Meteorológiai esélylatolgatások
Igen, tõlünk északra-északnyugatra fokozatosan gyengülõ ciklonális tevékenység várható. Tendenciában nézve egy jó elõjelnek mondható. Nagyon jól észrevehetõ egyébként, hogy az említett két területen bekövetkezõ ciklonális gyengülés (anticiklonális dominanciának túlzás nevezni) erõs kapcsolatban van a Közép-Európa felett elhelyezkedõ levegõ eredetével, illetve hõmérsékletével.
Van egy-két perturbált tag, ami beszór -10 fok köré hosszútávon. Érdemes lesz erre is figyelni, mert nem egyszer láttam már hasonlót, hogy 1-2 alacsonyra vagy magasra szóró perturbált taghoz az idõtáv közeledtével igazodott a többi tag is.
Jelenleg viszont az a realitás, hogy megbomlik a nyugatias áramlás Európa felett, bár hogy ez csak átmeneti vagy tartós lesz-e azt nem tudni. Mivel egyelõre nem látszik érdemben magasnyomású térhódítás, ezért a legvalószínûbb, hogy az átlagra hülünk vissza és reális esélye komoly hidegöblítésnek november végéig nincs, max. egy gyors -5 fok körülinek.
Persze ez a jövõben még változhat.
Van egy-két perturbált tag, ami beszór -10 fok köré hosszútávon. Érdemes lesz erre is figyelni, mert nem egyszer láttam már hasonlót, hogy 1-2 alacsonyra vagy magasra szóró perturbált taghoz az idõtáv közeledtével igazodott a többi tag is.
Jelenleg viszont az a realitás, hogy megbomlik a nyugatias áramlás Európa felett, bár hogy ez csak átmeneti vagy tartós lesz-e azt nem tudni. Mivel egyelõre nem látszik érdemben magasnyomású térhódítás, ezért a legvalószínûbb, hogy az átlagra hülünk vissza és reális esélye komoly hidegöblítésnek november végéig nincs, max. egy gyors -5 fok körülinek.
Persze ez a jövõben még változhat.
A fáklyán szépen látni, hogy a hónap 2. felétõl az átlag húzódik lefelé. Szerintem ez egy jó jel, igaz, hogy van 20 fokos szórás, de ha az átlagot nézzük, egyértelmû a tendencia.
A Hosszútávban már jó ideje folyó diszkurzus kapcsán megfogalmazódott bennem néhány gondolat. Lehet, hogy a tartós zonalitás, az enyhe tél oka nemcsak a poláris viszonyokban, a hidegbázis erõs vagy gyenge voltában keresendõ. Az elrettentõ 2006/2007-es télen erõs volt a hidegbázis, mégsem tudott dél felé terjeszkedni, holott legalább kétszer "kísérletet tett rá".
A mérsékelt öv idõjárási történéseit felerészben tényleg a sarkvidéki viszonyok határozzák meg - a történet másik fele a szubtropikus magas nyomású öv, és annak aktivitása.( Errõl valamiért hajlamosak vagyunk megfeledkezni)
Elképzelhetõ, hogy e magasnyomású zónát létrehozó mechanizmus ( az egyenlítõi cirkulációs cella) valamiért aktivabb a szokásosnál. Így hiába van nagy hidegbázis a sarkvidéken, a szubtropikus zónából észak felé kiterjedõ magasnyomás, és a belõle északkelet felé elinduló roppant mennyiségû meleglevegõ mozgási energiája nem engedi a messze délre lenyúló meridionális hullámok kialakulását. 2006/2007-ben igen erõs volt a ciklogenezis a polárfronton (nyilván a nagy hidegbázis következtében), de a ciklonok az említett ok miatt nem tudtak dél felé "megnyúlni", izobárjaik kis térrészre szorultak össze. Ez lehetett az oka a pusztító januári viharoknak Észak-Európában.
A térítõi magasnyomás aktivitása igen erõsen, -ha nem alapvetõen- befolyásolja a NAO értéket. Ha a déli magasnyomás elõretör, a ciklonok visszahúzódnak a sarkok közelébe, akkor magas a NAO. Meggyõzõdésem, hogy ez nálunk a légnyomás viselkedésében is megnyilvánul. Ilyenkor kis légnyomás-süllyedéseket nagy emelkedések követnek, a középérték magas. Makacs téli zonalitás, enyhe idõ esetén mindig ez a helyzet. A légnyomásváltozások jellege hosszú ideig változatlan marad, ez, és a magaslégkör hõmérsékleti anomáliái (és a NAO , AO is,mellyel összefüggenek) hosszabb periódusidejûek, mint a frontok hordozta idõváltozások. Ezeknek szapora hullámzása az elõbb említett hosszú hullámokra szuperponálódik. E "rejtett" , hosszú periódusidejû hullámzás határozza meg a hétköznapi idõjárás "stílusát." Minthogy ilyen lassú "stílusváltozások" vannak az idõjárásban, számomra nem tûnik reménytelennek hosszútávra is mondani valamit. Persze nem egy napra, egy hétre lebontott dolgokat, azonban bizonyos jellegzetesség elõre látása nem lehetetlen.
Például a mostani rendkívüli légnyomás-esés (és az, hogy nem túl magas értékrõl szállt igen alacsonyra) nem sugall magas NAO-s szituációt.(Úgy tudom, elég alacsony mostanában a NAO) Ebbõl kifolyólag hosszas téli zonalitás, dél-európai erõs AC északra tolódott nyugatiáramlásos szalaggal elég valószínûtlen a késõbbiekben is.
A mérsékelt öv idõjárási történéseit felerészben tényleg a sarkvidéki viszonyok határozzák meg - a történet másik fele a szubtropikus magas nyomású öv, és annak aktivitása.( Errõl valamiért hajlamosak vagyunk megfeledkezni)
Elképzelhetõ, hogy e magasnyomású zónát létrehozó mechanizmus ( az egyenlítõi cirkulációs cella) valamiért aktivabb a szokásosnál. Így hiába van nagy hidegbázis a sarkvidéken, a szubtropikus zónából észak felé kiterjedõ magasnyomás, és a belõle északkelet felé elinduló roppant mennyiségû meleglevegõ mozgási energiája nem engedi a messze délre lenyúló meridionális hullámok kialakulását. 2006/2007-ben igen erõs volt a ciklogenezis a polárfronton (nyilván a nagy hidegbázis következtében), de a ciklonok az említett ok miatt nem tudtak dél felé "megnyúlni", izobárjaik kis térrészre szorultak össze. Ez lehetett az oka a pusztító januári viharoknak Észak-Európában.
A térítõi magasnyomás aktivitása igen erõsen, -ha nem alapvetõen- befolyásolja a NAO értéket. Ha a déli magasnyomás elõretör, a ciklonok visszahúzódnak a sarkok közelébe, akkor magas a NAO. Meggyõzõdésem, hogy ez nálunk a légnyomás viselkedésében is megnyilvánul. Ilyenkor kis légnyomás-süllyedéseket nagy emelkedések követnek, a középérték magas. Makacs téli zonalitás, enyhe idõ esetén mindig ez a helyzet. A légnyomásváltozások jellege hosszú ideig változatlan marad, ez, és a magaslégkör hõmérsékleti anomáliái (és a NAO , AO is,mellyel összefüggenek) hosszabb periódusidejûek, mint a frontok hordozta idõváltozások. Ezeknek szapora hullámzása az elõbb említett hosszú hullámokra szuperponálódik. E "rejtett" , hosszú periódusidejû hullámzás határozza meg a hétköznapi idõjárás "stílusát." Minthogy ilyen lassú "stílusváltozások" vannak az idõjárásban, számomra nem tûnik reménytelennek hosszútávra is mondani valamit. Persze nem egy napra, egy hétre lebontott dolgokat, azonban bizonyos jellegzetesség elõre látása nem lehetetlen.
Például a mostani rendkívüli légnyomás-esés (és az, hogy nem túl magas értékrõl szállt igen alacsonyra) nem sugall magas NAO-s szituációt.(Úgy tudom, elég alacsony mostanában a NAO) Ebbõl kifolyólag hosszas téli zonalitás, dél-európai erõs AC északra tolódott nyugatiáramlásos szalaggal elég valószínûtlen a késõbbiekben is.
Mivel ENS-t linkeltem, nem olyan kicsi a bevallása...
De a következõ 7 napban is ez a tendencia...egy folyamatról van szó...
De a következõ 7 napban is ez a tendencia...egy folyamatról van szó...
Szándékosan nov. 16-ig linkeltem mert, ennél tovább nem érdemes nézni.
Amit te linkeltél az nov. 24.Nagyon kicsi a beválási esélye.Úgy is mondhatnám:mézesmadzag.
Egyébként nem értem,mert pont a második linkeden erõsebb a Grönlandi mag.
Amit te linkeltél az nov. 24.Nagyon kicsi a beválási esélye.Úgy is mondhatnám:mézesmadzag.
Egyébként nem értem,mert pont a második linkeden erõsebb a Grönlandi mag.
Valóban, a kilátások tél-ügyileg egy fikarcnyit sem javultak az elmúlt egy-két hétben véleményem szerint sem.
Én is kíváncsian várom, hogy mikor, hogyan történik majd meg a váltás és idén egyáltalán várható-e még. Nagyon makacsnak tûnik ez a "zónázás" a modelleken. Azt azért szívbõl remélem, hogy még csak fele olyan tartós sem lesz, mint az elmúlt idõszak, mert különben nemhogy hideg telünk, de úgy egyáltalán semmilyen nem lenne. Jó ez persze csak vicc.
Remélem az idõjárás nem lesz tréfás kedvében... 
Én is kíváncsian várom, hogy mikor, hogyan történik majd meg a váltás és idén egyáltalán várható-e még. Nagyon makacsnak tûnik ez a "zónázás" a modelleken. Azt azért szívbõl remélem, hogy még csak fele olyan tartós sem lesz, mint az elmúlt idõszak, mert különben nemhogy hideg telünk, de úgy egyáltalán semmilyen nem lenne. Jó ez persze csak vicc.
Remélem az idõjárás nem lesz tréfás kedvében...
Továbbra is az látszik hosszútávon,hogy a szibériai hidegmag nem tud erõsödni.Illetve ahogy erõsödne,azzal egy idõben már húzódik is le Grönland irányába.Link
Link
Kíváncsi leszek hogy lesz ebbõl 180 fokos fordulat decemberre.Link
A zonalítás úgy néz ki, még november végén is tartani fog.
Link
Meteoros!Van egy olyan érzésem hogy a CFS váltani fog decemberre,pár napon belül.
Link
Kíváncsi leszek hogy lesz ebbõl 180 fokos fordulat decemberre.Link
A zonalítás úgy néz ki, még november végén is tartani fog.
Link
Meteoros!Van egy olyan érzésem hogy a CFS váltani fog decemberre,pár napon belül.
Sziasztok!
Nem nagyon értek még hozzá! De ez tél szempontjából már jó lenne hazánkra nézve:Link ott fent északon mintha elég szépen fejlõdne az a hideg mag!
vagy nem?és még egy kérdés! ha ez igy lenne ott már jó helyen lenne? Igaz h még a dátum nagyon messze van de én bizakodó vagyok
És valaki még azt is irja már le h 1-2 hetes távlatban ugyan igy átlag feletti T-kre lehet számitani?
Nagyon szeretem a telet! és már szeretnék olvasni meg látni valami biztatót is!
Igaz sok média beharangozta már hogy az évszázad tele lehet az idei meg hogy "kisebb jégkorszak" + az állatok! És még sorolhatnám!
Mondjuk én ugy vagyok vele h lesz még böjtje ennek a mostani átlag feletti hõmérsékleteknek Remélem Jó hideg és hóban gazdag telünk lesz!
Nem nagyon értek még hozzá! De ez tél szempontjából már jó lenne hazánkra nézve:Link ott fent északon mintha elég szépen fejlõdne az a hideg mag!
vagy nem?
és még egy kérdés! ha ez igy lenne ott már jó helyen lenne? Igaz h még a dátum nagyon messze van de én bizakodó vagyok És valaki még azt is irja már le h 1-2 hetes távlatban ugyan igy átlag feletti T-kre lehet számitani?
Nagyon szeretem a telet! és már szeretnék olvasni meg látni valami biztatót is!
Igaz sok média beharangozta már hogy az évszázad tele lehet az idei meg hogy "kisebb jégkorszak" + az állatok! És még sorolhatnám!
Mondjuk én ugy vagyok vele h lesz még böjtje ennek a mostani átlag feletti hõmérsékleteknek
Remélem Jó hideg és hóban gazdag telünk lesz! 
Üdv mindenkinek!
Ha már állatokról van szó, itt egy cikk a kékfarkúról, amely egy kicsit lehûti a téllel kapcsolatos várakozásaimat:Link
Azt már párszor belinkeltem, közösen összehoztunk egy összefoglaló, és remélem hagyományteremtõ írást: Link
- - - - -
A következõ 10napban is igen hideg levegõ tartja majd uralma alatt az északi sarkvidéket (a Grönlandi és Barents tengerre összpontosulva), igen erõs potenciális hideg-energiát halmozva fel.
Ennek jövõje határozhatja meg a decemberi idõjárást kontinensünkön.
- - - - -
A következõ 10napban is igen hideg levegõ tartja majd uralma alatt az északi sarkvidéket (a Grönlandi és Barents tengerre összpontosulva), igen erõs potenciális hideg-energiát halmozva fel.
Ennek jövõje határozhatja meg a decemberi idõjárást kontinensünkön.
Nem erre a területre, hanem a Moszkva és az Urál közötti vidékre
Az igazi váltást pedig az izlandi AC kialakulásától, amelyre december elején számítok. Legalábbis a CFS elõréje alapján. Az döbbenetes változással számol. Kelet-Grönlandon és Izlandon az átlagnál jelentõsen melegebb, míg a kontinens felett hidegebb.
Egyébként myloh véleményére nagyon kíváncsi lennék a börzsönyi állatvilágról!
Az igazi váltást pedig az izlandi AC kialakulásától, amelyre december elején számítok. Legalábbis a CFS elõréje alapján. Az döbbenetes változással számol. Kelet-Grönlandon és Izlandon az átlagnál jelentõsen melegebb, míg a kontinens felett hidegebb.
Egyébként myloh véleményére nagyon kíváncsi lennék a börzsönyi állatvilágról!
Reális téli esélyekrõl akkor kezdhetünk majd beszélni, ha a fõ hidegmag számunkra kedvezõ pozícióba kerül (azt hiszem, JoeJack ezt a minap szépen be is mutatta egy térképen) - ha valaki más volt, elnézést kérek! - meg persze egy tartósabb brit, illetve skandináv blocking is kialakul, amely egyrészt felénk sodorhatja a hideg légtömeget, másrészt pedig közvetve "havas" medeket generálhat. Addig viszont könnyen hetek, sõt akár több mint egy hónap is eltelhet, és tekintettel az átlagosnál hidegebb, illetve legfeljebb átlagos téllel kapcsolatos szezonális elõrejelzésekre a majdani fordulat akár igen gyorsan is bekövetkezhet (a tavaly december 15-i hideghullámhoz hasonlóan). Még hozzáteszem, hogy tavalyhoz hasonlóan a télnek ezúttal is több nekifutásra lehet majd szüksége, míg tartósan megveti nálunk a lábát.
Találomra egy fáklya az orosz-ukrán határról: Link és egyet Fehéroroszországból: Link Egyiken sem látszik kemény téli idõ a hónap végéig,és ezek izmosan kelet-európai területek. Gondolom erre a részre gondoltál-finn-orosz határ: Link ,de ez a terület most is fagyos,a kifejezetten meleg európai átlaghoz képest. Annyi biztosnak látszik egyelõre,hogy a következõ 7-10 napban zonalitás hatása alatt leszünk,jóval az átlag felett és egyelõre nem látni,a nagyon aktív izlandi ciklon gyártás végét...
Bár nem szeretem a havi vagy több havi elõrejelzéseket, ám úgy gondolom, valóban érdemes néhány elõjelet összefoglalni. Soha nem titkoltam, hogy az állatok reakcióiban mindig is hittem, többször cseréltünk már errõl eszmét, például a varjak tömeges városi megjelenése kapcsán. Az elmúlt héten elképesztõ mennyiségû varjút láttam Vecsés felõl a város felé repülni: tízezres tömegben.
Nézzük a meteorológiai tényeket!
1. A jegesedés az utóbbi 2 hétben nagyon felgyorsult.
2. Szibériában ismét intenzívebb az átlagosnál a hófelhalmozódás, bár talán kevésbé erõs, mint az elmúlt télen.
A jövõ héten elsõsorban Nyugat-Szibériában várható újabb jelentõs havazás, míg a gfs elõrejelzése szerint nov. 20-tól már Kelet-Európára is átterjed az összefüggõ hótakaró.
Ha ezeket összevetjük a CFS-elõrével, akkor azt feltételezhetjük, hogy december elején egy tartós izlandi AC-t vár, és az északról érkezõ sarkvidéki hideg mediciklont generálna. Ez magyarázhatná, hogy a Dunántúlra élesen hidegebbet vár, mint a Dunától a keleti Kárpátokig terjedõ területre.
A folytatást várhatóan az így kialakuló hatalmas összefüggõ hótakaró, no meg a napocskánk korábbi gyengélkedése hozhatja össze. Ne feledjük, még csak éledezik, s a késleltetett hatás miatt az idei télre még erõsen hatással lehet.
Nézzük a meteorológiai tényeket!
1. A jegesedés az utóbbi 2 hétben nagyon felgyorsult.
2. Szibériában ismét intenzívebb az átlagosnál a hófelhalmozódás, bár talán kevésbé erõs, mint az elmúlt télen.
A jövõ héten elsõsorban Nyugat-Szibériában várható újabb jelentõs havazás, míg a gfs elõrejelzése szerint nov. 20-tól már Kelet-Európára is átterjed az összefüggõ hótakaró.
Ha ezeket összevetjük a CFS-elõrével, akkor azt feltételezhetjük, hogy december elején egy tartós izlandi AC-t vár, és az északról érkezõ sarkvidéki hideg mediciklont generálna. Ez magyarázhatná, hogy a Dunántúlra élesen hidegebbet vár, mint a Dunától a keleti Kárpátokig terjedõ területre.
A folytatást várhatóan az így kialakuló hatalmas összefüggõ hótakaró, no meg a napocskánk korábbi gyengélkedése hozhatja össze. Ne feledjük, még csak éledezik, s a késleltetett hatás miatt az idei télre még erõsen hatással lehet.
Átmeneti lehûlés után,erõteljes melegedés valószínû a jövõ hétvégétõl: Link (dunántúli fáklya). Egyelõre relatív tartósnak ígérkezik, a görbék túlnyomó része még a hónap végén is átleg felett fut.
Éppen ez a térség zárta pozitívan a tavalyi telet, mikor megláttam nem akartam hinni a szememnek! A tél talán a mi térségünkben volt a a leghavasabb, igazi havas téli idõszakok voltak, a néhány enyhe idõszak, és a hófelszínen kialakuló AC helyzetek kevés száma , idõintervalluma okozta a pozitív anomáliát. Nem számítok korai téli helyzetekre, egy átlag alatti idõszakból billentünk át átlag fölöttibe, ez szerintem elvacakol így egy jó darabig, az év utolsó egy - két hetében lesz szerintem "téli" jellegû váltás. Ez elég dávidmihályos volt (mármint a prognózisom), de térdig érnek a vakondtúrások a kertben, illetve a barack nehezen dobja le a levelét, ebbõl, meg sok - sok szinte elmondhatatlan nüansznyi megérzésbõl alakult ki a prognózisom.
Most tetten érthetjük a CFS egyik gyengeségét, illetve pontatlanságát. Nagyszerûen látható, hogy a kiinduló adatok nagyban meghatározzák a további hónapokra vonatkozó elõrejelzéseket és ezt a hetes periódusokból legyûjtott adatokon jól észre lehet venni:
Október 07. és 16. között nyomát sem lehetett látni (legfõképpen a periódus elején) az aktivizálódó izlandi minimumnak, így az akkori kiinduló adatok mellett elképzelhetetlennek mutatkozott a novemberi pozitív anomália: Link egy példa hozzászólás: Link (most itt nem a személy a lényeg, hanem a felfestett jövõkép, amivel akkoriban még mindenki 100%-ban egyetértett volna)
Október 17. és 26. között a modellek egyre inkább az izlandi minimum megerõsödését várták, ami az egyik hidegmag Grönlandhoz helyezõdésének a következménye. Ilyenkor születtek azok a hozzászólások, amik a novemberben elkezdõdõ zonális irányítást kezdték valószínûsíteni. Link láthatóan a CFS is igazodni látszott a körülményekhez. Bár a dolgok nem a tartósabb zonalitás felé hajlottak, hanem a déli típusú meridionalitás felé. Ezt ugye többen észrevették, többen pedig nem.
Október 27. és november 05. között egyre egyértelmûbben változtak a tényezõk, egyre inkább a nyugat-európai stabil teknõ, illetve az izlandi-brit viharciklonok kerültek elõtérbe. A kiindulási adatokhoz méltóan a CFS is bemelegített Európára: Link lényegében szólva zonális és déli meridionális áramlási rendszerek váltakozása van napjainkban.
Ami azt illeti, a nyugat-európai teknõ és zonális áramlás váltakozása a következõ 1 hétben is fennálni látszik, így a modell elképzelhetõen tovább fogja emelni a novemberi pozitív anomáliát.
Több modell azt körvonalazza, hogy átmeneti gyengülés lesz a hidegmag tekintetében az északnyugati térségben, aminek a következtében csökkenõ ciklonaktivitással és anticiklonális térhódítással lehet számolni az észak-atlanti térségben. Ezzel akár megbomolhat majd a mostani sorozat és ismét közelebb kerülhet a sarki hideg hazánkhoz is.
Természetesen ez a hosszútáv kategóriája, de elõbb-utóbb be fog következni... én úgy számolom, hogy november harmadik felére közelebb kerülhetünk az ilyenkor átlagos hõmérsékletekhez, illetve akkorra várom az elsõ komolyabb télies fordulatot is.
Aztán, hogy ez a változás tartós lesz-e azt egyelõre nem tudni. Nyilván sokan azt gondolják, hogy ennyire elõremenni nem szerencsés, de nekem ez a személyes véleményem. Viszont azt 100%-ra veszem, hogy a november erõs pozitív anomáliában lesz.
Ezek után ténylegesen elmondható, hogy az idõjárás egy meglehetõsen kaotikus rendszer, amiben 1 hónap leforgása alatt a várthoz képest teljesen ellenkezõ folyamatok is elõfordulhatnak.
Szeretnék elnézést kérni, ha ez okoskodásnak tûnt.
Október 07. és 16. között nyomát sem lehetett látni (legfõképpen a periódus elején) az aktivizálódó izlandi minimumnak, így az akkori kiinduló adatok mellett elképzelhetetlennek mutatkozott a novemberi pozitív anomália: Link egy példa hozzászólás: Link (most itt nem a személy a lényeg, hanem a felfestett jövõkép, amivel akkoriban még mindenki 100%-ban egyetértett volna)
Október 17. és 26. között a modellek egyre inkább az izlandi minimum megerõsödését várták, ami az egyik hidegmag Grönlandhoz helyezõdésének a következménye. Ilyenkor születtek azok a hozzászólások, amik a novemberben elkezdõdõ zonális irányítást kezdték valószínûsíteni. Link láthatóan a CFS is igazodni látszott a körülményekhez. Bár a dolgok nem a tartósabb zonalitás felé hajlottak, hanem a déli típusú meridionalitás felé. Ezt ugye többen észrevették, többen pedig nem.
Október 27. és november 05. között egyre egyértelmûbben változtak a tényezõk, egyre inkább a nyugat-európai stabil teknõ, illetve az izlandi-brit viharciklonok kerültek elõtérbe. A kiindulási adatokhoz méltóan a CFS is bemelegített Európára: Link lényegében szólva zonális és déli meridionális áramlási rendszerek váltakozása van napjainkban.
Ami azt illeti, a nyugat-európai teknõ és zonális áramlás váltakozása a következõ 1 hétben is fennálni látszik, így a modell elképzelhetõen tovább fogja emelni a novemberi pozitív anomáliát.
Több modell azt körvonalazza, hogy átmeneti gyengülés lesz a hidegmag tekintetében az északnyugati térségben, aminek a következtében csökkenõ ciklonaktivitással és anticiklonális térhódítással lehet számolni az észak-atlanti térségben. Ezzel akár megbomolhat majd a mostani sorozat és ismét közelebb kerülhet a sarki hideg hazánkhoz is.
Természetesen ez a hosszútáv kategóriája, de elõbb-utóbb be fog következni... én úgy számolom, hogy november harmadik felére közelebb kerülhetünk az ilyenkor átlagos hõmérsékletekhez, illetve akkorra várom az elsõ komolyabb télies fordulatot is.
Aztán, hogy ez a változás tartós lesz-e azt egyelõre nem tudni. Nyilván sokan azt gondolják, hogy ennyire elõremenni nem szerencsés, de nekem ez a személyes véleményem. Viszont azt 100%-ra veszem, hogy a november erõs pozitív anomáliában lesz.
Ezek után ténylegesen elmondható, hogy az idõjárás egy meglehetõsen kaotikus rendszer, amiben 1 hónap leforgása alatt a várthoz képest teljesen ellenkezõ folyamatok is elõfordulhatnak.
Szeretnék elnézést kérni, ha ez okoskodásnak tûnt.
Aránylag rövid volt a télies idõszak 1996/97-ben, de roppant hideg.
Ha jól emlékszem, dec.27-én kora este -20 fokot mértem ablakban (tehát nem standard körülmények között ). Sem azelõtt, sem azóta nem láttam ebben az idõpontban ilyen alacsony hõmérsékletet, holott a 60-as évek második fele óta, kisiskolás korom óta folyton a hõmérõn "lógok".
A január tényleg hidegpárnás volt, és elég szigorú. Ebbõl is látszik, hogy itt, a Kárpát-medencében a téli idõszakban a T850 bizony csalóka lehet.
A február már valóban enyhére sikerült azon a télen.
( Attól tartok, át fognak moderálni minket a Visszatekintõbe, vagy a Társalgóba)
Ha jól emlékszem, dec.27-én kora este -20 fokot mértem ablakban (tehát nem standard körülmények között ). Sem azelõtt, sem azóta nem láttam ebben az idõpontban ilyen alacsony hõmérsékletet, holott a 60-as évek második fele óta, kisiskolás korom óta folyton a hõmérõn "lógok".
A január tényleg hidegpárnás volt, és elég szigorú. Ebbõl is látszik, hogy itt, a Kárpát-medencében a téli idõszakban a T850 bizony csalóka lehet.
A február már valóban enyhére sikerült azon a télen.
( Attól tartok, át fognak moderálni minket a Visszatekintõbe, vagy a Társalgóba)
Hozzá kell tennem, hogy a nov.14-re elõrejelzett helyzet közvetlen hidegbetörés elõttinek tûnik a számomra. Igaz, mindez még elég messze van, de lehet, 20.-a körül ízelítõt kapunk a télbõl.
Megjegyzem, ez '96-ban is így történt.
Megjegyzem, ez '96-ban is így történt.
Nem volt az nagy tél.Volt Karácsony után egy nagy elárasztás,aztán vége:
Link
Ha jól emlékszem január,február +5 fokos 850Hp volt felettünk majdnem végig.Persze lehet hidegpárna volt.Link
Ha ez így bejönne idén is ,én nem örülnék neki.De nincs 2 egyforma tél!
Link
Ha jól emlékszem január,február +5 fokos 850Hp volt felettünk majdnem végig.Persze lehet hidegpárna volt.Link
Ha ez így bejönne idén is ,én nem örülnék neki.De nincs 2 egyforma tél!
Érdekes dolgokat írsz. Ha ez így megvalósulna, az szakasztott olyan lenne, mint az 1996/97 -es tél. Az az érdekes ebben, hogy már szeptember eleje óta az idõjárás jellege, tendenciái, a változások lefolyása feltûnõen hasonlít 1996-ra.
Elég,ha csak az elmúlt 30 évet megnézzük,s máris rálelhetünk az általam említettek bizonyságául,pl:
1981 nov. kontra 1982.jan ,
1984.nov. kontra 1985.jan. ,
1986.nov. kontra 1987.jan. ,
2002.nov. kontra 2003 .jan.
Közös : a felsorolt években az átlagosnál enyhébb novembert ,átlagosnál hidegebb január követte...
Ritkábban fordult elõ,hogy enyhe nov. után,az azt követõ január is enyheséget hozzon!
Azonban,ez inkább visszatekintõbe való téma...
1981 nov. kontra 1982.jan ,
1984.nov. kontra 1985.jan. ,
1986.nov. kontra 1987.jan. ,
2002.nov. kontra 2003 .jan.
Közös : a felsorolt években az átlagosnál enyhébb novembert ,átlagosnál hidegebb január követte...
Ritkábban fordult elõ,hogy enyhe nov. után,az azt követõ január is enyheséget hozzon!
Azonban,ez inkább visszatekintõbe való téma...
Hogyne lett volna: többször is volt ilyen. Klasszikus esete 1963 (melyrõl sajnos személyes tapasztalatom nincs ) mikor is rekordmeleg novembert rekordhideg december, január, február követett.
A közelmúltból megemlíthetõ 1996 és 2002 , mindkét esetben az elõoldali szituációt hozó, szokatlan meleg novemberi idõt nagy hidegek követték decemberben. ( Igaz, csak a hónap közepétõl-végétõl)
Úgy tûnik, az õsz végi, tél eleji idõjárásnak van egy ilyen forgatókönyve is, mikor nagy és hirtelen hõmérsékleti "lezuttyanással" kezdõdik a tél.
A közelmúltból megemlíthetõ 1996 és 2002 , mindkét esetben az elõoldali szituációt hozó, szokatlan meleg novemberi idõt nagy hidegek követték decemberben. ( Igaz, csak a hónap közepétõl-végétõl)
Úgy tûnik, az õsz végi, tél eleji idõjárásnak van egy ilyen forgatókönyve is, mikor nagy és hirtelen hõmérsékleti "lezuttyanással" kezdõdik a tél.
Nagyon érdekes adatsort lehet olvasni a Visszatekintõben ezzel kapcsolatban ( sorszáma: 18905. )
Ebbõl az derült ki a számomra, hogy az igen magas Tmax-t hozó novembereket követõ telek között ott van 1928 és 1963. Ezek a telek a múlt század leghidegebbjei voltak. A közelebbi múltból 1996-t és 2002-t látom a listán, mindkettõ zimankós, igazi hideg tél volt.
Ellenben az utóbbi 36 évben elõfordult 6 "megátalkodottan" ,tartósan enyhe tél közül mindössze egy ( a 2000-es ) szerepel a felsorolásban.
Bár tudom, a statisztikák prognosztikai értéke kétes, azért ezek az adatok elgondolkodtatóak. Az mindenesetre világos, hogy az igen enyhe novemberi idõ decemberre, januárra nemritkán teljesen megfordul, szigorú hidegre vált. Ergo a mostani enyheség korántsem értékelhetõ az enyhe tél elõhírnökeként.
Azt már csak halkan merem mondani: a lista mintha azt is sugallná, hogy az enyhe késõ õsz inkább "vonzza" a hidegebb fajta telet, semmint az enyhét.
Ebbõl az derült ki a számomra, hogy az igen magas Tmax-t hozó novembereket követõ telek között ott van 1928 és 1963. Ezek a telek a múlt század leghidegebbjei voltak. A közelebbi múltból 1996-t és 2002-t látom a listán, mindkettõ zimankós, igazi hideg tél volt.
Ellenben az utóbbi 36 évben elõfordult 6 "megátalkodottan" ,tartósan enyhe tél közül mindössze egy ( a 2000-es ) szerepel a felsorolásban.
Bár tudom, a statisztikák prognosztikai értéke kétes, azért ezek az adatok elgondolkodtatóak. Az mindenesetre világos, hogy az igen enyhe novemberi idõ decemberre, januárra nemritkán teljesen megfordul, szigorú hidegre vált. Ergo a mostani enyheség korántsem értékelhetõ az enyhe tél elõhírnökeként.
Azt már csak halkan merem mondani: a lista mintha azt is sugallná, hogy az enyhe késõ õsz inkább "vonzza" a hidegebb fajta telet, semmint az enyhét.
Nem csak a szeptemberi és októberi futásai alapján, hanem a legfrissebb (nov 5.) elõrejelzési térképei is kb. ezt várják (ezért nem értek egyet azokkal akik azt írják, hogy ez a modell minden nap mást mutat, holott hosszú távon eléggé stabil lásd szept. okt.-i elõrejelzéseket). Mondjuk továbbra arra leszek kíváncsi hogy Kelet európában a novemberi várható +3:+3,5 fokos anomália decemberre hogy csap át -1:-1,5 fokosba
A gazdasági életben van egy olyan szófordulat, h "az elemzõk várakozásai", és ehhez viszonyítják a tényleges adatokat (munkanélküliség, termelés, GDP növ stb stb), ehhez hasonlóan nekünk is vannak várakozásaink a közeledõ téllel kapcsolatban, ezeket ill. ezek eredõjét próbálom összegyûjtögetni, és majd meglátjuk tavasszal, h beválltak-e, úgy tûnik ma is bõvült (zalai jóvoltából) egy taggal mégpedig a hazánkban ritkán elõforduló madarakkal, amelyek észak, északkelet felõl érkeztek:
- a madártani megfigyelések is kemény(átlagnál hidegebb, vagy jóval hidegebb) telet vetítenek elõre, mert olyan északi fajokat figyeltek meg az országban, amelyeket ezelõtt még nem sikerült
Amit már eddig is tudtunk:
-CFS(szept végi-októberi futásai alapján): -dec-febr: átlag körül, vagy átlag alatti hõmérsékletû, átlag körüli vagy attól (kissé) szárazabb tél.
-Bastardi: dec-febr, vagy legalább dec-jan: átlag alatti hõmérsékletû, átlagnál (kissé) csapadékosabb(havasabb)
-Ipoly-Börzsöny Erdõgazd-i Rt. megfigyelései: átlag alatti hõmérsékletû, és/vagy legalább olyan havas, vagy havasabb mint tavaly (ez elsõsorban az említett térségre vonatkozik)
Ezek alapján (4 egymástól különbözõ állítás) az "elemzõink" egy átlagnál hidegebb télre számítanak, amelynek mértéke bizonytalan, de nem lenne nagy meglepetés egy extrém hideg tél sem. A várakozással ellentétes (ill. nagymértékben ellentétes) egy enyhe (+0.5 fölötti anomália), vagy extrém enyhe tél lenne.
- a madártani megfigyelések is kemény(átlagnál hidegebb, vagy jóval hidegebb) telet vetítenek elõre, mert olyan északi fajokat figyeltek meg az országban, amelyeket ezelõtt még nem sikerült
Amit már eddig is tudtunk:
-CFS(szept végi-októberi futásai alapján): -dec-febr: átlag körül, vagy átlag alatti hõmérsékletû, átlag körüli vagy attól (kissé) szárazabb tél.
-Bastardi: dec-febr, vagy legalább dec-jan: átlag alatti hõmérsékletû, átlagnál (kissé) csapadékosabb(havasabb)
-Ipoly-Börzsöny Erdõgazd-i Rt. megfigyelései: átlag alatti hõmérsékletû, és/vagy legalább olyan havas, vagy havasabb mint tavaly (ez elsõsorban az említett térségre vonatkozik)
Ezek alapján (4 egymástól különbözõ állítás) az "elemzõink"
egy átlagnál hidegebb télre számítanak, amelynek mértéke bizonytalan, de nem lenne nagy meglepetés egy extrém hideg tél sem. A várakozással ellentétes (ill. nagymértékben ellentétes) egy enyhe (+0.5 fölötti anomália), vagy extrém enyhe tél lenne.
Szerintem a "nagyon hideg tél" egyértelmû kifejezés. Nem havasra kell gondolni. Legyen akkor -2 alatti eltérés.
3 havi átlagot tekintve már a -2 fok alatti eltérés is jelentõs.
Meg persze a fehérsége is számít. Azaz lehet egy havas de viszonylag enyhe tél és lehet egy "hóban szegény" de didergõs. A tavalyi keleten pl. átlag feletti volt, de mégis havas.
A tavalyi telet is sokan nagy télnek mondták, holott az ország 20 %-a átlag fölötti hõmérséklettel zárt s 80%-a alatta az se túl sokkal.
Meg persze a fehérsége is számít. Azaz lehet egy havas de viszonylag enyhe tél és lehet egy "hóban szegény" de didergõs. A tavalyi keleten pl. átlag feletti volt, de mégis havas.
A tavalyi telet is sokan nagy télnek mondták, holott az ország 20 %-a átlag fölötti hõmérséklettel zárt s 80%-a alatta az se túl sokkal.
Azt hiszem ezt tekinthetjük mérvadónak! Ezt a cikket el is rakom és majd a tél végén verifikálunk. Már csak az a kérdés, hogy milyen számszerû kritériumnak felelhet meg a "nagyon hideg tél"? Mondjuk a -3 > fokos anomália megfelelõ szerintetek? Egyáltalán mi az a "nagyon hideg tél"?
Meg kell határozni valami mércét, hogy mi szkeptikusok meg legyünk gyõzve.
Meg kell határozni valami mércét, hogy mi szkeptikusok meg legyünk gyõzve.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat