Meteorológiai esélylatolgatások

Szerintem a csapadék latolgatásához még nagyon-nagyon messze vagyunk.

Link Én ezen sem látok valami egetrengetõen sok csapadékot, sõtt, bár ez alapján talán 2-3 cm hó lejöhetne, pár nap alatt.

Igen, eszerint a fáklya szerint jan.18 és jan. 23 között a 21.-i enyhülés vehetõ átmenetinek. Ha valóban bekövetkezik a most körvonalazódó január végi fordulat, úgy biztos, a hidegebb idõ nemcsak néhány napig tart majd. Tapasztalat szerint a huzamos hátoldali helyzet általában egy idõ után mediciklonokkal, hóval jár.(Persze mindez még messze van, ezért képlékeny)

Ezt a budapesti fáklya alapján mondod,de egy Dél-mo.-i fáklya kissé másként nézne ki csapadék terén.

Valóban, a legutolsó fáklyán már valamivel több a csapadék, de ez még így sem az igazi. 18.-a után, valamennyi havat valószínûleg láthatunk majd, de várhatóan, ezek inkább hózáporok lehetnek majd, mintsem tartós havazás.

Érdekes a GFS 200h felett: immár sokadszor adja, hogy egy "nyugodt", elvileg kellemesen meleg elõoldali helyzet milyen brutális hókáosszá tud válni, ha egyszer megindul K-rõl a hideg...
A kedvenc rész:
Link
Link
A front d-i szakasza!, hirtelen átmegy langyos kis esõbõl brutál havazásba a bajoroknál(keletebbre még esõ esik a gyengülõ elõoldal miatt!-ez mondjuk így vicces), ugyanis a gyenge nyugtról érkezõ hidegöblítés elkezd összeállni a keletrõl érkezõ hidegmaggal:
Link
Aztán nálunk is megütköznek,
Link
hogy aztán megérkezzen Szibéria!
Link
Na, persze ezek nem túl gyakori és nem is túl valószínû esetek, de már a negyedik futás ad valami hasonlót, alakulunk...

Igen,én is úgy gondolom,hogy 18-19.-ig tarthat az enyhe idõ idõnkénti kisebb mennyiségû esõvel,majd jöhet a váltás a grönlandi,vagy skandináv AC kiépülésével.
Azonban tartós blocking helyzet is kialakulhat,ha hosszú ideig marad a fent említett területek felett az AC .
Az sem biztos,hogy száraz hideg idõszak jöhet,mert elsõsorban a balkáni térségben megindulhat a ciklon aktivitás és ezen légörvények csapadéka érintheti,fõként a déli országrészt.

Nos, a friss GFS fáklya alapján Link azt mondanám hogy 18.-áig maradhat felettünk ez az enyhe levegõ, majd pedig, -és most ez a legvalószínûbb- egy átmeneti hidegöblítés következhet, mely annyit jelenthet, hogy 850 hPa-os szinten talán -7 fokig csökkenhet a hõmérséklet. Majdpedig 21.-e körül, ismerve a jellemzõ idõbeni eltolódásokat, inkább 22.-e körül, ismét enyhülés következhet. Ezt avval magyarázom, hogy míg 17.-éig a tagok többsége, a tagok átlaga felett szór, majd ezt követõen már ugyanannyi tag szor a tagok átlaga alatt mint fölött, ráadásul ezek némeike bizony igen alacsonyra száll, alacsonyabbra, mint amennyivel az átlag fölött futnak az átlag fölötti tagok. Ezt az átmeneti, lehülést a fõfutás is támogatja. 21.-e körül pedig újabb enyhülést sejtet a fáklya. Csapadék tekintetében csak egy-két tag ad csapadékot egy-egy idõpontra, azok sem nagy (max. 5mm/nap) mennyiségben. Elmondható tehát, hogy hosszú idõ után egy viszonylag száraz periódus elõtt állunk, 18.-áig enyhe, viszonylag száraz, 18.-átol hidegebb, szintén száraz idõ a legvalószínûbb.

Így van, ez egy féligazság, és elképesztõ mennyi híve van ennek a dolognak. Pedig milyen kevés kell ahhoz, hogy az amcsik képébe röhögjünk! . Meglepne , ha ez a tél már "enyhe idõ" dominanciával futna ki, az ilyen tipusú teleknél ez gyakorlatilag lehetetlen.

Alföld kifejezetten a 18-20-a környéki/utáni helyzetre utalt, melyre valóban vannak jelzések mind GFS terén, mind (mint látom) ECM terén is. De ehhez õ pl. már fixnek vette a 15-20 közötti intervallum télies felállását (vagyis legalábbis blocking helyzetet), ami pedig még eléggé képlékeny, ennek fényében eléggé kockázatos az ezt követõ váltást pedzegetni. Ettõl függetlenül a GFS futásain én is megfigyeltem, hogy a ciklonaktivitás nem "áll be", hanem folyamatosan nyomja a NY-K -i ciklonokat, csak szegények nem tudnak szörnyeteggé fejlõdni, valamint túlságosan északra kerülnek, aztán addig forgatják ott a hideg levegõt, amíg el nem csitulnak ezek az örvények. Egy példa erre a MASZFEJ-gyanús 06-os operatív: Link
Egy a lényeg, egyelõre a két-ciklonos zonalitás vége sem látszik tisztán, nem hogy az azt követõ visszaváltás (ennek ellenére nem zárható ki, sõt lehet, hogy a várt blokkolás létre sem jön).

Ez sok mindenben igaz,de azt változatlanul tartom hogy az É.Amerikai hidegleszakadások nem járnak nálunk feltétlenül enyhe idõvel.PL:1995-96 tele.Egy masszív skandináv anticiklon meggátolná a kelet felé terjeszkedést.

Az észak-amerikai fáklyáid mellé ezt is illeszd:
Chicago: Link
Toronto: Link

Ezen nem látni vaskos dolgokat, egy átmeneti anticiklonális hullámot.

A londoni nyomásfáklya összesítõjén kivenni érdemi történést január végére sarlatánság: Link

Emlékszem, december elején is januárig nem vártál telet.
Most is ez jöhet be, várj még néhány napot, utána térjünk vissza a január második felére.

Az ECMWF ENS mindenesetre nagyon bíztató: Link meg lehet egy ilyet úszni viszonylagosan kevés csapadékkal is. A GFS fáklyán sincs olyan sok csapadék, mint pl. blockingok idején szokott lenni.

Igazad van! Tényleg kellene egy külön középtávú esélylatolgatások topik! Itt a 10 napon túli latolgatásoknak lenne a helye.

Messze, bár a tendencia, ami a Snowhunter által belinkelt T850hPa-os fáklyákon is megfigyelhetõ, nem éppen azt sugallja, hogy a hó II. felétõl makrováltás körvonalazódna.. Egyre jobban "simul ki", illetve hosszabbodik rajta a zonalitásra hajazó idõszak, a szokásos hullámzással. Szintén a hó II. dekádjában, úgy 17-e körülre datálható É-Amerikában egy újabb erõteljes hideg-betörés,ami még inkább felpörgetheti az amúgy sem inaktív Atlanti-csigagyár motorját..
Toronto:
Link
Chicago: Link
Láss csodát, néhány napos késéssel el is kezdenek szépen szórni lefele az Atlanti-térség nyomásfáklyái:
Link
Link
Britannia: Link
Milyen meglepõ, hogy térségünkben pedig pont ekkortól kezd el felfele szórni a T850hPa fáklya..
Én ezek alapján egyáltalán nem tekintek pozitívan január II. felére, már ami az idõ téliességét illeti. Véleményem szerint könnyen elõfordulhat, hogy január teljes egésze megy a levesbe, tekintve az elõbb említett negatív elõjeleket, továbbá azt, hogy igen hosszú meridionális-dominanciát váltott le most a NY-i áramlási rendszer, ami, ha kialakul és stabillá válik, ritkán ölt átmeneti jelleget, sajnos..

Egyetértve az elõttem szólóval, egy kissé más szempontból szeretném megvilágítani a dolgokat. Azt tudni kell, még a legkeményebb teleken is mindig vannak viszonylag hosszú (nem 2-3 napos) enyhébb idõszakok. Eltekintve a jobbára nyugati áramlásos, rendellenesen enyhe telektõl (melyek nálunk sajnos idõrõl-idõre elõkerülnek) a téli idõnek sajátos hullámzása van. A hullámhegyek és a hullámvölgyek egy régebbi szakkönyv szerint 1 hónap távolságban vannak egymástól.
Ellenben az én megfigyelésem szerint, ha tartós, hidegpárnával végzõdõ télies idõjárás lényegileg megenyhül (mint most), akkor a hideg visszatérte 2-3 hét múlva várható.(Erre több esetet is fel tudnék most sorolni, de az ilyesmi a Visszatekintõbe való)
Az is elmondható, hogy január 3. dekádja jelentõs fordulópontja az idõjárásnak. Az évi középhõmérséklet-menet jól mutatja, hogy a január közepi magasnyomású hideg ilyenkor rendszerint enyhülni kezd. Ritkább eset, de így is elég gyakori, hogy a megelõzõ enyhe idõ ekkor fordul lényegesen hidegebbre - Pál (jan.25) "fordulása" )
Az elmúlt napokban több modellfutás is utalt a jan.17 -18.-al kezdõdõ blocking visszaépülésre, a légáramlás észak-északkeletire fordulására.
Tehát, itt több dolog mutat ugyanabba az irányba. Vigyázó szemünket a jan.20 - jan.31 idõszakra vessük.

A helyzet az, hogy a ciklonoktól északra, és délre is igen erõs az anticiklon dominancia, szó szerint szendvicsben mozognak az alacsony nyomású rendszerek. Ennek a következménye a viszonylagos lassú mozgás(ami ugye nem jellemzõ egy tiszta zonális helyzetben),a gyakori hullámvetés, peremciklon képzõdés, és emiatt elég nehéz az elõrejelzése ennek a helyzetnek. Gyakorlatilag minden futás más helyre pakolja a ciklonokat.

Messze még a letisztulás...

Csak a legutóbbi négy t850 fáklya, idõrendben: Link , Link , Link és Link

A légnyomás-összesítés is jól jellemez: Link

A bizonytalanság oka a szokatlanul nehezen elõrejelezhetõ útvonal a cikloncsaládoknak ( Link ), ez zonális összetevõk esetén biztosabb jelleggel szokott tetszelegni.
Ez nekünk egymástól nagyságrendekkel különbözõ helyzetet eredményezhet (erre utaltam tegnap), a hideg-párna és a gyorsvonati sebességû áramlástípus között (ami fontos, nagy mennyiségû csapadék hála Isten nem látszik).
Ez arra utal, hogy igencsak tartalék nélküli az áramlás, a hónap közepét követõen fokozatosan anticiklonális jelleg áll majd vissza (az addig erõsen felgyülemlõ hideg levegõ erõs hátországot ad a január végétõl újra esélyes keményebb télnek, ami egyre inkább idõben erõsen kitolódó jellegûnek tetszeleg).

Így vigyázó szemünket a 17-18-a után következõ egyre erõsebb bizonytalanságra kell vetnünk, akkortól várható a blocking és a hideg téli idõ visszaállta.

Ha ez tényleg így lenne, akkor ez esetben viszont nyitni kellene egy középtávú topikot is...
Hiszen ha szigorúan a címeket vesszük figyelembe, akkor jelenleg pont ennek a 3-10 napos idõtávnak nincs topikja. A rövidtáv ugyanis 2-3 napig tart.

Abszolút egyetértek. 240 óráig merészkedhetünk elõre a Kárpát-medence idõjárását illetõen, addig pedig keményebb télies jellegû idõjárásra semmi esélyünk nincs (vagyis hát elég kevés). Utána pedig az idõtáv távolsága okán nem nagyon bocsátkozhatunk erõlejelzésekbe ezt a térséget illetõen, mert túl nagy a szórás. Makroléptékû események azonban már körvonalazhatóak! Az AC-hatás az óceán egészén erõsödni látszik (kivéve talán Izlandot, tõle keletre, "hideg ciklon"), Skandináviában még inkább jellemzõ ez a hatás, ez ráadásul az elmúlt 2 nap GFS futásain kivétel nélkül megjelenik (270-320 óra tájékán elõször). Nem tologatja ezt, csupán nagyon messze van és lassan vázolható fel (elvégre 3 nap múlva (12 GFS futás!) is csak 200-250 órára kéne, hogy legyen!). Ráadásul a formája és hatása térségünkre futásonként teljesen eltérõ. Volt már Voejkov-tengely, fekete-tengeri ciklon, a mostani 00Z esetében Azozi-brit-grönlandi híd egy csipetnyi skandináv magasnyomással. Az új pedig "kettõs-blockingot" ad , azaz két AC híd is van (egyik felettünk), ennek következtében egy adag hideg után enyhe idõjárás üt be.
Tehát maguk a makroléptékû folyamatok ismételt váltására az esély 50% környékére kezd zárkózni. Ilyenkor ezeket lehet érdemes tanulmányozni (ha van kedvünk és idõnk hozzá ): Link Link

Igazad van, hiszen a fórum kifejezetten a 10 nap, vagy az a feletti idõszakkal kellene, hogy foglalkozzon.

Na igen, 240 óráig igazából "vaskos" télre nem utal sok minden A hidegmagok szépen elcsúsztak az északi hemiszféra másik oldalára, Szibéria környékére, az Atlanti-óceánon pedig beindult a csigagyár, azaz a következõ 10 (napban) egy félig-meddig zonalitás veszi át az uralmat, ez pedig azért jelenthetõ ki, mert - ha csak csoda nem történik - egy újabb makrováltás csak az utolsó ciklon megérkezte után várható (logikus), az pedig még nagyon messze van. Az pedig közel sem biztos, hogy az aktív frontzóna mentén nem alakulnak ki most még nem szimulált újabb ciklonok. A modellek adnak ugyan egy, ezt a szakaszt lezáró éket úgy 10 napra innen, de ez még közel sem biztos. Azaz január második dekádja nem a télrõl fog szólni. Örök optimistaként mondhatnám, hogy ez még jó is, inkább most legyen átmeneti makrováltás, mint pl. február elején, mert akkor egy tartós téli visszaváltás esélye még kisebb lenne. Most azonban még minden jogos okunk megvan a komoly, havas-hideg tél visszatértében való reménykedésre. 10 napig meg csak megleszünk valahogy "idõjárás nélkül"

Egy rendkívül erõs (kb. 90 %-os megbízhatóságú) decemberi szignál alapján Budapestre általam várt sokévi átlagnál (Bp. Lõrinc -1,1 °C) hidegebb januárhoz a hónap utolsó 12-14 napjának jólesõ hideggel kell eltelnie, ezért mosolyogva konstatálom a GFS-fáklya hátulsó fertályát. (Ezentúl csak 240 óra feletti idõtávval foglalkozom itten, az az én világom. )

Link
Valami ilyesmire számítok (vastag pirossal húzott vonal). Két ciklonáris hõtranszport (jelenleg a GFS szerint: Link majd Link ) ez után pedig könnyen egy új felállás következhet be, melynek körülményei még nagyon képlékenyek, de jelentõsebb AC dominanciára számítok inkább.

Elsõ hozzászólásom, és elemzésem itt, kérek minden nálam jóval hozzáértõbbet, legyen elnézõ, ha valamiben nem egyezne a meglátásunk.
Elõször is a média által beharangozott "vége a télnek" kijelentését szeretném, ha nem is megcáfolni, sokkal inkább módosítani.:
A jeenegi makrofelállás, és a közel egy éve tartó, hellyel közzel(masszív blocking) megszûnéséhez igen nagy mértékû változásokra volna szûkség. Szerintem talán ákkor tudna átalakulni 100%osan idõjárásunk, ha Izlandot, és Nagy-Britanniát sorozatos viharciklonok bombáznák, melyekben lenne annyi energia, hogy átalakítsák Európa idõjárását. De ez a ciklontevékenység, eddig mire beindult volna, már ki is épült az óceánon egy-egy AC, ami meggátolta a klasszikus masszív zónalitás lehetõségét.
Számomra kijelenthetõen a tél végét ez jelentené.
De, mivel a modellek tendenciózusan, lebegtetik eme lehetõséget jó ideje, ellenben minden futásban látszódik a vége is, (és ha tolódásokkal is, de folyamatosan) visszaépültek azok a bizonyos magasnyomású rendszerek, (a mostani felállás is ezt mutatja) ezért egyértelmûen ki mertem jelenteni a télnek még nincs vége......(Sõt, Január 3. dekája, szerintem bõvelkedhet eseményekben.
Egy szónak is száz a vége drasztikus átrendezõdés láthatáron nincs, a télnek még van bõven puskapora, amit- elõbb, vagy utóbb ellõ nálunk is.
Számomra egy Fekete-tengeri ciklon jelentene 5ös telet, de ez már inkább a kívánság kategória.

Még egyszer nyomatékosan kijelentem, messze elvagyok maradva tudásilag itt nagyon sok embertõl, minden tiszteletem az Övék, de úgy érzem eljött az idõ, hogy én is jegyezzek ebbe a fórumba, és amit elmondtam az a meglátásomat takarja, nem a feltûnési viszketegségem.

Jaa, és amire a folytatásban számítok: elõ-hátoldali szituációk, többszöri, jelentõsebb csapadékkal, ami lehet tetemes hó, és kiadós esõ is (sajnos), szóval, ha zord téllel nem is, de továbbra is télies jellegel mindenképpen számolok.

Nagyon érdekesen alakulnak az események, mert a NAO index nem mutat számottevõ csökkenést: Link kezdek kételkedni abban, hogy január második felében visszatér a tél, lehet kicsit tovább fog tartani az enyhülés. Persze ez nem biztos, de minden eddiginél nagyobb az esély arra, hogy egy igen komoly enyhe periódus elé nézzünk, aminek egyelõre nem látszik a vége. Link bár a fáklya alapján van egy-két lehülésre esélyes idõpont, de egyáltalán nem meggyõzõ. Persze attól még elõfordulhat tél, de megcsappantak a tartalékok egy idõre.

Az átlag az eddig megszokott -10 fokokról már csak épphogy 0 körül tendál és a NAO indexel együtt vizsgálva bizony ez északnyugati állapotgörbével érkezne. Persze a pozitív NAO-ban benne van a hidegpárna lehetõsége is, de nem ez a legvalószínûbb.

Kíváncsi leszek a dolgok várható alakulására, de nekem nagyon tetszik a mostani jövõkép! Maximálisan elégedett leszek, ha ez bejön.

A 850 hPa -s légnyomási szint hõmérséklete az 1400-1500 m-es magassági szint hõmérsékletét jelöli ki. Tehát ha a 850 hPa-s szint hõmérséklete +2,+4 C foknak adódik, akkor bizony olvadás lesz az általad említett magasságokban. A hó mennyiségétõl és az enyhe idõjárás tartósságától függ, mennyi hó marad meg odafenn. Mellesleg az elmult idõszakbol kiindulva a hó mennyiségével jó ideig még nem lesz gond, viszont az enyhülés okán fokozódik majd a lavinaveszély.

Nem teljesen értünk egyet. Link GFS 168 órára. A zonális irányításnál két ciklon között mindig becsorog egy kis hideg levegõ. Ennek kiterjedése eléggé bizonytalan, hiszen nagy felületen kis különbségû levegõrõl van szó (-3 és +3 közötti T850 általában). Ezt kis változás esetén is nagy területen megjelenõ bizonytalanság jelzi, már a T850 0-határát tekintve. Azonban nagy befolyásoló tényezõje ennek szerintem nincs.
Kérdésem az lenne a profik felé, hogy ilyen +2 - +4 °C-os T850 mellett az Alpok 1200-1600-as hegyei vajon megõrzik "síelhetõségüket"? Nem üt be ott is túlságosan az enyhülés?

Bizony érdemes még várni! Jövõ hétre még igen nagy a bizonytalanság a nyomásfáklyában! Egy azonban biztosnak látszik! Kemény hideg és nagy hó valószínûsége kicsi!

Sajnos semmi idõm nincs részletes elemzésre és az érdekes témákhoz való bekacsolódásra.

Csak egy rövidke monológ:
Van egy olyan érzésem, hogy a jövõ heti helyzet még nem tisztult le, a t850-es fáklya csalóka.
Igencsak szór a légnyomásfáklya: Link
Egy 168órás (ma épp jövõ hét szerdai) t850 spagetti: Link
Azaz érdemes várni még a jövõ héttel.

"Az ilyen bebetonozódott makrohelyzetek kimozdításához a termodinamikai feltételek megváltozása szükséges" Uram, ez a megállapítás telitalálat!

Véleményem szerint, március végéig tarthat ki ez a meridionális makroszinoptikus helyzet. Általában ugyanis az ilyen bebetonozódott makrohelyzetek tartós kimozdításához, csak a termodinamikai feltételek jelentõs megváltozása elegendõ, mint amilyen például a tavasszal bekövetkezõ erõteljes melegedés az északi hemiszférán. Jó példa erre a 2005 ös év, amikor is a 2010 es nyárhoz hasonlóan, rendkívül csapadékos, mediterrán ciklonos nyarunk volt, majd ezt, egy csapadékos, átlagos, talán kissé az alatti hõmérsékletû tél követte. 2006 tavaszára hatalmas ár, és belvizek voltak, jól emlékszem a Tisza majdnem kijött Szegednél (is). 2006 tavaszán a csapadék mennyisége már jelentõs csökkenést mutatott, majd az átlagosnál melegebb, szárazabb nyár következett.

Ha jól emlékszem 2009-ben fordult elõ a mostanihoz hasonló helyzet: januárban jó 2-3 hetes szünetet tartott a tél, viszont február ha nem is a nagy hideget, de az ország jó részén a nagyobb havakat bizony meghozta. A legnagyobb kiterjedésüket csak kb. 1/másfél hónap múlva elérõ vaskos hidegmagokat elnézve a tél - amint visszaáll a meridionalitás/blocking, a következõ kb. 2 hónap alatt még nagyokat produkálhat

Link Sótartalom.
Friss GFS, átlaghoz térés: Link 17-e körül.

Ha jól emlékszem a Golf-áramlat erõssége, mozgása az óceán sóháztartásával van összefüggésben.Az Északi-sark jégsapkáinak olvadása erõsen higítva a sókoncentrációt egyre inkább lassítja a víz normális cirkulációját, így gyengítve a Golf-áramlatot is vagy valami ilyesmi...

Összefüggés nem lehet?

Biztos, hogy a tengeráramlatokat, legalábbis a felsõ vízrétegekben, a tartósan egy irányból fújó szelek mozgatják. Ezért a Golf mostani rendellenes viselkedését a szélrendszer anomáliák következményének, nem pedig okának gondolom.

Hogy mikor állt a feje tetejére minden? Van egy bizonyos makrocirkulációs jelenség, melyet az utóbbi bõ egy év legfeltûnõbb jellegzetességének tartok: az, hogy az izlandi minimum peremciklonjai képtelenek kelet felé, azaz Észak-Európa irányába terjeszkedni, holott leggyakoribb, mondhatni "normális" pályájuk éppen ez. Ehelyett délies irányba mozognak, és mediciklon lesz belõlük. Megjegyzem, láttam már ilyet 2002 novemberében, de akkor rövid ideig tartott -talán ha három hétig. Ez a mostani cirkulációs séma nagyon tartós, s ez merõben szokatlan. Szóval, én ennek a kezdetéhez kötöm a "fejreállást". Ha jól emlékszem, valamikor 2009 november közepén kezdõdött.

Lehet, hogy rosszul tudom, de a Golf-áramlat irányát, mivel felszíni áramlat, erõsen befolyásolni tudják a felszín feletti szelek.
Csak egy példa (2009.12.30.): felszíni áramlás: Link , 100m mélyen: Link , 1km mélyen: Link .
Ehhez az idõjárás: Link (a sûrû izobárok ugye erõs szélre utalnak) .
(A mélyebb régiókban nem nagyon fordul elõ "eltévedés", de tény, hogy ott is gyengébb a "normálisnál", ha vizsgálódni kéne, lehet, hogy ott kezdeném a felszín helyett.)

Én se úgy értettem, hogy ne illene maximálisan a témába, csak a NAO meg AO és egész makrofejreállás témája már a Globális jelenségek fórumban is elférne

Azért nem hiszem, mert most a tavalyi téli szezon ismétlõdik meg, csak valamelyest durvább kiadásban. Persze az idõjárásban semmit nem lehet kizárni.
A zonalitásos tél csapadékelosztása pedig elérhetõ: Link

Negatív NAO-ba nem fér be a csapadékszegénység, legalábbis szerintem. A hullámzó NAO sem arról híres, hogy csapadékszegény.

Nem lehet, hogy ez a fajta felállás jó alapja egy stabil AC-s idõjárásnak aszályos hónapokkal Közép-Európára? Muszáj a teknõ és a medik sorozata ehhez? Elvégre a zonális irányítás sem... csapadékmentes. Valahol tévedek?
Donnie, szerintem meg ez a leginkább témába vágó fejtegetés

2007 telén meg talán pont fordítva volt ennyire durva a dolog,ha jól emlékszem akkor is volt ilyenrõl szó hogy mikor lesz megint komolyabb meridionalitás.

Teljesen egyetértek mindkét kommenteddel. Az utolsó kérdésedre a választ természetesen nem tudom, szerintem már az is alap kérdés, hogy egyáltalán MIKOR jön el az a tényezõ, és vajon egyáltalán, pont ugyanolyanba (már ha persze elõbb definiáljuk az "ugyanolyan, mint régen" fogalmát , billennének vissza a dolgok.
Nem tudom, mikor lesz az, de szerintem legelõször is a Golfnak kellene nyugat-Grönland helyett ide visszacsalinkáznia, mert anélkül nem nagyon lesz pozitív NAO, és fõleg AO. Lehet, hogy ez már más topikba illene...

Bár visszatekintés, de a tavalyi tél is hasonló keretek között zajlott: Link Nagyon sok tavalyihoz hasonló makroszinoptikus kép volt már eddig is. Az egész majd tavasz környékén lesz érdekes, ha megmarad a meridionális áramlási kép, akkor ismét jöhetnek a csapadékproblémák. Ha ez így lesz, akkor a jelenlegi belvízhelyzet csöpp problémának fog bizonyulni ahhoz képest, ami majd fél év múlva lesz.

Én marhára kíváncsi vagyok arra, hogy milyen tényezõ fogja visszabillenteni az egész pereputtyot a zonális kerékvágásba. Azt a pontot is megkeresném, amikor ennyire feje tetejére állt minden.

A következõ 1-1,5 hét enyhe idõjárása lassan borítékolható lesz, viszont utána stabil csökkenésben újra a NAO: Link , az AO meg nagyon durva: Link
Az a "zonalitás", ami lesz minden bizonnyal legkésõbb 2 hét múlva lezárulhat és blokkolódhat újra az áramlás.
Tartós zonalitáshoz ettõl jóval magasabb AO is kellene.
Egy kis szemlétetõ példa a 2007. januári pozitív AO-ból: Link
Ellenpélda az idei szezonból: Link (az elõrejelzések alapján hasonló nyomási kép várható a legtöbb helyen)
Ez olyan brutális különbség, hogy ilyen rövid idõn belül nem fordulhat visszájára a dolog. A sarkkörön belüli sok anticiklon teljesen szétszabdalva tartja a hidegmagokat, amik eleve kizárják a megfelelõ területek felett képzõdõ ismétlõdõ ciklonok kialakulását, amik tartós zonalitást okozhatnának.
Szóval a várható "zonatlitás"(ami tulajdonképpen nem is az) max. 2 hétig tarthat, aztán visszatérhetünk a régi kerékvágásba.

A ludak több száz, néha ezer kilométeres kontinensen beüli vándorolgatásának a tél hosszútávú elemzésében sok információs értéke nincs.Az elérhetõ megszokott és általuk használt téli táplálkozó és éjszakázó helyek "lokalizációjában" annál inkább.December végén, januárban,februárban rendszeresen használnak egy öko-folyosót ÉK-DNY-i vonal mentén, érintve a Börzsöny légterét, a tél további "jövõjétõl" függetlenül.Ezt tavaly is megtémáztuk, mivel Kóspallagon is remekül hallom a gúnárokat a stratusban.

Erõsen fejlett elõoldali szituációk után nem ritka átmeneti zonális, nyugatias légmozgás. Ebbõl a szempontból a karácsonyi idõváltozás volt rendhagyó: nem sokszor fordul elõ, hogy kifejezett szubtrópusi levegõbeáramlást azonnal, átmenet nélkül ugyanolyan kifejezett sarki légáramlat váltson fel. A kettõ között rendszerint átmeneti nyugati áramlásos periódus van, ezt neveztem az elõzõ kommentemben -talán nem a legszerencsésebb módon- "jellegtelen" idõszaknak.
Hogy a 10.-e környékére esedékes hidegfront után bizonyos futások dél-európai zonális AC kiépülését várják, az számomra csupán az elõbb elmodottak valószínûségét veti fel. (Rég nem volt már ilyen, érdekes lesz -ha lesz.) Mindenesetre elég biztosnak tûnik, ez a hidegfront gyenge lesz, és akik hóömléseket vártak jan.11-12.-re, azoknak feltehetõleg búcsúzni kell reményeiktõl. Viszont azt is el kell mondani, hogy a hidegfront után hetekig, hónapokig tartó, klasszikus, "nagy" zonalitás valószínûsége közel 0%. Ezt tartom, bármit mutassanak is egyes futások, és hajlandó vagyok bárkivel fogadni rá nagy tétben.
Az elõbb említett átmeneti idõszak lejártával (jan. 20 körül) nagy valószínûséggel újra felépül a blocking, és megjön a hidegelárasztás.Hogy a hónap 3. dekádjában, és februárban lesznek fagyok, havak, arra szinte mérget lehet venni.

Továbbra is az AC-k helyzete és erõssége az, amelyben az elõrejelzések tendenciákat körvonalaznak: Mostanában épül le mindenhol a stabilnak tûnõ AC-rendszer, összeomlik szinte mindenhol. Viszont utána nem gyorsan, nem hirtelen, hanem szép lassan épülnek vissza, elõbb-utóbb létrehozva valamiféle meridionalitást. Néhány fáklya:
Azori AC: Link
Brit-szk.: Link
Skandinávia: Link
Izland és Grönland között: Link
A tendenciák felfelé mutatnak. Ebbõl persze tél nálunk még mindig nem biztos, csak lehetõség, illetve az, hogy mikortól? Kérdéses.

Így van, ez már nem az 1. futás, amely "behozza" a zonalitást 12-e után. Viszont a közös nevezõ továbbra is az, hogy 180 órán túl következne be, ezért továbbra is csak egy a lehetséges variánsok közül. Az immár hosszú hónapok óta tartó makacs meridionalitást még mindig uralkodó tendenciának látom, ebbe a hét végére immár biztos masszív délnyugati elõoldali melegadvekció is belefér, a kenyértörésre majd csak ezután kerül sor, t.i. egyebek közt, hogyan viselkedik majd a melegadvekciót lezáró hullámzó hidegfront nyomában kialakuló AC /ha észak felé türemkedne ki, akkor újabb /fél/blocking állna elõ, ha viszont nyugat-keleti irányban épülne ki /az Azori szigetektõl a Földközi tenger keleti medencéjéig/, akkor viszont zonalitás /esélye az eddigieket alapul véve nálam még most is alig 10%/. Az én jövõképen nagyjából 11-ig enyhe idõszak, az ország egy részén tartós ködpárnával, 12-18-a között az évszaknak megfelelõ, vagy annál kissé magasabb hõmérsékletek, majd január 3. hetében /18-a, de még inkább 20-a után/ Tél tábornok visszatérése.