Meteorológiai esélylatolgatások

A két nagy modell immár egybehangzóan mutatja, hogy jövõ vasárnap alapvetõ makroszinoptikus váltás áll a házhoz: egy brit AC keleti peremén igen hûvös levegõ érkezik térségünk fölé, így szeptember vége, október eleje bár többnyire száraz, de immár igazi õszi idõt hozhat, nappal 11-15 fokkal, hajnalonként csak 1-6 fokra számítok. Ezt az új fáklya is szépen mutatja, ahol az óriási szórás egy új ("brit") blocking helyzetet vetít elõre.

Ez is bõven benne van a pakliban. Elég régóta nem láttam ekkora bizonytalanságot a NAO index elõrejelzésében: Link , ez megmutatkozik bõséggel a GFS ensemble futásaiban is (legalábbis az éjféliben): Link

Van itt minden, ami szemnek, szájnak ingere. Erõteljes hidegleszakadás, Európa felett tanyázó brutális anticiklon, zonális áramlások tõlünk északra stb-stb. Az elsõ olyan berendezkedések, amik a komolyabb õsz beköszöntét jelzik.
Az AO indexxel együtt vizsgálva Link jelen számítások szerint anticiklonális dominancia kezdõdhetne el a Európa nagyobb részén, kivétel ezalól az északi térséget (a ciklonok a sarkkor közelébe húzódnának vissza) és elõsször alakulhatna ki az az igazi õszi helyzet, amikor csapadék alig-alig lenne az anticiklon(ok) miatt, illetve annak elhelyezkedésébõl adódóan egy jó kis vénasszonyok nyara, esetleg egy kellemetlenül ködös idõszak is ránk köszönhetne. Amennyiben a masszív anticiklonális irányítást egy erõteljesebb északról-északkeletrõl érkezõ hidegleszakadás elõzne meg, akkor inkább kellemetlenebb, ködös õszi idõ következhetne, de legalább számottevõ csapadék nélkül. Az év ezen szakában viszont még nem tartom valószínûnek, hogy tartósan, egész nap ködös idõ legyen, de lennének helyek, ahol elég nehezen számolódnának fel.

Jelenleg viszont az anticiklonok elhelyezkedésében elég sok bizonytalanság van, talán be se fog következni, de az éjféli ensemble futások kecsegtetnek hasonló dolgokkal. Ebben az egyetlen jó dolog az lenne, hogy csökkenne a csapadékhajlam, ami már ránk férne.

Marad a 95-ös forgatókönyv (?) Elég jelentõs makrováltással kecsegtet a GFS a jövõ héttõl. A hidegbázis egy erõs Izland térségében tevékenykedõ ciklon hatására teljesen kettéhasad, majdhogynem 10 fokos T850 anomáliát szállítva a az Északi sark fölé. Úgy tûnik, 25-e után kapunk mégis egy kis sarki hidegöblítést a hidegbázis hozzánk viszonyitott keleti felébõl, aminek mértéke bizonytalan, de akár durva lehûlést és 2m es reggeli fagyot is okozhat. Aztán megváltozik a helyzet... a meleg nem a még mindig masszív tõlünk K-DK en tomboló kánikulából fog vissza-vissza szivárogni, hanem már inkább délnyugat felõl kapjuk, tõlünk északnyugati irányban az Azori térségbõl kiindulva épül ki egy AC. Végre! Ez megváltoztatja a K-DK derûs meleg, Ny-Közép- Mo-i borongós õszi felállást, ami kettõsség már szinte augusztus eleje óta keseríti a dunántúliak életét. A jövõ heti csendes idõ még mindig inkább a keleti országrészbe hozza a melegebb idõt, de már itt középen és Észak-Dunántúlon is láthatunk napot és szép kék eget. Utána pedig inkább egy DNY - ÉK kettõsség alakulhat ki, a Kárpátok felõl szivárgó hideggel és DNY felõl jövõ melegebb légtömegekkel.
Vagyis alapvetõen szárazabb, barátságosabb, némi jóindulattal, vagy esetleg anélkül is vénasszonyok nyarának nevezhetõ, bár reggelenként gyakran makacs ködös szüreti idõszak küszöbén állunk.

"Az El Nino 1997-ben hozzájárult a világméretû felmelegedéshez a WMO állásfoglalása szerint" - Légkör, 1998. 2. szám, 'Olvastuk'-rovat. A magyar nyelvû irás a Meteorológiai Világszervezet 1998. I. 20-i közleménye alapján készült.

Anarki: már magam is tüsszögök...

A kilencvenes évek vége felé svéd és svájci kutatók kimutatták, hogy az 1997/1998-as szokatlanul erõs El Nino-jelenség igenis befolyásolta Európa ÉNY-i felének idõjárását. Ellenõrizni lehet a Légkör (OMSZ-MMT szakmai folyóirat) 1998-ban megjelent egyik számában az Olvastuk c. rovatban, ha jól emlékszem. Kérésetekre szivesen elõkeresem a kérdéses lapszámot.
Mivel ugyanazok a ciklonok befolyásolták kontinensünk délkeleti felének idõjárását is szárazabb, enyhébb oldalukkal, melegszektorukkal, akkor a hatás ránk nézve is érvényes.

Úgy néz ki, hogy kialakul a La Nina a legújabb adatok szerint. Link Bár több alkalommal elhangzott, hogy a La nina és El nino jelenségek és az európai idõjárás között nincs egyértelmûen kimutatott jelenség, azért kíváncsi lennék a véleményetekre. Szerintem azért áttételesen lehetne ezt azt latolgatni, nem árt figyelembe venni az elõttünk álló tél kapcsán, akár majd utólagos verifikáció szempontjából is.

Márkóval értek egyet, hogy fõn. Persze a felszínen a víz felett közvetlenül a modellben 6-7 fok van közel 70%-os relatív nedvesség mellett, majd feljebb már 15 fok körüli hõmérséklet alig 20% körüli relatív nedvességgel.

Link
Link

A téllel kapcsolatban meg, hogy az ember mit "érez", mire emlékszik, mit "hisz" az nagyon relatív. Pl. van aki már elfeljti hogy két-három évvel ezelõtt milyenek voltak a nyarak, telek, stb...

Arról nem is beszélve, hogy bármelyik téli hónap középhõmérsékleti idõsorát nézzük az elmúlt 50 évre mondjuk, vagy 100 évre, nagyobb szórást látunk mint ha valamelyik nyári hónap ilyen jellegû idõsorát néznénk. Ezzel azt akarom mondani, hogy nyáron egy +/- fél fokos havi középhõmérsékleti anomália "többet jelent", mint télen. Télen egy hónap középhõmérséklete lehet akár -9, -10 fokos, de akár +5, +6 fokos is és nagyon ritka, ha néhány tizeddel éppen 0 körül alakul országosan a havi középhõmérséklet anomáliája.

Fõn, de az ott élõknek is biztos van rá találó szavuk

Az elmúlt egy-két héten már mutatott ilyet a GFS hasonló áramlási helyzetnél, így én valami fõnszerûre gondolnék, de ez nem biztos. Pl. 3-a: Link Link

Szerintem az Igor által szállított nagy mennyiségû meleg levegõ érezteti majd hatását.. Kb. akkora ér oda..

Grönland környékén valami egészen elképesztõ jelenség lezajlását valószínûsíti a GFS. Mintha magától melegedne a levegõ a magasban, ilyet még sose láttam: Link nyárias 15 fokos izoterma... mihez köthetõ ez az esemény?

Az is jól néz ki, hogy Izlandnál stabil anticiklon van... és minden létezõ oldalról fûzödnek le a ciklonok...
Ez biztos elég ritka elrendezõdés és jelenség.

2 m-es T szempontjából átlaghoz közeli tél volt. A Tiszántúlon a feletti.

Hát akkor valamit valahol nagyon elnézhettem Bár a térkép tanulsága szerint a Tiszától keletre pozitív volt, de ennek ellenére ebbõl nem sokat vettünk észre.
A lentebbi hozzászólásom lényegén viszont ez mit sem változtat.

2009/2010-es tél:
Link

A 2 méteres átlaghõmérséklet eltérése a sokévi átlagtól télen:

Forrás:
Babolcsai György, 2010: Egy különleges tél

Bizony,az ország egy jó részén pozitív anomáliás volt a 2009/10-es tél,ezt már én is kifejtettem itt.

1997? Akkor az lehetett az az õsz, amikor itt a fehér hóra esett a nyugati ostorfák sárga levele. Különleges látvány volt, az biztos!

A 64937.hozzászólásomban pontatlanul fejeztem ki magam.Az idõjárás "nem enyhe" voltát összességében értettem,úgy,hogy az év utolsó három hónapja nem mutat lényeges pozítív hõmérsékleti anomáliát.Az ilyen évekre éppen az jellemzõ,hogy hûvös,változékony szeptember után októberben megerõsödnek az anticiklonális hatások,naposabbá,melegebbé válik az idõ,késõbb pedig ködössé.Ide kivánkozik még például 2001.Egyébként szó nincs arról,mintha valamiféle tudománytalan elképzelést propagálnék a numerikus modellszámítások ellenében.Minden tiszteletem ezeké a számításoké,nagyon nagy fegyvertény,hogy az idõjárást egzakt számítások alapján lehet elõrejelezni.De tudjuk,mint minden módszernek,ennek is megvannak a maga korlátai.Higyje el mindenki,érdemes az idõjárás ilyenfajta hullámzását gondosan megfigyelni(a profi meteorológia is ismer hasonló elõrejelzési módszert,az ún.analógiakeresést) mert sokszor helytálló következtetéseket lehet levonni ebbõl,és olyan idõtávra elõre is mondani valamit,melynek esetében a numerikus módszer már semmit sem tud határozottan állítani.

Ergo fogalmunk sincs milyen tél lesz..megint csak eljutottunk ideáig

Nem, csak megpróbálják megmagyarázni, hogy miért lesz átlagostól hidegebb a tél. Ez kicsit meglep, mert már statisztikai és visszatekintõ adatokhoz is folyamodtak egyesek, amikrõl köztudottan meg lett állapítva, hogy semmit nem jelentenek. (legalábbis tavaly vagy tavalyelõtt mi ezért lettünk leállítva, amikor az enyhe tél valószínûségét kezdtük latolgatni hasonló módszerekkel)

A gondolatmenetet tovább folytatva tehát az itt felsorolt évek sem mutatnak semmit, illetve messzemenõ következtetéseket nem lehet levonni. Egyrészt azért, mert számtalan ellenpélda lehet (kapásból kettõt fel is soroltatok és szerintem többet is lehetne, de megkímélem magam a keresgetéstõl), másrészt nehéz megállapítani, hogy egy-egy tél miért jó és miért nem.
Azt például tudjátok, hogy a 2009/2010-es tél az ország csaknem 90%-án pozitív anomáliás volt? Belerokkant itt valaki? Ahogy emlékszem, elég sok tél-fanatikusnak tetszett, pedig még csak nem is volt negatív anomáliás. Ha jól tudom egyedül a Börzsöny környékén volt az, ott is csak gyengén.

Azt csiripelték a maradark, hogy az idõkép 30 napos elõrejelzése is hasonló analógiák alapján készül (megkeresi, hogy melyik évben volt hasonló idõjárás a kiinduló adatokhoz képest, és abból futtatja le a 30 napos lehetséges kimenetelt). Magát az ötletet nem tartom hülyeségnek, mert kutatni a hosszútávú események után jó dolog és nem rossz. Úgy fejlõdik a tudomány, hogy megpróbálják az eddig ködös területeket is felderíteni és megérteni, DE a jelenlegi ismereteink alapján a hasonló statisztikai analógiák és összehasonlítások nem vezettek szignifikáns egyezésekhez (az elõrejelzések terén).

Mindig van valami, ami a kemény tél mellett lesz. Ha éppen nem bíztató a sarki jégtakaró és az atlanti térség vízfelszín anomáliája, akkor szerencsére mindig van napfolt minimum. Ha napfolt minimum nincs, akkor a sarki jég biztos kiterjedtebb, így arról beszél mindenki és ha nincs napfolt minimum és a sarki jég sem kiterjedt, akkor meg a Golf áramlat lassul be..., szóval mindig van mit kielemezni a hideg tél szempontjából Pont ez a jó az egészben, mindig van mibe kapaszkodni, mindig fel lehet hozni ellenpéldákat

Persze nem zárom ki annak a lehetõségét, hogy egy igen kemény tél következzen, de egyesek itt szinte teljesen biztosra veszik, holott jelenlegi adatok alapján még nem lehet sejteni semmit (pláne, ha a statisztikákat nézzük).

A GFS is hol berak egy -5 fokos izotermát, hol +15-öt ugyanarra az idõpontra. Kicsit ugyanaz az érzésem, mint az utóbbi napokban meglévõ gyenge elõoldallal, ugyanis szeptember elején még 0 fokos izotermával és erõteljes északkeleti hideg leszakadásokkal riogattak a modellek szeptember 12-15 közöttre, aztán lett helyette egy elõoldali szituáció, ahogy az elmúlt napok szituációja mutatta. 300 óra felett bármi megtörténhet.
Azt pedig hozzá kell tenni, hogy pl. az ECMWF kimenetele az utóbbi napokban teljesen eltért a GFS-tõl, illetve a GEM sem azt mutatta, mint az összes többi modell.
Dom mondta jól, hogy hosszútávon biztos várható hidegleszakadás, azonban annak kimenetele és mértéke még bizonytalan. Sajnos többet jelenleg nem lehet tudni.

ez most a hosszútáv vagy a visszatekintõ??Vagy a hosszútávú visszatekintõ??

Ez igaz, ugyanakkor megjegyezném, hogy ezen években október elsõ kétharmada jelentõsen melegebbre nyugodtabbra sikeredett mint a szeptember, különösen 1995 ben volt egész októberben "nyár", (ide tartozik 1988 is), a tél korán indított, novemberben leesett a hó, azonban vízkeresztig legkésõbb véget is ért. ha a tavaszi gyakori hidegöblítéses hózáporos idõszakokat már nem számoljuk oda

Azon években, amikor szeptember 20 körül volt nyár és október közepére havazott. pl 1993, 2003, 2004, 2009, hosszan kitartó, átlagos tél volt gyakori, idõnként komoly meglepetés (elõrejelzetlen) havazásokkal.

Érdekes mód, ha az õsz száraz enyhe, a tél is az (2006, 2007)

Érdekes, pl 2006. ez évben csak Mindenszentekkor volt nagy hó az ország egy részén 2-3 napig, utána megenyhült és még Húsvétkor esett. Télen még jóformán fagy sem volt.

Ez idén biztosan nem várható!!!