradnak maximum a hózáporok, esetleg látványhó, ami nappal a +3 fok körüli csúcsok mellett viszonylag hamar el is olvad. Azaz ha a kocka nincs is még /talán?/ teljesen elvetve, de nálam most január utolsó harmadára az alábbi esélyek látszanak: atlanti /fél/blocking + észknyugati áramlás 60-65%, "fekete ló" = kelet-európai kontinentális hideg alig 20%, egyéb /tartós anticiklon, med stb./ 10-15%. Azaz az enyhe periódus udán átlagos téli folytatás a legvalószínûbb, a január így növekvõ valószínûséggel pozitív T eltéréssel zárhat majd.

Ez az írás is nagyon tetszett, a végével nagyon egyetértek!
Ahogy nézem viszont, az a szibériai AC K-Európa felé nem erõsödik a GFS szerint, sem az operatív, sem a bélyegképek nem tendálnak ebbe az irányba. Moszkva környékén nem kéne meglepõdni 1040 hepán sem, ehelyett Link kövéren 1030 alatt vannak. Az meglehet, hogy az elõrejelzések egyelõre nem fogják meg jól a dolgot, de most még nem voksolnék keleti hidegbeáramlásra (természetesen nem a Kárpát-medencére, hanem Közép-Európát elárasztó (megközelítõ) hidegre gondolok).

Így van, wetsom is mutatott ellenpéldát, éppen ebbõl indult a vita.

Anarki: Ha a pozitív AO valóban csak és kizárólag azt a felállást okozza, amit az animáció mutat, akkor kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy télen egyszerûen nem alakulhat ki igazán pozitív AO.
(Bár elsõre csak arra reagáltam elsõsorban, /66488/, hogy mindegy, hogy melyik modellbõl számolják õket, a szibériai maximum ott az összes modellben, és meghatározó.)
Az igaz, hogy pozitív NAO-AO páros esetén ritka a télies jelleg, de elõfordulhat (3-féleképpen: félzonális irányítás /nem olyan hideg, de csapadékos/, Rex-típusú blocking /wetsom példája/, erõs szibériai maximum /bár ez ritka magas AO esetén/)
Egyébként az AO-fáklyának becsületes szórása van, bõven vannak tagok, amik el sem érik a 0-t. A GFS-fáklya 240 óránál a 13-as tag kivételével vagy félzonális, vagy blocking helyzetet mutat most: Link , de 384 óránál is csak 4-en adják a zonalitást (0, 14, 17, 19 Link ) (ez azért jelzésértékû, mert elvileg hosszútávon az általános klímához szoktak közeledni a modellek, tehát jóval több "zonális tag" lenne várható).

Összefoglalva: én inkább a klimatológia, a jelenlegi helyzet, és bizonyos modell-bizonytalanságok jellegét tekintve éppen arra jutottam, hogy a magas AO lehet átmeneti, legalábbis nagyobb valószínûségét látom annak, hogy a blocking egy idõ után visszaáll. Az is valószínûnek látszik, hogy a teljes MASZFEJ esélye jóval kisebb most (a magasabb NAO miatt). Elsõsorban a szibériai maximumot lehet érdemes most figyelni (mennyire erõsödik, esetleg gyengül-e), ezzel együtt pedig a Kelet-Európai idõjárást. 3-5 nap múlva talán látótávolságon belülre kerül, hogy a blocking IS csak átmeneti lesz-e (elképzelhetõnek tartok egy olyan "pár nap blokk, pár nap zonalitás" váltakozást is).
Amúgy meg ez az egész nagyon bizonytalan a mostani átalakulások miatt is, kisebb térségû idõjárás-elõrejelzésbe szerintem egyáltalán nem lehet belemenni most még 18-19-ei átmeneti blockingon túlra sem.

Off, de hátha tanulságos.
Ha a NAO-t nézem pl 1999-ben és 2000 elején sem volt igazán mínuszban Link , mégis kiadós havazások tudtak kialakulni. 1999 februárt nem is linkelném, de pl 99 november Link , december Link , közvetlen utána január Link .
Hasonló 1984, januárban nagy havazás, februárban hatalmas hóvihar.

A krumplileves ...-mondás Kádár Jánostól ered, így értelmezhetõ valóban -a tél az legyen tél! De ez nem kívánságmûsor, jelenleg azonban tisztulni kezd a 17-18. -körüli váltás. Már az OMSZ. is pedzegeti. Ami az AC-dominanciát illeti, jómagam inkább a É- keleti AC-erõsödésére, és kiterjedésére látok nagyobb esélyt. Ne feledjük, azonban hogy az ilyen óriási kiterjedésû -nagy hófelszínû - Ac.-egyben az egyre erõsebb,a "szokványos" sarkvidéki hidegmagoktól részben elkülönülõ -önálló hidegmaggá alakulhat. ez pedig, tartósan hideg -téli idõt okozhat nálunk is. Meglátjuk, - aki aludni tér, jó pihenést a holnapi fákjákig!

Teljesen nyilvánvaló, hogy az AO figyelembe veszi. Viccesen fogalmazva az AO az Északi-Hemiszféra NAO indexxe!
Vizsgáljatok meg pár pozitív NAO, AO fázist. Az elmúlt 60 év idõsora rendelkezésre áll. Kíváncsi vagyok hány télies helyzetet fogtok összeszámolni. (a hidegpárnát leszámítva)
Az idõjárás alakulását elsõsorban a hidegmagok elhelyezkedése határozhatja meg, csak másodsorban (közvetve) szól be a hó- és jégborítottság, az óceáni áramlatok, illetve a vízfelszín anomália.

Az AO indexrõl belinkelt animációm, pedig nagyon jól mutatja a különbözõ elõjelû indexek esetén kialakuló felállásokat. Ajánlom megnézni.
A NAO természetesen nem veszi figyelembe (azori-izlandi térség nyomási gradiensse), de a pozitív AO-val együtt már lehet következtetni.

Hú, ez tetszett, így jobban értem a dolgokat

Ne felejtsük el, hogy a zonalitás fogalma télen és nyáron nem ugyanazt az idõjárást tükrözi, ennek oka, hogy a szibériai maximum csak télen aktív. Wetsom erre szeretne rámutatni szerintem.
A szibériai maximum az alsó 2-2,5km vastag, a hótól alulról áthûtött levegõre ül rá. Amíg nincs elég besugárzás, addig ez a stabil réteg állandó marad. Erre ráfutva a ciklonok lefékezõdnek, elgyengülnek, de (ami nagyon fontos), a magasban magassági hidegcseppként fennmaradhatnak. Ez mozgatja a szibériai maximum nyugati peremén a légtömegeket észak-déli irányban. Az ezek által adott csapadék által hódít teret (részben) a hó, elhalásuk után pedig az új hó felett maga az anticiklon is. Így terjeszkedik kb. februárig, amikor a Kelet-Európai síkság jórészét elfoglalja. Az európai zonalitás erõsségétõl függ, hogy mennyire terjed ki az AC, klimatológiailag leggyakrabban, amikor az AO és NAO kb. normális, február elejére eléri a síkság nyugati részeit is. Ennek következménye, hogy a ciklonok csapadékukkal ekkor már Közép-Európa felett blokkolódnak, ezért a január vége, február eleje a legcsapadékosabb.
Nyáron zonalitás esetén a szibériai maximum hiánya miatt pedig abszolút nincs blokkolódás, a ciklonok mennek, ameddig akarnak.
Ez az oka annak is, hogy télen jóval gyakoribb a blocking anticiklonok kialakulásának gyakorisága is.

A lényeg: tökmindegy, melyik modellbõl számolják a NAO-t meg az AO-t, a definíció eleve nem veszi figyelembe a szibériai anticiklon (talán az AO-é lehet, ebben nem vagyok teljesen biztos). Ezért a nagy NAO-s helyzeteket szerintem illik másképp kezelni télen és nyáron.
(Arról nem is beszélve, hogy egy Rex-típusú blocking bõven létre tud jönni bivalyerõs izlandi ciklon (->magas NAO-érték) mellett is.)

/Bocs a beleszólásért./

Valóban komoly váltás körvonalazódik: ha minden modellt alaposan áttanulmányozunk, ugyan látszik némi lehûlés, - a mostanihoz képest mindenképpen - de kemény tartós tél esélye minimális.
A másik dolog, talán még a hõmérsékleti értekétõl is nagyobb változás, hogy December közepe óta jelentõsen csökkent a csapadék dominancia, ami vélhetõen tovább folytatódik majd, megjegyzem ez kell most a belvíznek!
A lehûlés(ek) amennyiben be is következnek komoly havazás nélküliek lehetnek!
Amit én látok alkalmanként "erõltet" lehûlések, max. 5-7 napig, ami száraz szeles idõt hozhat, de összességében viszonylag enyhe idõ, kevés esõvel.

1,5 hónap van a télbõl a fele eltelt, sok mindent lehet már körvonalazni ilyenkor, fontos CSAK körvonalazni!