Meteorológiai esélylatolgatások

Ecmwf és Gfs ma éjjel ismét zonalitást álmodott nekünk 168h felett, reméljük álom is marad, bár gyanús tendenciákat vélek felefedezni...
Link
Link
Link
Link

Megnyugtató. Ezt megerõsíti, hogy a télre vásárolt tûzifánk több, mint fele megvan még, tehát a hosszú, tartós, kemény és havas tél sem kizárt az elkövetkezõ hetekben. Persze kérdés, hogy a gfs melyik futását nézzük, mert azok 6 óránként gyakran szöges ellentettjei egymásnak...

Észak-Afrika és a Földközi-tenger vidékén már korábban megkezdõdött a melegedés, talán ezért kezdtek el a vadludak észak felé vonulni: ma és tegnapelõtt összesen 3 csapatot láttam/hallottam. Ez némileg összhangban lehet az általad vázolt várható folytatással, ugyanakkor a további tél szempontjából némileg rossz elõjelnek tartom.
Ugyanakkor itthon a macskáink nem kezdtek el "vedleni", sõt, az õzek pl. egyre beljebb húzódnak a faluba (pontosabban a rétsági Ipari park területén láttunk néhányat ma reggel).

Köszönjük, szép elemzés, így én (és gondolom sokan mások) sokkal jobban értem/értik a dolgot!
Észre is vettem a várható folytatás okát, felerõsödõ azori AC: Link vágja el ennek a meleg szállítószalagnak az utánpótlását és a két ciklon egyesülése a kontinens felé haladva már hideg levegõvel töltheti ki Európát - persze nem azzal az igazán hideggel. A 06Z kicsit túlzásba vitte, a brit fáklya a beszédes: Link (de az emelkedõ nyomás tendenciózus). Ezzel a GEM NOGAPS és NAEFS fáklya is egybehangzó, kivéve talán a brit nyomásfáklyán a 10-12 napra várt kisebb alacsonyabb nyomást.

Lássuk, mi lehet a következõ pár napban A modellek szerint ideális téli feltételeknek kéne uralkodniuk a térségben: atlanti-grönlandi AC és skandináv-közép-európai teknõ - elvileg a téli helyzet elõfeltételei. Hogy a következõ napok nem a télrõl fognak szólni, az a részletekben és az aktuális ill. fejlõdésben lévõ helyzetben van eldugva. Izland környékén ciklon örvémylik, hidegfrontjának pályája déli irányú, azaz a Brit-szigetek felé halad, azaz elvileg ez hozhatna hideg-nedves légtömegeket. Az egész történést azonban fejreállítja egy, az Ibériai-félszigettõl jelenleg nyugatra örvénylõ ciklon, pontosabban annak melegfrontja, melynek áramlási rendszerében szubtrópusi légtömegek indulnak el északkelet, azaz Európa belseje felé. Ez az áramlás annyira erõteljes lesz a következõ napokban, hogy az északnyugat felõl érkezõ hidegfrontnak esélye sincs elérni a térségünket. Sõt... holnapra az immár a Brit-szigeteket elérõ ciklon okkludálódik, a kelet-atlanti ciklon alaposan legyengül , ill. szinte csupán a melegfrontja marad meg - és pontosan ez a helyzet kell ahhoz, hogy a "brit ciklon" a maradék melegfronttal együtt egy melegszivattyút indítson el. A hét végéig a ciklonközpontok némi áthelyezõdése okán az áramlás egyre inkább afrikai légtömegeket indít el hozzánk... a magasban a meleg légtömeg már egészen Lengyelországig/Ukrajnáig, sõt, várhatóan akár Ny-Oroszországig nyomul be, ezzel gyakorltailag az egész kontinenst átszelõ melegfronti légtömeghatár alakul ki. De - ez a helyzet, ahogy korábban is említettem, nem ígérkezik igazi makroszinoptikus váltásnak, sokkal inkább az elmúlt idõszak mintájára átmeneti jelleget ölt várhatóan, nevezhetjük akár zonális próbálkozásnak
Ránk nézve a melegbetörés eleinte elsõsorban ködöt jelenthet, hiszen a medence ilyenkor erre predesztinált. Átkeverés elsõsorban a hét vége felé lehet, így néhány, szokásosan fõn-hatású területen komoly melegedés, akár 10 fok feletti hõmérséklet sem kizárt.
Az enyhe idõszak azonban - jelen és korábbi megítélésem szerint - visznylag hamar lezárulhat, eg újabb, igencsak téli-csapadékos idõszakot beharangozva. Meglátjuk

Hadd hívjam fel a figyelmet egy apró, de jelentõségteljes különbségre a karácsonyi, és a pár nap múlva esedékes felmelegedés között. Az elsõ esetben az országos havazást okozó mediciklon elvonulása után sem emelkedett fel nagyon a légnyomás, az 1013 hpa-t alulról súrolta, aztán gyorsan süllyedni kezdett. Most eléggé a felsõ tartományokban ingadozik a nyomás (1015 és 1025 hpa között) és a melegfront valószínûleg meglehetõsen magas légnyomásra "fut rá". Mindez arra utal, hogy az anticiklonok lehúzódtak az alacsonyabb szélességekre, utat nyitva ezzel az enyhe ny-dny-i áramlásoknak. A mostani felmelegedés minden valószínûség szerint huzamosabb lesz, mint amilyen az elõzõ volt (ha nem is annyira látványos). Persze a világért sem akarom azt mondani, hogy ezzel a télnek befellegzett. Az északkeleti hidegtartalékok a tartós zonalitás feltételezhetõ hiányával párosulva egészen mást sejtetnek. Véleményem szerint a jövõ hét eleji mérsékelt visszahûlés után eléggé jellegtelen idõjárás következik jónéhány napig, amit 15.-e és 20.-a között, talán méginkább 20.-a környékén erõs lehûlés, kemény tél követ majd (több modellfutás is utalt rá). Nagyon valószínû, hogy hó, fagy lesz még bõven márciusig.

Egyetértek! A kérdés csak az lehet, hogy a dny-i ac fölénk húzódik-e, avagy sem. Ha nem, akkor lehet csapadék, de szerintem nem nagy mennyiségben és nagyobb eséllyel esõben.

Egyetértek az elõttem hozzászólókkal, hogy a klasszikus zonalitás esélye a továbbiakban is elenyészõ marad. Viszont a 2-3 napon belül kialakuló masszív délnyugati áramlás záróakkordjaként várhatóan a jövõ hét elején egy hullámzó frontzóna érkezhet, kiadósabb csapadékkal /ennek halmazállapota egyelõre erõsen kérdéses/, viszont egészen a hónap közepéig sem a GFS, sem az ECM fáklyája nem utal arra, hogy visszatérne a kemény téli hideg, a tagok többsége 11-e után 0 és -5 fok között szór, így egyelõre be kell érnünk azzal, hogy 10-e után az ország egy részén hosszabb idõ után esetleg kaphatunk egy nagyobb adag vizes -at, a komolyabb éjszakai fagyoknak viszont csütörtöktõl kezdve várhatóan jó néhány napra befellegzik. Így utólag is BUÉK mindenkinek :-)

Lehet, csakhogy 9-10-étõl hatalmas a bizonytalanság. Ha a többi fáklyán is lenne valami ilyen tendencia, arra már mondhatnánk, hogy "látszik" . Egyébként 619861 más verzió is van, úgyhogy szerintem az, hogy nõni látszik a nyomás a helsinki fáklya végén, az inkább véletlen, minthogy a modell látna valamit. Szóval ez így (nekem) kevés.

Éppen az látszik a fáklyán, hogy az idõszak végére É-Európában AC erõsödik meg:Link
Ezért nem értem amit írtál.Szépen emelkedik a légnyomás jan. 10 -tõl északon.

Nekem ez a fáklya a további erõs blockingot mutatja. A tagok többsége (idõben nagy eltéréssel) gyors, erõs hideg leszakadást mutat, majd pedig megy a hullámvasút.
Viszont, mivel az északkeleti hideg visszább húzódott, úgy tûnhet, hogy ez most inkább az elõoldal-hátoldal-váltakozás miatt van.
A tagok egyenként azonban már 10-étõl más-más felállást mutatnak nyugaton. Link Link Link

Nyomásfáklyák: Kiel: Link , Moszkva: Link , Helsinki: Link , Budapest: Link , Szófia: Link , Róma: Link , Lisszabon: Link , Funchal: Link , London: Link , Reykjavik: Link , Nuuk: Link . Mindenhol 9-én jelenik meg a nagyobb bizonytalanság, addig azonban jelentõs változás nem várható. Utána Észak-Európa felett ciklonális uralom lehet, Dél-Európában, fõleg délnyugaton és délkeleten inkább anticiklont valószínûsítenek a tagok. Északnyugaton ciklonális uralom veheti kezdetét.
Ez a gfs 06Z-s futása, tehát eléggé zonalitásra hajlamosra sikerült kb. 180 órától .

Ezt nem is tudtam azt hittem csak európára szól
Mindig tanul valami újat az ember.

Ezzel az a baj, hogy az AO index az egész Északi-Félgömbre vonatkozik, nem pedig Európára. Ennek a vizsgálata önmagában nem jelent visszatérõ kemény telet. Ezek az indexek kicsit összetettebbek annál, minthogy ilyen egyszerû állítást fogalmazzunk meg.
A NAO index viszont már közvetlen kapcsolatban lehet idõjárásunkkal.

Szerk.: Ez a lényeg, ha kérdezel, akkor lesz válasz Nem biztos, hogy tõlem, mert vannak akik jóval többet tudnak.

Annyit tudunk tenni, hogy nézzük innentõl minden egyes OP futást, csak a zonalitásos helyzetekre kihegyezve, és megnézzük, melyik futások adják többször. Na meg utána persze, hogy bejön-e

Egyébként erre gondoltam alább: Link itt a kontroll 10-én, az Op 11-én, az átlag csak 12-13 körül megy vissza a sokévi átlagra. Ha a 12z tovább enyhít, akkor szerintem is esélyes, hogy nem csak 3-4 napig tart az enyhülés, de szerintem a visszarendezõdés így is meglesz, de talán csak késõbb.

Ez alapján is úgy néz ki hogy Január 12 után tér vissza a kemény tél:Link

A statisztika tényleg érdekes lenne, nem tartom kizártnak, hogy vannak publikus statisztikák a neten, de fogalmam sincs, hogy kellene rátalálni?

Szerintem a szondás futások "okosabb" operatív tagját az bizonyította ezen a télen eddig a legjobban, hogy mindig õk adták a blocking visszarendezõdését, a 06 és 18z futások voltak eddig is azok, amik zonalitást adtak. Ezt November óta figyelem, és már többször meg lett említve a fórumokon, korábban is. Az elmúlt 36 órában is mindig így volt. Most a 06z is zonalitás jellegû helyzetet mutat, a 00z nem adta, a 18z elõtte igen, a 12z nem. Csinálhatunk róla egy statisztikát, érdekes lenne. Az összesített fáklyamodell hátránya talán ez, hogy mivel rácspontra szól, nem derül ki a 180 óra feletti enyhülésrõl, hogy zonális, vagy blocking plusz elõoldal miatt van-e.

Anarki: ez neked is szól, én egyértelmûen azt figyeltem meg, hogy a 06z és a 18z már November óta rendszeresen álmodják a zonalitást, de mindig csak 180 óra felett, míg a 00z és 12z sokkal ritkábban, és akkor is a végére kiveszik többnyire. De ha gondolod, ezentúl vezethetünk róla statisztikát.
Azt pedig tudjuk, hogy egyszer sem volt egy pillanatig sem, szóval innen ered a hosszabb távú megbízhatóságra való következtetés a szondás tagok esetében.

Ja még valami. Rudolfking! A fáklyádon hasznos lenne a sokévi T850 átlagot is feltûntetni, ami kb plusz 1 fokon fut végig. Ha azt hozzátennéd, akkor látnád, hogy még ez a (tagok átlagához képest) magasan futó operatív és kb. pont az átlagon fut Jan 11 után. azaz a "Télnek nyoma sincs" megállapításod teljesen téves, ugyanis éppenhogy átlagos téli T850-et mutat, az évszaknak és a hónapnak is megfelelõt (11-e után).

A fáklyában látható -6-os AO index mennyire lenne szokatlan?

Érdekes megközelítés, ezért is szeretlek Téged olvasni, mert nem mindig a megszokott irányokból közelíted a dolgokat és állításaid jól megalapozottak.
Érdekes kérdés, hogy a különbözõ óceáni áramlatok, anomáliák, hó- és jégborítottság mennyire áll közvetlen vagy közvetett kapcsolatban az idõjárással? És ha közvetett, akkor milyen erõs a kapcsolat?
Erre szerintem nem mostanában fogunk rájönni.
A gondolatmeneted teljesen logikus, viszont ha a jövõben látható képbõl próbálunk elõrejelezni, akkor radikális átrendezõdés indulhat meg, amit sok számított paraméter egyöntetûen alátámaszt. Ami pikánsá teszi a helyzetet, hogy a stabilan emelkedõ NAO-val az AO index további bizonytalanságban van: Link de túlnyomó részt átmeneti növekvés után csökkenõ tendenciába kezd. Ennek elõbb-utóbb hatással kell lenni a NAO indexre is, így tartós atlanti futószalag kialakulására nem számítok, ahogy már egyszer leírtam.

Annyit azért el lehet mondani, hogy bár átlagos téli idõjárásra továbbra is számítani lehet, de a decemberben fellelhetõ extrémen hideg helyzetek egyelõre távol maradhatnak kicsiny hazánktól mind a hideg erõsségét, mind annak tartósságát illetõen.

Amikor megnéztem a helyzetet azért adtam a nyugat-európai teknõknek nagyobb esélyt, mint a sima hybrid helyzeteknek, mert a múltban elõszeretettel alakultak ki, illetve a hybrid (északnyugati) áramlásos helyzetek száma meglepõen alacsonynak bizonyult.

Minden modell egyetért abban, hogy a NAO (várhatóan átmeneti megemelkedésével) normalizálódik a nyomási elrendezõdés, így ismét erõsödhet az azori + dél-európai anticiklon és tõlünk északnyugatra a ciklonok keríthetik uralmukba az ottani területeket. Egy labilis egyensúly lesz, viszont a hidegmag szétszórt elhelyezkedése miatt ismét be fog ciklonosodni a légkör a mérsékelt szélességeken és folytatódhat tovább az eddig megszokott idõjárás.

Hogy milyen hosszú ideig tarthat az enyhe v. átlagos téli idõjárás? Most azt mondom, hogy akár két hétig is. Egyelõre nem arra tippelek, hogy ez az idõszak hosszabb lesz, hanem arra, hogy max. kicsit rövidülni fog. Bár messzi latolgatás, de én is azon a véleményen vagyok, hogy január második felében ismét megnõ az esélye tartósan átlagon aluli téli helyzeteknek. A következõ 2 hét arra való, hogy fellélegezzünk a tél szorításából

Szerk.: Donnie! Link nekem ebbõl az jött le, mintha a szondás futásokban jobban bíznál még 180 óra felett is, mint az operatívokban. Bocsi, ha valamit félreértettem.
Ezzel együtt az a feltételezés, hogy a 06 és 18-as futás szokott több zonalitást álmodni okafogyott lett. Arra szerettem volna rávilágítani, hogy a fõ/operatív futás kilengése az átlagtól független attól, hogy a futás szondás vagy nem szondás. Alapjában véve legyen az akármilyen futás... 1 tegot kiragadni tényleg nem szerencsés.

Igen, de az ENS tagok még butábbak, mint a fõ/operatív, szóval azoktól elrugaszkodni nem túl extrém (bár igazad van, az átlagról beszélünk fõként). A tagok jóval késõbb csatlakoznak a fõfutáshoz, így ha a fõfutás rendszeresen pl. pozitívba tér el (most ilyet január 12-13 környékén látni), akkor a tagok idõvel "beállnak a sorba". Rövidebb távon ez jobban mûködik (kevesebb a bizonytalanság magában a fõfutásban (is)).
Link Télnek nyoma sincs (operatív)...

Nem írtam sohasem, hogy a fõfutást komolyabban kellene venni, mint az operatívot (mellesleg ezt nem is értem, szerintem a fõfutás = operatív (??).
Annyit írtam, hogy a 12z és a 00z operatívja 180 óra felett szerintem komolyabban vehetõ, mint a 06z és a 18z operatívja, és ezt igazolta az is, hogy ezek (12 és 00) operatívja általában közelebb fut az összes tag átlagához.
Ebbõl talán kiderül, mit értettél félre.
Fontos még, hogy ismételten kihangsúlyozzam: 180 óra feletti idõszakra írom a fentieket. 180 óra alatt lényegesen kisebb, közel elhanyagolható az eltérés a fõfutások és a szondaadat nélküli futások operatív tagjai és a tagok átlaga között - ahogy a linked is igazolja.

Szerk: Thermometer elemzése szerintem kiváló, maximálisan egyetértek, a jelenség elemzésével és az esetleges okai fejtegetésével is!

Mind a retrospektív megközelítéssel, mind a következtetésekkel egyetértek. Példaértékûnek, követendõnek tartom az elmúlt 1 hét visszatekintõ makroszinoptikus elemzését!

Anarki linkelte a másik fórumban a január közepén esedékes kemény hideget: Link

A képen kitûnõen megfigyelhetõ, hogy az Atlanti Óceán felõl érkezõ teknõ-gerinc-teknõ-gerinc sorozat hossza hogyan nõ a kontinens felé. Ezt a már általad említett jelenségekkel magyarázom.

Épp most tanulmányoztam át az elmúlt 1 hét makroszinoptikai történéseit. Lehet, kissé fura, hogy valaki hátrafelé nézeget a hosszútáv kapcsán, és nem elõre. Azonban itt holtbiztos, már megtörtént dolgokról van szó, melyek sok mindent elárulnak az idõjárás alapvetõ "jellemérõl."
Amit fontosnak, prognosztikai jelentõségûnek tartok: 1. Nézzük, milyen sorsra jutott a dec. 25-én az északatlanti térségben feltûnt nagy kiterjedésû, mély ciklon. Ez a légnyomási depresszió képes volt némileg kelet felé mozdulni, dec.27.-re északi ciklonmagja elérte Izlandot 980 hpa nyomásértékkel. De már másnapra, 28.-ra teljesen felszámolódott ez az alacsony nyomású terület, az izlandi légnyomás 1006-1007 hpa-ra emelkedett. A rendszer déli ciklonja tovább "élt" ugyan, de megindult dél felé, és Ibéria nyugati partjai mellett elhaladva, végül a mediterrán térségban "kötött ki".

2. A mi idõjárásunkra jelenleg nem a fent említett északatlanti alacsony nyomás hat, hanem a Jeges-tenger térségében, a Skandináv-félszigettõl északra kialakult ciklon. Jó ideje már nagyon jellemzõek ezek az észak-skandináv, fehér-tengeri, kara-tengeri ciklonok. Még jellemzõbb, hogy nem tudnak összekapcsolódni az izlandi minimummal, egységes északi ciklonrendszerré válni, Európa felett nyugati áramlásos futószalagot kialakítani.

3. Északkelet-Európában, Skandináviától keletre tartós magas nyomás figyelhetõ meg. Ez az AC természetesen hideglevegõt tartalmaz, elég alacsony, -25,-30 fok közötti hõmérsékletekkel. Bár a tegnapi térképen az látszott, hogy az AC a hideg légtömeggel valamennyire visszahúzódott keletre, azért még mindig itt van Európa szomszédságában.

Mindebbõl az következik, hogy a minket érintõ cirkuláció alapvonásai változatlanok. Az északatlanti minimum ciklonjai továbbra sem Észak, Északkelet-Európa irányába terjeszkednek, hanem részint dél felé, a Mediterráneum irányába, részint pedig visszahúzódnak az Izlandtól nyugatra elterülõ vizekre. A dél-európai magasnyomás krónikusan hiányzik. Meggyõzõdésem, hogy ezek a jelenségek összefüggenek az alacsony NAO-val, annak következményei ( vagy fordítva -az alacsony NAO a fenti makrocirkuláció következménye) Továbbá összefüggenek a Golf-áramlat szokatlan gyengeségével, és anomáliás pályájával.

Összefoglalva: tartós zonalitás, atlanti "futószalag" kialakulásának jelei továbbra sem látszanak. Az északkeleti hidegpool ellenben stabilnak tûnik. Ebbõl ki-ki levonhatja a következtetést az elõttünk álló hetek idõjárásával kapcsolatosan.

Anarki: A tartósan alacsony északkeleti hõmérsékletek azért felvetik a kontinentális-sarkvidéki irányítás lehetõségét. Lehet, hogy végül nem felénk terjeszkedik majd ez a hidegtömeg, de itt van nem messze, az esély mindenesetre adott. Ha a következõ 2 hétben nem is, majd január második felében -egyáltalán nem lenne nagyon meglepõ.

Megtaláltam Svadasz részletes leírását a fõ és operatív GFS futásokkal kapcsolatban: Link , ezt fõként Donnienak küldöm, aki szerint a fõfutásokat jobban komolyan kell venni, mint az operatívot.

"Az NCEP központban folynak verifikációk - feltételezem ECMWF-nél is -, hogy éppen a 00, 06, 12, vagy 18 UTC-s futás fogta meg jobban a helyzeteket. Habár a felszállási adatok a fõfutásokban (00, 12 UTC) van jelen, mégis a 4 futás között - hosszabb távon vizsgálva - nincs kihegyezett különbség. Van amikor a fõfutások jobbak, van amikor nem."

A NAO-elõrejelzéshez hagy fûzzek valamit: érdemes megfigyelni, fõleg az alsó görbéken, hogy az elõrejelzett tartomány a valósághoz képest elég gyakran a 0 felé tér el, vagyis a valóság gyakran alá/fölé lõ, méghozzá annál gyakrabban, minél jobban eltér a 0-tól. Nem tudom, hogy ez a futás mennyire ugrik ki felfelé, nem figyeltem a tendenciákat, de ezt figyelembe véve azért még így is nagyobb esélyt kell adjak az újjáépülõ (esetleg gyengébb) blockingnak a késõbbiekben, ezen NAO-elõrejelzés láttán.

Figyelembe véve a különbözõ modellekben fellelhetõ tendenciákat, a jövõre nézve egy-két lehetséges variációt valószínûsíteni lehet, illetve akadnak kizárható v. elhanyagolható eséllyel kialakuló makro-berendezkedések is.

Amire nagyon kevés az esély:

- zonalitás: 0% - a már-már slágerré váló grönlandi anticiklon stabil jelenléte miatt nem tud folyamatos, egyenletes ciklontevékenység folyni a számunkra fontos északi-északnyugati területeken. A sarkot uraló anticiklon-rendszer stabilnak mutatkozik, illetve egy-egy kisebb gyengülést leszámítva folyton regenerálódik, ezért a hidegmag eléggé egyenetlen elosztással, fõként Kelet-Szibériát uralja. Ilyen szempontból stabilan fennálló nyugati áramlásra nem számítok a következõ 2-3 hétben.

- kontinentális hideg: 1% - Link már volt szó a ciklonaktivitás növekedésérõl, így meglepõdnék, ha keletrõl-északkeletrõl stabilan érkezõ hideg léghullámokat kapnánk ilyen háborgó ciklonok mellett. Még egy normális anticiklon nem alakult ki tõlünk keletre és úgy néz ki, hogy a közeljövõben nem is fog.

Lehetséges makro-berendezkedések:

- regenerálódó nyugat-európai teknõk a következõ hosszabb idõszakban: 40% - a grönlandi anticiklon déli peremén folyamatos ciklonutánpótlás lehet Amerika északkeleti partjai felõl Európa irányába. Mivel a ciklonok nem egyenletesen jönnek, hanem idõrõl-idõre nagyobb hullámokban, ezért ismétlõdõen újra keletkezõ teknõvel lehetne számolni tõlünk nyugatra, ami elõoldalakkal járna. Az óceánon alakuló nagy kiterejdésû ciklonok viszont ezeket mindig keletre tolnák, így sok csapadékot adó mediterrán ciklonokra növekvõ esély lenne, ami komoly havazásokat is okozhatna. Ez a nyugati országrésznek jó hír.

- stabil teknõ Európa felett: 20% - kevésbé tartom valószínûnek és ezt ugyancsak a növekvõ NAO-val magyarázom

- jórészt óceáni eredetû légtömegek, idõnkénti gyenge hidegleszakadásokkal (félblocking): 39% - az ECMWF ENS-ben szépen beállt az egyensúly: Link a ciklonok északon-északnyugaton, illetve anticiklonok tõlünk délre és a megszokott térségekben. Nem az a megborult makroszinoptikus kép, amit már olyan régóta látunk. Ebben aztán lenne minden, egy csipet tavasz... egy csipet tél, de egyik se tartana sokáig
- - - - - - - - - - - -
Tartósan hideg idõjárás (átlag alatti) valószínûsége a következõ két hétben: 20%
Hideg és enyhe periódusok hullámzása (összességében átlagos) a következõ két hétben: 50%
Túlnyomórészt enyhe idõjárás (átlag feletti) esélye a következõ két hétben: 30%
- - - - - - - - - - -
Csapadékos idõjárás esélye: 75%
Száraz idõszaké: 25%

Attól még, hogy nem sokszor mutatja a pengeél helyzetet, az még nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elõ többször is, hiszen messze van, illetve mediterrán-ciklon(ok)rók van szó, ami egy-egy szerencsétlen helyzetben eléggé felhúzhatja a meleget... Nem csak a GFS számol ilyen helyzettel... Meg lehet nézni a fáklyát... igaz, az átlag Bp környékén 11-tõl -5°C körül alakulhat, de a szórás is 15-20 fokos.

Csak a lehetséges helyzetekre világított rá, egy kiragadott példával 24x óránál. Nem arra az egy szituációra. Ilyenkor jellemzõ az ÉNy/DK megosztottság, hó-esõ, vagy semmi-hó formájában. Közte meg mi vagyunk a penge éle

Gsf -en a hideg levegõ egy ciklonban egészen Algéria és Tunézia belsõ sivatagi részeit elárasztaná ( kb.11-12. -e körül) - hála az egyre biztosabb Blocking visszazárásnak. Természetesen ez nálunk is télies folytatást feltételez. Átmenetinek látszik a beenyhülés, aztán jó darabig átlag közelében lehetünk, keveredési zónában idõnként csapadékkal, nagyrészt hóval. Meglátjuk!!!

Dk-en pengeél? Max. 1 napig ,ha már a GFS -t nézed : amit Te linkeltél : Link ill. 24 órával utána : Link és Link

A 10-e utáni idõszakban úgy látszik, hogy hidegpárnát nem lehet kizárni, de igen kevés esélye van. Nem túl erõsen, de csapadékos lehet idõjárásunk: Link
Benne vannak a pakliban az átmeneti keveredési zónás helyzetek, fõleg délkeleten lehet ebbõl pengeél, lehetnek ismét kellemetlen és kellemes csalódások is: Link .
Persze ez hosszútáv, így letisztulgat még a helyzet az elkövetkezendõ idõszakban, de semmiképp nem néz ki unalmas idõjárás, pörögni fog a fórum... Kijöhetünk belõle szép hótakaróval, de nagy sárral is. Egyik sem kedvez a belvíz helyzetnek, csak a hó majd késõbb érezteti hatását, amikor a talaj is felolvad, vele együtt a hó is.
Addig is még 3-4 nap hideg, helyenként zord idõ valószínû, ahol a Nap elõbukkan, azok örüljenek, mert rég nem látták. Ahol nem, ott jóval hidegebb lehet napközben is, mint a napsütéses helyeken. Majd jön egy átmeneti enyhülés 3-4 napos 0°C feletti 850 hepás T-vel, helyenként jelentõsebb esõvel, ami az jelenti, hogy elolvad a havunk, a belvízhelyzet tovább romlik. :/

A két utóbbi linkem természetesen csak példa. 2 dolgot lehet, hogy nem választottam szét egyértelmûen.
1. a zonalitásos jellegû felállás most tényleg elképzelhetõnek néz ki, de megint csak 8-10 napig, ahogy az év során eddig szinte mindig (nyáron is) volt. Erre utaltam a blocking visszarendezõdésének igen magas esélyével.
2. a Magyarországon várható elõoldali felmelegedés az, ami csak 3-4 napos lesz (esetleg 5), mert hiába lehet utána még ennyi ideig blockingmentes idõszak Link , ide mégis hidegebb levegõ juthat: Link Nekem a GFS fáklya alapján is úgy fest, hogy a legtöbb tag hasonlót vár, (nem véletlen, hogy már 11-étõl visszamegy a sokévi átlag alá) ahogy az ENS átlag is: Link

Tényleg, miért a sokkal átláthatatlanabb meteociel-est linkeled? Azon nincs rajta a sokévi átlaggörbe, így nem is lehet rajta viszonyítani. A WZ-s pont azért jó, mert ott látszik, hogy csak Jan 6 és 11 között lesz az átlag fölött a t850 (az összes tag átlaga alapján), utána megy szépen vissza alá.

Érdekes az is, hogy már 8-ánál 20 fokos szórás van a tagok között. Meglepõ.

Ez 14-16 napra van. Csak gondoltam szólok. Attól még, hogy szondás futásról van szó, ugyanolyan megbízhatatlan ilyen távolságokban linkelni.
Egyébként, hogy ne szelektíven a rosszat találd meg: Link
Amúgy nem csorbult az örömöm egy pillanatra sem, de jobb lenne, ha délnyugaton laknék

Az pedig hozzá tartozik az igazsághoz, hogy az északnyugati ciklonaktivitás stabilan erõsödni látszik: Link majd meglátjuk. Bíztató jelek az enyhülésnek.

"Az új fáklya alapján meglepõen biztos a tartós felmelegedés..."
Hát nem sokáig tarthatott az örömöd: mint ahogy szinte mindenki más is írta eddig, ezen a télen nagyon úgy fest, hogy csak elõoldalakból kapunk átmeneti enyhüléseket, a következõ lesz jövõ héten, de ismét csak 3-4 napig: Link
A szondás futások folyamatosan adják a blocking megújulását Link , ami Január közepén bizony még az eddigieknél is nagyobb hidegeket jelenthet ide. Link Nemrég skandináv blockingos verzió is volt, az lenne még szép

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#15756)

Egy hetünk van kolléga ebbõl a hideg (nálunk DK-en szép havas) téli periódusból. Sajnos nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy vártad, vártuk. Nagyon makacsul adják a modellek ezt a váltást, havas mediciklon mostmár szinte tuti, hogy ugrott jövõ hétrõl és a téli idõ is egy idõre, úgy tûnik. Én személy szerint sajnálom, hogy éppen január közepébe piszkít bele ez az egész, de nincs mit tenni. És akkor mi DK-en még ne is panaszkodjunk, mert fehérre sikerültek az ünnepek!
Én azért abban bízok az eddigiek alapján, hogy nem lesz tartós ez az enyhülõ, már-már zonalitásra hajazó idõszak. A februári havak ugyanis szépek tudnak lenni, de a magas napállás már hideg idõ esetén is gyorsan pusztítani szokta az akkor lehulló havat. Az igazi a januári nagy havazás lenne, de úgy néz ki, hogy erre január második felénél hamarabb esélyünk nem nagyon lesz. És utána sem garantált, csak növekedne az esélye.
Persze gondolhattuk, hogy örökké nem tarthat ez a kemény hideg, de azért még egy jó kis havazást kihozhatott volna magából. Úgy tûnik, hogy most nem így lesz, de a tél még tart.

Mint általában a hosszútávú elõrejelzések. Egy viszont biztos, a nyomás elrendezõdés az jó, csak az arányok nem: Link

Ha az izlandi lenne 990 alatti, és nem az atlanti, akkor akár komolya téli idõ is kialakulhatott volna, így viszont elõoldal,és bizonytalan ideig tartó enyheség.

Azért annyi kiegészítéssel hogy a tagok - illetve azok átlaga - inkább a 0°C-hoz vannak közelebb mint az 5°C-hoz, és a végén igencsak zuhanórepülésbe kezd a többség, ráadásul ez a 06-os futás, szóval nem lenne meglepõ bármilyen irányú fordulat a 12-esen. Link

Az viszont kétségtelen hogy a tendencia minimum egy elõoldali helyzetet valószínûsít. [esõ]

Persze, sima ügy. 50% esély volt rá.

Akkor még nem látott el az ECMWF addig, egyszerûen a nyomás elrendezõdés folyamata téli havas idõre utalt akkor. A probléma az, hogy én nagyobb dinamikát vártam, ez nem jött be, lassú nyomás átrendezõdésnek elõoldal lesz a vége...

Bizony jól érezted és az ECMWF még többet segített.
A fejlesztés felé be fogom nyújtani az "arcoskodás pontozási lehetõségét", a "na ugye megmondtam júliusban, hogy fekete lesz a karácsony" mottóval.

Nekem nagyon tetszik az új fáklya. Relatíve alacsony szórás mutatkozik majdnem a végéig (kb. 5 fokos). Ez már lassan emlékeztet a zonalitásra, viszont ez még mindig nem az, ebbõl kifolyólag könnyen átbillenhet hideg oldalra a dolog. A grönlandi anticiklon csak nem akar megszûnni, így csak a dolgok szerencsés együttállása miatt jön az enyhe légtömeg.
Az új fáklya alapján meglepõen biztos a tartós felmelegedés... az eddigi szezonban sosem volt ilyen biztos. Ennek ellenére elképzelhetõnek tartom, hogy rövidülhet ez az idõszak is a rakoncázlankodó anticiklonok miatt.

Csak sajnos, a magasnyomás lassú áthelyezõdése miatt elõoldal elkerülhetetlennek tûnik. Jól éreztem Karácsony óta, hogy fordulópont jöhet január 5. után, csak túl lövünk a célon.

Továbbra is január 5-e látszik egy "döntõ" napnak a folytatást illetõen. Addigra ugyanis a gfs megoldása szerint az atlanti AC szétmorzsolódik, ill. csupán Grönland térségeben marad egy bekerített - így vélhetõen feloszlásra ítélt - AC-terület. A Ny-i irányítás így általában véve egyre erõteljesebbé válhat Európában, de ez - ahogy korábban már írtam - nem a klasszikus zonalitás lesz, hanem egy "déli nyugati irányítás", azaz az erõsödõ nyugati drift déli pályákon érkezhet Európába. Ez elsõ közelításben a mi térségünkben (Alpok, Ny-Magyarország) gyakorta okoz kifejezett bárikus mocsárhelyzetet (tudom, "nyári" fogalom, de télen is elõfordul ). A másik - ugyan jelen állás szerint kevésbé esélyes, de még mindig lehetséges - megoldás egy újabb teknõ ÉNy felõl. Személy szerint a nagytérségi rendszerek önnfenntartó jellegébõl kiindulva nem várok tartós zonalitást, hanem inkább a blocking folytatását, egy-egy intermezzóval érdekessé téve. Meglátjuk, már nem kell sokat aludnunk

Törölni, áthelyezni nincs szívem, de próbáljatok meg visszakanyarodni a szakmai irányba, kicsit több elemzéssel alátámasztott latolgatással és kevesebb véleményezéssel. Köszi! BUÉK!

Azé a szonda nélküli GFS futások mindíg a zonalitás felé billennek 168 felett már tegnap óta(akkor 192 felett)...Ez a mostani full zonalitás például, mindenféle anticiklon nélkül(persze az útjában).

Hidd el ha ez a fáklya igy bejönne, semmivel sem jobban melengetné ez az idõjárás a szivedet, a kabát, sál, sapka ha +3 lesz nappal avagy -3 tök mindegy úgy is kelleni fog.

Egyébként tiszta hülyeség zonalitáson vitatkozni. Hiába voltak ahhoz hasonló berendezkedések a GFS-en, de az sem zonalitás volt. Valahol mindig van egy anticiklon, ami megakadályozza a létrejöttét (gondolok itt a grönlandira).
Ettõl függetlenül a blocking nem mindig jelent hideget. Nyugodt szívvel kialakulhat olyan blocking, ami távolról sem (sõt közelrõl sem ) hoz hideg légtömegeket. Én az elõoldalakat sokkal jobban szeretem, mert jóval melegebb idõt hoz, mint a zonalitás. Igaz rövidebb is, de ez nem baj.

És ha ránézek a fáklyára, akkor egyre egyértelmûbb, hogy folyamatosan melegít Link .

Akármennyire is reménytelennek néz ki a télvárók számára, könnyen elõfordulhat, hogy 2-4 nap múlva megjelenik egy hatalmas lehülés rajta, aztán visszatér a téli idõjárás. Sokszor megtörtént már, hogy végeláthatlan téli fáklyából 1-2 nap alatt olyan enyhüléses lett, hogy öröm volt nézni.
Errõl szól az eddigi szezon: enyhülések és lehülések váltakoznak, bár a lehülések általában hosszabbak.
Bár tudom, hogy jobb lenne, ha ezek a rohadék beenyhülések nem piszkítanának bele a téli idillbe.

A 00Z-s nyugati:Link
K-i:Link
Melegedett mindkettõ középtávon 2-3fokot.

Igen, erre tértem ki én is tegnap. Fel kell készülni rá, hogy a zonalitás odds-ai egyre magasabbak, a visszaálló meridionalitásra meg lassan már fogadást se lehet tenni, olyan nyilvánvaló lesz