Meteorológiai esélylatolgatások

Ne felejtsük el, hogy a zonalitás fogalma télen és nyáron nem ugyanazt az idõjárást tükrözi, ennek oka, hogy a szibériai maximum csak télen aktív. Wetsom erre szeretne rámutatni szerintem.
A szibériai maximum az alsó 2-2,5km vastag, a hótól alulról áthûtött levegõre ül rá. Amíg nincs elég besugárzás, addig ez a stabil réteg állandó marad. Erre ráfutva a ciklonok lefékezõdnek, elgyengülnek, de (ami nagyon fontos), a magasban magassági hidegcseppként fennmaradhatnak. Ez mozgatja a szibériai maximum nyugati peremén a légtömegeket észak-déli irányban. Az ezek által adott csapadék által hódít teret (részben) a hó, elhalásuk után pedig az új hó felett maga az anticiklon is. Így terjeszkedik kb. februárig, amikor a Kelet-Európai síkság jórészét elfoglalja. Az európai zonalitás erõsségétõl függ, hogy mennyire terjed ki az AC, klimatológiailag leggyakrabban, amikor az AO és NAO kb. normális, február elejére eléri a síkság nyugati részeit is. Ennek következménye, hogy a ciklonok csapadékukkal ekkor már Közép-Európa felett blokkolódnak, ezért a január vége, február eleje a legcsapadékosabb.
Nyáron zonalitás esetén a szibériai maximum hiánya miatt pedig abszolút nincs blokkolódás, a ciklonok mennek, ameddig akarnak.
Ez az oka annak is, hogy télen jóval gyakoribb a blocking anticiklonok kialakulásának gyakorisága is.

A lényeg: tökmindegy, melyik modellbõl számolják a NAO-t meg az AO-t, a definíció eleve nem veszi figyelembe a szibériai anticiklon (talán az AO-é lehet, ebben nem vagyok teljesen biztos). Ezért a nagy NAO-s helyzeteket szerintem illik másképp kezelni télen és nyáron.
(Arról nem is beszélve, hogy egy Rex-típusú blocking bõven létre tud jönni bivalyerõs izlandi ciklon (->magas NAO-érték) mellett is.)

/Bocs a beleszólásért./

Valóban komoly váltás körvonalazódik: ha minden modellt alaposan áttanulmányozunk, ugyan látszik némi lehûlés, - a mostanihoz képest mindenképpen - de kemény tartós tél esélye minimális.
A másik dolog, talán még a hõmérsékleti értekétõl is nagyobb változás, hogy December közepe óta jelentõsen csökkent a csapadék dominancia, ami vélhetõen tovább folytatódik majd, megjegyzem ez kell most a belvíznek!
A lehûlés(ek) amennyiben be is következnek komoly havazás nélküliek lehetnek!
Amit én látok alkalmanként "erõltet" lehûlések, max. 5-7 napig, ami száraz szeles idõt hozhat, de összességében viszonylag enyhe idõ, kevés esõvel.

1,5 hónap van a télbõl a fele eltelt, sok mindent lehet már körvonalazni ilyenkor, fontos CSAK körvonalazni!

A szárazzal most semmi gond, de télen ne legyen tartós enyheség. Télen legyen tél..., vagy egy "klasszikust" idézve: "a krumplileves legyen krumplileves"...

Feleslegesen jössz az ECMWF-el, mert se a NAO, se az AO index nem abból, hanem az NCEP-bõl számolódik.

Ez de jó!!!

Szemléletes, de nem számol a keleti AC-val, maga az ábra sem.
Hatalmas képzõdményrõl van szó:
Link
Link

Egyrészt a GFS fõfutása nem számol olyan magas AO-val, mint a többi: Link (sõt kiugróan alacsonnyal a többi számításhoz képest)
A pozitív AO hozománya pedig az, hogy elõbb-utóbb rásegít a NAO-ra is: Link itt egy szemléletes ábra.
Másrészt nem biztos, hogy az ECMWF-nek lesz igaza.

Ez az együttes folyamat végre meghozhatja az enyhe, száraz idõt hazánkban!
Kíváncsi vagyok mi lesz, de továbbra is igen kedvezõ esély van arra, hogy megszakadjon a tartós blocking.

Pozitív AO látszik az tény, de itt látszódnak az "acélos" ciklonok:
Link
Nincs dinamika az idõjárásban, és amíg ez nem változik marad a blokking.

És amíg a +5, és -5 850 több, mint 1000 km-re van egymástól nem is lesz....
Link

Pozitív AO mellett ilyenre biztos nem kell számítani szerencsére.

Az a bajom, hogy a NAO index az izlandi magasnyomás, és az azori AC különbségébõl adódik.
A pozitív INDEX ezt jelentené:Link
Csak egy kis probléma van ezzel...hogy a keleti AC nincs a számításban, ráadásul harmatgyenge ciklonok okoznák a pozitív eredményt...

Ez is egy pozitív NAO-s helyzet, még sem volt ingujjas idõ:Link

Nem véletlen az 1929-es térképet linkelem mindig, mert nagyon ez az irány a modellek szerint.

Én optimista vagyok abban a tekintetben, hogy a téli idõ csak átmeneti lesz és hála az Istennek utána még jöhetnek tartós felmelegedések. A NAO és AO index is erre enged következtetni: Link Link amennyiben az AO is tartósan pozitívba emelkedne, úgy megteremtõdne a lehetõség klasszikus zonalitás kialakulásához, ami igen szívmelengetõ lenne számomra.

Addig viszont úgy néz ki, hogy egy bizonytalan ideig tartó télies jelleg még lehet. Bár korántsem lenne olyan kemény, mint a december.
Valami nagy változás esélye lóg a levegõben, ugyanis eltûntek a nagy negatív anomáliák errõl is: Link
Már másfél éve nem láttam hasonló tendenciákat! Úgyhogy, bár a fáklya lehült -5 fok köré, de ha minden így marad, akkor nem lesz a hidegnek utánpótlása.

Ahogy kb. 1 hete írtam a MetNet elõrejelzésben: (kis tologatás után) egyre valószínûbb, hogy január utolsó dekádja visszahozza az igazi téli idõt. Hál' Istennek.
Ennél ami most van, minden jobb...

A modellek már régóta mutogatnak megerõsödött ék-i anticiklonokat, de ezek eddig soha nem nyertek teret, "kezdemények" maradtak.( Emlékezzünk: a tél elsõ rohamát meghozó november legvégi blocking is egy északkelet-európai AC kiépülésével vette kezdetét, mely ellenben gyorsan felszámolódott)
Szóval, a dolog, hogy úgy mondjam, "benne van a levegõben", a régóta és sok futásban megjelenõ, de eddig nem realizálódótt északkelet-európai AC dominancia a légköri folyamatok rejtett hajlamára utal, mely lehet, most fog érvényre jutni. (Pár napja már emlegetem kommentjeimben a szibériai maximumot, "fekete lónak" neveztem, hamarosan meglátjuk majd, milyen "állat" lesz belõle)

A GFS-en a 10-es perturbált tag számol hasonlóval, mint az ECM, durva észak- európai AC megerõsödéssel.
Link
Link
Érdemes lesz figyelni a futásokat, hogy változnak a tendenciák, de szerintem Ferrivel egyetértve egy ilyesmi makrofelállás jelenthetne garanciát a tartós télre.

Napokig figyeltem az úgymond pengeélen táncoló makroszinoptikus helyzetet. Számomra többé-kevéísbé világos volt, hogy 18-a után valamilyen formában visszaáll a blocking és ezzel együtt véget ér a tél "téli szünideje" Közép-Európában. Az észak-amerikai sorozatos hidegöblítések erõs ciklogenezissel járnak, ami jobb esetben északnyugati, rosszabb esetben klasszikus zonális áramlási viszonyokat eredményezne térségünkben, így egy téli folytatás kulcsa, vagy ha úgy tetszik mondhatni egyetlen reális megoldása az ECM által immár másodszor mutatott kelet-európai AC-dominancia térnyerése, egyszersmind nyugat felé történõ terjeszkedése. Bár a friss ECM futás végén felvázolt, Voejkovra hajazó felállás véleményem szerint aligha jön létre, mégiscsak megkockáztatnám, hogy egy MASZFEJ igenis a reális középtávú forgatókönyvek egyik esélyes befutója, és amint ez az AC egyszer megveti a lábát kontinensünkön, ebbõl akár egy hetekig tartó stabil, igazi téli helyzet is kerekedhet - a ciklonok pedig a Brit-szigetekhez érve rendszeresen felmorzsolódnának. Keleti, illetve északkeleti áramlási alaphelyzet mellett havazást leginkább egy-egy magassági hidegcsepptõl, vagy egy-egy balkáni, illetve fekete-tengeri ciklontól remélhetünk majd, de ez most még nem téma. "A" téma a nagybetûs TÉL visszatérése. 1 szó mint 100: amennyiben az ECM forgatókönyve valamilyen formában bejön, ez hosszú hetekre visszahozhatja az egyesek által már-már leírt 2010/2011-es telünket a játékba, és lesz még korizás, szánkózás, síelés bõven legalább március elejéig

igen, érdekes tegnap azt hittem csak egy eltévedt futás az ECM-tõl, de most reggel ugyanazt adja. Érdekes harc lehet a kelet Európai AC, és a nyugat- Európai ciklonrendszerek közt.Az ECM, az elõbbi, GFS az utóbbi gyõzelmét vizionálja.

A friss ECMWF durva lett, már 168-nál erõs blokking van( folyamat kezdete 144h), 240h-nál meg durva dolgok vannak:
Link
Az UKMO, és a GEM is errefelé indult el, a GFS még nem...

00Z is valami hasonló, talán egy cseppnyit visszaenyhített... Látszik, hogy a hidegebb idõszakban csapadékos idõjárás lehetséges... meglátjuk

Ez már tényleg korrektebb mint az eddigi fáklyák, pedig a fõfutás alapján nem gondoltam volna, hogy ennyire lemegy.

Link
Még pofásabba 18Z fáklya, mint az eddigiek, ez már tendenciózus hûtés... Nahát, még mindig 17-18-a körül van a váltás, ahogy 5-én is körvonalazható volt? Nahát-nahát... Ebbõl hozzánk 18-a környékén meg is érkezhet lehûlés, de az a sunyi ciklon elõoldala is megfigyelhetõ az operatív személyében (vaskos fekete vonal fellendülése 19-étõl 21-éig).

Gyönyörû a meteorológia tudománya (lásd elõzõek). Gondolkoztatok már az IDÕ"JÁRÁS" szavunk értelmén? Minden bizonytalan és mégis determinált. Viccet félretéve és az összes modellt elemezve január vége átlagosan hideg és meglehetõsen csapadékos lesz.

Úgy láttam a mûholdképeken pár napja,hogy a szokásos elõoldal jön,mint annyiszor az elmúlt bõ egy évben fronttal, medivel,sok csapadékkal és enyheséggel.Erre egy olyan "medi" csapadéka van felettünk,ami 1020 feletti nyomással jár és a legcsapadékosabb helyen sem lesz 5 mm a termés.Ha ilyen ciklonjaink,frontjaink lettek volna tavaly,akkor nem lett volna tucatnyi helyen 1500 mm csapadék vagy fél országban 1000 felett.A közeledõ rendszer eme gyengesége is jelzi,hogy porszem került a gépezetbe.Pápán ma alig 3 fok meleg lett és akkora köd van (szombat is hasonló volt) ,amire évek óta nem emlékszem.Furcsa,hogy rekordmeleget hozó szél után mintha most országszerte ködös hidegpárna lenne,és ahol ma 10-13 fok volt,már ott is 2-3 fok van csak.Teljesen más az idõ,mint amit vártam,ill. amit ilyen helyzetekbõl eddig tapasztaltam.Ebbõl is gondolom azt,hogy valami olyan átrendezõdés várható,amit talán a modellek sem tudnak még megfogni...

Természetesen egyetértek Veled: olyanokra, hogy egy kis meridionalitás - egy kis zonalitás, prognózist alapozni badarság. Érdekes természete van az anomáliáknak: kifejlett anomália az, amikor valószínûtlenné válik a valószínû, és valószínûvé a valószínûtlen.
Szóval, nem olyan egyszerû dolgok ezek.
Egy szóval sem mondom, hogy latolgatásomat arra alapoztam: rég nem volt ék-i blokkoló AC, most biztos az jön.Viszont mérleglésemben ez is szerepelt,mint tényezõ -igaz, csak az egyik tényezõ.

Az meg egy másik dolog, hogy a szibériai AC a következõ hetekben éri fénykorát, ezt mindenképpen érdemes figyelembe venni, emellett a Kelet európai síkság hófelhalmozódása is fontos tényezõ, akárcsak a é.sarki jég alakulása.Elég egy kis nyugi, és öngerjesztõ módon indul be az AC a kiterjedt hómezõkön. Legfontosabb, döntõ dolog a légnyomás alakulása, a légköri képzõdmények kialakulása, eloszlása, de ezekre komoly hatással vannak az imént említett tényezõk. A keleti AC az ilyenkor megszokott módon kezd stabilizálódni, erõsödni, meglepõdnék, ha áttételesen is , de nem lenne hatással ránk.

Az elmúlt 50-60 év egyik (2.?) legerõsebb negatív AO ciklusában vagyunk, aminek az általad említett okok miatt már rég "meg kellett volna" szakadnia. Nem tette. Természetesen abszolút elismerem, hogy van alapja annak, amit mondasz, de ez talán nem ilyen egyszerû, hogy "sok meridionális után egy kis zonális", vagy ilyenek. Tehát ez alapján elõrejelzéseket tenni bizonytalanabb, mint a GFS-t elolvasni 384 óráig (és az alapján elõrejelezni), ellenben nem elvetendõ. Sok év ment el komolyabb K-i hidegbeszivárgás nélkül, talán a tavalyi is ilyen volt, pedig rekord gyorsan nõtt a hóvastagság és nagyon alacsony T-k voltak az egész térségben (K-Európa, Szibéria). Hogy aztán ki kapott belõle, mennyit és miért, az megérne néhány órás kutatómunkát, de sajnos nekem most az Adatbáziskezelés rejtelmeibe kell elmélyednem...

Elismerem, "eléggé el nem ítélhetõen" egyszerûsítõ volt a megfogalmazásom. Mégis, az idõjárásban és méginkább az éghajlatban hosszútávú kigyenlítõ mechanizmusok mûködnek, s ezek megléte EDDIG jól tettenérhetõ volt. Egy bizonyos makrocirkulációs szituáció - mely egyébként nem ritka- ha nagyon soká nem jelentkezik, úgy joggal feltételezhetõ, hogy rövidesen ismét találkozunk vele. A fórumon elég sokan hangoztatják, hogy a hosszúra nyúlt meridionális áramlási periódus után zonalitás fog következni -véleményük nem alaptalan, s épp a fentieken alapszik.

Az az igazság, hogy nem hiszek abban, hogy ha valami jó ideje nem volt, akkor majd most lesz. Attól, hogy 20 éve lottózom, nem indulok nagyobb eséllyel, mint bárki más. Persze az idõjárás más, van "memóriája", de nem hiszem, hogy az így mûködne Bonyolultabb folyamatokat sejtek a háttérben

Volt már szó róla , a fórumon, hogy kb. 15 centis összefüggõ friss hóréteg fölött édesmindegy milyen vastag a hótakaró a kisugárzás szempontjából. Abból a szempontból nem mindegy, hogy ez is növeli a hosszú tél esélyét abban a térségben( és talán nálunk is! ), hiszen nem tudja elolvasztani a havat egy - egy olvadásos periódus.
Érdemes lesz nézni az ÉK - DNY fáklya különbségeket hazánkban, ha valóban ÉNY-i irányítás kerül a képbe, beszédes lesz a különbség, a tagok is világosan kell hogy mutassák, legalábbis tendenciózusan. Én meg se nézem (sorry), eddig minden nap más verzió került elõ, amíg 6 - 8 napon belülre nem kerül a váltás idõpontjának kezdete, addig csak mint érdekességet kezelem.
Rudolfking!(461) Ez bizony egy ÉNY-i irányítás kezdete, tél végén kifejezetten kedvelem, térségemben nagyrészt havazást, nagyrészt fagyos idõt okoz. Holnap vajon lesz e még írmagja is a futásokban?

A jövõ heti átalakuláshoz a feltételek adottak de a helyzet továbbra is képlékeny.240 óránál a vizcayai-öböl fölött kimélyülõ ciklon alaposan visszatolja a telet térségünkbõl,ismét elõoldali helyzetet teremt.Szerintem kissé eltévedt futás de nem lehetetlen.Csapiba nem lesz hiány.

"Össze-vissza keveri a kártyákat a GFS" -ilyenkor kell elõvennünk a józan eszünket, ami rövid távon ugyan összehasonlíthatatlanul gyarlóbb a numerikus modellnél, viszont jóval "hosszabb" annál. Valahogy én is ék-i blokkoló AC-t tudok elképzelni a feltételezhetõ "hideg" blocking megvalósítójaként -keleti hidegbeszivárgással, ill. beáramlással. Egyrészt, mert ez még nem volt az idén (és ha jól emlékszem, tavaly se nagyon)
tehát épp esedékes. Másrészt az egy éve tartó "verkli" : atlanti AC, Nyugat európára szakadó hideg -úgy látszik, kifáradt, megszûnõben van.
Nem lehetséges, hogy a modellek azért "hezitálnak" ennyit, mert a keleti hidegpoolt, a szárazföld "jégszekrény" effektusát viszonylag nehezen fogják meg?

Bakonyvár: nekem is teljesen hasonló gondolataim vannak.

Most frissült be a 06Z, és a 00Z is ilyet adott: AC-híd, amit felmorzsol egy északi, izlandi ciklon. A 06Z-ben létre sem jön az AC-híd, bár erõsebb a skandi ciklon, emiatt a kettõ között lecsorgó ciklon elõoldalán tanyáznánk. Hihetetlen, de a blocking-szórás jeleit látni csak: Lesz valami AC, lesz valami makrováltás, de hogy mi, hol? Össze-vissza keveri a kártyákat a GFS, de a többi modell is még csak a blockingot körvonalazza. Azonban a ciklongyár tovább próbál üzemelni, extrém északi pályákat kitalálva, két AC között átfurakodva Izland felett.

Mi ez? Link meg Link

Én meg épp azon filóztam,hogy a mindenképpen keménynek ígérkezõ és Európa javán decemberben úgy is induló telet ilyen könnyen nem úszhatjuk meg.Eddig nem volt keleti hidegbetörés és egy tél ritkán múlik el anélkül.Most a nyomásmezõ azt mutatja,hogy Kólától Kanadáig egy ciklonális alacsony nyomás és zonális áramlás tõlünk északra enyhe idõvel.Ugyan csütörtökön egy frontja hozzánk is ellátogathat,de egy olyan scenárió is felmerült bennem,hogy a mostani sekély medi(cske) leépülésével a keleti 1040-es Ac és az azori Ac közt felettünk egy kapocs-híd alakul ki (most is 1020 a nyomás Európa közepén).Ebben az esetben 17.után nem egy sarki hidegzuhany lenne,amit a modellek pedzenek(erõs brit AC,mély skandináv Ciklon) ,hanem kelet felõl hidegbeszivárgás ill. betörés,attól függõen,hogy az AC hid milyen erõs(Vojejkov?),esetleg erõsebb balkáni medit generálna-e ? Persze lehet,hogy az északi ciklon ezt a hidat szétrobbantja és medi sem lesz még egy darabig...

Evvel egyetértek. Viszont ez komoly szélsõségeket hordoz magában, az elõoldalukon igen enyhe, hátoldalukon igen hideg légtömegek lennének. Komoly veszélyforrás, a mostani helyzetben, ez ugyanis minden bizonnyal komoly csapadékhozamokkal járna, a nagy hõkontrasztok miatt a komoly szelek esélye is megnõne.

Még egy érdekes adalék, ami befolyásolhatja a következõ hetekben kialakuló AC dominencia erõsségét és elhelyezkedését: a következõ dekádban jelentõsen növekszik a Kelet-európai síkságon a hóvastagság mértéke, nagy területet fog egységesen 50 cm-t meghaladó hóréteg borítani.

Jelenlegi állapot:Link

180 óra múlva:Link

Így van, egyetértek, egyébként zonalitásra egyetlen modellfutásban sincs igazán utaló jel, még ha "átállok a tavasz-oldalra" sincs
Ellenben a lefûzõdõ ciklonokra jellemzõ, hogy ezek az azori-brit-óceáni blokkoló AC-t is kerülik, így nyomakodnak át a kettõ között. Ezeknek a peremciklonai okozhatnak havazást, elõoldalai meg be-beenyhülõ idõt talán.

A modellfutásokban újra és újra felmerül az AC dominancia, és szárazföldi irányítás lehetõsége. A modellek ingadozni látszanak, vajon a nyugati, vagy a keleti AC jut uralomra, avagy mindkettõ megerõsödik: Vojejkov tengelyhez hasonló kép.
Az AC dominanacia egyelõre nem tud megvalósulni, mert az északatlanti minimum egy nyúlványa viszonylag aktív a kontinens közelében. Azonban a futásokat nézve erõsen valószínûsíthetõ, hogy jan. 15. után ez fokozatosan lefûzõdik az atlanti központi alacsony nyomásról, feltelik hideglevegõvel, és lassan elhal.
Az is elõkerült lehetõségként, hogy nem jönne létre teljes blocking, mert az északatlanti minimum ciklonjai a nyugati AC-t északról megkerülve, Izland felõl érnék el a kontinens belsejét.
Felhívom a figyelmet e légkörzéstipus óriási jelentõségére. Uralkodóvá válása az én szememben egyet jelentene a makroszinoptikai korszakváltással: az eddig meghatározó meridionális áramlási képek a zonalitás irányába módosulnának. Csak hogy érzékeltessem: az izlandi minimum alacsony nyomású légtömegei eddig az északról lenyúló AC déli csúcsát megkerülve, mint mediciklonok jutottak el hozzánk. Az utóbb említett séma szerint ellenben a délrõl felnyúló AC északi csúcsát megkerülve atlanti ciklonként jelentkeznének. Ez 180 fokos makroszinoptikai fordulat!( Lehet, valami ilyesmire utal a NAO mostanában növekvõ tendenciája )
Mindenesetre ez olyan mértékû változás, hogy alig hiszem, most tél közepén teljes egészében "lefutna". Jelzésértékkel bírhat a távolabbi jövõre nézve, de egyelõre semmi több.
Jelenleg sokkal hihetõbbnek imponál egy olyan forgatókönyv, mely szerint a teljes blocking kiépülése felé haladunk. Január 3. dekádjának elején-közepén valóban elképzelhetõ egy rövid ény-i irányítású idõszak, de onnantól kezdve a dolgok feltehetõleg sokkal inkább a "hideg" blocking irányába tendálnak, semmint a klasszikus zonalitás felé. Statisztikailag is éppen ebben az idõszakban a legvalószínûbb a szárazföldi hideglégtömegek uralma, és mivel az is feltehetõ, hogy az idei télen lesz még egy nyugatiáramlás-mentes, sarki-szárazföldi irányítású periódus (alkalmasint a következményes mediciklonnal), legvalószínûbb, hogy ez január legvégén, február legelején veszi majd kezdetét.( Még a kifejezett zonális áramlású teleken is "blockingosabbá" válik a kép február elejére annyiban, hogy a nyugati irányítást ekkor szinte mindig ény-i irányítás váltja fel)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#17674)

Bizony! Mivel az elmult egy év, az átlagnál 1,5-2-szer csapadékosabb volt, most egy nagy mennyiségû csapadék, sokkal komolyabb gondot okozhat, mint egy szokványos esetben.

A jövõ héttel kapcsolatban a várható árvízveszélyre kell lassan odafigyelni. A Duna vízgyüjtõjén már most erõs az olvadás, a jövõ héten ráadásul egy napokig az Alpokon fekvõ frontrendszer miatt hatalmas csapadékmennyiségekre van kilátás; a csapadék súlypontja ugyan nem Magyarországon lesz, de a Duna óriási vízmennyiséget fog kapni, mely komoly árhullámot indíthat el. Tekintettel az otthoni belvízhelyzetre, a telített talajra, ez nem túl jó elõjel.

Az zavar, hogy 3 napja pont annyit tudtunk a várható idõjárásról, mint ma. Talán annyival többet tudunk most, hogy kizárhatjuk a komolyabb hidegleszakadást (január 22-23 elõtt), valamint feltehetõleg nem gigablocking lesz, hanem olyan átlagos valószínûsíthetõ.

A friss fáklya Link Lényegében tovább tolta a lehülést, és "szélsõségesebb lett". Kevesebb tag fut, a tagok átlaga alatt, viszont ami igen, az komoly hideget vizionál. Egyre érdekesebb, mindenesetre ez 06Z-s futás, nem akarok elhamarkodott kijelentést tenni. Statisztikailag ha jól tudom a 3. megbízhatóság szempontjábol a terminusok közül.

Bocsi-bocsi, ferdíteni én sem akartam!

Nem azt írtam hogy mi lesz, hanem hogy mi a legvalószínûbb, ez nem ugyan az. Egyébként egyetértünk.

Próbáltam pont az ellenkezõjét írni, mert bevallom, pont, hogy nem tetszett, amit írtál. A +2 °C-os T850 és esõ, 360 óránál? Neem, az nem lehet Ez 180 óránál is még bátor vállalkozás (több, mint 1 hét). Igyekeztem rávilágítani a makrolétékû folyamatok változására, alig két mondatot szenteltem ebbõl a Kárpát-medencére. Tapasztalatból mondom, ilyenkor még igazán T850-et körvonalazni igen tág intervallumban lehet. Sõt, most is egy újdonságot említesz, a 22-étõl körvonalazható enyhülést. Ez az északnyugati irányítás felé tendálás miatt jelentkezhet, ami valóban járhat csapadékkal, de annyira-annyira messze van, hogy ha fölénk ül egy bazi nagy AC, semmi jogunk nem lenne meglepõdni. Nem csak a mennyiséget, szerintem sem a csapadékot, sem a halmazállapotot, sem a várható T850-et nem érdemes belõni. Talán annyit ki merek jelenteni hogy +5 és afölötti T850 esélye nagyon kicsi, mert az ezt biztosító ciklonok megszûnnek / északra szorulnak.
Lassan kint a friss GFS, meglátjuk, most mit álmodik

Amennyiben végig olvasod a hozzászólásom, láthatod, Én is ezt írtam le, csak másként. 18.-a után lehülés, majd lassú, fokozatos enyhülés. Nem tartom valószínûnek hogy itt a dk-i országrészben -3, -4 fok alá megyünk 850hPa-n, bár ahogy írtad, nem feltétlenül a fáklya szórás-intervalluma között lesz a hõmérséklet. Én ezt látom valószínûnek most. Még egy "jó" hír a végére: 22-étöl is további, lassú enyhülésre, és sajna további csapadékra is számítok (mennyiségekröl még ne beszéljünk).

Végignéztem a GEM, NAEFS NOGAPS fáklyákat, szinte teljesen ugyanazt adják:
- erõsödõ AC-hatás az óceánon, az azori térségtõl É-ra
- erõsödõ ciklonaktivitás 300 óra környékére és afelett az izlandi térségben
- átlag körüli nyomás a kettõ közötti zónában, pl Brit-szk.
Nyilván a rövidlátó modellek (pl. ECMWF) csak a folyamat kezdetét, a nyugati irányítás leépülését látják. Így ott nincs mirõl beszélni "izlandi minimum" címszóval.
Csak hogy nehogy csak a GFS-nél maradjunk. Itt nézegethetõ/ellenõrizhetõ, amit mondtam: Link

300 óra feletti eseményekrõl beszélünk, a valós idõjárás pedig egyáltalán nem biztos, hogy a fáklya szélsõ tartományai között fog futni (vagyis a fáklya is szóródhat feljebb/lejjebb még bõven).
Mi az, amit most láthatunk? A sokat emlegetett blocking most már kikerülhetetlen. Link Most tényleg tolt az igazi blokkolós részen a GFS, mert 180 óra környékén kéne járnia, de ott még csak a ciklonok gyengülése kezdõdött meg (pl.: Link ). Mi történik a GFS szerint a blokkoló anticiklonunkkal? Link lenyomódik, és megindul az a ciklonsorozat, amit tegnap vetettem fel a mettársalgóban: egyáltalán nem klasszikus pályán, Izland felé haladva érik el a Kárpát-medencét (elõoldalon meleget, hátoldalon hideget szállítva). Egy példa: Link ebbõl pedig: Link ez lesz. Ez is masszívan 300 óra feletti esemény persze. Ami viszont már nem kerülheti el a figyelmünket, egy izlandi nyomásfáklya: Link nem is mutat emelkedõ tendenciát. Nem úgy az azori térség: Link ahol bizony meglesz a táptalaja a jó anticiklonnak. Felette, a nyílt óceán Link egyértelmû növekedést, majd az északi ciklonok miatt lassú leépülést jelez. A brit térséget érintve jöhetnek ezek az északi ciklonok: Link - bár itt az is megfigyelhetõ, hogy a fõfutás kicsit kiugró (lefelé). Mindezeket összevetve nem tûnik tartósnak egy erõs blocking felépülése, a modell visszavett belõle. Íme az átlag 240 órára: Link bõven blokkoló AC és északi hidegciklonok. 300 óra felett kicsivel: Link látszik az északi alacsonyabb nyomás. Mindez kis képekben: Link mindenhol ott az AC, egy-két helyen túl délen, egy-két helyen pont a britek felett. 384 óránál pedig: Link szinte az összes futás sejteti azt az alacsony nyomást Izland környékén, D-re szorult anticiklonnal.
Mindez a Kárpát-medencére sokféle hatással lehet, egyesek számára kemény téllel, mások számára kora tavaszias idõvel. Az biztos, hogy a lehetõség jóféle téli eseményekre adott lesz, a kezdeti blocking valószínûleg hidegöblítéssel párosul, majd beindulhat az északnyugati irányítás enyhébb levegõvel.
Azt azonban ne feledjük, hogy az ennél jóval enyhébb légtömegek útját ismét elállja az óceáni anticiklon, erre nagyon újraindulást nem lehet felfedezni (kivéve persze, ha az északi ciklonok túl délre tolják az AC-t, egy-két panelképen látszik). A fáklyán van jópár buborék (fent sok tag, lent sok tag, közöttük kicsit pangás van - meg az átlag ), ezeknek még ki kell pukkanniuk, s akkor majd körvonalazható, hogy mi várható kis hazánkban.

A friss fáklya térségemre Link
Jól látható, hogy 18.-átol jelentõsen megnõ a bizonytalanság. A tagok átlaga, csak 22.-e körül súrolja az átlagot, azon kívül afölött van. Általában -2 fok körül szór a 850 hPa-s T ebben a futásban. Csalóka lehet a fáklya, mert úgy tûnik lefelé jobban nyílik az olló, a tények azonban mást mutatnak. 18.-a után átlagosan 7 tag ad egy-egy idõpontra a tagok átlagánál hidegebbet, általában ezek jóval hidegebbet 13 tag pedig annál enyhébbet, a fõ illetve kontroll futás szokásához híven csapong, tegnap még általában a hidegebb szcenáriót támogatták, ma ez már csak 50% ban igaz. Ezen kívül a csapadékot mutató tagok természetesen most is az enyhébbek + fokos T értékeket vázolva fel 850hPa-s szinten = esõ, esetleg rövid ideig ónos esõ. Mindezekbõl én arra következtetek, hogy 18.-a után lesz egy-két nap hidegebb idõ ( -2 -4 fok 850hPa-n) esetleg ezzel együtt kevés (max. 3cm) hó a térségemben, majd pedig fokozatos enyhülés várható, 22.-e körül már ismét gyengén pozitív, +1, +2 fokos T vel 850 hPa-n idõnként esõvel.( a modell a csapadékot tendenciózusan, lassan növeli a 18.-a utáni idõszakra)

No ez egy olyan igazi, jól elgondolkodtató, tanulságos fáklya most (bár lehet, ezt inkább a modell-topikba kellene):
Link

Abban az idõtávban (kb. 240 órán túl), amelyrõl már azt szokás ugyebár mondani, hogy ilyen meg olyan messze van, az operatív és a kontroll helyezkednek el a legalul, és szinte az összes többi tag felettük, sõt elég sok jó pár fokkal felettük fut.

Na már most ilyenkor elgondolkodik az ember: vajon ebben az "ûridõ"-távlatban az elvileg pontosabb tagok valóban pontosabbak-e, vagy pedig a modell sajátosságai miatt pusztán arról van szó, hogy együtt mennek a rossz irányba?

Jogos, a verifikáció itt különösen fontos.
Az Anarki-Donnie párbaj közben legalább sokat nem rondítom a fórumot, így íme sajátom:

2010.10.18.: Link - Ez még nem derült ki.
2010.11.07.: Link - Kérdés, mennyire tõle.
2010.12.03.: Link - Ült.
2010.12.11.: Link - Bejött.
2010.12.16.: Link - Bukta.
2010.12.18.: Link - Nagyrészt bejött.
2011.01.06.: Link - Ez a jövõ héten derül ki, tartom.