Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
16 mm maradt az októberi csapadék. Ez nagyon gyenge, óriási a szárazság továbbra is itt sajnos.
Az október majdnem átlagosan zárt, 31mm lett a vége.
Az év még mindig gyászos, csak 317mm.
Elnézve a fáklyákat, egyre nagyobb az esély, hogy 400mm alatt maradunk ebben az évben.
Az év még mindig gyászos, csak 317mm.
Elnézve a fáklyákat, egyre nagyobb az esély, hogy 400mm alatt maradunk ebben az évben.
Október hónap átlaghõmérséklete kerek 11°C (2 értékbõl), csapadéka szinte bizonyosan 16,8 mm. 2011-ben eddig 321,6 mm hullott.
Pápán alighanem nem lesz már októberben csapadék, így a 6. olyan hónap, amikor nem ment 30 mm fölé a havi csapadék(29,1). Persze az év utolsó két hónapja nagy eséllyel belehúz, tartósan ilyen alacsony csapadék nem szokott lenni. Az elmúlt tél és tavasz 6 havi szárazsága után a 3 nyári hónap nagyon belehúzott. Bár a nyárról nem a sok esõ és átlag feletti csapadék jut eszünkbe, mert a nagy csapadékok közé hetekig tartó szárazság és hõség vegyült.Lassan 3 hónapja tart az újabb száraz periódus (60-70 mm összcsapadék, kb. annyi mint aug. elsõ hetében), talán decemberre ez is véget ér statisztikai alapon...
Kis távolság, nagy különbség, pedig nem is igazán konvektív csapadékokról volt szó. Itt ugyanis szombat óta 10 mm-t pötyörgött össze és ez az addig lehullott 6-tal még mindig csupán 16 mm-re növelte az októberi mennyiséget, ami nagy eséllyel a havi szumma is lesz nálunk. Ez bizony sajnos még mindig fényévnyire van attól, amit a város térségében a földek és a mezõgazdaság megkívánna.
A hullámzó front 5 mm-t, ezután a hidegcsepp az elmúlt három napban 21,5 mm-t hozott a szomjazó földekre. Október 35 mm-nél tart.
Tavaly október volt (március után) emlékeim szerint az egyik legszárazabb hónap, mindkét mérõhelyemen 40 mm körül esett. Most Pápán 27,6 az október Pápán és Cseszneken is hasonló (az éjjeli esõt ott még nem tudom), amivel most elégedettek lehetünk az elõzõ kéthavi szárazság után. Országosan is elmaradunk az átlagtól és a tavalyi évtõl is talán, de mégis fellélegeztek sokhelyütt a 20-40 mm-es október havi csapadék után. Tavaly is fellélegzést váltott ki ennyi októberi csapadék a sok 100-200 mm-es hónap után, csak ugye más értelemben...
A hanyatlás végsõ stádiumában egy film, a “Gyilkosság
az Orient expresszen” adaptációja hozta meg a fordulatot.
Érdekesség, hogy a regény megírására Agatha Christie-t egy
megtörtént eset ihlette.
1929 telén az Orient
expressz elakadt a hatalmas
hóban és utasaival
tizenegy napig vesztegelt
a külvilágtól elvágva. Az
1934-ben keletkezett, izgalmas
krimi mozgóképes változatában a
fõszereplõ, Ingrid Bergman
varázsa és a lenyûgözõ,
síneken gördülõ
környezet megtette
hatását:
az Orient expresszen” adaptációja hozta meg a fordulatot.
Érdekesség, hogy a regény megírására Agatha Christie-t egy
megtörtént eset ihlette.
1929 telén az Orient
expressz elakadt a hatalmas
hóban és utasaival
tizenegy napig vesztegelt
a külvilágtól elvágva. Az
1934-ben keletkezett, izgalmas
krimi mozgóképes változatában a
fõszereplõ, Ingrid Bergman
varázsa és a lenyûgözõ,
síneken gördülõ
környezet megtette
hatását:
Igen, idõközben rájöttem,köszi. Egyébiránt e fórumban "1929"-re rákeresve is számos leírás, korabeli emlék kerül elõ abból az évbõl.
Irodalmi öt perc 1929 telérõl:
Naplórészlet:
Anyámra gondolok. Lelkem mélyén megállapítom, hogy családi helyzete: apja-anyja tanár (apja matematikára tanított), nagyapja orvos, mindez erõsen hat rám, parasztok és cselédek fiára. Beszélek neki errõl, õ semmit sem ért belõle, és a származásomról mondottakat igen nevetségesnek találja. Mínusz huszonkilenc fok van. Hazaérve énekelek. Vers: A hó a kalapom karimáján olyan, mint a szentek glóriája, J. M. kiválasztott engem. „Ferenc József-híd, te errõl vagy nevezetes Budapesten!
(Illyés Gyula,Naplójegyzetek 1929)
*
A puszták királya 1. rész (Blogbejegyzés)
"Kegyetlen hideg tél volt, az 1929. tele. Reggelenként nem volt ritka a mínusz 30-35 fok sem. Ebben az évben Bordács Tamás tekintetes úrnál laktunk a görbetóba. Ott, ahol most a Bánhalmi Állami Gazdaság Kolbászi üzemegysége van.
Negyven éve már ennek, de azóta sem emlékszem ilyen télre. Apám nyáron gulyás volt. Télen pedig 71 darab bárány és 12 darab telelõ marha volt a kezére bízva.
Talán soha életében nem káromkodott apám annyit, mint ezen a télen. Állandóan mindig metszõ északkeleti szél fújt. Az istálók mellett takarmányos nem volt. Nem tudta apám a hajnalra való takarmányt bekészíteni. A kazlak között minden éjjel berakta hóval a szél az utat. Hajnali három órakor kelt apám mindig, hogy utat hányjon a hóhegyek között a kazlakhoz. Utoljára olyan magas volt a hó az úton kétfelõl, hogy egyezett a kazlak tetejével.
Mikor el lett takarítva, akkor fogott apám az etetéshez. Törek és csutkaszár volt akkor még a telelõ jószág téli takarmánya. Híre sem volt még akkor a siló készítésnek. Egy zsákot hasított anyám kétfele, a négy sarkára apám zsineget kötött és ebbe hordta a töreket. Vagy is csak hordta volna, mert szél úr nem adta beleegyezését.
Elõször is a zörgõs csonttá fagyott ponyvát, mely úgy nézett ki, mint egy lángos, játékosan felkapta és messze elrepítette. Kénytelen volt apám a négy sarkát téglával megbiztosítani. Most már lehetett rá rakodni. De szél úr tréfás kedvében volt. Ha szegény apám egy villával rátett, õ azonnal leseperte tisztára. Így viaskodtak egymással. És még a szélnek a kegyetlen hideg is segített.
Csonttá gémberedett apámnak keze, lába, orra, füle. És ezt minden reggel újra kellett kezdeni. De ez még csak hagyján, ezután jött még a java. Etetés után itatni is kellett. Hej mostani fiatalok de könnyû is nektek!
A termelõszövetkezetbe megnyissátok a csapot vagy az önitatóból a jó meleg istálóban ihatik a jószág eleget. De nem úgy volt ám akkor. Kint volt a gémeskút az istálótól távol. Elõször is ide utat kellett hányni, kibontani a hófúvásból az utat és a vályút. Azután telehúzni friss vízzel. Keserves munka volt ez is. A kútostor jeges, nyirkos volt, kesztyû nélkül nem lehetett dolgozni, anélkül megfagyott az ember keze. Mikor aztán nehezen megvolt, és lehetett volna itatni, mire apám a jószágot kiengedte, belefagyott a víz a vályúba.
Körül kellett rakni szalmával, meggyújtani, hogy a víz kiolvadjon. Mikorra mindennek vége volt, egész nyugodtan meg lehetett reggelizni. Akinek nincs étvágya, ezt próbálja meg reggeli elõtt, nagyon jól bevált gyógyszer.
Így múlt ez az 1929. tele. Azt csak az én szegény jó apám tudná megmondani, milyen hosszú volt, ha még élne. Tavaszra az összes lucernák és a búza legnagyobb része kifagyott.
Márciusban olvadt el a hó, és engedett ki a csontkemény föld. Akkor aztán lett olyan sár, amelyhez hasonlót azóta sem értem meg."
(Forrás: Link - Visszaemlékezés)
Naplórészlet:
Anyámra gondolok. Lelkem mélyén megállapítom, hogy családi helyzete: apja-anyja tanár (apja matematikára tanított), nagyapja orvos, mindez erõsen hat rám, parasztok és cselédek fiára. Beszélek neki errõl, õ semmit sem ért belõle, és a származásomról mondottakat igen nevetségesnek találja. Mínusz huszonkilenc fok van. Hazaérve énekelek. Vers: A hó a kalapom karimáján olyan, mint a szentek glóriája, J. M. kiválasztott engem. „Ferenc József-híd, te errõl vagy nevezetes Budapesten!
(Illyés Gyula,Naplójegyzetek 1929)
*
A puszták királya 1. rész (Blogbejegyzés)
"Kegyetlen hideg tél volt, az 1929. tele. Reggelenként nem volt ritka a mínusz 30-35 fok sem. Ebben az évben Bordács Tamás tekintetes úrnál laktunk a görbetóba. Ott, ahol most a Bánhalmi Állami Gazdaság Kolbászi üzemegysége van.
Negyven éve már ennek, de azóta sem emlékszem ilyen télre. Apám nyáron gulyás volt. Télen pedig 71 darab bárány és 12 darab telelõ marha volt a kezére bízva.
Talán soha életében nem káromkodott apám annyit, mint ezen a télen. Állandóan mindig metszõ északkeleti szél fújt. Az istálók mellett takarmányos nem volt. Nem tudta apám a hajnalra való takarmányt bekészíteni. A kazlak között minden éjjel berakta hóval a szél az utat. Hajnali három órakor kelt apám mindig, hogy utat hányjon a hóhegyek között a kazlakhoz. Utoljára olyan magas volt a hó az úton kétfelõl, hogy egyezett a kazlak tetejével.
Mikor el lett takarítva, akkor fogott apám az etetéshez. Törek és csutkaszár volt akkor még a telelõ jószág téli takarmánya. Híre sem volt még akkor a siló készítésnek. Egy zsákot hasított anyám kétfele, a négy sarkára apám zsineget kötött és ebbe hordta a töreket. Vagy is csak hordta volna, mert szél úr nem adta beleegyezését.
Elõször is a zörgõs csonttá fagyott ponyvát, mely úgy nézett ki, mint egy lángos, játékosan felkapta és messze elrepítette. Kénytelen volt apám a négy sarkát téglával megbiztosítani. Most már lehetett rá rakodni. De szél úr tréfás kedvében volt. Ha szegény apám egy villával rátett, õ azonnal leseperte tisztára. Így viaskodtak egymással. És még a szélnek a kegyetlen hideg is segített.
Csonttá gémberedett apámnak keze, lába, orra, füle. És ezt minden reggel újra kellett kezdeni. De ez még csak hagyján, ezután jött még a java. Etetés után itatni is kellett. Hej mostani fiatalok de könnyû is nektek!
A termelõszövetkezetbe megnyissátok a csapot vagy az önitatóból a jó meleg istálóban ihatik a jószág eleget. De nem úgy volt ám akkor. Kint volt a gémeskút az istálótól távol. Elõször is ide utat kellett hányni, kibontani a hófúvásból az utat és a vályút. Azután telehúzni friss vízzel. Keserves munka volt ez is. A kútostor jeges, nyirkos volt, kesztyû nélkül nem lehetett dolgozni, anélkül megfagyott az ember keze. Mikor aztán nehezen megvolt, és lehetett volna itatni, mire apám a jószágot kiengedte, belefagyott a víz a vályúba.
Körül kellett rakni szalmával, meggyújtani, hogy a víz kiolvadjon. Mikorra mindennek vége volt, egész nyugodtan meg lehetett reggelizni. Akinek nincs étvágya, ezt próbálja meg reggeli elõtt, nagyon jól bevált gyógyszer.
Így múlt ez az 1929. tele. Azt csak az én szegény jó apám tudná megmondani, milyen hosszú volt, ha még élne. Tavaszra az összes lucernák és a búza legnagyobb része kifagyott.
Márciusban olvadt el a hó, és engedett ki a csontkemény föld. Akkor aztán lett olyan sár, amelyhez hasonlót azóta sem értem meg."
(Forrás: Link - Visszaemlékezés)
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67480 - 2011-10-24 12:15:55)
Nagyapám mesélt egy ilyen télrõl(1908-ban született),hogy még legény volt,és a szomszéd faluba mentek szilveszteri bálba,semmi hó nem volt este,de újév hajnalán derékig érõ hóban gázoltak hazafelé.És hogy utána nagyon hidegek voltak egész télen,ez is talán akkor lehetett.De ez igazán inkább visszatekintõbe tartozik!Jó lenne tudni,hogy akkor milyen alaphelyzetek domináltak nyáron és õsszel!?
Látom ment a többi is ,akkor hadd menjen ez is!
Nagyapám mesélt egy ilyen télrõl(1908-ban született),hogy még legény volt,és a szomszéd faluba mentek szilveszteri bálba,semmi hó nem volt este,de újév hajnalán derékig érõ hóban gázoltak hazafelé.És hogy utána nagyon hidegek voltak egész télen,ez is talán akkor lehetett.De ez igazán inkább visszatekintõbe tartozik!Jó lenne tudni,hogy akkor milyen alaphelyzetek domináltak nyáron és õsszel!?
Látom ment a többi is ,akkor hadd menjen ez is!
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67478 - 2011-10-24 11:41:40)
Szemtanu: apám. Akkor volt egy éves. Nagyanyám nem merte füröszteni,mert a házban is hideg volt, félt, hogy megfázik.
Szemtanu: apám.
Akkor volt egy éves. Nagyanyám nem merte füröszteni,mert a házban is hideg volt, félt, hogy megfázik.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67477 - 2011-10-24 11:18:23)
Micsoda egy tél lehetett 1928/29-ben! Folytonos, igen erõteljes hidegbeáramlások,és havazások, majd AC dominancia... Ördögi kör.
Azt hiszem ehhez sem kell magyarázat! Egy ilyen erõs Észak-Orosz AC csak úgy pumpálhatta délnyugat felé Szibéria lehelletét...
Link
Link
Vajon hol lehet még ezzel a téllel kapcsolatos feljegyzéskrõl, korabeli cikkekrõl olvasni a neten?
Micsoda egy tél lehetett 1928/29-ben! Folytonos, igen erõteljes hidegbeáramlások,és havazások, majd AC dominancia... Ördögi kör.
Azt hiszem ehhez sem kell magyarázat! Egy ilyen erõs Észak-Orosz AC csak úgy pumpálhatta délnyugat felé Szibéria lehelletét...
Link
Link
Vajon hol lehet még ezzel a téllel kapcsolatos feljegyzéskrõl, korabeli cikkekrõl olvasni a neten?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67476 - 2011-10-24 11:05:25)
"§ Miskolo, február ll. A,; rendkívül hideg idõjáirás a vármegye -egyes részein hétfõre virradóra a - 32 fokot is elérte és sok szerencsét-" lenség okozója lett. Egy vásárosokból álló négytagú társaságot a sajékondói országúton farkasok támadtak meg. A vásárosokat vivõ'kocsis csak egyik lovának feláldozásával menthette meg a társaság életét, Az egyik lovat kifogta és égõ szalma csóvával megriasztotta, mire a vad futással menekülõ ló után vetették magukat a "farkasok és igy sikerült a másik lóval bevontatni a közeli tanyára a kocsit. A kórházakba, több egyént szállitoirtak be fagyással. Alsóvadász közelében'lábis feronc gazda megfagyott ós a falubeliek már csak holttestére akadtak rá, /MTI/
mm mm mm
B é c s; február 11. /Bécsi Távirati Iroda/ A vízhiány kezd veszedelmes méreteket ölteni. A tûzoltóságnak ma vízvezeték- és gázcsõtörésekivalamiát túlfûtés/ _ keletkezett tüzek miatt több mint négyszázszor kellett kivonulni.0 Megfontol ás tárgyává tették azt, vájjon a gyengébbT iskolás
ftermékeket nem kellene-e a hideg idõjárás tartamára mentesíteni az'iskoaa-átogatás alól. Ma elhatárózták.vhogy az abnormis idõjárás tartamára minden iskolai kirándulást beszüntetnek. /»I/J^tfed^v V^u^!&
G- r á c, február 11, /Bécsi Távirati Iroda/ Marburgi jelentés szerint szombaton Simkó Ferenc-Butens te in melletti birtokost, mikor a juh-
istállójába betörni készülõ farkasokat el-akarta ûzni, a farkasok megtámadták és a szó szoros értelmében széttipték. Felesége és gyermekei nem tudtak segítségére menni, mert a kiéhezett vadállatok õket is széttépték volna./MTl/"
"§ Miskolo, február ll. A,; rendkívül hideg idõjáirás a vármegye -egyes részein hétfõre virradóra a - 32 fokot is elérte és sok szerencsét-" lenség okozója lett. Egy vásárosokból álló négytagú társaságot a sajékondói országúton farkasok támadtak meg. A vásárosokat vivõ'kocsis csak egyik lovának feláldozásával menthette meg a társaság életét, Az egyik lovat kifogta és égõ szalma csóvával megriasztotta, mire a vad futással menekülõ ló után vetették magukat a "farkasok és igy sikerült a másik lóval bevontatni a közeli tanyára a kocsit. A kórházakba, több egyént szállitoirtak be fagyással. Alsóvadász közelében'lábis feronc gazda megfagyott ós a falubeliek már csak holttestére akadtak rá, /MTI/
mm mm mm
B é c s; február 11. /Bécsi Távirati Iroda/ A vízhiány kezd veszedelmes méreteket ölteni. A tûzoltóságnak ma vízvezeték- és gázcsõtörésekivalamiát túlfûtés/ _ keletkezett tüzek miatt több mint négyszázszor kellett kivonulni.0 Megfontol ás tárgyává tették azt, vájjon a gyengébbT iskolás
ftermékeket nem kellene-e a hideg idõjárás tartamára mentesíteni az'iskoaa-átogatás alól. Ma elhatárózták.vhogy az abnormis idõjárás tartamára minden iskolai kirándulást beszüntetnek. /»I/J^tfed^v V^u^!&
G- r á c, február 11, /Bécsi Távirati Iroda/ Marburgi jelentés szerint szombaton Simkó Ferenc-Butens te in melletti birtokost, mikor a juh-
istállójába betörni készülõ farkasokat el-akarta ûzni, a farkasok megtámadták és a szó szoros értelmében széttipték. Felesége és gyermekei nem tudtak segítségére menni, mert a kiéhezett vadállatok õket is széttépték volna./MTl/"
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67472 - 2011-10-24 00:19:55)
Kérdezd meg a 90 éveseket! Egy novella is feldolgozza, sajnos íróját és címét elfelejtettem, de az 1977-es írásbeli érettségi egyik választható mûve volt.
Bocsánat, nem hosszútávú.
Kérdezd meg a 90 éveseket! Egy novella is feldolgozza, sajnos íróját és címét elfelejtettem, de az 1977-es írásbeli érettségi egyik választható mûve volt.
Bocsánat, nem hosszútávú.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67471 - 2011-10-23 23:42:04)
De beteg!!! Esetleg szemtanú? 
De beteg!!!
Esetleg szemtanú? 
Július 29-e óta elõször mértem 5 mm fölötti mennyiségû csapadékot, pontosan 9,9 mm-t ma reggel. Ezzel október eddig 14,5 mm, augusztus-szeptember-október: 26,9 mm, ebben az évben pedig 319,3 mm a szumma. Tavaly ilyenkor 800 mm fölött jártunk.
Tegnap este, itt több esõ esett, mint az elõtte levõ 80 nap alatt összesen.
Tegnapi csapadék: 20 mm
Az elmúlt 80 nap csapadéka: 17 mm (augusztus 1 - október 19.)
Ez a nap pedig az idei évben a 2. legcsapadékosabb nap is egyben, ennél több csapadék egy nap alatt csak július 19-én esett, akkor 23 mm.
Éves csapadékmennyiség: 285 mm
A mai nap a maximumhõmérséklet: 11,2°C lett ez az idei õszi szezon eddigi legalacsonyabb maximuma. A fagyokat tekintve pedig 6 fagyos napnál tartok, a leghidegebb reggel 18-án volt -4,7°C-al.
Tegnapi csapadék: 20 mm
Az elmúlt 80 nap csapadéka: 17 mm (augusztus 1 - október 19.)
Ez a nap pedig az idei évben a 2. legcsapadékosabb nap is egyben, ennél több csapadék egy nap alatt csak július 19-én esett, akkor 23 mm.
Éves csapadékmennyiség: 285 mm
A mai nap a maximumhõmérséklet: 11,2°C lett ez az idei õszi szezon eddigi legalacsonyabb maximuma. A fagyokat tekintve pedig 6 fagyos napnál tartok, a leghidegebb reggel 18-án volt -4,7°C-al.
Fordult a kocka ezzel a frontálzónával ? Aug. és szept. nagy szárazságot hozott az ország középsõ és déli területein, de most arrafelé (elsõsorban délnyugaton és középen) 10-25 mm esett, és még most is esik. Míg itt Ény-on az utóbbi hónapok elfogadható mennyiséget hoztak (ha nem is sokat), most 10 mm alatt maradt a hozam, Pápán 6 mm lett 2 nap alatt, de Ék-en és Dk-en sem nagyon esett 2-10 mm-nél több (ott még bízhatnak). Az október ide már nem sok csapadékot hoz, a GFS szerint 4 mm lesz a következõ héten, így jóval átlag alatt lehetünk megint (most csak 24,5 mm a havi állásom). Szerencsére az aszály sújtotta vidékek most jelentõsebb esõt kaptak, de az éves állás siralmas így is, lesznek olyan helyek, ahol 300 mm sem lesz 10 hónap alatt.Vajon az utolsó 2 hónap javít ezen ?
Sármellék 2235 óra körül tarthat a mai nappal bezárólag.
Ha október maradék 14 napján hoz 5 órás átlagot, ami elvileg teljesíthetõ, akkor 2300 órával zárhatja az októbert.
Marad még 200 óra a rekordig, mindezt két hónap alatt kéne teljesíteni.
Elég esélytelennek tûnik, a 2450 óra még talán sikerülhet, ha marad az idõjárás napos jellege.
Ha október maradék 14 napján hoz 5 órás átlagot, ami elvileg teljesíthetõ, akkor 2300 órával zárhatja az októbert.
Marad még 200 óra a rekordig, mindezt két hónap alatt kéne teljesíteni.
Elég esélytelennek tûnik, a 2450 óra még talán sikerülhet, ha marad az idõjárás napos jellege.
Köszi, ezt még én sem vettem észre! Az Ogimet mindig tud meglepetést szerezni. 
Az "Gramet meteo" is jó fejlesztés (asszem január óta van) pláne, hogy a 925, 850 stb hPa-ok hõmérséklete számszerûen ott van.
Az "Gramet meteo" is jó fejlesztés (asszem január óta van) pláne, hogy a 925, 850 stb hPa-ok hõmérséklete számszerûen ott van. 
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1605 - 2011-10-10 19:52:02)
Sajnos ez a probléma egyébként a ferihegyi adatokkal is. 1996-tól 2010-ig teljes mértékben hiányoznak az adatbázisból, mert akkor a mérés nem az OMSZ hatáskörébe tartozott. Illetve ma sem tartozik oda, csak tavalytól van egy saját automata állomása a szolgálatnak Ferihegyen, így ismét van onnan hivatalos adat a szélsõértékeket tekintve.
Én még egy nagyon alacsony értéket találtam a fõváros jelenlegi területérõl.
1942. január 24-én az akkor még Budapesten kívül esõ csepeli Királyerdõben -27,1 °C-ot mértek.
Ha akkoriban (1940, 1942) lett volna Ferihegy (vagy akár csak egy beépítetlen, külterületi Lõrinc, mint amilyen volt pl. még 1960 környékén), akkor talán -30 közelében lenne most az abszolút minimum.
Lõrincen 1953-1954 óta van egyébként rendszeres mérés, az abszolút hidegrekordja rögtön 1954. január 28-án meg is született: -23,6 °C.
Sajnos ez a probléma egyébként a ferihegyi adatokkal is. 1996-tól 2010-ig teljes mértékben hiányoznak az adatbázisból, mert akkor a mérés nem az OMSZ hatáskörébe tartozott. Illetve ma sem tartozik oda, csak tavalytól van egy saját automata állomása a szolgálatnak Ferihegyen, így ismét van onnan hivatalos adat a szélsõértékeket tekintve.
Én még egy nagyon alacsony értéket találtam a fõváros jelenlegi területérõl.
1942. január 24-én az akkor még Budapesten kívül esõ csepeli Királyerdõben -27,1 °C-ot mértek.
Ha akkoriban (1940, 1942) lett volna Ferihegy (vagy akár csak egy beépítetlen, külterületi Lõrinc, mint amilyen volt pl. még 1960 környékén), akkor talán -30 közelében lenne most az abszolút minimum.
Lõrincen 1953-1954 óta van egyébként rendszeres mérés, az abszolút hidegrekordja rögtön 1954. január 28-án meg is született: -23,6 °C.
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1604 - 2011-10-10 17:20:09)
Ferihegy 1987-ben kerekített -27°c-ot mért: Link Nem tudom, lehet-e ennél alacsonyabb fõvárosi értéket találni.
Megszámoltam: a budaörsi ex-állomás 123db (!) fõvárosi napi hidegrekordot tart, és ezt 20 évnyi fennállása alatt szedte össze. Én is mértem néhány kiugróan alacsony értéket, emlékeim szerint azonban a régi OMSZ adatok Budapest-Örsöd néven csak tavaly kerültek be a pesti rekordok közé.
Ferihegy 1987-ben kerekített -27°c-ot mért: Link Nem tudom, lehet-e ennél alacsonyabb fõvárosi értéket találni.
Megszámoltam: a budaörsi ex-állomás 123db (!) fõvárosi napi hidegrekordot tart, és ezt 20 évnyi fennállása alatt szedte össze. Én is mértem néhány kiugróan alacsony értéket, emlékeim szerint azonban a régi OMSZ adatok Budapest-Örsöd néven csak tavaly kerültek be a pesti rekordok közé.
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1603 - 2011-10-10 17:13:32)
Köszi szépen. Viszont tudok hidegebbet is méghozzá -26,1 fok 1954 február 7-én Ferihegyen mérték, azt hiszem talán ez a leghidegebb érték a fõvárosból. A Budaörsi adatot tudom.
Köszi szépen. Viszont tudok hidegebbet is méghozzá -26,1 fok 1954 február 7-én Ferihegyen mérték, azt hiszem talán ez a leghidegebb érték a fõvárosból. A Budaörsi adatot tudom.
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1602 - 2011-10-10 17:09:34)
Budapest/Örsöd = Budaörsi repülõtér. Itt van a régi OMSZ állomás helye Google térképen: Link
A régi észlelési helyemhez hasonlóan a repülõtér is fagyzugnak tekinthetõ a környék magasabban fekvõ pontjaihoz képest. Csak október hónapban Budaörs 9db "fõvárosi" hidegrekordot tart, mindezt az 1970-es évek eleje és 1992 között sikerült összehoznia. A fõvárosi abszolút minimum rekordja is Budaörsrõl származik, 1987 januárból (-25.6°c). Ezen a napon Pestszentlõrincen "csak" -22 fok volt.
Budapest/Örsöd = Budaörsi repülõtér. Itt van a régi OMSZ állomás helye Google térképen: Link
A régi észlelési helyemhez hasonlóan a repülõtér is fagyzugnak tekinthetõ a környék magasabban fekvõ pontjaihoz képest. Csak október hónapban Budaörs 9db "fõvárosi" hidegrekordot tart, mindezt az 1970-es évek eleje és 1992 között sikerült összehoznia. A fõvárosi abszolút minimum rekordja is Budaörsrõl származik, 1987 januárból (-25.6°c). Ezen a napon Pestszentlõrincen "csak" -22 fok volt.
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1601 - 2011-10-10 16:09:37)
Az jó, tényleg ne tudom, hol van Örsöd, pedig elvileg itt lakom nem messze. Köszi a választ:-)
Az jó, tényleg ne tudom, hol van Örsöd, pedig elvileg itt lakom nem messze. Köszi a választ:-)
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1600 - 2011-10-10 12:46:2
Ugyanarról beszéltek.
Az a bizonyos régi budaörsi állomás (ami Budapest Örsöd, XI. kerület jelöléssel van feltüntetve az adatbázisban) pont annyira budapesti, mint Budapest Ferihegy...
Ugyanarról beszéltek.
Az a bizonyos régi budaörsi állomás (ami Budapest Örsöd, XI. kerület jelöléssel van feltüntetve az adatbázisban) pont annyira budapesti, mint Budapest Ferihegy...
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1599 - 2011-10-10 06:53:59)
Örsöd mérte azt a -0,8 fokot XI kerületben és a belvárosi állomás 1899-ben.
Sajnos semmi rekord nincs meg -3 fok körül lehetett az alja Kakucs, Zabar állomáson.
Szél és magas harmatpontok gátolták. Viszont több helyen fagyott.
Örsöd mérte azt a -0,8 fokot XI kerületben és a belvárosi állomás 1899-ben.
Sajnos semmi rekord nincs meg -3 fok körül lehetett az alja Kakucs, Zabar állomáson.
Szél és magas harmatpontok gátolták. Viszont több helyen fagyott.
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1598 - 2011-10-09 23:30:55)
Azt a bizonyos -0.8°c-os budapesti rekordot 1979.10.10-én Budaörsön, a repülõtéren mérték. Tudomásom szerint a régi repülõtéri állomás szinte pontosan a város és elõváros közigazgatási határán volt.
Azt a bizonyos -0.8°c-os budapesti rekordot 1979.10.10-én Budaörsön, a repülõtéren mérték. Tudomásom szerint a régi repülõtéri állomás szinte pontosan a város és elõváros közigazgatási határán volt.
Nálam (eddig) 122 nyári nap volt az idén, de szerintem itt sem lesz már több.
2011. szeptembere Váralján: Link
Középhõmérséklet: 18,8°C
Abszolút Tmax: 34,2°C
Átlagos Tmax: 27,4°C (Az eddigi szeptemberi napi rekordok átlaga [2000]2006-2010: 26,7°C!!!)
Abszolút Tmin:5,8°C
18 napon dõlt meg az eddigi napi Tmax rekordja. Több nyári nap volt, mint júliusban, az átlagos Tmax is magasabb volt, mint júliusban, akkor 26,7°C volt ez az átlag, a hõségnapok száma megegyezett, az mindkét hónapban 11 volt. A legalacsonyabb Tmax szeptemberben 14,8°C, júliusban 14,2°C volt. Egészen elképesztõ hónapon vagyunk túl.
Középhõmérséklet: 18,8°C
Abszolút Tmax: 34,2°C
Átlagos Tmax: 27,4°C (Az eddigi szeptemberi napi rekordok átlaga [2000]2006-2010: 26,7°C!!!)
Abszolút Tmin:5,8°C
18 napon dõlt meg az eddigi napi Tmax rekordja. Több nyári nap volt, mint júliusban, az átlagos Tmax is magasabb volt, mint júliusban, akkor 26,7°C volt ez az átlag, a hõségnapok száma megegyezett, az mindkét hónapban 11 volt. A legalacsonyabb Tmax szeptemberben 14,8°C, júliusban 14,2°C volt. Egészen elképesztõ hónapon vagyunk túl.
5,0 mm csapadék hullott a frontból. A port megkötötte pár nap erejéig, de a szárazságon nem tudott enyhíteni. Várom a jó kis mediterrán ciklonokat! [esõ]
[esõ] 
A hûvössé vált õszben egy újabb visszatekintés az elmúlt nyári + nyárias szeptemberi idõszakra.
Ha a 4 hónap átlagát (jún.-júl.-aug.-szept.) nézem, akkor az elmúlt 50 év alapján a következõ a sorrend:
1., 2003. 22,20 °C.
2., 2011. 21,80 °C.
3., 1994. 21,55 °C.
4., 1992. 21,43 °C.
5., 2007. 21,15 °C.
6., 2002. 20,83 °C.
Ezekbõl az adatokból is látható, hogy egészen különleges 4 hónap van mögöttünk és "legendás" nyarakat sikerült idén felülmúlnunk.
Ha a 4 hónap átlagát (jún.-júl.-aug.-szept.) nézem, akkor az elmúlt 50 év alapján a következõ a sorrend:
1., 2003. 22,20 °C.
2., 2011. 21,80 °C.
3., 1994. 21,55 °C.
4., 1992. 21,43 °C.
5., 2007. 21,15 °C.
6., 2002. 20,83 °C.
Ezekbõl az adatokból is látható, hogy egészen különleges 4 hónap van mögöttünk és "legendás" nyarakat sikerült idén felülmúlnunk.
Jó helyen kapisgálsz. Azonban nem csak egy fa tud árnyékot vetni, orografikus okokból is lehet kevés napsütés. Nem csak völgyre kell gondolni, hanem keletre vagy nyugatra elhelyezkedõ dombságra, hegységre is. Nagyon kevés helyen mérnek Campbell-Stokes féle mérõvel, elsõsorban a humán erõforrás igénye miatt, így a napfénytartam térképeket a durva felbontás matt én is fenntartással kezelném.
Nagyon jó ez az óránkénti adatközlés, és végre eltûntették azt a ronda szegélyt is. Egy ami nem tetszik, hogy az új verzió csak www-vel mûködik, az nélkül a régi verziót tölti be.
Én Mátraalmáson másfélszer annyi hótakarós napot látnék szívesen, mint ahány nyári nap volt idén
Hótakarós napok számának átlaga 1961-2010 között ugyanis 74 nap, a 2011. évi nyári napok száma ennél kevesebb lett. 2010-ben 102db hótakarós nappal zárt Mátraalmás, februárban heteken keresztül volt 40-50cm-es hó.
Hótakarós napok számának átlaga 1961-2010 között ugyanis 74 nap, a 2011. évi nyári napok száma ennél kevesebb lett. 2010-ben 102db hótakarós nappal zárt Mátraalmás, februárban heteken keresztül volt 40-50cm-es hó.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat