Kérdések és válaszok

Ó, én mindig azt hittem, hogy a méteres víz tetején úszkálnak a kocsik

A gépjármû felúszása ezer éves szakszó, nem õk találták ki: aquaplanning

Nem is különcködnek, hanem tudatosan mások akarnak lenni. Mindenben, még a szóhasználatban is. A Szilárd mindig más köszönéssel próbálkozik.

Nekem legnagyobb bajom a TV-s idõjárás jelentésükkel van. Beszél a holnapról, és a képen a ma van. Elején beszél pl. a hõhelyzetrõl, erre azt a végén mutatják. Mutatja, hogy keleten napsütés lesz, erre fent van két napos elõrejelzés, ahol esik az esõ. És olyan hõmérsékleti grafikonokat rak fel, ami olvashatatlan.
Totál káosz, már évek óta.

Á, szerintem csak különcködnek, nehogy hasonlítsanak az OMSZ-ra.

ok, akkor én voltam figyelmetlen És a kérdéssel mi lesz?

Ami azért furcsa, mert õk is szakmabeliek és ezekkel nem lehet a "közérthetõség zászlaja" mögé bújni.

Szerintem nem meglepõ, a szóhasználatukban próbálnak minél jobban eltérni a hivatalostól, az elõrejelzéseikben is.

Kedvencem a gépjármûvek felúszása

A nyomásanalízisek archívumában rengeteg ciklonra van példa, hogy egyazon középponthoz az eredeti okkludálódott front-kettõshöz csapódik egy elõzõ (elõtti vagy mögötti) okklúziós front és becsavarodik a középpont köré.

A több középpontú ciklonok esetében sem ritka a kettõzõdés.

...és a több cikloncsalád központú cikolncsalád-családokról mit tudsz?
Ha meg nem poénnak szántad, akkor nem értem. Az még rendben, hogy akár lehet olyan is, hogy több központú ciklonnál két okklúziós front (bár ha most megpróbálom törni a fejem, akkor az ilyen sem lehet valami gyakori jószág), de hogy a többközpontú ciklon ugyanazon középpontjához tartozik a két(4) front...hát eddig ilyenre én nem figyeltem fel csak most.

Akkor még egy kérdés: ha "behullámzik", akkor hogy kerül a hidegfront mögé a "semmibõl" még egy melegfront ami késõbb okkludálódhat?

Többközéppontú cikloncsaládnak miért ne lehetne??

Igen, ez meglepõ. Phileas-szal beszéltem, Õ mondta, hogy ezek a régies elnevezései a felhõknek. Fibratus=filosus, spissatus=densus.

Meglepett (de nagyon), hogy szakemberek lévén nem a hivatalos osztályozása alapján állították õket össze.

Ilyen felhõelnevezések is vannak? Én nem hallottam még róluk:
Cirrus filosus
Cirrus densus
Cirrus nothus
Link (A felhõk osztályozása (IV.))

Köszönöm! Ó, én sokkal közelebbi miatt kérdeztem A szupercellás fiúk összefoglalójában van egy október 22-i makroszinop helyzet. Na ott a Skandináv-fsz felett van egy ilyen dög.

Köszönöm, tényleg...van benne ráció.

A PDF nézetben megjelenik a grafikon is az adatok mellett.

Elõfordulhat hullmázó frontrendszer esetén, amikor ugye több meleg- és hidegfronti szakasz van egyszerre jelen, hogy az okklúzió több helyen is végbmemegy a rendszerben, ilyen módon két okklúziós front is kialakul egyszerre, egy ciklonközépponthoz tartozóan.
Ajánlom figyelmedbe pl. az idei év május 30-31-hez tartozó frontanalízis-térképeket.

Igen másnál sem mûködik, lásd fejlesztések fórum.

Nem tudom, hogy másnál is van-e így, de nálam a havi összesítéseknél nem jelenik meg a fenti grafikon: Link

Hogyan lehet egy ciklonnak egy idõpontban két oklúziós frontja?

A mûkedvelõ...

AcN = Anticiklon magyarországtól északra elhelyezkedõ középponttal

Tegnap átsiklottam szeke hozzászólásában az "AcN" helyzet kifejezés felett, s ma regellre be kellett magamnak vallanom, hogy nem tudom mit jelent. Szóval mi van az anticiklonnal...?
VegyészBéla, te meg jobban csipkedd magad a beszólásokkal, mert én még egyet sem láttam tõled, és nagy kedvelõje vagyok eme mûfajnak!

Máshol lehet a gond, az észlelési jogod továbbra is él.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#17155 - 2008-11-03 19:11:0

Sziasztok!
Valaki a gépházból?!
Nem küldhetek észlelést?
Próbálkoztam, de "nem ment be".
Pedig jó fiú lettem, ezt írtam hozzá:
"Sziasztok! Tudom, sokan nem csípnek az alkalmankénti beszólásokért, de ezután jó fiú leszek. Ígérem, hogy az oldal rendeltetésének megfelelõen fogok tevékenykedni, ugyanis a mai napon vettem egy "gagyi rádiós idõjárás-állomást". Hóváró Üdvözlettel: VegyészBéla. ;-)"

Olvass bele a kislexikonba...észlelési ségedlet I címszó alatt megtalálod kérdésedre a választ.

Kérdés: Ha az ember panelba lakik,akkor észlelhet hõmérséklet adatokat? Mert most ilyenben lakom és erkély ide vagy oda(pedig földszint) nem elég hiteles..ki lehet írni,vagy csak én nézegessem itthon

1. kérdés
Az érdekességek rovatban a tartalomjegyzéknél miért nem a szerzõ van feltüntetve?
2. kérdés
Töröltétek a honlapról a Golf-áramlat változásairól tartott elõadásom anyagát? Mert nem találom.

Köszönöm!

A szélsõséges bejelentéseknél a 2008-10-30 19:46:14 Gyöngyössolymosi bejegyzés miért nincs megerõsitve?,az én beírásom
2008-10-30 22:07:18 történt és már ma reggelre meg volt erõsitve.
A város és a falu közötti távolság nincs 1km sem így 99%-ban valós a megfigyelése.

Zivatarhoz képesti helikalitás - SRH: Szemléletesen fogalmazva egy légtömegnek, ill. áramlásnak a zivatarhoz képesti csavarodómozgásra való hajlamát mutatja. Az SRH csak a cella rotációját veszi figyelembe, nem pedig a cella valamilyen irányú haladási sebességét; összességében a zivatarba beáramló levegõ viszonyát írja le a levegõ áthelyezõdési irányához képest. Az SRH értéke akkor magas, ha egyszerre van jelen erõs magassági és iránybeli szélnyírás.

A Showalter-index fõleg hegyes-dombos területeken alkalmas a zivatar kialakulási esélyének szemléltetésére. Ezeken a területeken a besugárzott domboldalak elõsegítik a konvekciót, amely eleinte nem a talajról indul. Az erõs hõmérsékleti- és harmatpont-különbségek miatt - fõként egy hegység völgyeiben - az ezen adatokból számított labilitási energia nem mond sokat az adott szituációval kapcsolatban az elkövetkezõ néhány óra várható történéseirõl, így ebben az esetben a Lifted Index nem túl kifejezõ. A Showalter-index formulája (T500-TL), ahol TL annak a légtömegnek a hõmérséklete, melyet 850 hPa-ról (azaz nem a talajról) emelünk 500 hPa-ra, elõször száraz-adiabatikusan a kondenzációs szintig, majd efelett nedves-adiabatikusan. Az emelési görbe és az 500 hPa-os hõmérséklet közötti különbség tájékoztat a légrétegek labilitási/stabilitási viszonyairól. Egy 0 alatti SI esetén zivatar lehetséges, 2 alatti SI-nél igen esélyes, 4 alatt pedig heves zivatarok lehetnek.

Pszeudoekvipotenciális hõmérséklet: egy légcsomag teljes hõtartalmának fiktív mértéke. Számításakor (az SI-nél írttal megegyezõen) ezt a légtömeget elõször száraz-adiabatikusan emeljük a kondenzációs szintig, majd efelett nedves-adiabatikusan, amíg a teljes nedvességtartalma kondenzálódik. Ekkor "kivonjuk" belõle a vizet, majd a teljesen száraz légtömeget a kiindulási szintre visszük vissza.
Az adat haszna a különözõ légtömegek megkülönböztetésében van. Így pl. hõmérsékletmérés alapján egy hidegebb szubtrópusi légtömeg alig választható el egy felmelegedett poláris légtömegtõl. A pszeudoizé segítségével ez megtehetõ, hiszen pl. a szubtrópusi levegõ abszolút nedvességtartalma jóval magasabb a poláris légtömegénél.

A Theta a potenciális hõmérséklet jele. Az adat az összes belsõ energia és az összes potenciális energia viszonyának mérõszáma és a levegõ különbözõ magasságokban mért hõmérsékleteinek összehasonlítására szolgál.

Jó mazsolázást

A 07:00 az így van pedig, télen-nyáron. Az OMSZ Éghajlati Atlaszban van amúgy térkép az önkéntes mérõkrõl is, de Gordonka biztos tud neked segíteni ebben. Vagy bárki aki Lõrincre jár, az ottani gépekrõl vissza lehet nézni az észlelõk által beküldött csapadék-adatokat.

Köszönöm, ezt kipróbálom.

Lehet ez valami belsõ, saját fejlesztésû program.
De egyébként a Digital Atmosphere is tud ilyet:
Link

Nem tudja valaki, hogy ezeket a térképeket milyen programmal generálják? Link Link Valami van a kép oldalán, de az nem mond nekem semmit errõl.

A finnhez hasonló svéd illetve norvégigai webkamerákat tudna nekem mondani?
Elõre is nagyon köszönöm!

Mit érdemes ezekrõl tudni?
Ziv. képesti helikalitás, Showalter-index (SSI), pszeudoe. pot. hõm., ThetaW0 magassága.
Elnézést a mennyiség miatt, de ezekrõl a dolgokról semmit sem tudok szeretnék egy kicsit okosodni, megköszönném, ha mindegyikrõl kapnék egy rövid, fél mondatos magyarázatot!

Elnézést Koczkás.
Szóval tudna nekem segíteni vki hogy finnországról idõkép kamerákat hol tudom megtekinteni?
Segítséget elõre is köszönöm!
Bocsánat már tárgytalan!
Köszönöm!

Köszi. Bár azért remélem, hogy az általad felvázoltnál pontosabban mérnek.
Kitõl kérdezhetném meg, hogy merre van a hozzám legközelebb levõ önkéntes csapadékmérõ?

Hát a kb. 500 db csapadékmérést OMSZ-be beküldõ emberke közül szerinted hányan foglalkoznak ilyen problémával? Szerintem senki. Mérési hiba. Ha jól hallottam õk mindig 7-tõl 7-ig mérnek, nem is fárasztják Mari nénit azzal, hogy téli meg nyári idõszámítás. Reggel 7 kor leméri és az lesz az adat.

Szerintem egyszerûen olvasd le és kész.

A probléma nálam még nem aktuális, de jobb most megkérdezni.
Szóval ha esik x mm este, de azt már nem olvasom le rögtön, viszont reggelre harmat képzõdik és megnöveli, ha kevéssel is, a napi csapadékmennyiséget, akkor mi a teendõ. Ahogy olvastam korábban, a harmat nem számít bele az összmennyiségbe.
Becsüljem meg a harmat mennyiségét és vonjam le a napi csapadékmennyiségbõl? (Bocs a nyakatekert mondatokért és a szóismétlésért. )

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#54820 - 2008-10-30 18:31:36)

Kérdezd meg a megfelelõ fórumba, és megadom

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#54819 - 2008-10-30 18:30:19)

Majdnem elfelejtettem...van az a finn webkamerás oldal ami az egész országot lefedi...nagyon szép képeket szoktam látni ott...tudom nem ide való, de megkérdezhetném annak a linkjét?

Itt megtalálod:
Link
mod

Usrint keresd, õ tartott már belõle elõadást.

Gyerekek, van aki foglalkozik paleoklimatológiával közületek? Szakirodalomra lenne szükségem.

Köszi a választ. Akkor nekem marad a freemail.

A t-online-os sem megy néha, hozzánk ideér, de választ sokszor nem tudunk küldeni.

Freemailról mûködik azt tudom.

Én t-online-os e-mail-rõl küldtem múltkor, azzal is valami gond volt. Arról is problémás e-mailt küldeni, vagy csak egyszeri probléma lehetett?

Értem, köszi!
Nem fontos utánanézni, csak nem értettem hogy is van most ez.