Meteorológiai esélylatolgatások

Én mindjárt kettõt is összeszámoltam az utóbbi két hozzászólás alapján.

Szép napot! Erre egy - talán - emlékezetes példa: 1997. novembere közepén lehullott az elsõ hó (szép, vastag hólepel), aztán rendkivül enyhe tél következett, majd szokatlanul hûvös március.

A "legjobb" ellenpélda: 1993 õsze.

Aztán egy rémálom tél...

De van ám!
Az elmult 1 évtizedben is nem egyszer indított keményen az õsz és a végén átlagosnál melegebb tél sikeredett belõle.

Biztos van "pár" ellenpélda is, de ezekbõl sem kell levonni következtetést, igazából egyet le lehetne...

Az idei nyárvég és a koraõsz feltûnõen hasonlít az 1995-re és 1996-ra,s némileg az 1991-re.Ebbõl nem akarok messzemenõ következtetéseket levonni a közeljövõt illetõen,azonban óvatosan,súgva mégis megjegyzem,hogy ezekben az években nem az enyhe-meleg arcát mutatta az idõjárás az év végéig hátralevõ idõszakban sem.

A hónap utolsó napjaiban jelentõsen megnõtt a szórás. Elõsorban a várható Blokking kiépülése miatt a jelentõsebb hidegbetörés esélye is hangsúlyosabbá vált.

Link
Fáklyánkon immár nem 1-2 tag 0 fok alá csökken 850 hpa-on (20 fáklyatagból kilenc. A fõfutás is a hidegbetörés helye miatt ide-oda "csapkod", elõoldal vagy hátoldal ?!?.

Az ECM is erõs hidegbetöréssel számol európára (nem elõször). Északon jó eséllyel le is esik az elsõ hó, de nincs kizárva akár átmeneti 2-3 napos megmaradás se.

Az irreális 30 fok feletti hõmérsékleti várakozásoknak továbbra is semmi alapja, még melegszektor esetén se.

Pár nap mulva fontos dátumhoz érünk...hamarosan beköszönt a fél éves éjszaka a sarkponton és annak környékén. A kisugárzás jelentõsen nõ.
A sarki jég április óta most növekedsett elõször kis mértékben, ami már jelzi a sarki területek dinamikus lehûlését.
Link

Októberben azért még 2-3 hetes vénasszonyok nyarára számítok 20-25 fokkal !

Bizony, sajnos:-(

Amíg Európa nyomási színtere továbbra is ezt az alakot fogja felölteni magára, addig itt változás nem lészen.
Eddig minden a "megszokott" menetrend szerint halad tovább. Anticiklon dominancia, nálunk változékony, gyakran csapadékos idõ.
Az idõ elõrehaladtával az áramlási rendszerek miatt egyre több esély belefutni egy-egy nagyobb hidegleszakadásba, hisz minden ezt lehetõvé teszi. A hideglégtömegek meg csak híznak fent és mostanra sokfelé mérnek egyre keményebb fagyokat.
Még mindig tartom az állításomat, hogy ha nem változunk akkor sokat fogunk idén télen lapátolni!
Szomorúan kell látnom, hogy a meleg elõoldali helyzetek csak kérész életûnek bizonyultak, itt nálunk az északi országrészben csak 22-23 fok volt a legmagasabb nappali hõmérséklet augusztus 28 óta. A tendencia továbbra is egy változékony olykor szeles, és az évszakhoz képest hûvös idõ. Szeptember már több mint valószínû, hogy az átlag alatt fog zárni, csapadékban meg jóval átlag felett. Ez a tendencia, lassan egy éve, hogy meddig tart ki, azt nem tudom, de egyelõre öngerjesztõ folyamatnak néz ki, így el tudom képzelni, hogy még nem itt lesz a vége:-( Én meg várhatom a nyarat, de hol van még?!!:-)

Felhívnám a figyelmet egy masszív keveredési zóna kialakulásának lehetõségére, amely a délnyugat felõl áramló szubtrópusi és az északnyugat felõl érkezõ hûvös óceáni légtömegek között alakul ki várhatóan 2-3 napon belül. Magyarország déli, délnyugati megyéiben péntektõl vasárnapig intenzív esõ lehet - jelenleg kb. 70%-os eséllyel, a MNSZ közelsége miatt én heves beágyazott zivatarok lehetõségét sem zárnám ki. A jövõ hét elején néhány nap erejéig AC-dominancia alakulhat ki, a fáklya is - 1-2 eltévedt tagot leszámítva - jó 10 napra elõre viszonylag kisimult, így talán második nekifutásra lesz valami a héten sajnálatos módon lefújt vénasszonyok nyarából. A hónap végére beharangozott 1. sarkvidéki hideg-betörés egyelõre egy tetemes ORSC-nek néz ki, mindenesetre a GFS március óta elõször kacérkodik ismét -5 fok körüli 850 hPA értékekkel.

Ezzel csak az a baj, hogy a hûvös, csapadékos idõ már csak pár napra van, míg az összes többi (elõoldal, behavazódás, hidegöblítés) mind-mind 1 héten túl volt/van.

Hát a jelentõs csapadékok eddig szerintem az egész évet végigkísérték.

Nem dõl össze a világ, mert 1 hét múlva újra elõoldallal számol. A csapadéknak persze sokan nem fognak örülni, na de kérem... õsz van... vele jár Ráadásul kivette, illetve eléggé legyengítette azt az északias hidegöblítést, amit Thermo említett néhány hozzászólással lejjebb, illetve a Kelet-Európai síkság sem havazódna be, mint ahogy tegnap mutatta valaki.

A GFS op. most nagyon csúnya verziót dobott föl, illett volna ezzel is számolni, bár semmi jel nem utalt rá. A friss futás ugyanis úgy számol, hogy a csütörtöki front keresztülmegy rajtunk, így aztán hátoldalára kerülnénk és ezzel már lõttek is a melegnek. Csütörtökön még csak az ÉNy-i harmadon, pénteken viszont már 2/3-on lenne hûvös idõ, hétvégére pedig már országosan emésztési végtermék idõ lenne, sok helyen ismét 15 fok alatti maximumokkal.

Se meleg, se konvekció, bezzeg csapadék és felhõ lenne megint bõven. Az elõzõ futásokat is nézve, ez bizony tendenciózusan ebbe az irányba halad, ráadásul tegnap már az ECMWF is ezt a verziót prognosztizálta. Kíváncsi vagyok a friss európai kimenetelre, de úgy érzem innen már nincs visszaút.

Az erõteljesen tevékenykedõ izlandi minimum nem jár okvetlenül enyhe téllel Közép-Európában.Az ék-en felhalmozódó hideglevegõ csodákra képes:rövid idõ alatt át tudja rajzolni az áramlási képet,és dinamikus ny-i áramlást is északira,északkeletire képes fordítani.(Erre több példát láttunk,legutóbb tavaly december elején)Az északatlanti alacsony nyomás csak az ék-i hidegtömeg hiányával együtt okoz nálunk enyhe telet.Most kialakulóban van ez a hidegtömeg,ami abból is látszik,hogy az izlandtól ny-ra kifejlõdõ légnyomási depressziók nem k-re,Észak-Oroszország és az Ural felé terjeszkednek(mert ezt meggátolja az ott felhalmozódó hideg),hanem dk-en jelentkeznek mediterrán ciklonok formájában(novemberben ugyanez volt a helyzet)Nagyon valószínû,hogy ezen hatások erõviszonyai -64926.hozzászólásomban 1.és 2.-vel jelöltem õket- fogják eldönteni az idei tél sorsát.Úgy tûnik,jelenleg az erõviszonyok kiegyenlítettek,egyensúlyuk borotvaélen táncol.Elképzelhetõ olyan kimenetel,hogy az ék-i hidegfelhalmozódás megtorpan,az északatlanti pozitív tengervíz-hõmérsékleti anomália pedig megerõsíti az izlandi minimumot.Ebben az esetben folyamatosan enyhe lenne a tél nálunk.De nagyobb annak a valõszínûsége,hogy a tengervíz hûlni kezd,lecseng a hurrikán-szezon,és az izlandi minimum ilyetén energia betáplálása megszûnik.A kisugárzás fokozódásával pedig tovább nõnek az ék-i,szibériai hidegtömegek.Ezzel az 1.hatás,legalábbis idõnként és idõlegesen,túlsúlyba jutna,ami változékony,de az átlagnál hidegebb periódusokat is tartalmazó téli idõjárást eredményezne.

Jelenleg 3 tényezõt látok,melyek valószínûleg meghatározzák a következõ hetek idõjárását.1.A jeges-tengeren,Skandináviától ék-re elhelyezkedõ ciklonok,a tõlük ny-ra kiépülõ anticiklonnal.Ezek,amennyiben elérnek minket,hátoldali helyzetet,hûvös idõt okoznak.Már aug.harmadik dekádjában jelentkezett ez a szituáció(közvetve ennek köszönhettük az évszakváltó lehûlést)Most is alacsony a légnyomás a kérdéses területen,és ûrtávlatban(szept.25)szintén ilyet mutat a GFS,északi légpályákkal Közép-Európa felett.Megjegyzem,az ilyen tipusú koraõszökön,mint az idei,kifejezetten valószínû a hidegbetörés szept. utolsó dekádjában.2.Az Észak-Amerika k-i partja mentén az Atlanti óceán északi részére felsodródó(valószínûleg trópusi eredetû) kicsi,de nagyon mély ciklonok.Ezek a szubarktikus övben izlandtól ny-ra óriási,aktív mérsékelt övi ciklonokká válnak,melyeknek alacsony nyomású területe lassan az európai partok fölé húzódik.Ez elõoldali szituációt,melegítõ hatást jelent nálunk.3.Lehetséges,hogy az ény-európai légnyomási depresszió nem ény-ról közelít meg minket,hanem "leszorul" a tõlünk é-ra elhelyezkedõ anticiklon alá,és dny-ról,mediterrán ciklon formájában éri el Közép-Európát.Az erre való hajlam már tavaly november-decemberben jelentkezett,és úgy látszik,most is megvan.(ld.a mostani mediciklon)
Fentiek alapján tippem a következõ 2 hétre:a jelenlegi mediciklonunk egy hûvös periódus fináléját jelenti,a jövõ héttõl új idõszak kezdõdik.Ahogy ilyen esetben lenni szokott,hosszasabb elõoldali helyzet következik.Mindamellett feltûnõ az idõjárás "jellegtelen" volta.Végig a 10 és 15 fokos izoterma között leszünk,melegebb lesz tehát,mint most van -azonban drasztikus felmelegedés nem várható.Elképzelhetõ egy,a ny-európai teknõrõl lefûzõdõ mediterrán ciklon is,bár ezt a következõ 2 hétben nem tartom különösebben valószínûnek.Viszont,ahogy utaltam rá,komolyan számolok a 25.-e utáni hidegbetöréssel.

Akik akár 40 évre (sajnos ) vissza tudnak emlékezni, azok tudják,hogy voltak dögunalom hetek ,hónapok minden évben. Most ugyan kimarad egy-két megye vagy régió egy ciklonból vagy viharból,de országos szinten már évek óta nem emlékszem 2 hétnél hosszabb semmiféle különös eseményt nem hozó idõjárásra.Még végig sem kísérem az interneten az egyik brutális helyzetet,már itt van a köetkezõ a nyakunkon.Nekünk "öregecskéknek" nem kell internet,hogy észrevegyük,hogy valami megváltozott.Pl. csapadékadataim vannak 100 évre visszamenõen,de az utóbbi 20 évben volt a legszárazabb és legesõsebb 5 évbõl a legtöbb.
A napfoltok témához: a légkörben nem azonnal és nem egy az egyben jelentkezik valamilyen hatás visszahatása.Hogy világos legyen: pufferhatás, vagyis a légkörnek (akár a szervezetnek,a betegség sem a vírus vagy baktériumfertõzéskor azonnal lép fel) van egy "védekezõ",enyhítõ,késleltetõ mechanizmusa.Ráadásul talán a legösszetettebb és bonyolultabb valami az idõjárás és az éghajlat.Gondoljunk csak arra,hogy napközben is a legmelegebb óra nem délben,hanem 3-4 órakor van nyáron,pedig akkor alacsonyabb a napállás.Felhõzet,csapadék és szél meg teljesen összezavarhatja a napi menetet,az évit meg pláne(nem Karácsonykor van átlagosan a leghidegebb stb.).A napfoltok abszolút száma és az éppen nálunk uralkodó hideg vagy meleg ritkán egyezik,éves eltolódás nyugodtan lehet,hisz más is befolyásolja az idõjárást,nem csak a napfolt.
Európa közepét pedig nem szabad(de egész Európát sem) egységnek kezelni.Lehet,hogy egyik végén nagy pozitív,másik felén nagy negatív anomália lép fel.A féltekéket nézve persze még bonyolultabb a kép.Az elõzõ tél is erre szép példa,de területi kiterjedése a hideg anomáliának már nagyobb volt !
Európa négy óriási "massza",légtömeg közt foglal helyet.Óceáni,sarkvidéki,szárazföldi és mediterrán.Néha még afrika levegõje is befolyásol.Itt van véleményem szerint a legbonyolultabb és legsajátosabb éghajlat talán az egész Földön (elég csak arra utalni,hogy a kontinens kontúrja,partvonala milyen egyedülálló a bolygón).Itt a legnehezebb hosszú távon prognózist készíteni és kikövetkeztetni egy extraterresztrikus hatás konkrét jelentkezési formáját.

Én nagyon örülnék, ha maradna ez a hónapok óta tartó felállás: AC --> teknõ elõoldal --> konvektív csapadék --> normál csapadék, lehûlés --> AC --> teknõ elõoldal.............................................

Mindig van mit elemezni, alig volt unalmas idõszak és ebben tényleg mindenki megtalálhatja a kedvére való idõjárást (na persze azt is amit legjobban utál)! Ez télen is így lenne, hiszen a teknõ hátoldalán szerintem havat is kapnánk bõven, amit aztán konzerválna jó pár napra az AC. Végül persze a 10-20 fokos elõoldal elvinné az egészet, de utána vissza is jönne hamar.

Teljes mértékben egyetértek. Szép összefoglalás! A pár hozzászólással lejjebb linkelt szezonális elõrejelzés alapján a tél elsõ felében az ehhez hasonló helyzetek lennének túlsúlyban. Én nem ijednék meg a pozitív hõmérsékleti anomáliától, mert az ilyen elrendezõdésekben bõven benne vannak a brutálisan nagy havazások. Ami január-februárban következne, azt õszintén nem nagyon értem.
Egy biztos, nagyon erõs ciklonális aktivitással számolnak Közép-Európában, így télen is extrémen csapadékos idõre lehetne számítani a szezonális elõrejelzések alapján. Így elképzelhetõ, hogy rekord mennyiségû havakat sem lehet majd kizárni (ha realizálódik az elõrejelzés), illetve agresszív hófúvásokat. Ezt még én is megnézném

És ami nem utolsó szempont, így bõven beleférne pár karácsonyi szupercella is A kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad

Nekem az a tippem, hogy az elkövetkezõ téli szezonban kicsit háttérbe fognak szorulni a kontinentális hidegbeáramlások. Nem azt mondom, hogy nem lesznek, csak tartósan nem lehetne számítani rájuk az elõrejelzett tényezõk mellett.

A következõ 10 nap (09.12-21.) várható forgatókönyve, szerintem:

Az idõszak elején, konkrétan már mától kezdõdõen anticiklonális irányítás alá kerül a kontinens nagy része, az óceántól Szibériáig egy magasnyomású övezet alakul ki. A jelenleg az észak-atlanti régióban tartózkodó hatalmas, többközéppontú ciklon közben szép lassan kelet felé mozog majd, aztán szerdától az egész képzõdmény leparkol a Skandináv-félsziget fölött. Hosszú csápjaival idõnként mélyen belemar az anticiklonális hídba. Hazánkat hétfõ/kedden és csüt./pénteken érheti el egy-egy front, bár az elsõ inkább csak megközelíti az országot.

Péntekre Nyugat-Európa fölött markáns teknõ alakul ki, amely a szokásos módon kelet felé helyezõdve hazánk fölé kerül és itt lesz egy pár napig.

Ez az egész pedig valahogy így fest az idõjárásban:

a hét nagy részében elõoldalon leszünk, így aztán kellemesen meleg, bár nem zavartalan idõben lesz részünk. Mint fentebb megemlítettem két front is megközelít, de az elsõ elképzelhetõ, hogy semmi különöset nem okoz (esetleg egy-két fokos lehûlés és kisebb szél ÉNy-on), így szerdáig csak néhol elõforduló záporokra számítok, 20-25 fokos csúcshõmérséklettel. A második front már érdemeleges eseményekkel járhat. Szerintem ez ilyen "DK kimarad" front lesz, azaz inkább az ország északnyugati felén lesz esõ, zápor, kevés zivatar és a hõmérséklet is arrafelé esik vissza jelentõsebben. 90 %-ot adok, hogy így alakul.

Péntektõl már jönnek a kérdõjelek: visszatérõ száraz elõoldal vagy beragadó, behullámzó front? Hõmérsékletileg ennek talán még olyan nagy jelentõsége nincs is, mert az MNSZ így is úgy is bejátszik, DK-en talán még a 30 fokot is megközelíti majd a csúcs. Egy stacionárius fronttal viszont jól járnának a konvekció kedvelõi. Szóval a hétvégét tekintve két forgatókönyvre látok esélyt: meleg, száraz idõ vagy meleg, záporos-zivataros idõ, nyilván az utóbbinál azért lehetnek hûvösebb térségek. Az elsõre 60 %-ot adok, a másodikra 30-at.

A hétvégét követõen tutira ránk húzódik a teknõ és pár napig (de lehet, hogy csak egy-két) hûvösebb, csapadékos idõre számítok.

Térjünk ki a bekezdésekben kimaradó 10 %-ra is. Végignéztem egy pár szél-elõrejelzést és meg kell említeni, hogy a ködösödésnek is van jelentõs esélye. Márpedig egy tartósan beragadó köd vagy magasköd átírhatja a kellemes melegrõl szóló elképzeléseket. Röviden ennyi.

Szeptemberben már ritkán örülök a nyári napoknak, de most nagyon várom õket

Most minden értelmes modell (GFS, ECMWF, GEM) Nyugat-Európai teknõvel számol (szeptember 15. után), ami nálunk elõoldalt jelenthet. Lehetõség nyílhat majd délnyugatról elég meleg levegõ feláramlásának, lehet majd pár nyári nap, bár csapadékról és felhõsödésekrõl még nem mernék beszélni. Egy biztos, hogy lehet még konvekció a helyzet sajátosságából adódóan. Akár heves zivatarokkal is.

Szerk.: Igazából az UKMO és NOGAPS is ezzel számol. Eléggé egybehangzó modellfutások. Én 80%-ra adom a bekövetkezését, már csak a délnyugat felõl érkezõ meleg erõssége a kérdés.

Nehéz kérdés, mert azt sem tisztáztuk még soha, hogy mi is az a szélsõség.
De egyébként igen, az adatok azt mutatják, hogy bizony szélsõségessé.
Ez szerintem abból adódik, mint ahogy Usrin leírta, a NAO és AO indexek is mutatják, és az idõsebb, az idõjárást megfelelõ precizitással figyelõk elmondásaiból is az jön le, hogy az 50-es 60-as 70-es 80-as években sokkal dinamikusabb volt Európa idõjárása.
Jöttek mentek a frontok, kevesebb volt a blocking, kevesebb volt az ilyen bedöglés, egyhelyben toporgás, egy ciklon vagy front átvonulása nem 1 hétig, hanem 1 napig tartott, maximum 2-ig.
Most meg még 1,5 hét is eltelik úgy, hogy egy ciklon elkotródik innen.
A gyors mozgású frontok miatt nem tudott nagy energia felhalmozódni a légkörben, ezért véleményem szerint kevesebb volt a heves zivatar és a jégesõ.
Most, amikor egyhelyben forognak-kavarognak-döglõdnek ezek a ciklonnak nem nevezhetõ képzõdmények, a zivatarfelhõ addig megy fel amíg akar, és akár 1,5 órán át egy helyben tud lenni. Ezért a jég is gyakrabban alakul ki és esik hosszabb ideig. Korábban ez azért nem tudott kialakulni szerintem, mert a gyorsabb áramlás egész egyszerûen elvitte a zivatarfelhõt (bocsánat a hebehurgya, nem túl tudományos fogalmazásért, de reggel is van alszok is még félig, de remélem kihámozható belõle, mit akarok mondani) az adott helyrõl, mielõtt komolyabbá alakult volna.
Ezért van szerintem, hogy a csapadék jelentõs része évek óta konvektív eredetû, és szinte riktaságszámba megy nyáron olyan front, ami elõtt nem kell attól tartani, hogy szétveri a jég valamelyik országrészt.
Ugyanez van a hõséggel: a blockingok számának megnövekedésével statikusabbá váló idõjárás azt hozta magával, hogy vagy egy ciklon ragad ide be és akkor hetekig esik egyfolytában, vagy anticiklon ragad be, és akkor 40 fok van 2 hétig.
Mivel nincs erõs frontmozgás, ezek az állapotok hosszú ideig fent tudnak maradni.
Vagy esik, de akkor úgy, hogy nem akar elállni, vagy süt a nap, de akkor meg még éjjel is süt, és nem akar esni.
Ezért vannak a szélsõségek szerintem.
Ez csak elmélet, adatom és bizonyítékom nincs rá, vagyis hát van: maga az idõjárás.
Ez a folyamat a 90-es évek elejétõl-közepétõl tart, és mintha erõsödne.
Én ezekrõl már évekkel ezelõtt írtam, azóta is tartom.
Akkoriban, meg még idõnként most is hallani olyan érveket, hogy sokan fotóznak ma már, a média, az internet és a technika fejlõdésével sokkal több minden a fülünkbe jut.
20 évvel ezelõtt a mezõkövesdi tornádóról még talán videót vagy fényképet sem biztosan láttunk volna.
Ez egy dolog!
De én úgy gondolom, ennek ellenére szélsõségesebbé vált az idõjárás.
Aztán hogy volt-e régen ilyen vagy sem, lesz-e még olyan, amilyen volt vagy sem, vagy hogy miért is van ez, azt nem tudom, de maga a felismerés is fontos, hogy más lett az idõjárás, mint az ezt megelõzõ idõszakban.
Mégegyszer bocsánat a nem túl tudományos stílusért, sietek és közben alszok is még. Vagy már!

Én sokkal jobban örülnék egy fordított helyzetnek: november végétõl január végéig sok hó és hideg, aztán februártól gyakori meleg idõszakok, korán induló konvektív szezon.

Link

Joseph D’Aleo hosszútávú elõrejelzése a 2010/2011-es télre.
Ha így jönne, akkor nem panaszkodhatna egyik tábor sem. A melegkedvelõk élvezhetnék az enyhe télkezdetet decemberben és januárban, míg a télimádókat kárpótolná "Tél Tábornok" februárban és márciusban. Én nem bánnám, ha így alakulnának a dolgok...

Pár napja még azt fejtegetted,hogy az utóbbi 2 évtizedben gyakoribbak voltak télen a zord reggelek ,mint azt megelõzõen.
Egyre szélsõségesebbé válik idõjárásunk?

Konklúzió?

Hõségnap témához egy korábbi hozzászólásom Link

Így van, szerintem sincs értelme egyes, konkrét telek hõmérséklete és az adott évi napfoltszám között kapcsolatot keresni. Sõt, ahogy Anarki is megállapította, még az AMO sem mutat közvetlen, évrõl évre érvényes összefüggést a naptevékenységgel. Hiszen a Nap nem a Kárpát-medencét kitöltõ levegõ hõmérsékletére, de még csak nem is az izlandi minimumra vagy a szibériai hidegmagokra hat - hanem a magaslégkörre, ahonnan hosszú távon, sok-sok áttétellel, pozitív és negatív visszacsatolással leérkezik VALAMILYEN hatás a mi idõjárásunkra is. De épp a légkör bonyolultsága miatt ez biztos nem olyan egyszerû, hogy pl. "kevés napfolt -> hideg tél"!

Jobban mondva, annyi alapja van a közvetlen hatásnak, amire Kosakiss is utalt: napfoltmaximum idején a Nap által kisugárzott energia kismértékben megnõ. Ez arra elég, hogy a Föld egészének átlaghõmérsékletét pár tized fokkal megemelje. De pár tized foktól a mi telünk még nem megy át hidegbõl enyhébe, vagy viszont... Nem is beszélve arról, hogy az említett bonyolult visszacsatolások miatt a légkör kívülrõl való "melegítése" nem feltétlenül jelentkezik azonnal és a bolygó minden részén. Az én sejtésem az, hogy talán a légkör többi részével alig-alig kölcsönható Antarktisz hõmérsékletét módosíthatja közvetlenül ez az apró változás a besugárzásban... amit mondjuk Dél-Amerika még megérezhet erõsebb hidegleszakadások formájában, de a mi telünk (vagy nyarunk) anomáliája végképp nem ezen múlik - inkább a poláris jet erõsségén, nyomvonalán. Nos, hogy arra miként hat a Nap, az korántsem evidens, sokáig vitatkozni fog még rajta a szakma...

Ez nagyon igaz. Szerencsére nyakunkon atmoszféránk általános felmelegedése - és még egy sor egyéb jelenség -, ez teszi izgalmassá az elkövetkezõ hetek, hónapok várható idõjárásának becslését. Jó olvasni a fejtegetéseket. Azt hiszem, nekem maradnom kellene az észleléseknél, ahol otthonosabban érzem magam.

Tél szempontjából elég sötét jövõképet festetek le.Még jó hogy csak szeptember elsõ harmada van.Remélem mindenre rácáfol majd a természet ill. az idõjárás.

Majd november végén lehet körvonalazgatni a hogy milyen lesz a tél...

Természetesen nem a napfoltok száma a döntõ tényezõ a földi felsõ/alsó légkör válaszaira, hanem a belõlük kitóduló sugárzások. Ezek közül pedig a hidrogénatomok és elektronok alkotta, a Földet a pólusoknál elérõ napszélre, valamint a terresztrikus egyenlitõt megcélzó röntgensugarakra érdemes figyelnünk.