Meteorológiai esélylatolgatások
Nem tudom mennyire idevaló, ma reggel a tv2-ben egy jósnõ az évtized vagy évszázad leghidegebb telét jósolta, -20--25 fokokkal, meg már elõtte is hosszú télrõl beszéltek a mûsorvezetõk, de hogy ezt honnan szedték, azt nem tudom.
A westwind.ch-n a hosszútáv bíztató a télre nézve, már amennyire ilyen prognózisban meg lehet bízni...
A westwind.ch-n a hosszútáv bíztató a télre nézve, már amennyire ilyen prognózisban meg lehet bízni...
Pedig teljesen normális ha a mediterrán térség tele csapadékos. Végre a normális kerékvágásba kerültünk! 
Egyébként hosszú idõ után a 2009/2010-es tél volt az, amikor totálisan megfordult a több éve megszokott nyomási elrendezõdés. 1999-ig visszamenlõleg mindig fõként a magasnyomás dominalt a Földközi-tenger térségében (lehet tovább is visszamenlõeg, csak nem volt kedvem 1999 alatt nézelõdni), hol gyengébben hol erõsebben. Azóta viszont csak kis megszakításokkal, de maradt a sarkok környékén a magasnyomás, illetve a mediterrán térségben a ciklonális dominancia.
A normálisnak titulált teleken pedig 1015 hPa körüli átlagos nyomás volt a F-t körül.
A normálisnak titulált teleken pedig 1015 hPa körüli átlagos nyomás volt a F-t körül.
Jobban belegondolva neked lehet igazad. Általában nem igaz az, hogy 1015 hPa alatti az átlagos légnyomás a téli Földközi-tengeren.
Azonban még a mostani télre nem biztos, hogy AC-túlsúly lesz, úgyhogy várok még a kiugrással
Azonban még a mostani télre nem biztos, hogy AC-túlsúly lesz, úgyhogy várok még a kiugrással
Na jó, akkor itt egy átlagos légnyomás: Link azért ez bõven anticiklonális, pláne, ha 3 hónapot nézünk. Szóval ettõl még kiugorhatsz Ez a 1022,5 hPa bizony masszív magasnyomást sejtet.
Tehát nem túlzás anticiklonális dominanciát említeni.
A tavalyi télen egy kicsit másabb volt a helyzet: Link ez is átlagos légnyomás 3 hónapra.
Ez a 1022,5 hPa bizony masszív magasnyomást sejtet.Tehát nem túlzás anticiklonális dominanciát említeni.
A tavalyi télen egy kicsit másabb volt a helyzet: Link ez is átlagos légnyomás 3 hónapra.
Snowhunter és Myloh jelentkezését már nagyon várom.Bár lehet még korai.
Azt azért hozzá kell tenni, h én itt most a CFS által várt dolgokat próbáltam lefordítani, úgy, hogy azt április elején jól lehessen majd látni, mármint, h mit adott és mi lett. Még várom majd a természet jelzéseit is (ill. a természetet figyelõ fórumozó társainkét ) a telet illetõen, hisz az elmúlt két évben már ezt is figyeljük.
Ami az én véleményemet illeti, az csak találgatás, úgy vélem, sokakkal egyetemben, h ha az évben megszokott meridionális dominancia (nagy teknõk, ny-on blocking) marad, akkor bizonyos periódusokkal jönnek a peremciklonok, amelyek akár be is ragadhatnak és marad a csapadékos idõ (esély az 1510 mm-re). Ha ez változik, aminek most nem sok jele van, akkor fordulhat szárazabbra az idõ.
) a telet illetõen, hisz az elmúlt két évben már ezt is figyeljük.Ami az én véleményemet illeti, az csak találgatás, úgy vélem, sokakkal egyetemben, h ha az évben megszokott meridionális dominancia (nagy teknõk, ny-on blocking) marad, akkor bizonyos periódusokkal jönnek a peremciklonok, amelyek akár be is ragadhatnak és marad a csapadékos idõ (esély az 1510 mm-re). Ha ez változik, aminek most nem sok jele van, akkor fordulhat szárazabbra az idõ.
Meg kellett említeni ellensúlyozására azon írásokra,amelyek arról szólnak hogy további rengeteg csapadék lesz valószínû a köv. hónapokban is.
Könnyen lehet hogy pont az ellenkezõje lesz. Úgyhogy írásom nem neked szántam!
Könnyen lehet hogy pont az ellenkezõje lesz. Úgyhogy írásom nem neked szántam!
Azért az nem lenne jó ,ha pont télre szûnne meg a csapadékos idõjárás.Remélem a havi elõrejelzések buknak csapadék ügyileg.
Vagyis CFS csapadék elõréje alapján akár tartós zonalítás is elképzelhetõ az egész téli idõszakra ,erre a térségre.
1.; mint te is említetted, a dominancia túlzás, tehát egyetértünk, hisz én arról beszéltem
2.; a SLP térképen csak anomália van, ami még nem jelent feltétlenül AC-t
2.; a SLP térképen csak anomália van, ami még nem jelent feltétlenül AC-t
Nyilván nem olyan képet ad, mint a múlt tél elõtt, nyilván nem is lesz olyan a tél. Az, h jóval átlag alatti csapi lesz, sztem ebbõl az ábrából nem jelenthetõ ki, max februárra. Dec-jan-ban kb. 2-15 mm-rel, februárban 5-20 mm-rel adja szárazabbra az átlagnál. Mondjuk az tény, h Kaposvár térsége leginkább a legszárazabb anomáliában van Igazából én nem is akartam belemenni ennek az ábrának az ilyen részletes vizsgálgatásába, mert nem hiszem, h érdemes, inkább csak egy esetleges makroképsorozatot és az ahhoz tartozó bizonytalanságot próbáltam érzékeltetni.
A CFS konklúziója számomra, így okt közepe körül, a következõ:
A 2010-11-es tél átlag körüli vagy az alatti hõmérsékletû (+0.25...-0.75) és átlagosnál szárazabb ( - 15-40 mm/3 hónap vagy kevesebb- orsz. átlagban-) lesz.
Szubjektíven nézve a modell elõjelzését nagyon rossznak akkor mondanám, ha a tél az átlagnál jóval melegebb (legalább: >0.75) és/vagy jóval csapadékosabb (+ 10-40 mm/3 hónap vagy több-orsz. átlagban-) lenne. Vagyis én nem tekinteném nagyon rossznak azt ha pl. akár jóval -0.75 alatti T anomália jönne létre (pl. -1.5 vagy -2.5 közötti) viszonylag száraz verzióval, hisz ekkor az irányt legalább megfogná.
Igazából én nem is akartam belemenni ennek az ábrának az ilyen részletes vizsgálgatásába, mert nem hiszem, h érdemes, inkább csak egy esetleges makroképsorozatot és az ahhoz tartozó bizonytalanságot próbáltam érzékeltetni. A CFS konklúziója számomra, így okt közepe körül, a következõ:
A 2010-11-es tél átlag körüli vagy az alatti hõmérsékletû (+0.25...-0.75) és átlagosnál szárazabb ( - 15-40 mm/3 hónap vagy kevesebb- orsz. átlagban-) lesz.
Szubjektíven nézve a modell elõjelzését nagyon rossznak akkor mondanám, ha a tél az átlagnál jóval melegebb (legalább: >0.75) és/vagy jóval csapadékosabb (+ 10-40 mm/3 hónap vagy több-orsz. átlagban-) lenne. Vagyis én nem tekinteném nagyon rossznak azt ha pl. akár jóval -0.75 alatti T anomália jönne létre (pl. -1.5 vagy -2.5 közötti) viszonylag száraz verzióval, hisz ekkor az irányt legalább megfogná.
Ja, meg itt: Link igen masszív kiterjedésû hidegmag volt a sarkon, csak alig jutott Európába valami.
Már kezdheted is
Persze az AC dominancia elégge túlzás vagy mégsem , de zonalitás alatt dél-európai anticiklon van, legalábbis kevés ott a ciklon. Tessék: Link pl.: itt egy magasnyomású anomália a Földközi-tengeren.
Vízfelszín hõmérsékletek:
2006 október 17.: Link
2010 október 14.: Link
Szignifikáns különbségek a Csendes-óceánon vannak, illetve az Északi-tenger is jóval hidegebb, mint 2006-ban volt. A Földközi-tenger hõmérsékletében viszont nincs szignifikáns különbség (a Balkán körül viszont meglátszik a sok mediterrán ciklon hatása). A lényeg az, hogy a dél felé nyomuló hideg levegõ nélkül nincs ciklon a Földközi-tengeren.
Kevésbé fûti most a kontinenst majd az óceán és tenger. Tavaly is hasonló hõmérsékletûek voltak a tengerek körülöttünk.
Persze az AC dominancia elégge túlzás vagy mégsem , de zonalitás alatt dél-európai anticiklon van, legalábbis kevés ott a ciklon. Tessék: Link pl.: itt egy magasnyomású anomália a Földközi-tengeren.
Vízfelszín hõmérsékletek:
2006 október 17.: Link
2010 október 14.: Link
Szignifikáns különbségek a Csendes-óceánon vannak, illetve az Északi-tenger is jóval hidegebb, mint 2006-ban volt. A Földközi-tenger hõmérsékletében viszont nincs szignifikáns különbség (a Balkán körül viszont meglátszik a sok mediterrán ciklon hatása). A lényeg az, hogy a dél felé nyomuló hideg levegõ nélkül nincs ciklon a Földközi-tengeren.
Kevésbé fûti most a kontinenst majd az óceán és tenger. Tavaly is hasonló hõmérsékletûek voltak a tengerek körülöttünk.
Ha a Földközi-tenger, mint meleg vízfelszín felett, télen AC-dominancia lesz, akkor én kiugrok a csukott ablakon.
Hát ha egy laikus ránéz erre az ábráraLink
azt látja hogy tartósan,jóval átlag alatti csapi várható térségünkre az egész télre.A mediterrán térségben a tartós anticiklon dominancia a lehetõ legrosszabb nekünk.Volt ilyen tél hogy nem volt egy mediciklon sem.Ha már nincsenek ciklonok,akkor ezek befolyásolhatják a T-k alakulását is hosszútávon.Hiába alakul ki messze nagy hidegmag.
Messze északon viszont ciklon dominanciát mutat.Itt ebben a térségben ha nem alakulna ki hidegpárna, esetleg akár enyhe száraz,semmitmondó,unalmas telet is jelenthetne.
Nem jó elõjel ez !Tavaly nagyon jól megfogta az egész téli átlag feletti csapit.
azt látja hogy tartósan,jóval átlag alatti csapi várható térségünkre az egész télre.A mediterrán térségben a tartós anticiklon dominancia a lehetõ legrosszabb nekünk.Volt ilyen tél hogy nem volt egy mediciklon sem.Ha már nincsenek ciklonok,akkor ezek befolyásolhatják a T-k alakulását is hosszútávon.Hiába alakul ki messze nagy hidegmag.
Messze északon viszont ciklon dominanciát mutat.Itt ebben a térségben ha nem alakulna ki hidegpárna, esetleg akár enyhe száraz,semmitmondó,unalmas telet is jelenthetne.
Nem jó elõjel ez !Tavaly nagyon jól megfogta az egész téli átlag feletti csapit.
Igen az egy másik kérdés, h hogyan áll be az anomália, ld. pl. a két évvel ezelõtti szeptembert. Megsültünk, majd megfáztunk. Ill. nekünk egy esetleges dec-jan-i AC-s melegedés pont jó masszív hidegpárnára. Ne felejtsük el, h a tavalyi tél, úgy lett olyan T átlagú amilyen lett, h alig volt benne tartós hideg-párna. 
Visszatérve a CFS-re a T ano mellett érdemes azt is nézni, h hogyan adja a csapi eltérését az átlagtól:Link Látható, h a "legszárazabb jelet" tartósan Ny, Dny Eu-ra jelzi, így akár azt is beleláthatjuk, h ott gyakoribb lesz az AC dominancia. Emellett térségünkre -novembert leszámítva- szintén enyhén átlag alatti csapival számol, de (!) igen közel adja hazánkhoz az átlag körüli, vagy afölötti részt is, magyarán ez az elõrejelzett "jel" korántsem olyan markáns, így benne lehetünk egy keveredési zónában is. Azért hozzá kell tenni, h a mi térségünkben a csapi anomáliából olyan nagy következtetéseket talán nem érdemes levonni (bár az irányokat talán kijelölheti), mindazonáltal voltak a Földnek olyan részei ahol viszonylag jól szerepelt a modell tavaly:
Link
Megsültünk, majd megfáztunk. Ill. nekünk egy esetleges dec-jan-i AC-s melegedés pont jó masszív hidegpárnára. Ne felejtsük el, h a tavalyi tél, úgy lett olyan T átlagú amilyen lett, h alig volt benne tartós hideg-párna. Visszatérve a CFS-re a T ano mellett érdemes azt is nézni, h hogyan adja a csapi eltérését az átlagtól:Link Látható, h a "legszárazabb jelet" tartósan Ny, Dny Eu-ra jelzi, így akár azt is beleláthatjuk, h ott gyakoribb lesz az AC dominancia. Emellett térségünkre -novembert leszámítva- szintén enyhén átlag alatti csapival számol, de (!) igen közel adja hazánkhoz az átlag körüli, vagy afölötti részt is, magyarán ez az elõrejelzett "jel" korántsem olyan markáns, így benne lehetünk egy keveredési zónában is. Azért hozzá kell tenni, h a mi térségünkben a csapi anomáliából olyan nagy következtetéseket talán nem érdemes levonni (bár az irányokat talán kijelölheti), mindazonáltal voltak a Földnek olyan részei ahol viszonylag jól szerepelt a modell tavaly:Link
Jóvanna! 
Azóta se felejtem el, hogy milyen hülye mázlisták voltatok!
Azóta se felejtem el, hogy milyen hülye mázlisták voltatok! 
Igen, teljesen egyetértek! Ezt már sokszor átbeszéltük itt. Persze az se mind1, hogy hogy lesz átlaghoz közeli, illetve kicsit az alatt:
- lesz vagy 3-4 brutális hidegleszakadás, amikor kifagy a golyónk, de mellette lesz néha +20,+22 fok is pár alkalommal, zivatarokkal tarkítva
- esetleg olyan tingli-tangli idõjárás lesz, mint az utóbbi 10 napban, de egy nagyon picivel az átlag alatt leszünk
Nem tudom, hogy ki melyik télnek örülne jobban?!
Emlékeztek, amikor 2007-ben beragadt szûk 1 hónapra egy anticiklon Európa közepére... aztán állandóan csak köd volt? Semmi nem történt, csak hideg volt és kész volt a negatív anomália Link
- lesz vagy 3-4 brutális hidegleszakadás, amikor kifagy a golyónk, de mellette lesz néha +20,+22 fok is pár alkalommal, zivatarokkal tarkítva
- esetleg olyan tingli-tangli idõjárás lesz, mint az utóbbi 10 napban, de egy nagyon picivel az átlag alatt leszünk
Nem tudom, hogy ki melyik télnek örülne jobban?!
Emlékeztek, amikor 2007-ben beragadt szûk 1 hónapra egy anticiklon Európa közepére... aztán állandóan csak köd volt?
Semmi nem történt, csak hideg volt és kész volt a negatív anomália Link
Ha röviden akarom összefoglalni, akkor az látszik a CFS-en, h a dec-febr T átlagot tekintve átlag körüli (+/- 0.5) vagy átlag alatti (-0.5 alatti) telet számol. Ergo igazán nagyot akkor bukna, ha masszívan átlag feletti lenne a tél. Ha jól emlékszem tavalyra is hasonlót várt (ill. látszik az ábrán is). Mi pl. pont a keveredési zónába estünk (DK talán picivel átlag felett is zárt). Vagyis nagyjából az eloszlás nem volt rossz, de a mérték mind+ mind- irányban alá lett lõve (bár ez talán annyira nem nagy hiba egy ilyen szezonális modelltõl).
Mindenesetre az észak-amerikai erõs + ano-t jól megfogta, legalábbis magát a jelet, még ha nem is pontos lefedettséggel. Ezek figyelembevételével érdemes nézi azt, h az idei télre mintha erõsebb anomáliákat(negatív) számolna ÉK-Eu-ra amellett, h az é-am-ai masszív pozitív ano most is ott van. Vagyis az elõjelek egy átlagos, vagy átlagosnál hidegebb télre most is fennállnak, legalábbis a CFS szerint....
Mindenesetre az észak-amerikai erõs + ano-t jól megfogta, legalábbis magát a jelet, még ha nem is pontos lefedettséggel. Ezek figyelembevételével érdemes nézi azt, h az idei télre mintha erõsebb anomáliákat(negatív) számolna ÉK-Eu-ra amellett, h az é-am-ai masszív pozitív ano most is ott van. Vagyis az elõjelek egy átlagos, vagy átlagosnál hidegebb télre most is fennállnak, legalábbis a CFS szerint....
Ahogy elnézem ezt a CFS szezonális elõrejelzést, most teljesen más jellegû telet vár a modell, mint ami tavaly volt. Ugyan ezt is átlag alattira adja, de karakterében teljesen más jellegû idõjárásra lehet majd számítani (legalábbis ezek szerint). Ne kérdezzétek, hogy miben lesz más, mert egyelõre ezt még nem fejtettem meg, de ha összevetitek az elõrejelzettet a tavalyival, akkor a Földön is több helyen eltérõ anomáliás elosztást vár:
Tavaly: Link
Most várható: Link
Amúgy nyomási összehasonlítás a 2006/2007. és 2009/2010. év téli szezonja között... brutálisan ég és föld a különbség:
2006/2007: Link
2009/2010: Link
Látszik is az erõsen negatív AO 2009/2010-ben, a pozitív meg 2006/2007-ben.
Ha viszont a tavalyi évvel összehasonlítjuk az utóbbi 40-50 napot, akkor hasonló, de kicsit más képet kapunk:
2009 szept-okt.: Link
2010 szept-okt 16.: Link
A fõ különbség, hogy idén aktívabb az izlandi minimum, illetve ezzel párhuzamosan kevesebb az anticiklon a britek környékén. Bár ez érthetõ is, mert sok volt a nyugat-európai teknõ. Az is elmondható, hogy idén hamarabb rendezõdtek a ciklonok, anticiklonok olyan felállásba, mint tavaly, ennek köszönhetõen hamarabb is jött a hideg. Emlékszünk, hogy tavaly október elején még kellemes idõ volt.
A fõ kulcsmomentum a következõ idõszakban az, hogy Észak-Amerikában, illetve Grönlandtól nyugatra mennyire állnak össze erõteljesebb hidegmagok. Láthatjuk, hogy az ottani ciklongenezisek mennyire befolyásolják most Európa idõjárását. Amint egy erõsebb ciklon keletkezik, rögtön ki tud alakulni egy zonalitásra hajazó helyzet, vagy erõs nyugat-európai teknõ: Link ez már pl. majdhogynem tipikus. Viszont a térségben megtalálható gyenge hidegmagok csak idõszakosan generálnak ciklonokat, így az azori magasnyomás gyakran összekapcsolódik a grönlandi anticiklonnal, aztán megindul a hideg délnek... a legtöbbször tõlünk nyugatra és mediterrán ciklonokat gerjeszt. Ebben közrejátszik a kelet-európai anticiklon is.
Véleményem szerint nem lenne annyira lehetetlen a zonalitás kialakulása, mint tavaly volt, csak a megfelelõ hidegmagnak kellene Grönlandtól nyugatra kialakulni. Viszont a gyenge hidegmag miatt idõszakosan megszünik a nyugat-kelet dinamika és rögtön megerõsödik a két térségben lévõ anticiklon és már kész is a teknõ. Pedig csak egy hajszálon múlva a zonalitás beindulása, de mégse jók a feltételek.
Thermometer kollegával egyetértve a sarki hidegmag erõsödésével én is várok hosszabb ideig tartó nyugatias irányítást, viszont annak fennállása kérdéses, illetve a kialakulása sem látszik egyelõre, de valószínû, hogy egyszer ki fog alakulni. A kérdés, hogy mikor?
Így jobban belegondolva csatlakoznék Lász és Floo aggodalmaskodásához, hogy ha hasonló marad az izlandi minimum aktivitása, akkor marad a csapadékosság, ergó télen akár hóba is lehet majd fulladni. A fõ kulcs most az izlandi minimum aktivitása tehát, hiszen jelenleg a kelet felõl érkezi kontinentális hidegek útja még egyáltalán nincs kijárva.
Valaki belinkelt egy szezonális elõrejelzést vagy 1 hónapja, amiben arról volt szó, hogy a tél elsõ fele átlagon felüli, a második fele átlagon aluli lesz. A leírtak alapján én is hasonló felállásra tudok gondolni. A végsõ szó persze az idõjárásé lesz.
Tavaly: Link
Most várható: Link
Amúgy nyomási összehasonlítás a 2006/2007. és 2009/2010. év téli szezonja között... brutálisan ég és föld a különbség:
2006/2007: Link
2009/2010: Link
Látszik is az erõsen negatív AO 2009/2010-ben, a pozitív meg 2006/2007-ben.
Ha viszont a tavalyi évvel összehasonlítjuk az utóbbi 40-50 napot, akkor hasonló, de kicsit más képet kapunk:
2009 szept-okt.: Link
2010 szept-okt 16.: Link
A fõ különbség, hogy idén aktívabb az izlandi minimum, illetve ezzel párhuzamosan kevesebb az anticiklon a britek környékén. Bár ez érthetõ is, mert sok volt a nyugat-európai teknõ. Az is elmondható, hogy idén hamarabb rendezõdtek a ciklonok, anticiklonok olyan felállásba, mint tavaly, ennek köszönhetõen hamarabb is jött a hideg. Emlékszünk, hogy tavaly október elején még kellemes idõ volt.
A fõ kulcsmomentum a következõ idõszakban az, hogy Észak-Amerikában, illetve Grönlandtól nyugatra mennyire állnak össze erõteljesebb hidegmagok. Láthatjuk, hogy az ottani ciklongenezisek mennyire befolyásolják most Európa idõjárását. Amint egy erõsebb ciklon keletkezik, rögtön ki tud alakulni egy zonalitásra hajazó helyzet, vagy erõs nyugat-európai teknõ: Link ez már pl. majdhogynem tipikus. Viszont a térségben megtalálható gyenge hidegmagok csak idõszakosan generálnak ciklonokat, így az azori magasnyomás gyakran összekapcsolódik a grönlandi anticiklonnal, aztán megindul a hideg délnek... a legtöbbször tõlünk nyugatra és mediterrán ciklonokat gerjeszt. Ebben közrejátszik a kelet-európai anticiklon is.
Véleményem szerint nem lenne annyira lehetetlen a zonalitás kialakulása, mint tavaly volt, csak a megfelelõ hidegmagnak kellene Grönlandtól nyugatra kialakulni. Viszont a gyenge hidegmag miatt idõszakosan megszünik a nyugat-kelet dinamika és rögtön megerõsödik a két térségben lévõ anticiklon és már kész is a teknõ. Pedig csak egy hajszálon múlva a zonalitás beindulása, de mégse jók a feltételek.
Thermometer kollegával egyetértve a sarki hidegmag erõsödésével én is várok hosszabb ideig tartó nyugatias irányítást, viszont annak fennállása kérdéses, illetve a kialakulása sem látszik egyelõre, de valószínû, hogy egyszer ki fog alakulni. A kérdés, hogy mikor?
Így jobban belegondolva csatlakoznék Lász és Floo aggodalmaskodásához, hogy ha hasonló marad az izlandi minimum aktivitása, akkor marad a csapadékosság, ergó télen akár hóba is lehet majd fulladni. A fõ kulcs most az izlandi minimum aktivitása tehát, hiszen jelenleg a kelet felõl érkezi kontinentális hidegek útja még egyáltalán nincs kijárva.
Valaki belinkelt egy szezonális elõrejelzést vagy 1 hónapja, amiben arról volt szó, hogy a tél elsõ fele átlagon felüli, a második fele átlagon aluli lesz. A leírtak alapján én is hasonló felállásra tudok gondolni. A végsõ szó persze az idõjárásé lesz.
Továbbra is szokatlan hosszúra nyúlik ez a meridionális idõszak.
Az ilyenkor szokásos felállás, a mediterrán térségben anticiklon és a frontok tõlünk északra vonulnak a meleg szektorukkal érintve minket. Egyelõre továbbra sem látok esélyt határozott melegedésre, és 25 fok fölötti langymelegre sajnos én nem látok esélyt.
A Skandináv félszigetre az elmult napokban beköszöntött a tél: Link
Átmenetileg még a Kelet-európai síkságon is megjelent az összefüggõ hótakaró. A jégtakaró kiterjedése is várhatóan növekedni fog.
A szezonális elõrejelzések alapján a következõ hónapokban sem várható erõs pozitív anomália:
Link
Az elmúlt hónapban gyakorlatilag egyhangú és egységes téli hónapokkal számol.
A következõ héten újra egy jelentõs mérföldkõhöz érkezünk.
Minden jel szerint az elmult 2 hét szárazabb periódusa után (fogjuk erre a vénasszonyok nyarát) újból csapadékos periódus következhet:
Link
A norvég tenger felõl leszakadó sarki immár fagyos léghullámok egy teknõ nyugati oldalán ömlenek nyugat Európára, a teknõ délkeleti részén peremhullámok képzõdnek melynek csapadékzónái érinthetik hazánkat is.
A fagyos hideg levegõ szerda éjjel eléri a mediterrán medence nyugati részét. A teknõ Északnyugat délkeleti tengely mentén kimélyül a déli részek felett is. A teknõ elõoldalán egy hosszan igen mély melegáramlás indul el Kelet –európa felé, így arrafelé a magasban melegedés, a talaj közelében makacs köd a legvalószínûbb átlagos hõmérsékletekkel. Az Észak-adria fölött kimélyülõ peremhullám, vagy esetleg mediterrán ciklon immár jelentõs hõcsökkenést okozva átvonulhat hazánk fölött jó 6 nap mulva.
Péntekre minden jel szerint a szezon legalacsonyabb nappali hõmérséklete várható:
Link
Link
Minden jel szerint a hegységeinkben a jövõ héten meglesznek az elsõ hózáporok. Úgy néz ki hogy nagyot bukott a JMA, mint ahogy a 65050. hozzászólásomban írtam a jövõ hét utáni hét elejére várta az elsõ hózáporokat október elején ez a modell, viszont úgy néz ki hogy hamarabb jön az elsõ hó.
Ennek a helyzetnek a folytatása novemberben már igen hideg idõt vetít elõre. Az izlandi minimum megerõsödése viszont épp most kezdõdik el, kíváncsian várom a nyomásanalíziseket.
Az ilyenkor szokásos felállás, a mediterrán térségben anticiklon és a frontok tõlünk északra vonulnak a meleg szektorukkal érintve minket. Egyelõre továbbra sem látok esélyt határozott melegedésre, és 25 fok fölötti langymelegre sajnos én nem látok esélyt.
A Skandináv félszigetre az elmult napokban beköszöntött a tél: Link
Átmenetileg még a Kelet-európai síkságon is megjelent az összefüggõ hótakaró. A jégtakaró kiterjedése is várhatóan növekedni fog.
A szezonális elõrejelzések alapján a következõ hónapokban sem várható erõs pozitív anomália:
Link
Az elmúlt hónapban gyakorlatilag egyhangú és egységes téli hónapokkal számol.
A következõ héten újra egy jelentõs mérföldkõhöz érkezünk.
Minden jel szerint az elmult 2 hét szárazabb periódusa után (fogjuk erre a vénasszonyok nyarát) újból csapadékos periódus következhet:
Link
A norvég tenger felõl leszakadó sarki immár fagyos léghullámok egy teknõ nyugati oldalán ömlenek nyugat Európára, a teknõ délkeleti részén peremhullámok képzõdnek melynek csapadékzónái érinthetik hazánkat is.
A fagyos hideg levegõ szerda éjjel eléri a mediterrán medence nyugati részét. A teknõ Északnyugat délkeleti tengely mentén kimélyül a déli részek felett is. A teknõ elõoldalán egy hosszan igen mély melegáramlás indul el Kelet –európa felé, így arrafelé a magasban melegedés, a talaj közelében makacs köd a legvalószínûbb átlagos hõmérsékletekkel. Az Észak-adria fölött kimélyülõ peremhullám, vagy esetleg mediterrán ciklon immár jelentõs hõcsökkenést okozva átvonulhat hazánk fölött jó 6 nap mulva.
Péntekre minden jel szerint a szezon legalacsonyabb nappali hõmérséklete várható:
Link
Link
Minden jel szerint a hegységeinkben a jövõ héten meglesznek az elsõ hózáporok. Úgy néz ki hogy nagyot bukott a JMA, mint ahogy a 65050. hozzászólásomban írtam a jövõ hét utáni hét elejére várta az elsõ hózáporokat október elején ez a modell, viszont úgy néz ki hogy hamarabb jön az elsõ hó.
Ennek a helyzetnek a folytatása novemberben már igen hideg idõt vetít elõre. Az izlandi minimum megerõsödése viszont épp most kezdõdik el, kíváncsian várom a nyomásanalíziseket.
Ha most õsszel állandó meridionalitás lesz folytonos hidegleszakadásokkal,akkor még az is lehet,hogy éppen télre vált át a légkörzés tartós zonalitásra.Az év eddigi jellegénél fogva,valamint a prognosztizált alacsony NAO miatt azonban valószínûbb,hogy a télen is meridionális,mediciklonos áramlási kép lesz uralkodó.Ez október második felében,novemberben átmeneti zonális epizóddal járna(a sarki hidegbázis növekedése miatt),ezért a jövõ hét tekintetében hajlamos vagyok inkább a GFS verzióját elfogadni.
Érdekes, amit a modellek mûvelnek az október 23. körüli jelentõs hidegleszakadással.
A GFS és GEM egy tõlünk délre kialakuló anticiklonnak köszönhetõen nem mélyít ki mediterrán ciklont, így a hideg nem tekeredik ránk, illetve a teknõnek sem lesz annyira nagy hurka, így már-már az átmeneti zonalitáshoz hasonló áramlási rendszerrel számolnak. GEM: Link GFS: Link Link
Ezzel szemben a JMA, GME, NOGAPS továbbra is számol mediterrán ciklonnak, aminek köszönhetõen ránk tekeredne a -5 fok körüli izoterma is, így lenne egy keményebb hidegöblítés. NOGAPS: Link GME: Link JMA: Link
Az ECMWF kicsit köztes verzióval számol. Link az eddigiekhez képest õ sem számol mediterrán ciklonnal, ennek köszönhetõen a hidegöblítésen is gyengített, bár még bõven jönne a 0 fok körüli izoterma.
A UKMO is köztes verziót képvisel: Link de inkább sorolnám a JMA, GME, NOGAPS hármashoz.
GFS ENS: Link
ECMWF ENS: Link
Szinte ugyanaz a kettõ!
Miért van egy olyan érzésem, hogy az ECMWF áll majd legközelebb a valósághoz? A GFS, GEM v. a JMA, GME, NOGAPS, (esetleg még UKMO) csapatok közül valamelyik bukni fogja a dolgot. Az ECMWF meg valahol a két csapat között egyedül...
Megfigyeltem az utóbbi idõszakban, de már 1 éve is jellemzõ volt a GFS fáklyán, hogy 200 óra felett mindig volt 1-2-3 tag, ami extrémen elkezdett felfelé vagy lefelé szórni. Ennek a segítségével egészen jól lehet becsülni azt, hogy a fáklya merrefelé mozdul el, hiszen az ilyen extrémnek mutatott jövõképek jó valószínûséggel következnek be a jelenben, csak jóval szelídebb változatban.
Az utóbbi 1-2 hónapban is az volt, hogy 200 óra felett megjelent egy-egy igen extrém hidegleszakadás vagy elõoldal, aztán jóval kultúráltabb formában be is következett 2-3-4 nap csúszással a mutatott idõponthoz képest.
A legutóbbi ilyen eset az a kelet felöl érkezõ hidegcsepp volt, ami végül eléggé legyengülve ért keleti határainkhoz, de elért minket.... elõtte pedig másfél-két héttel erõs északkeleti hidegleszakadásokat mutogatott a GFS.
Nem tudom, hogy ez az új GFSnek köszönhetõ-e, de nagyobb vonalakban azért szépen megfogja a makroszinoptikus váltásokat, ráadásul már 10 nap utánra is lehet belõle következtetni, hogy milyen jellegû légtömegeket fogunk kapni. Azt pedig, hogy milyen erõsségû lesz a hideg vagy meleg, illetve mennyi lesz a csapadék... reálisan nem lehet elvárni egy idõjárási modelltõl 200 óra távlatban.
Amúgy azért linkeltem ennyi modellt, hogy majd október 23. körül megnézzük, hogy melyik hasonlít a legjobban a valóságra.
A GFS és GEM egy tõlünk délre kialakuló anticiklonnak köszönhetõen nem mélyít ki mediterrán ciklont, így a hideg nem tekeredik ránk, illetve a teknõnek sem lesz annyira nagy hurka, így már-már az átmeneti zonalitáshoz hasonló áramlási rendszerrel számolnak. GEM: Link GFS: Link Link
Ezzel szemben a JMA, GME, NOGAPS továbbra is számol mediterrán ciklonnak, aminek köszönhetõen ránk tekeredne a -5 fok körüli izoterma is, így lenne egy keményebb hidegöblítés. NOGAPS: Link GME: Link JMA: Link
Az ECMWF kicsit köztes verzióval számol. Link az eddigiekhez képest õ sem számol mediterrán ciklonnal, ennek köszönhetõen a hidegöblítésen is gyengített, bár még bõven jönne a 0 fok körüli izoterma.
A UKMO is köztes verziót képvisel: Link de inkább sorolnám a JMA, GME, NOGAPS hármashoz.
GFS ENS: Link
ECMWF ENS: Link
Szinte ugyanaz a kettõ!
Miért van egy olyan érzésem, hogy az ECMWF áll majd legközelebb a valósághoz? A GFS, GEM v. a JMA, GME, NOGAPS, (esetleg még UKMO) csapatok közül valamelyik bukni fogja a dolgot. Az ECMWF meg valahol a két csapat között egyedül...
Megfigyeltem az utóbbi idõszakban, de már 1 éve is jellemzõ volt a GFS fáklyán, hogy 200 óra felett mindig volt 1-2-3 tag, ami extrémen elkezdett felfelé vagy lefelé szórni. Ennek a segítségével egészen jól lehet becsülni azt, hogy a fáklya merrefelé mozdul el, hiszen az ilyen extrémnek mutatott jövõképek jó valószínûséggel következnek be a jelenben, csak jóval szelídebb változatban.
Az utóbbi 1-2 hónapban is az volt, hogy 200 óra felett megjelent egy-egy igen extrém hidegleszakadás vagy elõoldal, aztán jóval kultúráltabb formában be is következett 2-3-4 nap csúszással a mutatott idõponthoz képest.
A legutóbbi ilyen eset az a kelet felöl érkezõ hidegcsepp volt, ami végül eléggé legyengülve ért keleti határainkhoz, de elért minket.... elõtte pedig másfél-két héttel erõs északkeleti hidegleszakadásokat mutogatott a GFS.
Nem tudom, hogy ez az új GFSnek köszönhetõ-e, de nagyobb vonalakban azért szépen megfogja a makroszinoptikus váltásokat, ráadásul már 10 nap utánra is lehet belõle következtetni, hogy milyen jellegû légtömegeket fogunk kapni. Azt pedig, hogy milyen erõsségû lesz a hideg vagy meleg, illetve mennyi lesz a csapadék... reálisan nem lehet elvárni egy idõjárási modelltõl 200 óra távlatban.
Amúgy azért linkeltem ennyi modellt, hogy majd október 23. körül megnézzük, hogy melyik hasonlít a legjobban a valóságra.
Nekem sincsenek jó sejtéseim!
Ha így maradna a GFS hosszútávú, meglenne októberben az elsõ síkvidéki havazás!
Ha így maradna a GFS hosszútávú, meglenne októberben az elsõ síkvidéki havazás!
Továbbra is tartom azt ha nem változunk, pedig már nagyon kéne akkor bizony kellemtelenül is elsülhet a téli idõjárást. Nincs változás, továbbra is anticiklon uralom vagyon, ráadásul Grönlandnál, igaz ûrtávaltba még a -30 -35 fok is megjelent 850hPa-on.
Az áramlási rendszerek jól mutatják, hogy a kontinens idõjárását továbbra is a hideg légtömegek ostromolják. Ebbõl kivétel csak a Földközi-tenger délkeleti részen van, no ott lesz enyhébb tél, ha ez megmarad.
Csak véletlen szerûen elszórva a néhány európai város fáklyája, azt hiszem minden magáért beszél. Ennyire átlag alatt legyen minden azért ez picit vicces:-)
Budapest:
Link
Helsinki:
Link
Madrid:
Link
London:
Link
Párizs:
Link
Moszkva:
Link
Bécs:
Link
Szófia:
Link
Róma:
Link
Stockholm:
Link
Athén:
Link
Larnaka:
Link
Jól látszik, hogy a délkeleti részek kivételével mindenhol átlag alatt vagyunk, és hosszú távon is ez várható, de ott sem sokkal lesz átlag felett.
Az áramlási rendszerek jól mutatják, hogy a kontinens idõjárását továbbra is a hideg légtömegek ostromolják. Ebbõl kivétel csak a Földközi-tenger délkeleti részen van, no ott lesz enyhébb tél, ha ez megmarad.
Csak véletlen szerûen elszórva a néhány európai város fáklyája, azt hiszem minden magáért beszél. Ennyire átlag alatt legyen minden azért ez picit vicces:-)
Budapest:
Link
Helsinki:
Link
Madrid:
Link
London:
Link
Párizs:
Link
Moszkva:
Link
Bécs:
Link
Szófia:
Link
Róma:
Link
Stockholm:
Link
Athén:
Link
Larnaka:
Link
Jól látszik, hogy a délkeleti részek kivételével mindenhol átlag alatt vagyunk, és hosszú távon is ez várható, de ott sem sokkal lesz átlag felett.
Az az igazság, hogy én hochnebel-re se látok sok esélyt. Lesz bemelegedés, de az volt mostanában is, és csak néhány helyen volt köd, ami a délelött folyamán fel is oszlott. Ha bemelegedés lesz, azt viszont csak csapadékkal tudom elképzelni, legalábbis az ECMWF szerint.
Latolgatásomat a GFS okt. 12-i /kedd/ 06-os vagy 12-es budapesti fáklyájára alapoztam. Ez most egy tipikus OP kontra tagok kötélhúzás. Az óriási szórás arról (is) szól, hogy egyelõre szinte lehetetlen megbecsülni a jövõ héten kialakuló nyugat-európai teknõ majdani viselkedését - egy elõoldali helyzet csekély talajközeli átkeveréssel akár egy kiterjedt Hochnebel /magasköd/ helyzetet is eredményezhet az eddig várt esõs idõ helyett, ami eddig a latolgatásokban nemigen szerepelt.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat