Időjárási visszatekintő

Érdekes, hogy nálunk a 2003-as nagy havazás jó része (a második napi felvonás) szinte szélcsend mellett zajlott le, így a -1 fok melletti T miatt a hó mindenre vastagon rátapadt. A hó tényleg szinte függönyben zúdult alá, közepesnél kissé nagyobb pelyhekben. Éjszaka, a narancssárga horizont mellett az ablakból kinézve világítás nélkül is látni lehetett a nagy hópelyheket. Az udvarunkon álló 2 emelet magas diófára olyan hóteher nehezedett, hogy a február 6-ra virradó hajnalon édesanyámmal azt hittük, a fa meg fog roppanni. Aztán megúszta. A faágakon feltornyosuló hóréteg "összefolyt", egybeolvadt, a fa sûrûbb ágazódású részein egyetlen nagy tömeget alkotva. A Zagyva partján több kisebb fa ágai között is szinte összefüggõ hókorona alakult ki.
Érdekes, hogy nálunk 4-én (amikor az elsõ 23-27 cm leesett) még kissé hordta a szél a havat a házak között is (és pl. a képen látható Wartburgról is), ezért sem tudtam mérni pontos cm-értéket. Aztán az 5-én délelõttõl 6-án hajnalig lezúduló jó 35 cm már tényleg szélcsendben jött. A garázsnál 2 m-nél magasabb hófalat lapátoltam össze.

Napra pontosan 10 éve nálam ezekben az esti órákban már megerõsödõ Ék-i szél hordta az átlagosan 50 cm vastag porhavat, ami a szél miatt valójában 20-120 cm között változott.
Érdekesség, az a ciklon nálam 4-én reggel 8 órától egészen 6-án este 18 óráig folyamatos havazást produkált, összesen 55 cm havat pakolva le...

A 14 éve ezen nap utáni eseményláncolat még a 2003-as ciklonét is felülmúlta...

Élménybeszámoló: Link

Napra pontosan 10 éve ilyenkor, 2003. február 5-én így az esti órákban is függönyben esett a hó és már közelítettük a fél métert. Reggelre (február 6.) itt Jászberényben óriási, 55-63 cm vastag hóréteg alakult ki, amint az a nevem mellett található fotón is látszik, amit akkor készítettem. Szép emlék...

31,5 cm össz. hó hullott januárban, 20 hótakarós, 3 hófúvásos nap. Maximális hóvastagság 14 cm. Átlagos hóvastagság 5,25 cm.
76,2 mm volt a januári csapadék, tehát durván hó halmazállapotban hullott ennek az 1/3 -a.
Volt zivatar is jégesõvel január 5.-én.
A mostani ciklon 40,8 mm csapadékot okozott, ebbõl a hó, és vegyes 1 mm körüli.

Nálam is hasonlóképpen teljesített a ciklon: ma reggel még mértem 7,1 mm-t, így szombat hajnaltól 43,1 mm a lehullott csapadék mennyisége.

Pont egy éve tombolta ki magát az elmúlt idõszak legkeményebb mediciklonja nálunk: Link

A ciklon itt összesen 40,8mm csapadékot adott.

Nálunk a ciklon 31,3 mm csapadékot hozott hétvégén.

A Fetivízig (SZSZB megyei) automata mérései alapján a legutóbbi ciklon csapadélmennyiségét tekintve végül 5 állomás jutott 50 mm fölé:

Kántorjánosi - 62,6 mm
Tiszakerecseny - 57,8 mm
Lónya gátõrház - 53,6 mm
Tiszabercel - 52,7 mm
Vásárosnamény - 52,1 mm

A területi átlag ~45 mm lett

akkor nálam még elég baráti a cirka 30mm. Lesz itt tavasszal minden, mármint a Bükkben ami tavaly nem volt efelõl kétségem sincs.

41 mm a ciklon termése tegnap hajnaltól ma délután 3-ig. A csapadékos idõszak január 14-én kezdõdött, azóta 104 mm esett. Nem rossz évkezdet, ha hozzáteszem, hogy tavaly az elsõ 5 hónapban összesen esett 101 mm.

Egy kis szöveges visszaemlékezés az elmúlt két hónapra:

A december elsõ fele csodálatos volt, felénk 4-15-e között többszöri havazás, folyamatos hótakaró és jórészt fagyos idõ, megidézem képekkel: Link és Link és Link
Ritka, hogy a december ilyen hosszú télies idõszakot adjon, az elmúlt 21 decemberbõl hétben volt ennél hosszabb és havasabb télies idõszakot adó.

Ráadásul volt egy halványan fehér, de FEHÉR szenteste: Link

A január 9-tõl szinte végig hótakarós volt, többszöri havazással, néhány képidézet: Link és Link és Link .

Az elmúlt 21 januárt nézve dobogó-közeli.

Észre lehet venni, hogy az igazi tél felém december 4-én kezdõdött és január legvégéig csak december 15 és január 9 között szünetelt.

Az igaz, hogy nagy havak nem esetek, ám a többször leesett néhány cm, napokig megmaradó porhó nekem többet ad, mint vizes és hamar olvadásnak induló több-tucat centinyi hó.

2013 január Mályiban:
Havi t: -1,6°C
Havi csapadék: 42,5 mm

Bõvebben: Link és Link

Ugyan a komoly helyzetek felénk nem adtak télies jegyeket, ettõl függetlenül télies hónap volt a január, 19 cm hó esett le, 13 téli és 22 hótakarós nap volt.

A január és a december nagyon hajazott egymásra, itt is látszik: Link
Az elmúlt 21 telet nézve a dec-jan hatodik legtéliesebb volt felém.

2013 január mozgalmas, kimondottan télies hónapnak bizonyult. Csapadékból is volt bõven 53,2 mm-el zárt a hónap. 19 fagyos nap volt, de ebbõl csak 5 lett téli nap, így hiába havazott 12 napon is, csupán 2 cm mérhetõ hó esett a hónap során.

Üdv! Dél-dunántúli kollégák közül erre emlékszik valaki? Link

El is jut oda, s míg a Földközi-tenger medencéjének középsõ részén vesztegel, már meg is jelenik az újabb ciklon a Brit-szigetek térségében, illetve Izlandtól keletre: Link
A következõ nap ez a kép tárul elénk, s erre felhívom a figyelmet, mert ez az elsõ olyan, mely rendkívülinek tekinthetõ:Link Az elõzõkben említett ciklonunk már le is jutott a Földközi-tenger nyugati medencéjébe, míg elõdje is ott van még a keletiben. Így az egész Mediterráneum egy hatalmas alacsony nyomású terület két ciklonmaggal. Az azori AC egészen nyugatra húzódik, kelet felé való orrosodásnak nyoma sincs. Viszont Közép és Kelet-Európa felett fejlett anticiklon található. Télen sokkal közönségesebb az a felállás, mikor Dél-Európa anticiklonális, az azori nagyon is szeret orrokat növeszteni kelet felé, az alacsony nyomás a mély ciklonokkal Izland és Észak-Európa felett helyezkedik el. Ez a szituáció természetesen enyhe, nyugati áramlásos idõjárást okoz nálunk, mely szöges ellentéte a most tárgyaltnak. Erre egy példa, összehasonlítás végett:Link
De térjünk vissza 1969-hez. A folytatásban ezt látjuk: Link
Link
Lényeges momentum a földközi-tengeri ciklon állandó jelenléte, illetve a második képen Izlandnál már feltûnõ mély észak-atlanti ciklon, mely újfent a Mediterráneum felé növeszt nyúlványt a blokkoló AC peremén.
Egy nappal késõbb: Link
Ez utóbbi képen az is látszik, hogy a blokkoló skandináv AC elõoldalán, a Kelet-Európai-síkságon is ciklonaktivitás kezdõdik. Majd egy nappal késõbb a következõ, igen jellegzetes szinoptikai kép áll elõ, melyet kérem, minden olvasóm nézzen, s jegyezzen meg jól: Link
Ez a felállás -úgy látszik- legzordabb téli idõszakaink sajátja. Hasonló képet látunk a kivételesen erõs 1979 jan. 1.-i hidegbetörés elõtt: Link
és 1987 rekord-hófúvást hozó januárja is felmutat valami hasonlót: Link
Nyilván van valami elnevezése ennek a szinoptikai helyzetnek a meteorológiában -a magam részérõl "skandináv V-nek" neveztem el. Látható, hogy nem gyakori, de annál értékesebb szituáció.
Végül magára 1969 dec. 31.-re vonatkozó kép: Link
A Földközi-tenger nyugati részén több középpontú ciklon látszik, mely dél felõl enyhe, nedves levegõt sodor a Kárpát-medence fölé, míg a Kelet-Európai-síkság északi részén van annak a ciklonnak a középpontja, mely hátoldalán igen hideg levegõt szállít hozzánk. (A kettõ között ott a híres skandináv "V" anticiklon)
Adott tehát a keveredési zóna, ezzel nagy havazás elõfeltétele. Érdekes, hogy a mediciklon nincs is különösebben közel hozzánk (egyik centruma az Ibériai-félsziget északi része felett látható, a másik a Marseillei-öbol felett) -igaz, ezek elég mélyek. Országunk a dec. 20.-i havazásos helyzethez hasonlóan az 1010 és 1015 hepás izobár között van, ezúttal északkeleten van magasabb nyomás, délnyugaton pedig alacsonyabb. Úgy tûnik, a viharos széllel járó nagy havazás környékemen 1013 +/- néhány hepán szokott bekövetkezni (így volt 1987 január elején is)
A nagyon erõs hóeséshez a nedves mediterrán légtömegeken túl úgy látszik, hozzájárul az északról érkezõ igen alacsony hõmérsékletû levegõ: ez jól "megcsapolja" a páradús, enyhe levegõ nedvességét.

Jó nagy havazások voltak akkor egy hónap alatt az ország k-i, ék-i egyharmadát leszámítva. December elején a Makó-Gyöngyös vonaltól ny-ra fagy havazás volt, k-re +5 fok környéke esõvel. Szépen látszik is ez a december 10-ei hóvastagságokban: Link

Az ezt követõ havazásokból már kelet is kapott valamennyit. A legnagyobb hó viszont továbbra is a Dél-Dunántúlon, a Duna-Tisza-köze déli és nyugati részén, a Duna mentén volt. Az országos maximum január 2-án állt be. Link

A Kisalföldön többnyire 25-30 cm körüli hóvastagság volt egy hónapon át. Nálunk Váralja környékén 35 egymást követõ napon volt 40 cm felett a hóvastagság (december 7-tõl január 11-ig), 14 napon az 50 cm-t is meghaladta, néhány napon még a 60-at is. A lehulló csapadék december 1-tõl 6 héten át Váralján végig hó volt. Ami igazán megdöbbentõ, hogy ez a csapadékmennyiség 148,5!!! mm volt, tehát az ez idõ alatt lehullott friss hó mennyiség kb. 1,5 méter lehetett.

Budaörs nálam: 75mm csapadék volt januárban.
Maximális hóvastagság: 14cm.
Érdekes még, hogy ezen a télen nem sikerült -10 fok alá kerülnünk.
1db -9,1, néhány -7 fok alatti minimum született, tehát hõmérsékletileg eddig elég gyenge ez a tél.

Hacsak nem számítjuk az 1969 dec. 31.-i hófúvást. Ez, ha lehet, még nagyobb volt -legalábbis szél erejét, és a lehullott hó mennyiségét tekintve. Az is merõben szokatlan, hogy alig több, mint 10 nap eltéréssel alakuljon ki két nagyon komoly, illetve szélsõségesen súlyos (des. 31.) hófúvásos helyzet. A dolog pikantériája, hogy éppen dec. 31.-én este alakult ki ez a rendkívüli hóvihar. Képzeljünk el egy Szilveszter-éjszakát, mikor az utcalámpák fénykörében vízszintesen száguldanak a sívó hó hullámai, belvárosi utcákon méteres
fuvatagok vannak. A járdaszegélyek eltûntek, s faltól-falig vastag hópaplan borítja az utat. A szél a háztetõk magasáig kavarja a zizegõ porhavat, s a tetõkrõl idõnként hatalmas porhó-felhõk csapnak le. A hõmérséklet -10 fok, az összes ablakot vastagon elborítja a jégvirág. Egy lélek sem jár az utcán, holott más szilvesztereken nagy tömeg szokott sétálni az üzletutcában, papírtrombitákat fújva. Most a szél fújja a tülköket, és utcabálozók helyett a hó táncol odakint. Aki mindezt el tudja képzelni, az fogalmat alkothat magának arról, milyen volt 1969 szilvesztere Gyõrben. Egészen szürreális volt az az éjszaka.
Ha lehetek szubjektív, engem éppen ez a tél, és különösképpen a szóban forgó esemény oltott be örökre az idõjárás szeretetével, akkor, 9 éves koromban.
Külön érdekesség, hogy ez a pokoli hófúvás szinte a "semmibõl" tört elõ, s csapott le elképesztõ erõvel. Legalábbis a laikus, az átlagember számára napközben még semmi sem árulkodott a közelgõ ítéletidõrõl. Sötétedésig elég csendes volt az idõjárás, fátyolfelhõk voltak, melyeken halványan áttûnt a napkorong. A hõmérséklet estig 0 fok körül volt. Talán csak az élénk északnyugati, északi szelet tarthatjuk utólag a zord idõ elõfutárának.
Késõ délután, már sötétben kezdett el esni a hó: elõször mérsékelten, azonban az intenzitás gyorsan fokozódott, é a szél is egyre erõsebb, viharos lett. A hõmérséklet ettõl kezdve szakadatlanul csökkent, mígnem éjfél felé elérte a -10 fokot. Akkor már olyan világ uralkodott kint, amilyet az elõbb leírtam.
A rendkívüli idõjáráshoz valószínûleg rendkívüli makroszinoptikai kép tartozik. Nézzük meg, így volt-e ebben az esetben is.
A dec. 20.-i nagy havazást okozó mediciklon a következõ napokban eltávolodott tõlünk dk felé, de a Brit-szigetek térségében már megjelent a következõ cikloncentrum, mely az elõbbi útvonalát követve a blokkoló AC peremén görgött le a Mediterráneum felé:Link
Link

2013. január nálam:

T átlag: 0,71 °C.
T min. átlag: -1,19 °C.
T max. átlag: 3,06 °C.
Absz. T min.: -8,4 °C. (27.)
Absz. T max.: 12,4 °C. (31.)
Absz. hõingás: 20,8 °C.
Legalacsonyabb T átlag: -3,6 °C. (27.)
Legmagasabb T átlag: 6,9 °C. (31.)
Napi átlagok hõingása: 10,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,4 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 5,3 °C. (05.)
Napi legkisebb hõingás: 0,8 °C. (17.)
Napi legnagyobb hõingás: 10,8 °C. (31.)

Legalacsonyabb légnyomás: 996,0 hPa. (21.)
Legmagasabb légnyomás: 1035,1 hPa. (03.)

Fagyos nap: 19 db.
Hideg nap: 2 db.
Téli nap: 5 db.
Hóeséses nap: 12 db.
Hótakarós nap: 19 db.
Leesett hómennyiség: 66 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 21 cm. (19.)
Ködös nap: 12 db.

Havi csapadékmennyiség: 96,9 mm.
Csapadékos nap: 22 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 17 db.
Jelentõs csapadékú nap: 7 db.
Legnagyobb napi csapadék: 23,0 mm. (14.)

Az átlagnál 1,4 °C-kal melegebb és sokkal csapadékosabb január volt. (290 % !) Az enyhe hónap ellenére rendszeresen a havas oldalon voltunk, így alakult ki a sokáig tartó, vastag hótakaró, és így adódott sok szép hóeséses nap. Összességében egy nagyon télies hangulatú, nagy hidegektõl mentes január volt.
Ez a hónap tipikus példa arra, hogy csak a csapadék és hõmérsékleti átlagból a jelzõnapok nélkül könnyen hamis képet kaphatunk. Az elõzõ hónap (2012. december) hidegebb volt és szintén átlagnál csapadékosabb, mégis alig alakult ki hótakaró, ekkor rendszeresen a halmazállapot-váltás "rossz" oldalán voltunk.
Külön kell szólni az extrém mennyiségû csapadékról. Ekkora januári csapadékmennyiséget a rendelkezésemre álló adatok szerint Siófokon még nem mértek (eddigi legtöbb: 83,9 mm 1945-ben, a mostani pedig 96,9 mm.)! Elképesztõen magas a csapadékos napok száma is.

Bükk-fennsík, Vörös Meteor töbör 2012 éves jelzõszámai

Éves középhõmérséklet: +4,7326 °C

Minimumok éves átlaga: -4,144 °C
Maximumok éves átlaga: -12,693 °C

UTC 0 óra:-0,18 °C
UTC 6 óra:+3,91 °C
UTC 12 óra: +11,5 °C
UTC 18 óra: +3,748 °C

Fagyos napok száma: 229 nap
Hideg napok száma: 141 nap
Zord napok száma: 60 nap
Téli napok száma: 55 nap
Rendkívül hideg nap: (RHI; T napi átlag -4 °C alatt): 63 nap
ebbõl hosszan tartó rendkívül hideg nap (HRHI; T napi átlag -4 °C alatt, 5 napon túl): 41 nap

Nyári napok száma: 45 nap
Hõség napok száma: 10 nap (igen sok, 2010-ebn 0 volt, 2011-ben 2 nap volt.)

T éves absz. min: -32,9 °C 2012.02.01-én
T éves absz. max: +31,9 °C 2012.07.06-án
Abszolút hõingás 2012-ben:64,8 °C

1 hónapon belüli maximum hõingás: 42,1 °C (2012.április; -16,8 °C; +25,3 °C)

Évszakonkénti hõmérsékleti középértékek:
(2011.12.01 - 2012 11.30)
Tél: -6,027 °C
Tavasz:+5,336 °C
Nyár: +15,021 °C
Õsz: +5,832 °C

Most pedig térjünk vissza 1969 decemberéhez. A dec. 6.-i havazást okozó mediterrán ciklon, ha meggyengülve és a Kárpát-medencétõl némileg eltávolodva is, de meglepõen sokáig megtalálható a környékünkön: Link
Link
Link
Link
Link
Tulajdonképp ez a nagyon tartós mediterrán ciklontevékenység, s hozzá a szintén stabil északkelet-európai AC uralja a makroszinoptikai képet ezekben a napokban, mintegy megelõlegezve a hónap további részének cirkulációs sémáját. E séma nem más, mint az észak-európai blokkoló AC alá ismételten "becsúszó", s ezzel mediciklonná váló észak-atlanti ciklonok jelenléte. Az egyik legjobb téli makroszinoptikai képünkrõl van szó. A blokkoló AC peremének ény-dk irányú sávja, a sáv mentén az Észak-Atlantikumból a Mediterráneumba "lecsúszó" ciklonokkal mintegy "kis polárfrontként" funkcionál. Az említett atlanti ciklonok biztosítják a kellõen nedves és gyors mozgású légtömegeket, a blokkoló AC révén viszont a nagyon hideg levegõ van szokatlan közelségben hozzánk -az AC peremén legörgõ ciklonok éppen ezért igen hamar töltõdnek hideg levegõvel. A fenti két körülmény együtt biztosítja a "sarkvidéki" körülményeket nálunk, ahogy azt mindjárt látni fogjuk.
Az alapszituáció dec. 14.-én kezd mutatkozni: Link
Látható a képen a fejlett skandináv-északorosz AC, a mély ciklon Izlandtól délre, valamint az is, hogy a ciklon elõoldalának izobárjai kezdenek "betüremkedni" az említett AC alá, mintegy kijelölve az alacsony nyomású légtömegek majdani, délkelet (a Mediterráneum) felé irányuló mozgáspályáját. A következõkben a makroszinoptikai kép határozottá, jellegzetessé válik:Link
Link
Link

Az utolsó két térkép észak, majd kelet-balkáni, az utóbbi helyen erõsen kimélyült ciklonja még nem okozott számottevõ havazást Gyõrben. A dec. 17.-i térképen azonban már megjelenik az a cikloncentrum a Brit-szigetektõl nyugatra, mely legördülve az AC peremén, mint mediciklon hóba temeti a régiót dec. 20.-án: Link
Link
Link
Érdekes módon a cikloncentrum nincs is nagyon közel hozzánk: az olasz "csizma" déli végében találjuk. Országunk területe az 1015 és az 1010 hepás izoterma közé esik.
Ennek ellenére nagyon intenzív havazás volt északnyugaton, erõs északnyugati szélben. Bár reggel óta havazott, délután és estefelé vált kritikussá a helyzet Gyõrben: hatalmas hófúvás volt, és az volt a nagyon érdekes, hogy a szél és a hideg (-8, -9 fok) ellenére viszonylag nagy pelyhes, sûrû havazást tapasztaltunk. Soha annyi szélfútta, sívó porhavat nem láttam -hacsak...

Sopronbánfalva januári adatai:

Középhõmérséklet: +0,97°C

Zord napok száma: 1 db
Téli napok száma: 9 db
Fagyos napok száma: 22 db

Hótakarós napok száma: 22 db
Maximális hótakaró vastagság: 45 cm
Összesen lehullott hó mennyisége: 67 cm

A 2012 év januárja 21 mm volt, az idei már jóval duplája 50,4 mm.

Nálam miután a medi elvonult -29 fokot mértem, most gondolj bele milyen érzés volt így az udvaron lévõ mellékhelyiségbe kimenni

Én is kipróbáltam volna, de fél órát aligha bírtam volna ki. -15-ben még elvagyok, de abból is sokallnék 30 percet. Mozogni sem lehet talán olyan könnyen extrém vastag öltözetben.

Ki. Nem is volt kérdés,hogy kipróbáljam,milyen a -30 fok közeli hideg. Jól felöltözve,fél órán át sétáltam a csikorgó fagyban,30 centis hóban. Ráadásul,ha jól emlékszem : nyílt köd volt aznap ,ami tovább rontotta a hõérzetet.

Egyáltalán ki lehetett menni reggel az utcára abban a nem magyar embernek való hidegben?

Pontosan 26 évvel ezelõtt éltem át életem leghidegebb reggelét városomban : 1987.jan.31-én -27.8 fokot mértek Szegeden.
Link

"Nálunk az idei tél kifejezetten enyhe (több mint egy fokkal az átlag fölött vagyunk) és mégis január végével bezárólag már 33 hótakarós nap lesz a télen."

Én pedig arra mutatnék példát, hogy a hótakarós napok száma a vastag hótakaróval sem feltétlenül áll összefüggésben... Kecskemét reptéren a tegnapi nappal bezárólag 24 hótakarós napnál járunk a szezonban, úgy, hogy mindeközben az abszolút maximális hóvastagság, írd és mondd, 8, azaz nyolc centiméter. Vagyis ha február-márciusban akár csak egyetlen hétig beköszönt még egy hideg, havas periódus (amire még bõven van esély), máris a sokéves átlagot el fogjuk érni a hótakarós napok tekintetében, illetve akár meg is haladhatjuk azt. Pedig ha az itteni hófanokat évek múltán bárki megkérdezi majd errõl a télrõl, valószínûleg nem sokan fogják a legemlékezetesebb, legkeményebbek között említeni. Ugye milyen érdekes dolog a statisztika?

Egyébként januárban eddig 12 havas nappal állunk (ebbõl 11 volt mérhetõ csapadékú), a havi csapadékösszeg pedig ma délig 43 mm. És a hónap majdnem 1 fokkal melegebb a sokéves átlagnál, de már így is biztosan jó pár tizeddel hidegebb lesz pl. a tavalyi januárnál.

Jól belehúzott a január, ma reggelig 74,0 mm csapadék hullott, de azóta már többször esett az esõ. Egyelõre összefüggõ a hóréteg.

A dolgok kulcsát az idõjárás változékonyságában kell keresni ha hótakaróról beszélünk! A változékony idõ nem a hótakaró barátja. Térségem határozott kontinentális jegyeket mutat bármely dunántúli területhez viszonyítva. Másik fontos tétel a gyakori ÉK-i hideg beragadás. Könnyû beleszaladni általánosításokba, ilyen a "kelet" gyûjtõfogalom, hasonló a "bezzeg a Dunántúlon" sztereotípiához. Nem hinném hogy részletezni kellene a különbségeket pl. a szûk térségem, és a Körös- Berettyó határ közeli területek hótakarós jellemzõirõl. A nyugat Dunántúlon lényegesen több hó hullik, gyakrabban havazik, a havas napok száma szinte mindig nagyobb mint pl. nálam. A hótakarós napok száma mégis nagyjából hasonlóan alakul térségem, és a nyugat dunántúli területek összehasonlításában, ezt az alacsonyabb hõmérsékleteknek, de még inkább a lényegesen kisebb változékonyságnak köszönhetjük.

Valóban, Sopronban a délnyugati szél esetében beragad a hideg, viszont délkeletinél meg itt fordul elõ, hogy beragad.

Szerintem a 2009-10 decemberi genovai országos havat adott és országosan pár nap alatt megette a meleg. Volt az idei télen is keleten gyors hóelolvadás (sírtak is eleget), ez nem csak nyugatra jellemzõ. ÉK kicsit (Nógrád,Heves,Borsod,Szabolcs) más, de ilyen szempontból a Bakony is havasabb a Kisalföldnél...

Akkor pontosítok, hogy elkerüljük a vitát:
1. Nyugati hó alatt az Alpokalját értem, mert annak az idõjárását ismerem viszonylag jól, Soprontól-Szentgotthárdig. Szentgotthárdtól délebbre csak ritkán (évente kb. egyszer-kétszer járok).
2. Hozzászólásommal nem akartam vitatni, hogy keleten az alacsonyabb középhõmérsékletek miatt tartósabb tud lenni a hótakaró (ha kialakul).
3. Természetesen vannak egy-két-három napos havak (ezen a télen már négyszer volt itt ilyen eset).
4. Viszont gyakran elõfordulhat tartós-huzamos hótakaró is (lásd a lentebb felsorolt példákat, vagy a mostani telet). Sopronban 40-42 nap között van a hótakarós napok átlagos száma, ami nem hiszem, hogy kevesebb, mint egy átlagos kelet-magyarországi városban.
5. Nálunk is gyorsan el tud olvadni a hó, ha nyugati-északnyugati áramlás alakul ki (délnyugatinál már nem feltétlenül). Télen ilyen váltásnál (mint ma) itt szokott lenni a legmelegebb.

Nem sztereotípia!
Az interneten meg a leírásokban a klímát illetõen egy csomó badarság van össze-vissza kutyulva, de nagy ritkán egy-egy helyes észrevételre is rá lehet bukkanni.
A wikipédián Nagykanizsa éghajlati leírásában többek között:

"Nagykanizsa a fekvésébõl adódóan nem élvezheti a tartós hótakarót, mert idõrõl idõre óceáni vagy az Adria felõl érkezõ enyhe légtömegek elolvasztják azt."

És ez alapvetõen igaz is, legalábbis a nyugati irányításos, zonálisabb években, általános iskolás koromban rendkívül látványos volt, hogy ha hétköznap esett hó, akkor nagyon gyakran a hétvégére tervezett szánkózásból már nem lett semmi.
Arra is sokszor volt példa, hogy napközben-este esett 10 centi hó, és már fordult is délnyugatira a szél, elkezdett egész éjszaka bömbölni, és reggelre már csak néhány hófolt maradt.
Soha nem felejtem el, azokban az években évekig nem láttunk havat, amikor egyszer csak reggelre esett 5-10 centi hó.
Ujjongva mentünk suliba, hogy juhéjj suli után szánkózunk, utolsó óra osztályfõnöki volt, elkéretõzünk és szánkózunk egy nagyot.
Hát délután 1-kor volt vége az utolsó óránknak, addigra egy deka hó sem maradt.
Persze most, ezekben a szélsõséges években jellemzõ, hogy az adott idõjárási esemény heteken, akár hónapokon keresztül tudja ugyanazt a térséget sújtani úgy.
Más kérdés, hogy a szélsõségesség azzal is jár együtt, mint ami a 2009-es és a 2010-es decemberi genovainál volt, hogy 30-40 centi hó olvadt el néhány nap leforgása alatt.

A városi legendák közé kell tennünk a sûrûn lakott nagyvárosi hõszigetekben élõk vélekedését, hogy akkor jó, ha farkasordító hideg van, mert akkor van a tartós hótakaró meg nagy hófelhalmozódás. Havazáskor megy is az állandó sirám, hogy a betondzsungelben alighogy leesik már olvad is a hó, bezzeg ha -5 vagy 10 lenne. A mi példánk is mutatja, hogy tartós hótakaró simán lehet -1-2 fokos középhõmérséklet mellett is, csak legyen 20 centi felett és "nehéz" legyen. Ez kibír napközben pár fokos pluszt is. Ha pár centi porhó esik, az akármilyen hideg van, egy idõ után összeesik meg elszublimál, olyan laza és alig van víztartalma. Hõszigetben meg az akár 2-4 fokos városi hõtöbblet könnyedén kinyírja.

Szerintem is csak sztereotípia a kétnapos nyugati hó.
Nálunk az idei tél kifejezetten enyhe (több mint egy fokkal az átlag fölött vagyunk) és mégis január végével bezárólag már 33 hótakarós nap lesz a télen.
De például 2010 január-februárban, amikor átlagos hõmérséklet volt 45 napon keresztül folyamatos hótakaró volt, pedig nem is volt nagy hó.
Még régebben, egy kicsit hidegebb télen, 2005-2006-ban a városban 80 hótakarós nap volt, de a közigazgatásilag szintén a városhoz tartozó Brennbergbányán november végétõl március közepéig folyamatos hótakaró volt csaknem 120 nappal.

Fél 10-kor a T meghaladta a 0 fokot, így egy 5 napos negatív idõszak ért véget. Sõt a hideg 21-én az erõs lehûléssel és havazással kezdõdött délután, azóta a T 1 és -14 fok közt mozgott. A hó még a kéttizedes pluszban nem olvad, hamarosan beborul és akkor vagy esõvel erõsen olvad, vagy bepárásodik és akárcsak az ország 80%-án, ahol ködös az idõ nem fog erõsebben melegedni.
Ellentétben a sztereotípiákkal, ha nyugaton esik nagy hó, nem biztos, hogy két nap alatt elolvad. Itt 13-a óta van vastag hó, még most is 20 centi.

Az állag itt is hasonló és 6 cm körüli vastagságú.

Jó neked. Nálam 4-5 centis a hótakaró, az állaga az hasonló. Egyelõre elérhetetlen a 10 centis álomvastagság.

Itt a kertben 12cm hó van, de sokkal többnek látszik és érzõdik.
Ami nem csoda, tekintve, hogy a váltakozó hullás, ázás, fagyás, hullás, stb... során jó kis masszív hóréteg keletkezett, felsõ felében gyönyörû "porcukorral". Az egészben lehet vagy 30mm-nyi csapadék (igazából meg lehetne mérni). Amit lehet, mindent vastagon takar a hó.

Mindig öszeszoruló szívvel várom a melegedésrõl szóló elõrejelzéseket fõleg, hogy a kertben már egész jó kis élményparkot alakítottunk ki. Pl. a hóban teknõszerûen bemélyített szánkópályákkal.

Az esti, éjszakai havazás 9,6 mm csapadékot adott, a januári mennyiség már 62,4 mm!

8 cm friss hó hullott reggelig, hajnalban még gyönyörû nagypelyhes, porhavas hószállingózás , hóesés volt, ma napközben ónos szitálás, szitálás, hódara, jelentéktelen csapadék. Hótakaró csúcs született erre a szezonra, reggelre 14 cm hótakaró alakult ki a régi 6cm-es volt. Délutánra már 2cm -t összelappadt ez a hótakaró...

A mai a 35. hótakarós nap.

Micsoda különbség!
Nálam 2 cm hó esett, ekvivalens 2,0 mm csapadékkal, hamar kiolvadt.
Ezzel a januári csapadék eddig 40,4 mm, a leesett hó mennyisége pedig 19 cm.

Thermometer, az AC "présbe" beékeleõdõ teknõ 1984 februárjában is szinte kísértetiesen így nézett ki. Ezek szerint a legdurvább hóhelyzeteket az ilyen AC "présbe" ékelõdõ teknõ tudja okozni nálunk. De ez a muszter nagyon ritka. (sajnos)Tovább durvítja a helyzetet, ha a teknõt kettévágja a bezáródó AC "prés" és önálló ciklon fûzõdik le a teknõrõl. Egy ilyen helyzet betemette a Dél-Alföldet 1984-ben.

A helyzet érdekessége, hogy nagyon dinamikus Észak-Déli hõtranszport tud kialakulni benne.

Szezonrekord hómennyiség, 11 cm esett tegnap estétõl ma kora reggelig. A múlt heti 6 cm-rel 17 cm az összes hóvastagság. Alakul a januári csapadékmennyiség, még olvad a mostani a mérõbõl, de ezzel már minden bizonnyal 60 mm felett vagyunk.

2005 február elsõ fele nekem is megmaradt az emlékezetemben, mint a száraz nagy hideg, nagy kisugárzások, éjszakai lehûlések szép példája. Tipikus "lyukas", más szóval "szendvics" tél volt 2004/2005: december elején és közepén hidegpárna tartós faggyal: Link majd dec. 22.-tõl betyáros zonalitás: Link
Lényeges átrendezõdés csak január második felében vette kezdetét: Link majd: Link és: Link
Kitûnõen nyomon követhetõ a gyors áramlási zónák és az alacsony nyomás dél felé nyomulása, és a cirkulációs kép mind meridionálisabbá válása, ezek a hidegleszakadás alapjelenségei.
Hamarosan megjelenik a mediciklon is: Link
Ez a ciklon nálam is kiadós hóesést, hófúvást okozott -ennek az a jelentõsége, hogy az aznap képzõdött hótakaróból -ha összetöppedt, jeges formában is- de elég sok megmaradt a kérdéses február eleji idõszakra. Tehát, volt hó északnyugaton azokban a napokban (legalábbis a régió egy részében, pl. Gyõr környékén), a hótakaró hiánya nem lehetett, és nem is volt akadálya az erõs éjszakai lehûlésnek. Többször mértem -17, -18 fokot a mondott reggeleken.
A déli országrész alacsony téli minimumaihoz: véleményem az, hogy helyesen látod a mediciklonok csapadékának és a rögtön azután beáramló északkeleti hideglevegõnek összefüggését, de úgy érzem, van itt egy mélyebb, makrocirkulációs ok is. Az Európa téli idõjárására oly jellemzõ maszfejre gondolok. A délen fekvõ Balkán (és Kis-Ázsia) szinte minden télen nagy havakat és fagyokat mutat fel, közben az "észak", azaz Észak-Németország, Dánia, és Svédország déli harmada aránytalanul enyhe az elõbbiekhez képest. Télen Eurázsia egy részén (Szibéria) sarkvidéki hõmérsékletek uralkodnak, az arktikus hidegbázis "toldalékot" kap messze dél felé: pl. még Mongóliában is, mely kb. a mi szélességünkön van, gyakoriak a -40, -50 fokok. A "toldaléknak" alacsonyabb szélességek felé mozduló légtömegeit a coriolis erõ nyugat felé fordítja, s ez a nyugat felé irányuló hidegáramlás -lévén a "toldalék" is eléggé délen- szintén szokatlanul alacsony szélességen fekszik. Nagyon gyakran Dél-Szibérián át a Fekete-tengerig és tovább, a Balkánig "hideg expresszvonat" halad, fagyos, száraz levegõvel. Eközben, ezzel szöges ellentétben, Észak-Európát enyhe, óceáni légtömegek árasztják el nyugat-délnyugatról. (Északon meleg, délen hideg: makroszinoptikai fejreállás)
A makroszinoptikai képben mindez ék-dny tengelyû kelet-európai anticiklonban nyilvánul meg, délkeleti oldalán hideggel, északnyugati oldalán enyheséggel. Így volt ez az általad emlegetett napokban is: Link
Országunk északnyugati része közelebb fekszik az északnyugat-európai melegáramláshoz, a délkelet viszont az AC hideg oldalához van közelebb. Az idei tél decemberében még a "mediterrán" Pécs is hidegebb volt jó néhány napig, mint az Észak-Dunántúl. (Igaz, ott hó is volt)

Igazi nagyvad ez a tél térségemben is, legendás az idõsebbek körében. Én még nem éltem ... Megér egy alapos kutatást térségemre is...