Meteorológiai esélylatolgatások
Az aberdeeni nyomásfáklya, amit érdemes nézegetni az atlanti AC kiépülésének esélyével kapcsolatban, most elõször kezd határozottan felfelé szórni november 10-e utánra. Meglátjuk, hogy alakul a következõ napokban...
Azért én nem vetném el a szezonális elõrejelzéseket. 2006/2007 õszén végig pozitív anomáliával számolt - egy rövid idõt leszámítva".
Jelenlegi enyheség az elmúlt két hónap tartós negatív értékei után szerintem nem meglepõ.
Semmi nem utal arra, hogy tél átlagosnál enyhébb legyen.
Továbbra is tartom térségemben a havas átlagosnál hidegebb December Január lehetõségét, sõt NOVEMBER 10-15 után szerintem elkezd kiegyenlítõdni a mostani átlagon felüli hõmérséklet ami jelentõs lehûlés esélyeit hordozza magában.
Mire alapozom?
szezonális elõrejelzések tendenciáira illetve már többször említett "állatok viselkedésére a téli hónapok elõtt" .
Jelenlegi enyheség az elmúlt két hónap tartós negatív értékei után szerintem nem meglepõ.
Semmi nem utal arra, hogy tél átlagosnál enyhébb legyen.
Továbbra is tartom térségemben a havas átlagosnál hidegebb December Január lehetõségét, sõt NOVEMBER 10-15 után szerintem elkezd kiegyenlítõdni a mostani átlagon felüli hõmérséklet ami jelentõs lehûlés esélyeit hordozza magában.
Mire alapozom?
szezonális elõrejelzések tendenciáira illetve már többször említett "állatok viselkedésére a téli hónapok elõtt" .
Ha a jövõ hetet nézem, én nem látom annyira naposnak ez alapján, sõt ismétlõdõ esõk is lehetnek, ha nem is nagy mennyiségben.
Link
Link
Egy picit kevésbé hosszútáv szerintem:
Az átmeneti zonális irányítást követõen fokozatosan felépül az Atlanti-óceánon, az Azori-szigetektõl kissé északra-északnyugatra található középponttal egy igen masszív blokkoló anticiklon: Link .
Ezt követõen igen hamar az AC keleti peremén lefûzõdik és egyre inkább kimélyül egy (vihar)ciklon. A ciklon közepében a nyomás minimuma még elég bizonytalan, jelenleg 950-960 hPa környékén várható majd: Link a fáklya is alig bírja... Link
A (vihar)ciklon a jelenlegi számítások szerint a Brit-szigetek nyugati partja közvetlen közelében fog elvonulni (legmegpróbálóbb a vasárnap-hétfõ lesz az ott élõknek: Link ), majd dél felé haladva lassan, fokozatosan gyengülni fog, bár az Ibériai-félsziget nyugati partvidékén még okozhat kellemetlen meglepetéseket Link .
Mindeközben hazánk területén marad a déli irányítású dominancia, többnyire napos, száraz, kellemesen meleg idõben lesz részünk, a hõmérséklet csúcsértéke 15 környékén várható majd, sõt: Link kedden-szerdán a déli megyékben megcélozzák a 20 fokot is. Ez alól a kellemes idõ alól egyedül a tartósan párás-ködös területek képezhetnek kivételt, bár a meg-megélénkülõ légmozgás miatt szerintem abszolút kisebbségben lesznek ezek a helyek.
Amit még meg kell említeni, hogy vasárnap délután várható egy frontátvonulás, de a hõmérsékletben csak átmeneti kisebb (helyenként nagyobb) visszaesés várható, és jelentõs csapadék is csak az ország kisebbik hányadán valószínû, elsõsorban nyugaton-északnyugaton. Hétfõ délutántól ismét kellemes, inkább kora õszi idõben lesz részünk.
Az átmeneti zonális irányítást követõen fokozatosan felépül az Atlanti-óceánon, az Azori-szigetektõl kissé északra-északnyugatra található középponttal egy igen masszív blokkoló anticiklon: Link .
Ezt követõen igen hamar az AC keleti peremén lefûzõdik és egyre inkább kimélyül egy (vihar)ciklon. A ciklon közepében a nyomás minimuma még elég bizonytalan, jelenleg 950-960 hPa környékén várható majd: Link a fáklya is alig bírja... Link
A (vihar)ciklon a jelenlegi számítások szerint a Brit-szigetek nyugati partja közvetlen közelében fog elvonulni (legmegpróbálóbb a vasárnap-hétfõ lesz az ott élõknek: Link ), majd dél felé haladva lassan, fokozatosan gyengülni fog, bár az Ibériai-félsziget nyugati partvidékén még okozhat kellemetlen meglepetéseket Link .
Mindeközben hazánk területén marad a déli irányítású dominancia, többnyire napos, száraz, kellemesen meleg idõben lesz részünk, a hõmérséklet csúcsértéke 15 környékén várható majd, sõt: Link kedden-szerdán a déli megyékben megcélozzák a 20 fokot is. Ez alól a kellemes idõ alól egyedül a tartósan párás-ködös területek képezhetnek kivételt, bár a meg-megélénkülõ légmozgás miatt szerintem abszolút kisebbségben lesznek ezek a helyek.
Amit még meg kell említeni, hogy vasárnap délután várható egy frontátvonulás, de a hõmérsékletben csak átmeneti kisebb (helyenként nagyobb) visszaesés várható, és jelentõs csapadék is csak az ország kisebbik hányadán valószínû, elsõsorban nyugaton-északnyugaton. Hétfõ délutántól ismét kellemes, inkább kora õszi idõben lesz részünk.
Na azért van olyan is amikor több dolog összepasszol.A tavalyi évet hozom fel mindig(ill. az akkori kilátásokat a télre).Nekem az az etalon.
Kezdjük a szezonális elõrékkel pl.CFS(de a többi is).Már októbertõl folyamatosan és szokatlanul stabilan mutatták az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb telet.2.: Persze ennek hatására ,vagy nem, Bastardi latolgatását,ami szintén ilyen képet vetített elõre.3:A vadak viselkedése.4.:az akkori légköri folyamatok(Ék-en folyamatosan az AC,és az egyre erõsödõ,már október végén megjelenõ nagy hidegmag,ami folyamatosan ott volt a legjobb helyen.)
5.:Az akkor átmenetinek jósolt zonalítás.(ami tényleg átmeneti lett)
6.:Akkor az õsszel kezdõdött csapadékos periódus elején voltunk(ami most idén októberig tartott(véleményem szerint).
Aztán lehet továbbmenni,hogy hideg telet enyhe követ,csapadékos telet száraz követ stb.Ott messze ÉK-en még mindig nem látszik az AC kialakulása.
Szóval akkor(ha lehet ilyet mondani)"egyértelmûbb" volt a helyzet.
Most valami mintha hiányozna.Én le vagyok maradva a hidegmagnál most is.
Tudom kialakulhat a köv. 1 hónap során,de már akkor is késésben lesz a tavalyihoz képest.
Persze az is igaz,hogy utólag könnyû okoskodni...
Kezdjük a szezonális elõrékkel pl.CFS(de a többi is).Már októbertõl folyamatosan és szokatlanul stabilan mutatták az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb telet.2.: Persze ennek hatására ,vagy nem, Bastardi latolgatását,ami szintén ilyen képet vetített elõre.3:A vadak viselkedése.4.:az akkori légköri folyamatok(Ék-en folyamatosan az AC,és az egyre erõsödõ,már október végén megjelenõ nagy hidegmag,ami folyamatosan ott volt a legjobb helyen.)
5.:Az akkor átmenetinek jósolt zonalítás.(ami tényleg átmeneti lett)
6.:Akkor az õsszel kezdõdött csapadékos periódus elején voltunk(ami most idén októberig tartott(véleményem szerint).
Aztán lehet továbbmenni,hogy hideg telet enyhe követ,csapadékos telet száraz követ stb.Ott messze ÉK-en még mindig nem látszik az AC kialakulása.
Szóval akkor(ha lehet ilyet mondani)"egyértelmûbb" volt a helyzet.
Most valami mintha hiányozna.Én le vagyok maradva a hidegmagnál most is.
Tudom kialakulhat a köv. 1 hónap során,de már akkor is késésben lesz a tavalyihoz képest.
Persze az is igaz,hogy utólag könnyû okoskodni...
Ami azt illeti, tavaly novemberben is többnyire átlag feletti hõmérsékletek voltak Mo-n (sõt december 1-én is pl. nálunk +13 fok volt), mégis december derekán, meg januárban is voltak kemény havazások, meg hidegek egész február második hetéig.
Úgyhogy ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket
Úgyhogy ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket
Én azért írtam amit írtam, mert látható, hogy tényleg hosszútávra szinte bármilyen logikus kimenetel leírását meg lehet cáfolni, de a bejövetele mellett is lehet érvelni, ez ugyan így igaz egy szinte homlokegyenes más elõre mellett, pro és kontra.
Leírhat most bárki egy logikus, levezetett decemberi idõjárással foglalkozó elõrét, de azt egy pici rutinnal rendelkezõ, pár éve az oldalt figyelõ másik fél, 10 perc alatt érvekkel, akár térképekkel megcáfolja.
Valljuk be ez így megy X év óta. Bárki jöhet egy hideg, havas kimenetellel, jön vagy jöhet rá egy melegebb szárazabb érv, és talán nem elfogultan nézve bele sem lehet kötni.
Szerintem mióta egyre többen jönnek rá, hogy (helyesen-e vagy nem azt nem tudom) igazán hosszútávra igen erõs fenntartásokkal (és akkor finom voltam) lehet latolgatni, a fórum is megváltozott, a pár évvel ezelõtti önmagához, szerintem jó irányba.
Nem vitát, hanem párbeszédet szeretnék ebbõl, személy szerint, de már rég óta érlelõdik bennem.
Leírhat most bárki egy logikus, levezetett decemberi idõjárással foglalkozó elõrét, de azt egy pici rutinnal rendelkezõ, pár éve az oldalt figyelõ másik fél, 10 perc alatt érvekkel, akár térképekkel megcáfolja.
Valljuk be ez így megy X év óta. Bárki jöhet egy hideg, havas kimenetellel, jön vagy jöhet rá egy melegebb szárazabb érv, és talán nem elfogultan nézve bele sem lehet kötni.
Szerintem mióta egyre többen jönnek rá, hogy (helyesen-e vagy nem azt nem tudom) igazán hosszútávra igen erõs fenntartásokkal (és akkor finom voltam) lehet latolgatni, a fórum is megváltozott, a pár évvel ezelõtti önmagához, szerintem jó irányba.
Nem vitát, hanem párbeszédet szeretnék ebbõl, személy szerint, de már rég óta érlelõdik bennem.
Ráadásul sokan a téllel kapcsolatos vágyaikat (vagy rémálmaikat, ha éppen egy pesszimista vérmérsékletû latolgatóról van szó) is beleszövik az elõrejelzésekbe. Idõnként nulla objektivitás. Mondjuk ez valahol természetes, biztos én is így csinálnám. Itt a fórumban is ennek megfelelõen alakulnak a dolgok, az enyhe/száraz tél verzió éppúgy elõfordul, mint a hideg/havas. Pedig nagyjából hasonló képességûek vagyunk (tisztelet a kivételnek) és mégis: ugyanazokat az adatokat, modellkimeneteket másként látjuk, ezekbõl más-más elõrejelzéseket készítünk.
A hosszútávú elmélkedés még véletlenül sem egyenlõ azzal, hogy adott novemberi adatokból valaki megállapítja, milyen lesz a tél. Azt hittem, ez eddig egyértelmû volt
Igen épp írtam is, hogy direkte szélsõségesebb példákkal szolgálok, de azt is leírtam, hogy az átlagos sokkal gyakoribb, az van túlsúlyban, olvasd csak el. Csak azért szedtem ezt ki, mert van ilyen is, és leírni így vagy úgy nem szabad a folytatást. Folytatni fogom, már megvannak példák, csak idõ kell hozzá, remélem ma este betudom fejezni.
Thermometer: Köszi szépen, de itt is azt mondom, olvasd csak el, hogy mit írtam és még van néhány példa a többi helyzetre is.
Abban egyetértünk, hogy nov-okt idõjárásáról nem sokat lehet következtetni a télre, hisz ezért kerestem ki ezeket, mondom jövök az enyhe és hideg példákkal még.
Abban is egyetértünk, hogy januárba már látszik jól, hogy mi lesz a folytatás, de itt is vannak ellenpéldák is, de pl 2006-2007-ben nekem egyértelmû volt, hogy nagyon nagy hideg és tél nem lesz, látszott, hogy az áramlási mezõ nem épp fog megváltozni.
Folyatni fogom ezekkel a kritériumokkal is.
Majd egyszer a tél közepi változásokról is lehet gyûjteni, talán nekilelkesedem:-)
Jóska: Köszi, igen olvastam.
Thermometer: Köszi szépen, de itt is azt mondom, olvasd csak el, hogy mit írtam és még van néhány példa a többi helyzetre is.
Abban egyetértünk, hogy nov-okt idõjárásáról nem sokat lehet következtetni a télre, hisz ezért kerestem ki ezeket, mondom jövök az enyhe és hideg példákkal még.
Abban is egyetértünk, hogy januárba már látszik jól, hogy mi lesz a folytatás, de itt is vannak ellenpéldák is, de pl 2006-2007-ben nekem egyértelmû volt, hogy nagyon nagy hideg és tél nem lesz, látszott, hogy az áramlási mezõ nem épp fog megváltozni.
Folyatni fogom ezekkel a kritériumokkal is.
Majd egyszer a tél közepi változásokról is lehet gyûjteni, talán nekilelkesedem:-)
Jóska: Köszi, igen olvastam.
Valóban fagyos hideget mutat, ám nem 2 méteres magasságban, hanem 850 hPa-on. Ha rendesen látszódnának a fehér vonalakon a feliratok, akkor még magasságban is ki lehetne fejezni ezt. Nagyjából 1250-1400 m körül lehet ebben az esetben a 850 hPa-os szint.
Érdemes megjegyezni, hogy ez még csak tegnap hajnali modellkimenet, azóta már született 4 frissebb modellfutás.
Íme a legfrissebb, ugyanarra az idõpontra: Link
Amint látható, egész más helyzetet mutat. Ha visszanéznénk más idõpont kimeneteit, akkor esélyes, hogy azok is mást mutatnának.
12-e még 8 nap, ez az idõintervallum még elég messze van ahhoz, hogy egy modell, egyetlen tagjának, egy futásából érdemleges elõrejelzést készíthessünk. Amit linkeltél, az minden bizonnyal a GFS modell operatív tagjának elõrejelzése. Ezen kívül van még 1 kontrollfutás és 20 további tag. Ezeket láthatjuk egy-egy rácspontra levetítve a fáklyán: Link Itt kell megjegyezni, hogy a fáklya felirata kissé pontatlan, hiszen ez a rácspont valahol Észak-Nógrádban van, nem Budapesten.
Az elõzõ linken a 850 hPa-os szint hõmérséklete, valamint a várható csapadékmennyiség látszik, ezen Link pedig a 2 m-es hõmérséklet és a légnyomás.
Ebbõl most gyorsan annyit lehet elmondani, hogy vasárnaptól csapadékosra fordul az idõ. Jelenleg egy anticiklon hatása alatt vagyunk, azonban hétvégére egy ciklon áramlási rendszerébe kerül hazánk. A magasban nem várható erõs lehûlés, de szép lassan azért hûvösebb levegõ szivárog be a Kárpát-medencébe. A sok felhõnek és a csapadék hûtõ hatásának hála, a felszín közelében azért valószínû erõsebb lehûlés, pár helyen biztos 10 fok alatt maradnának a maximumok is.
És végül: egy idõpont fáklyájából messzemenõ következtetéseket szintén nem érdemes levonni, legjobb, ha az ember rendszeresen figyeli a fáklya frissülését és a tendenciából következtet a jövõre. Plusz megnéz még vagy 5 másik modellt is.
Érdemes megjegyezni, hogy ez még csak tegnap hajnali modellkimenet, azóta már született 4 frissebb modellfutás.
Íme a legfrissebb, ugyanarra az idõpontra: Link
Amint látható, egész más helyzetet mutat. Ha visszanéznénk más idõpont kimeneteit, akkor esélyes, hogy azok is mást mutatnának.
12-e még 8 nap, ez az idõintervallum még elég messze van ahhoz, hogy egy modell, egyetlen tagjának, egy futásából érdemleges elõrejelzést készíthessünk. Amit linkeltél, az minden bizonnyal a GFS modell operatív tagjának elõrejelzése. Ezen kívül van még 1 kontrollfutás és 20 további tag. Ezeket láthatjuk egy-egy rácspontra levetítve a fáklyán: Link Itt kell megjegyezni, hogy a fáklya felirata kissé pontatlan, hiszen ez a rácspont valahol Észak-Nógrádban van, nem Budapesten.
Az elõzõ linken a 850 hPa-os szint hõmérséklete, valamint a várható csapadékmennyiség látszik, ezen Link pedig a 2 m-es hõmérséklet és a légnyomás.
Ebbõl most gyorsan annyit lehet elmondani, hogy vasárnaptól csapadékosra fordul az idõ. Jelenleg egy anticiklon hatása alatt vagyunk, azonban hétvégére egy ciklon áramlási rendszerébe kerül hazánk. A magasban nem várható erõs lehûlés, de szép lassan azért hûvösebb levegõ szivárog be a Kárpát-medencébe. A sok felhõnek és a csapadék hûtõ hatásának hála, a felszín közelében azért valószínû erõsebb lehûlés, pár helyen biztos 10 fok alatt maradnának a maximumok is.
És végül: egy idõpont fáklyájából messzemenõ következtetéseket szintén nem érdemes levonni, legjobb, ha az ember rendszeresen figyeli a fáklya frissülését és a tendenciából következtet a jövõre. Plusz megnéz még vagy 5 másik modellt is.
Mert nekem úgy tûnik, mintha fagyos hideget mutatna kis hazánkba 12-ére déli 12 órára...
Link
Bocs, amatõr vagyok még a témában. Megmondaná valaki, hogy mit is látni a link bal felsõ sarkában?
Bocs, amatõr vagyok még a témában. Megmondaná valaki, hogy mit is látni a link bal felsõ sarkában?
Így van, ezzel a Hosszútávú esélylatolgatásoknak befellegzett, mivel nem tudunk semmit, már nem is latolgathatunk, kár. 
Sztem pedig a címválasztás sem volt rossz, hisz nem az volt a címe a fórumnak, h "nagy pontosságú hosszútávú elõrejelzések" Viszlát latolgatások! 
Sztem pedig a címválasztás sem volt rossz, hisz nem az volt a címe a fórumnak, h "nagy pontosságú hosszútávú elõrejelzések" Viszlát latolgatások! 
Akkor be is csukhatjuk ezt a fórumot? Azért örülök ennek a megállapításnak.
Azért örülök ennek a megállapításnak.
2002 Novembere havazással és komoly hidegekkel indult, 4-én (azaz pont 8 éve) szépen havazott reggel az ország jelentõs részén.
Utána November 20-23 körül +20 fok feletti tmaxok voltak. Egész karácsony elõttig semmi télies.
Aztán karácsonykor kevés hó és hideg, kisebb enyhülés. Január elején óriási hó (fõleg délen) és kemény hideg. Január 2. felében +10 fok feletti enyheség, majd Február elején országos, hatalmas havazás, utána 2 hónapon át, március végéig hidegpárna.
Azért (is) hoztam fel példának, mert az archívumban ez már visszanézhetõ pontról pontra akár.
Mondhattam volna a 98/99-es telet amikor Februárig alig volt tél (tán egyszer havazott), aztán mi lett a végén...
Abszolute ismét csak csatlakozni tudok Snowhunter, Lász, Joejack és Koczkás megállapításához/példáikhoz. SEMMI esélyünk eltalálni jelenleg a telet. Nemhogy tévesnek nem tartom ezt a vélekedést, de bizonyítottnak.
Utána November 20-23 körül +20 fok feletti tmaxok voltak. Egész karácsony elõttig semmi télies.
Aztán karácsonykor kevés hó és hideg, kisebb enyhülés. Január elején óriási hó (fõleg délen) és kemény hideg. Január 2. felében +10 fok feletti enyheség, majd Február elején országos, hatalmas havazás, utána 2 hónapon át, március végéig hidegpárna.
Azért (is) hoztam fel példának, mert az archívumban ez már visszanézhetõ pontról pontra akár.
Mondhattam volna a 98/99-es telet amikor Februárig alig volt tél (tán egyszer havazott), aztán mi lett a végén...
Abszolute ismét csak csatlakozni tudok Snowhunter, Lász, Joejack és Koczkás megállapításához/példáikhoz. SEMMI esélyünk eltalálni jelenleg a telet. Nemhogy tévesnek nem tartom ezt a vélekedést, de bizonyítottnak.
Jó, jó, de itt egyesek azt sugallták, hogy mivel a légkör nagyon bonyolult, kaotikus rendszer, ezért azon túl, ameddig a számítógépek "ellátnak" a numerikus modellekkel, már minden bizonytalan. Ergo minden megtörténhet, és mindennek az ellenkezõje is. Ezt a vélekedést tartom én tévesnek.
OK! De azért más egy meccs közepén, félidõben - legyen kosárlabda -, mondjuk 52-23-as állásnál azt mondani, hogy a hazai csapat tuti nyerõ, mint a meccset jelzõ sípszó elõtt ugyanezt ennyire biztosan kijelenteni. (Természetesen feltéve, hogy hasonló kaliberû csapatokról van szó. )
-, mondjuk 52-23-as állásnál azt mondani, hogy a hazai csapat tuti nyerõ, mint a meccset jelzõ sípszó elõtt ugyanezt ennyire biztosan kijelenteni. (Természetesen feltéve, hogy hasonló kaliberû csapatokról van szó. )
Elismerésem, az ilyen idõjárási visszatekintõk nagyon tanulságosak, különösen a fiatalabb korosztály számára. Én is nagy élvezettel olvastam, holott nem vagyok épp mai "gyerek" ,de például a hatvanas évek elejérõl személyes tapasztalataim nincsenek.
Azt viszont nem hallgathatom el, hogy engem az olvasottak nem gyõztek meg teljesen. Még mindig úgy látom, hogy a tartós október végi, novemberi negatív anomália nem tesz jót a téli fagynak, hónak.
Nem tagadom, vannak ellenpéldák is, mint 1981/82, vagy 1995/96, mikor eléggé hideg novembert zimankós tél követett.De ennek az ellenkezõje valamivel gyakoribbnak tûnik a számomra. Mindenesetre érdeklõdéssel várom a visszatekintõ folytatását.
Hogy az õszi hónapok idõjárása semmit sem mond az elkövetkezõ télrõl, bizonyos fenntartásokkal elfogadható. De ezt abszolutizálni és azt állítani, hogy az idõjárásban bármibõl bármi lehet egy-két hónap leforgása alatt, biztosan tévedés. Elég az utóbbi évtizedek "megátalkodottan" enyhe, fagy és hó nélküli teleire gondolni.Az 1974/75, 1982/83, 1987/88, 1994/95, 1997/98, 2000/2001, 2006/2007 teleken már január elején, közepén írásba lehetett volna adni, hogy a késõbbiekben sem lesznek húsz fokos hidegek, méteres havak. S valóban nem is lettek.
Azt viszont nem hallgathatom el, hogy engem az olvasottak nem gyõztek meg teljesen. Még mindig úgy látom, hogy a tartós október végi, novemberi negatív anomália nem tesz jót a téli fagynak, hónak.
Nem tagadom, vannak ellenpéldák is, mint 1981/82, vagy 1995/96, mikor eléggé hideg novembert zimankós tél követett.De ennek az ellenkezõje valamivel gyakoribbnak tûnik a számomra. Mindenesetre érdeklõdéssel várom a visszatekintõ folytatását.
Hogy az õszi hónapok idõjárása semmit sem mond az elkövetkezõ télrõl, bizonyos fenntartásokkal elfogadható. De ezt abszolutizálni és azt állítani, hogy az idõjárásban bármibõl bármi lehet egy-két hónap leforgása alatt, biztosan tévedés. Elég az utóbbi évtizedek "megátalkodottan" enyhe, fagy és hó nélküli teleire gondolni.Az 1974/75, 1982/83, 1987/88, 1994/95, 1997/98, 2000/2001, 2006/2007 teleken már január elején, közepén írásba lehetett volna adni, hogy a késõbbiekben sem lesznek húsz fokos hidegek, méteres havak. S valóban nem is lettek.
Elnézést, hogy újrázok: Link
Hasonló gondolatmenet vezérelte a belinkelt (lassan egyre ritkább, hisz szóra sem érdemesek már) írásom, hiszen nagyon káros összefüggések nélkül ítélkezni.
Hasonló gondolatmenet vezérelte a belinkelt (lassan egyre ritkább, hisz szóra sem érdemesek már) írásom, hiszen nagyon káros összefüggések nélkül ítélkezni.
Végigolvastam! Nagyon jól utánajártál a dolgoknak. Tetszik, hogy igazi régies példákat is hoztál. Ennek ellenére nem tartom szerencsésnek, hogy pár enyhébb és hidegebb értéket kiragadtál egy-egy napról. A tél milyenségét nem egy-két nap kirívó pozitív vagy negatív anomáliája fogja meghatározni.
Ha pl. a tavalyi évet veszem példának, akkor bemutathatnám úgy is, hogy novemberben bõven átlag feletti hõmérséklet volt, aztán tessék: Karácsonykor több helyen meghaladta a hõmérséklet a 20 fokot, illetve voltak szupercellák is. (most szándékosan nem veszem figyelembe a december közepi brutális hideget)
Ha pl. a tavalyi évet veszem példának, akkor bemutathatnám úgy is, hogy novemberben bõven átlag feletti hõmérséklet volt, aztán tessék: Karácsonykor több helyen meghaladta a hõmérséklet a 20 fokot, illetve voltak szupercellák is. (most szándékosan nem veszem figyelembe a december közepi brutális hideget
) Akkor átmásolom, mert ehhez tartozik és egybe is vág talán.
Azért nem hiábavaló.
Bár nem a Te és az én hosszútávú elõrékkel szembeni szkeptikus hozzáállásunk miatt lettek egyre többen akik erõs fenntartásokkal fogadják a hosszútávú elõréket, de pár embert biztos befolyásolt.
Évekkel ezelõtt sokkal többen hittek az októberben elõrejelezhetõ dec.-jan. februári idõjárás tuti elõrejelzésében, ma már sokkal többen vannak akik rájönnek, hogy ebben a szinte kaotikus rendszerben a mai kiindulási helyzetet nézve, "A" folyamat prognosztizálható, ha a 5 nap múlva nézzük, nem kizárt, hogy a sokadik, akár "M"-dik folyamat vezethetõ le akár csak egy hónapra is, nem még 2-re vagy 3-ra.
Az "A" és az "M" között az ég és föld viszonyt akartam kifejezni.
Az meg amikor a mai szinoptikus felállásból próbál valaki a télre vonatkoztatni olyan összefüggésben, hogy egy hasonló 19xx-as felállás után mi következett 19xx decemberében meg januárjában, nos szerintem az is erõs tévút.
Még egy példával jövök.
Mediciklon érkezik, 3-4 nap távolság van még, természetesen kétséges az útja.
Hány 100 vagy 1000, pro és kontra beírás volt már azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen ciklon után a fáklyán lévõ hatalmas szórásból vajon melyik tagnak lesz majd igaza, sokan erõsgetik, hogy úúúú jó lesz az mert, kicsit felkanyarodik ÉK.en, így telibe berántja az ÉK.-i hideget a hátoldalon, így a jövõ héten már igen hideg lesz.
A másik: ááááá ez nem lesz jó, elmegy DK-nek, ráadásul nagyon kint megy a határ alatt, így nem lesz ez túl jó, hoz ugyan valamennyi hideget a hátoldalon, de csak a -2-es 850-et, az meg nem jó semmire...
A rutinosabbak ilyenkor mit mondanak:
Várjuk meg hogy elmenjen a ciklon, akkor tisztábban látunk, bármi lehet még meg az ellenkezõje is.
Nem is ez a lényeg, de ráértem, leírtam
hanem, hogy nagyon nem mindegy, hogy felkanyarodik-e ÉK.-nek, vagy le DK.nek, mármint abban nem mindegy, hogy az elvonulása után milyen makro felállás lesz.Lehet komoly AC. és hideg K-en, ha esetleg elmegy a med DK.nek és az elõoldalán felrántja a meleget közénk és a K.-i hidegfelhalmozódás közé, nálunk közel sem lesz olyan hideg mint amilyen lehetett volna ha más az útja,ezáltal jó pár napra befolyásolja idõjárásunkat, és ez nem csak a mi kis országunkra van hatással, hanem ez egy apró de fontos pont az egész kontinens idõjárására.
Ilyen ciklonok kolbászolnak a kontinensen máshol is, amiknek ugyan úgy erõsen kétséges a helye, ideje, mélysége, sebessége, mint a miénknek, gondoljunk bele, mindegyiken egy pici változás, torzulás mit okozhat a kontinens egész idõjárására tekintve.
Persze ez nem csak a ciklonokra érvényes, hanem az AC.-ra is, hiszen nagyon nem mindegy felépül-e 1025-ra, vagy csak 1020 lesz belõle és kisebb lesz a várttól vagy pár 1000 km2-rel.
Persze gyûlhet a hideg, növekedhet a jég, felépülhet az AC., de mivel se Budapestre, se Koppenhágára, se Moszkvára a mai napig nem sikerül 6-10 napon kívül normális elõrejelzést készíteni a legszuperebb számítógépekkel, akkor gondoljunk bele, hány különféle "akciócsoport" hatására van most pont olyan idõ nálunk amilyen, és hány "akciócsoport" apró módosulásából lehet egész más kimenet akár 10 napra, nem még 2 meg 3 hónapra!
Elnézést a hosszért, meg lehet nem is érthetõ amit összehordtam.
No picit nézelõdtem vissza az idõben és hoztam néhány példát. Kicsit hosszútávú és visszatekintõ is egyben az írásom.
Sokan foglalkoznak mostanában a tél milyenségével. Néha azt látom, hogy egyesek megmondják az õszi idõjárásról, hogy enyhe, illetve kemény lesz a tél! Még mielõtt valaki teljesen hisztériás rohamot kapna, gyorsan leírom, semmi, de semmi összefüggés sincs a október-novemberi és a téli idõjárás között! Természetesen jó pár példát gyûjtöttem, az enyhe õsz-hideg tél, hideg õsz-enyhe tél, enyhe õsz-enyhe tél, hideg õsz-hideg téli idõjárásról. Döbbenet ugye? Mindenre van példa és nem is kevés, csak most a markáns példákat hozom, még van az átlagoshoz közeli idõjárásról is, sõt az van túlsúlyban.
Lássuk: Kezdjünk egy hideg õsz kemény fagyos idõvel és egy enyhe téllel folytassuk, nem is volt olyan kevés belõle, csak néhány példa a rég múltból és a közel múltból is.
1920-21 -es szezon:
Október végén igen erõs keleti áramlással talán soha nem látott hideg légtömeg érte el a kontinenst.
Link
Látható, hogy az áramlás keleti, október végére november elejére anticiklon felettünk helyezkedik el a hideg levegõ nyugalomba jut.
Link
Néhány adat azokról a napokról:
Okt 30 : Nyíregyháza -13,1 fok, 31-án Túrkeve -16,8 fok, Budapest -9,5 fok, november 1-jén -17,0 fok Túrkeve, Budapest:-8,3 fok. És még sorolhatnám, szélsõséges hideg volt és lássuk a folytatást. A tél kb ennyivel ki is tombolta magát és általában enyhe idõ volt ezután.
December 31-én Sopron 16,5 fokos rekordot hozott miért is?
Íme:
Link
Erõs elõoldal és bizony zonális áramlás alakult ki. Január 1-jén 15,3 fok Sopron 1921-bõl. A télen gyakran visszatért az enyhe idõ pl január közepén ez volt az elhelyezkedés:Link
Nem olyan régrõl 1997-98 as tél. Októberben komoly hidegek majd egy igen enyhe tél következett:Link Pl október 29-én -12,5 fok Szécsény.
Majd a téli hónapokban minden volt csak télies idõ nem, egy-két napot kivéve pl: február 16-án 22,9 fok Rábagyarmat.Link
Pedig az erõs hidegmag ne is volt olyan messze.
Nézelõdjünk tovább.
Két klasszikus példa az enyhe õsz és kemény télre vonatkozólag.
1963-64-es telérõl van szó. Novemberben rekord melegek szinte folyamatosan majd fordult a kocka nem is kicsit.
November 4-én 24,7 fok Szeged, 5-én Budapest 22,1 fok.
Link
Vagy 1963 november 16-án 24,7 fokos kellemes idõ Baján és Budapesten is 19,8 fokot mértek.Link
Szép idõ volt majd nagyot változott a világ december folyamán.
December 18-án már -23,9 fokot mértek Kecskeméten és Budapest-Lõrincen is -20,0 fokig hûlt a levegõ. Másnap -24,0 fok volt Lentiben, karácsonykor már -26,0 fokot mértek Lentiben.
Link
Link
Természetesen kiadós havazások után vagyunk ekkor már.
Még nincs vége. Január 17-én -27,0 fokos fagyra ébredhettek Csengerben élõk, Budapesten 19-én -17,3 fokot mértek.
Link
Ebben az évben a február is kitett magáért.
Link
Egyelõre ennyi, holnap folyatatás következik még néhány példával.
De már ezekbõl is jól látható, hogy ne olyan egyszerû már most temetni a hideg telet, avagy az enyhe telet.
A holnapi példákkal is ezt akarom majd szemléltetni, és ezek után talán mindenki tisztább képet kaphat a légkörünk kaotikusan állandóan változó állapotáról.
Sokan foglalkoznak mostanában a tél milyenségével. Néha azt látom, hogy egyesek megmondják az õszi idõjárásról, hogy enyhe, illetve kemény lesz a tél! Még mielõtt valaki teljesen hisztériás rohamot kapna, gyorsan leírom, semmi, de semmi összefüggés sincs a október-novemberi és a téli idõjárás között! Természetesen jó pár példát gyûjtöttem, az enyhe õsz-hideg tél, hideg õsz-enyhe tél, enyhe õsz-enyhe tél, hideg õsz-hideg téli idõjárásról. Döbbenet ugye? Mindenre van példa és nem is kevés, csak most a markáns példákat hozom, még van az átlagoshoz közeli idõjárásról is, sõt az van túlsúlyban.
Lássuk: Kezdjünk egy hideg õsz kemény fagyos idõvel és egy enyhe téllel folytassuk, nem is volt olyan kevés belõle, csak néhány példa a rég múltból és a közel múltból is.
1920-21 -es szezon:
Október végén igen erõs keleti áramlással talán soha nem látott hideg légtömeg érte el a kontinenst.
Link
Látható, hogy az áramlás keleti, október végére november elejére anticiklon felettünk helyezkedik el a hideg levegõ nyugalomba jut.
Link
Néhány adat azokról a napokról:
Okt 30 : Nyíregyháza -13,1 fok, 31-án Túrkeve -16,8 fok, Budapest -9,5 fok, november 1-jén -17,0 fok Túrkeve, Budapest:-8,3 fok. És még sorolhatnám, szélsõséges hideg volt és lássuk a folytatást. A tél kb ennyivel ki is tombolta magát és általában enyhe idõ volt ezután.
December 31-én Sopron 16,5 fokos rekordot hozott miért is?
Íme:
Link
Erõs elõoldal és bizony zonális áramlás alakult ki. Január 1-jén 15,3 fok Sopron 1921-bõl. A télen gyakran visszatért az enyhe idõ pl január közepén ez volt az elhelyezkedés:Link
Nem olyan régrõl 1997-98 as tél. Októberben komoly hidegek majd egy igen enyhe tél következett:Link Pl október 29-én -12,5 fok Szécsény.
Majd a téli hónapokban minden volt csak télies idõ nem, egy-két napot kivéve pl: február 16-án 22,9 fok Rábagyarmat.Link
Pedig az erõs hidegmag ne is volt olyan messze.
Nézelõdjünk tovább.
Két klasszikus példa az enyhe õsz és kemény télre vonatkozólag.
1963-64-es telérõl van szó. Novemberben rekord melegek szinte folyamatosan majd fordult a kocka nem is kicsit.
November 4-én 24,7 fok Szeged, 5-én Budapest 22,1 fok.
Link
Vagy 1963 november 16-án 24,7 fokos kellemes idõ Baján és Budapesten is 19,8 fokot mértek.Link
Szép idõ volt majd nagyot változott a világ december folyamán.
December 18-án már -23,9 fokot mértek Kecskeméten és Budapest-Lõrincen is -20,0 fokig hûlt a levegõ. Másnap -24,0 fok volt Lentiben, karácsonykor már -26,0 fokot mértek Lentiben.
Link
Link
Természetesen kiadós havazások után vagyunk ekkor már.
Még nincs vége. Január 17-én -27,0 fokos fagyra ébredhettek Csengerben élõk, Budapesten 19-én -17,3 fokot mértek.
Link
Ebben az évben a február is kitett magáért.
Link
Egyelõre ennyi, holnap folyatatás következik még néhány példával.
De már ezekbõl is jól látható, hogy ne olyan egyszerû már most temetni a hideg telet, avagy az enyhe telet.
A holnapi példákkal is ezt akarom majd szemléltetni, és ezek után talán mindenki tisztább képet kaphat a légkörünk kaotikusan állandóan változó állapotáról.
A böhöm nagy nyári AC-nak a kialakulásában, mely a hõhullámot hozta Nyugat-Oroszországra, biztosan nagy szerepe volt a Közel-kelet irányából északra tartó forró légtömegeknek. Emlékezzünk csak: Dél-Ázsiában már a nyárelõ szokatlan forró volt, egyre-másra dõltek a rekordok.
Most, õsz végén ellenben teljesen más a helyzet. A szubtrópusi forró légtömegek visszahúzódtak délre, a keleti AC generálódásának, erõsödésének nyilván nem képezik döntõ tényezõjét. Sokkal inkább az AC -tól keletre a mérsékelt szélességek felé mozgó, és ott felhalmozódó hideg légtömegek.
Ezek egyelõre még messze járnak tõlünk, de ha keleten megerõsödik, kiterjed a hidegdepó, északkeleti irányból minket is elérhetnek majd. Van egy olyan érzésem, hogy a tél elsõ jelentõs hidegbetörését nem a Norvég-tenger irányából kapjuk, hanem északkeletrõl, a szárazföld felõl.
Most, õsz végén ellenben teljesen más a helyzet. A szubtrópusi forró légtömegek visszahúzódtak délre, a keleti AC generálódásának, erõsödésének nyilván nem képezik döntõ tényezõjét. Sokkal inkább az AC -tól keletre a mérsékelt szélességek felé mozgó, és ott felhalmozódó hideg légtömegek.
Ezek egyelõre még messze járnak tõlünk, de ha keleten megerõsödik, kiterjed a hidegdepó, északkeleti irányból minket is elérhetnek majd. Van egy olyan érzésem, hogy a tél elsõ jelentõs hidegbetörését nem a Norvég-tenger irányából kapjuk, hanem északkeletrõl, a szárazföld felõl.
Ha fölöttünk van, akkor igen, ellenben ha tõlünk határozottan ÉK-re van, akkor annak a Déli felén erõs keleti áramlás is lehet, ami berántja a hideget. Pont errõl szólt 1993 November.
S ott van a dny felé, India felé irányuló hideglevegõ-nyúlvány, ami megfelel a kérdéses AC keleti oldalán uralkodó hidegáramlásnak. Errõl írtam az elõbb. Ha télen, teszem azt, a mi földrajzi szélességünkön, épp a Kárpát-medence fölött van egy erõs AC -nak a középpontja, akkor attól keletre olyan hideg szakad Dél-Oroszországra, a Fekete-tengerre, mint a pinty.
Az egésznek a kulcsa a coriolis effektus.Az észak felé áramló meleglevegõtõl keletre, míg a déli irányba törõ sarki levegõtõl nyugatra alakulnak ki anticiklonok a coriolis-erõ eltérítõ hatásának következtében. (Végsõ soron úgy is felfoghatjuk, hogy nem az anticiklonok okozzák ezeket az áramlásokat, hanem fordítva: a mozgó levegõ emeli meg a légnyomást a megfelelõ helyeken)
A sarki levegõ expanziója által létrehozott AC, és a szubtrópusi melegáramlás által generált természetesen két külön világ, mégis, ezek össze tudnak, és össze is szoktak kapcsolódni egymással ( klasszikus eset: vojejkov-tengely )
Fentiek miatt nemritkán elég nehéz megmondani egy kiterjedt magasnyomású területrõl, hogy létrejöttéért milyen arányban felel a tõle keletre elterülõ hidegáramlás, és a tõle nyugatra levõ melegáramlás. Nyilván ez a helyzet a mostani kazah AC-al. Nem hinném, hogy csak és kizárólag hátoldalának szubtrópusi áramlása hozta volna létre ( mely Moszkvát fenyegetné meleggel) Esküdni mernék, hogy ott van annak a keleti oldalán a hideglevegõ, csak olyan messze van tõlünk, hogy nem látszik a térképen.
A sarki levegõ expanziója által létrehozott AC, és a szubtrópusi melegáramlás által generált természetesen két külön világ, mégis, ezek össze tudnak, és össze is szoktak kapcsolódni egymással ( klasszikus eset: vojejkov-tengely )
Fentiek miatt nemritkán elég nehéz megmondani egy kiterjedt magasnyomású területrõl, hogy létrejöttéért milyen arányban felel a tõle keletre elterülõ hidegáramlás, és a tõle nyugatra levõ melegáramlás. Nyilván ez a helyzet a mostani kazah AC-al. Nem hinném, hogy csak és kizárólag hátoldalának szubtrópusi áramlása hozta volna létre ( mely Moszkvát fenyegetné meleggel) Esküdni mernék, hogy ott van annak a keleti oldalán a hideglevegõ, csak olyan messze van tõlünk, hogy nem látszik a térképen.
November hónap miatt linkeltem.Amit átlagosnál melegebb és csapadékosra hoz ki.
Tulajdonképpen mi a baj ezzel a távprognózissal? Én örömmel elfogadnám a mindhárom téli hónapra vonatkozó negatív hõmérsékleti anomáliát. Ráadásul azt mutatják a térképek, hogy a közép-európai hideg idõ egy északkeleti hidegdepóval lenne kapcsolatos, amely szituáció nálunk a tartós fagy, a "jó tél" alapfeltétele.
Bár az ilyen távprognózisokat a helyükön kell értékelni ( lehet, két hét múlva teljesen mást fog mutatni ), azért úgy látom, az idõjárás jelen viselkedése némi valószínûséget kölcsönöz neki. Érzékelem a hidegfelhalmozódás jeleit messze keleten. Erre mutatnak a szibériai hõmérsékleti értékek, és a keleten kialakuló makacs AC. Mostanában teljesen meg is álltak az atlanti alacsony nyomások és a hozzájuk tartozó frontok felénk való mozgásukban, elõoldali pozicióban "megmerevedett" a "körhinta". Ez természetesen egyelõre melegbeáramlással jár nálunk, de paradox módon könnyen lehet a késõbbi nagy hideg elõhírnöke ( mint például 2002-ben)
A távprognózis által mutatott csapadékhiány számomra elég gyanús.A tartós, erõs, száraz hideg ugyanis nálunk nagyon ritka.A nagy hideg mediciklonokat generál, és rendszerint elõbb-utóbb meghozza a havat is.Ki lehet jelenteni, hogy a hideg tél legalább átlagos csapadékú, szárazak pedig az enyhe telek szoktak lenni (legalábbis az utóbbi években)
Bár az ilyen távprognózisokat a helyükön kell értékelni ( lehet, két hét múlva teljesen mást fog mutatni ), azért úgy látom, az idõjárás jelen viselkedése némi valószínûséget kölcsönöz neki. Érzékelem a hidegfelhalmozódás jeleit messze keleten. Erre mutatnak a szibériai hõmérsékleti értékek, és a keleten kialakuló makacs AC. Mostanában teljesen meg is álltak az atlanti alacsony nyomások és a hozzájuk tartozó frontok felénk való mozgásukban, elõoldali pozicióban "megmerevedett" a "körhinta". Ez természetesen egyelõre melegbeáramlással jár nálunk, de paradox módon könnyen lehet a késõbbi nagy hideg elõhírnöke ( mint például 2002-ben)
A távprognózis által mutatott csapadékhiány számomra elég gyanús.A tartós, erõs, száraz hideg ugyanis nálunk nagyon ritka.A nagy hideg mediciklonokat generál, és rendszerint elõbb-utóbb meghozza a havat is.Ki lehet jelenteni, hogy a hideg tél legalább átlagos csapadékú, szárazak pedig az enyhe telek szoktak lenni (legalábbis az utóbbi években)
Pontosan így van, leírtad helyettem, de a korábban belinkelt T850 is egyértelmûen mutatja, hogy egy ilyen elhelyezkedésû AC nemhogy nem segítené a hidegfelhalmozódást, hanem egyértelmûen forró levegõt pumpálna délrõl nyugat-Oroszországba. (mégegyszer: Link - ha még csak nyugati lenne az az enyheség, de ez egyenesen délrõl, sõt DK-rõl jön...)Ebbõl így sosem lenne tél, szerencsére ez a felállás nem jellemzõ telente
A télhez olyan kell, ami valahol a Kola-félsziget környékén vagy max tõle picit DK-re központosodik
A télhez olyan kell, ami valahol a Kola-félsziget környékén vagy max tõle picit DK-re központosodik
Hát, hogy egy, a kazah (részben sivatagos) területek felett lévõ anticiklon miben segíti elõ a szibériai hideg-felhalmozódást, azt nem értem. Az ilyen helyzetû anticiklon nyugati, vagyis enyhe légáramlatokat okoz Szibéria felett.
Az az AC kb. ugyanolyan szélességi körön van, mint Magyarország, csupán a gömbvetületû (vagy kúpvetületû) térkép miatt látszik úgy, mintha tõlünk északkeletre lenne. A térképen így néz ki a nyugati áramlás egy-egy adott helyen: Link
Az az AC kb. ugyanolyan szélességi körön van, mint Magyarország, csupán a gömbvetületû (vagy kúpvetületû) térkép miatt látszik úgy, mintha tõlünk északkeletre lenne. A térképen így néz ki a nyugati áramlás egy-egy adott helyen: Link
Abban igazad van, hogy rossz poziciót foglal el az az AC, de hogy a meleg levegõ elõretörésének lenne a megnyilvánulása, azt már vitatom.Éppen ellenkezõleg: a szibériai hidegfelhalmozódás jelét látom benne.Az anticiklon egyébként jó ideje ott van minden elõrejelzési térkép jobb szélén, s e tény, karöltve a gyorsan csökkenõ kelet-szibériai hõmérséklettel, már jelent(het) valamit.
Egyelõre az anticiklon nyugati oldalán helyezkedik el egész Kelet-Európa -nálunk is kitartóan déliesek a légmozgások. De ha továbbmegy a szibériai lehûlési folyamat, mi is könnyen megkaphatjuk a keleti hideget valamikor decemberben.( Talán-talán még elõbb is.)
Egyelõre az anticiklon nyugati oldalán helyezkedik el egész Kelet-Európa -nálunk is kitartóan déliesek a légmozgások. De ha továbbmegy a szibériai lehûlési folyamat, mi is könnyen megkaphatjuk a keleti hideget valamikor decemberben.( Talán-talán még elõbb is.)
Igazán nem akarom letörni salek lelkesedését, de ha csak eggyel klikkel lejjebb (a T850 ábrára ugyanazon a futásban), máris látta volna, miért nem jó egyáltalán az a szitu Egy ennyire délen levõ keleti AC pont azt csinálná, mint amit csinált nyáron is: bedurrantana Moszkvába igazi DNy-i ázsiai sivatagi meleget
Link
GFS viszont most 200 óra felett (sajnos csak) hirtelen meggondolta magát, és felépített egy AC-t jó helyre: Link
Ez bizony már hideget is hozhatna, bár a mennyiség még csekély. Link
Az esélye természetesen jelentéktelen.
Szerk: Most nézem csak, ez is Nov 13, és ez is Szombat, mint '93-ban
Egy ennyire délen levõ keleti AC pont azt csinálná, mint amit csinált nyáron is: bedurrantana Moszkvába igazi DNy-i ázsiai sivatagi meleget Link
GFS viszont most 200 óra felett (sajnos csak) hirtelen meggondolta magát, és felépített egy AC-t jó helyre: Link
Ez bizony már hideget is hozhatna, bár a mennyiség még csekély. Link
Az esélye természetesen jelentéktelen.
Szerk: Most nézem csak, ez is Nov 13, és ez is Szombat, mint '93-ban
Az elmúlt 6-7 év aktív modellfigyelése alapján egyértelmûen ez (az elsõ bekezdésedben vázolt folyamat) a leggyakoribb és legerõsebb - nem is jó szó, inkább legtartósabb - havazást okozó helyzet, így van. Viszont szerintem ez Novemberben és December elején ritkább, mint késõbb, de legalábbis biztosan kevésbé tartós téli idõt hoz, mintha a tél második felében jönne - egyszerûen nincs hozzá még elég hideg a környéken. Ugyanis pontosan
2 dolog kell hozzá, azaz tulképpen egy. Nagy és erõs hidegleszakadás tõlünk nyugatra, utána pedig tõlünk ÉK-re, keletre levõ nagy mennyiségû igen hideg, vertikálisan is egyenletesen hideg levegõ, amit be lehet rántani, ha kialakul a mediciklon. Azaz sokfelé kell sok hideg levegõnek lennie ha ez meglesz, akkor lehet kezdeni csak reménykedni is. Ezért várom az AC-t keletre, bár nekem elég, ha Mikulásra kialakul
2 dolog kell hozzá, azaz tulképpen egy. Nagy és erõs hidegleszakadás tõlünk nyugatra, utána pedig tõlünk ÉK-re, keletre levõ nagy mennyiségû igen hideg, vertikálisan is egyenletesen hideg levegõ, amit be lehet rántani, ha kialakul a mediciklon. Azaz sokfelé kell sok hideg levegõnek lennie
ha ez meglesz, akkor lehet kezdeni csak reménykedni is. Ezért várom az AC-t keletre, bár nekem elég, ha Mikulásra kialakul 
Gyakori, hogy az északnyugati hidegbetörés, fõleg a tél elsõ felében, januárig, elég erõs mediterrán ciklont tud generálni, ami a még meleg Balkán-fsz fölött akár tovább erõsödhet (ellentétben a tél második felében, ahol a hideg Balkán-fsz fölött inkább elgyengül). Ebben az esetben az északkeletei AC és a mediciklon között jön a második hideghullám ÉK felõl. Ilyenkor a mediciklon megfelelõ elhelyezkedése esetén elsõsorban északkelet igen nagy havazásokat kaphat.
Bár igazán pontos infóm még nincs róla (de keresek, mert dogához is kelleni fog), de az egyik leggyakoribb makrohelyzet, mely a novemberi, decemberi nagy havazásokat okozhatja. Ehhez szükséges, hogy az alap áramlási rendszer erõsen meridionális legyen. Ez mostanság a modellek alapján megtörni látszik, így a következõ rövid idõszakban hasonló helyzetre nem látok sok esélyt.
(Hozzáteszem, novemberben esetleg még annyira "meleg" lehet Szibéria és Kelet-Európa is, hogy ekkor még a Kárpátoktól délre sík vidéken nem garantált a megmaradó hó a délután még gyakran pozitívban maradó Tmaxok miatt.)
Bár igazán pontos infóm még nincs róla (de keresek, mert dogához is kelleni fog), de az egyik leggyakoribb makrohelyzet, mely a novemberi, decemberi nagy havazásokat okozhatja. Ehhez szükséges, hogy az alap áramlási rendszer erõsen meridionális legyen. Ez mostanság a modellek alapján megtörni látszik, így a következõ rövid idõszakban hasonló helyzetre nem látok sok esélyt.
(Hozzáteszem, novemberben esetleg még annyira "meleg" lehet Szibéria és Kelet-Európa is, hogy ekkor még a Kárpátoktól délre sík vidéken nem garantált a megmaradó hó a délután még gyakran pozitívban maradó Tmaxok miatt.)
" Csak nyugati betörésecskékbõl semmiféle komoly tél nem várható." Ez így igaz, de a Nagy Keleti Télapó elérkezését nagyon gyakran éppen ilyen szöszmötölõ északnyugati "betörésecskék" elõzik meg. Példa: 1984 decembere.
Hogy az ilyen nyugat-szibériai AC-ból származó hideglevegõ telet hozzon Közép-Európában november elejére, az rendkívül ritka, és nem is várható. Tulajdonképp az említett 1993 éven kívül hasonló esetre nem is emlékszem. Az az õsz és tél teljesen rendhagyó volt: októberben nyárias napok, aztán november 10.-tõl hamisítatlan tél, sok hóval, januári keménységú fagyokkal. A tél azonban csak újévig tartott, aztán jelentõs, makacs melegedés vette kezdetét. Január közepén már igen nagy volt az enyheség. Egész hónapban nem volt se fagy, se hó. A február is, egy néhány napos télies epizód kivételével, kifejezetten enyhére sikeredett.
Bár tudom, ez a fórum nem kívánságmûsor, azért hadd jelentsem ki: én ilyen telet nem kérek. Jöjjenek az északkeleti AC-k és lábashidegek akkor, mikor az idejük van - januárban és februárban. ( Egyébként a grönlandi és a szibériai hidegekrõl leírtakkal teljesen egyetértek.Tartós,komoly hideg csak keletrõl, északkeletrõl jön. )
Bár tudom, ez a fórum nem kívánságmûsor, azért hadd jelentsem ki: én ilyen telet nem kérek. Jöjjenek az északkeleti AC-k és lábashidegek akkor, mikor az idejük van - januárban és februárban. ( Egyébként a grönlandi és a szibériai hidegekrõl leírtakkal teljesen egyetértek.Tartós,komoly hideg csak keletrõl, északkeletrõl jön. )
Donnie! Ne törd le Salek mélyben fakadó optimizmusának csírázását!
Salek! Élmény volt tõled ilyet olvasni. Komolyan! A remény azért még látszik, hogy ott van benned. Csak így tovább, erõsödjön, és ez a hozzáállás kerüljön a középpontba az elkövetkezõ három hónapban.
Salek! Élmény volt tõled ilyet olvasni. Komolyan!
A remény azért még látszik, hogy ott van benned. Csak így tovább, erõsödjön, és ez a hozzáállás kerüljön a középpontba az elkövetkezõ három hónapban. 
Ettõl függetlenül ez egy figyelemre méltó helyzet. Sajnos a nyugati AC túlságosan kinn van az óceánon, míg a keleti még nem telítõdött hideg levegõvel, illetve Donnie-val egyetértve nincs is a klasszikus helyen. Egy viszonylag korai felállás téli helyzethez, nincs még itt az ideje, januárban sokkal izgalmasabb lehetne, különösen a Dunántúlnak.
Elég komoly ciklon fûzõdik majd le a nyugati AC keleti oldalán Nyugat-Európára. Link A gfs és ecm futásait nézegetve eléggé megmozdulhat majd az izlandi minimum is a következõ két hétben, a jelenleginél változékonyabbá fog válni már hazánk idõjárása is, Nyugat-Európára, a Benelux államokra és a Skandináv partokra pedig rászakad a viharos késõ õsz. Az eurázsiai sarkköri területek pedig komolyabb hófelhalmozódást is produkálhatnak.
A fentebb említett atlanti AC peremén leszánkázó hûvösebb légtömegek azért komolyan felvetik mediterrán ciklon kialakulásának esélyét. Link Link Van egy olyan tapasztalatom, hogy a medek, mivel eléggé kiszámíthatatlanok, a modellek által hosszabb távra felvázolt és trendnek tûnõ áramlási mezõket is képesek átrendezni, így könnyen borulhat az elsõ látásra biztosnak tûnõ kép, pl. zonalitás megerõsödése. Mivel az atlanti AC és a peremén Ny-Európára fûzõdõ ciklon, illetve annak mediterrán vizekre való kijutása egy igen valószínû, a modellek egységesen felvázolt lehetõség, jelen esetben különösen ingatag november 10-12 utánra latolgatni. Addig pedig elõoldali helyzet a legvalószínûbb.
Elég komoly ciklon fûzõdik majd le a nyugati AC keleti oldalán Nyugat-Európára. Link A gfs és ecm futásait nézegetve eléggé megmozdulhat majd az izlandi minimum is a következõ két hétben, a jelenleginél változékonyabbá fog válni már hazánk idõjárása is, Nyugat-Európára, a Benelux államokra és a Skandináv partokra pedig rászakad a viharos késõ õsz. Az eurázsiai sarkköri területek pedig komolyabb hófelhalmozódást is produkálhatnak.
A fentebb említett atlanti AC peremén leszánkázó hûvösebb légtömegek azért komolyan felvetik mediterrán ciklon kialakulásának esélyét. Link Link Van egy olyan tapasztalatom, hogy a medek, mivel eléggé kiszámíthatatlanok, a modellek által hosszabb távra felvázolt és trendnek tûnõ áramlási mezõket is képesek átrendezni, így könnyen borulhat az elsõ látásra biztosnak tûnõ kép, pl. zonalitás megerõsödése. Mivel az atlanti AC és a peremén Ny-Európára fûzõdõ ciklon, illetve annak mediterrán vizekre való kijutása egy igen valószínû, a modellek egységesen felvázolt lehetõség, jelen esetben különösen ingatag november 10-12 utánra latolgatni. Addig pedig elõoldali helyzet a legvalószínûbb.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat