Meteorológiai esélylatolgatások
Szerintem a "nagyon hideg tél" egyértelmû kifejezés. Nem havasra kell gondolni. Legyen akkor -2 alatti eltérés.
3 havi átlagot tekintve már a -2 fok alatti eltérés is jelentõs.
Meg persze a fehérsége is számít. Azaz lehet egy havas de viszonylag enyhe tél és lehet egy "hóban szegény" de didergõs. A tavalyi keleten pl. átlag feletti volt, de mégis havas.
A tavalyi telet is sokan nagy télnek mondták, holott az ország 20 %-a átlag fölötti hõmérséklettel zárt s 80%-a alatta az se túl sokkal.
Meg persze a fehérsége is számít. Azaz lehet egy havas de viszonylag enyhe tél és lehet egy "hóban szegény" de didergõs. A tavalyi keleten pl. átlag feletti volt, de mégis havas.
A tavalyi telet is sokan nagy télnek mondták, holott az ország 20 %-a átlag fölötti hõmérséklettel zárt s 80%-a alatta az se túl sokkal.
Azt hiszem ezt tekinthetjük mérvadónak! Ezt a cikket el is rakom és majd a tél végén verifikálunk. Már csak az a kérdés, hogy milyen számszerû kritériumnak felelhet meg a "nagyon hideg tél"? Mondjuk a -3 > fokos anomália megfelelõ szerintetek? Egyáltalán mi az a "nagyon hideg tél"?
Meg kell határozni valami mércét, hogy mi szkeptikusok meg legyünk gyõzve.
Meg kell határozni valami mércét, hogy mi szkeptikusok meg legyünk gyõzve.
Innen megmondani, hogy milyen lesz a tél a hosszútávú elõrejelzés rendkívüli összetettsége révén gyakorlatilag lehetetlen. (bár ezt itt mindenki tudja)
Én egyedül ebben tudok hinni:
Link
Én egyedül ebben tudok hinni:
Link
Itt lehet a magyarázata:Link
Ha ez így megvalósulna...De ahhoz még pár dolog kellene hogy nálunk megjöjjön a hideghullám.
Ha ez így megvalósulna...De ahhoz még pár dolog kellene hogy nálunk megjöjjön a hideghullám.
A szibériai váltás nagyon durva.A miénk is. November és január között.Nem is emlékszem volt-e már ilyen.
De szerintem összefügghet a brutál jegesedéssel ami most nagyobb arra mint tavaly.Hogy bejöjjön, pár héten belül nagyon kemény hidegmagnak kell kialakulnia.
De szerintem összefügghet a brutál jegesedéssel ami most nagyobb arra mint tavaly.Hogy bejöjjön, pár héten belül nagyon kemény hidegmagnak kell kialakulnia.
Mindensetre érdekes, továbbra is tartósan átlagos körüli téli közepet vár, most talán az alatt valamivel.
Kíváncsi leszek a váltásra, amely egy esetleges ilyen várt enyhe november után egy erõs hidegbe csap át decemberben. Mert itt valami nagyobb váltással számolhat ez a modell.
Kíváncsi leszek a váltásra, amely egy esetleges ilyen várt enyhe november után egy erõs hidegbe csap át decemberben. Mert itt valami nagyobb váltással számolhat ez a modell.
(Trentó írására reagálva)
Én a februárt(ha CFS modellt nézem)az átlagostól enyhébbre várom.
A friss verzió szerint már január végétõl enyhülne,Ny-Európa felõl.
Gondolom nyugati áramlás venné át szerinte az irányítást:Link
A jóval enyhébb novembert,lehet decemberben fokozatos lehûlés követ majd.De igazi tél szerintem sem valószínû akkor.A kevéssel átlag feletti értékekrõl dec. végére lehet átlagos T.
A tél középsõ hónapja hozhatja meg majd a télies idõt,ha minden jól megy.Februárt ismét kissé enyhébbre várom.
Csapadék terén viszont kezd egyértelmû lenni a tendencia az egész télre nézve.
Február végén meglátjuk!Lehet borul minden!
Én a februárt(ha CFS modellt nézem)az átlagostól enyhébbre várom.
A friss verzió szerint már január végétõl enyhülne,Ny-Európa felõl.
Gondolom nyugati áramlás venné át szerinte az irányítást:Link
A jóval enyhébb novembert,lehet decemberben fokozatos lehûlés követ majd.De igazi tél szerintem sem valószínû akkor.A kevéssel átlag feletti értékekrõl dec. végére lehet átlagos T.
A tél középsõ hónapja hozhatja meg majd a télies idõt,ha minden jól megy.Februárt ismét kissé enyhébbre várom.
Csapadék terén viszont kezd egyértelmû lenni a tendencia az egész télre nézve.
Február végén meglátjuk!Lehet borul minden!
Igencsak belehúzott a pozitív anomália: Link legutóbb ilyen kirívóan magas Tmax csak augusztus végén volt (legalábbis az átlaghoz képest). Ha azt nézzük, akkor október közepén, illetve a végén volt egy kis pozitív anomália: Link Mostanra eléggé magasba szöktek a grafikonok, és várhatóan még jobban durvulni fog a helyzet, ugyanis az elõttünk álló masszív elõoldal csak néhány fokkal csökkenti majd a maximumokat, de a Tmin-t jelentõsen megdobja felfelé. Véleményem szerint már most eldõlni látszik az, hogy a november pozitív anomáliában fog zárni, mert kilátásban sincs egy olyan erõs, tartós hidegöblítés, ami ezt akár átlag körülire is kihozhatja majd. Egy igen szokatlanul erõs hidegleszakadás kéne hozzá.
Ezt mondom úgy, hogy az izlandi minimum aktivitása a következõ idõszakban töretlenül erõs maradhat, ami legalább november közepéig vagy kicsit tovább garantálhatja az enyhe levegõ tartósabb utánpótlását.
Ezt mondom úgy, hogy az izlandi minimum aktivitása a következõ idõszakban töretlenül erõs maradhat, ami legalább november közepéig vagy kicsit tovább garantálhatja az enyhe levegõ tartósabb utánpótlását.
Az elsõ és az utolsó elõtti mondatod erõs paradoxont hordoz magában! 
Én még nem mennék bele a télbe. Amit látok hogy jövõ héttõl fokozatosan visszatérünk az ilyenkor szokásos átlagos idõjáráshoz, majd pedig 16 a kõrül egy erõteljes hidegfrontnak köszönhetõen téliesre fordulna az idõjárás.Link A hidegfront ugyan is egy markáns mediterrán ciklont generálna mely súlypontjával tõlünk délre haladna el. Nem zárnám ki hogy egy -a nyári viharciklonunkhoz hasonló- erõteljes ciklont látunk a GFS modell térképein. mely hátoldalán hideg, szél,jelentõs csapadék jó eséllyel hó hullana. Tehát ízelítõt kapnánk a télbõl melyet ismét jelentõs fel melegedés követhetne.Ez nekem továbbra is egy konvektív, átlagos hõmérsékletû,csapadékos telet vetít elõre. Mert ez a felállás makacsul tartja magát.
Elöljáróban : én is megemelem a kalapom lász disszertációja elõtt!
Azonban : én úgy vettem észre/az utóbbi 40 év téli idõjárásának tanulmányozása alapján-a gfs és a tutiempo archív adatainak segítségével is- /,hogy bizony az enyhe /az átlagosnál enyhébb/novembert ,az esetek 80 %-ában kemény hideg idõt hozó január,sõt néha február követi!
Ennek megfelelõen,én azt prognosztizálom,hogy az idei télen egy átlagos/csapadékban és hõmérsékletben is/ decemberi idõjárást hideg,száraz január és az átlagnál némivel hidegebb,csapadékos február fogja követni!
Legkésõbb,márciusban verifikálunk!
Azonban : én úgy vettem észre/az utóbbi 40 év téli idõjárásának tanulmányozása alapján-a gfs és a tutiempo archív adatainak segítségével is- /,hogy bizony az enyhe /az átlagosnál enyhébb/novembert ,az esetek 80 %-ában kemény hideg idõt hozó január,sõt néha február követi!
Ennek megfelelõen,én azt prognosztizálom,hogy az idei télen egy átlagos/csapadékban és hõmérsékletben is/ decemberi idõjárást hideg,száraz január és az átlagnál némivel hidegebb,csapadékos február fogja követni!
Legkésõbb,márciusban verifikálunk!
Köszönjük, nagyon igényes kis fejtegetés!
Én mindig azon csodálkozom, hogy az 1900-as évek környékérõl mindig tud valaki olyan makroszinoptikus berendezkedést linkelni, amilyet még az életben nem láttam!
Az biztos, hogy most tanultam tõled, illetve bõven meggyõztél, hogy nincs sok kapcsolat.
Véleményem szerint, úgy 1 hónapra elõre azért lehet körvonalazni bizonyos tendenciákat és most itt el kell tekinteni a pontos értékektõl. Mert lehet, hogy 2 hónapos idõtávlatban akár teljesen ellenkezõjére tud fordulni az idõjárás, de pl. 1 hónapos idõtávban még nem tud létrejönni olyan radikális átrendezõdés, ami nagyban befolyásolná a dolgokat.
Mindezek mellett nekem most egy enyhébb december körvonalazódik (legalábbis annak az elsõ fele mindenképp). A további menetrõl nem nyilatkozom, lehet ez is kicsit merészre sikerült.
Kicsit úgy érzem, hogy magadat is meggyõzted arról, hogy az eddig bõven csapadékosra és hûvösre sikerült év nem sok összefüggést rejt a tél milyenségével kapcsolatban, mert az utóbbi idõszakban Flooval folyton errõl beszéltetek.
Én mindig azon csodálkozom, hogy az 1900-as évek környékérõl mindig tud valaki olyan makroszinoptikus berendezkedést linkelni, amilyet még az életben nem láttam!
Az biztos, hogy most tanultam tõled, illetve bõven meggyõztél, hogy nincs sok kapcsolat.
Véleményem szerint, úgy 1 hónapra elõre azért lehet körvonalazni bizonyos tendenciákat és most itt el kell tekinteni a pontos értékektõl. Mert lehet, hogy 2 hónapos idõtávlatban akár teljesen ellenkezõjére tud fordulni az idõjárás, de pl. 1 hónapos idõtávban még nem tud létrejönni olyan radikális átrendezõdés, ami nagyban befolyásolná a dolgokat.
Mindezek mellett nekem most egy enyhébb december körvonalazódik (legalábbis annak az elsõ fele mindenképp). A további menetrõl nem nyilatkozom, lehet ez is kicsit merészre sikerült.
Kicsit úgy érzem, hogy magadat is meggyõzted arról, hogy az eddig bõven csapadékosra és hûvösre sikerült év nem sok összefüggést rejt a tél milyenségével kapcsolatban, mert az utóbbi idõszakban Flooval folyton errõl beszéltetek.
Figyelem én is a hosszútávú folyamatokat, de még nem túl sok futás mutatná, hogy akár 384 órán belül is elmozdulna a hidegmag Grönland felõl. Ez a mostani futás mondjuk pont ezt mutatja ûridõben, utána közvetlenül ki is alakulna egy AC. Ez kéne nekünk tartósan, de egyenlõre én se látok rá sok esélyt az elkövetkezõ 10 napban.
Módosítani kell a korábbi hozzászólásokat, ugyanis ez a nagy hideg mégsem biztos, hogy Észak-amerikára fog lezuhanni.
Kelet Ázsia kiütült, most töltödik ugyan hideggel de ez már helyi felhalmozódás a hótakaró miatt, igazi nagy hidegmag nincs arrafelé:
Link
Az Amerikai leszakadás elhalasztva még a jövõ héten is egyelõre:
Link
Érdekes viszont az elmult napokban kezdõdött Svalbard környékére összpontosuló igen erõs hideg. Vagyis Óceán fölött várható a tartós hidegsapka Grönladtól ÉK-re. Maga a kiterjedése nem jelentõs. Várhatóan november második felében a tartós kisugárzás és éjszaka miatt felgyorsul ezeknek a hidegmagoknak a kiterjedése.
Ezt a modellek is megerõsítik:
Link
22.-ig egyelõre nem számítok jelentõs elmozdulásra hazánk esetében se. Esetlegesen kialakuló Izland környéki Anticiklon miatt azonban Nagyoon hideg levegõ zúdulhat európára az említett hidegmag miatt. Egyelõre ettõl még nem kell tartani.
Kelet Ázsia kiütült, most töltödik ugyan hideggel de ez már helyi felhalmozódás a hótakaró miatt, igazi nagy hidegmag nincs arrafelé:
Link
Az Amerikai leszakadás elhalasztva még a jövõ héten is egyelõre:
Link
Érdekes viszont az elmult napokban kezdõdött Svalbard környékére összpontosuló igen erõs hideg. Vagyis Óceán fölött várható a tartós hidegsapka Grönladtól ÉK-re. Maga a kiterjedése nem jelentõs. Várhatóan november második felében a tartós kisugárzás és éjszaka miatt felgyorsul ezeknek a hidegmagoknak a kiterjedése.
Ezt a modellek is megerõsítik:
Link
22.-ig egyelõre nem számítok jelentõs elmozdulásra hazánk esetében se. Esetlegesen kialakuló Izland környéki Anticiklon miatt azonban Nagyoon hideg levegõ zúdulhat európára az említett hidegmag miatt. Egyelõre ettõl még nem kell tartani.
Elnézést az élet úgy hozta, hogy mára lett kész, kellemes csemegézést mindenkinek:-)
Folytatása következik az elkezdett visszatekintésnek, kontra
elõrejelzésnek.
Még adós vagyok legalább egy példával amelyre a legalkalmasabb a közelmúltból 2002-03-as téli szezon.
Itt is október végén, november elején egy hideg fagyos periódus következett.
Link
Hó is hullott ezekben a napokban, majd egy igen erõteljes izlandi és Nyugat-Európa partjainál is ciklonális hatások elõoldali helyzetet teremtettek a szárazföld középsõ vidékei felett, amely igen enyhe tavaszi idõvel kecsegtetett a hónap közepére.
Link
Link
Ezekben a napokban sokfelé az országban 20 fokot meghaladó hõmérsékleteket mértek.
Pl: November 15-én 24,0 Fonyód, vagy November 19-én 20,2 fok Szeged.
Az enyhe idõ egészen december elsõ feléig kitartott majd következett egy váltás, amely igen kemény fagyokat hozott a tél hátralévõ részében sõt márciusban és még április elején is alig enyhült a hideg. Természetesen minden hideg tél idején vannak enyhe idõszakok, ekkor is voltak, de nem ez volt a jellemzõ. Link
December 26-án -28,3 fokot mértek Zabaron, a mérések szerint ez havi abszolút minimum is egyben.
Majd néhány nap enyhe idõ is következett, Pl Január 3-án 16,3 fokig emelkedett a hõmérséklet Sellyén.
Ezután az a bizony mediterrán ciklon örvendeztette meg a medencét sokfelé kiadós havazást, hófúvást okozva.
Link
Link
Január 12-én Zabaron -31,9 fokig hûlt a levegõ, de sokfelé mértek -20 fok alatti értékeket az országban.
A tél nem adta fel február elsõ napjaiban ciklon és nagy hó hullott és a hónap egésze kemény fagyos idõvel telt el.
Személyes élmény még, március közepén is koriztunk a Velencei-tavon. Emlékezetes tél volt pedig milyen szép idõ alakult ki novemberben.
A következõre is van példa mégpedig az enyhe õsz és enyhe tél esete. Nézzük:
Egy igen régi példával jövõk, csak mint érdekesség megemlítem. Igazából kevés információ van róla, de az összeszedetek alapján egy enyhe õszt egy enyhe tél követte. Az 1872-73-as szezonról essék szó, néhány adattal.
Ebben az évben a nyár is igen meleg volt, nem egyszer 30 fok feletti értékkel. Megfigyelések csak néhány helyen voltak, és ezek budapesti adatok lesznek.
Fõként elõoldali helyzet lehetett, mert november 28-án 15,3 fokot mértek a fõvárosban December 3-án 17,3 fok volt. 1873 januárja is követte az enyhe idõt, 15-én 11,8 fokos csúcs született Budapesten. Természetesen ezek már nem rekordok hisz azóta volt néhány melegebb év is, azonban december 3-án még mindig ez a legmagasabb érték, igaz elfoldva más évbõl származó hõmérséklet van.
Ezek után jöjjön ez egyik nagy klasszikus 2000-2001-es idõszak. Sokan emlékezünk az igazi meleg nyárra és igen száraz évre, ez a tendencia folytatódott az õszi hónapokban is, Link
Látható, hogy mindig elõoldal jutott nekünk.
Néhány mért érték november 14-én 24,3 fok Sellye, November 18-án 19,4 fokot mértek Milotán.
Decemberben is csak kóstolgatta az országot a hideg légtömeg de igazából soha nem érte el, csak kisebb lehûlések voltak, illetve karácsony táján egy-két nap keményebb fagy fordult elõ, de ezután gyors enyhülés következett.
Link
Személyes élményként elmondhatom, hogy ezen a télen korizás nem volt, és a muskátli december közepén még vígan virágzott.
Január sem hozott változást tovább tartott az enyhe idõ, Január 7-én Kiskunhalason 17,6 fokot mértek. Január 21-én Budapesten 15,8 fokos kellemes tavaszi idõ volt.
Február is enyhe idõvel telt el. Link
Február 8-án Mázán 17,9 fokot, február 9-án Baján 18,6 fokot mértek.
Február utolsó napjaiban érte el hazánkat egy nagyobb lehûlés, de március elsõ napjaitól ismét melegedés indult meg.
Még említhetném a tél szeretõ emberek rémálmát a 2006-07-es telet, de ekkor novemberbe volt egy erõsebb lehûlés, így ezt nem teszem meg, de az 1950-51-es õsz-tél is enyhe idõvel telt el.
Most a sorozatból az utolsó következzen a hideg õsz és a hideg téli helyzetek esete.
Legyen itt is egy nagyon régi példa, talán az egyik legzordabb idõjárási sorozat alakult ki 1887-88 as idõszakban.
Látható, hogy már korán megérkezett a tél november közepén, egy ciklonnal és bizony hideg levegõvel.
Link
Karácsonyra ismét hó hullott és Budapesten december 26-án -15,5 fokig hûlt a levegõ.
Link
1888 január 2-án a fõvárosban már -21,6 fokot mértek, és továbbra is hideg idõ volt.
Január közepi helyzet ez az elhelyezkedés azt hiszem mindet elmond a télrõl.
Link
A télies idõ februárban is tartott, sõt még márciusban is kemény fagyok voltak. Február 25-én -13,8 fok, február 26-án -11,8 fok, március 6-án -10,2 fok, március 16-án -7,0 fokot mértek a fõvárosban.
Még egy-két idõjárási helyzet:
Ciklon havazással.
Link
Igen hideg levegõ.
Link
Link
Emlékezetes tél lehetett, az adatokból és a helyzetekbõl ítélve.
Még egy emlékezetes tél a közelmúltból, mégpedig az 1995-96 os idõszak.
Ebben az éveb is korán, már november elején lehullott a hó, és bizony tartós tél alakult ki, sok gyakori havazással, természetesen itt is voltak enyhébb periódusok.
Link
Link
A november eleji helyzet önmagáért beszél, szép idõ volt:-)
Novemberben egy átmenti enyhülést követõen ismét téliesre fordult az idõ 23-án Budapesten -10,3 fokot mértek,
Link
Link
A hideg fagyos idõ decemberben is folytatódót Debrecenen 28-án -16,6 fokot mértek, sõt Kecskeméten -18,9 fokos fagy volt ezen a napon, de az ország nagy részén -10, -15 fok közé csökkent a hõmérséklet.
Január is tél jegyében telt, ugyan volt egy kisebb enyhébb idõszak, de nem ez volt a jellemzõ, majd január végén ismét hidegre fordult az idõ.
Link
Január utolsó napjaiban ismét sokfelé hûlt -10 fok alá a hõmérséklet.
Ha eddig a télbõl még nem lett volna elég akkor február még rákontrázott kissé, kiadós havazásoki, hófúvással és kemény fagyokkal.
Link
Link
Februárban pl Békéscsabán 9 zord napot regisztráltak és Kékestetõn vastag hótakaró alakult ki, és a fõvárosban 26 napot volt fagy.
Link
Azt hiszem igen emlékezetes tél volt ez is, nekem mindenképp:-)
Mindenkinek ajánlom a visszatekintést,igaz picit hosszú, de talán egy képet ad hazánk idõjárási viszontagságairól.
A továbbiakban még annyit, hoyg a télre nem lehet elõrejelezni abból, hogy milyen volt az õsz a nyár stb, mind-mind a nyomási elrendezõdésen múlik majd idén is, és ez nem volt máshogy 1872-ben sem:-)
Folytatása következik az elkezdett visszatekintésnek, kontra
elõrejelzésnek.
Még adós vagyok legalább egy példával amelyre a legalkalmasabb a közelmúltból 2002-03-as téli szezon.
Itt is október végén, november elején egy hideg fagyos periódus következett.
Link
Hó is hullott ezekben a napokban, majd egy igen erõteljes izlandi és Nyugat-Európa partjainál is ciklonális hatások elõoldali helyzetet teremtettek a szárazföld középsõ vidékei felett, amely igen enyhe tavaszi idõvel kecsegtetett a hónap közepére.
Link
Link
Ezekben a napokban sokfelé az országban 20 fokot meghaladó hõmérsékleteket mértek.
Pl: November 15-én 24,0 Fonyód, vagy November 19-én 20,2 fok Szeged.
Az enyhe idõ egészen december elsõ feléig kitartott majd következett egy váltás, amely igen kemény fagyokat hozott a tél hátralévõ részében sõt márciusban és még április elején is alig enyhült a hideg. Természetesen minden hideg tél idején vannak enyhe idõszakok, ekkor is voltak, de nem ez volt a jellemzõ. Link
December 26-án -28,3 fokot mértek Zabaron, a mérések szerint ez havi abszolút minimum is egyben.
Majd néhány nap enyhe idõ is következett, Pl Január 3-án 16,3 fokig emelkedett a hõmérséklet Sellyén.
Ezután az a bizony mediterrán ciklon örvendeztette meg a medencét sokfelé kiadós havazást, hófúvást okozva.
Link
Link
Január 12-én Zabaron -31,9 fokig hûlt a levegõ, de sokfelé mértek -20 fok alatti értékeket az országban.
A tél nem adta fel február elsõ napjaiban ciklon és nagy hó hullott és a hónap egésze kemény fagyos idõvel telt el.
Személyes élmény még, március közepén is koriztunk a Velencei-tavon. Emlékezetes tél volt pedig milyen szép idõ alakult ki novemberben.
A következõre is van példa mégpedig az enyhe õsz és enyhe tél esete. Nézzük:
Egy igen régi példával jövõk, csak mint érdekesség megemlítem. Igazából kevés információ van róla, de az összeszedetek alapján egy enyhe õszt egy enyhe tél követte. Az 1872-73-as szezonról essék szó, néhány adattal.
Ebben az évben a nyár is igen meleg volt, nem egyszer 30 fok feletti értékkel. Megfigyelések csak néhány helyen voltak, és ezek budapesti adatok lesznek.
Fõként elõoldali helyzet lehetett, mert november 28-án 15,3 fokot mértek a fõvárosban December 3-án 17,3 fok volt. 1873 januárja is követte az enyhe idõt, 15-én 11,8 fokos csúcs született Budapesten. Természetesen ezek már nem rekordok hisz azóta volt néhány melegebb év is, azonban december 3-án még mindig ez a legmagasabb érték, igaz elfoldva más évbõl származó hõmérséklet van.
Ezek után jöjjön ez egyik nagy klasszikus 2000-2001-es idõszak. Sokan emlékezünk az igazi meleg nyárra és igen száraz évre, ez a tendencia folytatódott az õszi hónapokban is, Link
Látható, hogy mindig elõoldal jutott nekünk.
Néhány mért érték november 14-én 24,3 fok Sellye, November 18-án 19,4 fokot mértek Milotán.
Decemberben is csak kóstolgatta az országot a hideg légtömeg de igazából soha nem érte el, csak kisebb lehûlések voltak, illetve karácsony táján egy-két nap keményebb fagy fordult elõ, de ezután gyors enyhülés következett.
Link
Személyes élményként elmondhatom, hogy ezen a télen korizás nem volt, és a muskátli december közepén még vígan virágzott.
Január sem hozott változást tovább tartott az enyhe idõ, Január 7-én Kiskunhalason 17,6 fokot mértek. Január 21-én Budapesten 15,8 fokos kellemes tavaszi idõ volt.
Február is enyhe idõvel telt el. Link
Február 8-án Mázán 17,9 fokot, február 9-án Baján 18,6 fokot mértek.
Február utolsó napjaiban érte el hazánkat egy nagyobb lehûlés, de március elsõ napjaitól ismét melegedés indult meg.
Még említhetném a tél szeretõ emberek rémálmát a 2006-07-es telet, de ekkor novemberbe volt egy erõsebb lehûlés, így ezt nem teszem meg, de az 1950-51-es õsz-tél is enyhe idõvel telt el.
Most a sorozatból az utolsó következzen a hideg õsz és a hideg téli helyzetek esete.
Legyen itt is egy nagyon régi példa, talán az egyik legzordabb idõjárási sorozat alakult ki 1887-88 as idõszakban.
Látható, hogy már korán megérkezett a tél november közepén, egy ciklonnal és bizony hideg levegõvel.
Link
Karácsonyra ismét hó hullott és Budapesten december 26-án -15,5 fokig hûlt a levegõ.
Link
1888 január 2-án a fõvárosban már -21,6 fokot mértek, és továbbra is hideg idõ volt.
Január közepi helyzet ez az elhelyezkedés azt hiszem mindet elmond a télrõl.
Link
A télies idõ februárban is tartott, sõt még márciusban is kemény fagyok voltak. Február 25-én -13,8 fok, február 26-án -11,8 fok, március 6-án -10,2 fok, március 16-án -7,0 fokot mértek a fõvárosban.
Még egy-két idõjárási helyzet:
Ciklon havazással.
Link
Igen hideg levegõ.
Link
Link
Emlékezetes tél lehetett, az adatokból és a helyzetekbõl ítélve.
Még egy emlékezetes tél a közelmúltból, mégpedig az 1995-96 os idõszak.
Ebben az éveb is korán, már november elején lehullott a hó, és bizony tartós tél alakult ki, sok gyakori havazással, természetesen itt is voltak enyhébb periódusok.
Link
Link
A november eleji helyzet önmagáért beszél, szép idõ volt:-)
Novemberben egy átmenti enyhülést követõen ismét téliesre fordult az idõ 23-án Budapesten -10,3 fokot mértek,
Link
Link
A hideg fagyos idõ decemberben is folytatódót Debrecenen 28-án -16,6 fokot mértek, sõt Kecskeméten -18,9 fokos fagy volt ezen a napon, de az ország nagy részén -10, -15 fok közé csökkent a hõmérséklet.
Január is tél jegyében telt, ugyan volt egy kisebb enyhébb idõszak, de nem ez volt a jellemzõ, majd január végén ismét hidegre fordult az idõ.
Link
Január utolsó napjaiban ismét sokfelé hûlt -10 fok alá a hõmérséklet.
Ha eddig a télbõl még nem lett volna elég akkor február még rákontrázott kissé, kiadós havazásoki, hófúvással és kemény fagyokkal.
Link
Link
Februárban pl Békéscsabán 9 zord napot regisztráltak és Kékestetõn vastag hótakaró alakult ki, és a fõvárosban 26 napot volt fagy.
Link
Azt hiszem igen emlékezetes tél volt ez is, nekem mindenképp:-)
Mindenkinek ajánlom a visszatekintést,igaz picit hosszú, de talán egy képet ad hazánk idõjárási viszontagságairól.
A továbbiakban még annyit, hoyg a télre nem lehet elõrejelezni abból, hogy milyen volt az õsz a nyár stb, mind-mind a nyomási elrendezõdésen múlik majd idén is, és ez nem volt máshogy 1872-ben sem:-)
Több évtizedes "téli" tapasztalatom mondatja velem, hogy döbbenetes mennyiségû hidegtömegek tudnak felhalmozódni északon, északkeleten egy-két hét leforgása alatt.( Persze megfelelõ makrocirkulációs kondiciók fennállása esetén.)
Ebbõl következõen a hidegbázis mostani gyengesége, vaqy a hidegmagok "rossz" elhelyezkedése önmagában nem sok mindent mond az elkövetkezõ négy hónap idõjárásáról.
A makrocirkuláció annál inkább. Megfigyeltem, hogy télen, kifejezett délnyugati áramlás, makacs elõoldali helyzet esetén, fõleg, ha az magas légnyomással párosul, elég hosszú idõ kell ahhoz, hogy az évszaknak megfelelõ, vagy annál alacsonyabb hõmérséklet visszaálljon. Minimum két hét, de inkább egy hónap. Így az általad a decemberi átlaghõmérsékletrõl leírtak valószerûséggel bírnak a szememben. Nekem is van olyan érzésem, hogy késõi telünk lesz, és a tél második fele kifejezetten hidegebb lesz az elsõnél.
A mostani zonalitás mindenesetre a sarki hidegbázis erõsödésére utal.Jelen, relatív gyengesége pedig valószínûleg az utóbbi hónapok túltengõ meridionalitásának a következménye.
Ebbõl következõen a hidegbázis mostani gyengesége, vaqy a hidegmagok "rossz" elhelyezkedése önmagában nem sok mindent mond az elkövetkezõ négy hónap idõjárásáról.
A makrocirkuláció annál inkább. Megfigyeltem, hogy télen, kifejezett délnyugati áramlás, makacs elõoldali helyzet esetén, fõleg, ha az magas légnyomással párosul, elég hosszú idõ kell ahhoz, hogy az évszaknak megfelelõ, vagy annál alacsonyabb hõmérséklet visszaálljon. Minimum két hét, de inkább egy hónap. Így az általad a decemberi átlaghõmérsékletrõl leírtak valószerûséggel bírnak a szememben. Nekem is van olyan érzésem, hogy késõi telünk lesz, és a tél második fele kifejezetten hidegebb lesz az elsõnél.
A mostani zonalitás mindenesetre a sarki hidegbázis erõsödésére utal.Jelen, relatív gyengesége pedig valószínûleg az utóbbi hónapok túltengõ meridionalitásának a következménye.
Hát elég jól aktivizálódott az északatlanti minimum ( ennek jelei kb. tíz nappal ezelõtt már mutatkoztak nagy amplitudójú légnyomás ingadozás formájában ), és úgy látszik, még sokáig aktív is marad. Ez a helyzet meglátásom szerint 4 különbözõ úton fejlõdhet tovább.
1. A grönlandi mellett a Sarki-Ural térségében, Észak-Szibéria környékén is kifejlõdik egy hidegmag. Lehet, hogy egyelõre ennek még nincs nyoma az elõrejelzési térképeken, azonban az idõjárás eddigi hajlamát figyelembe véve, szerintem igenis van esély ilyen hideglevegõ-tömeg kialakulására.
A felhalmozódó hideg dny felé terjeszkedik, az izlandi minimum peremciklonjai egyre inkább " beszorulnak ez alá " ,mediciklonossá válik az idõjárásunk. A mostani elõoldali szituációt mind változékonyabb, csapadékosabb idõszak követné, a déli légáramlás délkeletire, keletire váltana. Aztán valamikor ( november végén, december elején ) Kelet-Európa annyira feltelne hideglevegõvel, hogy a mediciklonok azt a hátoldalukra tudnák venni, és bezúdítanák a Kárpát-medencébe. Ekkor az esõket havazás váltaná fel, majd megérkezne a fagy.( A tavalyi figura )
2. A mostani délies légmozgás igen hamar nyugatiasra fordul, Európa fölött "atlanti futószalag" alakul ki, Dél és Közép-Európában zonális anticiklonokkal. Emiatt az enyhe, száraz idõt hamarosan tartós ködök követnék. A "futószalagtól" északra deponálódni kezdene a sarki hideg, mely valamikor decemberben olyan tömeget érne el, hogy az áramlási képet átrajzolva elérné a mérsékelt szélességeket.Emiatt az enyhe idõt fagyos, havas váltaná fel. ( Ilyen volt az idõjárás alakulása 1996-ban )
3. Az elõoldali helyzet ki-kiújulva sokáig ( egy, másfél hónapig ) tartana, s csak ezután jönne létre az "atlanti futószalag" ,ami aztán a tél legnagyobb részében fenn is maradna. Ezesetben legfeljebb februárban alakulna ki télies idõ ( vagy akkor sem )
Elég siralmas kimenetele lenne ez a dolgoknak, a 2006/2007-es állapothoz hasonló.
4. A meridionális és zonális áramlások váltakozásának periódusideje a fentebb írt lehetõségekre jellemzõnél lényegesen rövidebb lenne. Ebben az esetben a mostani zonalitást gyorsan meridionális áramlási kép követné, többé-kevésbé kifejezett ( de inkább csak szöszmötölõ ) hidegbeáramlással, majd rövid idõ múlva újra délnyugatira forduló légáramlattal, megenyhülõ idõvel.
Nos, a magam részérõl a 2. lehetõséget tartom a legkevésbé valószínûnek. A fennmaradó 3 esélyeit nagyjából egyformának látom, és nem tudok dönteni közöttük.
Salek: Gratula a jószemû megfigyelésedhez a Grönlandra húzódó hidegmagról. Az izlandi ciklonok "bepörgése" nyilván ennek a következménye. Õszintén szólva nem hittem, hogy ilyen hamar hatással lesz az idõjárásunkra.
1. A grönlandi mellett a Sarki-Ural térségében, Észak-Szibéria környékén is kifejlõdik egy hidegmag. Lehet, hogy egyelõre ennek még nincs nyoma az elõrejelzési térképeken, azonban az idõjárás eddigi hajlamát figyelembe véve, szerintem igenis van esély ilyen hideglevegõ-tömeg kialakulására.
A felhalmozódó hideg dny felé terjeszkedik, az izlandi minimum peremciklonjai egyre inkább " beszorulnak ez alá " ,mediciklonossá válik az idõjárásunk. A mostani elõoldali szituációt mind változékonyabb, csapadékosabb idõszak követné, a déli légáramlás délkeletire, keletire váltana. Aztán valamikor ( november végén, december elején ) Kelet-Európa annyira feltelne hideglevegõvel, hogy a mediciklonok azt a hátoldalukra tudnák venni, és bezúdítanák a Kárpát-medencébe. Ekkor az esõket havazás váltaná fel, majd megérkezne a fagy.( A tavalyi figura )
2. A mostani délies légmozgás igen hamar nyugatiasra fordul, Európa fölött "atlanti futószalag" alakul ki, Dél és Közép-Európában zonális anticiklonokkal. Emiatt az enyhe, száraz idõt hamarosan tartós ködök követnék. A "futószalagtól" északra deponálódni kezdene a sarki hideg, mely valamikor decemberben olyan tömeget érne el, hogy az áramlási képet átrajzolva elérné a mérsékelt szélességeket.Emiatt az enyhe idõt fagyos, havas váltaná fel. ( Ilyen volt az idõjárás alakulása 1996-ban )
3. Az elõoldali helyzet ki-kiújulva sokáig ( egy, másfél hónapig ) tartana, s csak ezután jönne létre az "atlanti futószalag" ,ami aztán a tél legnagyobb részében fenn is maradna. Ezesetben legfeljebb februárban alakulna ki télies idõ ( vagy akkor sem )
Elég siralmas kimenetele lenne ez a dolgoknak, a 2006/2007-es állapothoz hasonló.
4. A meridionális és zonális áramlások váltakozásának periódusideje a fentebb írt lehetõségekre jellemzõnél lényegesen rövidebb lenne. Ebben az esetben a mostani zonalitást gyorsan meridionális áramlási kép követné, többé-kevésbé kifejezett ( de inkább csak szöszmötölõ ) hidegbeáramlással, majd rövid idõ múlva újra délnyugatira forduló légáramlattal, megenyhülõ idõvel.
Nos, a magam részérõl a 2. lehetõséget tartom a legkevésbé valószínûnek. A fennmaradó 3 esélyeit nagyjából egyformának látom, és nem tudok dönteni közöttük.
Salek: Gratula a jószemû megfigyelésedhez a Grönlandra húzódó hidegmagról. Az izlandi ciklonok "bepörgése" nyilván ennek a következménye. Õszintén szólva nem hittem, hogy ilyen hamar hatással lesz az idõjárásunkra.
"Mondhattam volna a 98/99-es telet amikor Februárig alig volt tél (tán egyszer havazott), aztán mi lett a végén.."
Felétek... Itt akkor -december elején - leesett 20 centis hó, és száraz, fagyos igazi téli hetek következtek. Karácsonytájt már majd 40 centis jégen csukáztunk, január hozott valamelyest enyhébb idõt, számottevõ hó nélkül, majd február...Térségünkben az utóbbi évtizedek legnagyobb havazása, hóvihara.. Tehát évszaknyi különbségek lehetnek kis hazánkban, a tavalyi télre sem mindenki emlékszik jó szájízzel, itt extra volt.Egyébként nem jó ha már ilyentájt keménykedik az idõ, a hosszú õszt gyakrabban követi stabil "igazi "tél.
Felétek... Itt akkor -december elején - leesett 20 centis hó, és száraz, fagyos igazi téli hetek következtek. Karácsonytájt már majd 40 centis jégen csukáztunk, január hozott valamelyest enyhébb idõt, számottevõ hó nélkül, majd február...Térségünkben az utóbbi évtizedek legnagyobb havazása, hóvihara.. Tehát évszaknyi különbségek lehetnek kis hazánkban, a tavalyi télre sem mindenki emlékszik jó szájízzel, itt extra volt.Egyébként nem jó ha már ilyentájt keménykedik az idõ, a hosszú õszt gyakrabban követi stabil "igazi "tél.
Jó, hogy belinkelted, mert Nyuli kifejtését anno nem olvastam, és most meglepve és örömmel látom, ahogy megerõsíti, amit én tapasztalatilag figyeltem csak meg: az egész évben ide-oda csapongó NAO indexet, és az ezt eredményezõ folyamatos blocking/zonális váltogatást.
Nagyon érdekes jelenség ez már önmagában is, érdemes lenne megvizsgálni. Nem tényalapú, csak én így emlékszem, de mintha két évvel ezelõttig az 1-2 hónapokig tartósan fennálló makroszinaptikus áramlási rendszerek (zonális v. blocking) lettek volna a jellemzõk, majd a tavaly(elõtti?) tél (vagyis 2008/2009) után egy ideig a blocking volt nagyon erõs és stabil, pár átmeneti rövid idõszaktól eltekintve, egészen kb. idén tavaszig, amióta is viszont az igen nagy frekvenciájú (7-10, de néha akár 3-4! naponta váltogató) NAO lett a jellemzõ. Felettébb érdekes dolog ez, szerintem. Persze én itt kint ez sokkal közvetlenebbül érzem, mint ti "odabent" Európa szívében, mert itt minden azonnal és markánsan jelentkezik, míg oda le csak sok szûrõn át, és egész más irányból jövõ hatások által is módosítva érkezik csak.
Nagyon érdekes jelenség ez már önmagában is, érdemes lenne megvizsgálni. Nem tényalapú, csak én így emlékszem, de mintha két évvel ezelõttig az 1-2 hónapokig tartósan fennálló makroszinaptikus áramlási rendszerek (zonális v. blocking) lettek volna a jellemzõk, majd a tavaly(elõtti?) tél (vagyis 2008/2009) után egy ideig a blocking volt nagyon erõs és stabil, pár átmeneti rövid idõszaktól eltekintve, egészen kb. idén tavaszig, amióta is viszont az igen nagy frekvenciájú (7-10, de néha akár 3-4! naponta váltogató) NAO lett a jellemzõ. Felettébb érdekes dolog ez, szerintem. Persze én itt kint ez sokkal közvetlenebbül érzem, mint ti "odabent" Európa szívében, mert itt minden azonnal és markánsan jelentkezik, míg oda le csak sok szûrõn át, és egész más irányból jövõ hatások által is módosítva érkezik csak.
Én végigfutottam a WZ középtávú szintoptikus elemzését és arra a következtetésre jutottam, hogy 5-6 napnál tovább a modellek szögesen egymással ellentétes kimenetelei miatt jelenleg szinte nem lehet tovább tekinteni. A sok variáns közül pillanatnyilag a zonalitás fokozatos visszaállása /jövõ hétvége/ az egyik legvalószínûbb, kontinensük idõjárásának fõ irányítója egy Skandinávia feletti középpontú ciklon lehet majd. Amit a németek várnak, az nagyjából megfelel a GFS 06-os OP-nak. Számottevõ, tartósabb lehûlésre 15-e után látok esélyt, de még így is inkább késõ õszi, mintsem kora téli jelleggel. Joe Jack-kel egyetértek, hogy a november pozitív anomáliával zárhat, decemberrel kapcsolatban viszont még nem érdemes bárminemû kijelentést tenni, hiszen jó páran elõttem kellõképpen bebizonyították, hogy a hidegmagok november eleji pozíciója az égvilágon semmit sem enged következtetni december, pláne a további téli hónapok idõjárásával kapcsolatban.
Mondjuk ki, bár lejárt lemez, de igazan szól! Amíg nem alakul ki tartós blocking helyzet a Brit-szk. vagy Skandinávai környékén, és/ vagy nem születik Kelet-Európa fölött egy anticiklon, quasi "jégverem", nálunk sem várható tartós téli idõ. Alkalmasint ugyan lehet egy-egy hidegöblítés,de az nem az igazi a valódi,tartós tél szempontjából.
Jelenleg a Földközi-tenger DK-i medencéjében levõ, meleg száraz levegõjû anticiklon, és a peremén rohangáló nedves léghullámok határán vagyunk.Jövõ hétre ez annyiban változik,hogy Nyugat-Európa felõl nagyobb teret nyer az alacsonynyomású terület, így az érkezõ nedvesebb léghullámokon lesz a sor.Ez az átalakulás szeles,gyakran csapadékos, afféle márciusi idõt sejtet.
Tovább ki lát?
Jelenleg a Földközi-tenger DK-i medencéjében levõ, meleg száraz levegõjû anticiklon, és a peremén rohangáló nedves léghullámok határán vagyunk.Jövõ hétre ez annyiban változik,hogy Nyugat-Európa felõl nagyobb teret nyer az alacsonynyomású terület, így az érkezõ nedvesebb léghullámokon lesz a sor.Ez az átalakulás szeles,gyakran csapadékos, afféle márciusi idõt sejtet.
Tovább ki lát?
Köszi a választ. Nemrég olvastam egy cikket,miszerint amcsi "szakemberek" szerint,akiknek ugye nagyon sok közük van hozzánk, azt jósolták, hogy a gyengülõ Észak-Atlanti áramlás miatt hidegebb tél várható Nyugat-Európában, Kelet-Euróbában viszont enyhébb. Kicsit paradoxon, mert a Golf-áramlat ránk is hatással van valamennyire.
Link:Link
Ami kicsit ellentmond ennek: Link
Link:Link
Ami kicsit ellentmond ennek: Link
"hûlik és terebélyesedik is, de nem olyan mértékben ahogy a sokéves mutatja."
Ez pontosan így van. Na, hát akkor mégiscsak egyetértünk.
Ez pontosan így van. Na, hát akkor mégiscsak egyetértünk.
Az anomália térképbõl, ha hiszünk neki!! egyértelmûen le lehet szûrni, hogy a térségben a sokéves átlaghoz képest milyen fázisban van a 850 T. pl.
Elértettük egymást, persze, hogy hûlik és terebélyesedik is, de nem olyan mértékben ahogy a sokéves mutatja.
Kisimítja a szélsõségeket, de mégis ez tekinthetõbb jobb beválásúnak mint valamelyik szélsõség.
Ha sok futás mutat szélsõséget akkor az átlag is szélsõségesedik.(Szép szó)
*******************
Miki: Szerintem semmit, ami a tél jellegére utalna.
Elértettük egymást, persze, hogy hûlik és terebélyesedik is, de nem olyan mértékben ahogy a sokéves mutatja.
Kisimítja a szélsõségeket, de mégis ez tekinthetõbb jobb beválásúnak mint valamelyik szélsõség.
Ha sok futás mutat szélsõséget akkor az átlag is szélsõségesedik.(Szép szó)
*******************
Miki: Szerintem semmit, ami a tél jellegére utalna.
A hosszútáv-szkepticizmus egy dolog, azzal én is, meg szerintem Joejack is kb. egyetértünk. Itt most inkább arról elmélkedtünk, hogy lehet-e egy 30 év átlagát figyelõ anomália-elõrét abszolut értékekre vetítve értelmezni. Nem biztos, de ha mégis, akkor is mindenképpen hozzá kell tenni a nominális kiindulási, valamint bekövetkezõ állapotot, stb.
De ez már megy nagyon offba
Mikiwan: a télre nézve -szerintem, és még néhány ember szerint- semmit nem lehet belõlük most még levonni, persze van olyan, aki mégis vállalkozik ilyenre Akár nekik is lehet igazuk, de meglepne, ha az több lenne, mint szerencse, ha bejön.
De ez már megy nagyon offba
Mikiwan: a télre nézve -szerintem, és még néhány ember szerint- semmit nem lehet belõlük most még levonni, persze van olyan, aki mégis vállalkozik ilyenre
Akár nekik is lehet igazuk, de meglepne, ha az több lenne, mint szerencse, ha bejön.
Bocs, hogy ilyen laikus vagyok, de mit jelentenek konkrétan ezek az ábrák? Leegyszerûsítve: ránk nézve inkább hidegebb v enyhébb tél felé mutatnak?
Hát ez egy anomáliatérkép, ebbõl nem lehet megállapítani, hogy erõsödik-e valami.
Link --> Link --> Link
Nálam az erõsödés, hogy a -30 fokos terület mérete kismértékben növekszik. Az már más kérdés, hogy a lehûlési folyamat 30 éves átlagához képest az idei növekedés sokkal gyengébb.
Látom mások is így látják, akkor nem rossz a szemem.
Egyébként egyetértek, egyedül ebbõl levonni hosszútávú következtetést, az elég erõs történet. Bármikor kialakulhat pár nap alatt egy erõsebb hidegmag, illetve az ellentettje is megtörténhet: még az is szétesik, ami most van.
Link --> Link --> Link
Nálam az erõsödés, hogy a -30 fokos terület mérete kismértékben növekszik. Az már más kérdés, hogy a lehûlési folyamat 30 éves átlagához képest az idei növekedés sokkal gyengébb.
Látom mások is így látják, akkor nem rossz a szemem.
Egyébként egyetértek, egyedül ebbõl levonni hosszútávú következtetést, az elég erõs történet. Bármikor kialakulhat pár nap alatt egy erõsebb hidegmag, illetve az ellentettje is megtörténhet: még az is szétesik, ami most van.
Ez nem abszolut érték, hanem az átlagtól való eltérés.
Nem mondod?
Világos, ha hiszünk neki akkor azt mutatja, hogy az erõsödés nem lesz olyan mérvû mint a sokéves átlag.
A gyengülést arra értettem, hogy gyengül az erõsödés tendenciája.
Mondom, ettõl függetlenül az ég világon nem látok a tél kimenetelére utaló, a mai helyzetbõl levonható jeleket.
Lehet, hogy nemkívánatos leszek a hosszútávval kapcsolatban, de az idén felvállalom a harcot, lesz ami lesz, azután, hogy csatlakoznak-e, majd kiderül.
Nem mondod?
Világos, ha hiszünk neki akkor azt mutatja, hogy az erõsödés nem lesz olyan mérvû mint a sokéves átlag.
A gyengülést arra értettem, hogy gyengül az erõsödés tendenciája.
Mondom, ettõl függetlenül az ég világon nem látok a tél kimenetelére utaló, a mai helyzetbõl levonható jeleket.
Lehet, hogy nemkívánatos leszek a hosszútávval kapcsolatban, de az idén felvállalom a harcot, lesz ami lesz, azután, hogy csatlakoznak-e, majd kiderül.
"Ahogy múlik az idõ egyre inkább gyengül inkább"
Te koczkás...az átlag elsimítja a szélsõségeket, így ez csalóka kép.
Te koczkás...az átlag elsimítja a szélsõségeket, így ez csalóka kép.
Ezek nem abszolut értékek, hanem az átlagtól való eltérés mértéke.
Ezek így csak azt mutatják, hogy nem biztos, hogy olyan mértékben fog erõsödni, mint azt azt elmúlt 30 évben átlagosan tette. Ettõl még erõsödhet, csak nem brutálisabban, mint máskor. (Szerk: na igen, az megint egy más kérdés, hogy hiszünk-e neki
)
A végére még így is hidegebb marad, mint a 30 éves átlag.
A második résszel pedig egyetértek
wetsom megelõztelek
Ezek így csak azt mutatják, hogy nem biztos, hogy olyan mértékben fog erõsödni, mint azt azt elmúlt 30 évben átlagosan tette. Ettõl még erõsödhet, csak nem brutálisabban, mint máskor. (Szerk: na igen, az megint egy más kérdés, hogy hiszünk-e neki
)A végére még így is hidegebb marad, mint a 30 éves átlag.
A második résszel pedig egyetértek
wetsom megelõztelek
Nos, én tényleg nem voltam tisztában vele, hogy honnan is érkeznek hazánkba a téli hidegleszakadások, azaz hol kell lennie a hidegmagoknak ahhoz, hogy a hideg légtömeg - megfelelõ makroszinoptikus berendezkedés mellett - Közép-Európába áramoljon. A ma estémet a korábbi telek hidegmagjainak nézegetésével töltöttem, különös tekintettel 3 kiemelt télre (mindhárom etalon a maga nemében; egy nagyon hideg, egy teljesen átlagos és egy nagyon enyhe).
Az esetek nagy részében (80-90 %) az érdemleges hideg a körülhatárolt térségbõl érkezett. Link
Kivételek:
- Grönland felõl érkezõ hideg; az ottani hidegmag nincs túl messze, ám a nagy, langyos vízfelület megtizedeli útja során a hideg légtömeget;
- az Északi-sarki-óceán keleti felén kialakult hidegmagból jön az anyag; ez a térség már távolabb van és még kisebb vízfelület is bejátszik idefelé jövet;
- Kelet-Ázsiából érkezõ hideg; ebben az esetben a vízzel nincs gond, a távolság viszont nagyon nagy.
Ezekhez tehát igen erõs áramlás, nagyon alacsony hõmérsékletû hidegmag kell, hogy hatással legyen ránk, de idõnként elõfordul ilyen származású hidegöblítés.
A Bering-szoros és Kamcsatka környékén lévõ, valamint az észak-amerikai hidegmagok nálunk közvetlen hatást nem tudnak kifejteni.
Sokan hasonlítják össze az idei állapotot a tavalyi évvel. Október közepén kis ízelítõt kaptunk a télbõl. Hónap végére kialakult az oly fontos közép-szibériai térségben a hidegmag, ám gyorsan átvándorolt Kelet-Ázsiába, így túlzottan távol került tõlünk. November elején kissé közelebb jött, lett is belõle egy egész jó hidegbeszivárgás. Aztán egy átmeneti gyengébb idõszak után november közepétõl már ott toporgott a karikámon belül Tél Tábornok seregének egy nagyobb darabkája és csak a megfelelõ pillanatra várt, hogy kiûzze medencénkbõl a késõ õszt.
Szóval tavaly ilyentájt nem álltunk túl jól. Link Hónap közepén kezdõdött némi pozitív irányú változás. Link Aztán teljesen jó helyen kialakult egy erõsebb hidegmag, Link ami kisebb mozgásokat, alakváltozásokat leszámítva arrafelé is maradt, illetve mindig újratermelõdött. Link Link Innen pedig már ismerjük a történetet. Link Link
Mindez tehát ebbõl indult: Link
Most valóban egész más a helyzet, mint tavaly. Részben igaza van azoknak, akik nagyon gyenge és nem túl jó helyen lévõ hidegmagról írnak. Gyengének gyenge: Link Viszont jó helyen van. Jelentõs erõsödése várható. Link Ám akad egy kis probléma. Link A hidegmag kettészakad és a markánsabbik fele Grönland fölött kezd el hízni.
Hidegleszakadások szempontjából,
- pozitívnak értékelem, hogy legalább egy kisebb hidegmag az akciócentrumunkban van és marad is egy darabig;
- negatívum, hogy összességében valóban "enyhe" és kis kiterjedésû a hidegsapka, és a legerõsebb hidegmag a nekünk nem optimális Grönland fölött van/lesz a köv. idõszakban.
A tengeri jég kiterjedése a tavalyihoz hasonló. Link
A csigagyár beindult, nem is akárhogy.
Friss CFS: átlagos (+/- 0.5 fok) tél Link Havi: Link
A vadak éhesek.
Bastardi átlag alatt.
A tél egészére nézve én továbbra sem merek nyilatkozni. A november hónap valószínûleg átlag fölötti (+1,+2 fok) hõmérsékletû lesz. A fentebb leírtakat magamban összegezve úgy gondolom, hogy a december nagy része nem a télrõl fog szólni. Kisebb télies/téli helyzet elõfordulhat, de tartós (legalább 4 napos) téli idõre síkvidéken nem számítok december elsõ felében/kétharmadában. Így aztán a decembert is az átlagnál melegebbnek várom, de a novemberinél kevésbé (+0.5, +1.5).
Persze egy hidegpárna mindent boríthat...de én most érzek annyi dinamikát a légkörben, hogy ne legyen tartósan légmozgásmentes idõ.
Az esetek nagy részében (80-90 %) az érdemleges hideg a körülhatárolt térségbõl érkezett. Link
Kivételek:
- Grönland felõl érkezõ hideg; az ottani hidegmag nincs túl messze, ám a nagy, langyos vízfelület megtizedeli útja során a hideg légtömeget;
- az Északi-sarki-óceán keleti felén kialakult hidegmagból jön az anyag; ez a térség már távolabb van és még kisebb vízfelület is bejátszik idefelé jövet;
- Kelet-Ázsiából érkezõ hideg; ebben az esetben a vízzel nincs gond, a távolság viszont nagyon nagy.
Ezekhez tehát igen erõs áramlás, nagyon alacsony hõmérsékletû hidegmag kell, hogy hatással legyen ránk, de idõnként elõfordul ilyen származású hidegöblítés.
A Bering-szoros és Kamcsatka környékén lévõ, valamint az észak-amerikai hidegmagok nálunk közvetlen hatást nem tudnak kifejteni.
Sokan hasonlítják össze az idei állapotot a tavalyi évvel. Október közepén kis ízelítõt kaptunk a télbõl. Hónap végére kialakult az oly fontos közép-szibériai térségben a hidegmag, ám gyorsan átvándorolt Kelet-Ázsiába, így túlzottan távol került tõlünk. November elején kissé közelebb jött, lett is belõle egy egész jó hidegbeszivárgás. Aztán egy átmeneti gyengébb idõszak után november közepétõl már ott toporgott a karikámon belül Tél Tábornok seregének egy nagyobb darabkája és csak a megfelelõ pillanatra várt, hogy kiûzze medencénkbõl a késõ õszt.
Szóval tavaly ilyentájt nem álltunk túl jól. Link Hónap közepén kezdõdött némi pozitív irányú változás. Link Aztán teljesen jó helyen kialakult egy erõsebb hidegmag, Link ami kisebb mozgásokat, alakváltozásokat leszámítva arrafelé is maradt, illetve mindig újratermelõdött. Link Link Innen pedig már ismerjük a történetet. Link Link
Mindez tehát ebbõl indult: Link
Most valóban egész más a helyzet, mint tavaly. Részben igaza van azoknak, akik nagyon gyenge és nem túl jó helyen lévõ hidegmagról írnak. Gyengének gyenge: Link Viszont jó helyen van. Jelentõs erõsödése várható. Link Ám akad egy kis probléma. Link A hidegmag kettészakad és a markánsabbik fele Grönland fölött kezd el hízni.
Hidegleszakadások szempontjából,
- pozitívnak értékelem, hogy legalább egy kisebb hidegmag az akciócentrumunkban van és marad is egy darabig;
- negatívum, hogy összességében valóban "enyhe" és kis kiterjedésû a hidegsapka, és a legerõsebb hidegmag a nekünk nem optimális Grönland fölött van/lesz a köv. idõszakban.
A tengeri jég kiterjedése a tavalyihoz hasonló. Link
A csigagyár beindult, nem is akárhogy.
Friss CFS: átlagos (+/- 0.5 fok) tél Link Havi: Link
A vadak éhesek.
Bastardi átlag alatt.
A tél egészére nézve én továbbra sem merek nyilatkozni. A november hónap valószínûleg átlag fölötti (+1,+2 fok) hõmérsékletû lesz. A fentebb leírtakat magamban összegezve úgy gondolom, hogy a december nagy része nem a télrõl fog szólni. Kisebb télies/téli helyzet elõfordulhat, de tartós (legalább 4 napos) téli idõre síkvidéken nem számítok december elsõ felében/kétharmadában. Így aztán a decembert is az átlagnál melegebbnek várom, de a novemberinél kevésbé (+0.5, +1.5).
Persze egy hidegpárna mindent boríthat...
de én most érzek annyi dinamikát a légkörben, hogy ne legyen tartósan légmozgásmentes idõ. 
Akkor ezek szerint nálunk nem lehet/kell számítani a közeljövõben ilyen viharciklonra?
Mert ha jól emlékszem elég régen volt ilyenben részünk(no nem mintha hiányozna!)
Mert ha jól emlékszem elég régen volt ilyenben részünk(no nem mintha hiányozna!)
Még valami: mielõtt ismét fellángolna a tyúk és a tojás vitája, a "hidegörvény" alatt itt most magára a hideg teknõre gondoltam, csak rosszul fejeztem ki magam.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat