Meteorológiai esélylatolgatások

Már régen linkeltem

Akkor ajánlom, hogy ne feküdj le korán, estére készülök egy kis meglepetéssel. Bár még én sem tudom mi lesz a vége, az is lehet, hogy neked, illetve nektek van igazatok. Meglátjuk egy pár óra múlva.

Ez lehet egy pont, csak nem következik belõle nagyjából semmi. Legkevésbé a 6-8 hét múlva bekövetkezõ vagy be nem következõ dolgok.

A lényeg:Nincs meg a kemény hidegmagunk ott fenn ,ahol tavaly már ilyenkor megvolt!Itt a pont.

Ugyanez hogy nez ki az ensemble atlagra vagy az egyes ensemble tagokra? (pl. spagetti formajaban)

384 orara egyetlen GFS futast kiragadni nem valami nagy informacio ertekkel bir.

Én egész évben reménykedve figyeltem egy igazi brit AC eljövetelét - és volt is, de sosem tartott 3-4 napnál tovább, akkor is általában full stratust hozott ugye. Egész évre a félzonális-félblocking izé volt a jellemzõ, vagyis inkább kint maradt az AC az óceán felett többnyire. De gyakorlatilag egy olyan helyzet se volt, ami beállt volna akár 2-3 hétre! Mindig változás volt.
Ennek látszik a folytatása.
A másik, hogy a GFS tendenciát nézve a hétvégi hidegleszakadást egyértelmûen erõsíti, a NOGAPS lentebbi linkje horrorjánál még nem tart, de én még ezt sem tartom lehetetlennek. Szóval lehet megint egy kis havas esemény is, akár az otthoni hegyekben, ha így folytatja - persze most még minimális eséllyel mondva.

Annyira hektikus szerintem most a makrohelyzet, hogy még a 7-8 napon túli tippelés is borzasztó kérdõjeles. Bár szibéria elég khmm... sarkosan fogalmaz, de valahol igaza van abban, hogy 180-200 óra felett, különösen MOST tippelni nem jelent semmit.

Salek: az én linkemen meg 144 órára Európára látszik ennek lehetõsége. Akkor mi van?
Elárom: semmi. Nem kellene elõre eldönteni dolgokat. 384 órás linkeket meg még viccbõl sem érdemes mutogatni, nemhogy komolyan venni.

De van másik modell is aki Európára dönti a hideget, és bõven 7 napon belül: Link

Az elsõ keményebb téli idõt hozó hideg leszakadást értem.Lehet pl. november is.Ennek látszik a lehetõsége az USA-ra:Link

Egyelore nekem is a zonalitas - meridionalitas jelleg valtakozasa jon le az elkovetkezo 10-14 naprol, ami ha maradna (miert is ne?), akkor jo valtozatos (nem tul hideg, de nem unalmas) telet okozhatna egy rakas dolog fuggvenyeben, pl. a meridoinalis idoszakokban hol alakul ki eppen tekno/gerinc, vagy zonalis idoszakokban mennyire lenne a Karpat-medence felett vagy attol delre az anticiklon stb.

DE midnez csak akkor, ha maradna az elozo idoszakban megszokott felallas.

Viszont 10-14 napon tulra nem igen szoktam mereszkedni, igy nem konyvelek el semmit sem arrol, jojjon aminek jonnie kell

Kérdeznék kettõt:

Salek: "(Ahová elõször szakad le a hideg,oda fog a tél folyamán a legtöbbször)"

Definiálnád nekem az "elõször" szó pontos idejét? Október? Vagy november? Vagy december?

Anarki: "Egy dolgot biztosra mondhatok, hogy a hidegmag kiterjedése meg sem közelíti a tavalyit..., sõt brutálisan gyenge a tavalyihoz képest..."

Ezt az egészre érted vagy bizonyos régióra? Hány foktól számít a hidegmag? -5? -10? -20?

Még ehhez, csak már nem tudtam írni...
Nekem abból, hogy egy ilyen erõs zonalitásból, mint ami ezen a héten várható: Link
Már megint ilyen gyorsan ismét (fél)blocking jön, jöhet létre: Link pont hogy inkább az látszik, hogy egyelõre marad az erõsen ingadozó tendencia, zonalités és blocking vagy félblocking között, ami egyébként az egész évre jellemzõ volt, itt a szigeteken egyértelmûen mefigyelhetõ volt ez. Hogy ez tél szempontjából mit jelent, az nem megjósolható, viszont azt a forgatókönyvet, mi szerint akár a zonalitás vagy a meridionalitás tartóssá válna, fogalmam sincs honnan veszik többen. Csak azért mert pár éve ez volt a jellemzõ? A világon semmit nem jelent, szerintem.

A modellek közt eleve teljes a káosz, már 1 hétre elõre is. Hogy értelmeznétek pl. ezt? Link most akkor mégse amerikai hidegleszakadás, hanem ide?

Joejack

Jó lenne meghallgatni Snowhuntert és Thermometert ,hogy mit gondolnak a következõ 1,5 hétrõl.

Ez már látszik is:Link
Link

Igaz 384h-nál kialakulna egy nagyon kemény hidegmag ott ahol tavaly is volt.Pár hetes késéssel.Már ha megvalósul...

Hát nem tudom, szerintem a csigagyárral (sajnos) már most sincs semmiféle gond, SÕT.
Elég, ha kinézek az ablakon: szakad és iszonyat szél fúj. A múlt héten ugyanez volt, pénteken 980 alá ment itt a légnyomás.
Most meg ezek jönnek-mennek itt: Link - számomra ez nem is akármilyen bitang zonalitás, és már nem is ma kezdõdött, hanem vagy 2 hete. Az lehet, hogy oda le csak az elejébõl jutott.

Szóval eleve az alap kiindulópontod kérdéses, a januárig (??) való tippelést pedig nem tisztem minõsíteni...

salek: neked is csak azt tudom mondani, amit szibéria fûzött a 384 órás linkekhez....

Szerk: még egy kérdés. Nagyjából 2 éve nem tud 2-3 hétnél tartósabb klasszikus zonalitás kialakulni. Ti az alábbiak szerint mire alapozzátok, hogy majd most fog egy több hónapos létrejönni?

Az írásoddal maximálisan egyetértek, rendkívül gyér idén a hidegmag, valószínûleg pont emiatt nem tudott tartós zonális áramlás kialakulni eddig térségünkben. Viszont nagy eséllyel rövidesen bekövetkezik az elsõ komoly hideg-elárasztás az amerikai kontinens É-i részén, ami -a szokásos forgatókönyv szerint- beindíthatja az igazi, vérmes atlanti-csigagyárat, mintegy tartósan meghatározva a november II. felének idõjárását. Ha bejön ez a verzió-márpedig én igen jó esélyét látom ennek a modellek alapján- a tél elsõ felének (januárig biztosan)búcsút mondhatunk, az elmúlt évek zonalitással, illetve annak hozzánk való "ragaszkodásával" kapcsolatos tapasztalatai alapján.

"Ebbõl pedig az következik, hogy messzebb van még a sarki hideg regenerációs idõszaka, és könnyen lehet, hogy a decembert beáldozhatjuk a zonalitásnak"

Ezt nem értem, mibõl fejtetted le, de érdekelne!
Nekem ez inkább olyan szurkolásnak néz ki, mintsem elemzésnek. Ahogy egyébként minden elemzés, ami 200 óra mögé próbál kitalálni dolgokat

Egy dolog biztos: hosszútávon nem látszik télies helyzet, 6-7 nap múlva visszatér a blocking, a zonalitás pedig vége (átmenetileg). Az utóbbi idõszakban elég lagymatag hidegleszakadások voltak, hiába volt az elsõ hó a hegyekben és hiába volt negatív anomália, nekem semmi emlékezeteset nem nyújtott az október... és ahogy elnézem a november elsõ fele sem fog.
Egy dolgot biztosra mondhatok, hogy a hidegmag kiterjedése meg sem közelíti a tavalyit..., sõt brutálisan gyenge a tavalyihoz képest: Link Link , szerintem a két kép önmagáért beszél.
Látom jól elvagytok a jegesedéssel, miközben tudjuk, hogy alig-alig szól bele a téli idõjárásba. Hogy merre szakad le a hideg? Amerikára? Európára?
Lényegében mind1. A modellek nagyjából egyet értenek abban, hogy valahova leszakad. Ebbõl pedig az következik, hogy messzebb van még a sarki hideg regenerációs idõszaka, és könnyen lehet, hogy a decembert beáldozhatjuk a zonalitásnak, illetve a nyugat-európai teknõknek.
Napfolt minimum, blocking hajlam, jegesedés, szibériai hûtõszekrény ide vagy oda, de én nem látom túl rózsásnak a dolgokat egyelõre.

Ja, majd elfelejtettem. Ha a két linkelt térképet nézem, akkor egyértelmû, hogy jelentõs lemaradásban vagyunk a tavalyi évhez képest. Ha meg is kezdõdik a hidegmag növekedése, akkor könnyedén késõbb (november harmadik fele, december eleje táján) indulhat be az igazán komoly nyugatias légkörzés.

Nem a te írásodra reagáltam.De elismerem hogy igazad van az idõskála miatt. S elõtte kiürül. Ennyi.

Igen csak nem mindegy hogy 192 órán belül linkelsz vagy 384 óránál. Ezért a hozzászólásod teljesen értelmét veszti, és jelentéktelen.

A 180 órán belüli elõrejelzés sokkal pontosabb, mint a 384 óránál lévõ.
Ennyi erõvel én is linkelhetném hogy milyen hideg lesz december közepén -3:-5 fok nappal:
Link
Hogy mi értelme van azt nem tudom.

Másrész te a hónap második felérõl beszélsz én meg a jövõ hét végérõl ami nagyon nem mindegy.

A jelenlegi állapothoz képest igenis kiürül 1 hét mulva kelet-ázsia a jelenlegi állapothoz képest és ennek nagyobb az esélye mint egy futás 384 óránál. Az már egy következõ fázis lehet...majd.

Azért kelet-Ázsia még a gfs szerint sem fog kiürülni,sõt: Link
Kettészakadna a hidegmag,s Ázsiában is végre olyan lenne a 850es T,ami illik már.De mindkét esemény 200órán túl van szóval még változhat jócskán.Akár már a következõ fõfutás is búcsút inthet ennek a verziónak.

Várható is hogy Amerikára szakad rá a hideg,fõleg így hogy egyetlen nagy hidegmag van ami Grönland környékén összpontosul.És ebben nem is várható jelentõs változás.
Elég kemény hideg érné el az USA-t:Link
Ha jól emlékszem ez nem lenne jó Európára nézve!
(Ahová elõször szakad le a hideg,oda fog a tél folyamán a legtöbbször)

Nem tudom hogy Kelet-Ázsia kiürülése miként hat majd,mert ugye tavaly ilyenkor pont ott,számunkra jó helyen volt a nagy hidegmag:
Link

Tegnapi írásom a legfrissebb GFS futások is megerõsítik. 4-5 nap mulva erõs jegesedés várható a sarki jégsapka Európa felé esõ peremén.

A jelenlegi helyzethez képest:
Link
Kelet Ázsia kiürül, és jó 1 hét mulva a sarki hidegmag Svalbard és Grönland közé helyezõdik át:
Link
Ez már észak európában önmagában fagyos idõt okoz.
Jelenleg itt tartunk jég dolgában:
Link
Vajh mennyire fogja ezt délre tolni a hidegmag.
Érdemes megemlíteni az északon kialakuló 30 cm körüli friss havat is, nem tudom ez mennyire szokványos arrafelé ilyenkor október végén (31).

A jelenlegi GFS alapján ez a hideg Amerikára szakad rá November közepére.
Link

Azonban a makrofelállás miatt esélyesnek látom az Európára történõ leszakadást is. Bár a modellek ezt még nem erõsítik meg:
Link
Kíváncsian várom a fejleményeket.

Végülis mégsem volt olyan rossz a JMA hosszú távú elõréje, a 65050. ben leírt módon az elsõ hózápor hamarabb volt ugyan de a megmaradõ nagyobb havazás épp a kérdéses napra esett, így napra pontosan elõre jelezte a havat a magasabb hegyekbe a JMA közel 1 hónap távolságból .:
Link

Az izlandi minimumot és annak hosszútávú esélyeit hogy látod? Korábban novembert említetted mint kritikus hónapot ezzel kapcsolatban.

Igen érdekes ez, mert itt meg azt mutatja, hogy inkább magasabb a légnyomás a sokévitõl, bár egy picit fentebb kellene húzódnia
Link
akkor lenne az igazi.
Így akár le is mandínerezhetnek a ciklonok, és lehetne akár Ny.-Ék.-i áramlási mezõ.
Persze itt megint közbeszólhat az Atanti blokkoló esetleges helyzete, de az meg jelenleg nem látszik:
Link ettõl még lehet egy félblocking helyzet.

Bonyolult ez.

Egy lepkepuki az egyik sarokban és borul minden.

Az lehet hogy pozitív a tavalyihoz képest, de salek linkje alapján a hófelhalmozódáson ez egyelõre egyáltalán nem látszik.

Egyébként teljesen logikus az alapján amit lentebb írtam, ugyanis az erõs hidegmag a self területeken és a generált erõs ciklonsorozat amiról írtam értelemszerûen Kelet-európára meleg pumpaként hat a melegszektorkkal egyelõre.

Könnyen lehet hogy bejön a más modellek alapján pedzegetett nyugat-kelet megosztottság az egész tél folyamán.Hogy ez aztán hazánkra nézve mit jelent....?

Viszont a ránk igazán befolyást gyakorló Kelet-Európai Síkságon szinte folyamatos a pozitív anomália amióta figyelem és ameddig a szem ellát.
Link

Lehet úgy érti hogy a ránk nagyobb hatást gyakorló részen jobb. Igen, errõl már volt szó párszor hogy nekünk az a jobb,ha Svalbard kerül egyre közelebb az összefüggõ jégmezõkhöz.

A grafikon szerint kisebb, mint tavaly.

Egyes futások alapján hamarosan Svalbard déli területei is befagyhatnak.
A norvég tenger északi részénél tartós és igen hideg levegõ tartós jelenléte (gyengébb golf esetén) gyors fagyáshoz vezethet:
Link
Hazánk hosszabb távú 1-2 hónapos téli idõjárást egy esetleges Norvég tengeri (és Kara-tengeri) jelentõsebb tengeri jég befagyás jelentõsen befolyásolhatja

Salek: Valóban az eurázsiai-európai részen ahhoz képest (2009) jó a helyzet és amint írtam további terjeszkedés várható ezen a részen

Mondhatni ég és föld a különbség:Link
A jégkiterjedés viszont jobb idén mint tavaly:Link

Visszautalva 1 héttel ezelõtti írásomra, Észak-amerika továbbra is kiemelt helyzetet érdemel. A jelenlegi elõrejelzések alapján (is) továbbra sem lesz erõs hidegmag jelenléte arrafelé.
Jelenleg is Kelet Ázsia és a sarkköri tengeri területek:
Link
És a helyzet november közepére is egészen hasonlóan alakulhat majd:
Link
Link
A legerõsebb hidegnag azonban Grönlandtól keletre ÉK-re várható majd Észak-európai Self területeken.

Észak-európában nagy hõmérsékleti kontraszt várható. Ennek a következménye az igen erõs ciklonok jelenléte arrafelé.
Újabb és újabb peremciklonokat generálva , amelyek kelet felé gyorsulati sebességgel száguldanak erõs viharciklonok kialakulását segítheti elõ:
Link

Ezek a ciklonok egyre keletebbre jutnak el ÉK-európában, lassan újból erõs hidegöblítésekkel tarkítva Európa északi területeit.

Várhatóan ezek a hideghullámok egyre keletebbre és közben délebbre tolódnak majd. Ezzel hazánkban is egyre változékonyabb idõt okozva (várhatóan november közepén 2. felében).
Egyelõre teljesen blokkoló anticiklonok nélkül, így messze délre még nem jutnak el ezek a nagyon hideg légtömegek.
Észak-európában havazások esõzések gyors hófelhalmozódás majd olvadás követheti egymást.

Svalbard környékén további erõs jégképzõdés indul meg a közeljövõben. Míg egy blokkoló helyzet nem rántja le ezt a hideg légtömeget addig az óceán fölött ez a hidegbázis feloldódik és egyelõre az óceáni vízréteg lehûlését segíti elõ intenzívebben.

Számunkra ez egyelõre mindenképp pozitív a jövõre nézve és bizony elkeserítõ Amerika részére. Oly szempontból viszont nekünk se túl jó hogy maga a sarki hidegmag kiterjedése csekély, november elején lényegesen nagyobbnak illene lenni.

Várhatón a sarki nyílt víz teljes "átalakulása" kifagyása segíti majd elõ ezt, de mint tudjuk ugye a sarki jég sincs már a 20 évvel ezelõtti állapotában ily idõpontban.
Link
Ráadásul jelenleg elértük a 2007-es szintet azaz a legkisebb a jég kiterjedése az elmult évek evtizedekhez képest is északon.
Link

Épp most böngésztem át a modellek többségét. (rég volt rá alkalmam)
Ami kijelenthetõ, hogy továbbra is anticiklon dominancia lesz, azzal a változattal, ami végre szerencsés, hogy épp a kontinens középsõ részein fog letelepedni, és ami még kedvezõbb, hogy jó magas hõmérsékletû levegõ fogja kitölteni.
No de nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor az egyensúly nagyon ingatag, néhány hPa eltérés, vagy északabbra, avagy délebbre húzódás, máris más kimenetet ad.
Ez eddigi, ( csak olvastam tõletek) hogy kisimult fáklya már rég a múlté, hatalmas nagy szórást vélek felfedezni. Ez továbbra is egy Ac dominanciát feltételez hosszútávon is, így a zonális áramlások itt a középsõ részeken elenyészõ lehetõsséggel bírnak.
Északon viszont erõs nyugat-keleti áramlás figyelhetõ meg ami csapadékkal jár, ez bizony hó, és nem akarom mondani ez mit jelent, kísértetiesen hasonlít a tavalyi év azonos idõszakához.

Itt a kérdés az, hogy továbbiakban, hogy alakulnak a nyomási elrendezõdések.
Ami biztosnak látszik, hogy kb nov 5-ig csendes, de kellemes idõ, végre átlag feletti hõmérsékleti értékek lesznek, persze, a tartós köd, pára nagy talány, hogy hol, meddig marad meg? Azokon a tájakon ilyenkor lehet, kellemetlen szürke, nyirkos, szitálós nem szeretem idõ is! Az áramlási viszonyok ezt kedvezõvé teszik.
Ezután a nagy kérdõjel, folytatódhat a csendes idõ, de egyre több tag, és modell számol egy cikolánlis görbülettel amely mögött anticiklon épül fel és ez bizony ismét hideg levegõt jelenteni Európa keleti-középsõ részére. Természetesen ebbõl egy ugrás a mediterrán térség nagyra becsült ciklonjai és akár újból csapadékos, idõnként havas idõjárást feltételez.
Meglátjuk egyelõre hõn áhított enyhe óceáni áramlás csak nem akar összejönni, de reményhal meg utoljára, minél késõbb alakul, annál tovább is állhat fenn, így kevesebb ideje marad a hideg télnek:-) Egyszer csak jön már a május is:-) No de a viccet félretéve, ami látható, hogy néhány nap csend, majd ismét egy kaotikus állapotok a kimeneteleken:-)
No de az idõjárásé az utolsó szó:-)

Persze, azért írtam, hogy ha megússzuk, de van rá reális esély.
Utána egy északnyugatias áramlás lehet, abból meg sok csapadék nem szokott hullani.
Persze kérdés, mi az a sok csapadék, mert az idei év után 15-20 mm-t már észre sem vesz az ember.

Én azért azt nem jelenteném ki, hogy vár ránk, szerintem maradjunk annyiban, hogy lehet. 2 hét igen nagy intervallum.

A GFS és az ECM is a hétvégi-jövõ hét eleji csapadékot alánk várja (Észak-Olaszország kap egy marhanagyot, ami nekünk jót szokott jelenteni), ha azt a menetet megússzuk csapadék vagy komoly csapadék nélkül, akkor 2 hét csapimentes idõ vár ránk, ránkfér.

CFS (Coupled Forecast System) modellel kapcsolatban néhány hasznos információ.

A modell minden nap lefut egyszer. Minden nap 4 futástag készül el. A kiinduló adatok az egy nappal korábbi légköri (NCEP Reanalysis-2) és óceáni (NCEP Global Ocean Data Assimilation) kezdeti feltételekbõl számolódik ki. A számítás az adott részhónapra és +9 hónapra elõre készül el.

Wang oldalán fent lévõ ensemble csoportok (E1, E2, E3) 10-10 nap 4-4 futásai alapján készülnek - így jön ki, hogy mindegyik E csomag 40 futást tartalmaz. Eall pedig az elmúlt 30 nap futásait összegzi (vagyis 120 futást). A legfrissebb mindig az E3-as, amely a legutóbbi 10 nap futásait foglalja magába. Az E1, E2, Eall pedig lehetõséget ad, hogy az ember a modell konzisztenciát vizsgálja.
Mint általában minden ilyen típusú modellnél (szezonális elõrejelzõ modell, éghajlati modell), ennek is van egy belsõ, saját "klímája". (Ráadásul az ilyen jellegû modelleknek is van egy "spin-up" (felfutási) ideje, amíg a kezdeti feltételeknek megfelelõ belsõ "klímához" eljut.) Az ilyen típusú elõrejelzõ modellek eredményeit nem nyersen szokták megmutatni kifele, hanem kalibrációt alkalmazva. Ezt szokták bias correction-nek hívni. Arról van szó, hogy nem az abszolút adatokat jelenítik meg, hanem a relatív adatokat, azaz az elõrejelzett adatokat a modell saját (elõrejelzési) klíma-átlagához viszonyítva jelenítik meg, anomáliákat mutatva.
Mivel maga a modell belsõ klímája nem egyenlõ a valós klímával (hasonló ahhoz), és maguk az elõrejelzési értékek is eltérõbbek a valós értékektõl, így az anomália pontos értéke sem lesz mindig megegyezõ a valós anomália értékekkel. A hiba-korrekcióhoz szükség van tehát egy "klíma"-csomagra. Ehhez kellenek a retrospektív adatok. Ezt úgy készítik el, hogy xx évvel ezelõttrõl (CFS esetében jelenleg 1981-tõl) készítenek minden napra, hónapra CFS elõrejelzést. Tehát mintha a modell 1981. január 1-je óta operatív lenne (akkori adatokkal futtatva). Ez alapján a 25 év elõrejelzési adatok alapján lehet készíteni "elõrejelzési klimát", pl. hogy január 1-én átlagosan milyen értékeket ad a modell elõre 9 hónap minden napjára (plusz milyen szórás jellemzi). Ezen "klíma" adat és az operatív elõrejelzési adat összevetésével készítik el a publikus anomália elõrejelzést.

Modellel kapcsolatos dokumentációk megtalálhatók itt, az operatív adatok letöltési lehetõségével együtt (maga a modell is letölthetõ és futattható):
Link

Korábban már írtam, hogy van egy valószínûségi elõrejelzés is Wang oldalán az utolsó 10 nap futásait felhasználva. Ha viszonylag magas %-kal adja a negatív, vagy pozitív anomáliát ez a típusú elõrejelzés, akkor azt jelenti, hogy a modell stabilan az elmúlt 10 napban a legtöbb futásban (futások x %-ában) a negatív, vagy pozitív anomáliát jelezte elõre.

Hogyan lehet, hogy pl. x hónap elsõ napjaiban futott elõrejelzés x hónapra még pozitív anomáliát adott, majd az utolsó pl. 10 napban futott már negatívat ad adott x hónapra - amelyben futtatják?
Ez azért van, mert adott x hónapra vonatkozó "havi" anomália elõrejelzés, már csak az utolsó 10 napra vonatkozó értéket mutatja és nincs benne az elsõ 20 nap - így igazából "rész-havi" anomália. Ezért rész-hónapot nem érdemes nézni (ha igen tudni kell ezt és ennek megfelelõen kezelni).

Idõjárás vagy szezonális elõrejelzés? Miért elõrejelzés?

Nem ugyanaz a kettõ. Közös mindkettõben - és ezért elõrejelzés (elsõfajú), hogy kezdeti értékbõl indítják a számításokat (kezdeti érték probléma), de teljesen más szemmel kell nézni a kettõt. Az éghajlati modellek elõrejelzései, amelyek az ÜHG szcennárión alapulnak, igazából nem elõrejelzések, hanem másodfajú prognózisok, projekciók, mert ott a határfeltétel változás jelenti a befolyásoló tényezõt (hogyan változik az ÜHG a feltételezett szimulációban). (Bár itt jön egy probléma, méghozzá az, hogy ha nem tökéletes a modell, akkor bizonyos belsõ kényszer változások hatásai nem érvényesülnek határfeltételként... de ez más témakör.) Mivel a kezdeti érték minden nap változik (fõleg tavasszal és õsszel - gondoljunk csak a tengeri jég kiterjedésének, vagy a hóborítottság gyors változására napról napra, vagy akár a vegetáció megváltozására) ezért az elõrejelzés is változni fog, hiszen a kiindulási adatokra érzékeny a modell.

Ahogy elnéztem a friss GFS-t, és ezt csak az alapján mondom, hogy szombattól kezdve folyamatos melegedés kezdõdik a magasban, ami idelentre is kihathat, ugyanis egy anticiklon peremén leszünk, ami a légmozgás miatt nem teszi lehetõvé tartós köd kialakulását. Hosszabb távon viszont D felõl ránk húzodhat az AC ami már annál inkább makacs köddel járhat.

Az elkövetkezõ néhány hét idõjárásáról az alábbi véleményem alakult ki: a jelenlegi hidegáramlás megszûntével anticiklon épül ki felettünk,mégpedig vagy közvetlenül, -vagy még valószínûbben egy elõoldali intermezzót követõen.Újabb hidegöblítést, vagy még inkább a mediciklonok visszatérését egyelõre nem várom.Az anticiklon kiépülésével egyre nyugodtabbra, egyben ködösebbre fordul majd az idõ.
Úgy érzem, hogy a makroszinoptikai jelleg fordulóponthoz közeledik, és ha nem is vesz 180 fokos fordulatot, módosulni fog.Nem hinném,hogy klasszikus zonalitásos hónapok jönnének erõsen pozitiv NAO-val,de azt igenis gondolom,hogy a szubarktikus alacsony nyomású öv nagyon mély,nyugatról keletre vándorló ciklonjainak átmenetileg nagyobb szerep jut majd idõjárásunkban, illetve, a tõlük délre felépülõ anticiklonoknak szintúgy. A közelmúlt gyors,nagy légnyomásingadozása mindenesetre a szubarktikus alacsony nyomású öv aktivizálódását vetíti elõre, és ez a zonalitás irányába mozdítja a mérleg nyelvét.
Különben a megátalkodottan egyféle "verklire" járó légkörzést nagyon gyakran a napok hosszának változása tudja csak kimozdítani jól beállt egyensúlyából.Most kezdõdik az igazi rövid nappalos,hosszú éjszakás idõszak, s ez -könnyen lehet- más vágányra fogja majd állítani a légköri folyamatokat.