Meteorológiai esélylatolgatások

Link
Ide is beillesztem, elvégre ide való 600 fáklyából egy hurokfilm, az elmúlt 3 év modellfutásai (télen!).

Nagy kérdés ebben a helyzetben, hogy a délebbre kerülõ ciklonok mennyire lesznek délebbre. Ez ugyanis a nagy térségû keleties áramlások területét meghatározza. Ha túlságosan fönt maradhatnak, a ciklonokkal egy vonalban lévõ hullámzó áramlások zónájába kerülhetünk, ahol a ciklonok elõ- és hátoldalán délnyugatias ill. északnyugatias áramlások mentén melegebb ill. hidegebb léghullámok áramlanak a ciklonok közötti területekre. (Ettõl a területtõl északra húzódik majd a kontinentális eredetû hideg légtömegek déli határa.) Ebben a helyzetben pedig a ciklonok pontos helyzete is erõsen meghatározó lesz hazánk idõjárására nézve.
(Most nem néztem modelleket, ezt csak, mint kiegészítést, teszem hozzá .)

Európa idõjárása nagy változás elõtt áll. Az addig elég egységes északatlanti alacsony nyomású szisztémát jan.18.-tól kezdõdõen a Brit-szigetek fölött kialakuló AC két részre osztja, az áramlási kép egyre meridionálisabbá válik.
A brit AC északi nyúlványa ék felé terjeszkedik, végül eléri az északkelet-európai magasnyomású területet, és összeolvad azzal. Így teljesen lefûzi az említett alacsony nyomású rendszer keleti részét egyéb részeirõl, s ez gyengülõ ciklonként egy ideig még tovább "él" Kelet-Skandináviában. E lefûzõdéssel ellenben egységes anticiklonális híd jön létre az Észak-Uraltól egészen Izlandig. Ez nagyon fontos momentum: a kontinensre eddig jellemzõ nagytérségi ny-dny-i áramlást ugyanolyan nagy területre kiterjedõ k-i váltja fel
Ez a folyamat elõreláthatólag jan.20.-ra befejezõdik.
Az ECMWF szerint ezt követõen ény-ról újabb ciklon "támadja meg" a magas nyomású hidat, de ez "elõdjéhez" hasonlóan szintén lefûzõdik az õt létrehozó rendszerrõl, dél felé (a Brit-szigetek irányába) indul meg, mögötte az AC híd záródik.
Jan.24.-re a következõ kép alakul ki: Észak-Európában k-ny tengelyû óriás AC az Uraltól Izlandig. Ettõl délre ciklonok -egy Nyugat-Európában, az említett dél felé elindult ciklon kimélyülésébõl, a másik a Fekete-tengertõl valamivel északra.
Összefoglalva a következõket lehet elmondani: északon a ciklontevékenység gyengül, ott AC alakul ki, a déli ellenben növekszik. Ennek megfelelõen a kontinens nagy részén keleti áramlás áll elõ, lehetõvé téve a hideg szárazföldi légtömegek térhódítását. Az elõreláthatólag felerõsödõ délnyugat-európai ciklontevékenység felveti a mediciklon képzõdés lehetõségét, mely az ék-i hidegáramlással karöltve havazáshoz vezethet jan.25 körül (bár ez még igencsak a "jövõ zenéje")

Ha már itt vagyok nézzünk körül a nagyvilág házatáján:-)
Sajnos a váltás elkerülhetetlennek látszik, és a jó kis kellemes hõmérsékletektõl is búcsút inthetünk.
Ismét egy jelentõs átalakulás veszi kezdetét.
A bizonytalan nagy szórás egy újabb anticiklon térhódítására utal és sajnos elzárja a óceáni fûtõszálakat, ezzel együtt utat enged a sarkok felõl délre lekívánkozó fagyasztó légtömegeknek.
Bíztam az indexekben, de sajnos úgy néz ki ebbõl nem tudunk kilábalni. Az AO és a NAO is elindult vakondok után kutakodni, így negatívba kerülünk ismét.
Link
Link
Persze némi reménysugár marad néhány tagba, de vajuk meg õszintén az elõzõ napokban nagyon szép volt, és láttam a fényt az alagút végén, sajnos ez a fény a vonaté lesz már megint és nem a kelõ napé:-)
A modellek is az eddigi világos szép sárgás-barnás 850hPa-os színt is kékre festik a térképeken. ( A tervezõjük Antoni Gaudi volt?:-) Link ):-)
Link
Ez bizony már belátható idõn belül vagyon.
Az ECMWF is hasonló elárasztással számol. Északon a lilaruhás nõ is belibeg:-)
( Link ):-)
Link
Link
És a JMA is ezt valószínûsíti.
Link
A változás ténye már megkérdõjelezhetetlen, a tartóssága és a milyensége még sok-sok változó lehet.
Mediciklonok, száraz hideg, vagy csak átmeneti lehûlés? Meglátjuk, a véleményem, hogy ez a tél még egy vagy több nagyobb dobás nélkül nem múlhat el, az egész idõszak felállása nem ez enyhe folytatást sejtette, de mivel a remény hal szép víziélõlény így kezdtem benne hinni, de kifogták....:-)

Néztem az ENS-et.
De ilyen AC mellett már lehet nyugati-északnyugati áramlás is ha nem tévedek, túl nyugatra van a "rendes blocking-hoz".
GFS fõ futásán, a távlatban meg túl délre.

Az azori AC-nak kb. ott kell lennie ahhoz, hogy jó zonális irányítás tudjon kialakulni. Ez a fáklya az azori térség és Izland között van: Link Ide kellene az az AC, vagy a Brit-szk. fölé: Link itt is leépülõben.

Érdemesebb lenne az ENS térképet megnézned mielõtt linkelnél egy fáklyát:
Link
Az azori AC tartósnak néz ki:
Link
Szórás persze itt is van, de inkább AC felé hajlik.

A friss NAO lefelé szór:Link

240h után inkább megint a nyugatias irányítás felé hajlik...az ENS-en is bõven ott van a lehetõség.
Nem lesz túl tartós ez a blocking. Link
Bár a fõfutás kilóg az északi viharciklonokkal, azért nem látszik esélytelennek a dolog.

Természetesen a véletlen mûve.

Persze, nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy télen hideg van, nyáron meleg. De az
általad említett karácsonyi felmelegedés az valószínûleg a véletlen mûve. Csak mivel mindig
hideg, havas Karácsonyra várunk, ezért megmarad bennünk, ha nem jön be. És ha most az
utóbbi években sorozatban elmaradó fehér Karácsonyra hivatkoznánk, akkor meg kéne nézni
egy valóban hosszú távú statisztikát.

Az idõjárás részfolyamatai lehet, kaotikusak, de ezek summája vagy "burkológörbéje" igenis mutat szabályszerûségeket.. A fizikában, matematikában vannak ilyen paradoxikális jelenségek.
Akit ez nem gyõz meg, gondoljon az idén szinte napra pontosan, és megegyezõ formában megismétlõdött 2009-es karácsonyi felmelegedésre. ( Mintha "naptára" lenne az idõjárásnak, s ez nem egyedi eset volt, máskor is elõfordult hasonló)
Mindez a véletlen mûve lenne?

A 66528-as hozzászólásodra írtam a lenti észrevételemet.

Emlékszem én is erre a havazásos elõrejelzésre bár a következõ futás kivette.Nagyon profi volt az észrevételed,valóban ebbõl a szituból nemigen lehet havasan kijönni.Mintahogy azt is észrevettem,hogy a hosszan tartó hideg periódus szinte sosem végzõdik havazással,hiszen beáll az AC és a magasban már pozitív a hõmérséklet.Tehát ilyenkor ha csapival jön a meleg mindenképpen ónos esõvel indít.Mondom, ez csak hosszú AC után lehetséges.

Szerintem egyértelmû, hogy Hari Seldon mivel jósol: pszichohistóriával!

Mivel kaotikus rendszerrõl van szó, ezért a statisztikák még akár be is
jöhetnek, de épp úgy bejöhet az ellenkezõjük is.

A GFS és az ECM is most már ütemesen az É-ról érkezõ egyre újabb hidegöblítésekkel számol 168h felett és ez nagy örömmel tölt el. Egyik kedvenc téli idõjárásom(a nagyhavas medisorozat és a 3 napos stagfrontos havazás után) a friss, hózáporos-napsütéses enyhén szeles idõ.
Mindkét modell stabil GB környéki AC-vel számol és ez É-ról való kerülésre "kárhoztatja" az amerikai hidegleszakadás által generált ciklonokat és így azokat Skandinávia felõl, jóval hidegebb verzióban kapjuk, mint sima zonalitásnál.
A GFS 240 körül egyre nyugatabbra érkezõ hidegöblítésekkel számol Link melyek most még bizonytalan pályájú mediket generálHATNAK. Persze felfoghtjuk ezt csak mézesmadzag effektusnak is.

Még egy példa: valamelyik modell (ha jól emlékszem, a GFS) jan.11-12.-re 10-20 cm havat adott a Dunántúlra -többen erõsen meg is örültek neki. Én a magam részérõl nem, mert eleve valószínûtlennek tartottam.
Nézzük, miért. Megfigyelésem szerint amennyiben hosszan tartó, "hideg" blockingos idõszakot (fõleg, ha a vége felé magas légnyomással járt) zonális szituáció, jelentõs enyhülés vált fel, viszonylag hosszú idõ telik el, míg újra érdemi hidegelárasztás tud létrejönni. A dny-i áramlásos, alacsony nyomású idõszaknak "meg kell érnie" a következõ blocking szituációra. Ráadásul a nagyobb havazáshoz valószínûleg még meg kell várnunk a mediciklon kialakulását is. Az idõpontokat figyelembe véve, mindennek a megtörténte jan.11.-ig lehetetlennek látszott. S nem is történt meg, nem havazott a jelzett napokon. A modell azt adta, amit az egyenletei alapján adnia kellett -és hatalmasat bukott.

Az ember közel 40 megfigyelt tél (engem fõleg ez érdekel) tapasztalatával a háta mögött már érzi, mi az, ami valószínû, ami esetleg elképzelhetõ, és mi valószínûtlen. Közben persze figyeli a modellfutásokat, de elképzeléseit nem kizárólag azokra alapozza, hanem úgy fogja fel õket, mint az indikátorok egyikét, melyet figyelemmel kísér, de számításba vesz egy csomó más dolgot is. Ha nem így tenne, bizony nehezére esne eligazodni a gyorsan változó modelleredmények sokféleségében.
Például a fentiek a mostani helyzetre alkalmazva: megfigyeléseim szerint a telek nagy többsége "lyukas". Ez annyit jelent, a tél közepe, a közvetlenül a napforduló utáni idõszak (melyet valaki itt a fórumon potenciálisan a tél legértékesebb részének nevezett) téli idõjárás szempontjából nagyon gyakran "hiányzik". December végén, január elején megenyhül az idõ, azonban a hideg a hónap közepére, harmadik dekádjára visszatér, és legalább február második feléig marad. Az idei tél lefolyása alapján most már tipikusan ilyennek néz ki.
Következésképpen gyanakodva szemlélek minden olyan "prognózist", mely pl. februárra kifejezetten enyhe idõt ad. Hasonlóképp gyanakszom azokra a fáklyákra, melyek nem mutatnak jelentõsebb hõcsökkenést a hónap végére, vagy az olyan elõrejelzési térképekre, melyeken nincs blokkoló AC a megfelelõ helyeken. Egyelõre úgy tûnik, ezen megfontolások helyesnek bizonyultak.

Vagyunk itt néhányan rokonlelkek. Amint a februárról megtudok valamit, jelentem

Ezt erõsítem én is az elmúlt években, az idén meg lehet elégedve a kimenetekkel, íme az összesítés: Link

A legutóbbi, 6-i körvonalazásom is megvalósulni látszik, érkezik az újabb blocking.
A megvalósulását követõ események még igencsak kérdõjelesek, ám a hónap utolsó dekádja valóban hozhat kemény jelleget.

Nekem is vannak ilyenfajta indíttatásaim (ezt én "analóg" meteorológiának nevezem, szemben a computerek "digitális" meteorológiájával) Párszor meg is kaptam érte a magamét itt a fórumon.

1. - A modellek: Kézenfekvõ, kéznél van, egy linkkel lehet bizonyítani egy állítást. Sok modell van, sokszor futnak, van mibõl teóriákat állítani. Amatõröknek ideális.
2. - Statisztikák, adatsorok, szokásos felállások, visszatérõ jellegzetességek, stb.: Vagy salek-féle találgatás (~megérzés), vagy profi módszer lapulhat mögötte. Beválási valószínûsége sokkal kevésbé mérhetõ a modellekhez képest (épp ezért a hatékonyság szerintem nem vethetõ össze a modellek eredményeivel - teljesen mást is állítunk elõ vele). Ellenben nagyon jó, hosszú elemzéseket lehet írni belõle, Snowhunter, régebben svadasz szeretett ilyeneket felvetni, újabban Anarki is (egészen sikeresen - szerintem) próbálkozik e téren. Tõled is nagyon szívesen olvasnék egy ilyet, tudom, hogy macerás megírni (sok link, alátámasztás, makrofolyamatok, régmúlt példák, meg az a megmagyarázhatatlan intuíció), de érdekes olvasmány és tanulságos eset lehet számunkra, modellekre támaszkodóknak...
Az állatok titkát megfejtettem! Õk a múlt tél alapján készülnek fel a következõre, ahogy az ember is teszi (tette inkább, tudatalatt). Ha hideg tél volt, jobban rágyúrnak, ha enyhe tél volt, elsunnyogják, maximum meglepõdnek egy kicsit

10 napon túl nemigen hiszek semmilyen fáklya-információban (extrém esetekben 12 nap még belefér). Annál inkább a múlt faggatásában! Jobban hiszek több évtizedes adatsorok statisztikus kivesézésében, analógiákban, valószínûségekben, idõbeli távkapcsolatokban (esetenként akár 3-4 hónapra elõre is), mint egy dinamikus modell 10-12 napon túli próbálkozásaiban. Hát ennyi Idõnként elkapott a hév, és 10 napon innen is próbálkoztam itt a metneten, de ott nem lehetek elégedett a találati aránnyal, ezért úgy döntöttem, maradok hosszútávfutó.

Zsinórban a 2. futás adja 25-ére azt a genovait. Nem sámli, ilyen távból.
Hari:
De most már tényleg áruld el, mik alapján elemzel?

Szeretem a durvulást!

2011-01-07 21:57:34

Hari Seldon (Budapest XXI.)

A hideg le akar jönni hozzánk 18-a után, hogy milyen úton és szállítóeszközön, az édesmindegy. Minél késõbb érkezik, annál durvábban rúgja majd be az ajtót. Január utolsó dekádja emlékezetesnek ígérkezik, a fáklyák jelenlegi puhánysága ne tévesszen meg senkit.

A hosszútávú GFS egy ugyanolyan genovai-szerû ciklont vázol fel, mint ami 2009 december 19-én és 2010 december 18-án garázdálkodott.
Durva lenne!

Most már igen, de amikor belinkelted, akkor még teljesen egyértelmûen vízszintes volt az átlag... sokat változott az utolsó 2-3 futásban. Még most is 1010 felett van végig Aberdeen-nél a legvégén is az átlag.

22-23-án már 60hPa-s szórás van. Tehát 3-4 napig maradhat fenn biztosan. Én most a tartósságot a min. 1 hétig kitartó AC-ra értettem. Az az egyáltalán nem biztos. A tagoknak kb. a fele marad nagyjából "vízszintes", a többi kisebb nagyobb visszazuhanásokat mutat 22-23-ától. (Nem a fölsõt nézted véletlenül ?)

Olyan emlékezetes, hogy tán száz évig sem lesz ilyen! A Tiszán az 1900 - as évek eleje óta nem fordult elõ, hogy teljesen jégmentes legyen, ez a tél összehozta...Várhatsz ilyenre kb. annyi ideig, mint én a 29-es tipusú télre.

Kb. 10 napja valamiféle elmozdulást érzékelek az eddig nagyon stabil makrocirkulációs sémában. Mintha "valami készülne". Lehet, hogy tévedek, és semmi sem történik, azt se tudom, ha ez a séma összeomlik, mi lesz helyette, és mennyire lesz tartós. Mindenesetre az én bizonytalanságomat mintha lemásolná (és megerõsítené) a modellek bizonytalankodása, csapongása.

Az Aberdeeni és Dublin fáklyán mitõl nem tartós az AC? Nekem teljesen szögegyenesen vízszintesnek tûnik, magas hPA-n 18-ától....

(Ja bocs, azt nem sûrûn olvasom .)

Nyomásfáklyák: Aberdeen: Link , Dublin: Link , Reykjavik: Link , Nuuk: Link : Északnyugati AC tartóssága erõsen kérdéses.
Funchal: Link , Gibraltár: Link , Lisszabon: Link , Barcelona: Link , Ajaccio: Link , Athén: Link , Ankara: Link : Úgy tûnik, egész Dél-Európában tartós lesz a magas nyomás, események tehát e területtõl csak északabbra lehetnek.
Genf: Link , Budapest: Link , Bukarest: Link , Prága: Link , Varsó: Link : Közép-Európa ezen része nagyobb bizonytalanság mellett ugyan, de inkább az elõzõ területhez tartozhat.
Kiel: Link , Stockholm: Link , Helsinki: Link , Sodankilä : Link , Szentpétervár: Link , Moszkva: Link , Archangelsk: Link : Nagyon nagy a bizonytalanság, az erõs AC tartósabb fennmaradásától a gyors nyomásvisszaesésig minden lehet.

A szórástérkép és a spagetti alapján már kb. 144-168 óránál megáll a tudomány: Link , Link , Link .

Ez volt a gfs: ez most nekem így olyan "semmilyen" futás. Az eddigiek mintha többet láttak volna. Ez pedig az elõrejelzhetetlenséget mutatja számomra. Vagyis a 17-18-ai események folytatása még mindig nem tisztázódott le (a gfs-ben).

Igen-igen, épp ez az, emlékszel, néhány napja, amikor beszéltük, 1015 fölé se nagyon mentek futások... Kíváncsi lennék a modell-okára

Tudom igen láttam...irtam is a társalgóban!

(Azóta frissült, lejjebb szór, mint az elõzõ, mondtam is az elõbb, csak elfelejtettem belinkelni: Link .)

Én már semmit se merek a szibériai maximumról mondani, mert a végén még a latin mondás lesz rám érvényes: Si tacuisses philosophus mansisses.(Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna)
Mégis, ezen a linken jókora emelkedés, viszonylag tartósan magas légnyomásértékek láthatók (legalábbis a most esedékes hullámvölgyhöz képest)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet fejlesztések, információk (#11172)

Azt nem értem, a modellek miért nem képesek megfogni a szibériai anticiklon európai térhódítását? Sokkal kiszámíthatóbb, stabilabb, nyugodtabb rendszerrõl van szó. Az óceáni blokkoló AC helyzetét sok bizonytalan ciklon befolyásolhatja, nem beszélve a létrejötte körül adódó egyéb bizonytalanságokról, óceáni nyomásingadozások, stb. A szibériai AC esetén is sok trükkös paraméter lehet (hófedettség, havazások, hõmérsékleti rétegzõdés, kisugárzás hatásai, ilyenek), de ezek a paraméterek nem változhatnak (sokat) futásról futásra, mégis ide-oda tologatják azt a határvonalat. Link Úgy emlékszem más teleken tõlünk K-re, ÉK-re sokkal nagyobb volt a pertubációk között az összetartás.
De ez idén igaz egyéb modellekre is, gondoljunk az ECM "félbeteg" változataira. Vagy néhány Voejkov-tengelyes helyzetre

Az AO viszont az egekbe megy...nem jó elõjelek ezek akár h csûrjük csavarjuk
Link

Egyébként a vita lehet értelmetlenné válik, mert a NAO elkezdett lefelé szórni:
Link

Igazad van, bár ekkor rendkívül gyenge volt a szibériai maximum is, illetve nagyon erõs volt a zonalitás is itt nálunk: Link .
Ez: Link egyébként ugyanazon a télen volt, csak kicsit elõbb. Ezen is látszik a hatalmas változás Szilveszter körül: Link .

Aztán az általad választott 2 hónap 2db 1-hónapos szakasza: Link és Link . Óriási a különbség. A kettõ átlaga meg az, ami. Szóval ez azért még vérzik nekem .
Egyébként tényleg magas volt az AO: Link bár a tél folyamán emelkedett föl.
Most azonban az AO-fáklya elég rendesen lefelé kezdett szórni a tegnapihoz képest, ami egyelõre engem látszik igazolni (?) .

Szóval: a magas AO nem a téllel nem fér össze, hanem a szibériai anticiklonnal. A 2006/2007 és a 2007/2008-as télen is rendkívül gyenge volt az AC, ritkaságszámba menõen. Jó melegek is voltak nálunk. (Kicsit sokáig tartott utánanéznem nekem is, ezért voltam amúgy értetlen .) Jelenleg tehát számomra továbbra is úgy tûnik, hogy a zonalitás lehet átmeneti, esetleg egy blocking-zonalitás váltakozást tudok elképzelni hosszabb távon. Tartós (>1,5-2 hét) zonalitásnak nem nagyon látom esélyét.

Folytatva elõzõ kommentemet, nézzük, milyen kimenetelei lehetnek a mostani helyzetnek. Amit továbbra is szinte valószínûtlennek tartok, az a kifejlett zonalitás: Dél-Európában 1040 hepás AC-k, messze északon viharciklonok, a Brit-szigetek és Skandinávia felett dühöngõ ny-i áramlás. A félblocking, ény-i irányítás is "gyanús" a szememben, bár olyan sok futás hozta már, hogy nem hagyhatom figyelmen kívül. Ha valóban megjelenik, feltehetõleg átmeneti lesz, és nem a zonalitás felé fog továbbfejlõdni, hanem a teljes blocking irányába. Láthattunk már ilyet pl. 1992 februárjában: az Izland irányából felénk mozgó ciklon-sorozat minden egyes tagja egyre több sarki levegõt mozgatott, mígnem északi tipusú blocking fejlõdött ki mediterrán ciklonnal.
Az ék-i AC uralomra jutását se hagynám ki a számításból. A következõ napokban Kelet-Európában tekintélyes vastagságú hótakaró alakul ki, az ék-i AC megerõsödésének leglényegesebb tényezõje adott lesz.
Könnyen elképzelhetõnek tartok olyan forgatókönyvet is, hogy a mostani enyhe idõszak után január 3. dekádjára ugyan csak átlagos körülire hûl az idõ, de február elején az átlag alá megy a hõmérséklet.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet fejlesztések, információk (#11171)

Rossz következtetés, mert ki tud alakulni, ráadásul tartósan is.
A legutóbbi emlékezetes esete a 2006/2007-es tél: Link

S lehet, holnapra hatalmas harci ménné válik... A modellek folytonosan lebegtetik az ék-i AC-t: kiveszik-beteszik. Tegnap este még úgy tûnt, igen -ma reggelre: nem. Egyelõre úgy látszik, nem dönthetõ el, kifejlõdik-e a közeljövõben, hatással lesz-e ránk.
Ha a sokadik futásban megjelenõ ény-i irányítás válna meghatározóvá, az az ország nagyobb részén a tél erõlködését, vergõdését jelentené: viharos, "zegernye" idõ, záporok-hózáporok (látványhó, -ahogy én nevezem: díszhó) Vastag hótakaró, fagyos, hidegpárnás idõ már nem lenne.
Ezzel szemben továbbra is tartom, hogy lesz még ennek a télnek egy "hideg" blockingos idõszaka, teljes blockinggal, sarki-szárazföldi irányítással, mediciklonokkal. Lehet, nem lesz túl hosszú, lehet, csak februárban jön, -de jön.
Ebbõl a szempontból a NAO és az AO nem perdöntõek. Bár pontos definicióját még nem olvastam ezen indexeknek, de úgy veszem ki, az AO a globális cirkulációs cellák (sarki magasnyomású, szubarktikus alacsony nyomású, térítõi magasnyomású) erõviszonyait fejezi ki. A NAO ennek speciális, az atlanti térségre vonatkozó szelete. Jó képet adnak a globális cirkuláció alapvetõ hajlamáról, de olyat mégsem mondhatunk: emelkedik az AO, nem jön jelentõs lehûlés ( és vica versa)
A fentiek fényében nézzük, milyen kimenetei lehetnek e mostani helyzetnek. Amintemlítettem, én úgy fogom fel, a mostani enyhe periódus nem a tél "vég-elenyhülése", hanem a téli idõjárás periodicitásából származó pauza.

Továbbra is tartom, a vigyázó szemünk már egyre világosabban láthatja a megjelölt idõszaktól következõ Telet.
Annak részletei a jellege okán természetes magas bizonytalansági tényezõ (néhány száz km ide-oda az blokkoló Ac-ben és a keveredési zónától a kemény unalmas hidegen át a peremhavazásokig miden belefér) miatt még homályba vész.

Így van, az a bizonyos "fekete ló" /kelet-európai bivalyerõs AC + keleti áramlás/ jelenleg egy kiscsikóvá zsugorodott, és a tegnap általam vázolt lehetõségek közül, bizony, egyértelmûen az északnyugati irányítás /jelenleg/ a befutó. Ez összességében szépen leviszi a 850 hPA hõmérsékleti értékeket átlagosan -7 fokra, viszont igazi tél ebbõl egyelõre csupán a 4-500 m feletti térségekben néz ki, a nagy többségnek itt síkvidéken maradnak maximum a hózáporok, esetleg látványhó, ami nappal a +3 fok körüli csúcsok mellett viszonylag hamar el is olvad. Azaz ha a kocka nincs is még /talán?/ teljesen elvetve, de nálam most január utolsó harmadára az alábbi esélyek látszanak: atlanti /fél/blocking + észknyugati áramlás 60-65%, "fekete ló" = kelet-európai kontinentális hideg alig 20%, egyéb /tartós anticiklon, med stb./ 10-15%. Azaz az enyhe periódus udán átlagos téli folytatás a legvalószínûbb, a január így növekvõ valószínûséggel pozitív T eltéréssel zárhat majd.

Ez az írás is nagyon tetszett, a végével nagyon egyetértek!
Ahogy nézem viszont, az a szibériai AC K-Európa felé nem erõsödik a GFS szerint, sem az operatív, sem a bélyegképek nem tendálnak ebbe az irányba. Moszkva környékén nem kéne meglepõdni 1040 hepán sem, ehelyett Link kövéren 1030 alatt vannak. Az meglehet, hogy az elõrejelzések egyelõre nem fogják meg jól a dolgot, de most még nem voksolnék keleti hidegbeáramlásra (természetesen nem a Kárpát-medencére, hanem Közép-Európát elárasztó (megközelítõ) hidegre gondolok).

Így van, wetsom is mutatott ellenpéldát, éppen ebbõl indult a vita.

Anarki: Ha a pozitív AO valóban csak és kizárólag azt a felállást okozza, amit az animáció mutat, akkor kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy télen egyszerûen nem alakulhat ki igazán pozitív AO.
(Bár elsõre csak arra reagáltam elsõsorban, /66488/, hogy mindegy, hogy melyik modellbõl számolják õket, a szibériai maximum ott az összes modellben, és meghatározó.)
Az igaz, hogy pozitív NAO-AO páros esetén ritka a télies jelleg, de elõfordulhat (3-féleképpen: félzonális irányítás /nem olyan hideg, de csapadékos/, Rex-típusú blocking /wetsom példája/, erõs szibériai maximum /bár ez ritka magas AO esetén/)
Egyébként az AO-fáklyának becsületes szórása van, bõven vannak tagok, amik el sem érik a 0-t. A GFS-fáklya 240 óránál a 13-as tag kivételével vagy félzonális, vagy blocking helyzetet mutat most: Link , de 384 óránál is csak 4-en adják a zonalitást (0, 14, 17, 19 Link ) (ez azért jelzésértékû, mert elvileg hosszútávon az általános klímához szoktak közeledni a modellek, tehát jóval több "zonális tag" lenne várható).

Összefoglalva: én inkább a klimatológia, a jelenlegi helyzet, és bizonyos modell-bizonytalanságok jellegét tekintve éppen arra jutottam, hogy a magas AO lehet átmeneti, legalábbis nagyobb valószínûségét látom annak, hogy a blocking egy idõ után visszaáll. Az is valószínûnek látszik, hogy a teljes MASZFEJ esélye jóval kisebb most (a magasabb NAO miatt). Elsõsorban a szibériai maximumot lehet érdemes most figyelni (mennyire erõsödik, esetleg gyengül-e), ezzel együtt pedig a Kelet-Európai idõjárást. 3-5 nap múlva talán látótávolságon belülre kerül, hogy a blocking IS csak átmeneti lesz-e (elképzelhetõnek tartok egy olyan "pár nap blokk, pár nap zonalitás" váltakozást is).
Amúgy meg ez az egész nagyon bizonytalan a mostani átalakulások miatt is, kisebb térségû idõjárás-elõrejelzésbe szerintem egyáltalán nem lehet belemenni most még 18-19-ei átmeneti blockingon túlra sem.