Időjárási visszatekintő

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135112 - 2012-11-11 18:22:07)

Nagyon durva!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135111 - 2012-11-11 18:21:34)

IGEN! Az esemény amit mindig emlegetek, Nov 13-án Tolnán 22 óra alatt (éjféltõl este 10-ig) 45 cm (!!) hó.
Az eddigi legnagyobb 1 napon belül leesett hó, amit átéltem
Ennél vastagabb hó 1987-ben, 1995-ben és 2003-ban volt csak ott, de akkor nem 1 napon belül esett le.

Az is fura, hogy hasonló eseményre azóta sem emlékszem, ami a légkörben felettünk levõ történéseket illeti. Hogyan tudott vajon ilyen korán ennyire brutális lábas hideg létrejönni ÉK-en, és úgy ránkszakadni, hogy azok a bivalyerõs enyhe frontok se bírtak vele?
Ciklon sehol se volt, tök magas volt a hPA, és mégis.... Jó lenne többet tudni...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135110 - 2012-11-11 18:13:10)

Nagy örömmel, nosztalgiával néztem a filmeket! Köszönet érte. De 1993 itt a Bakonyalján számomra még az életem havazását, hófúvását is meghozta. Karácsony napján, ha jól emlékszem. Egy ciklon hátoldalára került az ország Ény -i harmada, eszméletlen hóvihar tombolt majdnem 3-napig. A Bakony volt a halmazállapot választó vonala. Attól keletre és délre teljesen enyhe, esõs idõ volt. A Pest centrikus médiának "hála" más honfitársaink alig tudtak róla, hogy itt minden közlekedés leállt, a vasút is ( Pápa-Tatabánya vonal teljesen napokig állt!!) Hideg nem volt, -1 fokban ömlött a hó. Bakonyszücsön 50-60cm körül volt a hóvastagság, bár mérni szinte nem lehetett a hófúvások miatt. Emlékszik itt valaki a környékemen még erre?? Ha jól emlékszem Bóna Márta jelezte az ünnepek alatt ide a cudar idõt, ami be is jött!!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135109 - 2012-11-11 18:00:02)

Nocsak, nocsak, ez összesen hány órás anyag?

Az elsõ részt nézem még csak, nagyon jók a felvett mûholdképek, szépen látszik rajta minden

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135107 - 2012-11-11 17:43:44)

Köszönjük a fáradtságot. Németh Lajos.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135106 - 2012-11-11 17:40:47)

Egy kis csemege azoknak, akik már nagyon várják az igazi, havas téli idõjárást: feltettem a youtube-ra a gyûjteményembõl egy összefoglalót a nevezetes 1993. novemberi idõjárásról, nagyszerû meteorológusokkal, híradó-részletekkel. Tizenkilenc éve, ezekben a napokban kezdõdött...

Azóta sem volt olyan hideg, havas novemberünk. (1901 óta az 5. leghidegebb november volt, a 200 méter alatti állomásokon 1,5 °C-os országos havi átlaghõmérséklettel. A 111 éves átlag 5,0 °C.)

Link
Link
Link
Link

2012. október Bükk-fennsík; töbörklíma:

T átlag: +4,78 °C. (4 adatból)
T átag: +5,495 °C. (2 adatból)
T min. átlag: -2,13°C.
T max. átlag: +13,12 °C.
Absz. T min.: -11,1 °C. (12.)
Absz. T max.: +22,3 °C. (1.)
Absz. havi hõingás: 33,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -3,425 °C. (9.)
Legmagasabb napi átlag: +12,425 °C. (2.)
Napi átlagok átlagos hõingása: 15,3129 °C.
Legalacsonyabb T max: -0,2°C. (29.)
Legmagasabb T min.: +6,0°C. (16.)
Napi legkisebb hõingás: 2,1°C. (29.)
Napi legnagyobb hõingás: 27,6°C. (22.)

Adatok: Link
(Volt a feltöltéskor egy malõröm, és két logger adatom keverõdött fel, illetve, töltõdött fel egy helyre. Így van ahol igen csúnya a grafikonos megjelenítés. A statisztikám nem ebbõl számolódik.)

Téli nap: 1 db.
Zord nap: 3 db.
Hideg nap: 10 db.
Fagyos nap: 15 db .
Nyári nap: nem volt.

Az október hónap is szolgált érdekességekkel a Fennsíkon.

Volt kellemes õszi idõ, amit ráadásul a 3. töbör találkozó alkalmával meg is tapasztalhattunk jópáran.
Reggelente párját ritkító sekély köd jelenség, amit a fény, és árnyék játékával kombinálva sokakat megihletett.
Mégegyszer köszönöm, hogy Veletek lehettem odafent!
Saját képeim:
Link
Volt késõ õsz, párával köddel, esõvel, majd a hónap végén ha csak 1-2 napra is, de beköszöntött a tél is a Fennsíkon.
Ekkor a Bükk 600 m feletti részei, így a Fennsíkon 3-8 cm közötti hórétegbe burkolódzott a táj.
Mi ezt Jávorkúton néztük meg Gábor barátommal és kedvesével egy séta keretében.
Link ; Link ; Link .
Az akkori hozzászólásom: Link
És volt aki hiányolta, hogy nem szóltunk Bocs Attila.
Link
Az 1. téli nap is megvolt odafent, ami az elmúlt évekhez képest bõ 2 héttel korábban következett be. (2010.-ben, nov 27-én , 2011-ben pedig nov.19-én.)
Az elmúlt évekhez képest, viszont jóval enyhébbek voltak a minimum értékek, de még így is volt 3 nap -10 foknál is hidegebb napunk.


Az éves részértékek 2012-ben október végéig a következõk.

Éves kzpT 4 átlagból: +5,9796981 °C
Éves T min átlag: -3,44 °C
Éves T max átlag: +14,56654 °C
Éves T ingás átlaga: 17,98789 °C
Fagyos napok száma: 178
Téli napok száma: 36
Hideg napok száma: 101
Zord napok száma: 60
Nyári nap: 45
Rendkívül hideg napok száma: 44 nap.
Ebbõl HRHI: 33 nap.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135072 - 2012-11-11 06:07:53)

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68669 - 2012-11-10 11:17:1

Nem lepõdök megTudod szeretnék minél többet tanulni és így hogy elmagyarázod így jobban tudni fogom.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135071 - 2012-11-11 06:07:53)

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68663 - 2012-11-10 09:12:59)

Meglepõdnél, ha azt mondanám, hogy ebben a pillanatban sem anticiklonális hatások uralkodnak felettünk? Egy anticiklon peremén "tartózkodunk", a tõlünk nyugatra található ciklon pedig húzza ránk a meleg levegõt délrõl, tehát a mai napon bizony benne vagyunk a ciklon áramlási mezejében..
Mûholdkép:
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135070 - 2012-11-11 06:07:53)

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68657 - 2012-11-10 04:37:3

Kicsit bizonytalan voltam benne.Azt tudom hogy az elmúlt idõszak rengeteg csapadékát nagyrészt ciklonok adták.Különben ez sem anticiklonális hatás?Link
Link

Én nem a múltról írtam hogy alakították...hanem jelenleg.A kifejezésem valóban lehet helytelen volt és az anticiklonális ahogy te említed az a megfelelõ.Köszönöm hogy javítottál.Amúgy linkelsz képet ahol ez a Brit ciklon áramlási rendszerében leszünk?Mert ezt valahogy most nem tudtam kivenni melyik nap/napokon lesz jellemzõ...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135069 - 2012-11-11 06:07:53)

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68654 - 2012-11-09 22:39:52)

Szia!
Idézlek:
"Most is anticiklonok alakítják az idõjárásunkat és még fogják is egy darabig."

Ha jól sejtem azt szeretted volna mondani, hogy: jelenleg is anticiklonális hatások alakítják Magyarország idõjárását.
Nos, ez nem helytálló kijelentés, az elmúlt egy hónapban gyakran/gyakrabban ciklonális hatások befolyásolták/befolyásolják az idõjárásunkat.
Az elkövetkezõ napokban a Brit-szigetektõl északra található ciklon elõoldali áramlásrendszerébe kerülünk majd, a ránk gyakorolt hatás tehát ciklonális (mégha az elõoldali is) és nem anticiklonális.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135068 - 2012-11-11 06:07:53)

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68653 - 2012-11-09 22:14:16)

Én végignéztem a hõmérsékleteket 1986 novemberétõl egészen a hidegleszakadásig.Ködös idõ nyilván azért volt végig mert a magasban enyhe volt a levegõ(tudom mikor van köd mielõtt még bárki...)Egy ilyen komoly téli periódus jött mielõtt szinte másfél hónapig csak 1-2 hidegelárasztás volt az is gyenge.Tehát volt ideje a hidegmagoknak megerõsödni és jókor jött egy olyan blocking ami miatt januárban brutálisan rászakadt európára a hideg.Most is anticiklonok alakítják az idõjárásunkat és még fogják is egy darabig.Ha sokáig marad ez a helyzetkép legalább december elsõ feléig és netán jól alakul majd ki egy ac jó helyen akkor a megerõsödött hideg akár ismét keményen rászakadhat európára a továbbiakban.Én nem zárom ki a lehetõségét egy nagyon kemény télnek sem.Attól független hogy a február idén az kitett magáért miért ne lehetne?Kíváncsian várom továbbá északon a hideg erõsödését és azt is hogy meddig leszünk tartós elõoldalon mint most illetve mikor jön a változás és hová fog leszakadni majd az elsõ komolyabb hideg

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68668 - 2012-11-10 10:17:41)

Nem-nem, amit bemásoltam az Debrecen adatsora volt (eredetileg Budapestet szerettem volna, de véletlenül Debrecent másoltam ki).

Ami tény az, hogy Budapest esetében 1986 novemberében csaknem 100 óra napsütéses órát jegyeztek fel a hivatalos krónikák:
1986-11 / 98,0 h
De mindegy is... az amit eredetileg hozzá szerettem volna tenni a visszaemlékezésedhez, azok a hivatalos mérésekrõl szóló adatsorok, hogy a soraid mellett legyen kézzelfogható adat is és akkor már nem csak emlékezésrõl van szó, hanem rá lehet pillantani a mért adatokra is.

1986 novembere tehát Budapesten (az elérhetõ számszerû adatok):
Link
Link
Budapest
m_ss m_ss
1986-11 98,0 8.2 1986-11-04 14 1

Köszönöm az eszmecserét!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68666 - 2012-11-10 10:02:4

Amit írsz, az 1986 decemberének elsõ felére igaz: akkor valóban megszakítás nélkül hidegpárna állt fenn fagypont körüli hõmérsékletekkel. Azonban 15.-én már havazott, és onnantól kezdve a hónap végéig változékony, ciklon dominanciájú idõ uralkodott.
Ez holtbiztos, mert 1987 tavaszán feljegyzést készítettem errõl (azaz a memóriám se csalhatott meg), ezt tavaly nov. 17.-én be is tettem a Visszatekintõbe -ott 20889. szám alatt olvashatod.
Ami a novemberi, szép napos idõt illeti, az kb. a hónap tizedik napjáig úgy is volt, utána azonban borult, ködös, szürke napok végtelen sora következett. Adatsorod olyan, mintha valami 800-1000 m magas hegyen, a stratus fölött történt volna a mérés. Nem errõl van szó?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68664 - 2012-11-10 09:14:54)

Úgy látszik nekem meg, még túl korán van, mert csak azt láttam, hogy eltérõk az adatok, de nem jöttem rá, hogy mi a hiba .
Viszont egy biztos, számomra továbbra sem derül ki, még ezen adatokból sem, hogy milyen tél fog következni .

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68661 - 2012-11-10 08:57:40)

Szia!
Igen, köszönöm szépen a korrekciót!
Úgy látom, hogy a debreceni adatsort másoltam ki a budapesti helyett (már nagyon este volt), elnézést érte.

Szeged különösen jól néz ki:
1986 november: 127,8 óra napsütés
1978 november: 0 óra napsütés

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68660 - 2012-11-10 08:23:03)

Szia!

A napfénytartam havi összege ( m_ss )

Budapest
m_ss m_ss
1986-11 98,0 8.2 1986-11-04 14 1 1978-11 22,1 5.8 1978-11-30 25 0
1986-12 37.7 4.9 1986-12-25 21 0 1978-12 37.0 7.4 1978-12-05 21 1

Szombathely

1986-11 79,5 8.3 1986-11-03 16 3 1978-11 44,8 7.3 1978-11-01 21 0
1986-12 39.4 7.0 1986-12-03 23 1 1978-12 36.3 4.8 1978-12-03 21 0

Debrecen

1986-11 105,9 7.8 1986-11-04 11 0 1978-11 2,5 1.3 1978-11-29 30 0
1986-12 20.6 5.2 1986-12-22 26 0 1978-12 34.6 6.6 1978-12-05 24 0

Szeged

1986-11 127,8 8.3 1986-11-07 10 4 1978-11 0,0 0.0 1978-11-01 30 0
1986-12 33.5 5.7 1986-12-26 23 0 1978-12 40.3 6.9 1978-12-05 21 0

Érdekes, én ugyanonnan másoltam át és eltérést látok a Budapesti adatok között. Bár a lényegen nem változtat, hogy 1978-as év novembere volt napfényben szegényebb

Úgy látom, ez nem a legjobban sikerült, de talán ki lehet rajta igazodni .

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68656 - 2012-11-09 23:39:06)

1986 napsütéses órák száma (Budapest):

datum m_ss m_sx m_sxd dsf20 dsf80
1986-01 72.2 7.6 1986-01-29 16 2
1986-02 73.2 8.2 1986-02-26 16 1
1986-03 138.1 10.5 1986-03-17 12 2
1986-04 221.2 12.0 1986-04-30 7 7
1986-05 280.0 13.4 1986-05-03 4 12
1986-06 257.6 14.5 1986-06-17 4 4
1986-07 284.3 13.8 1986-07-16 5 11
1986-08 312.4 12.6 1986-08-14 1 10
1986-09 251.8 10.9 1986-09-06 0 4
1986-10 167.3 9.4 1986-10-01 9 1
1986-11 - 105.9 - 7.8 1986-11-04 11 0
1986-12 20.6 5.2 1986-12-22 26 0

1986 novemberében 105.9 órás havi napfénytartamot mértek Budapesten.
---------------------------
1978-11 - 2.5 - 1.3 1978-11-29 30 0
Ugyanezen vonatkozó havi napfénytartam adat a "brutális" ködpárnás 1978-as november esetében mindösszesen 2.5 óra.

Forrás:
Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68655 - 2012-11-09 22:54:21)

(
1986 õsz végéhez egy adalék:
Itt a Nógrádi-medencében teljesen más világ uralkodott, nagyjából a Nézsa-Csõvári-dombságig biztosan. Itt a ködpárna november eleji beállásakor sikerült fagypont alá menni, és december közepéig szinte végig ott is maradt a T. Ennek következtében decemberre hatalmas zúzmara alakult ki: a penci-oldalban (Keszegi-hegy déli lejtõ) a gyümölcsfák nagy része összetört alatta.
Karácsony elõtti napokban erre jött egy kisebb ónos esõ, majd havazás, nagy széllel. A szél miatt a zúzmarás fák nagy számban dõltek ki, Keszeg és Penc, Nézsa és Legénd között, valamint a Nézsa-Bánk úton.
Ezután újabb zúzmara, majd a híres januári hófúvás.
Forrás: Anyu.

((Sze: Witch!! Örülök, hogy látlak ))
)

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68652 - 2012-11-09 21:25:32)

1986 decemberét - az egész hónapot - valóban végig ködpárna alatt tölthettük (a min/max és egyéb adatok alapján), de a november hónapra nem igazán ez volt jellemzõ.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68651 - 2012-11-09 21:21:11)

Nagyra becsülendõ, hogy vetted a fáradságot, és ilyen mélységben utánanéztél a dolgoknak.
Az általad linkelt novemberi adatsor valóban nem utal tartós ködre, ill. stratusra.
Õszintén szólva nem tudom, mit gondoljak errõl. Mert én, mint egyetemista azt az idõszakot éppen Budapesten töltöttem. Becsszó, hogy nov. 10.-tõl december közepéig szinte folytonosan köd és stratus volt, a napot szinte egyáltalán nem láttuk több, mint egy hónapon át.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68650 - 2012-11-09 21:20:33)

1978 novembere
Link
Nagyon-nagyon hûvös, tartós ködpárna
1986 november
Link
Kellemesen meleg, tartós ködpárna nélküli hónap
A két év november hónapjának idõjárása egyáltalán nem hasonlított egymásra.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68649 - 2012-11-09 21:07:27)

Szia!
1986 szeptembere kifejezetten csapadékszegény volt, az ország egy részén egyáltalán nem esett mérhetõ mennyiségû csapadék. Már-már nyáriasan száraz és meleg hónap volt, gyenge/mérsékelt széllel.
Link
1986 októbere átlag alatti csapadék, esõ alig volt, szél gyenge/mérséklet, néhány ködös nap a hó végén (nem jellemzõ), nem szeles hónap
Link
1986 november: néhány nap kivételével nagy napi hõingások (novemberhez képest), vélhetõen nem volt tartós ködpárna (a napi hõingásból ítélve), 7 ködös nap Budapesten (nem egybefüggõen, elszórtan a hónap különbözõ napjain)
Link
1986 december esõ fele: vélhetõen tartós ködpárna (kis napi hõingás)
Link
1987 január: hamisítatlan havas tél
Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68648 - 2012-11-09 20:14:26)

Nem kötözködésképpen,de nekem hihetetlennek tûnik. Visszamenõleg az utóbbi 3 évtizedbõl,akármelyik év,akármelyik idõszakát vissza tudod idézni szinte napra pontosan,hogy milyen idõ volt akkor éppen? Több vissza emlékezõ esszédbõl,ezt lehet leszûrni.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68647 - 2012-11-09 19:55:17)

Emlékeim szerint 1986 szeptembere nem volt különösebben csapadékos, de elõoldali-anticiklonális, száraz meleg se. Inkább ény-i légmozgások voltak.
Ami feltûnõ, mondhatni kirívó abban az õszben, az a páratlanul hosszúra nyúlt magasnyomású, csendes, párás-ködös idõszak. Már októberben az anticiklonok uralkodtak, egy alacsony nyomású, esõs, szeles intermezzót leszámítva.
Azután kb. nov.10.-tõl dec. 15.-ig szinte megszakítás nélkül hidegpárna, köd volt nálunk. Nem emlékszem még megközelítõleg se ennyire hosszú ködös idõszakra.
A napforduló környékén ezzel szemben nagyon mély ciklon helyezõdött fölénk. Az akkori szinoptikai helyzet mintegy nyitánya volt az 1987 január eleji farkasordító hidegnek, rekord hófúvásnak.
Én úgy látom, 1978 novembere, és a tél elsõ fele volt jellegében 1986-hoz hasonló.

2012.október, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +11,7 °C (+0,8 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +7,9 °C (+2,1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +17 °C (+0,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 56 mm (164 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1014,9 hPa
Napsütéses órák száma: 148,9 h (SYNOP) (-4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 5,1 h

Szélsõértékek:
Tmin: -0,2 °C (30.)
Tmax: +23,8 °C (2.)
Legnagyobb napi hõingás: 14,4 °C (20.)
Pmin: 989,6 hPa (27.)
Pmax: 1025,1 hPa (18.)
Legnagyobb napi csapadék: 18 mm (2.)
Legnagyobb hóréteg: 1 cm


Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 9
Jelentõs csapadékú napok: 5
Zivataros napok: 2
Nyári napok: 0
Hõség napok: 0
Fagyos napok: 1
Havas napok: 2
Hótakarós napok: 1
Ködös napok: 7

A hónap az évszakhoz képest melegebb idõjárással indult, nyárias zivatarokkal, záporokkal. A hónap közepén az évszaknak megfelelõ hõmérséklet, csendes idõ volt, több alkalommal köddel. A hó utolsó harmadában sok csapadék esett, a legvégén téliesre fordult az idõ. 28-án lesett az elsõ hó, mely meg is maradt. A téliesre sikeredett hóvége ellenére a havi középhõmérséklet meghaladta a sokéves átlagot, mint ahogy a csapadék is, melyre az aszályos idõk után nagy szükség volt.

Októberi összefoglaló: Link

Igen.

Tulajdonképpen ahány forrás, annyi megnevezése van ennek, a szakmai szlengben leggyakrabban csak trópusi éjszakának emlegetik.

A "túl meleg éjszaka" 20°C feletti minimumot jelent?

2012 mérlege Kecskemét repülõtéren:
- 124 nyári nap,
- 53 hõségnap,
- 17 forró nap,
- 7 túl meleg éjszaka.

Nem kevés...

Ez meg 1885-1996 közti átlag alapján :
Link

Csapadék adatok,1885-1996 közötti idõszak átlagai alapján :

Link

Az októberi csapadékösszeg végül 78,7 mm lett. Novemberben eddig 18,4 mm esett, az éves mennyiség 422,8 mm-nél jár.

2012. október Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 11,1°C (átlag 10,8°C)
max. 24,9°C (6-án), min. -0,7°C (30-án).

Csapadék: 57,6 mm (átlag 33 mm, tavaly 25 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 21,0 mm (2-án).
Zivataros napok: 3
Hótakarós napok: 1
Legnagyobb hóvastagság: 2 cm (29-én)

További adatok: Link

Csapadékos és átlag körüli hõmérsékletû volt az október. Igazi átmeneti hónap, amiben még nyárias zivatarok is elõfordultak (nem is akármilyenek), de már az elsõ mérhetõ hó is megérkezett. Ilyen korai havazásra legutóbb 2003-ban volt példa, akkor okt. 24-én reggel 3 cm-nyi hóréteget mértünk Cegléden. 1960-ig visszatekintve nem is volt máskor októberi hótakaró, havas nap is csak néhányszor (1972, 1991, 1997).
Az idei év csapadéka okt. 31-én 336,4 mm-en állt.

Persze hogy nem mindegy, hogy milyen egy adott idõszak (hónap, évszak, év) csapadékeloszlása, a "normális" jelzõvel azt akartam kifejezni, hogy gyakoriak a szélsõséges mennyiségek. Az persze megint más kérdés, hogy ezek a szélsõségek beleférnek-e az éghajlat természetes ingadozásába, vagy már egy más kategóriáról van szó. De ennek taglalása már nem ennek a fórumnak a témája.
A hasonlat valóban jól érzékelteti a lényeget.

Adós vagyok ennek a
Link
a verifikációjával.

Összességében az elmúlt nyarat átlagában tekintve elmondható, h a nyári hõmérséklet és csapadék tekintetében a várakozási csokornak megfelelõen alakult.

A met.hu-s összefoglaló itt található: Link ebben a 71-00-s átlaghoz viszonyítanak, a 81-10-es T átlag magasabb így a csokor eredõbe befért a T anomália elõrejelzés, csakúgy mint a csapadék, amely 70% körülire adott. Mindez természetesen országos átlagokat jelent.
Ez egy újabb jó példa arra, h van értelme és létjogosultsága a hosszútávú, szezonális elõréknek is, csak a helyükön kell kezelni õket.

Próbálom majd idén is összegyûjteni a téli csokrot (természet jelzései, fórumozók véleménye, szezonális elõrék) november közepéig.

Nem, sajnos az idõjárásban is sz@r ügy, ha elõbb kirohad, majd kiszárad minden (vagy fordítva), mint ahogy 2010-ben és aztán 2011-ben.
Nagyon nem mindegy, hogy egyenletes-e a csapadék eloszlása, vagy szélsõséges.
Ha tud lenni átlag feletti csapadék egy egyébként durván aszályos évben, az elég komoly szélsõség.
Márpedig nagyon lényeges annak megállapítása, hogy szélsõséges-e a klíma vagy sem!?
A példa nem bizarr, ugyanúgy a mindennapi életbõl való, mint az aszály vagy a belvíz.
Illetve a lényeget nagyon jól szemlélteti!

Tetszik a hozzászólásod, 95%-ban egyet is értek vele, de a hasonlatod kissé sántít: elég sz@r ügy, ha valakinek a hónap egyik felében hasmenése, a másikban pedig szorulása van. . Az idõjárásban ez akár normálisnak is mondható, de a fenti példa semmiképpen, bár kétségkívül szellemes, csak kissé bizarr!

Elképesztõ!
A pécsi 1960-1990 közti 30 éves átlag 615 mm.
Az 1970-2000 közötti 30 év átlaga 624 mm.
Tehát a vasárnap-hétfõ-keddi csapadékkal lehet, hogy átléped a 30 éves átlagot...
.....egy olyan évben, amikor az ország döntõ részén szinte nem volt kukoricatermés az aszály miatt.
De hogy Pécsen átlag feletti csapadék lesz az idén, az biztos.
Szegeden 495 mm az átlag, most 350 mm-nél tarthat az eddigi összeg, ha átlagos lesz a két maradék hónap, akkor 80 mm lesz még, ha marad a csapadékos hajlam, akkor a két maradék hónapban 100-150 mm összejön még, tehát a végén kijön egy átlagosra az év.
Amit szoktam mondani, hogy szélsõség szélsõséget követ, a hónap egyik felében hasmenése, a hónap második felében szorulásunk van, a széklet a hónap átlagában átlagos, csak épp sose volt normális vagy átlagos.
Eddig szorulása volt az idõjárásnak, most elkapta a f..ás, bocsánat hasmenés.

És hogy ez milyen jó példa és tanulság, 2008 õszén a Magyar Meteorológiai Társaság kiírt egy pályázatot, amire én is neveztem.
Az egyik pályamût olvastam, ami díjazott lett.
A díjazott tanulmány azt ecseteli, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás miatt át kell alakítani az ország mezõgazdaságát, 100 évre elõre éves csapadékmennyiséget, hõmérsékletet, egyéb idõjárási elemeket és termésátlagokat próbál becsülni országosan és megyénként is.
Ezt írtam róla akkoriban.

"Nehéz indulatok nélkül fogalmazni akkor, amikor egy klimatológiai pályázaton olyan tanulmányra ad díjat egy, különbözõ szakterületek szakembereibõl álló zsûri, amely dolgozat egyenes összefüggést feltételez az éves középhõmérsékletek, csapadékmennyiségek és a gabonafélék termésátlagai közt. A következõ száz évre feltételezett klímaviszonyok szerint próbálja meghatározni ezek alapján, hogy megyénként milyen termésátlagok lesznek várhatóak a feltételezett klímaváltozás következtében. Figyelmen kívül hagyja, hogy az adott növényi kultúrákra vonatkozóan kizárólag az év azon idõszakait kellene vizsgálni, ameddig azok a vetéstõl az aratásig a szabadban vannak. Olyan hajmeresztõ állításokat kockáztat meg, hogy a melegedõ telek miatt probléma lehet a búza téli hidegigényének kielégítésével. Nem jut eszébe se neki, se a zsûrinek, hogy a mediterrán térségben olyan területeken produkálnak búzából álomba illõ terméshozamokat, ahol a telek lefolyása olyan enyhe, amilyen nálunk, szárazföldi helyzetünkbõl fakadóan, soha nem lehet. Tehát ha az olaszországi tél kielégíti a hidegigényt, akkor teljességgel elképzelhetetlen itt olyan tél, ami nem elégítené ki a gabonafélék hidegigényét.
Már csak azért sem, mert Közép-Európában jellemzõek az ún. hidegpárnás helyzetek, amikor akár hetekig, folyamatosan negatív hõmérséklet van. A lehûlési idõszakok elkerülhetetlenül bekövetkeznek, mivel az északi féltekére a téli évszakban jutó napenergia mennyisége meghatározott, ezért az északi szélességek irányában hatalmas felületeken kiterjedõ szárazföldi területek fölött (Szibéria, Skandinávia) idõrõl-idõre óriási mennyiségû, rendkívül kihûlt légtömeg halmozódik fel. A légköri folyamatok természetébõl fakadóan, ezek idõközönként elárasztják a közép-európai térséget, sõt, mérsékeltebb formában, idõlegesen a dél-európai térséget is. Az ilyen hidegelárasztások kivétel nélkül, minden évben bekövetkeznek. Amennyiben marad a hideg levegõ, magától értetõdõen hideg idõszak veszi kezdetét. Abban az esetben pedig, ha átkeverés nélkül melegebb levegõ áramlik fölénk a hidegelárasztást követõen, akkor a melegedés az erõs légmozgás híján tovább konzerválja a hideget. Ekkor alakul ki a hidegpárna, ahol nagyon alacsony a napi hõingás és éjjel-nappal fagyos, ködös idõ köszönt be. Ezek a hidegpárnás idõszakok hetekig eltartanak, nappal -3-5, éjjel -6-8, de gyakran nappal -7-8, éjszaka -10 fokos hõmérsékleti tartományban, amely bõven kielégíti a búza hidegigényét, sõt, hótakaró nélkül akár kárt is tehet a növényben. Ez a jelenség a mediterrán térségben hiányzik, annak köszönhetõen, hogy a tenger hõje felszámolja az alsó hideg légpárnát és érvényesülni engedi a légköri melegedést. Nálunk pedig a tengervíz által tárolt hõ közvetlen hatása nem érvényesülhet, mivel nincs tengerünk. Ez a körülmény pedig a Kárpát-medencében, jelentõs átlagos klímamelegedés ellenére is teljességgel kizárja a mediterrán téli klímajelleget.
A Kárpát-medencében a mediterrán jellegû telet csak egy, szünetet soha nem tartó, folyamatos nyugati áramlás, az atlanti légtömegek sorozatos egymásutánja tudná biztosítani. Ezzel szemben a nyári évszakot anticiklon jellemezte helyzeteknek kellene uralniuk. Ez azt feltételezné, hogy a mi szélességi köreinken olyan típusú, évszakhoz kötött légköri jelenségek szabályos megjelenése következzék be, mint a monszunnak kitett térségekben, vagy a szubtrópusi területeken.
Ezeket a tényeket nyilvánvalóan a klimatológusok mind tudják. Ennek ellenére, a „globális felmelegedésre” való felkészülés jegyében, az elmúlt néhány évben olyan cikkek és tanulmányok jelennek meg, és olyan kísérletek folynak kertészeti szakmai körökben, amelyek a mi éghajlatunk „elmediterránosodására” alapoznak. Ha ez így történhet, akkor komoly hiba lehet az egyes diszciplinák közti kommunikációval, hiszen a fentebb leírt néhány mondat tartalmával bárki számára könnyen beláthatóvá lehetne tenni ezek megalapozatlanságát. De az is elegendõ lenne, ha valaki arra hívná fel a figyelmüket, hogy a korlátozottan téltûrõ növényfajok esetében a prognosztizálható téli minimumok lesznek a meghatározóak, és nem a középhõmérsékletek. De talán maguk a kertészeti szakemberek is rájöhetnének, hogy ha az utolsó 10 évet nézzük, amióta egyre több szó esik a „globális felmelegedésrõl”, 10 tél, mindössze 2-3 kivételével, sorozatban extrém alacsony téli minimumokat hozott, valamint nagyon gyakoriak voltak a hosszan tartó téli anticiklonok a hozzájuk tartozó, jellemzõen alacsony hõmérsékletû hidegpárnával és napi 24 órákon keresztül tartó fagypont alatti hõmérsékletekkel.

Olyan finomságokat már végképp nem várhatunk az említett, díjnyertes tanulmánytól, hogy azt is figyelembe vegye, hogy például a fejlettebb mezõgazdasággal rendelkezõ országok a legnagyobb nyári aszályos idõszak idején is vegetációban lévõ kukoricánál már réges-régen mesterséges öntözést alkalmaznak, mert csak így biztosítható a megfelelõ terméshozam. Ezért sokkal több értelme lenne a jövõ vízkészleteinek változásait prognosztizálni, mint beleveszni az egymással összefüggésben úgysem álló paraméterekbe. Egy éves átlagban magas csapadékmennyiséget mutató év is lehet egy növényi kultúra számára a legkritikusabb fenológiai fázisokban végzetes aszályt jelentõ és katasztrofális terméskiesést okozó, különösen akkor, ha az éves csapadék nagyobbik része teljességgel az érdekelt vegetációs idõszakon kívül esik, míg a kritikus idõszakokban aszály van. Ezért a középhõmérsékletek még szezonálisan sem vonhatók korrelációba a terméshozamokkal, a fenológiai fázisok eltérõ csapadékigénye miatt pedig a vegetációs idõszakban sem lehet csapadékátlagokkal operálni, mert ezek semmilyen támpontot nem adnak, különösen nem százéves idõtávra. Arról már nem is szólva, hogy az elkövetkezõ száz évre (még ha valóban bekövetkezik is) 1-2 Celsius fokos hõmérsékletemelkedés következményeinek prognosztizálásával nem is lenne érdemes foglalkozni, hiszen az egyes évjáratok között is lehet ekkora eltérés. Az 1-1,5 Celsius fokos átlaghõmérsékletbeli különbség akár azonos idõszakban egyetlen összefüggõ búzatábla alsó és felsõ vége között is fennállhat, amennyiben domboldalban van, anélkül, hogy releváns különbség lenne tapasztalható a két vége közti termésben. Arról nem is szólva, hogy ennek olyan jelentõséget kellene tulajdonítani, hogy az egyik végén termeszthetõ, másik végén pedig nem termeszthetõ lenne a búza.
Jelenleg és mindig, klímaváltozás nélkül is a feltételezett melegedés mértékét akár meghaladó évjáratbeli, térségi, helyi, vagy évszakos anomáliának köszönhetõ eltérések vannak (elég csak a teveli és a bátaapáti állomás adataival jellemzett különbségekre gondolni), amelyek láthatóan nem mutatkoznak az adott kultúrnövények termeszthetõsége kizáró tényezõiként.
Remélem, jelen tanulmány olvasója ebbõl a példából átérzi a probléma súlyát, és kellõ mértékben megbotránkozik a szakmák képviselõinek ilyen fokú inkompetenciáján."

Október hónap középhõmérséklete 12,2°C, csapadékmennyisége 54,4 mm. 2012-ben 389,5 mm hullott, már csupán 6,7 mm hiányzik a tavalyi összmennyiséghez.

Az október 78mm-rel zárt. Az éves már 462,5mm. Alakul.

Október 100 mm-el zárt, éves összeg így már 583 mm, ami szép összeg, csak az éves eloszlás borzasztóan rossz.

Az október itt 87,3 mm-rel zárt, 2010 szeptembere óta nem mértem ekkora havi csapadékot, az éves jelenleg 396,1 mm, bõven átlag (641 mm) alatti, de a tavalyi 382 mm-es negatív rekordot szerencsére már nem döntjük meg

A novembert "nyerted" 0,6-del, de az évet én viszem
3mm híján 500mm-nél járok. Minden esély meg van rá, hogy átlag felett zárjuk az évet. Nem gondoltam volna ezt év közben.

Havi csapadék 71,6 mm lett, ami az év eltelt tíz hónapja alapján a 2. legcsapadékosabb hónap lett.
Ennél több esõ csak július hónapban esett. (95,9 mm)
Éves csapadék eddig (mai nap nélkül): 467,3 mm

Ezt lentebb a kollégák (Torontál, Trento) már kitárgyalták. Szóval nem biztos...

2012 október, Mályi:
Havi közép t: 10,6°C
Havi csapadék: 58,3 mm

Bõvebben: Link és Link

Meteoros: Az októberi csapadékod messze nem csak átlagos, annak bõ másfélszerese.

2012. október nálam:

T átlag: 11,52 °C.
T min. átlag: 7,95 °C.
T max. átlag: 17,1 °C.
Absz. T max.: 24,5 °C. (06.)
Absz. T min.: -1,2 °C. (31.)
Absz. hõingás: 25,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 2,5 °C. (29.)
Legmagasabb napi átlag: 18,3 °C. (01.)
Napi átlagok hõingása: 15,8 °C.
Legalacsonyabb T max.: 4,5 °C. (29.)
Legmagasabb T min.: 15,3 °C. (01.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,7 °C. (04.)
Napi legkisebb hõingás: 1,7 °C. (25.)

Legalacsonyabb légnyomás: 988,7 hPa. (27.)
Legmagasabb légnyomás: 1024,6 hPa. (23.)

Fagyos nap: 1 db.
Ködös nap: 6 db.
Zivataros nap: 3 db.
Hóeséses nap: 1 db.
Lehullott hómennyiség: 1 cm.

Havi csapadékmennyiség: 80,1 mm.
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12 db.
Jelentõs csapadékú nap: 6 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,7 mm. (27.)

Az átlagosnál 0,3 °C-al melegebb és -végre!- sokkal csapadékosabb október volt. A csapadék duplája lett az átlagnak. Ezzel gyakorlatilag elértük a tavalyi éves -rekord alacsony- csapadékmennyiséget, és elnézve a várható idõszakot, ezt évvégére jelentõsen meg is haladhatjuk.
Érdekesség, hogy 301 nap után (2011.12.23.) volt ismét ködös nap nálam, ekkor viszont azonnal 6 db egymás után.
Változatos hónap volt: nyárias enyheség, kifejezetten hideg, késõ õszies napok, sok csapadék, ködös napok, látványos zivatarok, hóeséses és csaknem hótakarós nap, szóval nem unatkozhattunk az idei október során.